Az adókötelezettség kiterjesztésének lehetőségei Elhangzott az Adótanácsadók Egyesülete X. Adójogi Konferenciáján 2007 április
Tartalom Helyzetértékelés: a magyar adórendszer csapdája Az adófizetők körének kiszélesítése Versenyképesség, adószerkezet átalakítás
Helyzetértékelés A magyar adórendszer csapdája
Adóbevételek nagysága a GDP százalékában (2004) 41,0% 37,2% 36,6% 34,3% 30,5% 36,3% HU 2005 CZ PL SK OECD EU-15 Forrás: CEMI tanulmány
Aktuális adóbevételek nagysága a GDP százalékában 40 35 30 2005 2006 25 HU CZ PL LV EE SK LT Forrás: CEMI tanulmány
Különböző járulék- és adóbevételek nagysága SZJA Munkavállalói járulék Munkáltatói járulék Munkát terhelő adók Forgalmi adók Vállalati nyereség Egyéb Összesen EU 15-ök átlaga 10,5 3,7 6,6 20,8 12,5 3,5 3,8 40,6 OECD átlag 9,4 3,0 5,3 17,8 11,6 3,4 3,6 36,3 Magyarország 7,0 2,3 10,2 19,5 12,3 2,1 2,1 37,2 Forrás: CEMI tanulmány
A munkajövedelmet terhelő adók és járulékok progresszivitása (az átlagbér százalékában) 60 55 50 45 40 35 Magyarország EU-15 EU-8 OECD 30 50% 67% 80% 100% 125% 167% Forrás: CEMI tanulmány
Az adózók jövedelem szerinti eloszlása Magyarországon és Szlovákiában (az összes adózó százalékában) Magyarország Szlovákia 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Forrás: CEMI tanulmány
Az adózók megoszlása havi jövedelem alapján (2004) Havi jövedelem Megoszlás a létszám arányában (%) Megoszlás az összes jövedelem arányában (%) Megoszlás a befizetett jövedelemadó arányában (%) 0 62.500 43,7% 13,4% 2% 62.500 225.000 46,5% 49,6% 38,4% 225.000-9,8% 37% 59,6% Összesen 4.335.204 fő 5.798 milliárd Ft 1.117 milliárd Ft Forrás: CEMI tanulmány
A különböző adótípusok adóalapja és a foglalkoztatottság, eltitkolt jövedelmek potenciális aránya Adóalap (GDP százalékában) Foglalkoztatottsági ráta 45 65 28 56,8 SZJA-TB ÁFA EU-15 Magyarország Forrás: CEMI tanulmány
A magyar adórendszer csapdája Magyarországon nemzetközi összehasonlításban igen alacsony a bejelentett foglalkoztatottság szintje Alacsony foglalkoztatottság Szűk adóalap Az alacsony foglalkoztatottság miatt szűk az adóalap A magas adóráták a valós jövedelmek elrejtésére ösztönöznek Jövedelmek elrejtése Magas adóráták Elegendő állami bevétel eléréséhez magasabb adórátákat kell kivetni a nemzetközi összehasonlításhoz képest Forrás: CEMI tanulmány A jövedelemeltitkolás morális helyett versenyképességi kérdéssé vált
Célkitűzés Az adófizetők körének kiszélesítése
A vélelmezett adókikerülés szabályozási és gyakorlati okai Túladóztatás a jogszerű foglalkoztatás körében Különbségek a személyi jövedelemadó és járulékalapban, fiktív tőkejövedelmek Formális jövedelemkategorizálás, adóalanyok formalizált köre Esetleges amnesztiaszabályok, indokolatlan különbségtétel egyes adóalanyok adóterhelésében (EVA, EKHO) Külföldre csoportosított jövedelmek adóztatás alóli kivonása Adókikerülést vélelmező hatósági gyakorlat, adómorált rontó hatósági morál Prudens adófizetőket sújtó hatósági megállapítási kényszer, nehezen kezelhető kockázatok Elmaradott, kontraszelektív szankciórendszer
Lehetséges megoldási javaslatok Kiskapuk bezárása, az adórendszer strukturális problémáinak felszámolása: Külföldre csoportosított jövedelmek adókötelezettség alá vonása (CFC szabályozás fejlesztése) Egyéb társaságokba csoportosított jövedelmek közvetlen adóztatása, átlátszó szervezet adójogi koncepciójának meghonosítása Személyes tevékenységgel szerzett jövedelmek megkülönböztetés nélküli közvetlen adóztatása Egyedi adónemek és kedvezmények, adóalanyok formális megkülönböztetésének általános felszámolása (EVA, EKHO) Túladóztatás visszaszorítása a költségvetési bevételi számok érintése nélkül, motiváció a jövedelmek leadózására: Egykulcsos adó bevezetésének kérdése, kedvezmények körének vizsgálata Ennek alternatívájaként progresszivitás csökkentése, sávok szélesítése Szélesedő alapra kivetett járulékterhek általános felső határának szabályozása (szlovák példa kb. havi 375 ezer forintos felső határ)
Az adóalap kiszélesítésével kapcsolatos lényegi feladat Az adótételek, adókulcsok növelése helyett a foglalkoztatás adóterhelésének ésszerűsítésével egyidejűleg a kiskapuk és egyéb megkülönböztetések felszámolása, melynek hatására az eddig adófizetést elkerülő vagy indokolatlan egyedi kedvezményeket kihasználó adóalanyok az adókikerülés helyett vállalhatják az ésszerű adóterhek megfizetését
Egyéb szabályozási kérdések a jövedelemadóztatás területén kívül A fogyasztási típusú adók jelentőségének növelése, az áfa súlyának visszaállítása, miután e körben a kereső lakosság adókikerülésére fennálló lehetőségek lényegesen szűkebbek A konzekvens és kellő irányban szigorodó hatósági ellenőrzési gyakorlat (vagyonosodási vizsgálatok, házipénztár állományt érintő vizsgálatok, áfa csalások visszaszorítása, vizsgálati céllal adóalanyok programszerű szelekciója) Vagyonadóztatás kérdése: Pozitívuma, hogy a jövedelem forrásától függetlenül érvényesíthető (beszámítás kérdése) Ingatlanadó egyébként több formában jelenleg is létezik, a rendszer egyszerűsítése és egységesítése akár az adminisztrációt is ésszerűsítheti Szükséges emellett luxusadó kedvezőtlen tapasztalatainak számbavétele Az új adónem széttagozódott és nem költséghatékony önkormányzati hatósági rendszerre történő telepítése kockázatokat hordoz Az ingatlanérték, mint adóalap megállapítása rövidtávon nehézkes feladat A kedvezőtlen állagú városi ingatlanállomány felújításának növekvő adóterhekkel történő büntetése kedvezőtlen lehet Az ingatlanokat sújtó vagyonadó az új építésű ingatlanokkal kapcsolatos befektetési kedvet is visszavetheti Kérdéses az ingatlanadó mértéke a lakosság teherviselési képességének, illetve az ésszerű mértékű költségvetési bevételeknek a tükrében
Az adórendszer egyéb tartalékai A visszterhes vagyonátruházási illetékekkel kapcsolatos szabályozási rendszer ellentmondásai Nemzetközi összehasonlításban magas általános terhelés (német és osztrák példa) Korszerűtlen szabályozás, általánossá vált közteher elkerülés Csekély költségvetési bevételek Az adminisztráció költségeinek csökkentése: Adóhatósági engedélyezési feladatok (pl. veszteségelhatárolás) átgondolása Az önkormányzati adóhatósági rendszer szerkezetének átgondolása, ellenőrzési párhuzamosságok kiszűrése Jogértelmezési feladatokban mutatkozó párhuzamosságok felszámolása Zöld adók (gépjármű adó, regisztrációs adó, energiaadó, környezetvédelmi termékdíj stb.) adórendszerbe történő integrálása, egységes fogalomhasználat, értelmezési gyakorlat színvonalának növelése A kisadók megszüntetésével az adórendszer átalakítása egyidejűleg a hatósági feladatok racionalizálását, a feladatok teljesítésének hatékonyságát, így a költségvetés kiadási oldalának reformját is segítheti
Célkitűzés Versenyképesség, adószerkezet átalakítás
Újraelosztás mértéke, adószerkezet Az újraelosztás nem nőhet a GDP 39%-a fölé, illetve már középtávon is a régiós átlagra történő csökkentés célzandó meg Mindez megvalósíthatatlan a költségvetés kiadási oldalát érintő reform folytatása nélkül A régiós adóverseny és a hazai körülmények magasabb fogyasztási adóterhelést indokolnak a vállalkozásokra és a foglalkoztatásra eső alacsonyabb adóterhek mellett A termelési szerkezet változása a nagy hozzáadott értékű tevékenységek büntető adóztatásának felszámolását indokolnák (lásd: HIPA, foglalkoztatásra eső magas adóterhek) Az egyes fenntartható kedvezmények (pl. K+F, szellemi termékek, tőkebefektetések és tőkenyereség kedvezménye, finanszírozási, egyéb beruházási és foglalkoztatási kedvezmények) következetes szabályozása az adótörvények mindegyikében
Köszönjük a figyelmüket TMC FIRST TANÁCSADÓ KFT. 1025 BUDAPEST, CSALÁN ÚT 27. TEL +36 1 376 60 42 FAX +36 1 376 60 43 EMAIL INFO@TMCFIRST.HU WEB HTTP://WWW.TMCFIRST.HU