DKG1 NTPCRASH PROJEKT 2009-2011 Multidiszciplináris kísérletekkel k elemzett közlekedk zlekedésbiztonsági program
1. dia DKG1 Dr. Kőfalvi Gyula; 2010.10.24.
NTP_CRASH PROJEKT NKTH 2009-2011
NTPCRAH PROJEKT 2009-2011 Konzorcium partnerek: IbB-Hungary (koordinátor) PANAC MTA-MFA MFA SZIE DOE GBMI
Projekt céljac NTPCRASH PROJEKT 2009-2011 A projekt célja: c A közúti k közlekedk zlekedési balesetek meghatároz rozó résztvevőivel törtt rtént balesetek összetevőinek multidiszciplináris elemzése révén r n egy olyan közlekedés biztonsági program kidolgozása, amely meghatározza az egyes részelemek r kialakításának követelmk vetelményeit, a hibás s interakciók meghatároz rozásával preventív hatékony intézked zkedések hozhatóak ak
Projekt scope NTPCRASH PROJEKT 2009-2011 PROJEKT PILLÉREK WP 1 SZEMÉLYGK. WP 2 TEHERGK WP 3 GYALOGOS WP 4 KÉTKEREKŰ WP 5 SUV- VAN WP 6 BIOMECH. WP 7 CRASH WP 8 REKON WP 10 TRÉNING WP 9 INERAKCIÓ
Kutatási munkaterületek definiálása Projekt folyamatábra NTPCRASH PROJEKT 2009-2011 NTPCRASH PROJEKT Interdiszciplinárius kísérletekkel elemzett közlekedésbiztonsági program KOMPATIBILITÁS SZEMÉLYGK. Haszongépjá érmű GYALOGOS KÉTKEREKŰ Off-road jármű BIOMECH. CRASH REKON INTERAKCIÓ TRÉNING Front- Hátsó. Oldal, Ferde, Sorozat, Korlát ütközés EES kísérlet Borulás Stabilitás Front- Hátsó. Oldal, Sorozat, Korlát ütközés EES kísérlet Kanyarodás Borulás, stabilitás elütés elütés Szgkgyalogos Tgkgyalogos MKPgyalogos elütés Mkp- szgk ütközés Mkp- tgk ütközés EES kísérlet Borulás EES kísérlet Szgk. utas Tgk-utas Gyalogos Kétkerekű jm utas Követelmény rendszer Technológiai folyamat Mkpborulás Menettulajdonság Infra- Struktúra kialakítás Módszerek Új eljárások fejlesztése Validáció Interdiszcipli nárius módszerek Elalvás/ elfáradás, Reakció idő, Gyógyszer/ alkohol/ kábítószer, Láthatóság Szgk Tgk Gyal Mkp Bick Terj Gkv Workshop Workshop Workshop Workshop Workshop Workshop Workshop Workshop Workshop WG 1- WG 10 eredményeinek összegzése, publikáció
Projekt scope NTPCRASH PROJEKT 2009-2011
Projekt scope NTPCRASH PROJEKT 2009-2011 Aktív és s passzív v biztonság g definíci ciói Aktív v biztonság alatt a balesetek elkerülésére, re, megelőzésére irányul nyuló törekvéseket, intézked zkedéseket és s műszaki m megoldásokat értjük. Passzív v biztonság a már m r bekövetkezett balesetek káros k a következményeinek súlyosss lyosságát t hivatott csökkenteni.
Projekt scope NTPCRASH PROJEKT 2009-2011 Passzív v biztonság Saját t védelemv Partner védelemv Külső résztvevő Mkp Kerékp kpáros Gyalogos Szgk. Tgk. utasok Szgk. és Tgk. a szgk. utasokkal szemben Szgk és Tgk Mkp-gy-kerékp-al szemben Védő öltözet sisak Utasvédelmi rendszer Deformáci ciós struktúra ra Külső struktúra A külsk lső résztvevő védelme Külső biztonság Utasvédelem Belső biztonság Külső résztvevő védelme Külső biztonság
NTPCRASH PROJEKT 2009-2011
NTPCRASH PROJEKT 2009-2011
NTPCRASH PROJEKT 2009-2011
NTPCRASH PROJEKT 2009-2011
NTPCRASH PROJEKT 2009-2011
NTPCRASH PROJEKT 2009-2011
NTPCRASH PROJEKT 2009-2011
NTPCRASH PROJEKT 2009-2011
NTPCRASH PROJEKT 2009-2011
A gépkocsivezető teljesítmény készenléte/ Mc Grath % 40 30 20 10 0-10 -20-30 -40-50 -60 6 9 12 15 18 21 24 3 6 Idő( óra)
Borulásos balesetek gyakorisága ga a napszak szerint Gyakoriság [%] 20 18 Borulásos balesetek 16 14 12 Összes baleset 10 8 6 4 2 0 0-2 2-4 4-6 6-8 8-10 10-12 12-14 14-16 16-18 18-20 20-22 22-24 Kőfalvi/HC 1996 Óra
Elfáradás-monotónia nia hatása Megváltoznak a vegetatív v funkciók, k, a pulzus, légzésszám és s a vérnyomás Csökken az izomzat tónusat Megváltozik az agy bioelektroms potenciálja Megnő a reakcióidőidő Romlik a bonyolult mozgások összerendezettsége
A gépkocsivezetg pkocsivezetői i informáci ciók ca.. 80 %-a% optikai jellegű A szem a vezetés s szempontjából l a gépjárművezető legfontosabb érzékszerve, ugyanakkor a gépjárművezető adott időmennyiség alatt csak korlátozott számú információt t képes k befogadni.
A szem felépítése
Kanyarodó tehergépkocsi- kerékpáros konfliktushelyzet
Vizuális információk feldolgozása. Periferiális érzékelés, Pillantásváltás ltás és s a szükséges akkomodáció, Fovealis észlelés és s felismerés, s, Döntés és s reakció
Vizuális információk k feldolgozása Az érzékelés alatt, az érzékszervekben találhatólható receptorok segítségével történő ingerek felvételét, t, és s annak ingerületté, azaz elektromos impulzussá alakítását értjük. Az észlelés azonban magasabb idegrendszeri folyamatokat feltételez, telez, ugyanis e megismerési si folyamat alatt az ingerület tudatosítását és s annak integrálását értjük.
Gépkocsivezető információ feldolgozása
Pillantásugrás s (saccade) ruckszerű szemmozgás s a központi látótartomány-bantartomány Pillantásváltás ltás s ideje= = kettő fixációs pont közötti k időtartam
Jellemző szemműködés s paraméterek Az átlagos fixációk időtartama : 100-200 ms Saccade : 7 ms Gyalogos észlelésnél snél fixáció 1400 ms Fáradt állapotban a fixációk ideje 2 3 s-ig megnyúlik.
Pillantásv sváltás és s a haladási sebesség összefüggése 20 km/h 40 km/h 60 km/h 80 km/h Lobanov/ 1973
Szempillantás s vizsgáló- értékelő berendezés
Összetett forgalmi helyzet
Összetett forgalmi helyzet
Összefoglalás- javaslatok: A szempillantásvizsgáló készülék alkalmazásának fő területei - Feltárhatóak a szem mozgásának jellemzői folyamatos vizuális információ felvétel közben. - Vizsgálhatók forgalmi helyzetben a tekintési pont helyzetének és mozgásának jellegzetességei. - Különböző balesettípusok észlelési szituációinak egzakt reprodukálása - A szemhéj lefedettség és a fixációk mérésével a vigilancia szint meghatározása
Köszönöm m figyelmüket