Nemzetközi fejlesztési együttmködés

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzetközi fejlesztési együttmködés"

Mihály Németh
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Nemzetközi fejlesztési együttmködés 2005/06. szi félév október 10. Multilaterális nemzetközi fejlesztési együttmködés A bilaterális és multilaterális együttmködés különbségei, hasonlóságai Intézményrendszer, annak szerkezete ENSZ Világbank: IDA ENSZ Világbank-család, egyéb (IBRD, IFC, MIGA) Regionális fejlesztési bankok Európai Unió/EC ENSZ ügynökségek, szakosított intézmények, programok Egyéb (pl. Montreáli Szerzdés (1987) globális környezetvédelmi alapjához való hozzájárulás) A multilaterális NEFE értékelése: Szerep, feladat elnyök, hátrányok A multilaterális fejlesztési együttmködés megközelítése a) Nemzetközi politika b) Nemzetközi politikai gazdaságtan c) Nemzetközi szervezetek d) Globális közjavak 1

ENSZ Világbank-család, egyéb (IBRD, IFC, MIGA) Regionális fejlesztési bankok Európai Unió/EC ENSZ ügynökségek, szakosított intézmények, programok Egyéb (pl.

2 A bi- és multilaterális segélyek alakulása (ODA) I. A bi- és multilaterális segélyek alakulása (ODA) II. A bi- és multilaterális segélyek alakulása (ODA) III. 2

3 A bilaterális és multilaterális együttmködés különbségei, hasonlóságai Történelmi háttér, kialakulás, pl: Nagy-Britannia, Fro (gyarmatok fejlesztése); USA (Európa újjáépítése) vs II. Vh után: Világbank és (egyéb) ENSZ fejlesztési tevékenységet végz szervezetek; G77; NIEO Célok és érdekek Döntéshozatal Eszközrendszer NEFE alkalmazható típusai Intézményrendszer (és munkatársak) problémák azonosítása tervezés végrehajtás monitoring Partnerekkel (fogadó államokkal) való viszony Multilaterális intézmények és tevékenységük 1. ENSZ, Világbank: IDA 2. ENSZ, Világbank-család (IBRD, IFC, MIGA) 3. Regionális fejlesztési bankok (Ázsiai-, Afrikai-, Iszlám-, Amerika-közi Fejlesztési Bank; EBRD) 4. ENSZ szakosított intézmények, programok, ügynökségek UNDP UNICEF UNESCO, FAO, WHO, ILO UNHCR 3

problémák azonosítása tervezés végrehajtás monitoring Partnerekkel (fogadó államokkal) való viszony Multilaterális intézmények és tevékenységük 1. ENSZ, Világbank: IDA 2.

4 ENSZ és Világbank (WB) Eredetileg: ENSZ szakosított intézményei: WB, IMF biztonsági aspektusok: nemzetközi béke, biztonság, stabilitás fejlesztés másodlagos Döntéshozatal, szavazás: ENSZ: egy tagállam egy szavazat WB: kvótának megfelelen Világbank Funkciói: bank (IBRD) nem koncessziós hitelek külpolitikai érdekérvényesítés fejld államok fejlesztése (IDA): hosszú távú fejlesztés finanszírozás; koncessziós hitelek magánszektor bevonásának ösztönzése (IFC), beruházás-védelem (MIGA) A WB feladatainak változása 1944 óta 1950-es: újjáépítés (infrastruktúra) es: mezgazdasági/társadalmi fejlesztések 1980-es: szektoriális (ki)igazítások (IMF) 1990-estl: szélesebb társadalmi-politikai-környezeti fejlesztések (jó kormányzás, szegénység csökkentése) Regionális fókusz: Nyugat-Európa Dekolonizáció fejld államok Hidegháború vége átmeneti gazdaságok Regionális fejlesztési bankok Regionális; Cél: adott ország, ország csoport fejlesztésének elsegítése, szegénység csökkentése Eszközei Koncessziós és nem-koncessziós kölcsönök Tevékenység: Termel beruházásokhoz, regionális projektekhez hitelnyújtás Szakmai-technikai segítségnyújtás Magántke fejlesztési célú felhasználásának ösztönzése Tulajdonosi kör: állami és magán Elnyei: Kereskedelmi bankokkal szemben: hosszú lejáratú Világbankkal szemben: regionális tapasztalat 4

finanszírozás; koncessziós hitelek magánszektor bevonásának ösztönzése (IFC), beruházás-védelem (MIGA) A WB feladatainak változása 1944 óta 1950-es: újjáépítés (infrastruktúra) 1960-70-es:

5 ENSZ I. 1964, Genf: UNCTAD (G77) 1966: UNDP, célja: Finanszírozni és koordinálni a fejld államokba irányuló technikai támogatást Elegend forrás soha nem állt rendelkezésére Az ENSZ fejlesztésben betöltött szerepének változása: A fejlesztési együttmködés ösztönzésének, irányvonalak kijelölésének fórumai: Közgylés Tárgyalások, tárgyalási fordulók (pl. GATT, NIEO) Tematikus konferenciák, pl: 1991, New York (gyermekek) 1992, Rio de Janeiro (környezet) 1993, Bécs (emberi jogok) 1995, Peking (nk) 2001, (HIV/Aids) 2002, Monterrey (fejlesztés finanszírozás) Szakosított intézmények Fejlesztési segélyezést, tanácsadást végz intézmények Pl: UNDP (HDR), UNICEF, WPF; WB ENSZ II. Fejlesztéssel, annak realizálásával foglalkoznak: Szakosított intézmények (pl. FAO, WHO, ILO, UNESCO, UNIDO; WB, IMF) Alapok, programok (UNDP, UNICEF, WFP, UNCTAD) tematikus bizottságok (fenntartható fejldés, nk helyzete, stb) Regionális bizottságok, 5 (pl. ECLAC, ECA, ECE, stb) Fbiztosságok (UNHCR, UNHCHR) ENSZ III. (tagság és ODA) Az egyes szervezetekhez befizetett hozzájárulás bizonyos hányada elszámolható, így: - 100%: UNDP, WPF, UNFPA - WHO: 70% - FAO: 52,8% - UNESCO: 25% - WHO: 75,4% - ILO: 15,4% - UNO: 11,5% 5

szerepének változása:... --- A fejlesztési együttmködés ösztönzésének, irányvonalak kijelölésének fórumai: Közgylés Tárgyalások, tárgyalási fordulók (pl.

6 A multilaterális NEFE értékelése I. Szerepe: A nemzetközi fejlesztési együttmködés normáinak, mködésének formálása A NEFE végrehajtása A multilaterális NEFE értékelése II. Ersségek: Sokféle eszköz Széles (univerzális) részvétel legitimáció Gyengeségek Célok vs rendelkezésre álló erforrások Prioritások felállítása kapacitáshiány Tevékenységek kivitelezésének minsége Koordinációs-intézményi problémák A multilaterális NEFE értékelése III. Multilaterális vállalások bilaterális vállalásokhoz viszonyított mértéke Tagállamok vállalásait befolyásoló tényezk: Politikai döntés kérdése, hiszen: (bilaterális) külpolitikai, geopolitikai, stratégiai érdekek egyeztetések, alkuk Gazdasági adottságok, lehetségek: GDP nagysága (abszolút és egy fre jutó), -növekedése jövedelmi különbségek (országon belül), Gini-koefficiens nagylelkség egyéb, pl kormány, adminisztráció mérete EU-tagság 6

Koordinációs-intézményi problémák A multilaterális NEFE értékelése III.

7 A multilaterális és a bilaterális NEFE megoszlása Millenniumi fejlesztési célok 1. Véget vetni a súlyos szegénységnek és éhínségnek; 2. Mindenkire kiterjed alapfokú oktatás megvalósítása; 3. Nemek közti egyenltlenség elmozdítása; 4. Gyermekhalandóság csökkentése; 5. Anyai egészségügy javítása; 6. HIV/AIDS, malária és egyéb betegségek elleni küzdelem; 7. Környezeti fenntarthatóság biztosítása; 8. Globális fejlesztési partnerség kiépítése. MDGs (2000) Sachs-report (2005) 2002, Kofi Annan, Monterrey után Jeffrey Sachs Projekt hossza: 3 év; célja: task force; közel 300 szakért; 3000 oldal Millennium Projekt: Investing in Development 1. Miért fontos a MDG-ok teljesülése, eddig miért nem Fejld államok teendi 3. Javaslatok nemzetközi összefogásra a hatékonyabb nemzeti szint eredmények elérése érdekében 4. Költség-haszon elemzés 7

Környezeti fenntarthatóság biztosítása; 8. Globális fejlesztési partnerség kiépítése. MDGs (2000) Sachs-report (2005) 2002, Kofi Annan, Monterrey után Jeffrey Sachs Projekt hossza: 3 év; célja:.

8 Sachs-report (2005) Következtetés: 2006: 135 mrd USD 2015: 195 mrd GNI: 0,25% (2005) 0,44 % (2010) 0,54% (2015) Javaslatok: 12 ország Fejld államok: 10 éves keretek; 3-5 éves alprogramok; PRSP - összehangolás International Financial Facility Ajánlott irodalom Berthélemy, Jean-Claude: Bilateralism and Multilateralism in Official Development Assistance Policies. Gains and Pains of Multilateralism conference, John Hopkins University, Washington, október Degnbol-Martinussen és Engberg-Pedersen: Aid: Understanding International Development Cooperation. pp Zed Books, London, 2003 Martens, Jens: Report of the UN Millennium Project Investing in Development. Friedrich Ebert Stiftung, 2005 Sachs, Jeffrey: Investing in Development. UN Millenium Project, The Millennium Development Goals Thinking beyond the Sachs Report. Briefing Paper 5/2005, Deutsches Institute für Entwicklungspolitik Tony Addison, Mark McGillivray, Matthew Odedokun: Donor Funding of Multilateral Aid, Agencies. Discussion Paper No. 2003/17, UNU-WIDER, február 8

Gains and Pains of Multilateralism conference, John Hopkins University, Washington, 2004. október Degnbol-Martinussen és Engberg-Pedersen: Aid: Understanding International Development Cooperation.

Hasonló dokumentumok

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges?

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? Nemzetközi gazdaságtan 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN 1 Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? 2 1 ÉRDEKEK 3 Az OECD DAC tagállamai által nyújtott segélyek abszolút összegekben (vékony