A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Í t é l e t e t : Indoklás:



Hasonló dokumentumok
A Magyar Köztársaság nevében!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K /2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

ítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III.

í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 4.K /2009/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K /2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III / 2016 /7 számú ítélete

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3.

Kecskeméti Munkaügyi Bíróság

Győri Törvényszék 2.Kf /2015/4. számú ítélete

A Magyar Köztársaság nevében!

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK. Információs brossúra

Fővárosi Munkaügyi Bíróság

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K /2014/5. számú ítélete

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Kfv.III /2016/4

ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

v é g z é s t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

Építőipari Fórum

í t é l e t e t : I n d o k o l á s :

Az OMMF munkavédelmi ellenőrzéseinek tapasztalatai

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

2006. évi adatok (6 havi) évi adatok (6 havi) Mélyépítés. Útépítés

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Pécsi Törvényszék 11.G /2013/8. számú ítélete

í t é l e t e t Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek (egyszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Í T É L E T E T : A le nem rótt (huszonegyezer) Ft eljárási illetéket az állam viseli.

A Magyar Köztársaság nevében!

Összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezéseknél. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa építőipari vállalkozások számára

3.Kf /2013/4. Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/84 Beszerzés tárgya:

Í t é l e t e t. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14. K /2014/4. számú ítélete

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN

Tárgyalásra kerülő témakörök: Témakört érintő legfontosabb előírások:

Budapest Környéki Törvényszék 14.Gf /2018/5. számú ítélete

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II /2014/6. szám

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Kf /2013/2.szám

Soproni Járásbíróság P /2014/6. számú ítélete

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Alkalmazott jogszabályok: A Ptk (1) és (2) bekezdése, 348. (1) bekezdése

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Budai Központi Kerületi Bíróság 2.P.20410/2016/3. számú ítélete

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra

í t é l e t e t: I n d o k o l á s

PEST MEGYEI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2013/6. számú ítélete

Nógrád és Diósjenő községek

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

^DANY:...^,.,,.. v:.. 'MKLLÉKLET:...a^. ^, KÖ.7TŰK:.

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság

Kecskeméti Munkaügyi Bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! KÖZBENSŐ ÍTÉLETET Kecskemét. Rákóczi út M.531/2000/5.

Kúria mint felülvizsgálati bíróság

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K /2016/10 számú ítélete

í t é l e t e t : Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Tájékoztató. az önkormányzat peres ügyeinek állásáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Pécsi Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Kf /2013/7/2. számú ítélete és 1.Kf /2013/7/1 számú végzése

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II /2014/4. számú ítélete

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Kúria mint másodfokú bíróság Kfv.III /2013/12. számú ítélte

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

GINOP A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE AZ ÉPÍTŐIPARBAN

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és a pert megszünteti.

Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT?

Vagyongyarapodás a tényállás tisztázása, hitelt érdemlő bizonyíték A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 22.M.384/2004/30. számú ítéletét hatályában fenntartja.

8/1.6 Munkatéri megvilágítás szerelési munkálatai közben bekövetkezett halálos munkabaleset

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K /2015/10. számú ítélete

A felperes elbirtoklás jogcímén az alperesi ingatlanok kerítés által leválasztott részeinek tulajdonjoga iránt terjesztett elő keresetet.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Piac és Profit Kiadó Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Debreceni Ítélőtábla Gf.IV /2017/5. számú ítélete

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K /2016/33.számú ítélete

A Magyar Köztársaság nevében!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA 1/2003. KPJE A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! jogegységi határozatot

Miskolci Törvényszék 3.Gf /2017/10. számú ítélete

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

v é g z é s t : I n d o k o l á s :

Átírás:

Veszprémi Munkaügyi Bíróság 2.M. 570/2006/7. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Veszprémi Munkaügyi Bíróság Dr. Kúthy Zoltán (ügyvéd címe) ügyvéd által képviselt felperes neve. (felperes címe) felperesnek - Dr. Slezák Tamás (ügyvéd címe) ügyvéd által képviselt Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Elnöke (alperes címe) alperes ellen munkavédelmi bírság ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi Í t é l e t e t : A bíróság a keresetet elutasítja. Kötelezi a bíróság felperest, hogy fizessen meg az Államnak külön felhívásra 16 500 (azaz Tizenhatezer-ötszáz) Ft illetéket és alperesnek 15 napon belül 20 000 (azaz Húszezer) Ft perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indoklás: A bíróság peres felek képviselőinek nyilatkozatai, az általuk csatolt iratok, a közigazgatási iratok valamint a tanúvallomások alapján az alábbiakat állapította meg: Felperes a (Rt. neve) üzemének bővítési, kivitelezési munkáit végezte az üzemcsarnok tetején. Felperes tetőlemezelési munkálatokra vonult fel a (város neve) kivitelezési munkákon,

amely munkát az ellenőrzés napján nem végezték. A tető közepén egy 100 m 2 -es lefűzni való munka volt és csavarsűrítési munkákra vonultak fel az ellenőrzés napján. Alperes munkavédelmi szabályszegéseket állapított meg, mert felperes a leesés elleni védelmet nem biztosította, nem alkalmazott biztonsági hevederzetet, zuhanásgátlót sem, a munkavállalók nem viselték a védősisakot és a trapézlemezek darabolására használt 2 db villamos kézi sarokköszörű darabolótárcsája nem volt védőburkolattal feleszerelve. Mindezek miatt 600 000 Ft munkavédelmi bírságot szabott ki felperessel szemben. Felperes fellebbezésére a II. fokú hatóság helybenhagyta az I. fokú határozatot. A határozat ellen felperes keresettel fordult a bírósághoz, amelyben kérte a határozat megváltoztatását és felperes mentesítését a munkavédelmi bírság megfizetése alól. Felperes szerint alperes nem tisztázta, hogy a tető melyik részét melyik alvállalkozónak kellett szerelnie. Ezért a súlyos veszélyeztetés nem valósult meg, mert a lefedetlen rész egy másik alvállalkozó munkaterülete volt. Az ellenőrzéskor a munkavállalók nem dolgoztak, alperes állításai nem felelnek meg a valóságnak. A tető szélén lévő szerszámok másik alvállalkozó szerszámai voltak. A védősisak hiánya miatt pedig alperes helyszíni bírságot szabott ki, így ugyanazon körülmény miatt a munkavédelmi bírságot nem szabhatta volna ki. A sarokköszörű burkolathiánya sem képezhette a bírságolás alapját, mert ezekkel az eszközökkel munkavégzés nem folyt. Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, mert felperes építési munkaterületén tartott ellenőrzés felperes négy munkavállalójának egészségét súlyosan veszélyeztető eljárást állapított meg. A munkavállalók az üzemcsarnok 7,2 m magas tetején dolgoztak, amelynek szélén nem volt védőkorlát, illetve jelzőkorlát sem. A munkavállalók nem használtak egyéni védőeszközt és védősisakot sem. A fényképek és az előkészített szerszámok bizonyítják a munkavégzés tényét. A sarokköszörű bármikor használható állapotban volt, így közvetlen balesetveszély fennállt. Alperes álláspontja szerint megalapozottan, a jogszabálynak megfelelően szabta ki a bírságot. A bíróság megállapította, hogy a kereset megalapozatlan. A 4/2002. (II.20.) SzCsM rendelet III. fejezet 5.4. pontja szerint a leesés elleni védelem 1 m magas, háromsoros, 0,3 m-nél nem nagyobb osztásközű, lábdeszkával, középdeszkával, valamint korláttal, illetve ezekkel egyenértékű védelmet nyújtó megoldással biztosítható. Az 5.8. pont szerint lapos és alacsony hajlású (20 alatti) tetők esetében, amennyiben a munkavégzés helyszíne a szintkülönbség szélétől 2 m-nél távolabb van, a kétméteres határvonalra jelzőkorlát is elegendő. A I. fejezet 19. 2. pontja szerint amennyiben az ezen melléklet III. fejezet 5. pontjában meghatározott leesés elleni védelmet nem lehet kielégítően biztosítani, akkor a munkavállaló a munkát csak munkaöv, biztonsági hevederzet, illetve zuhanásgátló

használatával végezheti. Ilyen esetben előzetesen ki kell alakítani, vagy jelölni azokat a teherhordó szerkezeteket, ahová a munkavállaló a védőeszközt megfelelő biztonsággal rögzíteni tudja. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. 2. (2) bek. szerint a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A 42. szerint a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében a veszélyforrás ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, és használatukat meg kell követelni. A perbeli adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy függetlenül attól, hogy az ellenőrzés napján éppen munkavégzés nem folyt felperes munkavállalói részéről, a munkavégzés helyszínén olyan munka-körülmények voltak, amelyek a munkavállalók biztonságát veszélyeztették. Az a körülmény, hogy leesés elleni védelem egyáltalán nem volt a 7,2 m magas lapos tető szélén valamint, hogy védőkorlát, illetve jelzőkorlát sem volt elhelyezve a tető szélétől, arra utalnak, hogy nem csupán az ellenőrzéskor voltak ilyen körülmények, hanem azt megelőzően is, tehát amikor a tényleges munkavégzés folyt, felperes a munkavállalóinak ilyen munkakörülményeket biztosított. A munkavállalók kollektív védelem hiányában nem használtak leesés ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközt sem. A fényképfelvételek alapján pedig jól látható az, hogy milyen magasságban kellett végezni a tetőn a munkafolyamatot, és jól láthatóak a lefedetlen részek is, amelynek közelében is kellett végezni a tetőlemezelési munkákat. Felperes ilyen munkakörülmények esetén a fenti jogszabályi rendelkezések értelmében köteles lett volna a leesés elleni védelmet kollektív védelemmel, ennek hiányában egyéni védelemmel biztosítani. Sem védőkorlát, sem pedig jelzőkorlát azonban nem volt, és a munkavállalók egyáltalán nem használtak egyéni védőeszközt, egyéni védősisakot sem. A kihallgatott munkavállalók is elmondták, hogy a tetőlemezelési munkát 8 m magasságban végezték a csarnok tetején, a gerendákon. Az épület körbeállványozva nem volt és leesés elleni védelem sem volt. Biztonsági kötelet a tanúk állítása szerint használtak, azonban a munkavédelmi ellenőrzés nem tárt fel ilyen biztonsági kötelet. A bíróság a munkavédelmi felügyelő tanúvallomása alapján megállapította, hogy ilyen magasan, tetőn végzendő munkálatok esetén vagy kétsoros korlátot kell az épület köré biztosítani, vagy ha a tényleges munkálatok a tető szélétől 2 m-re beljebb vannak, jelzőkorlátot kell kifeszíteni, illetőleg egyéni védőeszközök is elegendőek. Sem kollektív védelem, sem pedig jelzőkorlát nem volt. Egyéni védőeszköz és beülőhámos védőkötél a tetőn sem volt található, tehát a munkavégzés helyszínén sem. A munkavégzésnek a

nyomai azonban látszottak, mint ahogyan a fényképfelvételek is bizonyítják a szerszámok a tetőn voltak. A lefedetlen részek mellett is elvégezték a lemezrögzítést, mert a csavarok fent voltak, tehát valakinek kellett ott a lemezrögzítést végezni úgy, hogy nem volt semmilyen leesés elleni védelem. Abban az esetben is, ha korábbi napokban készítették el ezt a munkát leesés elleni védelem nélkül, felperes a munkavállalók biztonságát veszélyeztette. Ilyen munkakörülmények között az is elegendő, ha a tetőn tartózkodnak, nem pedig munkát végeznek, mert ebben az esetben is megvalósul a leesés veszélye. A veszélyeztetés pedig azzal is megvalósul, hogy a munkakörülmények nem felelnek meg a jogszabályban előírt biztonsági követelményeknek, nem szükséges ahhoz tényleges munkavégzés. A munkáltató eltűrte, hogy megfelelő védelem hiányában történjen munkavégzés és megfelelő védelem nyomait sem lehetett felfedezni az ellenőrzés idején, éppen ezért alperes helyesen hivatkozott arra, hogy az ellenőrzés szabálytalan munkavédelmi körülményeket tárt fel, és ez alapján megállapítható az is, hogy a korábbi időszakban is ugyancsak ilyen szabálytalan körülmények közötti munkavégzés folyt. Felperes kötelessége volt gondoskodni a leesés elleni védelemről, függetlenül attól, hogy melyik alvállalkozóról van szó, és hogy melyik fővállalkozónak dolgoznak, hiszen a tetőszigetelésnél munkát vállalt, a munkafolyamatoknál az alkalmazottait dolgoztatta, ezen a munkaterületen tehát felperes munkavállalói kötelesek voltak ilyen körülmények között dolgozni. Felperes és a fővállalkozó közötti szerződés nem releváns annak megítélésében, hogy felperes kötelessége a fentebb idézett jogszabályi rendelkezések alapján a leesés elleni védelemről történő gondoskodás. A lemezrögzítésnél azonban más munkáltató nem végzett munkát és a munkavédelmi felügyelő tanúvallomása alapján is megállapítható, hogy az ott dolgozók sem állították azt, hogy a lemezrögzítést más is csinálta volna, mint felperes, a 2 db sarokcsiszoló gépen nem volt védőfelszerelés, védőburkolat, amely ugyancsak szabálytalan munkavégzésre utal, függetlenül attól, hogy az ellenőrzés időpontjában azt éppen akkor használták-e vagy sem. Ha a tetőn ilyen állapotban volt található munkaeszköz, a felügyelő ebből joggal következtetett arra, hogy azt ilyen állapotban is használták. Ha ugyanis nem így használták volna, vagy nem használták volna, akkor nem ilyen állapotban lett volna az ellenőrzés idején, a tetőn a két gép. A közvetlen balesetveszély tehát megvalósult azzal, hogy a gépek védőburkolat nélkül bármikor használható állapotban voltak a tetőn. Mindezekre tekintettel a bíróság a keresetet megalapozatlanság miatt elutasította. A bíróság a perköltség viseléséről a Pp. 78. (1) bek. alapján rendelkezett és kötelezte felperest alperesnek a jogi képviselet ellátásával kapcsolatban felmerült költségei, így utazási költség valamint munkadíj megfizetésére, továbbá az Államnak Itv. alapján járó eljárási illeték megfizetésére.

Az ítélet elleni fellebbezési jogot kizárta a Pp. 340. -a. Veszprém, 2007. február 16. dr. Szatinszky Andrea sk. bíró