A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Az infláció alakulása az Európai Unióban 213. október Az alacsony gazdasági aktivitás és a csökkenő nyersanyagárak az inflációs nyomás további csökkenéséhez vezettek 213 augusztusában az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is. A fogyasztói árak emelkedését az eurótérségben elsősorban a távközlési szolgáltatások ára, míg Magyarországon a háztartási energiaárak csökkentése fogta vissza. Az euróövezetben egyelőre sem a háztartási kereslet alakulása, sem a vállalati hitelezési trendek nem vetítik előre az inflációs nyomás további erősödését a következő néhány hónapra, míg Magyarországon az újabb rezsicsökkentés révén maradhat alacsony a fogyasztói árindex. Az árupiaci termékek többségének ára augusztus után szeptemberben is csökkent a világpiacon. Jelentős, 3-ot meghaladó áresés volt megfigyelhető éves szinten a kukorica és az ezüst esetében, valamint a gabona és az arany ára is több mint 2-kal zuhant a 212. szeptember végi értékhez viszonyítva. Az ipari alapanyagok árváltozásának összesített hatását mutató S&P nyersanyagárindex 5,-os visszaesést mutatott 213 szeptemberében az előző év azonos időszakához viszonyítva. A nyersanyagpiaci árak süllyedése a következő hónapokban sem fejt ki erősödő inflációs nyomást, azonban az USA-ban a Fed eszközvásárlási programjának folytatása hosszú távon árupiaci buborékok kialakulásának kedvezhet, s felfelé nyomhatja a fogyasztói árakat. Ugyanakkor mivel a közeljövőben a program lassítása várható, ezért ez az inflációgerjesztő hatás feltehetően nem lesz számottevő az Egyesült Államokban (1. ábra). 213 augusztusában jelentősen lassult a fogyasztó árak emelkedése mind az USA-ban mind az eurózónában. A tengerentúlon a júliusi 2,-os szintről augusztusra 1,-ra esett vissza az éves alapon számolt infláció, melyhez elsősorban a csökkenő nyersanyagárak, valamint a visszafogottan emelkedő energia- és élelmiszerárak járultak hozzá. Ezalatt az euróövezetben 1,-ról 1,-ra süllyedt a harmonizált fogyasztói árindex értéke, s az előzetes statisztikai adatok alapján szeptemberben további lassulás következett be: az éves áremelkedés üteme 1,1%-ra, 21 eleje óta nem látott alacsony szintre olvadt. (folytatás a 2. oldalon) Állati termékek Energia Brent-típusú nyersolaj S&P GSCI nyersanyagár index Ólom Cink Réz Cukor Ipari fémek Alumínium Platina Szója Gabona Arany Ezüst Kukorica Forrás: Reuters, MFB A tartalomból 1. ábra: Nyersanyagárak változása a 213. szeptember 3-át megelőző egy évben -37, -41, -3,7% -5, -15, -19,9% -23,9% -25, -7,7% -8, -11, -11, -12, -13, 1,1%,9% -5-4 -3-2 -1 1 2 A javuló külső kilátások mellett a bővülő belső kereslet is támasza lehet a hazai növekedésnek... (3. oldal) A magyar gazdaság külső finanszírozási képességének rekordmagas szintjéhez az európai uniós transzferek is hozzájárultak... (4. oldal) A külső kereslet élénkülése húzhatja magával a hazai feldolgozóipart az év második felében... (5. oldal) Élénkülnek a beruházások a magyar gazdaságban... (6. oldal) A javuló várakozások, az alacsony infláció és a csökkenő munkanélküliség ösztönzi a fogyasztást... (7. oldal) Tartósan emelkedik a bejelentett nem támogatott álláshelyek száma Magyarországon... (8. oldal) Az előzetes várakozásokkal szemben jelentősen süllyedt a hazai fogyasztói árindex augusztusban... (9. oldal) A jegybanki intézkedések hatása augusztusban már a hitelezési aktivitásban is kimutatható volt... (1. oldal) Élénkülő vállalati forráskeresletet várnak a hitelintézetek a következő hónapokban... (11. oldal) A monetáris lazítás jelentősen befolyásolja a magyar eszközárak alakulását... (12. oldal) Feszes költségvetési pálya, csökkenő állampapírhozamok... (13. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Stankovits Klaudia Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 6 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Az európai uniós országok közül 213 augusztusában éves alapon a legnagyobb mértékben Észtországban (3,) emelkedett az infláció, míg Görögországban 1,-os ütemben csökkentek a fogyasztói árak. Magyarországon az egységes európai módszertan szerint számolt harmonizált fogyasztói árindex 1,-ot ért el augusztusban, amely megfelel az uniós átlagnak (2. ábra). A hazai fogyasztói árindex süllyedéséhez legnagyobb mértékben a háztartási energiaárak csökkentése járult hozzá, s az árak visszafogott emelkedését támogatta az is, hogy az üzemanyagárak alig nőttek a tavalyi magas bázisnak köszönhetően. Az eurózónában a harmonizált fogyasztói árindex alakulását főbb termékcsoportok szerint bontva a legjelentősebb mértékben a roaming díjak csökkentése következtében a távközlési árak esése (-4,) húzta vissza az inflációt augusztusban éves alapon, de emellett a közlekedés (,1%), a ruházkodási cikkek (,) és a tartós fogyasztási termékek (,7%) átlagnál kisebb mértékű drágulása is hozzájárult a visszafogott pénzromlási ütemhez. Az átlagosnál gyorsabb volt az élelmiszerek (3,), az oktatási szolgáltatások (3,) valamint a szeszesitalok és dohányáruk (4,) árának emelkedése 213 augusztusában az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ennek oka, hogy a háztartások keresletének visszaesése legnagyobb mértékben a tartós fogyasztási cikkek iránti igényt érinti, melyek következtében ezen termékek gyártói és forgalmazói kevésbé tudják érvényesíteni költségeiket az árakban (3. ábra). Az eurózóna-beli inflációt a gyenge belső kereslet mellett a viszszaeső hitelezés is alacsonyan tartja. A vállalati hitelek 211 ősze óta csökkennek (idén augusztusban 5,-kal estek viszsza éves összehasonlításban), míg a háztartások lakáshitelei nagyjából stagnálnak, a fogyasztási hitelek pedig körüli ütemben mérséklődnek. Az euróövezet jelenlegi növekedési statisztikái - amelyek éves szinten mérséklődő visszaesést, negyedéves szinten pedig már növekedést mutatnak - azt vetítik előre, hogy a következő hónapokban a vállalati hitelállomány csökkenésének lassulása, megállása várható az eurótérségben. Azonban valószínűsíthető, hogy a vállalati és háztartási hitelkereslet éledezése az idén még kevésbé fejt ki felfelé ható nyomást az árakra (4. ábra). Magyarországon 213 augusztusában a vállalatok 145,5 milliárd forinttal több forinthitelt vettek fel, mint amennyit visszafizettek, amelyre 28 közepe óta nem volt példa, a céges devizahitelek állománya pedig 62,6 milliárd forinttal csökkent. Az előző hónapoktól markánsan elütő számok azt mutatják, hogy a jegybank Növekedési Hitelprogramja ösztönzőleg hatott a bankszektor forrásnyújtási hajlandóságára és a hazai kis- és középvállalatok közül egyre többen váltják át devizahiteleiket hazai valutában denominált kölcsönökre (5. ábra). Mindazonáltal a vállalati szektorban élénkülő hitelezési dinamika csak késleltetve fejti ki hatását az inflációra, így ennek és a lakossági energiaárak újabb csökkentésének összesített hatásaként az elkövetkező hónapokban is alacsony inflációs ráta várható Magyarországon. 2. ábra: A harmonizált fogyasztói árindex alakulása az Európai Unió egyes tagországaiban 213. augusztusában éves alapon 1% -1% 3. ábra: A fogyasztói árak változása főbb termékcsoportok szerint az Eurózónában az előző év azonos időszakához viszonyítva (213. augusztus) 1% -1% - - - - 1 1 - - 4. ábra: A fogyasztási hitelek, lakáshitelek és vállalati hitelek növekedésének üteme az euróövezetben (év/év) Forrás: ECB, MFB 1999.12 2.6 2.12 21.6 21.12 22.6 22.12 23.6 23.12 24.6 24.12 25.6 25.12 26.6 26.12 27.6 27.12 28.6 28.12 29.6 29.12 21.6 21.12 211.6 211.12 212.6 212.12 213.6 35 25 15 5-5 -15-25 -35-4, Távközlés 28.1 -, Lakáshitel Vállalati hitel Fogyasztási hitel 28.4 Egészségügy 28.7 Európai Unió (átlag) Görögország Bulgária Lettország Írország Dánia Ciprus Portugália Litvánia Málta Svédország Lengyelország Franciaország Belgium Csehország Olaszország Szlovákia Németország Spanyolország,7%,1%, 5. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Magyarországon 28.1 Közlekedés 29.1 Ruházkodási cikkek 29.4 Forint hitelek Deviza hitelek Összes hitel 29.7 Tartós fogyasztási cikkek 29.1 21.1 3, 4, 3, 1, 1, 1, 2, 1, Szabadidő és kultúra 21.4 21.7 Egyéb szolgáltatások 21.1 Eurózóna (átlag) Vendéglátás, turizmus Háztartási energia Magyarország Luxemburg Ausztria Finnország Szlovénia Horvátország Románia Hollandia Észtország Élelmiszerek Oktatás Szeszes italok, dohányáruk Összesen 1 1 - - 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 2 213. október
Gazdasági növekedés A javuló külső kilátások mellett a bővülő belső kereslet is támasza lehet a hazai növekedésnek A legfrissebb konjunktúraindexek alapján mind az Egyesült Államokban, mind az euróövezetben javulnak a gazdasági szereplők várakozásai, Kínában azonban egyelőre még nem számítanak a növekedés számottevő gyorsulására (1. ábra). Az eurózónában az alacsony belső kereslet a GDP-bővülés legnagyobb akadálya, ugyanakkor a második negyedévben lassult a háztartások fogyasztásának visszaesése, a kormányzati vásárlások pedig hét negyedév után első alkalommal járultak hozzá pozitívan a bruttó hazai termékhez (2. ábra). A magyar gazdaság öt negyedév zsugorodást követően nőtt ismét (+,1% év/év szezonálisan és naptárhatással korrigáltan) 213. április-június között, a közép-kelet-európai régióban azonban csak a mély recesszióban lévő Csehországnál nyújtott jobb teljesítményt. A növekvő hazai GDP-hez a közösségi fejlesztések révén megugró beruházások és az emelkedésnek indult lakossági fogyasztás járult hozzá, míg a nettó export az import erőteljesebb bővülése miatt csökkenést mutatott. Termelési oldalon az idei jó termésnek köszönhetően az agrárium és a mélypontról elmozduló építőipar húzta a magyar gazdaság teljesítményét. A bizalmi indexek alapján az év második felében a GDP éves szintű növekedésének folytatódása várható (3-6. ábra). 1. ábra: Üzleti kilátások* a világgazdaság egyes térségeiben (212. december = 1) 2. ábra: A belső kereslet hozzájárulása a GDP-hez az eurózónában 11 11 11 11 1 1 1 1 Forrás: Reuters, MFB 9 9 213.2 213.3 213.5 213.6 213.8 213.9 Eurózóna Kína USA Németország *Eurózóna: ESI-index, Kína: PMI-index, USA: ISM-index, Németország: IFO-index 3. ábra: GDP-növekedés* Közép-Kelet-Európában (év/év) százalékpont 3 2 1-1 -2-3 -4 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II Beruházás Kormányzati fogyasztás Háztartási fogyasztás GDP (jobb t.) 4. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal) - - - - 1 1 - - - - - - - - -1 * szezonálisan kiigazított adatok -1 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211. III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II Magyarország Csehország Románia Szlovákia Lengyelország százalékpont 1 5-5 -1-15 -2-25 - - - - -1 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II Végső fogyasztás összesen Bruttó felhalmozás Nettó export GDP-növekedés (jobb t.) százalékpont 5. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (termelési oldal) 5, 2,5, -2,5-5, -7,5 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltató szektor GDP (jobb t.) - - -9% 12 11 1 9 8 7 6 5 6. ábra: A magyar GDP-növekedés (év/év) és az ESI* bizalmi index alakulása ESI: 3 hónappal eltolva 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 ESI Magyarország (bal t.) * Economic Sentiment Index Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB GDP-növekedés (jobb t.) - - - - -1 3 213. október
Külkereskedelem, folyó fizetési mérleg A külső finanszírozási képesség rekordmagas szintjéhez az EU-s transzferek is hozzájárultak A világkereskedelem dinamikája a lassú ütemű élénkülés ellenére továbbra is elmarad a hosszú távú átlagtól, így kevésbé tud a globális gazdasági növekedés hajtóereje lenni (1. ábra). Az eurózóna és Magyarország is érzékeli a külpiaci kereslet fokozatos erősödését, s az előző egy évben egyre kedvezőbben alakultak az exportmegrendelések mindkét térségben (2. ábra). 213. júliusban a hazai kivitel 7,4, a behozatal pedig 6,-kal bővült éves szinten, míg a január-július közötti export 2,6, az import 3,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A külkereskedelmi mérleg többlete az év első hét hónapjában 1178,6 milliárd forint volt (4, milliárd euró), ami nagyjából megegyezett az előző év azonos időszakában elért egyenleggel (3-4. ábra). Az exportpiacok zuhanásával és a belső piac összeomlásával 28 utolsó negyedévében berobbanó válság a magyar gazdaság külső egyenlegét jelentősen javította. Ugyanakkor a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség a belső kereslet idei élénkülésével (amit a beruházási és importadatok is alátámasztanak) a GDP arányában az első negyedévben elért 5, után nem emelkedett tovább április és június között (5. ábra). A tőkemérleg és az összességében továbbra is magas finanszírozási képesség alakulásában növekvő szerepe van az EU-s transzfereknek (6. ábra). 14 13 12 11 1 99 98 97 96 95 2 21 22 1. ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év) ** 3 hónapos gördülő átlag Forrás: CPB, OECD, MFB 23 24 25 26 27 3. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon 28 29 21 211 212 213 2 1 1 - -1-1 -2-2 * OECD Composite Leading Indicator: OECD OECD konjunktúra index (bal t.) tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Világexport** (jobb t.) Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság A világexport hosszú távú átlagos alakulása (2-21, jobb t.) 2 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 2. ábra: Exportmegrendelések alakulása az EU-ban, Németországban és Magyarországon EU Magyarország Németország Forrás: Európai Bizottság, MFB 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 4. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - július) 2 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 25 2 15 1 5-5 -1-15 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) 5 4 3 2 1-1 -2-3 Export volumen (év/év, jobb t.) 1 2 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8-655,3-661,6-4,4-416,3 558,3 815,2 1 153,5 1 185,8 1 178,6-7,5-31,4 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212 213 5. ábra: A folyó fizetési mérleg, a tőkemérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása* 6. ábra: Az EU-s transzferek alakulása millió 2 1 5 1 5-5 -1-1 5-2 -2 5 26.I 26.II 26.III 26.IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II - - - - -1-1 Folyó fizetési mérleg (bal t.) Tőkemérleg (bal t.) * szezonálisan kiigazított adatok Nettó finanszírozási képesség** (jobb t.) ** a GDP százalékában millió 2 1 5 1 5-5 Eredeti adat Szezonálisan kiigazított adat 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 2 1 5 1 5-5 millió 4 213. október
Ipar A külső kereslet élénkülése húzhatja magával a hazai feldolgozóipart az év második felében Az ipari termelés 2,-kal volt magasabb 213. júliusban, mint egy évvel korábban. A feldolgozóipar teljesítménye a korábbi hónapok gyengélkedése után megugrott (+6,1% év/év), a tizenhárom alágazat közül tízben nőtt a termelés, a belföldi rendelések 17,8, míg az exportmegrendelések 4,-kal haladták meg az egy évvel korábbit (1-2. ábra). Magyarországhoz hasonlóan a régió többi országában (Csehországot leszámítva) is javulásnak indult a feldolgozóipar teljesítménye az év közepén, ami egyértelműen az elhúzódó recesszió után lassan éledező európai keresletnek köszönhető. A következő időszakban várhatóan tovább élénkülő külső környezet jelentős húzóerőt jelenthet majd az ágazat termelése szempontjából (3-4. ábra). Az építőipar teljesítménye 1,9%-kal (év/év) nőtt 213. júliusban, az új szerződések volumene pedig 34,9%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A hosszú távú kilátások szempontjából azonban kedvezőtlen, hogy a csökkenő jelzáloghitel-kamatok ellenére az ingatlanpiac továbbra is pang, a létesítendő új lakóépületekre kiadott engedélyek száma az idei második negyedévben több mint 2-kal maradt el az egy évvel korábbitól (5-6. ábra). 1. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon 2. ábra: Feldolgozóipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év) 3 1 6 3 2 1 4 2 1 2 1-1 -2-3 *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 - -1-1 Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) -2-4 -6 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 Belföldi megrendelések (bal t.) Feldolgozóipari termelés (jobb t.) Export megrendelések (bal t.) -1-2 -3 3. ábra: A feldolgozóipar termelésének alakulása* a visegrádi országokban 4. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása 3 2 * 3 hónapos gördülő átlag, naptárhatástól tisztított 3 2 115 11 15 IFO-index: 3 hónappal eltolva 3 2 1 1 1 1 95-1 -1-1 9 85-2 -3-2 -3 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 Szlovákia Magyarország Lengyelország Csehország -2-3 5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 8 75 Forrás: KSH, CESifo, MFB 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.) 6. ábra: Új lakó- és nem lakóépületekre kiadott engedélyek alakulása (előző év azonos időszaka = 1) -4-5 6 1 16 16 4 2 1 14 14 12 12-2 - 1 1-4 -6-8 * 3 hónapos gördülő átlag -1-1 -2 8 6 8 6 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) 4 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I Új lakóépületek száma Új nem lakóépületek száma 4 5 213. október
Beruházások Élénkülnek a beruházások a magyar gazdaságban A bruttó állóeszköz-felhalmozás több mint négy évnyi zsugorodás után 213. második negyedévében éves szinten 4,-kal nőtt Magyarországon, miközben a többi régiós gazdaságban 3,8-6, közötti visszaesés következett be (1. ábra). A 29-213 között egyre visszafogottabb fejlesztések nyomán a beruházási ráta Magyarországon a legalacsonyabb Közép- Kelet-Európában: 213 második negyedévében a bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP 16,9%-át tette ki (2. ábra). Az ipari szektor kapacitáskihasználtsága a második negyedéves 75,-ról július-szeptember között 78,-ra emelkedett, ami növeli a beruházási nyomást, ugyanakkor a fogyasztási és beruházási cikkek, illetve félkész termékek esetében az új megrendelések nem kaptak lendületet (3-4. ábra). A beruházások volumene a második negyedévben éves bázison számolva 4,-kal bővült, a magánberuházások 2,6, míg az állami beruházások 27,9%-kal nőttek. Az építőipar beruházásai immáron két negyedéven át emelkednek, amire öt éve nem volt példa, az ingatlanügyeletek esetében 29 dereka óta tart a visszaesés. A fejlesztésekből több mint egynegyedes súllyal részt vevő feldolgozóipari beruházások az első negyedéves 13,-os zuhanás után újabb,-kal csökkentek (5-6. ábra). 1. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás éves szintű alakulása* Közép-Kelet-Európában 2. ábra: A bruttó állóeszköz felhalmozás GDP arányos rátájának alakulása* Közép-Kelet-Európában 3 3 3 3 2 2 * 4 negyedéves gördülő átlag 1 1 3 3-1 -1 2 2-2 -2 2 2-3 -4 * szezonálisan nem igazított adatok -3-4 1 1 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 24.II 24.IV 25.II 25.IV 26.II 26.IV 27.II 27.IV 28.II 28.IV 29.II 29.IV 21.II 21.IV 211.II 211.IV 212.II 212.IV 213.II Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia 3. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia 4. ábra: Megrendelések várt alakulása és a bruttó állóeszközfelhalmozás volumenének alakulása (év/év) 9 9 8 8 7 7 6 6 5 5 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 28.I 21.II 21.III 21.IV 5. ábra: A költségvetési szervek és a versenyszféra beruházásainak alakulása Magyarországon 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 9 9 8 8 7 7 6 6 5 5 Magyarország Csehország Lengyelország Románia Szlovákia emelkedést váró vállalatok aránya - csökkenést váró vállalatok aránya 4 3 2 1-1 -2-3 -4-5 -6 Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB * 4 negyedéves gördülő átlag 1999.IV 2.II 2.IV 21.II 21.IV 22.II 22.IV 23.II 23.IV 24.II 24.IV 25.II 25.IV 26.II 26.IV 27.II 27.IV 28.II 28.IV 29.II 29.IV 21.II 21.IV 211.II 211.IV 212.II 212.IV 213.II Fogyasztói cikk* (bal t.) Beruházási cikk* (bal t.) Félkész termék* (bal t.) Bruttó állóeszközfelhalmozás* (jobb t.) 6. ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (év/év) 12, 1, 7, 5, 2,, -2, -5, -7, -1, -12, 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 * 49 fő feletti vállalatok 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 Építőipar 21, Mezőgazdaság 18,1% Szállítás, raktározás Feldolgozóipar -, 13, Kereskedelem -3, Oktatás -5, Ingatlanügyletek -8, Villamosenergia -24, IKT szektor -29, Összesen 4, Ebből: Építés 5, Ebből: Gép, berendezés, jármű 2, -4-3 -2-1 1 2 3 Vállalati szektor* (év/év) Költségvetési szervek (év/év) 213. II. negyedév 213.I. negyedév 6 213. október
Fogyasztás A javuló várakozások, az alacsony infláció és a csökkenő munkanélküliség ösztönzően hat a fogyasztásra Szeptemberben két és fél éves szintre nőtt a fogyasztói bizalom Magyarországon (1. ábra), így a hazai háztartások várakozásai ismét megközelítették a közép-kelet-európai átlagot, ahonnan 211 első felében szakadtak el (2. ábra). A fogyasztói optimizmus erősödése a kiskereskedelmi statisztikákban is egyre jobban megfigyelhető: a júliusi 1, után augusztusban az előzetes adatok alapján 1,-kal emelkedett a kiskereskedelmi fogalom (év/év) (3. ábra). A lakosság vásárlóerejét a munkaerőpiac élénkülése mellett az inflációs ráta zuhanása következtében emelkedő reálbérek is növelik (4. ábra). A második negyedévben a lakosság pénzügyi eszközei 35,1 milliárd forinttal emelkedtek, míg a kötelezettségei 78 milliárddal csökkentek. A háztartások a monetáris lazítás nyomán csökkenő betéti kamatok következtében 21,2 milliárd forinttal mérsékelték a tulajdonukban lévő készpénz és betét eszközök állományát, s 384,3 milliárd forinttal növelték értékpapír-befektetéseiket. A hitelállomány 29 elején indult leépítése tovább folytatódott: 213. második negyedévében a lakosság 1,1 milliárd forinttal több kölcsönt fizetett vissza, mint amennyi új hitelkihelyezés történt (5-6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 Forrás: GKI, MFB 27.3 27.6 27.9 27.12 28.3 28.6 28.9 28.12 29.3 29.6 29.9 29.12 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 213.9 Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 2. ábra: Fogyasztói bizalom* alakulása Közép-Kelet-Európában * szezonálisan kiigazított adatok Forrás: Európai Bizottság, MFB 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 Lengyelország Csehország Szlovákia Magyarország Románia 4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 - - - 28.1 Hónap/hónap (bal t.) 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 1 1 1 Év/év (jobb t.) - - - - - - - - - - -1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 Kiskereskedelmi forgalom Nettó reálbérek 5. ábra: A háztartások tulajdonában lévő készpénz és betét eszközök, illetve értékpapírok tranzakció szerinti alakulása 6. ábra: A háztartások hitelállományának alakulása (tranzakciók szerint) 1 8 6 4 2-2 -4 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II Készpénz és betétek Értékpapírok 6 4 2-2 -4-6 -8-1 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 6 4 2-2 -4-6 -8-1 Forint ingatlanhitelek Deviza ingatlanhitelek Forint egyéb hitelek Deviza egyéb hitelek Összesen 7 213. október
Munkaerőpiac Tartósan emelkedik a bejelentett nem támogatott álláshelyek száma Magyarországon A munkanélküliségi ráta 213. június és augusztus között 9,9%-ra csökkent. Ez,5 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma 67 ezer fővel emelkedett, míg a munkanélkülieké 16 ezerrel csökkent egy év alatt (1. ábra). Az alkalmazottak száma ugyanakkor továbbra is stagnál (az év első hét hónapjában,1%-kal marad el az egy évvel korábbitól). A feldolgozóiparban mérsékelt ütemben (+,1%) nőtt az alkalmazásban állók száma, s az Európai Bizottság felmérése alapján ebben a következő hónapokban sem várható jelentős pozitív elmozdulás. A versenyszférában összességében,-kal csökkent, míg a költségvetési szektorban 1,7%-kal nőtt az alkalmazottak létszáma. Ez utóbbi hátterében továbbra is a közfoglalkoztatás korábbi évekhez képest magasabb szintje áll (2-4. ábra). Az augusztusban bejelentett 37,5 ezer új álláshely közül 13,6 ezer (36,) volt nem támogatott munkahely, s kedvező jel, hogy május óta éves szinten folyamatos növekedés tapasztalható (5. ábra). A bruttó átlagkeresetek 2,-kal, míg a nettó bérek 3,7%-kal nőttek 213. júliusban. A nettó fizetések vásárlóértéke (reálbér) 1,9%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest (6. ábra). ezer fő 15 1 5-5 -1-15 1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 3. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban 1 1 11% 1 Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 9% 7% 2. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (213. január - július, előző év azonos időszaka = 1) Szociális ellátás Ingatlanügyletek Közigazgatás Adminisztratív, szolg. támogatótó tev. Egészségügy Feldolgozóipar Szállítás, raktározás Kereskedelem Mezőgazdaság Pénzügyi közvetítés Infokommunikáció Építőipar Oktatás Szálláshely-szolg., vendéglátás Költségvetési szektor Versenyszféra Összesen 98, 98, 98, 96, 96, 95,1% 94, 99, 99,7% 99,9% 11, 17, 13,7% 13,7% 1, 1,1% 11,7% 9 9 1 1 11 11 4. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon 2 1-1 -2-3 -4-5 Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB Foglalkoztatási tervek: 5 hónappal eltolva 26.6 26.9 26.12 27.3 27.6 27.9 27.12 28.3 28.6 28.9 28.12 29.3 29.6 29.9 29.12 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 213.9 213.12 Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.) 5. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása 4 2-2 -4 ezer fő -6-8 -1 ezer fő 175 15 125 1 75 5 25 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 6. ábra: Keresetek alakulása a magyar gazdaságban (év/év, 3 hónapos gördülő átlag) 212.1 212.4 212.7 212.1 2 15 1 5-5 -1-15 Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) ezer darab 18 15 12 9 6 3 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 6 4 2-2 -4-6 Bejelentett új lehetőségek száma (bal t.) Forrás: NFSZ, MFB Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.) 1 1-28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 Nettó bér* Nettó reálbér* Bruttó bér** * családi kedvezmények nélkül ** rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér 1 1-8 213. október
Infláció Az előzetes várakozásokkal ellentétben jelentősen süllyedt a hazai fogyasztói árindex augusztusban Szeptember első felében a szíriai konfliktus eszkalálódásával a Brent-típusú kőolaj ára az év eleje óta nem látott szintre (117 dollár/hordó fölé) emelkedett, majd lassú csökkenésnek indult. A havi átlagos világpiaci ár (111,9 dollár/hordó),-kal volt magasabb, mint egy hónappal korábban (1. ábra). Jelentősen lassult a fogyasztói árak emelkedése júliusról augusztusra az eurózónában (1,6-ról 1,-ra) és az USA-ban (2,-ról 1,-ra) egyaránt (2. ábra). Nagy meglepetést okozva 1,-ra süllyedt augusztusban a 12 havi inflációs ráta Magyarországon (3. ábra). Ennek hátterében azonban nem kizárólag az ún. rezsicsökkentés állt, mivel ennek hatását részben ellensúlyozta a dohányáruk jelentős drágulása (4. ábra). Az inflációs ráta további esését emellett egyrészt az okozta, hogy az alacsony belső kereslet miatt az árfolyam gyengülését a kereskedők továbbra sem tudják érvényesíteni a tartós fogyasztási és ruházati cikkek árában, másrészt az üzemanyagárak éves szinten alig emelkedtek a tavalyi magas bázisnak köszönhetően (5. ábra). Az inflációs alapmutatók a fogyasztói árindex tartósan alacsony szintjét jelzik, a háztartási energiaárak esetleges további csökkentésének eredményeként pedig újabb történelmi mélypontra süllyedhet a pénzromlás üteme Magyarországon az év végén (6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában 5 475 12 115 1, 7, Forrás: Reuters, MFB 1, 7, 45 425 4 375 Forrás: Reuters, MFB 213.3 213.5 CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) 3. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói árindex alakulására (év/év) 213.5 213.6 213.8 213.9 CRB élelmiszer-árindex (bal t.) 11 15 1 95 $/hordó 5, 2,, -2, 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 USA Eurózóna Kína 4. ábra: A szeszes italok, dohánytermékek, valamint a háztartási energia áralakulásának hozzájárulása a fogyasztói árindexhez 5, 2,, -2, 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 Változatlan adótartalmú fogyasztói árindex Fogyasztói árindex Maginfláció 5. ábra: Fogyasztói árak változása a főbb termékcsoportok szerint (213. augusztus) százalékpont,6,4,2 -,2 -,4 -,6 -,8-1,6,4,11,2 -,39 -,37 -,35 -,39 -,36 -,2 -,43 -,43 -,4 -,6 -,8-1 213.2 213.3 213.5 213.6 213.8 Háztartási energia, fűtés Szeszes italok, dohányáruk Nettó hatás 6. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) százalékpont Szeszes italok, dohányáruk Szolgáltatások Élelmiszerek Egyéb cikkek, üzemanyagok Ruházkodási cikkek Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia, fűtés Év/év Hónap/hónap Összesen -8,7% -, -1, -, -2,1% -2, -, -,,9%,,, 1, 2,9% 2,7% 9,1% Forrás: KSH, MFB -1-1 1% 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 1% *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszer-árak alakulása is ki van szűrve 9 213. október
Banki forráskínálat A jegybanki intézkedések hatása augusztusban már a hitelezési aktivitásban is kimutatható volt A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, augusztusban publikált hitelezési felmérése szerint valamennyi pénzintézet a hitelkínálat bővítését tervezi az év második felében (1. ábra), míg a hitelezési feltételekben mind a mikro- és kisvállalati kör, mind a közép- és nagyvállalati szegmens esetében többségbe kerültek a kondíciók könnyítését kilátásba helyező szereplők, amire a felmérés történetében még nem volt példa (2. ábra). A bankszektor forrásnyújtási hajlandóságát kimutathatóan befolyásolta az MNB tavasszal meghirdetett Növekedési Hitelprogramja: augusztusban 145,5 milliárd forinttal több forinthitelt vettek fel a vállalatok, mint amennyit visszafizettek (ez mintegy öt éves rekord), míg a devizahitelek állománya a tranzakciók nyomán 62,6 milliárd forinttal zsugorodott (3. ábra). A térségben a vállalati hitelek állománya ugyanakkor továbbra is enyhe visszaesést mutat éves szinten (4. ábra). Újabb történelmi mélypontra (az 1-5 éves kölcsönök esetében 6,8-ra, az ennél hosszabb futamidejű hitelek esetében pedig 6,39%-ra) zuhantak augusztusban a vállalati forinthitelek átlagos kamatai. A régióban a bolgár és román vállalatok drágábban, míg a szlovák és cseh cégek továbbra is olcsóbban kapnak forrást, mint magyarországi versenytársaik (5-6. ábra). 1. ábra: Következő 6 hónapban a vállalatoknak kínált hitelvolumen becslése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint* 2. ábra: A következő 6 hónapban a kínált hitelek feltételeiben tervezett változtatások iránya* az igénylő vállalat mérete szerint 1 8 * nettó változás pozitív = növekedés Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB 6 4 Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB 6 2 * nettó változás pozitív = szigorítás 4 2-2 29.I 29.II Nagy és közepes vállalatok 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II Kis- és mikrovállalatok 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II -2-4 29.I 29.II Nagy és közepes vállalatok 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III Kis- és mikrovállalatok 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 3. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 4. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Közép-Kelet-Európában 15 125 1 75 5 25-25 -5-75 -1-125 -15 29.1 29.4 Devizahitel Forinthitel Összes hitel 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 15 125 1 75 5 25-25 -5-75 -1-125 -15 5 4 3 2 1-1 -2 27.12 Forrás: ECB, MFB 28.3 * euróra konvertált állományok 28.6 28.9 28.12 29.3 29.6 29.9 29.12 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország Szlovénia 5 4 3 2 1-1 -2 1 1 1 5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 * 3 hónapos bankközi kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel - 1-5 éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves 1 1 1 1 1 28.1 6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB * hó végi állománnyal súlyozva 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 1 1 1 1 1 1 213. október
Vállalati forráshelyzet Élénkülő vállalati forráskeresletet várnak a hitelintézeti szektor szereplői a következő hónapokban A vállalati szektor 29 eleje óta nettó megtakarító pozícióban van: a hazai nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége 213. második negyedévében a GDP 3,8, míg az utolsó négy negyedév átlagában a GDP 3,-át érte el (1. ábra). A Magyar Nemzeti Bank (MNB) augusztusban ismertetett hitelezési felmérése alapján a mikro- és kisvállalati, valamint a közép- és nagyvállalati szegmensben is tovább növekvő forráskeresletet prognosztizálnak a pénzintézetek. Minden megkérdezett szerint megugrik a forintkölcsönök vonzereje az év hátralevő részében, s valamelyest emelkedett a devizahitelek iránti kereslet élénkülését váró pénzintézetek aránya is. A vállalati beruházási aktivitással kapcsolatos pénzintézeti várakozások is csúcsot döntöttek a felmérés kezdete óta, s a megkérdezettek túlnyomó része szerint év végéig nő az igény a hosszú lejáratú banki hiteltermékek iránt (2-4. ábra). A javuló banki várakozásokat az is jelzi, hogy a szektor mérlegalkalmazkodása a statisztikák alapján lelassult: a bankok hitel/betét rátája (118,) és a vállalati szegmensben a hosszú lejáratú kölcsönök aránya (14,) is emelkedett június és július között (5-6. ábra). 2 1 1 - -1-1 -2 1. ábra: Nettó finanszírozási képesség/igény alakulása a GDP százalékában (fő szektorok, tranzakciók)* * utolsó négy negyedév egyenlege/utolsó négy negyedév GDP-je 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Finanszírozási képesség (jobb t.) 1 9% - - -9% -1 Államháztartás Külföld 1 8 6 4 2-2 2. ábra: Következő 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet becslése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint* 29.I 29.II 29.III Közép- és nagyvállalatok * nettó változás pozitív = növekedés 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III Mikro- és kisvállalatok Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 3. ábra: Következő 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet devizanem szerinti alakulása a hitelintézetek véleménye szerint* 4. ábra: Következő 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet futamidő szerinti alakulása a hitelintézetek véleménye szerint* 1 8 6 4 2-2 -4 Forinthitelek Deviza hitelek 1 8 6 4 2-2 Rövid lejáratú hitelek Hosszú lejáratú hitelek -6-8 * nettó változás pozitív = növekedés Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB -4-6 * nettó változás pozitív = növekedés Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 5. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (23. december - 213. július) 6. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleinek állománya lejárat szerint 25 * MFB, EXIM, KELER nélkül 22 2 17 15 12 1 7 Vállalati hitel/betét arány 5 Lakossági hitel/betét arány 2 Forrás: PSZÁF, MFB Összes hitel/betét arány 23.12 24.6 24.12 25.6 25.12 26.6 26.12 27.6 27.12 28.6 28.12 29.6 29.12 21.6 21.12 211.6 211.12 212.6 212.12 213.6 25 22 2 17 15 12 1 7 5 2 7 6 5 4 3 2 1 211.1 211.4 211.7 Forrás: PSZÁF, MFB 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 * MFB, EXIM, KELER nélkül 21% 2 19% 1 17% 1 1 1 Lejárat nélkül 5 év felett 1-5 év 3-12 hó 1-3 hó -1 hó Lejárt 5 év feletti hitelek aránya (jobb t.) 11 213. október
Árfolyamok A monetáris lazítás jelentősen befolyásolja a magyar eszközárak alakulását Az újabb jegybanki kamatcsökkentés ellenére szeptemberben a forint nyújtotta a legjobb teljesítményt a régióban: az euróval szemben realizált,9%-os erősödést követően 298,2 HUF/EUR mellett zárta a hónapot, míg lengyel zloty,8, a cseh korona,-kal értékelődött fel, a román lej pedig,7%-ot veszített értékéből (1. ábra). A hazai deviza a dollárral szemben 2,9, a svájci frankhoz képest,-ot erősödött (2. ábra). Az előző egy évben a forint euróárfolyama 4,7%-ot gyengült a viszonylag kedvező, likviditásbőséggel és élénk globális befektetői étvággyal jellemezhető környezetben (3. ábra). Ennek egyik oka a magyar szuverén adósbesorolás alakulása, másrészt az MNB által 212. augusztusban indított alapkamat csökkentési ciklus, aminek következtében egyre kisebb hozamfelár érhető el a magyar kötvényeken (4. ábra), s a jegybanki kommunikáció hatására egyre alacsonyabb irányadó kamatot várnak a piaci szereplők a következő hónapokban (5. ábra). A kamatcsökkentési ciklus a finanszírozási piac élénkítésével ugyan hozzájárul a reálgazdasági kilátások javulásához, azonban a törékeny növekedési pálya egyelőre még nem tud támaszt adni a forint erősödésének (6. ábra). 1. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyamának változása 213-ban 2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 1 1 1 CZK/EUR HUF/EUR PLN/EUR RON/EUR Forrás: ECB, MFB 1 1 1 31 35 3 forint gyengülése Forrás: ECB, MFB 26 25 24 1 1 295 23 1 1 29 22 9 9 * 212.12.31.=1 213.2 213.3 213.5 213.6 euróval szembeni árfolyamerősödés 213.8 213.9 9 9 285 213.2 213.3 213.5 213.6 213.8 213.9 HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) 21 pont 6 5 4 3 2 1 3. ábra: A forint/euró árfolyam és a globális kockázatvállalási kedv alakulása* Forrás: ECB, Reuters, MFB globális kockázatvállalási kedv javulása VIX-index (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) magyar szuverén adósság befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése 211.1 211.2 211.3 211.4 211.5 211.6 211.7 211.8 211.9 211.1 211.11 211.12 212.1 212.2 212.3 212.4 212.5 212.6 212.7 212.8 212.9 212.1 212.11 212.12 213.2 213.3 213.5 213.6 213.8 213.9 *a VIX-index a Standard&Poor s 5 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni 5. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat 34 32 3 28 26 24 22 4. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek hozamfelára a hasonló futamidejű német kincstárjegyekhez képest 33 11 Forrás: ÁKK, Reuters, MFB 32 1 31 9 3 8 29 7 28 6 27 5 26 4 25 3 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) 6. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megítélése (ESI-index) 212.1 bázispont 33 32 31 3 29 28 27 26 25 24 Forrás: ECB, MNB, MFB 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 214.1 214.4 214.7 HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 213.9.3-án (jobb t.) Kamatvárakozások 213.8.3-án (jobb t.) Kamatvárakozások.31-én (jobb t.) 7,5 7, 6,5 6, 5,5 5, 4,5 4, 3,5 3, * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatláb-megállapodások (FRA-k) alapján 31 3 29 28 27 26 25 24 23 1999.1 HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) reálgazdasági kilátások javuló megítélése Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB 2.1 21.1 22.1 23.1 24.1 25.1 26.1 27.1 28.1 29.1 21.1 211.1 212.1 5 6 7 8 9 1 11 12 13 fordított skála 12 213. október
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Feszes költségvetési pálya, csökkenő állampapírhozamok Az idei esztendő első nyolc hónapjában a központi költségvetés hiánya (elsősorban a megnőtt kiadások következtében) 123,7 milliárd forint, az éves cél 141,1%-a volt, jelentősen meghaladva a 212. január és augusztus között keletkezett 648,6 milliárd forintos deficitet (1. táblázat, 1. ábra). A parlament elé szeptember 3-án benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslat a központi költségvetés hiányát 91,4 milliárd forintra (a GDP 2,9%-ára), az ideinél 142,1 milliárddal kisebbre tervezi. A javaslat a bevételek 439,2 milliárd forintos, s a kiadások 297,1 milliárd forintos emelésével számol. A tervezet alapján nőnek a lakossági jövedelmek a családi adókedvezmény mintegy 19 milliárdos bővítésével, közel 1 milliárd forintot hagy az állam a vállalkozásoknál, s csökkennek az adósságszolgálati kiadások. A bevételi célok emelése elsősorban az EU-s források gyorsított felhasználására épül, míg a kiadási főösszeg alapvetően néhány nagyobb fejlesztési projekt (sportlétesítmények, egyedi beruházások) következtében nő. Kockázatot jelent ugyanakkor, hogy az idei évi 511,4 milliárdos tartalékok helyett jövőre csak 296,2 milliárd forintot tesz félre a tervezet (2. táblázat). Szeptemberben elsősorban a hozamgörbe hosszú végén (5-1 éves kötvények: 71-75 bp) csökkentek a hozamok (2. ábra). 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása 212 213 teljesítés (előzetes) I-VIII. hó éves teljesítés %-a törvényi módosított előirányzat I-VIII. hó évi előirányzat %-a 2. táblázat: A központi költségvetés mérlege a 214. évi költségvetési törvénytervezet szerint 213. évi törvényi módosított előirányzat 214. évi előirányzat 214. évi előirányzat a 213. évi célok %-ában A gazdálkodó szervezetek befizetései 1 451,3 1 351,7 93,1% Fogyasztáshoz kapcsolt adók 4 286,9 4 32,7 1, KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 943,7 583,6 62, 1232,4 6163,8 6, Gazdálkodó szervezetek befizetései 1157,2 549,4 47, 1451,3 536,5 37, Társasági adó 342,3 133, 38,9% 32,8 125,5 39,1% A lakosság befizetései 1 657,8 1 7,1 12, Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok 2 489,2 2 91,8 116, Egyéb bevételek 347,2 415,3 119, Kisvállalkozásokat terhelő adók 146,5 72,2 49, 312,6 78,2 25, BEVÉTELI FŐÖSSZEG 1 232,4 1 671,6 14, Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 25,6 72, 28,7% 149, 77,1 51, 372,7 2499,9 67, 4286,9 2532,6 59,1% 2747,4 1891,1 68, 2953,2 184,9 61,1% Jövedéki adó 929,4 599,7 64, 947,1 574,4 6,7% Lakosság befizetései 169,4 157,2 65,7% 1657,8 197,9 66, Személyi jövedelemadó 1498,4 99,1 66,1% 151,6 14,6 66,9% Nemzeti család- és szociálpolitikai alap 829,6 714,5 86,1% A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Társadalombiztosítáis alapok támogatása 5 583,6 6 41,4 114, 1 66,5 917,4 86, Helyi önkormányzatok támogatása 673,3 77,6 15,1% Tartalékok 511,4 296,2 57,9% Adósságszolgálati kamatkiadások 1 234,4 1 165, 94, Egyéb kiadások 1 377, 1 361,8 98,9% Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei 2765,5 1849,6 66,9% 2847,3 24,3 71,7% KIADÁSI FŐÖSSZEG 11 275,8 11 572,9 12, Egészségbiztosítási Alap bevételei Forrás: NGM, MFB 1744,6 1166,7 66,9% 184,3 1242,6 68,9% KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYENLEGE -1 43,5-91,4 86, Forrás: NGM, MFB 1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és augusztus között (milliárd forint) 2. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama 7 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8-772, -758, -1 94, -1 384,3-648,6-1 23,7 536,5 549,4 582,4 527,7 396,9 635,1 2 532,6 2 499,9 2 59,9 1 986,4 2 84,7 2 164, 1 97,9 1 351,5 1 247, 1 57,2 1 421,8 961,9 696,5 982, 1 14,2 1 298,7 1 56, 1 773,9-582,8-599,9-567,6-76,7-1 116,6-847,4-824,7-839,7-865,6-771,4-752,4-843,8-1 541, -1 213,3-1 497,8-1 713,4-1 291,9-1 21,4-2 396,4-2 619,6-2 752,7-3 14,2-3 29,9-3 979,1-496,8-432,3-426,6-417,5-553,4-513,8 28 29 21 211 212 213 A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Adósságszolgálat, kamattérítés Egyéb kiadások Egyenleg Egyenleg értéke Forrás: KSH, NGM, MFB 11% 1 9% 7% magyar szuverén adósság befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése Forrás: ÁKK, MFB 211.7 211.8 211.9 211.1 211.11 211.12 212.1 212.2 212.3 212.4 212.5 212.6 212.7 212.8 212.9 212.1 212.11 212.12 213.2 213.3 213.5 213.6 213.8 213.9 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves 11% 1 9% 7% 13 213. október