JELENTÉS a felsőoktatási intézményhálózat integrációjának ellenőrzéséről

JELENTÉS a felsőoktatási intézményhálózat integrációjának ellenőrzéséről 0311 2003. március

2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.1. Teljesítmény Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-12-125/2002-2003. Témaszám: 600 Vizsgálat-azonosító szám: V0044 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Kemény Emil főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Bittó Zoltán osztályvezető főtanácsos Az ellenőrzést végezték: Belovai Sándorné főtanácsadó Dr. Halmné Harsányi Zsuzsa számvevő Korsósné Vígh Andrea számvevő Dr. Klapcsik László irodavezető Törökné Dióssy Anikó külső szakértő Deák Tamásné tanácsadó Dr. Novák Zsuzsanna Csilla számvevő Nagy Attila számvevő Horváth Mária számvevő Kökény László számvevő tanácsos Varga Szabolcs számvevő tanácsos Samu István számvevő gyakornok Keszthelyi Zoltán számvevő Harsányi Imréné számvevő A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.

1. 2. 3. 4. 5. Jelentés a magyar egyetemi felsőoktatás ellenőrzéséről (1994. augusztus) (218) Jelentés a főiskolák és az egyetemek főiskolai karai állami támogatásának ellenőrzéséről (1996. szeptember) (318) Jelentés az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola, a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola, valamint a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola költségvetési támogatásának, illetve ezen főiskolák gazdálkodásának ellenőrzéséről (1998. október) (439) Jelentés az Oktatási Minisztérium fejezet működésének ellenőrzéséről (2000. június) (0016) Jelentés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Budapesti Evangélikus Gimnázium (Fasor) ellenőrzéséről (2000. október) (0036) Jelentés a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem működésének ellenőrzéséről (2001. szeptember) (0132) 6.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 12 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 23 1. Az integrációs szervezeti célok végrehajtása, a szervezeti erőforrások egyesítése 23 1.1. Az integrációs célokat előirányzó jogi- és a belső intézményi szabályozás összhangja, az átalakítás szabályszerű végrehajtása 23 1.1.1. A szabályozás érvényesülése 23 1.1.2. Regionális oktatási és kutatási központ szerep betöltése 26 1.1.3. Az integráció intézményi szintű értékelése 28 1.2. A szervezeti egységek átalakítása 30 1.2.1. Az oktatási szervezeti erőforrások átalakítása, egyesítése 30 1.2.2. A kutatás-fejlesztési szervezeti egységek átalakítása, a kutatási kapacitások egyesítése 34 1.2.3. Az intézmény működését biztosító szervezeti egységek összevonása, átalakítása 36 1.3. Az intézményi belső szabályozásnak megfelelő egységes intézményi rendszer 37 1.3.1. Egységes vezetési-irányítási rendszer kialakítása 37 1.3.2. Az integrált, közös gazdálkodás irányítási rendszer 38 1.3.3. A tanulmányi és oktatási irányítás egységesítési folyamata 39 1.3.4. Szabályozott, egységes intézményi arculat 40 2. Az emberi erőforrások egyesítése és hasznosítása 40 2.1. A hallgatókkal összefüggő változások 40 2.1.1. A képzési kínálat és a hallgatói létszám alakulása 40 2.1.2. A hallgatói mobilitás változása 44 2.1.3. A hallgatói juttatások szerkezete és a kollégiumi ellátottság 45 2.1.4. A hallgatók véleménye az integrációról 46 2.2. Az oktatói tevékenység alakulása, változásai 47 2.2.1. Az oktatói létszám és az oktatói kar összetétele 47 2.2.2. A főfoglalkozású oktatók óraterhelésének alakulása 48 2.2.3. Az oktatói mobilitás változása 50 2.2.4. Az oktatói hatékonysági mutatók alakulása 50 2.3. A kutatói létszám alakulása, a kutatások eredményessége 51 2.4. A nem oktatók létszámának, foglalkoztatásának alakulása 53 1

3. Az anyagi erőforrások egyesítése és hasznosítása 54 3.1. A vagyoni elemek intézményi egyesítése, a tárgyi eszközök hasznosítása 54 3.2. Az egységes gazdálkodás és a pénzügyi eszközök felhasználásának alakulása 56 3.3. Az integrációs célú pénzeszközök alakulása 62 3.3.1. A működési célú integrációs pénzeszközök hasznosítása 62 3.3.2. Az integrációs célú beruházási források hasznosítása 64 2

MELLÉKLETEK 1. melléklet: Beérkezett észrevételek 2. melléklet: Az integrálódott felsőoktatási intézmények felsorolása és jogelőd intézményi szerkezete 3. melléklet: A vizsgált felsőoktatási intézmények integráció előtti és integráció utáni kari szerkezete 4. melléklet: A vizsgált intézmények és tudományterületeik 5. melléklet: Összegzett hallgatói vélemény az integrációról 6. melléklet: TÁBLÁZATOK 1. táblázat: Összegzett hallgatói létszámadatok 2. táblázat: Összegzett oktatói és alkalmazotti létszámadatok 3. táblázat: Összegzett hatékonysági mutatók 4. táblázat: Összegzett kutatás-fejlesztési adatok és mutatók 5. táblázat: Hallgatói létszámadatok intézményenként 6. táblázat: Hallgatói létszámadatok képzési szintek szerint intézményenként 7. táblázat: Államilag finanszírozott hallgatói létszámadatok képzési szintek szerint intézményenként 8. táblázat: Költségtérítéses hallgatói létszámadatok képzési szintek szerint intézményenként 9. táblázat: Hallgatói létszámadatok képzési formák szerint intézményenként 10. táblázat: Államilag finanszírozott hallgatói létszámadatok képzési formák szerint intézményenként 11. táblázat: Költségtérítéses hallgatói létszámadatok képzési formák szerint intézményenként 12. táblázat: A hallgatói keretszám és a jelentkezett, felvett hallgatók száma intézményenként 3

13. táblázat: A hallgatói keretszám és a jelentkezett, felvett hallgatók aránya intézményenként 14. táblázat: Főfoglalkozású oktatói létszám oktató fokozatok szerint intézményenként 15. táblázat: Főfoglalkozású oktatói létszám tudományos fokozatok szerint intézményenként 16. táblázat: Oktatói létszám alakulása intézményenként 17. táblázat: Oktatók és intézményi alkalmazottak állományi létszámadatai 18. táblázat: Főfoglalkozású oktatók tantervi heti óraterhelése 19. táblázat: Oktatói hatékonysági mutatók 20. táblázat: Eszközök és források alakulása összintézményi szinten 21. táblázat: Összesített költségvetési bevételek (tényleges teljesítés) 22. táblázat: Összesített költségvetési kiadások (tényleges teljesítés) 23. táblázat: Hatékonysági mutatók intézményenként (OEP finanszírozás nélkül) 24. táblázat: Oktatási és kollégiumi területek intézményenként 25. táblázat: Kutatás-fejlesztés forrásai intézményenként 26. táblázat: Felsőoktatási intézmények karainak egy hallgatóra jutó bevételei és kiadásai tudományterületenként (OEP finanszírozás nélkül) 27. táblázat: Hallgatói létszámadatok tudományterületenként 28. táblázat: Az integrálódott intézmények által felhasznált beruházási és integrációs célú működtetési kiadások alakulása 7. melléklet: DIAGRAMOK 1. diagram: Egy integrálódott felsőoktatási intézményre jutó oktatók, alkalmazottak és hallgatók száma 2. diagram: Hallgatói létszám az integrálódott intézményeknél 3. diagram: Az összes hallgatói létszám képzési formák szerint, 1999. 4. diagram: Az összes hallgatói létszám képzési formák szerint, 2001. 4

5. diagram: A költségtérítéses hallgatók aránya az integrálódott intézményeknél 6. diagram: Főfoglalkozású egyetemi oktatók létszáma oktatói fokozatok szerint 7. diagram: Főfoglalkozású főiskolai oktatók létszáma oktatói fokozatok szerint 8. diagram: Közalkalmazotti állományi létszám alakulása 9. diagram: Költségvetési bevételek és kiadások alakulása 1999. és 2001. évben 10. diagram: Egy intézményre jutó költségvetési bevételek és kiadások 1999. és 2001. évben 11. diagram: Eszközök és források alakulása 1999. és 2001. évben 12. diagram: Egy intézményre jutó eszközök és források 1999. és 2001. évben 5

FÜGGELÉK A helyszíni ellenőrzésbe bevont 12 felsőoktatási intézményről készített számvevői jelentések kivonatai 1. függelék: Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem 2. függelék: Debreceni Egyetem 3. függelék: Eötvös Loránd Tudományegyetem 4. függelék: Miskolci Egyetem 5. függelék: Pécsi Tudományegyetem 6. függelék: Semmelweis Egyetem 7. függelék: Szegedi Tudományegyetem 8. függelék: Szent István Egyetem 9. függelék: Veszprémi Egyetem 10. függelék: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 11. függelék: Budapesti Gazdasági Főiskola 12. függelék: Nyíregyházi Főiskola 6

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Állami szervezetek ÁSZ EÜM ESzCsM HM KVI MKM OGY OM Oktatási intézmények ÁIF Állami Számvevőszék Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Honvédelmi Minisztérium Kincstári Vagyoni Igazgatóság Művelődési és Közoktatási Minisztérium Országgyűlés Oktatási Minisztérium Államigazgatási Főiskola BKÁE Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem BKE BME Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem DE Debreceni Egyetem ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem GATE Gödöllői Agrártudományi Egyetem HIETE Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem KE Kaposvári Egyetem ME Miskolci Egyetem NYME Nyugat-Magyarországi Egyetem PTE POTE Pécsi Tudományegyetem Pécsi Orvostudományi Egyetem SE SOTE Semmelweis Egyetem Semmelweis Orvostudományi Egyetem SZTE Szegedi Tudományegyetem SZIE Szent István Egyetem VE Veszprémi Egyetem ZMNE Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem BGF Budapesti Gazdasági Főiskola BMF Budapesti Műszaki Főiskola KF Kecskeméti Főiskola NYF Nyíregyházi Főiskola TSF TF Tessedik Sámuel Főiskola Testnevelési Főiskola Egyetemi, főiskolai karok ÁJK ÁOK Állam- és Jogtudományi Kar Általános Orvostudományi Kar BTK Bölcsészettudományi Kar CTFK EFK Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar Egészségügyi Főiskolai Kar 7

ETK GEO GMFK GMK JFK MFK OETC TF Jogszabályok Áht. Átv. Ftv. Kjt. Egyéb rövidítések AIFSZ ECO-MED EFT EGR ET ETR EHÖK, FHÖK EU FTT FEFA GEB HÖK IFT IIT KVKMOD K+F Kht. MAB MJ város OEP OFI TÜSZ e M Mrd Egészségtudományi Kar Geoinformatikai Kar Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Jászberényi Főiskolai Kar Mezőgazdasági Főiskolai Kar Orvos- és Egészségtudományi Centrum Testnevelési és Sporttudományi Kar Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (módosításaival) A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról szóló 1999. évi LII. törvény A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (módosításaival) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (módosításaival) Akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés Gazdasági informatikai rendszer (DE) Európai Felsőoktatási Térség Egységes gazdálkodási rendszer Egyetemi Tanács Egységes tanulmányi rendszer Egyetemi, Főiskolai HÖK Európai Unió Felsőoktatási és Tudományos Tanács Felsőoktatás Fejlesztési Alapprogram Gazdasági Előkészítő Bizottság Hallgatói Önkormányzat Intézményfejlesztési Terv Ideiglenes Intézményi Tanács Kincstári Vagyonkataszter Modul Kutatás+Fejlesztés Közhasznú Társaság Magyar Akkreditációs Bizottság Megyei jogú város Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda Teljeskörű Ügyviteli Szolgáltató és Információs Rendszer Ezer Millió Milliárd 8

BEVEZETÉS JELENTÉS a felsőoktatási intézményhálózat integrációjának ellenőrzéséről BEVEZETÉS A XXI. század tudásalapú társadalmának és gazdaságának egyik meghatározó stratégiai ágazata a felsőoktatás. A nemzetközi gazdasági versenyképességhez szükséges kiművelt emberfők képzése csak korszerű, egységes felsőoktatási rendszerrel biztosítható. A magyar felsőoktatási intézményhálózat átalakítására, a széttagoltság csökkentésére és az erőforrások egyesítésére irányuló törekvések az 1980-as évektől jelentkeztek a magyar oktatáspolitikában. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (Ftv.), majd annak 1996. évi módosítása lehetőséget biztosított társulás, illetve felsőoktatási szövetség létrehozására. Az Országgyűlés az 1999. évi LII. törvényben (Átv.) rendelkezett a magyar felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, kötelező jogszabályi előírást teremtve az intézmények egyesítésére. A törvényalkotók az átalakítás alapvető céljaként és indokaként a szellemi erőforrások egyesítését, a nemzetközileg is elismert versenyképes munkaerő képzését, a felsőoktatási kutatás és oktatás fejlesztését, a regionális kapcsolatok erősítését határozták meg. Az intézményi rendszer átalakításának törvényi céljai az Európai Unió országai felsőoktatási intézményi rendszeréhez való igazodást mutatnak. Magyarország ugyanis 1999. júniusában csatlakozott az Európai Felsőoktatási Térség létrehozásáról szóló Bolognai Nyilatkozathoz, mely 2010-ig egységes európai felsőoktatási intézményrendszer megteremtését irányozza elő. 2000. január 1-jei hatállyal az állami felsőoktatásban az átalakítási törvény nyomán a korábbi 55 felsőoktatási intézmény helyett 30 intézmény (17 egyetem és 13 főiskola) folytatta működését. Az Oktatási Minisztérium (OM) felügyelete alá tartozó állami felsőoktatásban végbement intézményi integráció elveiről az 1157/1998. (XII.9.) Kormányhatározat, a katonai felsőoktatási intézmények integrációjával kapcsolatos feladatokról a 42/1999. (HK.16.) HM utasítás rendelkezett. A törvény értelmében az 1999. év a szervezet-átalakítás előkészítésének éve volt. A jogutód felsőoktatási intézmények 2000. évben átmeneti jellegű törvényi szabályozás szerint működtek. Az átmeneti szabályozás után a 2001. év volt az összevont intézmények átalakulás utáni, első működési éve. 9

BEVEZETÉS Az Állami Számvevőszék ellenőrzése 43 intézmény 1 egyesítésével létrejött 17 jogutód felsőoktatási intézményre terjedt ki, amelyek közül 16 az OM, 1 a HM felügyelete alá tartozik. A különvált Dunaújvárosi Főiskolára a vizsgálat nem terjedt ki. Az ellenőrzés teljesítményellenőrzési módszerek alkalmazásával történt, melyet eddig a felsőoktatás ellenőrzése során nem alkalmaztunk. Ezek körébe tartozott az adatkérésen alapuló elemzés, kérdőíves felmérés, fókuszcsoportok szervezése, helyszíni interjúk készítése. Helyszíni ellenőrzés 12 intézménynél történt. A vizsgált 17 új, összevont felsőoktatási intézmény 2000. évi tényleges, oktatási célú állami támogatása - az állami felsőoktatás támogatásának 77 %-a - 93,7 Mrd Ft volt. Az integrálódott felsőoktatási intézmények 2000. évben 199,8 Mrd Ft bevétellel gazdálkodtak, költségvetési kiadásaik 185,1 Mrd Ft-ot tettek ki. Hallgatóik létszáma 237 351 fő volt a 2001/2002. tanévben, az állami felsőoktatás hallgatói létszámának 79 %-a. Az arányszámok alapján az egyesített intézményi körre vonatkozó ellenőrzési megállapítások a magyar állami felsőoktatás egészét jellemzik. Az ellenőrzés jogalapja az Állami Számvevőszékről szóló többször módosított 1989. évi XXXVIII. törvény 2.. (5) bekezdése. Az ellenőrzés célja annak megítélése volt, hogy a felsőoktatási intézményhálózat integrációjának végrehajtási rendje, a szervezetkorszerűsítés folyamata összhangban áll-e a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról szóló törvényben, továbbá a felsőoktatási intézmények autonóm belső szabályozásában foglaltakkal; az integrálódott felsőoktatási intézmények személyi és tárgyi feltételei milyen oktatási, kutatási teljesítmények elérését tették lehetővé a vizsgált időszakban; az átalakított felsőoktatási intézmények célszerűen és eredményesen használták-e fel a rendelkezésükre álló forrásokat, kiemelten a költségvetési támogatásokat. Az ellenőrzés az integráció végrehajtására fókuszáló teljesítményellenőrzési jellegénél fogva nem terjedt ki az Átv. előkészítésének, a felügyeleti szervek irányító tevékenységének, az integrálódott intézmények gazdálkodásának, finanszírozásának vizsgálatára, ezeknek csak integrációs összefüggésével foglalkozott. Az OM-nél, HM-nél és a Magyar Akkreditációs Bizottságnál (MAB) információ kérésekre és konzultációkra került sor. Az ellenőrzés az 1999-2001. évekre irányult, de a helyszíni ellenőrzés befejezéséig tartó időszak (2002. október) folyamataira is kiterjedt. Így az ellenőrzés a hosszabb távú integrációs folyamat kezdeti szakaszának változásait rögzítette. A vizsgálati bázisadatok az egyesített, jogutód felsőoktatási intézmények korrigált, jogelőd intézményi szerkezetéből képzett 1 Egyetem, egyetemi kar, főiskola, főiskolai kar. 10

BEVEZETÉS 1999. évi adatok. A jelentés adatai az intézmények által az ellenőrzés számára szolgáltatott, intézményvezetői aláírással hitelesített adatok. Ellenőrzésünk során támaszkodtunk a magyar egyetemi felsőoktatás ellenőrzéséről készített 1994. évi, valamint a főiskolák és az egyetemek főiskolai karai állami támogatásának ellenőrzéséről szóló 1996. évi jelentésünkre és azok integrációra vonatkozó utalásaira. 2 A jelentés-tervezetet észrevételezésre megküldtük az ellenőrzésben érintett valamennyi felsőoktatási intézmény vezetőjének. Véleményező levelüket a jelentéshez mellékeljük (1/c-1/v. melléklet). A végleges jelentést megküldtük észrevételezésre az oktatási miniszternek és a honvédelmi miniszternek, akik válaszleveleikben elfogadták a jelentésben foglaltakat (1/a-1/b. melléklet). 2 Jelentés a magyar egyetemi felsőoktatásról (1994. augusztus) 6., 7., 11. oldal és Jelentés a főiskolák és az egyetemek főiskolai karai állami támogatásának ellenőrzéséről (1996. szeptember) 8. és 12. oldal. 11

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A magyar állami felsőoktatás 1999. évtől 2002. október végéig tartó időszakát egyrészt az intézményhálózat átalakítása, másrészt a hallgatói létszám emelkedése jellemezte. A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról szóló törvény 17 új egyesített intézmény kialakítását írta elő. A törvény a szervezeti változások meghatározásával eszközként szolgált a felsőoktatás tartalmi változásaihoz, melyek a törvény bevezetőben ismertetett alapvető, stratégiai céljait képezték. Az átalakítási törvény csak az átmeneti, 2000. évre tartalmazott az egyesített intézmények működési feltételeire vonatkozó jogi- és gazdálkodási változásokat. Az átalakítás végrehajtásához a törvény nem rendelkezett külön pénzügyi források biztosításáról. A törvény előkészítését az intézményi vezetők bevonásával végzett egyeztetési folyamat előzte meg. A szervezeti átalakítást (az intézmények közötti integrációt) minden érintett intézményben az Átv.-ben előírtaknak megfelelően végrehajtották, határidőre létrejött a 17 integrálódott intézmény. Az előírások végrehajtása alól kivételt képez a vagyonmegosztások lezárása és ezzel összefüggésben a vagyonkezelési szerződések megkötése. Ennek oka, hogy az intézmények, az OM és a KVI által vezetett vagyonnyilvántartások adatai nem egyeznek, alapvetően a költségvetési intézmények általános nyilvántartási és egyeztetési hiányosságai miatt. A törvényi szabályozással kialakított intézmények az integrációs előzmények, egyeztetések és felsőoktatás-politikai döntések alapján nem egységes, hanem heterogén modellt tükröznek a képzési szerkezet és a regionális szempontok szerint. Az új intézmények eltérő felsőoktatási kultúrával és hagyománnyal rendelkező intézményekből jöttek létre. A képzési tradíciók, a helyi képzési adottságok az egyesített működésben eddig meghatározóak voltak. A szervezetek összevonása a korábbi jogelőd intézmények és karok egymás mellé rendelését, szervezését jelentette. Az intézményen belüli belső integráció, tartalmi kohézió csak a gazdálkodásban valósult meg. Az integrálódott intézmények elkészítették minőségbiztosítási szabályzatukat és kialakították minőségbiztosítási rendszerüket, amely az Európai Felsőoktatási Térséggel való harmonizálás fontos láncszeme. Hiányzik a felsőoktatás minőségpolitikai követelményrendszerének kormányzati meghatározása, szabályozása. Az intézmények a jogi szabályozással összhangban elkészítették intézményi fejlesztési terveiket és belső átalakítási szabályozásukat. A feladatok előirányzása konkrét határidők és felelősök megjelölésével valósult meg, s főként a belső szervezeti egységek átalakítására, egységesítésére irányult. Érdemi integrációs viták a kari- és az intézményi tanácsokban, valamint a hallgatói önkormányzati és érdekképviseleti testületek szintjén zajlottak. A 12

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK célok elérését segítő és hátráltató tényezőket az intézmények csak részlegesen mérték fel. A belső szervezeti egységek átalakítása a tervekhez képest lassú, az előrehaladás részlegesen történt meg. Teljes körűen csak a gazdasági szervezeti egységeket vonták össze. Az oktatás-képzési szervezetek területén a kari szerkezet az intézmények felénél változatlan maradt. Három intézmény szüntetett meg, illetve öt intézmény alapított új kart. A karok közötti együttműködést nem szabályozták minden intézménynél; a karok, oktatási szervezetek egymás mellett működnek, szervezett és tartalmi együttműködés kevés helyen alakult még ki. A tanszéki struktúrában tizenegy intézmény még nem kezdte meg a szerkezeti átalakításokat, a párhuzamosságok felszámolását. Mindössze két intézmény vonta össze az azonos tudományterületen működő valamennyi tanszékét. Egyes intézményeknél részleges, néhány tanszéket érintő átszervezés zajlott, más intézményeknél a tanszékek fenntartása mellett azok koordinációs központokba, szakmai műhelyekbe integrálásával történt előrelépés. Az új, intézményi szintű integrált oktatási szervezetek, intézetek létrehozásának folyamata az intézmények többségénél elindult, a többnyire változatlan tanszéki struktúra mellett. A vizsgált időszakban felerősödött a székhelyen kívüli képzés. 2002-ben a vizsgált intézmények gyakran több helyen egymással régiós átfedésben folytatnak azonos képzést. E képzéseket elsősorban a bevételi szempontok alapján szervezik és a képzés minőségi szempontjai gyakran háttérbe szorulnak. Az oktatás-képzési egységek szervezeti átalakítása, a párhuzamosságok megszüntetése nehézkesen, érdekellentétekkel terhelten halad. A helyszíni ellenőrzésbe vont tizenkét intézménynél még nőtt is az oktatási szervezeti egységek száma. A szervezeti átalakítások végrehajtását követően a felsőoktatási szakmai, tartalmi változások a kitűzött hosszabb távú stratégiai célok teljesítésében részleges és kezdeti időarányos eredményeket mutattak 2001. évben, a teljes körű integrációs működés első évében. A szellemi erőforrások egyesítése a végrehajtott intézményi összevonásoknak megfelelően végbement és a belső szervezeti átalakításoknak megfelelő képet mutatja. A megnövekedett és minőségében is változó képzési alapfeladatokat közel azonos oktatói-kutatói létszámmal látták el az intézmények. Az oktatói hatékonyság növekedését az egy oktatóra jutó hallgatói létszámemelkedés tükrözi, amely nem integrációs hatásként értékelhető. A gyakorlati képzés erősödését jelzi a főiskolai oktatók számának átlagot meghaladó növekedése. Megfelelő mértékű a minősített egyetemi oktatók, de viszonylag alacsony a minősített főiskolai oktatók aránya. Az oktatás minősége ellen hat, és nem a jogszabálynak megfelelő az a gyakorlat, hogy a tanárokat több intézménybe is kinevezték. 13

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A főfoglalkozású egyetemi és főiskolai oktatók óraterhelése nőtt a hallgatói létszám emelkedése következtében szinte minden oktatói fokozatban. A fajlagos óraterhelések eltérő értékeket mutatnak. Ez a tantárgyi-tananyagi különbözőségek mellett az autonóm intézményi szabályozás egységesítési hiányosságaira utal. Az integráció az igazgatási, szervezési, gazdálkodási és infrastrukturális területeken a párhuzamos tevékenységek és a nem oktatói létszám kisebb mértékű leépítését eredményezte. A nem oktatói létszám aránya 2001. év végére két százalékkal csökkent, az oktatói-kutatói létszámarány egy százalékkal nőtt. A versenyképes munkaerőképzést szolgálják az inter- és multidiszciplináris, azaz a több tudományágat magában foglaló szakok indítása. Ez a vizsgált intézményekben az oktatott szakok tizenkét százalékát tette ki az integrációt követően. Ezzel szemben a hallgatói létszám képzési szintek szerinti aránya az Európai Felsőoktatási Térség képzési rendszeréhez képest nem volt megfelelő. Ezen az integráció eddig eltelt időszakában csak kismértékben sikerült változtatni. Az egymás mellett létező főiskolai alapképzési létszám 2001-ben is csak 30 %-kal haladta meg az egyetemi képzés létszámát. A főiskolai képzési szint alatt működő akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés kettősséget mutat. A felsőfokú szakképzésben résztvevők több mint fele különböző szakközépiskolák tanulója, s csak 40 %-uk felsőoktatási intézmény hallgatója. A vizsgált felsőoktatási intézmények háromnegyede nem követi nyomon diplomás hallgatói elhelyezkedését, így nincs megbízható képe hallgatói versenyképességéről. Az OM és a BKÁE által 2001-ben végzett felmérés szerint az 1999-ben nappali tagozaton végzett, fiatal diplomások 82 %-a tudott elhelyezkedni. A hallgatói vélemények az EHÖK-ök és az FHÖK-ök válaszai alapján nem voltak egyértelműen pozitívak az integrációs folyamatról. Az intézményi integrációs elképzeléseket a tanulmányi lehetőségek várt bővülése miatt általában támogatták, részt vettek az előkészítésben. A folyamat haladását lassúnak, de megfelelőnek tartották. A többségi vélemény szerint az oktatásképzés és az infrastruktúra tekintetében a tanulmányi lehetőségek kivételével az integráció nem hozott változást, de az intézmények által adott diploma versenyképesebbé vált. Az oktatás minősége a versenyképes munkaerő szempontjából ellentétes tendenciákat tükrözött. Három tényezője közül oktatói minőség, hallgatói minőség és az oktatás infrastrukturális feltételei az ún. oktatói minőség javult. 1999-től 2001-re nőtt a minősített oktatók aránya az oktatói létszámon belül 3. A hallgatói létszámnövekedés nyomán javult (emelkedett) az oktató- 3 A tudományos fokozattal rendelkező egyetemi oktatók aránya 1993/1994. tanévben 29,9 % volt, az egyetemi felsőoktatásról szóló 1994. évi ÁSZ jelentésben. 2001/2002. tanévben ez az arány 50 % volt. 14

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK hallgató arány és az oktatói óraterhelés. A főiskolai oktatói-hallgatói arány már középiskolai léptékűnek felelt meg 4. A hallgatói minőség javulás mérése, vizsgálata a felsőoktatásban nem megoldott. Az integrációtól független eredmény a sikeres záróvizsgát tett hallgatók számának mennyiségi növekedése. A hallgatók elhelyezkedéséről szóló információszolgáltatás kialakulatlan volt annak ellenére, hogy ez 2002-től az intézmény minőségbiztosítási rendszerének részét képezi. Az oktatás infrastrukturális feltételei a vizsgált időszakban az elindított strukturális fejlesztések ellenére nem javultak. Az egy hallgatóra jutó oktatási terület csökkent a hallgatói létszámemelkedés következtében. A kisebb mértékű kollégiumi területbővülés nem ellensúlyozta az egy kollégiumi ellátottra jutó átlagos kollégiumi terület csökkenését. Romlott a kollégiumi ellátottság mértéke is, 2001. évben az igényjogosult hallgatók kevesebb, mint fele jutott kollégiumi elhelyezéshez. Az oktatás-képzés terén az integrálódott intézmények megtartották korábbi képzési szerkezetüket, a szakok széles választékát, az intézményekben közel 400 szakot oktattak. Változatlanul megmaradtak a kis hallgatói létszámú, a piacképesség szempontjából is kérdéses és ráfizetéses szakok is. Ezzel párhuzamosan szinte minden vizsgált intézménynél szélesítették a képzési kínálatot a piaci igényekhez igazodva, új szakok indításával. A képzési kínálat ellentmondásos alakulásában, bővítésében a társadalmi igényekhez való igazodás mellett a hallgatókért folytatott verseny meghatározó szerepet játszott. A képzési szerkezet átalakításában meghatározó alapképzések karok közötti, közös oktatási programját és a nyelvoktatás egységesítését kevés intézménynél vezették be. Az átoktatás rendjét tizennégy intézmény, az áthallgatás rendjét egy kivételével valamennyi intézmény szabályozta. Az átoktatás gyakorlati alkalmazását gátolta, hogy a karok nem tudtak megegyezni a decentralizált pénzügyi keretek egymás közötti megosztásában. Az intézmények a hallgatói átjárást biztosító kreditszabályzatukat jogszabályi határidőre elkészítették. A kreditrendszer intézményi bevezetése a számítástechnikai feltételek megteremtésére haladékot adó kormányrendelet halasztó hatálya miatt részlegesen kezdődött meg. Az intézményi átalakítás a kutatás-fejlesztési tevékenységet érintette a legkevésbé. Az intézmények 70 %-ában nem történt meg a kutatási-szervezeti egységek átalakítása, viszont a tudományszervezői egységek kialakítása lezajlott. A kutatási eredmények oktatásban való alkalmazását csak az intézmények fele kísérte figyelemmel. Az integrálódott felsőoktatási intézmények K+F tevékenységét változatlan teljesítménymutatók jellemezték az ellenőrzött időszak alatt. Ez alól a kutatási aktivitás növekedése képez kivételt, 4 Az egy egyetemi oktatóra jutó hallgató az 1993/1994. tanévben 5,41 fő volt, az egy főiskolai oktatóra jutó hallgató az 1995/1996-os tanévben 16,5 fő volt a korábbi ÁSZ jelentések szerint. A 2001/2002. tanévben ugyanezen mutatók 10,5 főre, illetve 32,6 főre alakultak. 15

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK amely a pályázati forráslehetőségek bővülésével hozható összefüggésbe, s nem magával az integrációval. Más hazai és külföldi szervezettel az intézmények többsége az integrációt követően is tartott fenn kutatási együttműködést, de ezek a korábbi kapcsolatokra épültek. Az intézményi K + F bevételek 1999-ben a költségvetési bevételek 4,1 %-át (6,9 Mrd Ft), 2001. évben 5,2 %-át (11,9 Mrd Ft) tették ki. Az integrációval az intézmények regionális kapcsolatai erősödtek. Az új képzési profilok kialakulásakor új szempontként jelentek meg a regionális igények. Az intézmények többsége figyelembe vette képzése bővítésekor a régiós igényeket. A kialakított regionális kutatási együttműködések folytatódtak és kismértékben bővültek. A törvényi szabályozás végrehajtásával, a vidéki felsőoktatási intézmények esetében mind az egy városban működő, mind a több telephelyű intézményeknél kialakult a regionális tudásközponttá válás lehetősége, s folyik annak megteremtése. Budapesten az intézményi integráció a képzésben nem szüntette meg az intézmények tudományterületei közötti átfedést, továbbá a duális főiskolai, egyetemi képzések az intézményrendszerben intézményesen is elkülönültek egymástól (műszaki, közgazdasági képzés). Az Átv. előírásai nyomán végrehajtott integrációt az MKM által 1997-ben készített középtávú felsőoktatás fejlesztési stratégia alapozta meg, melynek középpontjában az intézmény átalakítás jelent meg. A stratégiai célok között szerepelt 2005-ig való kitekintéssel a többszintű, átjárható képzési rendszer kialakítása, a korosztályos hallgatói létszám 30 %-ra emelésével. A stratégia az államilag finanszírozott hallgatói létszám szinten tartása mellett az egy hallgatóra jutó állami támogatás mérséklődésével, az intézmények gazdasági önállóságának bővülésével és saját bevételeik részaránya növekedésével számolt. A stratégia 10-12 nagyobb integrált egyetemet és néhány kisebb regionális felsőoktatási képzési központot irányzott elő széles képzési programkínálattal. A feladatok és fejlesztések időrendi ütemezését nem tartalmazta, ugyanakkor a felsőoktatás fejlesztésére szánt világbanki kölcsön alátámasztását szolgálta. Kormányhatározat nem született a stratégiáról. A stratégia megvalósítása, törvényi elfogadtatása figyelemmel az 1998. évi kormányváltásra 2000. január 1-jével, közel két éves késéssel következett be. A felügyeleti szervi stratégiai célkitűzések általános költséghatékonyság javulást is előirányoztak. Az 1999-2000. évi jogi előírásokban gazdasági szempontok már nem szerepeltek. A stratégiában megjelenített célokkal szemben az Átv. 17 egyesített állami intézmény kialakítását írta elő és további 13 önálló állami egyetem, főiskola folytatta Ftv. szerinti működését. A tartalmi célok végrehajtásának eddigi szakaszában csak megalapozó lépések történtek a jelenlegi elkülönült egyetemi, főiskolai képzési rendszerről az EFT által előirányzott, egymásra épülő, átjárható képzési rendszerre való áttérésre. A változást megalapozó szakmai viták, műhelymunkák indultak el. 16

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A hallgatói létszám emelését a felsőoktatás fejlesztésének irányelveit tartalmazó országgyűlési határozatok is rögzítették 1995. és 2001. években. Ez utóbbi a felsőoktatás fejlesztésének kiemelt céljai között határozott az egyes korosztályok 50 %-os felsőfokú képzési lehetőségéről, és arról, hogy a magyar felsőoktatás elismert szereplője legyen az EFT-nek, megfelelő kormányzati támogatással, kormányzati cselekvési terv kidolgozásával és központi pénzforrások biztosításával. Az OGY a kiemelt fejlesztési irányelvek, célok mellett az Ftv-ben foglaltak ellenére nem fogadott el a felsőoktatás fejlesztésére vonatkozó tervet. Az államilag finanszírozott hallgatói létszámot a vizsgált időszakban kormányrendeletek határozták meg. 2001. évben a korosztályos létszám 36,7 %-a volt a magyar felsőoktatás hallgatója. Ezen belül a vizsgált időszakban az integrálódott intézmények átlagos hallgatói létszáma két és félszeresére növekedett (2001. október 15: 13 962 fő), megközelítve a fejlesztési stratégiában előirányzott 14 639 fős létszámot. Összegezetten 14 %-kal nőtt a felvett hallgatók száma. A képzési kínálat alapvetően nem változott a vizsgált időszakban, nagyobb részt, de nem teljes mértékben találkozott a hallgatói igényekkel. A csökkenő tendenciájú túljelentkezés mellett a felvételi keretszám minden ötödik helye kihasználatlanul maradt, de a keretszámokat a felügyeleti szerv átcsoportosította más intézményekbe. A keretszámokat kormányzati munkaerő prognózisok nem támasztották alá. Az államilag finanszírozott hallgatói létszám közel változatlan maradt 1999-2001. között a stratégiai előirányzatnak megfelelően. A hallgatói létszámbővülés döntő része költségtérítéses képzés volt 2001-ben már 41 %-os részaránnyal (1999: 75 102 fő; 2001: 97 609 fő, azaz 130 %). Számottevően nőtt az intézményi autonóm hatáskörben meghatározható költségtérítéses nappali tagozatos hallgatók száma (1999: 12 227 fő; 2001: 16 799 fő, azaz 137 %). A fizetőképes kereslet csökkenése miatt az egy költségtérítéses hallgatóra jutó bevételek (2001: 161 e Ft) jelentősen alatta maradtak az egy hallgatóra jutó működési kiadásoknak (2001: 533 e Ft), s azon belül a személyi juttatási kiadásoknak is (2001: 283 e Ft). A pénzügyi-gazdálkodási célkitűzések időarányos végrehajtásának tendenciái nem egyeznek meg az 1997. évi középtávú stratégiában előirányzottakkal. A vizsgált 1999-2001. közötti időszakban az integrálódott intézmények bevételi szerkezetében nem következett be a saját bevételek részarányának növekedése (1999: 15,4 %; 2001: 13,8 %), a szakmailag autonóm felsőoktatási intézmények gazdasági önállóságának bővülése. Az intézményi bevételekben változatlan, meghatározó részarányt képviselt az állami támogatás (77,5 %; 1999: 130,2 Mrd Ft; 2001: 177,7 Mrd Ft), ezen belül az oktatási célú állami támogatás (1999-ben 56 %-át, 2001-ben 57 %-át tette ki az intézményi bevételeknek). Ennek növekedési üteme háromszorosa volt (37 %) a hallgatói létszám bővülésének (12 %), így az egy hallgatóra jutó állami támogatás nem mérséklődött, hanem növekedett (1999: 686 e Ft; 2001: 941 e Ft). Ebben a felhalmozási célú állami támogatások növekedése is kifejezésre jut. A saját bevételek alakulásában szerepet játszott a tandíj eltörlésére vonatkozó és a kollégiumi díjak felső határának meghatározására vonatkozó időközi 17