Kis cég, kis kockázat?
A munkáltatók és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok együttműködése Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes NMH MMI Munkavédelmi Főosztály
1988. évi 13. törvényerejű rendelet az üzem-egészségügyi szolgálatokról szóló 161. ILO egyezmény kihirdetéséről a) a munkahelyi egészségi kockázatok azonosítása és felbecsülése; b) a munkahelyi környezet és a termelési gyakorlat elemeinek ellenőrzése; c) tervezési és munkaszervezési tanácsadás; d) részvétel a termelési gyakorlat korszerűsítését szolgáló programok kidolgozásában, valamint az új berendezések egészségre gyakorolt hatásainak elemzésében és értékelésében; e) tanácsadás üzem-egészségügyi, munkabiztonsági, higiéniai és ergonómiai ügyekben, valamint az egyéni és kollektív védőeszközökkel kapcsolatosan;
1988. évi 13. törvényerejű rendelet az üzem-egészségügyi szolgálatokról szóló 161. ILO egyezmény kihirdetéséről f) a dolgozók egészségének ellenőrzése munkájukkal kapcsolatosan; g) a munka dolgozókhoz történő adaptálásának előmozdítása; h) hozzájárulás a szakmai rehabilitációs intézkedésekhez; i) együttműködés a tájékoztatásban, az oktatásban és nevelésben; j) az elsősegély és a sürgős orvosi ellátás megszervezése; k) részvétel az üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések elemzésében. 2013.12.05. 4
A munkavédelemről szóló 1993.évi XCIII. Törvény 58.. (1) A munkáltató valamennyi munkavállalójára kiterjedően. A 21. (3), a 23. (2), a 40. (1) bekezdésében, a 42. -ában, a 44. (1) bekezdésében a 46. -ban, a 49. (1) bekezdésében, az 54. (1) bek. b),d) g) pontjaiban (2) bek.,(7) bek. b) pontjábanés az 56. -ban előírt feladatainak ellátásához ( továbbiakban foglalkozás-egészségügyi szolgálat ) köteles biztosítani.
A munkavédelemről szóló 1993.évi XCIII. Törvény (2) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében, a munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősített, külön jogszabályok által előírt feladatok ellátásában. Munka eü. Szaktevékenységek: 21. (3); 23. (2); 54. (1) g), (2) bek. 56. Orvosi feladat: 49. (1) 2013.12.05. 6
Foglalkozás-egészségügyi szolgálat igénybevétele A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat [Mvt.21 (3) bek.] Soron kívüli ellenőrzés(amikor a munkavállaló veszélyeztetése elő,vagy baleset következett be)[mvt.23. (2)bek.] Munkafolyamat,technológia,munkaeszköz,anyag megválasztása [Mvt.40. (1)] fordult Veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése károsító hatásuk csökkentése érdekében[mvt 42. ] Hatásos védelem alkalmazása [Mvt.44. (1)] Elsősegélynyújtás feltételeinek biztosítása[mvt.46..] Orvosi (alkalmassági vizsgálatok) [Mvt49. (1)bek.] [Mvt.54. (1)b,d,g,(2)(7)b,bek.] Kockázatértékelés elkészítése Mvt.54. (2) Egységes átfogó megelőzési stratégia kialakítása [Mvt.54. (1)g] Egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének szabályozása [Mvt. 56. ]
Az egészségügyről szóló 1997.évi CLIV törvény 55. A foglalkozás-egészségügy feladata, hogy a) a munkahigiéne által feltárt adatok ismeretében elemezze az egyes munkakörnyezeti kóroki tényezők emberre kifejtett hatását, az ember válaszreakcióját, feltárja ez utóbbiakra jellemző paramétereket; e) a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát;
27/1995(VII.25.) NM r. 4. (1) A szolgálat az alapszolgáltatás keretében végzi a) a külön jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat; b) külön jogszabályban meghatározottak szerint a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentését, kivizsgálását;
27/1995(VII.25.) NM r. c) a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak írásban dokumentált vizsgálatát a szerződésben - a helyi körülmények figyelembevételével - meghatározott gyakorisággal, vagy változás bekövetkezésekor soron kívül; d) külön jogszabályban meghatározottak szerint az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadást; e) külön jogszabályban előírtak szerint a munkahelyek kémiai biztonságát érintő feladatokat; 2013.12.05. 10
27/1995(VII.25.) NM r. f) a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos, egészséget, biztonságot érintő kérdésekkel összefüggő felvilágosítást; g) külön jogszabályban előírtak szerint a munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos feladatokat; h) a krónikus megbetegedésben szenvedő munkavállalók megelőző gondozását;
27/1995(VII.25.) NM r. i) külön jogszabályban meghatározottak szerint az 1. és 2. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatát; j) a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló jogszabályban meghatározott esetekben a foglalkoztathatóság szakvéleményezését. 2013.12.05. 12
27/1995(VII.25.) NM r. 4. 2) A szolgálat közreműködik a) az Mvt. 58. -ában felsorolt munkáltatói feladatok ellátásában, különösen aa) a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, ab) munka-egészségügyi, foglalkozás-egészségügyi,-fiziológiai, - ergonómiai, -higiénés feladatok megoldásában, ac) a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításában, a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében; b) a foglalkozási rehabilitációban; c) a munkáltató katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában.
A munkáltató tájékoztatatási kötelezettsége A munkáltatónak tájékoztatnia kell a foglalkozásegészségügyi szolgálatot (Mvt. 59. (2) bek ) a kockázatértékelés és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól, a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések nyilvántartásáról és bejelentéséről, a munkavédelmi hatóságtól kapott munkavédelmi információkról,különösen a munkáltatónál végzett ellenőrzések tapasztalatairól.
Afoglalkozás-egészségügyi szolgálatok tevékenységének felügyelete A foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkavédelmi feladatokra kiterjedő szakmai irányítását a munkavédelmi hatóság - a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv közreműködésével - látja el. A szakmai irányítás magában foglalja a helyes gyakorlat módjának meghatározását és annak érvényre juttatását. [Mvt. 58. (4) ] Pl.. Szakmai protokollok megalapozása.
Afoglalkozás-egészségügyi szolgálatok tevékenységének felügyelete Szakmai ellenőrzés: A munkahelyi foglalkozásegészségügyi feladatok végrehajtását a munkáltatónál a munkavédelmi felügyelőségek ellenőrzik. Szakmai felügyelet: A szakfőorvosok a foglalkozásegészségügyi szolgálatok ( rendelői)munkájának minőségét, szakmai szabályok betartását ellenőrzik. Működési engedélyt(személyi,tárgyi feltételek megléte) a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv adja ki. (Ellátás szervezés,adatszolgáltatás). 2013.12.05. 16
OMMF 2007. évi munkavédelmi jelentése A munkáltatók munkavállalóik számára nagy többségben biztosítják a foglalkozás-egészségügyi ellátást. A foglalkozásegészségügyi orvosok tevékenysége viszont az esetek döntő többségében még mindig csak az orvosi vizsgálatokra szorítkozik és nem kapcsolódnak be a munkavédelmi feladatellátásba, nem minden esetben ismerik a munkavállalók munkakörülményeit, mivel nem vesznek részt a helyszíni ellenőrzésekben. Ezek a hiányosságok részben a foglalkozás-egészségügyi orvosnak, részben a munkáltatónak róhatók fel, mivel nem kérik fel a foglalkozás-egészségügyi orvost a feladatellátásra.
OMMF 2007. évi munkavédelmi jelentése Mind a foglalkozás-egészségügy, mind a munkabiztonsági vállalkozásokra jellemző a túlvállalás, ami azt eredményezi, hogy nincs idő a minőségi szakmai munkára. A feladatellátást vállaló szakemberek nem élnek együtt a munkahellyel, nem ismerik a változásokat, ezáltal tevékenységük formális, adminisztratív tevékenységgé válik, nem kap teret a preventív szemlélet, illetve tevékenység.feltétlenül változtatásra van szükség. A felügyeleti munka során számon kell kérni a minőségi feladatellátást. 2013.12.05. 18
OMMF célvizsgálat A vizsgálat feltárta a munkaegészségügyi típushibákat: - a munkáltatók nagy része tájékozatlan,felkészületlen, nem mindig vonja be a szolgáltatót a tevékenység ellátásába. - A szolgáltatók részvétele, közreműködése gyakran elmarad,sokszor formális jellegű, ezért nem segíti hatékonyan a munkáltatókat ez irányú feladataik végrehajtásában. - Gyakran előfordult, hogy a szolgáltatói szerződésben rögzítettek ellenére sem kérték ki a szolgáltató véleményét, illetőleg nem kaptak érdemi segítséget.
A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok 2012.évi tevékenységének főbb mutatói Tevékenység szám Alkalmassági vizsgálatok Szűrővizsgálatok 507 500 Gondozás 331 201 Védőoltás 164 127 1 886 058 Az ellátott munkavállalói létszám 2 077 666 Munkaegészségügyi vizsgálatok Forrás: NMH MMI Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály 42 686 Az ellátott gazdasági egységek száma 96 989
Az alkalmassági vizsgálatok rendszere Munkaköri alkalmassági vizsgálatok( a munkakör és a munkahely által okozott megterhelés milyen igénybevételt jelent) Előzetes : Beutalás Időszakos : Hosszabb érvényességi idő, Biológiai monitorozás Soron kívüli: Mikor rendelheti el a munkáltató? Záró: A munkáltató szabályozza! Szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata ( a vizsgált személy várhatóan meg tud-e felelni a szakma által támasztott egészségügyi követelményeknek) Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat(járványügyi érdekből végzett vizsgálat,mások egészségét nem veszélyezteti) Foglalkoztathatósági vizsgálat. Alkalmi munkavállalók.
Az alkalmassági vizsgálatok szerkezete 2012 Forrás: NMH MMI Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály
Az alkalmassági vizsgálatok szabályozása: A 33/1998 (VI.24) NM rendelet 15. -a(1) bekezdésének a) pontja: (1) A munkáltatónak írásban kell meghatároznia (munkakörönként) a munkaköri alkalmassági vizsgálatok (előzetes, időszakos, soron kívüli, záró) rendjét,az időszakos vizsgálatok irányát és gyakoriságát. ( a szükséges szakvizsgálatokat, megjelölve azon eseteket is, amikor biológiai monitorozás szükséges, kitérve ez esetben a vizsgálatok irányára, gyakoriságára) továbbá - a záró vizsgálatokra kötelezett munkaköröket, figyelemmel a 3. sz számú mellékletben foglaltakra is) (2) A szabályozás kidolgozásához a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét ki kell kérni.
Az alkalmassági vizsgálatok szabályozása Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra (A munkáltató tölti ki) A munkakör (munkahely) főbb egészségkárosító kockázatai A ténylegesen betöltött munkakört kell megjelölni! Amennyiben a munkáltató nem jelzi az egészségkárosító kockázatot ez nem jelenti azt,hogy az alkalmassági vélemény nem érvényes.
Az alkalmassági vizsgálatok szabályozása: 33/1998 (VI.24) NM rendelet 6. (5) Az időszakos munkaköri, illetve szakmai alkalmassági vizsgálatot végző orvos a vizsgálati eredmények alapján az (1) és (3) bekezdésekben előírtaknál rövidebb érvényességi időt is megállapíthat. Mi a teendő,ha a FESZ orvosa előírtaknál hosszabb érvényességi időt állapít meg? Az NM r. 16. - a Nem vesz részt, vagy nem alkalmas minősítést kapott,az adott munkakörben nem foglalkoztatható,szakmai képzésben nem részesíthető, a munkaterületen nem foglalkoztatható,tevékenységet nem végezhet. Eltiltás : Ez eltiltást nem alapoz meg, mert részt vett és alkalmas minősítést kapott. A munkáltató intézkedjen!
Az alkalmassági vizsgálatok szabályozása: 33/1998 (VI.24) NM rendelet 3. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez Fizikai, kémiai kóroki tényezők, amelyek expozíciója időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot tesz szükségessé A táblázat értelmezése: 6. Azon munkavállalók számára, akik nem kumulatív anyaggal dolgoznak, a jogszabály hatálybalépésének időpontjában aktuális munkahelyi levegőtisztasági mérések eredményei a külön jogszabályban előírt határérték alattiak, a technológia stabil és a veszélyes anyag egyéb úton nem juthat a dolgozó szervezetébe - a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményének figyelembevételével - az adott munkahelyen a biológiai monitor vizsgálatok nem kötelezőek, kivéve a külön jogszabály [26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet] által érintett citogenetikai vizsgálat, tumor marker meghatározás eseteit.
Az alkalmassági vizsgálatok szabályozása: NM rendelet 7. (1) Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni a) ha a munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató, illetve az álláskereső egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására; c) heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően; d) a c) pont szerinti heveny foglalkozási megbetegedésen kívül a munkavállaló, tanuló vagy hallgató olyan rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza, illetve 30 ; e) ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved;
Az egyszerűsített foglalkoztatás A foglalkoztathatósági szakvélemény - a betöltendő munkakörre vonatkozó érvényes előzetes munkaköri alkalmassági véleménnyel egyébként nem rendelkező fiatalkorú és idősödő munkavállaló, illetve terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák foglalkoztatása kivételével - nem kötelező feltétele a foglalkoztatásnak. E szabályok nem érintik a járványügyi érdekből kiemelt munkakörben történő, a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok közötti foglalkoztatásra irányadó alkalmassági vizsgálat, valamint az állat- és növényegészségügyre vonatkozó jogszabályban előírt vizsgálatok elvégzésének kötelezettségét. Mvt. 87. 12.-13. Jogszabályba foglalt összes kóroki tényező. Egészségügy,vasúti közlekedés. Növényvédőszer kijuttatás, erdészeti munkák.
Foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciók A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet előírása szerint bármely orvosi gyakorlatot folytató orvos, aki a foglalkozási megbetegedést (fokozott expozíciót) vagy annak gyanúját megállapította, köteles a munkavédelmi hatóságnak bejelenteni (EüATv.) A hatóság köteles ezeket kivizsgálni és feltárni a munkavégzéssel, munkakörülményekkel járó, a bejelentés tárgyát jelentő betegség, illetve fokozott expozíció kialakulása szempontjából közrejátszó tényezőket, esetleges munkáltatói mulasztásokat, továbbá intézkedni a hasonló esetek megelőzése érdekében. Ki érdekelt a bejelentésben? Jogi szabályozás!
1997.évi XLVII. törvény Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997.évi XLVII. törvény 15/A. (1) Az észlelő orvos köteles haladéktalanul továbbítani a munkavédelmi hatóságnak a munkavállaló egészségügyi és személyazonosító adatát, ha a) a 3. számú melléklet szerinti foglalkozási eredetű megbetegedést észlel vagy annak gyanúja merül fel, b) az érintett foglalkozása gyakorlása közben, azzal összefüggésben ba) a 4. számú mellékletben szereplő anyag hatásának van kitéve, és szervezetében az anyag koncentrációja a megengedett mértéket meghaladja, valamint bb) zaj esetében a 4000 Hz-en 30 db bármely fülön bekövetkező halláscsökkenés fordul elő.
Foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíciós esetek Magyarországon 2012-ben 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1156 854 691 670 675 567 541 481 488 473 547 529 339 469 423 379 187 280 254 274 245 248 102 104 120 35 164 51 113 36 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Foglalkozási megbetegedések Fokozott expozíciók Forrás: NMH MMI Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály
A foglalkozási megbetegedések száma és a 100 ezer alkalmazásban állóra jutó esetszám megyénként, 2012 Forrás:NMH MMI Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Főosztály
A foglalkozási megbetegedések átlagos száma néhány európai országban Évente elfogadott foglalkozási megbetegedések átlagos száma Finnország: 3050 Ausztria: 1850 Csehország: 1240 Magyarország: 250 (min. 120) Bulgária: 116 Németország: Kb. 70 000 bejelentés ebből 16 000 van elfogadva. Észtország: 104
Foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkahelyi feladata 27/1995(VII.25.) NM rendelet 4. -a (1) bekezdésének c) pontja [A szolgálat az alapszolgáltatás keretében végzi] a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak írásban dokumentált vizsgálatát munkahelyi bejárás során azonosítja a munkakörülmények, munkavégzés veszélyforrásait, a lehetséges egészségkárosító tényezőket, az érintettek körét a helyi körülmények figyelembevételével meghatározott gyakorisággal, de évente legalább ( két) alkalommal, változás bekövetkeztekor soron kívül, a munkahelyi bejárás elvégzésének a munkáltatónak is megküldendő jegyzőkönyvben történő dokumentálásával; Indokolt :az NMH MMI által kiadott (folyamatosan felülvizsgált) módszertani ajánlás kiadása.
Egyes kóroki tényezőkkel kapcsolatos feladatok zaj expozíció: hallásvizsgálatok elvégzése rezgés expozíció: speciális vizsgálatok vegyi expozíció: környezeti-biológiai monitorozás rákkeltő expozíció: környezeti és biológiai monitorozás, citogenetikai vizsgálatok,védő vagy megelőző intézkedésekről FESZ feljegyzése biológiai kóroki tényezők: védőoltások képernyő előtti munkavégzés: látásvizsgálat védőeszköz kiválasztás: zajexpozíció
Összefoglalás A foglalkozás-egészségügyi szolgálatokat a munkáltató nem vonja be a munka-egészségügyi tartalmú feladatok ellátásába: -Amennyiben bevonja ez a részvétel formális. (kockázatértékelés,védőeszköz juttatás aláírása.) -A foglalkozás-egészségügyi szolgálat nem tájékoztatja a munkáltatót megfelelően (alkalmassági vizsgálatok iránya,biológiai monitorozás ) -A munkáltató a feladatokat a munkabiztonsági szakemberével végezteti el,ez sokszor szakmai hibákhoz vezet(alkalmassági vizsgálatok szabályozása, biológiai kockázatértékelés)
Megoldás A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok feladatellátása és a rendelkezésre álló források felhasználása akkor válik célzottabbá és hatékonyabbá, ha pontosításra és újraszabályozásra kerülnek a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok által nyújtandó kötelező jellegű (főként orvos-szakmai jellegű), közreműködői (önállóan vagy a munkáltató felkérésére végzett, elsősorban a munkáltató munkahigiénés, kockázatkezelést szolgáló feladatainak a segítése, főleg a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatok megvalósítása) és egyéb tevékenységek (amelyek mindkét szakterülethez kapcsolódhatnak, pl. a nem munkakörhöz kötött védőoltások beadása, vagy a pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stressz-kezelés kapcsán).
Köszönöm a figyelmet!