FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin január

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január"

Miklós Orbán
8 évvel ezelőtt
Látták:

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.

Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA

1 FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP /2/A/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével Készítette: Szilágyi Katalin Szakmai felelős: Szilágyi Katalin január

2 7. hét A kincsek átka Szilágyi Katalin Tanulságok eddig Mélyebb okok ( szoft tényezők) szerepe fontos lehet a fejlődés megértésében Intézmények és történelmi múlt szerepe fontos lehet Mérési nehézségek (endogenitás) kezelése: IV regressziók Most: természeti erőforrások szerepe Elvileg jó dolog: nagyobb vagyon jó Több fogyasztás, kevesebb munka Több kormányzati bevétel és szolgáltatás Kincsek átka (resource curse / paradox of plenty): az ingyenpénz hosszú távon káros Természeti erőforrások kísérőjelenségei: alacsonyabb növekedés, rossz gazdasági szerkezet, járadékvadászat, rossz intézmények, kevés humántőke 2

nagyobb vagyon jó Több fogyasztás, kevesebb munka Több kormányzati bevétel és szolgáltatás Kincsek átka (resource curse / paradox of plenty): az

3 Menetrend 1. Fogalom, stilizált tények, hipotézisek Esettanulmányok, leíró statisztikák 2. Átlagos hatások számszerűsítése Keresztmetszeti regressziók 3. Országok közötti heterogenitás Keresztmetszeti regressziók feltételes hatásokkal Országon belüli hatások 1. Fogalom, stilizált tények és hipotézisek A kincsek átka Új értékes természeti erőforrások fölbukkanása gyakran visszaveti a gazdasági és a politikai fejlődést. Jelenség: kincsek átka (bőség paradoxona) Empíria: erőforrásgazdag országokban alacsonyabb növekedés gyöngébb intézmények több társadalmi-politikai konfliktus Példák sora: Angola, Nigéria, Szudán, Venezuela, Sierra Leone, Kongó, Kolumbia, Bolívia Ellenpéldák: 3

Fogalom, stilizált tények és hipotézisek A kincsek átka Új értékes természeti erőforrások fölbukkanása gyakran visszaveti a gazdasági és a politikai fejlődést.

4 történetileg USA, Ausztrália, skandináv országok közelmúltban: Botswana, Norvégia (Chile, Indonézia, Thaiföld?) Növekedés és erőforrások 4

5 Nigéria Nigéria (1970) GDP per cap (PPP): $1113 Poverty rate: 36% Number of poor: 19m Top 2% have same bottom income as: 17% Oil revenues since <$2bn 1965 (1995 prices) Source: IMF WP/03/139 Nigéria (2000) GDP per cap: $1084 Poverty Rate: 70% Number of poor: 90m Top 2% have same bottom income as: 55% Oil revenues since $350bn 1965 (1995 prices) 5

Source: IMF WP/03/139 Nigéria (2000) GDP per cap: $1084 Poverty Rate: 70% Number of

6 Lehetséges magyarázatok Holland kór: kincsek reálfelértékelődéshez (relatív dráguláshoz), hosszú távon világpiaci kiárazódáshoz, előnytelen iparági szerkezethez vezetnek. Politikai átok: az ingyen forrás járadékvadászathoz, rossz intézményekhez vezet. Hamis biztonság: permanens jövedelem (vagyon) bővülése esetén elmaradnak a folyó jövedelmet bővítő beruházások Holland kór Holland kór: az új természeti erőforrás tartós reálfelértékelődéshez és versenyképességi problémához vezet A gazdasági szerkezet átrendeződik (tradable nontradable) Átmeneti súrlódások vs. tartós strukturális problémák Tartós növekedési hatás, ha a kiszorított feldolgozóipar különleges (erős iparági kapcsolatok, komplementaritások, növekedési externáliák) Iparági átrendeződés 6

Hamis biztonság: permanens jövedelem (vagyon) bővülése esetén elmaradnak a folyó jövedelmet bővítő beruházások Holland kór Holland kór: az új természeti erőforrás tartós

7 Holland kór Holland kór: példák Spanyolország a XVI. században Ausztrália: aranyláz Norvégia, Hollandia: 70-es évek Oroszország, Azerbajdzsán: 90-es/2000-es évek 7

8 Hollandia Kolumbia 8

Politikai átok, járadékvadászat Hatás a politikai szereplőkre: Korrupció (erkölcsi kockázat): több ellopható pénz Kiválasztódás: vonzóbb a politikai

9 Politikai átok, járadékvadászat Hatás a politikai szereplőkre: Korrupció (erkölcsi kockázat): több ellopható pénz Kiválasztódás: vonzóbb a politikai pálya, átlagos képesség csökken Követkemény: gyengébb kihívók és nagyobb kísértés a hivatalban lévőknek több járadékvadászat, rosszabb intézmények 9

politikai pálya, átlagos képesség csökken Követkemény: gyengébb kihívók és

10 A termelő és a járadékvadász tevékenységek egyensúlya Az újonnan felfedezett természeti erőforrások hatása 10

11 Hamis biztonság, elmaradó beruházások A természeti kincsek miatt kevesebb a jövőbeli jövedelmek bővítését célzó beruházás Különösen: elmaradnak a humántőke-fejlesztések Mögöttes feltevés: a természeti kincsek kiaknázásához kevesebb humántőke kell Oktatási kiadások és természeti kincsek 11

elmaradnak a humántőke-fejlesztések Mögöttes feltevés: a természeti

12 Iskolázottság és természeti kincsek 2. Átlagos hatások Növekedési hatások Sachs Warner (1995, 2001): The curse of natural resources, NBER WP 5398 Keresztmetszeti növekedési regressziók (ld. Barro, MRW) nyersanyagfüggőséggel kiegészítve NYAF: nyersanyagexport/gdp (nyersanyag-kitermelés/gdp, nyersanyagexport/teljes export, egy főre jutó földterület) 12

resources, NBER WP 5398 Keresztmetszeti növekedési regressziók (ld.

13 Értelmezés Nem stukturális viszony, de robusztus empíria Sokféle mutató és sokféle specifikáció A nyersanyagfüggőség nemcsak proxy Közvetett hatások becslése: főleg a bezárkózáson keresztül Áttételes növekedési hatások Gylfason (2000): Natural Resources, Education, and Economic Development CEPR DP 2594 Keresztmetszeti regressziók: Növekedési regresszió erőforrás-ráutaltsággal (erőforrások közvetlen hatása) 13

növekedési hatások Gylfason (2000): Natural Resources, Education, and Economic Development CEPR DP

14 Oktatás és erőforrások, növekedés és oktatás (erőforrások közvetett hatása) Közvetlen és közvetett hatások 3. Országok közötti heterogenitás Heterogenitás Jó és rossz példák tömkelege: Norvégia, Botswana, Chile, Malajzia Szudán, Nigéria, Azerbajdzsán, Bolívia A természeti erőforrások hatása csak a mélyebb (intézményi) különbségeket tükrözi Az átlagos eredmény csak összetétel-hatás miatt A helyes kérdés: adott intézményi környezetben áldás vagy átok? 14

Szudán, Nigéria, Azerbajdzsán, Bolívia A természeti erőforrások hatása csak a mélyebb (intézményi) különbségeket

15 Tőkefajták relatív fontosága 15

16 Demokratikus országok elnöki rezsimmel Demokratikus országok parlamentáris rezsimmel 16

17 17

18 Intézmények szerinti heterogenitás Mehlum Moene Torvik (2006): Institutions and the resource curse EJ, 2006/1 Intézmény nem köztes ok (kincs hanem feltétel Keresztmetszeti regresszió (SW), de: intézményi minőséggel kiegészítve IM: Political Risk Services mutatók átlaga Eredmények Becsült parciális hatás A erőforrás-ráutaltság becsült parciális hatása: 18

regresszió (SW), de: intézményi minőséggel kiegészítve IM: Political Risk Services

19 Értelmezés: Van küszöb Áldás és átok is lehet Lehet torzított? Politikai hatások egy országra Brollo Nannicini Perotti Tabellini (2010): The Political Resource Curse, CEPR Discussion Paper 7672 Brazil önkormányzatok (olajjal és nélküle): melyek az új feltárások hatásai? Korrupció nő Politikusjelöltek átlagos képzettsége romlik Hatalmon lévők újraválasztási esélyei nőnek Tanulságok Kincsek átka Paradox empirikus eredmény, nagy keresztmetszeti szórással Heterogenitás szembetűnő Sokféle plauzibilis magyarázat Holland kór Járadékvadászat Elmaradó beruházások 19

önkormányzatok (olajjal és nélküle): melyek az új feltárások hatásai?

20 Normatív következmények Feltétel nélküli ingyenpénz (különösen a rossz intézményrendszerű országokban) gyakran átkos lehet Lásd még: segélyezés tapasztalatai A veszélyek jól tudhatók és kiküszöbölhetők Lásd a norvég állami olajalap példáját (hosszú távú megtakarítás és diverzifikáció, magas humántőke-beruházással) 20

tapasztalatai A veszélyek jól tudhatók és kiküszöbölhetők Lásd a norvég állami

Hasonló dokumentumok

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi