VÁLTOZÁSOK AZ ADÓJOGSZABÁLYOKBAN



Hasonló dokumentumok
Különadó Magánszemély adóalapja, adója

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

Társadalombiztosítás

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

kukta.hu A fizetendő járulékok megoszlása január 1-jétől* Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő

Határozza meg a munkavállaló február havi nettó keresetét! (adatok forintban)

Könyvelői Praktikum ( :34:29 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva.

A járulékfizetési kötelezettség alapja, a fizetendő kötelezettségek: Járulékalapot képező jövedelem [Tbj. 4. k) pont 1-2. alpont]

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Összehasonlító példák. 2016/2017 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I

TB, EHO, SZOCHO változások Zahoránszki Szilvia

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Szociális hozzájárulási adó változás Egészségügyi hozzájárulás megszűnése

Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség január 1-jétől

Az egyéni vállalkozó átalányadózása

Egyéni vállalkozó járulékfizetési és bevallási kötelezettsége 2011.

1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát

Az átmeneti szabályok szerint három adózói csoport

Járulékok Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Colling Ügyfél-tájékoztató május 30.

Járulékok, biztosítási kötelezettség

A SZJA TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI Mi változik 2019-ban? Készítette: Szűcs Krisztina

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M

EVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv.

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége

2010. ÉVI ADÓ ÉS JÁRULÉK VÁLTOZÁSOK

Céges telefon használat, adó és elszámolás 2011-ben - BÉRKALKULÁTOR Nettó bér számítása március 23. szerda, 15:54

Fizetendő járulékok ( )

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2018.

T/229. számú. törvényjavaslat

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI január 1-től

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Családi járulékkedvezmény

A Tbj. törvény évi változása

Szja bevallás a 2012-es évről

Adatlap Budapest, János utca 55. Budapest, Bíbor utca 22

bizottsági módosító javaslato t

A mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. Matlné Kisari Erika

Élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adózási szabályainak változása jétől

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozások működésének költségei Adók, illetékek, vámok (2012) Onyestyák Nikoletta Sportszervező II. évfolyam

Társasági adó változások , november

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

Társadalombiztosítási változások 2011.

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

Adatlap A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

T/230. számú. törvényjavaslat. a házipénztár adóról

Kitöltési útmutató a számú bevalláshoz

Készítette: Nagypál Imre Pécs, november 29.

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2016/2017. I. félév Adóoptimalizálás

Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek?

Az Új egyensúly program legfőbb pontjai a munkavállalókat érintően

KATA KIVA ésaktuáliskérdések

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény

Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara Hírlevele

Szőc község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2009. (XII.22.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

Az egyéni vállalkozók évi saját jogú járulékbevallása ( es lap kitöltése)

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

Családi járulékkedvezmény 2014

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

Veresegyház Nagyközségi Önkormányzat módosított 5/1991.(IV.01.)számú rendelete az iparűzési adóról, egységes szerkezetben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

Mi lesz veled EVA? Az egyszerűsített vállalkozói adó 2009.évre tervezett változása és hatásai (esettanulmány)

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

Kisadózók tételes adója

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására

2016-tól Alkalmazott felvételéhez szükséges adatok: végzettség, szakképesítés,okirat kibocsájtó,okirat száma.

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

A nyugdíjak összegének kiszámítása

Nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik.

Járulékbevallás 2006.

KÜLÖNÖSEN FONTOS HATÁRIDŐKET:

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása

Az, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit

Az EVA, a KATA, a KIVA és az iparűzési adó évi évközi és évi változásai. Készítette: Ferenczi Szilvia

1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

Vállalkozói jövedelemadó alapja = = ,- Ft

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

Jellemzõ kifizetések és juttatások adó- és járulékvonzatai 2009

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Dombrád Város Önkormányzata 14/2003.(XI.27.) Ör. RENDELETE. Helyi adókról. - egységes szerkezetben - I. Fejezet. Adóalany, adókötelezettség 1..

Átírás:

VÁLTOZÁSOK AZ ADÓJOGSZABÁLYOKBAN SZJA 1. 2007.01.01-től: ha valaki nyugdíj mellett szerez jövedelmet, akkor a nyugdíj és a szerzett jövedelem együttes összege után kell az SZJA-t megállapítani, majd az így kapott összegből le kell vonni a nyugdíjra jutó adót. Ez annál lehet érdekes, akinek a két jövedelem együttes összege meghaladja az évi 1.700.000,- Ft-ot 2. 2007.01.01-től a kedvezmények legfeljebb évi 3.400.000,- Ft jövedelemig érvényesíthetők max.100.000,- Ft értékig, évi 3.900.000,- Ft jövedelemig pedig csökkentett összegben. (pl. magánnyugdíjpénztári befizetések, élet- és nyugdíjbiztosítások utáni, közcélú adományok miatti kedvezmények) 3. A munkáltató által a dolgozó javára befizetett nyugdíjpénztári tagdíj a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 50 %-a mértékéig adómentes. 4. Természetbeni juttatás, reprezentáció: 2006.09.01-tőlaz adóköteles természetbeni juttatás utáni adó 44 %-ról 54 %-ra emelkedik. 4. Céges telefon magánhasználata: 2006.09.01-jétől: az adót a magáncélú használat értékének a magánszemély által meg nem térített része után kell megfizetni. Két lehetőség van a megállapításra: - a telefonszámlából tételesen el kell különíteni a magáncélú hívásokat, és ezt vagy megfizettetni a magánszeméllyel (akkor nincs adó), vagy ha az nem kerül megfizetésre, akkor ezután az összeg után 54 % adót kell fizetni - Ha nincs ilyen kigyűjtés, akkor a telefonszámla 20 %-a után kell megfizetni az 54 %-os adót 5. Egyéni vállalkozó elvárt jövedelme: 2007.01.01-től. A vállalkozói SZJA-t fizető egyéni vállalkozó elvárt jövedelem után adót köteles fizetni, ha az adóalapja nem éri el az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével csökkentett bevétel 2 %-át. Ez nem vonatkozik: - a kezdő egyéni vállalkozóra a kezdés évében és az azt követő adóévre - a piacvesztést elszenvedett egyéni vállalkozóra ( ha a vállalkozói bevétele nem éri el a megelőző adóévi bevételének 75 %-át) - ha elemi kár érte KÜLÖNADÓ - a magánszemély 2007.01.01-től 4 % különadót fizet, ha: az évi összevonandó jövedelme a nyugdíjjárulék-alap felső határát meghaladja ( ennek összege még nem ismert, de biztos, hogy 6.325.450,- Ft felett lesz) A különadó alapja: a nyugdíjjárulék-alap felső határa feletti összevonandó jövedelem A különadóra év közben előleget kell fizetni negyedévente, a negyedévet követő hó 12-ig, ha nem vonja le a kifizető. Ha az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelmén vagy az evaalapba tartozó jövedelmén felül ér el a nyugdíjjárulék-alap felső határát meghaladó összevonandó jövedelmet, a különadót ő is köteles megfizetni. - egyéni vállalkozó különadója: 2006.09.0-01-jétől: Az adóalap 4 %-a. Adóalap = vállalkozói jövedelemadózás esetén a vállalkozói bevételek és költségek különbözete, vagy átalányadózónál az átalányadó alap. A különadó költségként nem számolható el. EVÁS jövedelme után az egyéni vállalkozó nem fizet különadót. A különadót negyedévente kell megfizetni, a tárgynegyedévet követő hó 12-éig. 1

2006.évre számítás módja: - ha 2006.-ban egész évben folytatta tevékenységét, akkor az évi számított különadóalap egyharmada után kell megfizetni az adót. A 2006.évi különadót 2007.02.15-ig kell bevallani és befizetni. - Társas vállalkozások különadója: 2006.09.01-jétől. Alapja: a számított adózás előtti eredmény Mértéke: 4 % 2006.évre vonatkozó befizetési szabály: Adóalap megállapítása (4 hónapra): - 2006.08.31-re készített közbenső beszámoló készítése, így a 09.01.-12.31. közötti időtartam elhatárolhat, és ez után kell a különadót fizetni - Éves beszámoló adatai alapján naparányosan kell kiszámítani az adót - 2006.12.20-ig feltöltési kötelezettség, majd az éves bevallással egyidejűleg ezt is be kell vallani és az esetleges különbözetet befizetni. - 2007.évben negyedévente, a tárgynegyedévet követő 20. Napjáig előlegfizetési kötelezettség van, kivéve a IV.negyedévet, ekkor a határidő: december 20.Az előleget az előző év adatai alapján kell meghatározni. (2007.-ben első ízben 09.20-tól a 2006.évi évesített adatok alapján). - EVÁ-s társaság nem kötelezett különadó fizetésére! - HÁZIPÉNZTÁRADÓ A társasági adó törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokra vonatkozik. (EVÁ-s vállalkozásokra nem!) Az adó alapja az átlagos napi készpénz-záróegyenleg és az elismert pénzkészlet különbözete, ha a záróegyenleg a nagyobb. Átlagos napi készpénz-záróegyenleg = a napi záróegyenlegek összege osztva azon napok számával, amelyekben a pénztárban volt forgalom. Elismert pénzkészlet: az összes bevétel (árbevétel, aktívált teljesítmények értéke, egyéb bevételek, pénzügyi bevételek és rendkívüli bevételek) 0,8 %-a, de legalább 300.000,- Ft. Adó mértéke: az adóalap 20 %-a Az adó bevallási és befizetési hatáideje: az adóévet követő év 150.napja Hatályba lépés: 2007.01.01. Egyszerűsített példa: A cég éves össz.bevétele 15.000.000,- Ft Pénztári forgalma (amikor volt bevétele, kiadása, vagy mindkettő): 10 nap Napok Napi záróegyenleg 1. 500.000,- 2. 800.000,- 3. 600.000,- 4. 400.000,- 5. 600.000,- 6. 1.000.000,- 7. 800.000,- 8. 500.000,- 9. 100.000,- 10. 0 ( de bevétele és kiadása ezen a napon is volt) Összesen: 5.300.000,- 2

1 napra jutó átlag: 5.300.000,- Ft / 10 nap = 530.000,- Ft Elismert pénzkészlet: Összes bevétel 0,8 %-a, de legalább 300.000,- Ft 15.000.000,- Ft 0,8 %-a = 120.000,-, mivel ez kevesebb, mint a 300.000,- Ft, ezért a 300.000,- Ft-ot kell alapul venni Átlagos pénzkészlet: 530.000,- Elismert pénzkészlet: 300.000,- Házipénztár adó alapja 230.000,- Házipénztár adó: 230.000,- Ft 20 %-a = 46.000,- Ft Átmeneti személyi-jövedelemadó kedvezmény Ha a házipénztárban felhalmozott összeg a 2006.évi eredmény felosztásakor az eredménytartalék terhére osztalékként kifizetésre kerül, ezen osztalékrész után a fizetendő adó: 10 % Az így kedvezményesen adózó osztalékrész kiszámítása: - Átlagos napi készpénz-záróegyenleg meghatározása 2006.01.01.-2006.08.31. között (számítása azonos a házipénztáradó levezetésénél bemutatott móddal) - Átlagos napi készpénz forgalom: összegezni kell a házipénztárba befolyt és a házipénztárból kifizetett összegek előjeltől független napi egyenlegeit, és ezt az összeget el kell osztani a napok számával. Ha az átlagos napi készpénz-záróegyenlegek összege meghaladja az átlagos napi készpénzforgalom kétszeresét, a többletből meg kell határozni az osztalékra jogosult magánszemélyre a vagyoni betétje arányában jutó részt, amelyet 10 % adó terhel. Egyszerű példa: Átlagos napi készpénz záróegyenleg. 3.000.000,- Átlagos napi készpénz forgalom: 500.000,- Kedvezményesen adózó osztalékrész: Átlagos napi készpénz záró 3.000.000,- Le: átlagos napi készpénzforgalom kétszerese: 1.000.000,- Kedvezményesen adózó osztalékrész: 2.000.000,- Mindez csak akkor igaz, ha van is ennyi eredménytartalék! EVA EVA mértéke: 2006.10.01-jétől 25 % Nyilvántartásokban biztosítani kell, hogy a különböző adómértékhez tartozó adóalapokat és azok adóját elkülönítve lehessen megállapítani. A 2006.évi adó megállapításánál két lehetőség van: 1. Az I-III.n.évi adót és a IV.negyedévi adót külön meghatározni (kettős könyvvezetésnél Ez 09.30-ai zárást igényel!) 2. Az éves pozítiv adóalap után 15 % és az éves adóalap ¼-e után további 10 % adót fizetni A döntés meghozható a bevalláskor az éves adatok ismeretében is. EVA-ból 2006-ban évközben is ki lehet lépni, de ezt 2006.09.15-ig be kell jelenteni. Ez esetben EVA bevallást kell benyújtani 2006.10.30-ig. Minden év 12.20-ig ki kell egészíteni az adóelőleget az éves várható adó összegére.(feltöltés!) 2007.01.01.-től: bevallási kötelezettség: marad éves Befizetési kötelezettség: negyedévente TÁRSASÁGI ADÓ ÉS OSZTALÉKADÓ 1. Negatív adóalapú, azaz veszteséges adózók az elvárt jövedelem után adót kell fizessenek. A nyereséges, de a törvényben meghatározott szintet el nem érő vállalkozások is adót kell fizessenek az elvárt adó után. 3

Az elvárt adó alapja: Összes bevétel (nemcsak árbevétel!) csökkentve az ELÁBÉ-val szorozva 2 %-kal Elvárt adó mértéke: 16 % Elvárt adót nem kell megfizetnie: - újonnan alakult cégnek az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben - annak a cégnek, amelynél az árbevétel az előző évhez képest legalább 25 %-kal csökkent - annak a cégnek, akit az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta. Az elvárt adó intézménye 2007.01.01-től lép életbe. Az elvárt adóra előleget kell fizetni negyedévente, és ugyan nem látom ebben a szennyben sehol, de biztos itt is lesz feltöltési kötelezettség. ÁFA 15 %-os adókulcs megszűnik, 2006.09.01-jétől. Pénztárgépeket, taxamétereket át kell állítatni, legkésőbb 2006.11.30-ig, és addig kézi nyugták adhatók ki! 2006.09.01-jétől megszűnik a bolti kisker.különleges adózás. Telefon ÁFA-ja: Levonható ÁFA: 70 %. Teljes egészében levonható az ÁFA, ha az igénybevett szolgáltatás 30 %-át továbbértékesítik. Ez azokra a szolgáltatásokra vonatkozik először, amelyeknél az elszámolási időszak 2006.08.31.után kezdődik. EHO 2007.01.01-től: A magánszemély EHO százalékos EHO fizetési kötelezettsége 4 %-ról 14 %-ra, a hozzájárulás felső-fizetési felső határ pedig 450.000,- Ft-ra nő. (bérbeadók pl.). Ha a bérleti díj összege meghaladja az 1.000.000,- Ft-ot, akkor a teljes összeget kell figyelembe venni a 14 %-os EHO megállapításánál! TB járulékok Járulék megnevezése % 2006.08.31-ig % 2006.09.01-től % 2007.01.01.-től Foglalkoztató által: Nyugdíjbiztosítási 18 18 21 Egészségbizt.járulék 11 11 8 Biztosított által: Nyugdíjjárulék 8,5 8,5 8,5 Ebből magánnypt.tag esetében 0,5 0,5 0,5 Eg.bizt.járulék 4 6 7 Baleseti járulék 5 10 16 Nyugdíjasok eg.bizt.jár. 0 4 4 Minimum járulékalap 2006.09.01-től 125.000,- 2007.01.01-től 131.000,- Vonatkozik: - foglalkoztatottakra - társas vállalkozások főállású tagjaira - főállású egyéni vállalkozór 4

Tényleges jövedelem a járulékok alapja, ha: - a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás főállású tagjai tekintetében formanyomtatványon (06T1031) első alkalommal 2006.10.12-ig, utána akár havonta is, bejelenti azt az APEH-nak. (de legalább a minimálbér utáni járulékot meg kell fizetni) - Ha az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje vagy átalányadó-alapja nem éri el a minimum-járulékalapot, és ezt az APEH-nak bejelenti, akkor a tényleges vállalkozói kivét, illetve átalányadó alap, de legalább a minimálbér után köteles megizetni a járulékokat. - Evázó egyéni vállalkozó: a járulékot legalább a minimálbér után kell megfizetni, ha az APEH-nak bejelenti, hogy jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot. - Ha a biztosított (foglalkoztatott) járulékalapot képező jövedelme nem éri el a mnimum-járulékalapot, és azt a foglalkoztató nem jelentette be az APEH-nak, a járulékkülönbözetet a foglalkoztatónak kell megfizetnie. Fenyegetés törvényileg: aki bejelenti, hogy változatlanul a minimálbér után fizeti a járulékokat, az fokozott ellenőrzésre számíthat Miket kell a minimum-járulékalap (125.000,- ill. 131.000,-) Ft után fizetni? NYGBJ 18 % illetve 21 % NYJ 8,5 % 8,5 % Illetve MNYPT tagnál 5+0,5 % 8+0,5 % EGBJ 11 % 8 % EBJ 6 % 7 % Ez a foglalkoztatottakra, főállású egyéni és társas vállalkozásokra vonatkozik.(nyugdíjas foglalkoztatottnál 8,5 %-ot nem kell levonni, viszont le kell vonni 4 % EBJ-t) Többieknél a tényleges jövedelem az alap, és a jogviszony jellege dönti el, miket kell fizetni. Összehasonlítás 2006.08.31-ig 2006.09.01-től 2007.01.01-től Köt.járulékalap 62.500 125.000 131.000 29 % járulék 18.125 36.250 37.990 NYJ (8,5%) 5.313 10.625 11.135 EBJ (4; 6, 7 %) 2.500 7.500 9.170 Összes TB teher: 25.938 54.375 58.295 Ha valaki több társaság személyes közreműködő tagjaként kap jövedelmet, akkor csak az Egyik ilyen jogviszonyában kell a minimális járulék-alap után fizetni, a többinél a ténylegesen kapott jövedelem az alap, illetve ha főfoglalkozású egyéni vállalkozó és mel és egyidejűleg társas vállalkozó is, akkor az egyéni vállalkozásban kell a minimum járulékalapot figyelembe venni, a társas vállalkozásban szintén a ténylegesen kapott jövedelem a járulékalap. Természetbeni juttatások TB járuléka: Változás 2006.09.01-jétől: a jövedelemadó köteles természetbeni juttatás 54 % adóval növelt értéke után kell a foglalkoztatónak TB járulékot fizetnie, ha azt vele biztosítási jogviszonyban állónak adta. Vigyázat! A céges telefon magáncélú használata is természetbeni juttaásnak számít! ( azaz ha a telefonszámla összege X Ft, és annak 20 %-át tekintjük természetbeni juttatásnak, akkor az X Ft telefonköltség 0,1974*X költséget keletkeztet. Pl. a telefonszámla összege: 100 Ft, akkor azután kell fizetni: SZJA 100*0,2*054 = 10,80 Ft TB járulék ( 100*0,2 + 10,8) *0,29 = 8,94 Ft Összesen 19,74 Ft Egyéb változások TB ügyben: 5

1. 2007.01.01-től a magánnyugdíjpénztári bevallásokat és befizetéseket az APEH felé kell teljesíteni! 2. A 6 illetve 7 %-os EBJ-t a főfoglalkozású jogviszonyban kell megfizetni. Ha valakinek a legalább 36 órás munkaviszonya mellett máshonnan is származik járulékköteles jövedelme, ott a 6 illetve 7 %-ból 4 illetve 3 %-ot kell megfizetnie. 3. 2007.01.01-től az EVÁ-s egyéni vállalkozónak is havonta kell bevallania a járulékát. 4. 2007.január 1-jétől a régi OEP jelentést a biztosítottakról az OEP helyett az APEH felé kell bejelenteni. Ezzel egyidejűleg az EMMA megszűnik. 5. Az egészségbiztosítási járulék bevallása 2007.01.01-től megbontva lesz. ( pénzbeli ellátás alapjául szolgáló rész és természetbeni ellátás alapjául szolgáló rész. ) Egyéb, amit csak hallomás alapján írok: - A vállalkozói járulék alapja szerintem szintén a minimum-járulék alap lesz, mert a VJ alapja a tv.szerint az, ami az egészségbiztosítási járulék alapja. De ezt csak goondolom. 6