A rezsim szereplői. A nemzetközi fejlesztési együttműködési rezsim működése és hatékonysága. Donorok GNI arányos ODA költése

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A rezsim szereplői. A nemzetközi fejlesztési együttműködési rezsim működése és hatékonysága. Donorok GNI arányos ODA költése"

Gréta Vörösné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A nemzetközi fejlesztési együttműködési rezsim működése és hatékonysága Szent-Iványi Balázs Világgazdasági Tanszék A rezsim szereplői Bilaterális donorok OECD DAC Multilaterális donorok Világbank csoport (IBRD, IDA, IFC) ENSZ szakosított szervezetek Regionális fejlesztési bankok Nemzetközi civil szervezetek (NGO-k) Befogadó / recipiens /partner országok Donorok GNI arányos ODA költése

Világbank csoport (IBRD, IDA, IFC) ENSZ szakosított szervezetek Regionális fejlesztési bankok

2 Az ODA áramlások alakulásai A donorok változó prioritásai 50-es és 60-as évek: nagy infrastrukturális beruházások támogatása 70-es évek: emberi tényezők előtérbe kerülése, életkörülmények javítása 80-as évek: strukturális igazodás, gazdaság rendbetételének támogatása 90-es évek közepétől: újra előtérben a humán tényezők + intézményi átalakulás ökológiai egyensúly megőrzése mellett Bilaterális donorok motivációi I. A fejlesztési segélyezés a donorország külpolitikájának része!!! Politikai motivációk: Érdekszféra befolyásolása hidegháború! Nemzetközi presztízs növelése Gazdasági motivációk: Hazai vállalkozások támogatása Donor pozícióinak erősítése a befogadó országban

intézményi átalakulás ökológiai egyensúly megőrzése mellett Bilaterális donorok motivációi I. A fejlesztési segélyezés a donorország külpolitikájának része!

3 Bilaterális donorok motivációi II. Biztonsági megfontolások Humanitárius katasztrófák megelőzése Migráció csökkentése Járványok elleni küzdelem Regionális stabilitás megőrzése Ideológia Hidegháború Szolidaritás elve Vallás Az egyes okok egymással is szoros kapcsolatban állnak! Ki kapja a segélyeket? Mérés: Segély/fő Segélyek/GNI Segélyek/kormányzati kiadások Segélyek/bruttó nemzeti tőkeképződés Nincs kimutatható összefüggés a szegénységi szint és a segélyek nagysága között A segélyek működési mechanizmusa I. Hagyományos modell: Chenery-Strout (1966) féle kettős szakadék (two gap) modell Pótlólagos beruházási forrás I=S+FA Növekedési hatás: mire költik a segélyt? Fizetési mérleg javítása, import finanszírozása Függés a fejlett országokból származó importoktól Valutatartalék szűk keresztmetszet lehet Melyik a fontosabb hatás?

okok egymással is szoros kapcsolatban állnak! Ki kapja a segélyeket?

4 A segélyek működési mechanizmusa II. Újabb megközelítés: humán tőke alapú Intézményi kapacitás erősítése Egészségügy és oktatás Stabil kormányzat és jogrend Hatékonyabb gazdaságpolitika Piaci kudarcok orvoslása A képzettebb lakosság és a stabil környezet Vonzza a külföldi közvetlen tőkeberuházásokat Élénkíti a hazai vállalkozásokat A segélyek torzító hatásai I. Makrószinten: fő kérdés, hogy a partnerek fel tudjáke hatékonyan szívni a forrásokat? - Ha nem: C növekedése, belső S csökkenése Állami szektor túlburjánzása Források allokációja nem hatékony Holland kór (Dutch disease) típusú torzulás Ennek két esete, duális gazdaságot (export és belső fogyasztásra termelő szektorok) feltételezve: Rögzített árfolyamok Rugalmas árfolyamok A segélyek torzító hatásai II. Rögzített árfolyamok A segélyek növelik a keresletet egy olyan erőforrás iránt, amelyet mindkét szektor használ (pl. képzett munkaerő) Emiatt nőnek a vállalkozások költségei A költségnövekedést a nem-export szektor továbbhárítja a fogyasztókra Inflációs hatás Az exportszektor a nemzetközi verseny miatt ezt nem teheti csökken a versenyképessége

a stabil környezet Vonzza a külföldi közvetlen tőkeberuházásokat Élénkíti a hazai vállalkozásokat A segélyek torzító hatásai I.

5 A segélyek torzító hatásai III. Rugalmas árfolyamok A segélyek hazai valutára váltása nominálisan felértékelheti a hazait Ez közvetlen versenyképességi hátrányt jelent az exportszektornak, hacsak nem csökkentik ott a béreket Az eredmény mindkét esetben azonos: az exportszektor zsugorodása Elkerülhető ez a hatás? A segélyek torzító hatásai IV. Mikroszinten: Kormányzati szervek képesek-e megbirkózni a segélyek adminisztrációjával? Intézmények gyengítése: segélyfüggőség kialakulása Korrupció A segélyek hatásai a gyakorlatban Három megközelítés: A segélyeknek vagy egyáltalán nincs hatásuk a növekedésre, vagy inkább negatív hatásaik érvényesülnek Bizonyos kontextusokban között hatásosak lehetnek Összességében pozitív a segélyek hatása, de csökkenő hozadékkal A segélyek a fejlődéshez nem jelentenek elégséges feltételt, de nem is feltétlenül szükségesek!

eredmény mindkét esetben azonos: az exportszektor zsugorodása Elkerülhető ez a hatás? A segélyek torzító hatásai IV.

6 ODA vs. GDP növekedés A segélyezés hatékonysága A gyakorlatban: alacsony hatás Afrika: szinte semmi eredmény sem érzékelhető Dél-Kelet Ázsia: van némi kimutatható hozzájárulás Latin-Amerika: itt buktak meg a 80-as évek strukturális igazodást támogató hitelei/segélyei, elvesztegetett évtizedek Ki a hibás? Az alacsony hatékonyság fő okai I. A fejlődés számos más körülménytől is függ, nem csak a segélyek nagyságától Belső: duális gazdasági szerkezet, hibás gazd. pol., gyenge intézmények, korrupció stb. Külső: aszimmetrikus interdependenciák Többes felhasználhatóság A donorok közti koordináció hiánya allokációs paradoxonhoz vezet (van de Walle, 2001) Segélyek kötöttsége ( tying aid to exports )

Latin-Amerika: itt buktak meg a 80-as évek strukturális igazodást támogató hitelei/segélyei, elvesztegetett évtizedek Ki a hibás? Az alacsony hatékonyság fő okai I.

7 Az alacsony hatékonyság fő okai II. Ígéretek elmaradása a későbbi teljesítéstől Tulajdon ( ownership ) hiánya Megfelelő feltételesség ( conditionality ) hiánya Elméleti alapok hibás feltételezései Ügynökségek sajátos torzító érdekei A hatékonyság javítása World Bank: Assesing Aid (1998), Burnside-Dollar (2000): segélyek hatékonysága a partner gazdpoljától függ Rosszul teljesítőknek: kevesebb segély Kritikák Legszegényebbek kétszeresen szenvednek A segély negatív hatással is lehet az intézmények és a gazdpol minőségére Mi a jó gazdpol? Lehetünk-e optimisták? Poszt-washingtoni konszenzus új perspektívája Szelektivitás nagy hatása lásd USA MCA, IDA A donorok az elmúlt 50 évben sokat tanultak Egyre nagyobb figyelem irányul a témára 2000 óta ENSZ Millenniumi Nyilatkozata Donor országok lakosságának támogatása 80% fölötti

hatékonyság javítása World Bank: Assesing Aid (1998), Burnside-Dollar (2000): segélyek hatékonysága a partner gazdpoljától függ Rosszul teljesítőknek: kevesebb segély Kritikák Legszegényebbek

8 A Millenniumi fejlesztési célok (MDG) 1. Véget vetni a súlyos szegénységnek és éhínségnek; 2. Mindenkire kiterjedő alapfokú oktatás megvalósítása; 3. Nemek közti egyenlőtlenség előmozdítása; 4. Gyermekhalandóság csökkentése; 5. Anyai egészségügy javítása; 6. HIV/AIDS, malária és egyéb betegségek elleni küzdelem; 7. Környezeti fenntarthatóság biztosítása; 8. Globális fejlesztési partnerség kiépítése. De! A segélyezés önmagában nem elég a fejlődők problémáinak megoldására! Adósság Kereskedelem Magántőke Ajánlott irodalom Global Monitoring Report World Bank Rajan, Raghuram Subramanian, Arvind, What Undermines Aid s Impact on Growth? IMF Working Paper WP/05/126 Van de Walle, Nicolas, African Economies and the Politics of Permanent Crisis, New York: Cambridge University Press Burnside, Craig Dollar, David, Aid, Policies and Growth. American Economic Review 90/4 Cassen, Robert et al., Does Aid Work? Report to an Intergovernmental Task Force. Oxford: Clarendon Press

Globális fejlesztési partnerség kiépítése. De! A segélyezés önmagában nem elég a fejlődők problémáinak megoldására! Adósság Kereskedelem Magántőke Ajánlott irodalom Global Monitoring Report 2005.

Hasonló dokumentumok

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben

Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Szent-Iványi Balázs Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése Migráció szerepe a fejlődésben Kereskedelmi nyitás