ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS
Mi az öregedés? Egyrészről az idő múlásával definiálható, a születéstől eltelt idővel mérhető, kronológiai sajátosságú, Másrészről az idő múlásához köthető biológiai, pszichológiai és szociológiai állapottal jellemezhető. Nem szekuláris hatás. A szekuláris hatások környezeti hatások, melyek között egy adott periódusban az ember él. Aránylag kevés ember hal meg az öregkor miatt. Legtöbben azért halnak meg, mert a szervezet elveszti a kapacitását, hogy ellenálljon a fizikai és környezeti stresszoroknak és a betegségeknek. Elsődleges és másodlagos öregedés (Busse 1969). Az elsődleges öregedés maga az öregedési folyamat, a másodlagos öregedés az öregedési folyamat interakciója a betegségekkel és a környezeti hatásokkal. A kétfajta öregedési folyamat hat egymásra.
Túlélési görbék A túlélési görbék egyre inkább négyszögesítődnek a balesetek és a betegségek elkerülésével. Azaz, közelítődnek az átlagos biológiai élettartamhoz. A döntő változás a gyerme és a fiatal felnőtt korra tehető.
A 65 év felettiek aránya a különböző korokban (USA)
Túlélési görbék, élettartam 2010. és 2020. között jelentősen nőni fog a 65+ éves korosztály: 30%-ról 36,5%-ra. 1990. és 2000. között 4-szeresére nőtt a 100 év felettiek száma az USA-ban (25 ezerről 100 ezerre). A 20-ik század elején a mortalitás csökkenését döntően az újszülött és gyermekkori, valamint a anyai mortalitás csökkenése okozta, valamint a fertőző megbetegedésekből származó mortalitás csökkenése. Jelenleg a fő tényező a kardiovaszkuláris megbetegedések csökkenése. Már 1990-ben megfogalmazódott az az elképzelés, hogy a 30 éves férfiak élettartama 15 évvel meghosszabbítható, ha a dohányzás, magas koleszterin és magas vérnyomás, valamint az elhízás, mint rizikó faktorok kiiktathatók lesznek.
Valóságos és teoretikus női halálozás megoszlás az USA-ban. A jelentős pozitív változást a terhes-gondozás idézte elő. A halálozási arány 100.000 egyénre vonatkozik döntő ok: fertőző megbetegedések
Maximális élettartam potenciál és az átlagos élettartam (jelenleg teoretikus)
ÁTLAGOS ÉLETTARTAM Az átlagos élettartam eltér a jobb oldali teoretikus ábrához viszonyítva. (ok: balesetek és a betegségek) Mortalitás életkor szerint abban az esetben ha a korai halálozás (baleset, betegségek) kiiktatatható lenne. Teoretikai következtetés a bal oldali ábra alapján
Nemi különbségek az élettartamban
Az átlagos élettartamban mutatkozó gender gap (nemi különbség) változása a 2020-ik században
Nemi különbségek az élettartamban A nők 4-10 évvel hosszabb ideig élnek, mint a férfiak. A fiúknál gyakoribb a spontán abortus és a halvaszületés, de magasabb az újszülöttek száma ( a gyengébb nem ). A genetikai teória szerint a nők azért életképesebbek, mert 2 db X kromoszómájuk van és a férfiak csak 1-el rendelkeznek. A X kromoszómához kötött recesszív génbetegségek (izom disztrófia, hemofília) férfiakon jelentkeznek. Az is lehet, hogy a magas életkor genetikai kódolása az X kromószómához kötött. Az Amish populációban az Y kromoszóma egyik ágának hiánya növelte az élettartamot, ami magasabb volt mint az Amish származású nőknél.
Nemi különbségek az élettartamban (folytatás) A nemek közötti hormonális különbségek: különbségek az ösztrogének csökkentik az LDL-t és növelik a HDL-t, a tesztoszteron pont fordítva hat. Különbségek az immunrendszerben: immunrendszerben a nőknél az immunreakciók gyorsabbak és intenzívebbek. Ez gátolja a fertőzések hatásait, a tumorképződést, de gyakoribbak maguk a fertőző betegségek. Nőknél gyakoribbak az autoimmun betegségek is. Szociális különbségek: különbségek Pozíció, felelősség a foglalkozásban A nők kevésbé veszélyes és stresszes környezetben élnek A nők kevésbé involváltak a extrém mértékű dohányzásban A nők rendszeresebben ellenőriztetik az egészségi állapotukat, részben a gyakoribb megbetegedések miatt is. A nőknél gyakoribban a nem fatális akut és krónikus megbetegedések.
A krónikus betegségek előfordulási gyakorisága a nemek szerint
Az öregedési teóriák A tanatofóbia jelentősége: mind az egyén, mind a tudomány a maximális élettartamra törekszik. Genetikai teória A DNS mutációk akkumulálódnak a mitochondriumban Telomér, telomeráz (G4T2 repeat) Molekuláris károsodások ROS Keresztkötések a fehérje molekulák között Fokozatos felborulása a szabályozásnak (imbalance theory): neuroendokrin, hormonális
Az öregedés károsodások károsodások--okozta modellje
Lassítható az öregedés folyamata? Táplálék felvétel mérséklése (food restriction) Általános aktivitás (a hosszú élet titka, anekdotikus) Kemény munka, fizikai és mentális Genetikai adottságok Jó egészség (élethosszig tartó) Erős vallásos hit Pozitív attitűd magunkhoz és másokhoz Élvezeti szerek hiánya vagy mérséklése Egészséges táplálkozás Jó támogatottsági állapot (szülők, gyermekek, társak) Egymás segítése Megfelelő nyugalom és alvás Az egészségügyi lehetőségek rendszeres használata Fizikai aktivitás Áltlánosan elfogadott, hogy a krónikus (szisztematikus) tréning, ha elfogadható egészségi állapottal párosul növeli az élettartamot (betegség-mentes időszakot)
A fizikai aktivitás hatása az élettartamra Ha külön vesszük az egyes krónikus betegség kategóriákat a tréning hatás még kifejezőbb lehet: pl. a hipertóniásoknál, de a nem dohányzóknál is összehasonlítva a dohányosokkal.
A mortalitási arány a fizikai aktivitás és a fittség különböző foka (VO2max mérése alapján) mellett (Blair et al. 1989)
A krónikus betegségek progressziója az életkor előrehaladtával
Egyedi különbségek
Egyedi különbségek a pszichomotor teljesítményeknél 6 pszichomotor teszt Válasz reakció idő pszichomotor teszteknél
A fiziológiás funkciók változása az életkorral