Veszprémi Egyetem PhD tézisek Papp István A neuromuzikológia alapkérdései neurolingvisztikai aspektusból 7pPDYH]HW 'U'iQRV.RUQpO Semmelweis Egyetem Nyelvi Kommunikációs Központ Semmelweis Egyetem 2005
Az 50-es évek végén, 60-DV pyhn HOHMpQ HO WpUEH NHU OW D] DJ\ NRJQLWtY WHYpNHQ\VpJH pv D P YpV]HWHN VV]HI JJpVHLQHN YL]VJiODWD (]HN N ] O LV kiemelt szerephez jutott a zene idegrendszeri kapcsolatainak tanulmányozása, mely egyenes következménye a neurolingvisztikai kutatások XIX. században PHJNH]G G WWIRO\DPDWiQDN 1. $GLVV]HUWiFLyHOV UpV]HW UWpQHWLiWWHNLQWpVpWDGMDDQHXUROLQJYLV]WLNiQDN pvdqhxurpx]lnroyjliqdn$qhxurolqjylv]wlndplqwwhuplqxvphjohkhw VHQ~M NHOHW IRJDORP D]RQEDQ WiUJ\N UpEH WDUWR]y NXWDWisokat már évezredekkel H]HO WW LV IRO\WDWWDN $ NRUDL FLYLOL]iFLyN NRSRQ\DOpNHOpVL PyGV]HUHLW O NH]GYH az ókori görög katonaorvosok tudományos megfigyeléséig kialakult a IHOLVPHUpV PHO\ V]HULQW N O QE ] YHUEiOLV WHYpNHQ\VpJHN N O QE ] DJ\L régiókhoz köt GQHN (]W LVPHUHWHLQN V]HULQW KRVV]~ V] QHW N YHWWH HJpV]HQ D N ]psnruljdplnru~mudho WpUEHNHU OWDEHV]pGpVD]HOPHNDSFVRODWD$]LJD]L WXGRPiQ\RV NXWDWyPXQND D ;,; V]i]DGEDQ NH]G G WW SiUKX]DPRVDQ D Q\HOYWXGRPiQ\ HO UHKDODGWiYDO /DVVDQ PLQGHQ kutató számára világossá vált, hogy a beszéd az agynak egy terméke, még ha ez a megfogalmazás egészen napjainkig váratott is magára. 2. -yoohkhw D QHXURPX]LNROyJLD WHOMHVHQ ~M IRJDORPQDN W QLN D IHQWLHNKH] hasonló módon kijelenthetjük, hogy a zene lélekre illetve idegrendszerre kifejtett KDWiViYDO PiU UpJL NRURN JRQGRONRGyL LV IRJODONR]WDN 0iU QHYpE O LV NLW QLN hogy olyan interdiszciplínáról van szó, melyen több tudomány próbál osztozkodni. A nyelvészek szempontjából felfoghatjuk úgy is, mint a neuurolqjylv]wlnd HJ\HQHV ijl OHV]iUPD]RWWMiW D ]HQpV]HN V]HPV] JpE O SHGLJ mint a zenepszichológia és -terápia elágazását. A gyakorló és kutató orvosok és ELROyJXVRN UpV]pU O YLV]RQW LQNiEE D QHXURELROyJLD QHXUROyJLD YDJ\ D pszichiátria egyik területe. A tudomány jelenlegi állása szerint azonban úgy 1
W QLN KRJ\ D YRNiOLV pv SHUFHSFLyV-kognitív zenei tevékenységek vizsgálata olyan mértékben épül a neurolingvisztikára, hogy elméletileg ennek egy elágazásaként is felfoghatjuk. Ez az utóbbi megállapítás talán csak a tisztán hangszeres játék vizsgálatára nem vonatkozik, amely viszont inkább tartozhat az RUYRVWXGRPiQ\ WHU OHWpKH] 9DOyV]tQ D]RQEDQ KRJ\ D QHXURPX]LNROyJLiW D] említett tudományágak közül egyik sem lesz képes kisajátítani, és önálló tudománnyá foj IHMO GQL DPLQW HUUH PiU QHP]HWN ]L V]LQWHQV]iPRV MHO PXWDW többek között az 1997-HVJKHQWLNRQJUHVV]XVDKROHO az elnevezés: Foundations of Neuromusicology". V] UV]HUHSHOWKLYDWDORVDQ 3. Az interdiszciplináris jelleg miatt óhatatlanul felmerül a kérdés: ki lehet ma neuromuzikológus? Csak neurológus és csak zenész vagy nyelvész biztosan QHP V W KD EiUPHO\LN N QHP IRJODONR]RWW D PiVLN NpW WXGRPiQQ\DO alaposabban, akkor színvonalas kutatómunka végzésére nincs reális esélye. A dolgozat egyik nyilvánvaló célja az, hogy olyan mélységben adja keresztmetszetét az elsajátítandó ismeretanyagnak, ameddig a neuromuzikológia kutatójának elengedhetetlenül le kell hatolni. 4. $ GLVV]HUWiFLy HOV VRUEDQ QHP KXPiQ ILOROyJLDL V]HPV] JE O YL]VJiOMD D zenei percepció ORNDOL]iOKDWyViJiQDN OHKHW VpJHLW KDQHP IXQNFLRQiOLV KXPiQ neuroanatómiai szempontból, ezért a dolgozat egy részét egy klinikai N UQ\H]HWEHQ YpJ]HWW NtVpUOHWVRUR]DW HUHGPpQ\HL pv D] HEE O OHYRQKDWy konklúziók, hipotézisek képezik. A kísérlet tesztanyaga 2000-ben készült el orvosok és zenészek segítségével, és alapjául egy 1962-es, egyesült államokbeli Seashore-teszt szolgált. Az így létrehozott batéria már nem sokban hasonlít az eredeti mintához, ezért új nevet kapott: Balaton, mivel egyrészt szójáték (balance + tone), másrészt utalás a magyar tengerre. A teszt a zenét a percepció szempontjából hat komponensre bontotta KDQJPDJDVViJ LG WDUWDP KDQJHU ritmus, melódia és hangszín, melyek a kísérletek során kevésnek bizonyultak, így ezek számát a kövew YL]VJiODWRNWHV]WDQ\DJiEDQPDMGE YtWHQLNHOO 2
5. A vizsgálathoz szükséges beteganyagot három intézmény biztosította (SOTE Neurológiai Klinika, az Észak-pesti Kórház és a MÁV-kórház LGHJRV]WiO\DL $ NtVpUOHWHN D] D]RNDW QNpQW YiOODOy D NH]HO RUYRV iotal diagnosztizált betegekkel zajlottak. A teszt hangzóanyagát a fent említett hat komponens képezte. A zenei elemek hang-párok formájában szerepeltek a N YHWNH] PyGRQ SO D KDQJPDJDVViJ HVHWpEHQ KRO D]RQRV KRO N O QE ] magasságú hang-párokat rögzítettünk, és a vizsgált személynek meg kellett hallania az azonosságot illetve a különbséget. A hangzó anyag feljátszása V]iPtWyJpSHVSURJUDPPDONpV] OWD]pUWKRJ\D]HPEHULpU]HOPLWpQ\H] NPLQW KLEDIRUUiVWHOMHVPpUWpNEHQNLN V] E OKHW NOHJ\HQHN Vizsgálataink során a teszt egyes betegekkel kapott eredményeit az adott beteg diagnózisával vetettük össze. Összességében négyféle tünetegyüttessel kezelt, csoportonként hét-tíz beteg vett részt a vizsgálatban. A négy csoportba az alábbi károsodással diagnosztizált betegek tartoztak: 1. Wernicke-, 2. Brocaafázia (domináns oldali léziók), 3. globális amúzia (kétoldali léziók) és 4. jobb oldali stroke. Az eredmények azt mutatták, hogy a zenei percepció lokalizálhatósága sokkal bonyolultabb, mint a beszédé, mivel a vizsgálatok VRUiQ NLGHU OW KRJ\ D KDW HPOtWHWW VV]HWHY Q NtY O RO\DQ WpQ\H] N LV befolyásolják a produkciót, melyekkel a tesztanyag elkészítésekor még nem OHKHWHWWV]iPROQL(]HNSpOGiXOD]HQHLKDQJDNXV]WLNDLMHOOHP] LYDJ\D]DKKR] kapcsolódó érzelmi PRWLYiFLyV W OWpV pv HPOpNNpSHN $] puwpnhopvw QHKH]tW hatások ellenére levonhatók az alábbi következtetések: a non-domináns féltekében található léziók esetén a dallam és a hangszín felismerése, a FRPPLVVXUDOLV LOOHWYH NpWROGDOL Op]LyNQiO D] LG WDUWDP YDODPLQW D KDQJHU percepciója, végül a domináns oldali károsodás esetén a hangmagasság és ritmus percepciója sérült. Jobb oldali stroke-kal diagnosztizált betegek általában rossz eredményt produkáltak a hangszín- és dallam-elemek esetében, váltakozó eredmpqq\ho WHOMHVtWHWWHN D KDQJHU pv LG WDUWDP WHNLQWHWpEHQ PtJ D hangmagasság- és a ritmus-feladatok megoldása csaknem hibátlan lett. 3
6. A vizsgálati eredmények ellentmondani látszanak annak a korábban kialakult, általánosan elfogadott nézetnek, mely szerint az agy bal domináns IpOWHNpMH IHOHO V D YHUEiOLV PtJDMREE³QRQ-domináns a zenei funkciókért. Az ellentmondást az okozhatja, hogy a zenének nyilvánvalóan vannak a beszéddel N ] V HOHPHL PLQW D] LG WDUWDP pv D KDQJHU PtJ YDQQDN HOHPHL DPHO\HN percepciója kifejezetten az ún. zenei féltekében zajlik, ilyenek a hangszín és a GDOODP 0HJOHS YLV]RQW KRJ\ NpW RO\DQ HOHP SHUFHSFLyMD PLQW D hangmagasság és a ritmus, melyeket a klasszikus besorolás szerint általában zeneinek tekintenek, a domináns, tehát a verbális processzáló féltekében ORNDOL]iOyGLN $ SV]LFKROyJLDL WpQ\H] N LWW VHP KDQ\DJROKDWyN HO XJ\DQLV D] érzelem és a motiváció nagymértékben befolyásolja a percepciót és a memóriába W UWpQ EHYLWHOWLOOHWYHHO KtYiVW Ezzel kapcsolatban a neuromx]lnroyjliqdn YDOyV]tQ OHJ N O Q WHU OHWH kell, hogy legyen a limbikus rendszer vizsgálata, különös tekintettel az entorhinális cortex, valamint a hippocampus és a corpus mamillare szerepére. 0tJ D] HQWRUKLQiOLV FRUWH[ J\ MW KHO\H PLQGHQ DVV]RFLiFLyV NpUJL területnek (primer, szekunder, tercier), valamint a temporális és occipitalis asszociációs területnek (képösszerakás, képfelismerés, taktilis érzékelés, stb.), addig a hippocampus az agykéreg összes tanulással kapcsolatos információját köti össze, és ezzeo HJ\LGHM OHJ NDSMD PHJ D NpUHJ DODWWL WHU OHWHNU O D] pu]hopl pv motivációs többletimpulzusokat, és ezek alapján adja ki az utasítást a PHPyULiEDQW UWpQ U J]tWpVUH 7. A dolgozat ezután neuroanatómiai aspektusból vizsgálja a motiváció és emóció szerepét a nyelvi és zenei funkciókban. Az ebben a részben tárgyalt agyi UpJLyNHOV VRUEDQDOLPELNXVUHQGV]HUDWKDODPXVpVDFHUHEHOOXP,WWNHU OVRUD nemek közti neuroanatómiai különbségek okozta deviációk megtárgyalására is. $] HJ\LN LO\HQ OHJV]HPEHW Q EE Nülönbség a corpus callosum axonjainak PLOOLyVQDJ\ViJUHQGGHOQDJ\REEV]iPD PHO\D Q L DJ\EDQVRNNDOKDWpNRQ\DEE összeköttetést biztosít a két félteke között. Sajnos tudományosan elfogadott 4
válasz nincs arra a kérdésre, hogy vajon az anatómiai különbségek vagy a WiUVDGDOPL PHJKDWiUR]RWWViJ MiWV]LN QDJ\REE V]HUHSHW DEEDQ KRJ\ D Q N iowdoiqrvvijedq MREE NRWWDROYDVyN D]RQEDQ ]HQHV]HU] FVDN HOYpWYH DNDG közöttük. 8. Az említett féltekei commissuralis összeköttetések felvetik a dominancia és a lateralitás kérdését is. A napjainkig általánosan elfogadott nézet szerint agyunk rendelkezik egy domináns féltekével, mely jelentése szerint uralkodik a másik, non-grplqiqvipowhnhi O WW(]D]HOPpOHWPHJOHKHW VHQ QNpQ\HVPHUW a legmagasabb agyi funkciót egyoldalúan a nyelvben határozza meg, melyre többé-kevésbé érvényes a dominancia-elmélet. Az emberi agynak azonban van számos más, a legmagasabb agyi régiókhoz (neocortex) kötött, szenzoros (pl. OiWiV LOOHWYH DODFVRQ\DEE DJ\L UpJLyNKR] N WKHW YHJHWDWtY IXQNFLyMD is (pl. OpJ]pV PHO\HNQpO D GRPLQDQFLD YiOWDNR]LN $ ODWHUDOLWiV HOV VRUEDQ D NH]HVVpJKH] N W G IRJDORP GH H] XJ\DQ~J\ QNpQ\HV PHJKDWiUR]iV PLQW D dominancia esetében. Az esetek többségében ugyanis, még jobb féltekei verbális központ esetén is, legtöbbször jobboldali lateralitás áll fenn. A kezesség kérdése nem elhanyagolható sem a zenei, sem a nyelvi (írás) produkciók vonatkozásában, ezért ennek anatómiai, fiziológiai és társadalmi vonatkozásai QDJ\MHOHQW VpJJHOEtUQDN 9. Mivel a memóriafunkciók a tanulási folyamatoknak nélkülözhetetlen alkotóelemei úgy a nyelvi, mint a zenei tevékenységekben, vizsgálatukat nem lehet megkerülni sem a neurolingvisztika, sem a neuromuzikológia területén. A disszertáció ide vonatkozó fejezete megkísérli felvázolni a memóriakoncepciók P~OWEHOL pv MHOHQOHJL WHyULiLW UpV]EHQ HOIRJDGYD UpV]EHQ PHJNpUG MHOH]YH azokat. Próbál választ találni arra a kérdésre, hogy ezek a folyamatok hol játszódnak le, és felvázolni egy lehetséges hipotézist, az ún. matrix-teóriát, az HO KtYiVi folyamat mechanizmusának magyarázatára. A teória lényege a N YHWNH]. A hippocampus CA3-as régiójának piramissejtjei szinapszisokban gazdagok, és 20- H]HU SLUDPLVVHMW DONRWWD SRSXOiFLyNpSH]LYDOyV]tQ OHJ D]WD 5
matrixot, amely az asszociációs területekhez továbbítva aktivizálja a memórianyomot, amely innen továbbhaladva beindítja a response folyamatokat SO NpUGpVUH DGRWW YiODV] V]DYDOiV ]HQHP HO DGiVD (]W D PDWUL[RW ~J\ LV elképzelhetjük, mint egy nyelvtani teszt javítása során használt javítókulcsot, mely az asszociációs területek felett haladva a kívánt memórianyomon megáll, és annak sejtpopulációját készteti tüzelésre, ezzel megindítva a motoros IRO\DPDWRNDW PHO\HNNHO D] HO KtYiV IRUPiW OW EHV]pO QN NLPRQGMXN YDJ\ leírjuk a szót, vagy bármilyen más kognitív vagy fiziológiai tevékenységet YpJ] QN $ PDWUL[ SODV]WLFLWiVD WHV]L OHKHW Yp KRJ\ DODFVRQ\DEEUHQG idegrendszerekkel vagy számítógépekkel ellentétben nem csak a tökéletes ³MDYtWyNXOFVQDN PHJIHOHO PHPyULDQ\RP KtYKDWy HO KDQHP D] DKKRz többékevésbé hasonló is. Ha az eltérés nagyon nagy, akkor visszacsatolás révén a matrix tovább mozog, míg a keresett memórianyomot vagy ahhoz leginkább hasonlót meg nem találja. 10. A nyelv és a zene neurológiájának párhuzamos vizsgálata óriási jelent VpJJHO EtU PHO\HW Q\HOYpV]HN RUYRVRN pv ]HQpV]HN FVDN QDSMDLQNEDQ kezdenek igazán nem intuíció szintjén felismerni; e tudományág kutatási módszereinek és alkalmazási területeinek meghatározása azonban még várat magára. Ezek a párhuzamos vizsgálatok YLVV]DYH]HWQHND] VLNpUGpVKH]PHO\UH D PDL QDSLJ QHP VLNHU OW PHJQ\XJWDWy YiODV]W WDOiOQL PL YROW HO EE D] pqhn vagy a beszéd? Vagy egy másik aspektusból nézve: hol van a határvonal az ének és a beszéd között, és ez egyáltalán meghatározható-e? Mivel a jelen sorok V]HU] MHQ\HOYpV]pV]HQpV]LVHJ\V]HPpO\EHQGLOHPPiYDOV]HPEHV OKDiOOiVW kell foglalnia. A rendelkezésre álló anatómiai, fiziológiai, antropológiai és etnográfiai ismeretanyag alapján mégis az ének prioritásának elmélete mellett áll ki, mivel többek között YDOyV]tQ EEQHN OiWV]LN KRJ\ D NLIHMOHWW KDQJNpS] V]HUYYHO UHQGHONH] KXPiQ HJ\HG N QQ\HEEHQ PyGRVtWRWWD D NpS]HWW KDQJ magasságát, ritmikáját és tonalitását, mintsem hogy bonyolult artikulációs bázison alapuló fonémákat képezzen. 6
11. Felmerül a kérdés: miként lehet az említett teóriákat, hipotéziseket átültetni a gyakorlat területére, azaz milyen szerepet játszhat a zene az alkalmazott nyelvészet olyan területein, mint a nyelvpedagógia, az anyanyelv elsajátítása, az idegennyelv-oktatás? Napjaink tudományos és kevésbé tudományos IRO\yLUDWDLEDQ PHJMHOHQ FLNNHN VRNDViJD IRJODONR]LN D ]HQH pszichoterápiás, fiziológiás, nyelvpedagógiai, stb. hatásával, melyek nagy része D]RNRNYL]VJiODWiWPHOO ]YHPHJPDUDGDMHOHQVpJHNOHtUiViQiO Divat lett a zene DONDOPD]iVD D] pohw V]iPRV WHU OHWpQ D] ioodwwhq\pv]wpvw O NH]GYH D nyelvoktatáson keresztül a zeneterápiás gyógykezelésig. Az elmúlt 40 év során bebizonyosodott, hogy a popzene, különösképpen a beat klasszikusai, alkalmasak a nyelvtanítás hatékonyságának a fokozására, részben a prozódia és intonáció elsajátításának megkönnyítése, részben az érzelmi és motivációs hatások révén. De tudomásul kell vennünk azt is, hogy a zene összetettsége - nemcsak neurológiai értelemben véve - nem teszi lhkhw YpKRJ\PLQGHQKDWiViW kategorizáljuk. Nem lehet kijelenteni, hogy a zene csak pozitív hatásokkal bír, amire számos példa hozható fel bizonyítékul akár az irodalomból, akár a W UWpQHOHPE O IHOKDV]QiOKDWy XJ\DQLV QHJDWtY pu]hophn SO DJUHVV]Ly YDJ\ fanatizmus közvetítésére is. A XXI. század perspektíváinak a felvázolásánál figyelembe kell venni, hogy milyen újdonságok, eredmények és kudarcok várhatók ennek a - jelenleg még interdiszciplináris - tudományágnak a területén. Az 1990-ben meghirdetett Ag\ pywl]hgh VRUiQ URKDPRV IHMO GpVQHN LQGXOW QHXUROLQJYLV]WLND Q\LWiQ\iW jelentette a neuromuzikológia, mint önálló tudományág megszületésének. Az DJ\ pywl]hgpehq PHJKRQRVtWRWW ~MGRQViJRN N ] O PHJHPOtWKHW D PpUI OGHV léptekkel haladó farmakológiai és géntechnológiai módszerek alkalmazása a WDQXOiV pv PHPyULDIXQNFLyN WHU OHWpQ 5HPpOKHW OHJ D] pywl]hg HOP~OWiYDO D OHQG OHW QHP IRJ DOiEEKDJ\QL pv RO\DQ J\DNRUODWL MHOHQW VpJ HUHGPpQ\HN LV V] OHWKHWQHN PHO\HN UpYpQ D N ]HOM Y NXWDWyL PHJWDOiOKDWMiN D]RNDW D zenei 7
SV]LFKpV IL]LROyJLDL pv QHXUROyJLDL WpQ\H] NHW DPHO\HN WXGRPiQ\RVDQ alátámasztható módon segítik a verbális percepciót és produkciót. 12..LN DONDOPD]KDWMiN D M Y EHQ D QHXURPX]LNROyJLD YtYPiQ\DLW" (J\IHO O azok a neurolingvisták, akik a beszéd olyan fonetikai és prozódiai aspektusait szeretnék behatóbban vizsgálni, melyek zenei komponenseket is tartalmaznak, mint pl. a hangmagasság és dinamika, vagy a ritmus és a melódia. Másrészt zeneterapeuták és -pszichológusok, akik meg szeretnének ismerkedni valóban non-invazív vizsgálati módszerekkel, valamint diagnosztikai vagy rehabilitációs célra gyakorló orvosok is. Napjainkban azonban az élet egészen más területein is IHOKDV]QiOMiN PLQW SpOGiXO D IRJ\DV]WyL WiUVDGDORP puwpnhvtw L DNLN W EEHN között neuromuzikológiai módszerekkel kiválasztott zenei háttérrel késztetik a fogyasztót a mértéken felüli vásárlásra. A zene csaknem ugyanúgy, mint a nyelv megfoghatatlan. Évezredeken keresztül próbálták meg megfogalmazni pontos mibenlétét, melynek megértéséhh] QHP HOpJ LVPHUQL D OpWUHKR]iViEDQ UpV]WYHY neuronhálózatok összességét, melyek lokalizálhatósága önmagában is számos kudarc forrása lehet. Nem elég megállapítani, melyek a kellemes és kellemetlen hangközök. A zenének van egy mindezeken túlmutató, nehezen felfogható kvalitása, és mindennapi életünkben betöltött szerepe, melynek megfogalmazása helyett álljon itt Bárdos Lajos szállóigévé vált mondása: Zene nélkül lehet élni, de minek? 8
$V]HU] QHNDWpPiEDQPHJMHOHQWSXEOLNiFLyL 1999 A zene-, ének- és daltanítás szerepe az anyanyelvi nevelésben, Medicina et Linguistica, Budapest, V, Semmelweis Egyetem, Budapest. *RQGRODWRN D QHXUROLQJYLV]WLNiUyO HJ\ DIi]LiUyO V]yOy HO DGiV pv WHV]W kapcsán. Klinikai neurolingvisztika. In: Medicina et Linguistica VII. Semmelweis Egyetem, Budapest. 2000 Magyar mint idegennyelv-oktatás az orvosegyetemen. Hungarológiai Évkönyv I. kötet PTE BTK Pécs. 2000 Nyelvi és zenei percepció a félteke-dominanciák függvényében. In: Medicina et Linguistica IX. Semmelweis Egyetem, Budapest. 2000 Gondolatok a tömegkommunikáció szociolingvisztikai hatásairól. Medicina et Linguistica, Budapest. 2003 Dános Kornél Papp István, Fundamental Questions in Neurolinguistics. In Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia Füzetei. Dunaújváros 2004 Memory Functions in Language and Music Processing. In Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia kiadványa. Dunaújvárosi ) LVNROD $V]HU] QHNDWpPiEDQWDUWRWWHO DGiVDL 1991. július: Sheffield, International Universiade, Sheffield University. Közös elemek a népek zenéjében: dallam, ritmus, prozódia, Common element of SHRSOHV PXVLFPHORG\UK\WKPDQGSURVRG\DQJROQ\HOY HO DGiV 2UYRVL V]DNQ\HOYL NRQJUHVV]XVRQ 627( HOKDQJ]RWW DQJRO Q\HOY szekció-ho DGiV0HGLFDO(QJlish Pronunciation címmel. 1999: A veszprémi IX. MANYE kongresszuson szekció-ho DGiV 0DJ\DU PLQW idegen nyelv tanítása a budapesti orvosegyetemen. 9
2000 április 18-20. A székesfehérvári X. MANYE kongresszuson Gondolatok a neurolingvisztikáról címmel szekció-ho DGiV 2000: III. Dunaújvárosi alkalmazott nyelvészeti konferencián szekció-ho DGiV$ magyar orvosi szaknyelv tanítása külföldi orvostanhallgatóknak címmel. 2000 III. Balatonalmádi pszicholingvisztikai nyári egyetemen szekció-ho DGiV Az afáziakutatás módszerei címmel. 2001. április 17-19. XI. MANYE Pécs, (O DGiV Domináns-e a domináns félteke? 2002. március 27-;,,0$1<(6]HJHG(O DGiV1\HOY-Agy-Zene 2002. május 31. Nyelv és Kultúra a 21. Században. Balassi B. Intézet. A magyar nyelv oktatása a Semmelweis Egyetemen. %DMDL ) LVNROD HO DGiV 'iqrv. - Papp I. Fundamental Questions of Neurolinguistics 2003. V. Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti konferencián HO DGiV 1\HOYL-zenei percepciók és produkciók a féleteke dominanciák függvényében. 2004.március 18-20. Memory Functions in Language and Music Processing. $QJRO Q\HOY HO DGiV D 9, 'XQD~MYiURVL 1HP]HWN ]L $ON 1\HOYpV]HWL Nyelvvizsgáztatási és Medicinális Lingvisztikai Konferencián. 10