PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bethlen Gábor Szakközépiskola 2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Bethlen Gábor Szakközépiskola 2013.

2

BEVEZETŐ RÉSZ... 7 1 AZ ISKOLA ARCULATA... 7 1.1 Az iskola rövid története... 7 1.2 Az iskolai hagyományok... 7 1.3 Képzési kínálat... 8 2 AZ ISKOLA KÖRNYEZETE... 8 3 AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE... 8 3.1 Lakóhely szerinti megoszlás... 8 3.2 Szülői háttér, neveltségi szint... 8 3.3 Pályaválasztási motiváció... 8 3.4 Tanulási attitűd... 9 3.5 Továbbtanulási szándék... 9 3.6 Diákönkormányzat... 9 A. NEVELÉSI PROGRAM... 10 1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 10 1.1 Pedagógiai alapelvek... 10 1.2 A nevelő-oktató munka célja... 13 1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai... 15 1.4 A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai... 16 2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOKAT... 17 2.1 Az erkölcsi nevelés... 17 2.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés... 17 2.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés... 18 2.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése... 18 2.5 A családi életre nevelés... 18 2.6 A testi és lelki egészségre nevelés... 18 2.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség... 18 2.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság... 19 2.9 Pályaorientáció... 19 2.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés... 19 3 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOKAT... 19 3.1 Az egészségtervek általános, hosszú távú (globális) célja... 20 3.2 Az egészségterv működési céljai... 20 3.3 Egészségfejlesztés... 20 4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 21 4.1 Az iskola, mint közösség... 21 4.2 Az osztály, mint közösség... 21 4.3 A diákönkormányzat... 22 5 A PEDAGÓGUSOK, OSZTÁLYFŐNÖKÖK INTÉZMÉNYI FELADATAI... 22 5.1 A pedagógus kötelességei és jogai... 22 5.2 Az osztályfőnök közösségfejlesztő munkája... 24 5.3 Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés... 25 6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG... 26 6.1 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 26 3

6.1.1 Az iskola feladatai... 26 6.1.2 Együttműködés a segítő szakemberekkel... 26 6.1.3 Együttműködés kortárs csoportokkal... 26 6.1.4 Pályaorientációs programok... 27 6.2 Az iskola drogstratégiai programja... 27 6.2.1 Helyzetelemzés:... 27 6.2.2 Cél... 27 6.2.3 Feladatok:... 28 6.2.4 Módszerek, eszközök a drogprevencióban:... 28 6.3 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG... 28 6.4 A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 29 6.5 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM... 30 6.6 SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG... 30 6.7 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVEI... 31 7 A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE... 33 7.1 A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE... 33 7.1.1 SZOCIÁLIS ÉS ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIA... 33 7.1.2 AKTÍV ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS... 34 7.2 Az iskola pedagógiai programja meghatározza... 34 7.2.1 A tanuló kötelessége... 34 7.2.2 A tanuló joga... 34 7.3 A tanulók közösségei, a diákönkormányzat... 35 7.4 DIÁKÖNKORMÁNYZAT... 35 8 A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI... 36 8.1 Kapcsolattartás a szülőkkel... 36 8.2 Kapcsolat más intézményekkel... 36 9 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK, ALKALMASSÁGI VIZSGA, SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI... 37 9.1 Tanulmányok alatti vizsgák... 37 9.1.1 Osztályozó vizsga... 37 9.1.2 Különbözeti vizsga... 37 9.1.3 Pótló vizsga... 37 9.1.4 Javítóvizsga... 37 9.1.5 Belső vizsga... 37 9.2 Alkalmassági vizsga... 37 9.3 Szóbeli felvételi vizsga... 37 10 A FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI A KÖZOKTATÁSI- ÉS A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOKON... 38 10.1 A 9. osztályba való felvétel feltételei... 38 10.2 Átvétel az iskola magasabb évfolyamára... 38 10.3 A szakképző osztályba való felvétel feltételei... 38 10.4 A szakképző osztályba való átvétel feltételei... 39 11 ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV... 39 B. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE... 39 4

1 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE... 39 1.1 2013. szeptemberétől érvényes óraterv... 40 1.2 Kifutó osztályaink óratervei... 42 1.2.1 Óraterv a 9. és 10. évfolyam részére, Közgazdasági szakmacsoport... 42 1.2.2 Óraterv a 11. és 12. évfolyam részére, Közgazdasági szakmacsoport... 43 1.2.3 Óraterv a 9. és 10. évfolyam részére, Közlekedési szakmacsoport... 44 1.2.4 Óraterv a 11. és 12. évfolyam részére, Közlekedési szakmacsoport... 45 1.2.5 Óraterv a 9. és 10. évfolyam részére, Ügyviteli szakmacsoport... 46 1.2.6 Óraterv a 11. és 12. évfolyam részére, Ügyviteli szakmacsoport... 47 2 ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 48 2.1 Didaktikai elvek... 48 2.2 Praktikus elvek... 48 3 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK... 49 3.1 Az erkölcsi nevelés... 49 3.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés... 49 3.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés... 49 3.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése... 49 3.5 A családi életre nevelés... 50 3.6 A testi és lelki egészségre nevelés... 50 3.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség... 50 3.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság... 50 3.9 Pályaorientáció... 50 3.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés... 50 3.11 Médiatudatosságra nevelés... 50 3.12 A tanulás tanítása... 51 4 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS,... 51 5 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK... 51 6 ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK MEGNEVEZÉSE... 51 7 A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI... 52 7.1 Angol nyelv... 52 7.2 Biológia... 54 7.3 Fizika... 83 7.4 Informatika... 99 7.5 Irodalom... 105 7.6 Közgazdasági alapismeretek üzleti gazdaságtan... 107 7.7 Közgazdasági alapismeretek elméleti gazdaságtan... 113 7.8 Közlekedési alapismeretek közlekedés üzemvitel... 118 7.9 Matematika... 122 7.10 Német nyelv... 135 7.11 Testnevelés... 137 7.12 Történelem... 141 8 A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA... 144 8.1 A tanulók tanulmányi eredményének értékelése... 144 8.2 Az iskolai beszámoltatás formái... 145 8.2.1 Szóbeli ellenőrzés formái... 145 8.2.2 Irásbeli beszámoltatás formái... 145 8.3 Az írásbeli és szóbeli házi feladatok, az otthoni felkészülés elvei és korlátai... 146 8.4 Az írásbeli munkák külső alakja értékelésének szempontjai... 146 9 AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE... 147 5

9.1 A tanulmányi munka ellenőrzése... 147 9.2 A különböző munkaközösségek sajátos értékelési rendje... 147 9.3 Egyéb szabályok... 148 10 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 148 10.1 A szakmai tárgyak csoportbontása... 148 10.2 A közismereti tárgyak csoportbontása... 149 10.3 Az egyéb foglalkozások szervezésének elve... 149 11 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK... 149 12 EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉS... 150 12.1 Az iskola egészségnevelési programja... 150 12.1.1 TÉMAKÖRÖK A 9. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA... 152 12.1.2 TÉMAKÖRÖK A 10. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA... 152 12.1.3 TÉMAKÖRÖK A 11. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA... 152 12.1.4 TÉMAKÖRÖK A 12. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA... 153 12.1.5 EGÉSZSÉGNEVELÉS A TANÓRÁK KERETEI KÖZÖTT... 153 12.2 AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA... 155 12.2.1 A KÖRNYEZETI NEVELÉS LEHETŐSÉGEI A KÖZÉPISKOLÁBAN 156 13 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 156 13.1 A köznevelés közoktatás esélyegyenlősége... 157 13.2 Iskolánk feladatai... 157 14 A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JUTALMAZÁS... 157 14.1 Értékelés... 157 14.2 Jutalmazás... 160 15 PROJEKTOKTATÁS... 160 15.1 Csoportmunka... 160 15.2 Projektmódszer... 160 C. SZAKMAI PROGRAM... 162 1 KÖZLEKEDÉSI SZAKMACSOPORT KERETTANTERVE... 162 1.1 Célok és feladatok... 162 1.2 Kerettanterv... 162 2 KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORT KERETTANTERVE... 179 2.1 Célok és feladatok... 179 2.2 Kerettanterv... 180 ZÁRÓ DOKUMENTUMOK... 233 6

BEVEZETŐ RÉSZ 1 AZ ISKOLA ARCULATA 1.1 AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE Iskolánk 1988.szeptember 1-én kezdte meg működését négy első osztállyal. Két osztály közlekedési (gépjárműüzemi), két osztály közgazdasági (számviteli, gazdálkodási) ágazattal.1989 szeptemberétől engedélyt kaptunk kísérleti szak indítására (számviteli, számítástechnikai alkalmazói ágazat), melynek óraterveit, tanterveit iskolánk nevelőtestülete dolgozta ki. A gazdaság szerkezetében végbemenő változásokat, illetve piaci igényeket figyelembe véve 1991- ben szintén kísérleti képzés keretében belföldi és nemzetközi szállítmányozói szakot indítottunk, szakközépiskolában, nappali középfokú képzés keretében az országban először.1992-ben érettségiztek első osztályaink. Iskolánk 1990-ben vette fel a Bethlen Gábor nevet. Iskolánk névadója az Erdélyi Fejedelemség történetének egyik legnagyobb alakja. 1613-ban Kolozsvárott az erdélyi országgyűlés fejedelemmé választotta. Uralkodása alatt (1613-1629) nyugalmat, biztonságot és jólétet teremtett Erdélyben. Szerette és pártfogolta a tudományt és a művészetet és gondja volt az ipar fejlesztésére is. 2007. júliusától iskolánk jogutódja lett a Pestújhelyen 1925 óta működő Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnáziumnak. Az összevonás eredményeként szakmai kínálatunk az ügyviteli szakmacsoporttal bővült. Az intézmény az első évben két telephelyen működött. 2008. szeptemberétől képzési szerkezetünk is átalakult. Tanulóink az érettségi vizsga letételéig tanultak iskolánkban, szakképzésre a Térségi Integrált Szakképző Központokban volt lehetőségük. 2012-től iskolánk újra indíthat szakképző osztályokat nappali tagozaton és nem nappali jellegű felnőttképzésben. 2013. január elsejétől iskolánk fenntartója és működtetője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. 1.2 AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK A közismereti és szakmai képzés, valamint a nevelői munka mellett és azokkal összefüggésben iskolánk viszonylag fiatal volta ellenére is - nagy hangsúlyt fektet a kialakult hagyományok ápolására, fejlesztésére. A szokásos középiskolai rendezvények lebonyolítása (tanévnyitó, iskolagyűlések, autós ballagás, ballagás) és nemzeti múltunk jeles napjainak megünneplése (október 23., március 15.) már megszilárdult, s így hagyományosnak tekinthető módon történik. Bethlen Napok: Amióta iskolánk Bethlen Gábor nevét viseli, minden tanév novemberében kétnapos rendezvénysorozattal emlékezünk a nagy erdélyi fejedelemre, s ez jelentős személyiségfejlesztő hatással bír mind a rendező osztály, mind a részt vevő osztályok tanulóira nézve (szervezőképesség, felelősségtudat, együttműködés, más vélemények elfogadása, stb.). A Bethlen-napok hagyományosan a 12. évfolyamos osztályok faültetésével kezdődnek. A tréfás feladatok, szellemi vetélkedők, sportversenyek során a tanulmányi munkában kevésbé eredményes diákjaink is érvényesülhetnek. Gólyatábor, gólyahét: Iskolánkban különösen nagy figyelmet kapnak a tanulmányaikat nálunk megkezdő 9. osztályos diákok. A tanévkezdés előtti héten gólyatábort szervezünk, ahol jó alkalom adódik a leendő osztálytársaknak egymással, osztályfőnökeikkel és magasabb évfolyamra járó diáktársaikkal való megismerkedésre. A Bethlen-napok hete a gólyáké. A 10. évfolyamosok egész héten tréfás, kreativitást igénylő próbáknak vetik alá a gólyákat, akik az utolsó próbanapon az iskola tanulóinak műsorral mutatkoznak be. 7

Szalagavató: A 12.-es diákokat búcsúztató szalagavató bál megszervezése a 11.-es osztályok feladata. Tanulók, szülők, pedagógusok közös ünnepe, mely maradandó élményt nyújt mindenki számára. Ballagás: A ballagás megszervezése szintén a 11.-es osztályok feladata. Ez alkalommal kerül sor az iskolánk fennállásának 10. évfordulója alkalmából alapított Bethlen-díj átadására, melynek során évente tantestületünknek egy tagja és egy diákunk részesül iskolánk teljes tanulói és tanári közösségének elismerésében. 1.3 KÉPZÉSI KÍNÁLAT Az általános iskola 8.osztálya után a tanulók választhatnak a - közlekedési szakmacsoportos képzés, - közgazdasági szakmacsoportos képzés közül. 2 AZ ISKOLA KÖRNYEZETE Iskolánk a főváros egyik olyan peremkerületében található, ahol a változó körülményeknek és igényeknek megfelelően több középiskola is található, így közvetlen környezetünkben és Budapest egészét tekintve is több versenytárssal kell számolnunk. 3 AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE 3.1 LAKÓHELY SZERINTI MEGOSZLÁS Tanulóink döntő többsége az iskolánkat körülvevő újpalotai lakótelepen, valamint más szomszédos kerületek lakótelepein él. Valamivel kevesebben szintén ennek a környezetnek (Észak-Pest kertvárosainak) társas-, illetve családi házaiban laknak. A főváros távolabbi kerületeiből kevés tanulónk van, viszont olyan környező kistelepülésekről, ahonnan viszonylag könnyen megközelíthető az iskolánk, többen ingáznak. A kollégista diákjaink száma elhanyagolható. 3.2 SZÜLŐI HÁTTÉR, NEVELTSÉGI SZINT Tanulóink szülei többnyire alkalmazottként, kisebb számban önálló vállalkozást vezetve dolgoznak. A családok anyagi helyzete homogénnek mondható, bár ezektől az átlagos magyar életszínvonallal is egyező egzisztenciális körülményektől kis számban mindkét irányban tapasztalható eltérés. A nevelőtestület feladata, hogy felfigyeljen pl.: a szülők munkanélkülisége miatt hátrányos helyzetű tanulókra, s igyekezzen támogatni őket. A kitapintható szociális különbségek idáig nem okoztak konfliktusokat, de erre egyre inkább figyelni kell. Sajnos az országos átlagtól a családi-szülői háttér egyéb vonatkozásai sem térnek el: az elvált, részint újraházasodott szülők nagy száma, a rendezetlen érzelmi viszonyokat teremtő élettársi kapcsolatok nem segítik elő, hogy kiegyensúlyozott érzelmi életű, az igazi értékeket felismerő és azokhoz vonzódó, a világra, az ismeretlenre, a tudásra nyitott, érdeklődő, életkoruknak megfelelő neveltségi szinttel rendelkező fiatalok kezdjék meg tanulmányaikat iskolánk 9. évfolyamán. 3.3 PÁLYAVÁLASZTÁSI MOTIVÁCIÓ Mindezek ellenére iskolánk kiválasztása a kevésbé fontos körülmények (a lakóhelyhez való közelség, baráti példa és rábeszélés) mellett gyakran tudatos, megfontolt döntés eredményeképpen történik. Tanulóink szülei látják, tapasztalják, hogy azokban a szakmacsoportokban, melyekben nálunk az alapozás folyik, könnyebb elhelyezkedni, s így remélhető, hogy gyermekük tanulmányainak elvégzése után megfelelő álláshoz fog jutni. Gyakran maguk a szülők is hasonló szakterületen dolgoznak, s így nemcsak ők érzékelik közvetlenül annak előnyeit, hanem esetleg gyermekük is kedvet kap hozzá. 8

3.4 TANULÁSI ATTITŰD A céltudatos és következetes tanulói magatartás diákjainknak csak igen kis százalékára jellemző. A 8 általánosból érkezők jelentős része tanulási kudarcot is hoz magával, így a tanuláshoz való viszonyuk vegyes képet mutat. Még a kötelességüket átérző növendékeink is sokszor tanulási nehézségekkel küszködnek, ami nemegyszer az alapvető készségek hiányából (pl. olvasási, szövegértési készség) fakad. Ezért kell olyan nagy hangsúlyt fektetnünk- különösen a 9. évfolyamon -a gyengébb felkészültségű, szerényebb képességű tanulók felzárkóztatására. A tanulás helyének, szerepének tudatosítása a tapasztalatok szerint a teljes képzési idő alatt folyamatos feladat. 3.5 TOVÁBBTANULÁSI SZÁNDÉK Egyre több diákunk számára nyílik lehetőség továbbtanulásra az érettségi bizonyítvány megszerzése után. Az iskola szakképző évfolyamain, az ország számos egyetemén, főiskoláján, valamint a Térségi Integrált Szakképző Központok keretein belül folytathatják tanulmányaikat diákjaink. 3.6 DIÁKÖNKORMÁNYZAT Iskolánk fennállása óta folyamatosan tevékenykedik a diákönkormányzat. Az iskola a diákönkormányzat működését nevelési céljai megvalósításában fontosnak tartja. Segíti a tanulók közéletiségre nevelését, demokratikus jogaik gyakorlását, megalapozza és fejleszti a kommunikációs készségüket. Az osztályok diákbizottságainak tagjait az adott osztály tanulói választják meg, s az osztálytitkárok alkotják az iskolai diákbizottságot, mely rendszeresen (havonta egy alkalommal) megbeszélést tart. Az ODB titkárok a tanév elején megválasztják az iskolai DÖK titkárt. Az iskolánkat a DÖK titkár képviseli a budapesti és országos fórumokon és rendezvényeken. Tanév elején meghatározzák a diákönkormányzat működési rendjét, az év feladatait, a szervezeti és működési szabályzatot. Döntenek a DÖK által felhasználható egy tanítás nélküli napról. A hagyománynak megfelelően ezt a napot az autós ballagásra használják fel. Az iskolai diákönkormányzat kéthetente ülésezik. Az előttük álló két hét feladatait határozzák meg. Így a tanulók számos, őket érintő kérdésben kifejthetik véleményüket, formálhatják a diákélet hétköznapjait és a tantestületi döntésekre is befolyást gyakorolhatnak. Iskolánkban a diákönkormányzat egyetértési és véleményezési joga érvényesül. 9

A. NEVELÉSI PROGRAM 1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.1 PEDAGÓGIAI ALAPELVEK A XXI. századba lépve iskolánknak új kihívásokkal kell szembenéznie. A jövő generációt nevelő intézményünknek világos alapelveket kell megfogalmaznia a tanulók és szüleik, a nevelőtestület, az iskola partnerei számára. Alapelvek: - Tanulóink harmónikus, lelki, testi, értelmi fejlődésének, készségeinek, képességeinek, ismereteinek, jártasságainak, érzelmi és akarati tulajdonságainak fejlesztése. - Műveltségük fejlesztése. - Életkori sajátosságainak megfelelő, tudatos fejlesztése révén erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére a magán érdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes, felelős állampolgárok nevelése. Közvetítjük: - az alapvető, tudományos ismereteket (ügyelve a humán és reál területek arányára), - erkölcsi-etikai értékeket, - helyes magatartási, viselkedési normákat, - az igazi emberi értékek felismerését és fontosságát a mai elanyagiasodó világban. Fontosnak tartjuk, hogy követelményeinket a demokrácia értékei hassák át; hogy azok a közös nemzeti értékeket szolgálják, ugyanakkor támaszkodjunk az európai, humanista hagyományokra, erősítsük Európához tartozásunkat. Feladatok: 1.Erkölcsi nevelés: Erkölcsi érzékek fejlesztése, felelősségtudat, igazságérzet kibontakoztatása. Kötelességtudat, a munka megbecsülése, mértéktartás, együttérzés, segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség. A korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás készségeinek megalapozása és fejlesztése. 2.Nemzeti öntudat, hazafias nevelés: Nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományainak megismerése, a jeles magyar személyiségek munkásságának ismerete. Tájékoztatás, az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködés formáiról. 3.Állampolgárságra, demokráciára nevelés: mint nemzeti öntudat, törvénytisztelet az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és jogok tisztelete, erőszakmentesség, méltányosság. Fejlesztjük diákjaink: - gondolkodását, hogy értelmes, kritikus, kreatív legyen, - kommunikációs képességét, - folyamatos igényét a tanulásra, 10

- döntési képességét, - érdeklődését a világ dolgai iránt, - egészséges életmódra törekvését, - kulturált környezetre és annak megóvására való igényét, - akaraterejét, - önismeretét, önfegyelmét. Családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségének megértetése, harmónikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. Felkészítés a családi életre, a felelős párkapcsolatok kialakítására a családi éltükben felmerülő konfliktusok kezeléséről szóló ismeretek átadása. Felelősségvállalás másokért A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása. Saját élményű tanuláson keresztül. Fenntarthatóság, környezettudatosság A természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás kialakítása. A tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő. Aktívan tevékenykedjenek környzetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésében, gyarapításában. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanulók ismerjék fel saját felelősségüket, az értékteremtő munka, ajavakkal való észszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Médiatudatosság Olyan kritikai beállítódás kialakítása, amely felkészíti a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól befolyásolt élet értelmes és értékelvű megszervezésére tudatos átalakítására. Tanulás tanítása Sajátos nevelési igényű tanulók differenciált oktatása A sajátos nevelési igényű tanulók és fogyatékkal élők számára az egyéni megkülönböztetett bánásmód és alternatív eszközök biztosítása. Nemzeti és európai identitástudat Iskolánk fontos alapelve, hogy minden tanulónk ismerje meg a magyar kulturális örökséget, nemzetünk értékeit. Legyenek jól tájékozottak a haza földrajzában, történelmében, mindennapi életében. Sajátítsák el azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek a haza és annak népei megbecsüléséhez vezetnek. Legyenek nyitottak más népek megismerésére megbecsülésére is. Arra neveljük őket, hogy természeti és társadalmi környezetükkel harmóniában éljenek. Fontosnak tartjuk, hogy reális képük legyen az emberiség problémáiról, a nemzetközi együttműködés lehetőségeiről. Tudatosítanunk kell bennünk, hogy társadalomban élünk és egy állam polgárai vagyunk. A demokrácia aktív részvételt ró tanulóinkra is az egész ország és közvetlen közösségük problémáinak megoldásában egyaránt. Tanulóinkat az egyéni és közösségi érdekek összehangolására, az együttműködés képességének kifejlesztésére neveljük. Önismeret és társas kultúra fejlesztése. Nagy teher nehezedik a mindenkori fiatal generációra, hiszen életének irányítójává alakítójává kell válnia. Az iskola és nevelőtestületünk feladatának érzi, hogy diákjainkat önismeretre 11

neveljük, a reális jövőkép kialakításában segítsük; tervezésre és rendszerben gondolkodásra képessé tegyük. A személyes útkereséshez szükséges önbizalmat tanulmányi és emberi sikereik révén erősíteni kívánjuk bennük. Erkölcsiség, minőség A gazdaság és társadalom gyors változása nyomán a hagyományos életvitel átalakult. Mindennapjaink meghatározó elemévé vált a globalizáció, a multinacionális vállalatok által közvetített életforma, a számos kulturális kihívás, az információk mennyiségi robbanása. Segítenünk kell diákjainkat abban, hogy az alternatívák közül a helyeset válasszák; ezek: - az élet és egészség igenlése, - az életre veszélyes magatartások elutasítása, - a család, az emberi közösségek - kapcsolatok fontossága, - a cselekvő akarat, - az igényesség a munkában, ízlés a mindennapi érzelmi életben, - az erkölcsösség, a minőség tisztelete. Differenciált bánásmód és oktatás Az iskolai nevelés és szakmai felkészítés fontos eleme ez. A szakközépiskola akkor képes a kulturálisan és szociálisan heterogén diákság hatékony képzésére, ha követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. Nevelőmunkánkban számolnunk kell az értékrend zavaraiból keletkező feszültségekkel, az egyenlőtlenségek növekedésével, az eltérő kultúráltság következményeivel. A differenciált bánásmód és oktatás az esélyegyenlőség megteremtésének eszköze lehet. Nyitottság a környezetre és a változásokra A jövőkép meghatározója a változás állandósága. A változás útja a tanulás, mely magában foglalja az értelmi képességek és az egész személyiség fejlődését. A tanulásnak nem szabad öncélúnak lennie, hanem az élet megismerésének és megértésének forrásává kell válnia. A tanítás és a személyiségformálás iskolánk alapfeladata. A fiatalok jövőjét két tényező befolyásolja.: meghosszabbodott életkor miatt sokáig munkavállalók lesznek, ugyanakkor képesítésük gyorsan elavulhat. A folyamatos alkalmazkodáshoz általános és szakmai műveltségre, állandó tanulási készségre és motiváltságra van szükségük. Az iskolánknak ezért önállóságra, kreativitásra, teljesítő- és cselekvőképességre kell nevelni diákjait. Fel kell ébreszteni bennük a folyamatos önképzés, szakmai fejlődés igényét, a mobilitás és kockázatvállalás képességét. 12

1.2 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJA A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Emellett segítsen eligazodni a vallás, világnézeti sokféleségben, oly módon, hogy e kérdésekben semleges álláspontot képvisel. Igény esetén biztosítja hit- és vallásoktatást. A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók az általános műveltség megszerzése mellett szakmacsoportos alapozó ismereteket szerezzenek. Ezek az ismeretek elősegítik a tanulók pályaválasztását és betekintést engednek az egyes szakmák sajátosságaiba. Ezen túlmenően a szakközépiskolai tanulmányok felkészítenek a szakképzésre és a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Nemzeti és európai identitástudat továbbépítése Legfontosabb célunk az általános és szakmai alapműveltség biztosítása mellett az, hogy diákjaink az egyetemes emberi és nemzeti értékeket fontosnak tartó egyéniséggé (személyiséggé) váljanak. Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Alakuljon ki a tanulóban pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait. Személyiségfejlesztés Alapvető cél a felelős társadalmi magatartásformák megmutatása. Számos tantárgy keretein belül van mód az emberi tettek, döntések elemzésére, a cselekedetek motívumainak feltárására. Így készíthetjük föl diákjainkat arra, hogy mint egyén és mint állampolgár megtalálják helyüket a társadalomban. Az értékrendek vizsgálata, az erkölcsi kategóriák változásának nyomon követése, a kritikai szemléletmód kifejlesztése révén demokratikus, polgári életformára készítjük föl a tanulókat. Együttműködésre és kooperációra nevelés Arra törekszünk, hogy tanulóink társas kapcsolataikban igényesek legyenek (iskolai és iskolán kívüli rendezvények, tevékenységek; diák-önkormányzati munka; osztályfőnöki órák szervezése stb.) Mindennapjaikban a konstruktív életvezetés elveit kövessék. A demokratikus együttélés szabályait ismerjék, tartsák és tartassák be közösségeikben. Kommunikációs képességek fejlesztése A kommunikációs kultúra a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. A kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Arra törekszünk, hogy tanítványaink képesek legyenek az írott és szóbeli kommunikációra magyar és idegen nyelven is. Tanuljanak meg az információkkal alkotó módon kreatívan bánni. Arra kell felkészítenünk őket, hogy középfokú tanulmányaik befejeztével képesek legyenek szakmát, hivatást választani. Élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, az emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi érzelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás 13

számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy a gyermekeket tanítsa tanulni. Ennek eredményeképpen a diákok a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása a következőket foglalja magában: egyénre szabott tanulási módszereket, eljárások kiépítését, az emlékezet erősítését, célszerű rögzítési módszerek kialakítását az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatását. A változó világban való eligazodás képességének fejlesztése Iskolánk a közlekedési, közgazdasági szakmacsoportos oktatás megvalósításával kívánja elősegíteni, hogy végzett tanulóink az alapozó ismeretek birtokában olyan szakmát tudjanak választani, amelyre a társadalomnak és a gazdaságnak szüksége van és megfelel az egyéni elvárásoknak, képességeknek is. Környezetvédelmi, környezeti nevelés Célunk a környezettudatos magatartás, életvitel kialakítása. Tanulóink váljanak érzékennyé környezetünk állapota iránt, segítsék elő az élő természet fennmaradását! A környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeiket ismerjék, jogaikat gyakorolják! A környezetkímélő magatartás legyen egyéni és közösségi erkölcsi alapelv! Életmódjuk kialakításakor számoljanak a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív következményeivel is! Esztétikai nevelés Az esztétikai érzékenység a felnőttkor küszöbére érő ember meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelv és irodalom, a vizuális kultúra, az ének-zene tantárgyakra nagy felelősség hárul. De az iskola küllemére ugyanilyen fontos figyelnünk. Az esztétikai neveléssel a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre kellene hangolni a diákjainkat. Az esztétikai nevelés az önértékelés, önmagunk megértésének eszközévé válhat. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. 14

1.3 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI Bemeneti szakasz - a tanulók tudásának, nevelésének felmérése, - a tanulási technikák elsajátítása, - a tehetséges tanulók felismerése, - a hátrányos helyzetűek segítése, - az osztályközösség kialakulásának segítése, az osztályközösséghez igazodó pedagógiai módszerek kiválasztása, súlyozása. Oktatási-nevelési folyamat jellemzői - az ismeretközvetítés szerepének növelése, - a szakmai irányultság kialakítása és megszilárdítása, - az egyéni ambíciók és a hozzárendelhető követelmények összhangjának megteremtése, - a tanulók hiányosságainak pótlása egyénre szabottan. Kimeneti szakasz - felkészülés a sikeres érettségi vizsgára, - felkészülés a továbbtanulás feladataira, Az oktatás középiskolai évfolyamokon folyik. Az oktatás a középiskolai szakaszban az általános iskola 8. osztályát befejező tanuló felvételével kezdődik és érettségi vizsgával zárul.az érettségi vizsgára felkészítés 4 éves oktatási folyamatban valósul meg. A 9 12 évfolyamokon szakmacsoportos alapozó képzés valósul meg a közlekedési, közgazdasági szakmacsoportban. A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A Közlekedési szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. Keltse fel az érdeklődést a szakmacsoport elméleti alapjai iránt, mutassa be az egyes munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. Alakítsa ki a közlekedési szakmacsoportot megalapozó természettudományi szemléletet. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók közlekedési szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos közlekedési feladatmegoldó képességét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét. Járuljon hozzá a szakmai tantárgyak megalapozásához és az általános műveltség szélesítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, segítsen felismerni a környezet védelmének fontosságát. Az érettségi előtti tanulmányok szakképzésbe beszámításhoz, illetve felsőfokú tanulmányokba történő beszámításához a tanulónak lehetősége van a közlekedési alapismeretek tantárgy tanulása során elsajátított ismeretek és készségek (a követelményekben részletesen meghatározott szintű) meglétét középszintű, illetve emelt szintű érettségi vizsgán bizonyítani. 15

A közlekedési alapismeretek tantárgy érettségi vizsga célja a szakmacsoportos szakmai alapozás lezárása, a tanulók szakmaválasztásának elősegítése és annak ellenőrzése, hogy a tanuló felkészültsége megfelel-e a szakképzésbe történő bekapcsolódás feltételeinek. A tantárgy az érettségi vizsga szabadon választható vizsgatárgyai közé tartozik, bővíti a választható tantárgyak körét. A vizsgázók számára mind középszinten, mind pedig emelt szinten választható a közlekedés alapismeret tantárgy. A Közgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának megerősítése, valamint a szakmacsoport tevékenységformáinak megismertetése. Rendszerezze a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó gyakorlatokra. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a közgazdasági szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket irántuk, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságukat, fejlődésük irányát, a dolgozók tevékenységét, távlatait. A közgazdasági alapismeretek tantárgy érettségi vizsga célja a szakmacsoportos szakmai alapozás lezárása, a tanulók szakmaválasztásának elősegítése és annak ellenőrzése, hogy a tanuló felkészültsége megfelel-e a szakképzésbe történő bekapcsolódás feltételeinek. A tantárgy az érettségi vizsga szabadon választható vizsgatárgyai közé tartozik, bővíti a választható tantárgyak körét. A vizsgázók számára mind középszinten, mind pedig emelt szinten választható az üzleti gazdaságtan vagy az elméleti gazdaságtan. 1.4 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A tanulási-nevelési folyamat lényegének tekintjük a probléma-felismerés és problémamegoldás készségét, a folyamatos és önként vállalt tanulói aktivitást, az állandó gyakorlást és értékelést. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen nevelési módszerek: azok, amelyeknek alkalmazása során a pedagógus közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Ilyen a: magyarázat, beszélgetés, gyakoroltatás, segítségadás, számonkérés, ellenőrzés, ösztönzés, tények és jelenségek bemutatása, önálló elemző munka, a pedagógus személyes példamutatása, stb. Közvetett nevelési módszerek: azok, amelyekben a pedagógus nevelő hatása áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Ilyen : a tanulói közösség tevékenységének megszervezése, közös célok kitűzése, elfogadtatása, hagyományok kialakítása, ellenőrzés, ösztönzés, követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből, felvilágosítás a betartandó magatartási normákról, vita, stb. A korábban megfogalmazott nevelési-oktatási céljaink megvalósítására a következő eszközöket és eljárásokat tartjuk alkalmasnak: - A tanulóknak a tananyag passzív befogadása helyett el kell sajátítaniuk a feléjük áramló információk kritikai szemlélését, elemzését. A manipulációk elleni védekezésre is fel kell készítenünk őket. - A fiataloknak fokozatosan alkalmassá kell válniuk a valóság megfigyelésére, a gondolatok és fogalmak elemzésére, racionális gondolatmenet kialakítására. - Fontos a logikus összefüggésekben, a rendszerben való gondolkodás képességének fejlesztése. - Diákjainknak meg kell tanítanunk az írott, a beszélt, a képi kommunikáció legfontosabb elemeit, a szabatos és világos érvelést és önkifejezést. 16

- Fejleszteni kell szövegértési és szövegalkotási képességüket minden tantárgyban, a nyelvtan helyes használatára, a szókincs gazdagítására kell törekednünk az anyanyelv, a nemzeti identitás védelmében. - Támogatni, igényelni kell a tanulói aktivitást. Teret kívánunk adni az egyéni munkamódszereknek, az egyéni tanulási stratégiák kialakításának. - Pontos, fegyelmezett, önálló munkára szoktatjuk tanulóinkat. Az autonómia, a felelősségtudat kialakítása, munkájuk ellenőrzése kívánalom akár egyedül, akár csoportban dolgoznak. - Iskolánk a világot olyan építményként kívánja bemutatni, amelynek alakítása mindannyiunk feladata. A kötelességek és jogok tudatosítása reményeink szerint a demokrácia gyakorlatához vezeti el diákjainkat. - A teljes, alkotni képes személyiség fejlesztésében fontos szerepet játszik az önismeret fejlesztése, főleg az osztályfőnöki órákon, a közösségi élet színterein. Az erős és gyenge pontok felismertetése, az önbizalom erősítése, a kezdeményező- és vállalkozókészség kialakítása, az érzelmi intelligencia kialakítása az erkölcsös személyiség kiformálódásának feltétele. - A személyiségfejlesztésben meghatározónak tekintjük az iskola arculatát, hagyományait, belső környezetét és légkörét. 2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOKAT Iskolai oktató-nevelő munkánk fontos célja személyiségfejlesztés, azaz olyan értékek közvetítése, melyek a tanulókat hozzásegítik szociálisan értékes és saját szempontjukból eredményes magatartási és tevékenységi formák megvalósításához. Ennek érdekében feladatunk, 2.1 AZ ERKÖLCSI NEVELÉS Alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 2.2 NEMZETI ÖNTUDAT, HAZAFIAS NEVELÉS A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg 17

történelmét, sokszín kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. 2.3 ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. 2.4 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 2.5 A CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. 2.6 A TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGRE NEVELÉS Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. 2.7 FELELŐSSÉGVÁLLALÁS MÁSOKÉRT, ÖNKÉNTESSÉG Az iskola ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan 18

képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 2.8 FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének meg- őrzésébe, gyarapításába. 2.9 PÁLYAORIENTÁCIÓ Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. 2.10 GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében az iskola biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. 3 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOKAT Az egészség a legtágabb értelemben optimális jól-létként értelmezhető, mely egyszerre eszköz, cél és erőforrás is. Széleskörű és jól koordinált iskolai összefogással, az intézkedések és cselekvések egészséghatásának megfelelő mérlegelésével javítható a diákok egészségügyi ( betegségügyi ) ellátás terve. Az egészségterv hozzásegít minket a tanulók, életminőségének javításához. Az iskolai egészségfejlesztési tevékenység pozitív közösségi mintát szolgáltatva megkönnyíti az egyén egészségesebb választásait. 19

3.1 AZ EGÉSZSÉGTERVEK ÁLTALÁNOS, HOSSZÚ TÁVÚ (GLOBÁLIS) CÉLJA A társadalmi versenyképesség javítása, optimalizálása. A tanulók életminősége, egészségi állapota döntő mértékben meghatározza életkilátásaikat, jövőjüket, egyéni, családi és közösségi szinten egyaránt. 3.2 AZ EGÉSZSÉGTERV MŰKÖDÉSI CÉLJAI - Az irányított változtatási folyamatban partnerként működnek együtt az iskola-egészségügy - szakemberei az iskola és a célcsoport. - Az iskolai közösséget érintő egészségfejlesztést megfogalmazzuk és tematizáljuk a - saját kompetencia és forrásigény alapján. Ennek érdekében minden év elején az iskolaegészségügy tanévre szóló egészségtervet készít hónapra, osztályra és témakörre lebontva. - Ez lehetővé teszi a saját iskolai kompetenciába tartózó programok tervezését, megvalósítását és értékelése során olyan ciklikus gyakorlat alakul ki, amely: - a közösség tagjainak a folyamatba való bevonását, a beleszólás és az aktív közreműködés lehetőségét biztosítja; - erősíti az egyének, közösségek autonómiáját, önbizalmát, egyúttal felelősségérzetét is. - csökkenti az egészség egyenlőtlenségeket, kiküszöböli a méltánytalan különbségeket. A tanév elején az iskola-egészségügy ismerteti a tantestülettel az éves munkatervét ebben felsorolva az egészségfejlesztéssel kapcsolatos terveket is. A tanév végén az iskola-egészségügy éves beszámolót készít melyet az év végi tantestületi értekezleten ismertet és írásban átad az iskola vezetőségének. Ebben beszámol a megvalósult programokról, a tanulók egészségi állapotáról, javaslatokat tesz, következtetés von le. Az iskola-egészségügy az iskolaorvos és az iskolavédőnő közreműködésével minden évben szűrővizsgálatokat végez a páros évfolyamoknál. A vizsgálatok eredményét rögzíti az Iskolaegészségügyi kartonban és írásos tájékoztatást ad a szülő részére a vizsgálat eredményéről. Ezen vizsgálatok során a kiszűrt tanulókat tovább irányítja szakrendelésekre, a szakrendelés által beigazolódott eltéréseknek megfelelően tanácsokkal látja el a tanulókat. Év elején a tanulókat a megfelelő testnevelési kategóriákba sorolja. Részt vesz az iskolai étkezés, az ételminták megfelelő tárolásának és a konyhai dolgozók egészségügyi könyvének ellenőrzésében, az iskola tisztasági és balesetvédelmi szemléjében. Ellenőrzi az iskolai elsősegély-nyújtó dobozok felszereltségét, hiányosságuk pótlására felhívja az iskola igazgatójának figyelmét. Óralátogatásokon ellenőrzi a tanulók biztonságos környezetét (testnevelés, technika). Kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével és a tanulókkal kapcsolatos társ szervezetekkel, személyekkel( pl. Családsegítő, Nevelési tanácsadó, BFKH Tisztiorvosi Szolgálat pszichológus, gyógytornász) Ambuláns ügyeletet ad. Ellenőrzi a tanulók személyi higéniáját és erről negyed évente jelentést készít a BFKH Tisztiorvosi Szolgálat részére. Lebonyolítja az iskolai kötelező védőoltásokat, nyilvántartást vezet és jelentést tesz. 3.3 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket, hogy növeljék ellenőrzésüket az egészségük felett és javítsák azt. Az egészségfejlesztés, ráfordításokon és akciókon át, az egészség meghatározóit befolyásolja, az emberek egészsége számára a legtöbb nyereséget hozza; lényegesen hozzájárul az egészség egyenlőtlenségeinek csökkentéséhez; biztosítja az emberi jogokat és gyarapítja a szociális tőkét. Végső célja, hogy növelje a várható egészséges élettartamot, és csökkentse az országok és a csoportok közti ebbéli különbségeket. (Dzsakartai nyilatkozat, 1997) 20