BESZÁMOLÓ az Orvostechnikai Szövetség 2011. évi tevékenységéről 2012. március 29.
TARTALOMJEGYZÉK 1. Szakmapolitikai körülmények és az érdekképviseleti tevékenységünk összefüggései a 2011. évben 3 1.1. A gyógyászatisegédeszköz-ellátás helyzete és gondjai 3 1.2. A kórházi orvostechnikai ellátás feltételrendszere 8 2. A Szövetség működése, kapcsolatrendszere 12 2.1. A Szövetségünk működése 12 2.2. Az állami és társszervezeti kapcsolatok 13 2.3. Elnökség 14 2.4. Titkárság 16 2.5. Szövetségünk kommunikációja, megjelenésünk a nyilvánosságban 16 2.6. Szervezeti változások, helyzet: 18 2.7. Gazdálkodás: 18 2.8. Az Orvostechnikai Szövetség 2010. évi nemzetközi tevékenysége 19 2.8.1. EUCOMED 19 2.8.2. COCIR 21 3. A szekciók beszámolói a 2010. évben végzett munkájukról és az idei évre kitűzött céljaik, legfontosabb feladataik 22 3.1. Hallókészülék Szekció 22 3.2. Inkontinencia Szekció 22 3.3. Képalkotó Diagnosztikai, Telemedikai és Információtechnológiai Szekció 26 3.4. Kórház- és Orvoselektronikai Szekció 29 3.5. Kötszer Szekció 31 3.6. Ortopédiai és Rehabilitációs Szekció 33 3.7. Sztóma Szekció 34 2
1. Szakmapolitikai körülmények és az érdekképviseleti tevékenységünk összefüggései a 2011. évben 1.1. A tagvállalataink gazdálkodását meghatározó alapvető folyamatok Szövetségünk érdekképviseleti tevékenységét a tagvállalataink gazdálkodását befolyásoló pénzügyi és gazdasági feltételrendszer és a kormányzati egészségpolitika finanszírozási és szabályozási jellemzői határozták meg alapvetően. A 2011. évi gazdasági folyamatokban az egészségügy állami finanszírozásának szűkössége és szeptembertől kezdődően a forint-euró ill. forint-dollár árfolyam kedvezőtlen szintje nehezítette a tagvállatok gazdálkodását, rontotta jövedelmezőségüket. A gyógyító-megelőző intézményekbe szállító cégek a közbeszerzésben kialakult verseny nyomán az árakban nem tudták kompenzálni az árfolyam-hatásokat. További veszteségek adódtak az egészségügyi intézmények késedelmes fizetéseiből, különösen azért, mert az év vége után közvetlen állami irányítás alá kerülő és a már ebbe a körbe tartozó egészségügyi intézményekben október 1-jétől lényegében fizetési moratóriumot rendeltek el a szállítói tartozások tekintetében. Az is növelte a bizonytalanságot, hogy egyidejűleg az új közbeszerzési pályázatok kiírását is nagymértékben korlátozták. A sorozatgyártású gyógyászati segédeszközök ellátásában a hetedik éve változatlan árak miatt sem volt lehetséges az árfolyamveszteségek kompenzációja. 1.2. A gyógyászatisegédeszköz-ellátás helyzete és gondjai A gyógyászatisegédeszköz-ellátásban résztvevő tagvállalataink gazdálkodását egyrészt a gazdasági feltételrendszer (infláció, forintárfolyam-változás, betegek-rászorulók fizetési képessége), másrészt a támogatást és az eszközfelhasználást meghatározó jogszabályok és OEP-döntések alakítják. A 2007. év elején a gyógyászati segédeszközök esetében bekövetkezett nagymértékű támogatáscsökkenés nyomán kétharmadára csökkent támogatás-felhasználás (a 2006. évi 50 Mrd Ft-ról a 2007. évben 36 Mrd Ft-ra) után, a szabályozási korrekciók nyomán a 2009. év első felére várható volt a támogatási kiadások az évre tervezett 42 milliárd forintos szintjének túllépése. Ezért az előző egészségügyi kormányzat 2009 augusztusától ismét restrikciós 3
változtatásokat vezetett be. Ezek nyomán a felhasználás nagymértében visszaesett, és csak a 2010. év második felére érte el a tervezett szintet. A 2009. évi változtatások főbb elemei: a támogatási kulcsok csökkentése, különösen a kötszerek tekintetében és a kötszerkombinációk alkalmazásának tiltása, az ingyenesség általános eltörlése, a felírható termékek mennyiségének csökkentése, a kihordási idők változtatása-növelése, a felíró orvosok körének szűkítése, az előzetes kontroll bevezetése a nagy értékű művégtagoknál és mozgást segítő eszközöknél. Emellett az egymillió forintos orvoslátogatói regisztrációs díj és a szállítói előminősítés bevezetésének anyagi és bürokratikus terhei is sújtották a vállalkozásokat. Az előző egészségügyi kormányzat a 2010 januárjától életbe lépett törvényi szabályozásváltoztatások, főként szigorítások után, működésének utolsó napján egészségügyi miniszteri rendeletben csak kis mértékben korrigálta az előző évben megszigorított támogatási feltételeket. Ezért fennmaradt a segédeszköz-ellátás szűkített szintje, a gazdálkodók, a szolgáltatók és a betegek megnövekedett terhe. Az új egészségügyi kormányzat 2010-ben csak kisebb, rendeleti szintű korrekciót valósított meg, amely az érdekképviseletekkel történt őszi egyeztetéseken javasolt és részben elfogadott változtatásoknak is csak kisebb körére terjedt ki. A 2010. év végén ismét változtatták a segédeszköz támogatás törvényi szabályozásának néhány elemét. Ennek körében pozitív változás volt az egyedi méretvételre egyedileg gyártott termékekre vonatkozó befogadási szabályok életszerű változtatása. Örvendetes, hogy sor került az egyedileg gyártott eszközök rezsi óradíjának és árszintjének mintegy 20%-os növelésére, amely természetesen csak kisebb mértékben kompenzálta a hat éve változatlan árakat. Más termékkörökben sajnos ilyenre nem került sor. Pedig a 2010. évi gyógyászati segédeszköz támogatási felhasználás különösen az év első három negyedévének alacsonyabb szintje előre jelezte, hogy legalább egymilliárd forintos megtakarítás lesz a költségvetési törvényben tervezett kerethez képest. Ezzel is összefüggésben a 2011. évi költségvetésben az előző évinél mintegy egymilliárd forinttal kevesebb, 44,5 Mrd forint lett betervezve. Mindez előrevetítette, hogy a 2011. évben a támogatás felhasználás jóval a tervezett szint fölött fog alakulni, hiszen az említett egyedileg gyártott eszközök áremelésére nem teremtettek fedezetet (lineáris tervezéssel is, erre minimum 2-2,5 Mrd Ft pluszforrás kellett volna), és a segédeszköz-ellátási forrásszükségletek természetes (elsősorban a lakosság öregedése és az ellátottsági arányok 4
növekedése miatti) emelkedéséből eredő, növekvő mértékére (reálisan mintegy plusz 3-5%-ra, azaz 1,4-2,2 Mrd Ft-ra) sem teremtettek fedezetet. Mint a következő, tényadatokat tartalmazó diagramból látható, az előbbiekben röviden vázoltakat, azaz összességben 3,4-4,7 Mrd várható növekedést is meghaladó mértékben nőtt a támogatás felhasználás. A 2010. évi tényadathoz 44,2 Mrd Ft képest 50,8 Mrd Ft lett, azaz 6,6 Mrd Ft-tal haladta meg azt. Ennek a további mintegy 2 Mrd Ft-os növekedésnek a fő oka az egyedileg gyártott ortopéd cipő támogatási felhasználás vártat jóval meghaladó mértékű növekedése. Forrás: OEP Az Egészségügyi Államtitkárság részben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szakmai javaslataira alapozva fontos változtatások terveit munkálta ki a nyár végére. Példaértékű, hogy ezeket a koncepcionális terveket az Államtitkárság a szakmai érdekképviseletek és a betegszervezetek számára megküldte véleményezésre, melyre három ütemben, október közepéig került sor. A változtatások számos pozitív eleme az év végi szokásos, ún. egészségügyi salátatörvényben került megvalósításra. Ebből kiemeljük a betegtájékoztatás írott és elektronikus eszközeinek bővítési lehetőségeit, az OEP által készített és online elérhető gyógyászati segédeszköz katalógus (SEJK) kötelező feltöltését. A törvényi szabályozás változása többségében pozitív volt, kivéve az ún. vaklicit törvényi lehetőségének megteremtését, noha Szövetségünk ezt elutasító szakmai érvei megértésre találtak az Államtitkárság vezetőinél. Ez ugyanis, szemben a gyógyszereknél követett gyakorlattal, szakmailag korrekt módon nem valósítható meg, hiszen az egyes termékcsoportokon belül 5
lévő egyes termékek műszaki és terápiás jellegzetességei pontosan nem ismertek (nincs azonos hatóanyag). Ezért egy ilyen módszer alkalmazásai biztosan az ellátás minőségi színvonalának romlásához, a felhasználók jogos panaszainak százezreihez vezetnének. Szövetségünk az ősz folyamán több ízben jelezte, hogy a 2012. évi költségvetésben elkerülendő az előző évi tervezési hibát, növekvő támogatási forrásokra van szükség. Ez az OEP és az Államtitkárság részéről érvényesült is a tervezés szakaszában, és még 2011. szeptember 22-én is több mint 47 Mrd Ft-ot tartalmazott a költségvetési törvény tervezete. Ezt követően a Kormány úgy döntött, hogy a 2012. évben a támogatás 43,3 Mrd Ft lesz. Mindez előrevetítette azokat a szakmai feladatokat, amelyek a 2%-os áfa-emelés miatt reálértékben 51,6 Mrd Ft-os 2011. évi felhasználás és a költségvetési forrás közötti különbségéből adódnak. Szövetségünk gyógyászati segédeszköz szákágazatának vezetői az ősz folyamán javaslatot dolgoztak ki és juttattak el az egészségügyi és nemzetgazdasági kormányzathoz a gyógyászati segédeszközök általános forgalmi adójának csökkentésére. Ez mérsékelné a betegterheket és jelentékeny mértékben növelné a támogatási források reálértékét, miközben az áfa bevételek ennek csak mintegy egyötöde mértékében csökkennének. Bár már időben nem a beszámolási időszakhoz tartozik, de kiemeljük, hogy decemberi kezdeményezésünkre az Államtitkárság, dr. Cserháti Péter helyettes államtitkár úr vezetésével, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős vezetőit is bevonva, a OEP, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (elsősorban az eszköz-kiskereskedelemben működő vállalkozások érdekképviseleti szervezete) és Szövetségünk részvételével példaértékű, koncepcionáló szakmai egyeztetések történtek a 2012. év első két hónapjában, a gyógyászati segédeszköz ellátás feltételeinek biztosítása érdekében. A nyolc éve változatlan fogyasztói árakon folyó gyógyászatisegédeszköz-ellátás támogatás meghatározási és finanszírozási rendje nem biztosítja a jó minőségű és korszerű termékellátáshoz és szolgáltatásokhoz szükséges ráfordításokat. Nincs megoldva az árak inflációhoz kötött karbantartása. Ez hosszú távon a termékminőség romlásához, a visszaélések fokozódásához vezethet. Meg kell teremteni a gyógyászati segédeszközök közfinanszírozás alapjául szolgáló árai évenkénti rendszeres emelésének jogszabályi feltételeit, annak érdekében, hogy a termelői ár növekedés és a forgalomba hozási valamint forgalmazási költségek inflációs és szabályozási okokból bekövetkező emelkedése, vagy azok jelentékeny része az árakban 6
érvényesíthető legyen. E nélkül, azaz a sorozatgyártású termékek nyolc éve fennálló kötött árszintjén az eddigi minőségű ellátás gyakorlatilag nem lehetséges, mert sem a forgalomba hozás, sem a kiskereskedelmi forgalmazás rentabilitása nem biztosítható. Hasonlóan az is törvénymódosítást igényel, hogy a rendkívüli forint árfolyam vagy termelői ár (pl. alapanyagár változás miatti) változások hatásai akár időlegesen és meghatározott mértékig érvényesíthetők legyenek a fogyasztói árakban. A gyógyászati segédeszközöknek a nemzetgazdaság eredményeinek növelésében, a foglalkoztatás segítésében, az adóbevételek fenntartásában vagy növelésében és az egészségmegőrzésben valamint a terápiák segítésében és az ápolási szükségletek kielégítésében betölthető szerepe nincs kihasználva. Ennek egyik fontos oka, hogy a termékbefogadás és a támogatás rendje nem ösztönzi az innovatív és költséghatékony eszközök alkalmazását. Szövetségünk gyógyászati segédeszköz szakágazatának vezetői júniusban részletes szakmai javaslatot készítettek a kormányzat számára a gyógyászati segédeszköz ellátásban és a támogatási rendszerben a rokkantak foglalkoztatását növelését segítő változtatásokra. A segédeszköz-ellátás, támogatás, termékbefogadás szabályozása a vonatkozó gyógyszerszabályozás részeként, annak mintegy margóján létezik. Ezért nem alkalmas a segédeszköz ellátás, alkalmazás és kereskedelem és a betegtájékoztatási szükségletek a gyógyszerekétől eltérő jellegzetességeinek kellő figyelembe vételére. A társadalombiztosítási támogatási rendszerbe történő befogadási eljárás egyszerűsítésére lenne szükség. Egyre inkább elmaradunk a környező országokhoz képest az új termékek befogadásának rendkívül bürokratikus és hosszú eljárása miatt. Nincsenek vizsgálva a segédeszköz kiadásokon kívüli, pl. a fekvőbeteg ellátásra vonatkozó hatások a befogadáskor. Nincsenek lefektetett egészségpolitikai elvek az ár/hatásosság tekintetében, így az OEP saját hatáskörben kényszerül dönteni, nem kellően optimalizálva a termékköröket és a betegellátást. A gyógyászatisegédeszköz-ellátás termékszerkezeti, támogatás politikai fejlesztésére van szükség, amely a korszerű eszközalkalmazással elérhető optimális egészségnyereségen alapulva határozza meg a szükséges forrásokat és az alkalmazásuk költséghatékony rendjét. Az ellátás szabályozás és finanszírozás átalakításával biztosítani kell a minőség megőrzés, fejlesztés gazdasági feltételeit, a megfelelő beteghozzáférést az ellátáshoz. 7
Szükség lenne arra, hogy az egészségügyi kormányzat az orvos szakmai kollégium tagozatai, a betegszervezetek és az orvostechnikai szakmai érdekképviseletek bevonásával kidolgozza a gyógyászati segédeszköz alkalmazás, támogatás és finanszírozás fejlesztésének stratégiáját. Olyan, a gyógyászati segédeszközök forgalomba hozását és forgalmazását támogató, preferenciákra épülő stratégiai terv összeállítása szükséges, amely a demográfiai adatok és az ellátás tényei illetve hiányai figyelembe vételével, a következő öt évre foglalkozik a gyógyászatisegédeszköz-ellátással, természetesen a gyógyszerellátástól és annak szabályozásától elkülönítve. 1.3. A kórházi orvostechnikai ellátás feltételrendszere A járó-, és a fekvőbeteg-ellátó intézményekbe szállító tagvállalataink gazdálkodása nagymértékben függ a gyógyító intézmények finanszírozásának rendjétől és mértékétől. A 2010. év végén juttatott mintegy 32 milliárd forint pluszforrás lélegzethez juttatta az intézményeket és csökkentek a kintlévőségek. Mint az várható volt, az ezt követő hónapokban az előző évet sok esetben el nem érő, a szükségleteket csak részben fedező havi finanszírozás az év második felére újólag kiváltotta az intézmények eladósodási folyamatát. Az új egészségügyi kormányzat ezt felismerve, a gondok részbeni kezelésére elérte, hogy az intézmények ún. adósságkonszolidációjára kerüljön sor az év decemberében. Ezt az adósságállomány immár teljes körű felmérése alapozta meg, amely azt mutatta, hogy 163 intézmény esetében határidőn túli fizetési kötelezettség a harmadik negyedév végén 43,3 Mrd Ft volt. A kórházak adósságállománya az ősz folyamán lényegében stagnált illetve az október-november hónapokban a vártnál valamelyest kisebb mértékben emelkedett. De a várólisták alakulása azt mutatta, hogy ezt az eredményt az intézmények a belső adósság növekedésének terhére tudták csak elérni, hiszen több intézmény esetében jelentősen növekedtek a várólisták. Szövetségünk, érzékelve a különösen az orvostechnikai eszköz beszállítókat sújtó nagymértékű lejárt határidejű tartozásállományt (körünkben ez mintegy 10-12 Mrd Ft volt, amely relatíve duplája az ágazat beszállítói részesedésének), 2011. november 16-án kezdeményezéssel fordult az Államtitkársághoz. Ennek lényege, hogy amennyiben a kórházak 2011. december 31-ig kifizetik a tagvállalataink lejárt követeléseinek 90%-át, 2012. március 31-ig pedig a fennmaradó 10%-át, akkora a cégek lemondhatnak az ezen összegek 8
után felszámított késedelmi kamatokról (az államadósság csökkentésére vagy a kórházi szakdolgozók keresetének kiegészítésére), valamint továbbra is fenntarthatják a konszignációs raktárkészleteiket az intézményekben a lejáró közbeszerzési szerződések esetén is. Az év folyamán többször kezdeményeztük, hogy a kintlévőségek, az adósságok problémaköréről egyeztetésre kerüljön sor az Államtitkárság és a Szövetségünk között, de erre csak 2012. januárjában került sor. E tárgyalások során olyan stratégiai partneri együttműködésre vonatkozó írásos ajánlatot kaptunk, amely a novemberi javaslatainkra is egyfajta válaszként értékelhető. Bár nem tartozik a beszámolási időszak körébe, ezért csak jelezzük, hogy a javaslatuk lényege a lejárt tartozásállomány egy éves terminusra történő részletfizetése és a nem közbeszerzés körébe tartozó áruk és szolgáltatások ellenértéke megfizetése 150 napos határideje valamint a késedelmi kamatok elengedése volt. Szövetségünk különösen a beszállító illetve alvállalkozó kis- és közepes vállalatok kirívóan nehéz finanszírozási helyzete miatt más megoldásokra és további tárgyalásokra tett javaslatot. A legfontosabb finanszírozási javaslatunkat, melyet egy decemberben készített részletes szakértői tanulmánnyal támasztottunk alá, 2012. január 16-án küldtük el dr. Réthelyi Miklós miniszter úrnak. Ennek lényege, hogy meg kell teremteni a vonatkozó európai uniós direktíva végrehajtásának finanszírozási feltételeit és módszereit, azaz maximum 60 napon belül ki kell egyenlíteni az igazolt teljesítésű áruszállítások és szolgáltatások ellenértékét. Ennek új módszereként részletesen kidolgozott jogi és közgazdasági, valamint megvalósítási tanulmányunkban az ún. nettó finanszírozás megvalósítását javasoltuk. Lényege, hogy a beszállítók az adófizetési kötelezettségeik terhére, azokkal összevezetve juthassanak az őket megillető árbevételhez. 2011 decemberében, részben az adósságkonszolidációra, pluszforrásokat kaptak az intézmények. A kórházak december közepén mintegy 15 milliárd forintot kaptak az ún. OEPmaradványból (a fel nem használt költségvetési célelőirányzatukból), és december végén további 25 Mrd Ft-ot valamint a Honvédkórház külön 6 Mrd Ft-ot kaptak a kormányzattól, azzal a szándékkal,hogy tiszta lappal, azaz lejárt határidejű tartozás nélkül kezdhessék a következő évet. A közismert végrehajtási anomáliák miatt ez csak részben valósult meg. 2012. január végén a lejárt határidejű tartozásállomány mintegy 15 Mrd Ft volt, melyből az orvostechnikai ágazat részesedése mintegy 5 Mrd Ft, azaz ennek egyharmada, miközben a beszállítói részesedésünk mintegy 15%. 9
A gyógyító-megelőző intézmények finanszírozási rendszerében az ún. degresszív teljesítményvolumen-korlát (TVK) szerinti rend érvényesül. Ezzel lényegében olyan helyzet alakult ki, hogy az egészségügyi ellátó intézmények 2003-as súlyszámban mért teljesítményének csupán mintegy 85%-a került finanszírozásra. Forrás: OEP Mindezek nyomán alakult ki az a helyzet, hogy a gyógyító-megelőző és azon belül a fekvőbeteg-ellátó intézményekben a várólisták megnövekedése, egyes egészségügyi humán és infrastrukturális kapacitások kihasználatlansága mellett az ellátáshoz szükséges eszközök mennyiségét és ezen belül a minőségét ún. keretgazdálkodással korlátozzák. A korlátozások közepette elvégzett beavatkozásokhoz felhasznált eszközöket az intézmények késve és hosszú határidőre fizetik ki. Az ellátó intézmények sokszor fordulnak olyan kéréssel a beszállítókhoz, hogy a korábban ajánlott kedvezmények mellett további kedvezményeket nyújtsanak, például engedjék el a késedelmi kamatot vagy a tőketartozás egy részét és növeljék az intézményekben elhelyezett ún. konszignációs raktárkészleteket. Természetesen ezek egy részét a beszállítók nem tudják teljesíteni, hiszen ez a gazdálkodásuk rentabilitását veszélyeztetné. A fekvőbeteg-ellátási formáról az egynapos sebészeti vagy járóbeteg-ellátási formára történő áttérés növelése csak korlátozott eredményeket hozott, többek között azért is, mert a 10
beavatkozások elvégzéséhez szükséges költségesebb technológiák árát nem fedezték az ellátás díjtételei. Továbbra is alapvető jellemző, hogy az orvostechnikai eszközök, az emberi testbe beültethető implantátumok költségeit hasonlóan a humán és más erőforrásokéhoz az ellátás ún. HBCS súlyszám és forintértékben mért díjtételei csak részben fedezik. A szigorú teljesítménykorlátok miatt az ellátó intézmények méretgazdaságos működése nem biztosítható. Az egészségügyi ellátásban alkalmazott új eszközök és technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásának szabályozására a 2010. év közepén sor került, de ennek hatása még alig érzékelhető (eddig csak hat kérelmet adtak be, és egyet sem fogadtak el). Továbbra is nehézséget jelent, hogy az ellátórendszerben alkalmazott eszközök nyilvántartása csak részben megoldott, a fogyóanyagok, az egyszerhasználatos eszközök és az implantátumok esetében nem egységes. Lényegében az egészségbiztosítási pénztárnak nincs arra vonatkozó nyilvántartása, hogy a HBCS díjtételeken keresztül milyen egyszerhasználatos orvostechnikai eszközöket és implantátumokat finanszíroz. A képalkotó diagnosztikai, telemedikai és információtechnológiai vállalkozásaink piaci keresletét továbbra is a vevők szűkös finanszírozási lehetőségei határozták meg. A címzett és céltámogatások megszűnése, a finanszírozásban az amortizáció hiánya változatlanul, alapvetően hat ki az intézményi keresletre. A feltételezetten ezeket is kiváltó európai uniós beruházási-fejlesztési források részben potenciális lehetőségeket teremtettek, de alapvetően nem változtattak az értékesítés nehézségein illetve korlátain. Az év nagy részében is jellemző volt az európai uniós pályázati támogatások kifizetésének elhúzódása. Az eszközbeszállító cégek számára nagy gondot jelentett az ezek nyomán kialakult, az esedékességtől számított minimum több hónapos fizetési késedelem. Ez különösen a kisebb vállalkozások pénzügyi stabilitását veszélyeztette, ami a későbbi nagyobb, a struktúraváltást segítő projektek ellehetetlenülését is okozhatja. A 2012. évben rendelkezésre álló mintegy 150 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás változást hozhat az egészségügyi berendezéseket és az információtechnológiai rendszereket szállító cégek piaci helyzetében, bár az előzőekben vázolt alapvető fejlesztés finanszírozási gondokat csak részben tudja enyhíteni. 11
Az egészségügyi intézményrendszer működésében lényeges változtatások jogszabályi és részben szervezeti előkészítésére került sor 2011 őszén. A Semmelweis Terv végrehajtásának keretében 2012. január 1-jétől a megyei és a fővárosi kórházak központi államigazgatási irányítás alá kerültek (ma 64 ilyen intézmény van), s a folyamat teljes körűen folytatódik az év során. A felkészülés, az átmenet viszonyai a már jelzett módokon is 2011 őszétől éreztették hatásaikat. Mindezek és más lényeges változtatások (pl. a betegutak regionális szervezése) a gyógyító-megelőző intézményrendszer fél-egy évi tranziens állapotát jelzik előre. A központi államigazgatási intézményirányítás és állami tulajdongyakorlás számos tekintetben eredményezhet olyan változtatásokat, amelyek alapvetően érintik illetve megváltoztathatják az egészségügyi intézmények és a beszállító vállalkozások viszonyrendszerét. Az egyik e körben tartozó legfontosabb változás az ún. központosított közbeszerzés arányának növelése. Kétségtelen, hogy számos területen ezek révén forráskímélés érhető el. De az ellátás színvonalát, a gyógyító munkát veszélyeztető differenciálatlan megoldások és a közvetlen beszállító-kórházi kapcsolatok megszűnése és többféle áttételen történő kapcsolatok kiépülése az elképzeltekkel ellentétes hatásokat eredményezhetnek. 2. A Szövetség működése, kapcsolatrendszere 2.1. Szövetségünk működése Szövetségünk az Alapszabálynak valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatnak megfelelő munkarendben működött. Az Elnökség és a Titkárság érdekképviseleti feladatainak szakmai bázisát a szakágazatok, a szekciók munkája jelentette. A egy éve kialakított három szakágazat szerinti működés bevált. A szakágazatok aktivitása, különösen a kórházi beszállítóké, jelentékeny mértékben nőtt. Ez nagymértékben fokozta Szövetségünk reagáló képességét, érdekképviseleti és ezzel összefüggő kommunikációs aktivitását. A szervezetünk vezetői az ágazat szakmai közéletében aktívan vettek részt. A nyilvánosság fórumain, szakmai rendezvényeken és a nemzetközi szervezetekben képviselték a tagvállalatok érdekeit, véleményét. Sikeres és folytatandó kezdeményezésünk volt az ősz folyamán az orvostechnikai eszköz ellátással foglalkozó szakmai konferencia megrendezése. 12
A szekciók beszámolóiból és terveiből látható Szövetségünk széles spektrumot átfogó tevékenysége. Az egyes szekciók eltérő aktivitással, tagjaik érdekeinek és véleményének konszenzusos integrálására és képviseletére törekedtek. 2.2. Az állami és társszervezeti kapcsolatok Az állami szervekkel folytatott kapcsolatainkat az előző évekhez hasonlóan szakmailag megalapozott, korrekt partneri viszonyra törekvés jellemezte. Ez érdekképviseleti funkciónkból is eredően, alapvetően az állami szabályozás és tervek tartalmas véleményezését jelentette. Az év során kezdeményezésekkel, javaslatokkal és átfogó véleményalkotással léptünk fel az egészségügyi kormányzat programjainak és intézkedéseinek befolyásolása, segítése érdekében. Részletes, írásos javaslataink eljuttatása után részt vettünk a gyógyászati segédeszköz támogatási rendszer fejlesztésével foglalkozó egyeztetéseken, az ágazatunkat érintő törvénymódosítások véleményezésében. A legfontosabb törvénymódosítások tekintetében az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának vezetőihez és tagjaihoz juttattuk el véleményünket, előzetes konzultációkon is jelezve azokat. Nagyrészt megvalósult az a fontos célunk, hogy az egészségügyi kormányzattal, az OEP vezetőivel szakmai egyeztetésekre, a problémáink és a javaslataink megtárgyalására kerüljön sor. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény rendelkezései szerint, stratégiai partnerségi megállapodást kezdeményeztünk a NEFMI-vel. A társ-érdekképviseletekkel az előző évekhez hasonlóan szakmai együttműködésre, tartalmas véleménycserére és egyeztetésekre törekedtünk. Kiemelt jelentőségű számunkra a Magyar Kórházszövetséggel történő együttműködés, ezért kezdeményezésükre részt vettünk a kibővített elnökségi ülésükön illetve a beszállítókkal történő szakmai egyeztetésükön. Tájékoztatást adtunk az egészségügyi ágazat és különösen a beszállítás-finanszírozás gondjairól. Emellett több elnöki megbeszélésre is sor került. Hasonló konzultatív kapcsolatunk volt az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének vezetőivel. Folytattuk a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Szövetségével kialakult együttműködést, de ennek lehetőségei még korántsem tekinthetők kimerítettnek. 13
A Medicina 2000 Poliklinika és Járóbeteg Szakellátási Szövetséggel a 2008. év végén kötött együttműködési megállapodásnak megfelelően tartottuk a munkakapcsolatot és a szakdolgozók részvételének anyagi támogatásával is hozzájárultunk a Járóbeteg Szakellátási Konferencia sikeréhez. Rendszeresen egyeztetve, szorosan együttműködtük az érdekképviseleti munkánk során a gyógyászati segédeszköz területen működő szakmai szervezetekkel, különösen a Forgalmazók az Egészségért Szövetséggel. Több, a gyógyászati segédeszköz ellátás területén működő szakmai társ-érdekképviselet tekintetében kölcsönösen megfogalmazódott a szorosabb együttműködés szükségessége. Ennek egyik, a Rehabilitációs Eszközgyártók Szövetségével (REGYÉSZ) már megvalósult, tagszervezeti formájára új kezdeményezéseket célszerű tennünk a 2012. évben, beleértve az Alapszabályunk olyan módosítását is, amely még inkább figyelembe veszi a szervezeti tagok önállóságát. A betegszervezetekkel kialakított szakmai kapcsolataink ebben az évben is fontos elemét alkották érdekképviseleti tevékenységünknek. Különösen az egyes szekciók munkájában volt rendszeres a véleményük megismerése, a gondok és tervek megbeszélése. Kiemelkedő jelentőségű volt az együttműködés a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével, a Magyar ILCO Szövetséggel, a SEBINKO Szövetséggel és a Magyar Sebkezelő Társasággal, s hasonlóra törekedtünk a sztóma-ellátásban részesülők egyesületével is. 2.3. Elnökség A tizenegy tagú Elnökség tagjai a szakágazatok keretében és a munkamegosztás szerint illetve kollektíve végezték munkájukat. Az Elnökség a 2011. évben három ülést tartott, melyek legfontosabb témakörei az egyes érdekképviseleti feladatok tartalmának meghatározása voltak. Minden elnökségi ülésről részletes információt adtunk minden tag számára. Az egyes szakágazatokhoz tartozó elnökségi tagok a területükhöz tartozó feladatokat, teendőket és véleményeket közösen alakították ki, a különböző állásfoglalások, vélemények megalkotásában az Elnökség tagjai illetve a Titkárság elsősorban a szekcióvezetőkkel működtek együtt. 14
2.4. Etikai Bizottság 1. A Szövetség új Etikai Kódexének kidolgozása és elfogadása: az Etikai Bizottság az új etikai kódexre vonatkozó javaslatot terjesztett a Szövetség legutóbbi, 2011. március 23-i Közgyűlése elé, amelyet a közgyűlés egyhangú szavazással elfogadott. Az új etikai kódex megalkotása során a magyar jogszabályi környezetet, a Eucomed etikai szabályzatait és ajánlásait valamint a tagvállalatok érdekeit vettük figyelembe. Az új Etikai Kódex az Orvostechnikai Szövetség imázsépítésének és befolyása növelésének is hatékony eszköze, valamint segíti a munkánk mind szélesebb körű elismerését. 2. Etikai eljárások: A szövetségen belül nem történt etikai vétség, amit vizsgált volna az etikai bizottság. Azonban az Etikai Bizottság Elnöke az egyik tagunk írásbeli megkeresése alapján egy nem tagvállalattal szemben etikai vétség tárgyában egyeztetést kezdeményezett. Az eljárás részeként személyes tárgyalásra is sor került a felek részvételével, objektív tény- és érdek-feltárás keretében. Az etikai vétség részletes átbeszélése megtörtént, a felek közötti megegyezéses megoldást ösztönözve. A sikeres fellépéssel és tárgyalásos támogatással segítettük tagvállalatunk céljának elérését. Ezzel megfeleltünk a Szövetség Etikai Kódexe következő előírásának: 5.3 Hatáskör Az EB hatáskörébe tartozik: az Etikai Kódex rendelkezéseit illetve általánosságban az írott és íratlan jogi, szakmai és erkölcsi szabályokat betartók védelme; indokolatlan, jogtalan vádaskodás esetén a Szövetség tagjainak védelme; A jövőben is célunk személyesen is kiállni egymásért. Egy ilyen ügy megoldása rendkívül hasznos és tanulságos volt. 3. Írásbeli panasztétel, szövetségen kívüli és belüli kommunikáció: hangsúlyozzuk, hogy küldetésünk és célunk továbbra is támogatni és segíteni a cégek etikus üzleti magatartását. Az Etikai Bizottságnak azonban nem áll módjában hallomásból szerzett információkkal foglalkozni, ezért etikai vétség esetén szükséges, hogy konkrét és dokumentumokkal alátámasztott, írásos panasztételre kerüljön sor. Ekkor tudunk hivatalos eljárást indítani, akár külső céggel szemben is, hiszen a Bizottság és az Elnök feladata a tagok támogatása, beleértve a speciális külső kommunikációt is az Etikai Bizottság részéről. 4. Kommunikáció: Szövetségünk nyomatékosan elutasítja a nem etikus, törvényszegő üzleti magatartást. A médiából ismert, komolyabb visszaélésekkel kapcsolatos ügyek nem érintették tagvállalatainkat. Tudomásunk szerint nem került sor az állami szerveknél a Szövetség tagjait érintő, súlyos vétséget vagy jogsértést feltáró vizsgálatra. A kommunikációnkban ezt felhasználjuk, hiszen az Orvostechnikai Szövetség célja az etikus üzleti magatartás terjesztése, példamutató magatartással is. 15
2.5. Titkárság A Titkárság a munkáját az Elnökség, a szakágazatok és a szekciók vezetőivel rendszeresen egyeztetve végezte az Alapszabályban és az SZMSZ-ben meghatározottak szerint. A Titkárság által elvégzett fontosabb feladatok a következők voltak: a gazdasági és egészségügyi-egészségpolitikai folyamatok figyelemmel kísérése; a jogszabály-tervezetek és változások követése, véleményezésük tartalmi előkészítése; a vezető testületek munkájának szervezése, az ülések előkészítése; a külső és belső kommunikáció és kapcsolattartás; konferenciákon való részvétel, előadások előkészítése; az állami és társadalmi szervezeti fórumokon való részvétel; véleményezések, levelezések tartalmi előkészítése; a szakágazatok és szekciók munkájának segítése, a szakértői munka szervezése; a nemzetközi kapcsolatok szervezése és a Eucomeddel való kapcsolattartás; a gazdálkodás, a szerződéses kapcsolatok feladatainak elvégzése; a tagvállalatok munkájának segítése. 2.6. Szövetségünk kommunikációja, megjelenésünk a nyilvánosságban A tagvállalatok érdekeinek kifejezése, véleményünk és javaslataink kommunikációja széleskörűen és több formában alkotta tevékenységünk egyik legfontosabb elemét illetve eszközét. A tagvállalatok vezetőinek és a Szövetség tisztségviselőinek média-, és konferenciaszereplései, elsősorban a gazdasági és egészség szakmai nyilvánosság számára mutatták be gondjainkat és törekvéseinket. Ezek egyben az egészségügyi kormányzathoz is közvetítették a véleményünket, javaslatainkat, kiegészítve, nem egy esetben időlegesen pótolva a velük folytatott közvetlen kommunikációt. Mindezeken a területeken nagymértékben megnövekedett aktivitás jellemezte a munkánkat, miközben azt is érzékeltük, hogy az egészségügyi kormányzat még nem minden területen vagy az általunk kért időben tudott kiemelt figyelmet fordítani a jelzett problémáink megoldására. 16
Alapvető jelentőségű, hogy a tagságunkat alkotó cégek vezetői számos interjúban mondták el véleményüket az egészségügyi ágazat gondjairól, a gazdálkodásukat nehezítő körülményekről és az egészségügy fejlesztésének teendőiről. Természetesen bemutatták saját gazdasági eredményeiket, a gondjaikat és egyben érzékeltették azokat a tapasztalatokat és azt a szellemi tőkét, amely az orvostechnikaieszköz-ellátásban többnyire vezető szerepet betöltő cégeink menedzsmentjében felhalmozódott. Ezek jelentették a Szövetségünk kommunikációjának alapját és szakmai bázisát és egyúttal megmutatták szakmai szerveződésünk erejét és jelentőségét. Ezeket rendszeresen bemutattuk a honlapunkon is. Például a Kórház c. folyóiratban a következő tagvállalataink vezetői adtak interjút: B. Braun Avitum Zrt., GE Hungary Kft. Healthcare Üzletág; Hartmann-Rico Hungária Kft., Medimat Kft., Mölnlycke Health Care Kft., Orgware Kft., SIEMENS Zrt., Steelco Kft., SilverWood-IT Kft. Szövetségünk véleménye, szakmapolitikai javaslatai 2011-ben külön kiadványban is megjelentek. Az év során újra megjelentettük az Egészséges Nemzet Gyógyító Technológiák című hírlevelünket, amelyben Hornyák László elnök foglalta össze a Szövetség legfontosabb érdekképviseleti törekvéseit és javaslatainkat. Kommunikációs munkánk fontos területe volt a különböző szakmai konferenciákon való részvétel. Az előző évhez képest szélesebb körben, több konferencián szerepeltek vezetőink. A Világgazdaság egészségügyi konferenciáján és a Szövetségünkkel közösen rendezett, orvostechnikai eszközökkel foglalkozó külön konferenciáján, a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara szimpóziumán valamint a META és a Marketing, public relations és reklám az egészségügyben konferencián Hornyák László, Csató András, Zátrok Zsolt és Jóbai Zsolt sikeres előadásokkal képviselték Szövetségünket. Vezetőink több interjút adtak illetve cikket jelentettek meg, bemutatva a kórházi vagy a gyógyászati segédeszköz terület problémáit, helyzetét Szövetségünk javaslatait. Például Hornyák László, Csató András, Jóbai Zsolt és dr. Tóth Zoltán több országos médiában. Az Elnökség az év során több ízben, az írott sajtóban megjelent közleményében fogalmazta meg véleményünket több fontos tárgykörben, melyek nagy sajtóvisszhangot keltettek. 17
A Szövetségen belüli kommunikációban a tagoknak közvetlenül nyújtott, megnövekedett számú és bővített tartalmú információk, véleménykérések mellett rendszeresen működtettük a honlapunkat, és az év második felétől újra működtettük a csak a tagok számára hozzáférhető honlap részünket, melyen minden levelezésünk és belső információnk megtalálható A honlapunkon a tagvállalataink vezetőinek tájékozódását segítendő, rendszeres, szakmailag válogatott sajtófigyelő rovatot működtettünk-működtetünk. Az érdekképviseleti vélemények kialakításában és az információcserében kiemelt szerepe volt a szekcióvezetők és az Elnökség tagjai körében megvalósított kétoldalú kommunikációnak. A szekcióvezetőknek juttatott információk, a véleményezési és javaslattételi kommunikáció a szekcióvezetők különböző munkamódszere szerint jutott el a tagokhoz. 2.7. Szervezeti változások, helyzet: A 2011. évben a következő tagvállalatok léptek ki a Szövetségből: a FLEXICO Kft., az ISH Informatika Kft. és a REHAB-Rába Kft. Az év során a következő vállalatok kérték felvételüket, és lettek a Szövetség tagjai: az Alcon Hungária Kft., a DIAGON Diagnosztikai Kft., a Roche Magyarország Kft., a SilverWood-IT Kft. és a WOLF Orosi Műszer Kft. A HungaroCare Kft. és a Variotrade Kft. a Közgyűlés előtt kérte felvételét, velük együtt Szövetségünknek jelenleg 61 tagja van. A Boston Scientific Kft. szintén a 2012. évben szüntette meg magyarországi képviseletét). 2.8. Gazdálkodás: A 2011. évet lényegében nullszaldósan zártuk. A megnövekedett érdekképviseleti és kommunikációs feladatok miatt szükség volt az előző évben felhalmozott tartalék és a költségvetésen belül fel nem használt előirányzatok felhasználására. Ez is jelzi, hogy a Szövetség megnövekedett aktivitású, az érdekképviseleti követelményeknek megfelelő működése nagyobb forrásokat igényel. A 2012. évben részben a Titkárság fejlesztése, részben az érdekképviseleti feladatok ellátásához szükséges projektek finanszírozása érdekében, külön napirend keretében, a három éve változatlan tagdíjak és tagdíj-kategóriák olyan kis mértékű változtatására teszünk javaslatot, amelynek eredményeképpen a tervezett éves tagdíj-bevétel 12,5 %-kal emelkedik. 18
2.9. Az Orvostechnikai Szövetség 2011. évi nemzetközi tevékenysége 2.9.1. EUCOMED A 2011. évben is aktívan részt vettünk a Eucomed munkájában. A Eucomed legfontosabb feladatai, projektek a következők voltak a tavalyi évben. 1) Austerity measures, industry mapping a tagországok egészségügyi rendszerének kérdőíves monitorozása A Eucomed kb. félévente felméri a tagországok egészségügyi rendszerének és orvostechnikai ágazatának sajátosságait, melynek során a következő fő szempontok alapján kér rövid adatszolgáltatást illetve -frissítést: a kórházak állami finanszírozása; a közbeszerzési folyamatok; referenciaárak; kintlévőségek; termék-, és technológia befogadás. 2) Medical Device Directive Recast az orvostechnikai eszköz direktíva módosítása A tavalyi évben tovább folytatódott az orvostechnikai eszköz direktíva módosításával kapcsolatos érdekképviseleti munka. A Eucomed a tagvállalatok és tagszövetségek véleményének 2010. évi felmérését követően, különösen a következő területeken kíván aktív lobbitevékenység révén változtatásokat elérni: az Európai Gyógyszer Ügynökség hatáskörének bővítése helyett önálló ügynökség létrehozása az orvostechnikai eszközök európai kontrollrendszerének igazgatására; az innovációval, az új technológiák bevezetésével kapcsolatos szabályozás racionalizálása; a tanúsító szervezetek ellenőrzése; az orvosi technológiák ellenőrzése, a piaci bevezetést követő felügyeleti rendszer; transzparencia, egységes európai adatbázis kialakítása. 3) SME report A Eucomed ugyancsak adatszolgáltatást kért a tagszövetségektől az egészségügyben tevékenykedő kis- és közepes vállalkozásokról, azok helyzetéről. A Eucomed célja a kis- és közepes vállalkozások helyzetének megerősítését célzó akcióterv kidolgozása. 19
4) A nemzeti tagszövetségek és a Eucomed kapcsolatának fejlesztése A Eucomed vezetése kiemelt jelentőségűnek tartja a nemzeti szövetségek aktivitását az európai ügyekben is, illetve a szövetségekben felhalmozott tudást, melyet még aktívabban kíván használni érdekképviseleti munkája során. Ugyanakkor probléma, hogy a Eucomed összbevételében a nemzeti szövetségek által fizetett tagdíj alacsony aránya gátat szab az akaratuk érvényesítésének. A Eucomed és a nemzeti szövetségek együttműködésének optimalizálása érdekében munkacsoportot alakult, amely folyamatosan egyeztet a nemzeti szövetségek tanácsa (NAN) és a Eucomed vezetése között, a helyzet megoldása érdekében. 5) Az etikai kódex fejlesztése A Eucomed további folyamatos erőfeszítéseket tett és tesz az etikai szabályzataiban megfogalmazott, elvárt etikus üzleti magatartásformák minél szélesebb körben történő terjesztése valamint annak érdekében, hogy a tagországok szövetségeinek etikai szabályozásába ezek minél nagyobb része beépítésre kerüljön. 6) Szervezeti ügyek A Eucomed a szokásos őszi MedTech Forumával egy időben tartotta évi rendes, egyben tisztújító közgyűlését. A tisztújítás eredménye a következő volt: Leköszönő elnökségi (Board) tagok: Holger Heidrich, Rob Jenkins, Mike Kreuzer, Dirk Pekelharing. Újraválasztott elnökségi tagok: Guy Lebeau (elnök), Daniele Bottanelli, Roy Bridges (alelnök), Alain Coudray, Thierry Herbreteau, Carlos Ibares, Meinrad Lugan, Paul Moraviec, Roland Pfleger (alelnök), Thierry Sarda (kincstárnok), Claes Waller. Új elnökségi tagok: Jose Calle Gordo, Klaus Grunau, Anna Lefevre Skjöldebrand, Donald Munro, Renaat Vermeulen. A NAN elnökévé, a leköszönő Mike Kreuzer helyett a tagok Anna Lefevre Skjöldebrandot, a svéd szövetség főtitkár asszonyát választották. A közgyűlés egyik legtöbb vitát kiváltó napirendje a tagdíjak emelése és a költségvetés elfogadása volt. Több nemzeti szövetség, köztük az OSZ is felszólalt az évről-évre növekvő tagdíj ellen, arra hivatkozva, hogy nemzeti szinten főként a jelen gazdasági helyzetben a normál működés növekvő fedezetéhez szükséges tagdíj-emeléseket is nehéz végrehajtani (a legtöbb országban évek óta nem volt tagdíj-emelés). A Eucomed és a nemzeti szövetségek közös munkacsoportja javaslatot fog tenni a tagdíj-rendszer fejlesztésére, a tagok érdekeinek maximális figyelembe vételével. A 20