Számítástechnika a társadalomtudományokban és Sta8sz8kai elemzés

Átírás

1 Számítástechnika a társadalomtudományokban és Sta8sz8kai elemzés Indexek a nemzetközi kapcsolatokban 3. ea Tarrósy István, Ph.D. PTE BTK Poli:katudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék Pécs, február 23. tarrosy.istvan@pte.hu tarrosy@publikon.hu

2 Adattárolás lyukkártyán Ált. 80 függőleges oszlop, balról jobbra számozottan Egy-egy oszlop 10 pozícióból áll, ezek fentről lefelé: 0-tól 9-ig számozva Adatok = oszlopokba ütött lyukak A számítógép/adatfeldolgozó a megadott oszlopokat kikeresi, leolvassa Adatok olvashatóvá tétele = hozzárendelünk egy mezőt (oszlop) egy változóhoz, a lyukhelyet hozzárendeljük a változó által felvett attribútumhoz. Pl. alanyok neme 1-es lyukasztás = férfi, 2-es = nő Alanyok életkora: pl. 6. és 7. oszlop ( kétpozíciós kód ) 42 éves 6. oszlopban 4-es, 7. oszlopban 2-es lyuk Vagy: egy-egy lyuk egy életkori kategóriát jelent, pl. 1-es 10 év alatti, 2-es éves stb.

3 Változók attribútumok A társadalomtudományos elméletek az összesített, nem pedig az egyéni magatartást kutatják. A rendszerek megértése a cél, nem pedig az emberek működése (persze ld. politikai kultúra: egyén társadalom relációja) A rendszer elemei nem az emberek, hanem a változók. Az attribútumok jellemző tulajdonságok, jellegzetességek. Pl.: egy személyt jellemző tulajdonságok: nő, nyugati, értelmes, egyetemista,... A változók attribútumok logikailag összetartozó csoportjai. Pl.: a férfi és a nő együtt a nem változót képezik. A foglalkozás változó olyan attribútumokból áll, mint pl. egyetemista, professzor, takarító, sofőr Fontos az attribútumok és változók kapcsolata mind a leírás, mind a magyarázat szempontjából.

4 Adatelemzés A társadalomtudományi elemzések zöme többváltozós elemzés. több változót vizsgálunk egyszerre. Egyváltozós elemzés: amikor egyszerre csak azt vizsgáljuk, hogy hogyan oszlanak meg az esetek egyetlen változó szerint. (megoszlások) Pl. a világ egyetemein oktató professzorok életkora hány évesek a professzoraink? Legelemibb forma: ha minden egyes esetet bemutatunk elsoroljuk a vizsgált esetek attribútumait a kérdéses változó szerint. Megadhatjuk azonban csoportosított adatok gyakorisági megoszlásaként (veszteségekkel is számolva), marginálisokkal pl. 45 évesnél fiatalabb x személy, év közötti y személy stb. Használhatunk százalékokat is. De fontos: mi legyen a százalékszámítás alapja, mit tekintsünk 100 százaléknak! A választás azon múlik: mi a célunk az elemzésnél.

5 Az index Összetett mérőeszköz, az egynél több adaton alapuló mércéket jelöli Egy adott változó különböző empirikus mutatóit egyesíti egyetlen mérőeszközzé Az index hatékony adatredukciós eszköz: egy sor mutatót összevonhatunk egyetlen számértékké, esetleg az egyes itemekben rejlő részletek tökéletes megtartása mellett. Az indexkészítés elsődleges célja: olyan módszer kidolgozása, amellyel lehetséges a megkérdezettek osztályozása különféle változók szerint.

6 Az indexkészítés logikája Babbie példájával: tegyük fel, hogy a politikai aktivitást szeretnénk mérni Meg akarunk különböztetni olyanokat, akik egyáltalán nem vesznek részt politikai ügyekben, olyanokat, akik nagyon aktívak, és olyanokat, akik valahol a kettő között vannak. Különböző politikai jellegű ténykedést határozunk meg esetünkben hatot

7 Politikai aktivitás méréséhez index Levelet írt egy választott tisztségviselőnek Aláírt egy politikai petíciót Pénzt adott politikai célra Pénzt adott egy jelölt számára Olvasói levelet írt politikai kérdésben Megnyert egy szavazót a másik táborból Hat itemünk van Elkészíthetjük a politikai aktivitás indexét úgy, hogy mindenkinek minden olyan cselekedetért, amelyet megtett, 1-1 pontot adunk. Pl. Aki levelet írt és aláírt egy petíciót, az összesen 2 pontot kap. Aki pénzt adott a jelöltnek és meggyőzött valakit, hogy másképppen szavazzon, szintén 2 pontot kap. Ha ezt a megközelítést alkalmazzuk, azt mondhatjuk, hogy a két személy politikai aktivitása ugyanolyan mértékű, bár különböző dolgokat csináltak.

8 Az indexszerkesztés lépései Kiválasztjuk a lehetséges itemeket Megvizsgáljuk, milyen empirikus kapcsolat van közöttük Bizonyos itemeket összevonunk egy indexszé Ellenőrizzük az index érvényességét

9 Az itemek kiválasztása Milyen itemeket veszünk be az indexbe? Legyenek logikailag érvényesek. Egydimenziós kitétel Azt, hogy a változót mennyire speciálisan vagy általánosan mérjük, éppen az dönti el, hogy az indexbe milyen itemeket vettünk be. Figyelni kell az itemek megoszlására is. Fontos, hogy az indexnek elég sokféle értéke legyen az itemek segítségével. Fontos, hogy egy index értelmes fokozatokat nyújtson minden egyes itemnek hozzá kell tennie valamit az egyes megkérdezettek minősítéséhez

10 Az empirikus kapcsolat Ha az egyes itemek érvényessége ránézésre már rendben van (azaz logikailag), akkor kell az is, hogy empirikusan összefüggjenek. Az itemek közötti összes lehetséges kétváltozós összefüggést vizsgálnunk kell, hogy meghatározhassuk az egyes itempárok közötti relatív erősséget. Ok-okozat típusú indikátorok Az itemek egyetlen indexszé történő összevonása előtt még a változók közötti többváltozós kapcsolatokat is meg kell vizsgálni.

11 Indexpontszámok meghatározása Miután kiválasztottuk a legjobb itemeket, következő lépés: számértékeket rendelünk az egyes válaszokhoz, így a különálló itemekből egyetlen összetett indexet hozunk létre. El kell dönteni: hány különböző indexpontszámot szeretnénk mekkora legyen az index terjedelme Azt is el kell dönteni: az egyes válaszokhoz milyen pontszámokat rendelünk az egyes itemek súlyozása

12 Az adathiányok kezelése Minden kérdőíves felvételnél vannak, akik néhány kérdésre nem válaszolnak (vagy a nem tudom válaszlehetőséget adják meg) A hiányzó adatok minden fázisban problémát okoznak Lehet kezelni! - ha viszonylag kevés esetről hiányoznak adatok, döntehünk úgy, hogy ezeket az eseteket kizárjuk az indexkészítésből és elemzésből - lehet, hogy adathiányt, indokoltan, az érvényes válaszlehetőségek valamelyikének értelmezünk - az is lehet, hogy a hiányzó adatok alapos elemzésével a jelentésük valamilyen interpretációjához jutunk

13 Az index érvényességének ellenőrzése Validálnunk kell az indexet Feltételezzük, hogy az index mérőeszköze egy bizonyos változónak rangsorolja az eseteket a változó szempontjából Itemellenőrzés belső ellenőrzés, konzisztenciavizsgálat Külső ellenőrzés ellenőrző itemek segítségével Mikor jó az index? ha elég erős mérőeszköznek bizonyul, azaz minden itemmel valamilyen kapcsolatot mutat

14 GNP és a nemzeti kibocsátás A nemzeti kibocsátás fogalma nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hozzáfoghassunk a munkanélküliség, az infláció és a gazdasági növekedés nagy kérdéseinek megoldásához (Samuelson Nordhaus, 1999: 163). GNP = Gross National Product, azaz a bruttó nemzeti termék az összes fogyasztási és beruházási javaknak, valamint a kormányzati vásárlásoknak az együttes pénzértékével egyenlő. Az az adat, amelyhez akkor jutunk, ha a pénz mérőrúdját azokra a különböző számítógépekre, narancsokra, hajvágásokra, csatahajókra és gépekre alkalmazzuk, amelyeket a társadalom a rendelkezésére álló földdel, munkával, tőkeforrásokkal és technológiai ismeretekkel előállít. Fogyatékosságai vannak! Ma már nem a puszta anyagi növekedés a kérdés, hanem az élet és a környezet minőségének megóvása is! Sőt! Ld. Fenntarthatósági paradigma. korrekció: Nettó Gazdasági Jólét, Net Economic Welfare (NEW)?

15 GNP vs. GDP GDP (Gross Domestic Product) = bruttó hazai termék Egy területen, adott idő (egy év) alatt előállított végső felhasználásra szánt javak (termékek és szolgáltatások) összességének értéke, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségű személyek/szereplők állították azt elő. Szorosan kapcsolódik a GNP-hez, de: - a GNP a javak végső értéke, melyet a hazai tulajdonú, hazai erőforrásokkal operáló közeg állít elő - a GDP-t egy földrajzi körülhatároláson (államhatáron belül) alapuló fogalom, az adott országon belül létrehozott javak végső értéke - a GNP-hez az országok közötti jövedelem-átutalások is számítódnak, a határokon kívül megtermelt javak értéke is, szemben a GDP-vel, amelyhez a hazai termelésből származó csupán GDP per capita (egy főre eső) az országban élők átlagos életszínvonalának mutatója sokak szerint túlzottan leegyszerűsítő

16 Hogyan mérjük pontosabban a fejlődést? Mahbub ul Haq, pakisztáni közgazdász ( ), az emberi fejlettségi elmélet egyik megalkotója HDI = emberi fejlettségi index (Human Development Index) az emberi életszínvonal egyik mára az ENSZ által használt mutatója ennek megalkotója 1989-től az ENSZ tanácsadója, a Human Development Report projektigazgatója Amartya Sen barátja

17 Beyond GDP? Joseph Stiglitz:

18 Other indexes

19 Prezentációk 1: Lőrincz Miklós, Varga Tímea, Ignácz Ildikó : Leutsch Liza, Kelemen Dóra, Matyók Annamária : Fekete Kitti, Magyar Dominika, Fejes Alexander : Sukhbaatar Sugar, Farkas Klaudia Kata, József Gergely : Ripp Adrienn, Völgyi Bence, Horváth Boglárka Ilona : Varga Fanni, Schroth Márton, Kalló Kitti : Schneidler Zsófia, Kurdi Levente, Balogh Márk : Brlas Dóra, Huber András, Mesics Gábor : Fébó Albert, Csaba István, Qawariq Mohammed : Csilics Alíz, Májer Szilvia

20 Prezentáció témák 1. A számítástechnika hardware-ének fejlődése, új technológiák és ezek hatása a társadalmi életre 2. Számítógépek és az elektronika penetrációja a fejlődő világban 3. A politikai kommunikáció terének változása, választási kommunikáció mobiltelefonon és közösségi portálokon 4. E-kormányzás a mindennapokban 5. A politika mediatizálódása és ennek társadalmi hatásai 6. Hálózatosodás és hálózatok a társadalomban 7. Az interneten elérhető információ mennyiségének és minőségének változása 8. Politikai pártok és tevékenységeik az interneten 9. A globális média jelenléte és hatásai helyi és globális kontextusokban 10. Transzparencia és demokrácia a világhálón keresztül kinek és miért jó/ rossz?