ÚTMUTATÓ a 2005. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához Általános tudnivalók A Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap (a továbbiakban: nyilvántartó lap) kiállítását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 97. -a és a végrehajtásáról rendelkez 168/1997.(X.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tny. R.) 86-89. -ai írják el. Az adatszolgáltatási kötelezettséget a foglalkoztató és egyéb szerv a tárgyévet követ év április 30. napjáig köteles teljesíteni. A foglalkoztató és egyéb szerv, valamint az egyéni vállalkozó az általa foglalkoztatott biztosítottról a b típusú nyilvántartó lapot (az egyéni vállalkozó a saját biztosításával összefügg adatokról az E típusú nyilvántartó lapot) köteles kiállítani. A STARTkártyával rendelkez, felszolgálási díjban részesül biztosított esetében a b típusú NYENYI lapon kívül a P jel pótlapot is ki kell tölteni. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. - a alapján foglalkoztatónak minsül a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából: a bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képez jövedelmet juttat; tanulószerzdés alapján szakképz iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a szerzdést köt gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó; társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás; a munkanélküli ellátásban ideértve a vállalkozói járadékot is részesül biztosítottnak minsül személy ideértve a nyugdíj eltti munkanélküli segélyben részesült is esetén a munkanélküli ellátást folyósító szerv; a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesül személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv; a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága - ideértve a Magyar Államkincstár Fvárosi Igazgatóságát is - számfejtési körébe a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató esetében a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága; a Munka Törvénykönyve harmadik része XI. fejezete szerinti munkavégzés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó; a központi költségvetési szerv központosított illetményszámfejtését végz
illetményszámfejt hely a járulék megállapítása, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a biztosítottak bejelentése szempontjából; a mezgazdasági termelk nyugdíj eltti támogatását folyósító szerv. A Munka Törvénykönyvérl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 106. -ában meghatározott munkavállalóról a nyilvántartólappal kapcsolatos adatszolgáltatást a kirendel foglalkoztató teljesíti. Az Mt. 193/C. -ának a) pontjában meghatározott munkavállalóról a nyilvántartó lapot a kölcsönvev által a Tny.R.-ben meghatározott adatok közlése mellett a kölcsönbeadó vezeti. Nyilvántartó lapot kell kiállítani: A Tbj. 5. -ában felsorolt biztosítottakról: a munkaviszonyban, (ideértve az országgylési képviselt és az európai parlamenti képviselt is) közalkalmazotti, illetleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelszüli jogviszonyban álló személyrl, a fegyveres erk, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjairól, a fegyveres erk szerzdéses állományú tagjairól, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személyrl, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatásuk teljes vagy részmunkaidben történik; a szövetkezet tagjáról ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony vagy vállalkozási jelleg jogviszony keretében személyesen közremködik; a tanulószerzdés alapján szakképz iskolai tanulmányokat folytató tanulóról; a keresetpótló juttatásban, munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, vállalkozói járadékban, nyugdíj eltti munkanélküli segélyben, álláskeresést ösztönz juttatásban részesül személyrl, továbbá az ellátások igénybevételének idtartamára arról a személyrl, akinek a munkanélküli járadék, vállalkozói járadék folyósítását terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele miatt szüneteltetik; a kiegészít tevékenységet folytatónak nem minsül egyéni vállalkozóról (saját biztosítási jogviszonyáról az E jel lap kiállítása szükséges); a kiegészít tevékenységet folytatónak nem minsül társas vállalkozóról; a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerzdés alapján, egyéni vállalkozónak nem minsül vállalkozási jelleg jogviszonyban, segít családtagként) személyesen munkát végz személyrl, amennyiben az e tevékenységébl származó, tárgyhavi járulékalapot képez jövedelme eléri a tárgyhónapot megelz hónap els napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetleg naptári napokra annak harmincad részét; munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végz személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, gazdálkodó szervezet ide nem értve a gazdasági társaságok társas vállalkozónak minsül üzletvezetit, ügyvezetit választott tisztségviselje; továbbá a 2
Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselje, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselje (tisztségviselje), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képez jövedelemnek minsül tiszteletdíja (díjazása) eléri a tárgyhónapot megelz hónap els napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetleg naptári napokra annak harmincad részét; természetes személyrl, ha járulékalapot képez jövedelmet külföldi illetékesség jogi vagy természetes személytl, illetleg külföldi illetékesség más személytl szerez; az egyházi szolgálatot teljesít egyházi személyrl, szerzetesrend tagjáról. Nyilvántartó lapot kell kiállítani továbbá: a Tbj. 26. (1) bekezdésében és a Tny.R. 86 (4) bekezdésében felsorolt ellátásokban részesül személyekrl. A Tbj. 34. -ában foglaltak alapján nyugellátásra jogosító szolgálati id és nyugdíjalapot képez jövedelem szerzése céljából, valamint a gyermekgondozási segély folyósítása nélkül gyermeknevelési id elismerésére megállapodást köt személyekkel kapcsolatos adatszolgáltatást a megállapodást megköt nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek teljesítik. Nem kell nyilvántartó lapot kiállítani a saját jogú nyugdíjas - ide nem értve a rögzített nyugdíjjal rendelkez - foglalkoztatottról. A nyilvántartó lap kiállítására kötelezett: a Tbj. 5. -a (1) bekezdésének a)-b) valamint f)-g) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott biztosítottakról a foglalkoztató, a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága, illetleg a központosított illetmény-számfejtési szervek; a Tbj. 5. -a (1) bekezdésének c) pontjában említett tanulószerzdés alapján szakképz iskolai tanulmányokat folytató tanulóról a szerzdést köt gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó; a Tbj. 26. -ának (1) bekezdése szerinti gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül személyrl a támogatást, illetve díjat folyósító szerv, a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesül személyrl az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztató, annak hiányában a segélyt, illetve a díjat folyósító szerv; a Tbj. 5. -a (1) bekezdésének d) pontja szerinti munkanélküli ellátásban részesül személyrl az ellátást megállapító és folyósító szerv; a Tbj. 5. -a (1) bekezdésének h) pontja szerinti egyházi személyrl, a szerzetesrend tagjáról az illetékes egyház központi szerve; 3
a Tbj. 5. -a (1) bekezdésének e) pontjában említett egyéni vállalkozó a saját biztosításával összefügg adatairól, a Tny. 97. -ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint (saját biztosítási jogviszonyáról az E jel lap kiállítása szükséges); a Tbj. 5. -a (3) bekezdésében említett természetes személy esetén a Tbj. 30/A. alapján a biztosított vagy a foglalkoztató; a Tbj. 56/A. -ban meghatározott képviseletben eljárva az Art. 7. -ában meghatározott képvisel, ennek hiányában a munkavállaló (foglalkoztatott); a biztosítás megsznését követen táppénzben, baleseti táppénzben, terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül személyrl az ellátást megállapító és folyósító egészségbiztosítási pénztár, a társadalombiztosítási kifizethelyet mködtet foglalkoztató, a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága, illetve a központosított illetmény-számfejtési szervek, ha az ellátást megállapították és folyósították; a mezgazdasági termelk nyugdíj eltti támogatása esetén a támogatást folyósító szerv. A rovatok kitöltése A Rögzítési kódszám rovatot az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) tölti ki. A Lapszám rovatba kell beírni, ha ugyanarról a biztosítottról több lapot illetve pótlapot állítottak ki. A rovat els felébe a biztosított 1-tl induló lapsorszáma kerül, a / után pedig a biztosított összes lapjainak száma írandó (pl. ha 3 lapja van, akkor 1/3, 2/3, 3/3). Ha a biztosítottról csak egy lapot töltenek ki, akkor a lapszám rovatba 1/1-et kell beírni. A foglalkoztató és a biztosított adatait a folytatólapokon is ki kell tölteni. I. A foglalkoztató adatai A NYENYI kódja mezbe a regisztrálás során kapott visszaigazoló lapon szerepl NYENYI kódot kell feltüntetni. Az Adószáma, Neve, Székhelye, rovatokba a foglalkoztató megfelel adatait kell értelemszeren beírni. A Társadalombiztosítási törzsszáma rovatba a megyei egészségbiztosítási pénztárak által 1999. január 1-ét megelzen kiadott társadalombiztosítási törzsszámot, a Folyószámlaszáma (járulékazonosítója) rovatba az APEH járulékigazgatóságok által 1999. évben kiadott folyószámlaszámot kell beírni, amennyiben a foglalkoztató rendelkezik ilyen azonosítóval. 4
Az Adóazonosító jel rovatot annak a foglalkoztatónak minsül természetes személynek kell kitölteni, aki a Tbj. 5. alapján biztosítottnak minsül személyt foglalkoztat. A foglalkoztató névváltozása, illetleg jogutódlása esetén a jogeld adószámát, nevét, címét, tevékenységének kezdetét, végét és a jogutódlás idpontját a Megjegyzés rovatban fel kell tüntetni. A foglalkoztatónál az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésekor mköd társadalombiztosítási, családtámogatási kifizethelyre vonatkozó adatot a Társadalombiztosítási Kifizethely, illetleg Családtámogatási Kifizethely utáni Igen vagy Nem rovatban X jellel kell közölni. Ha az év folyamán a kifizethely jellegében változás történt (pl. megsznt) e tényt illetve a változás idpontját is közölni kell a Megjegyzés rovatban. II. A biztosított adatai A Neme rovatok közül a megfelelt X jellel kell jelölni. A biztosított Állampolgársága, TAJ száma, Neve, Születési neve, Elz neve, Anyja neve, Születési helye, Születési ideje, rovatokat a foglalkoztató a biztosított személyi igazolványából vagy egyéb hivatalos okmányából köteles a nyilvántartó lapra felvezetni. Az Állampolgársága rovatot az 1. számú mellékletben szerepl kódok alapján kell kitölteni, a kód mellé az ország elnevezését is fel kell vezetni. A Neve meznél fel kell tüntetni a névnél használt jelölést (pl.. dr., ifj., özv. stb.). Egynél több elz név esetén a második és további elz neveket a Megjegyzés rovatban kell feltüntetni. A nyilvántartó lapon a biztosított TAJ számának, nevének, anyja nevének, születési helyének és idejének, valamint állampolgárságának feltüntetése kötelez. Az Alkalmazás minsége rovatban a foglalkoztatás (szolgálati id szerzés) kódját és rövidített megnevezését kell beírni az alábbi táblázat szerint: Teljes megnevezés Rövidített megnevezés Kódszám munkaviszony munkaviszony 20 országgylési képvisel, országgy. képvisel, 19 európai parlamenti képvisel eur. parl. kép. közalkalmazotti jogviszony közalk. jogv. 71 közszolgálati jogviszony közszolg. jogv. 72 prémiumévek programban résztvev személy prém. évek. prog. 68 különleges foglalkoztatási állományban lév kül. fogl. áll. sz. 69 személy bírósági (ügyészségi) szolgálati jogviszony bírósági, (ügyészségi) szolg. jogv. 73 5
igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony ig. ügyi alk. szolg. visz. 70 hivatásos nevelszüli jogviszony hiv. nevelsz. jogv. 80 fegyveres szervek, hivatásos állományú tagja fegyveres szerv.hiv.áll.tagja 90 fegyveres szervek szerzdéses állományú tagja fegyveres szerv. szerz. áll. 89 tagja szövetkezeti tag, munkaviszony szöv. tag, munkaviszony 15 szövetkezeti tag, vállalkozási jelleg szöv. tag, váll. jell. jogv. 16 jogviszony tanulószerzdés alapján szakképz iskolai tan. szerz. al. szakk. isk. 46 tanulmányokat folytató tanuló tanuló ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony öszt. fogl. jogv. 44 keresetpótló juttatásban, munkanélküli adóköt. munkanélküli 25 járadékban, vállalkozói járadékban, álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, álláskeresést ösztönz juttatásban részesül személy ellátásban részesül nyugdíj eltti munkanélküli segélyben adóment. munkanélküli 42 részesül személy ellátásban részesül kiegészít tevékenységet folytatónak nem társas vállalkozó 30 minsül társas vállalkozó társas vállalkozó (társas vállalkozás mellett) társas váll.társas váll.mellett 34 társas vállalkozó (munkaviszony mellett) társas váll. mv. mellett 35 társas vállalkozó (közép-vagy felsfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató) társas váll.nappali.tag.tan. folyt. 37 társas vállalkozó (egyéni vállalkozás mellett) társ.váll.egyéni váll.mellett 39 bedolgozó bedolgozó 47 megbízási jogviszony megbízási jogv. 41 felhasználási szerzdésen alapuló megbízási felhaszn.szerz. al. megb. 65 jogviszony jogv. vállalkozási jelleg jogviszony vállalk. jell. jogv. 75 segít családtag segít családtag 24 választott tisztségvisel választott tisztségvisel 76 társadalmi megbízatású polgármester társ. megb. polgármester 77 gyermeknevelési támogatás GYET 92 ápolási díj ápolási díj 94 egyházi személy, szerzetes rend tagja egyházi személy 91 biztosítás megsznését követ pénzbeli ellátás AM könyvvel fogl. (eü.pénzbeli ell.) más foglalkoztatónál fennálló (fzd) jogviszonyra tekintettel kifizetett járulékköteles jövedelemben részesül mezgazdasági termelk nyugdíj eltti támogatása bizt. megsz. köv. pénzbeli 97 ellátás AM könyvvel 98 fogl.(eü.pénz.ell.) más fogl. kifiz. jöv. 82 mg. termelk nye. támogatása 50 6
A kitöltés során a rövidítések és a kódszámok együttes használata kötelez. III. Biztosításban töltött id Figyelem! A START-kártyával rendelkez pályakezd fiatalok biztosításban töltött idejére vonatkozó adatokat a P jel NYENYI pótlap P/II. rovatában kell közölni. Abban az esetben, ha a foglalkoztatás 2005. október 1-jét megelzen is fennállt, a biztosításban töltött idre vonatkozó adatokat 2005. szeptember 30-áig a b típusú, ezt követen a P típusú NYENYI lapon kell közölni. A Biztosításban töltött id tól-ig" rovatba a 2005. évre vonatkozó biztosítás idtartamát kell beírni. Ha a jövedelem juttatására egy másik foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel került sor, e jövedelemmel összefüggésben a biztosítási jogviszony idtartamaként a jövedelem kifizetésének (juttatásának, elszámolásának) napját kell közölni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nyilvántartó lap éves összesítés adatok közlésére készült, ezért a biztosításban töltött id, jövedelem, járulék és egyéb adatokat havi bontásban feltüntetni TILOS! Az Arányos szolgálati id naptári napjainak száma rovatot csak abban az esetben kell kitölteni, ha a biztosítottnak a Tbj. 5. -a (1) bekezdésének a), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes munkaidben, illetleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidben foglalkoztatottakat - elért nyugdíjjárulék-alapot képez keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb. Ebben az esetben a szolgálati id és a biztosítási id aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képez kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával. Az arányos szolgálati idt a nyilvántartó lap kiállítására kötelezett számítja ki a Tny.R. 56. -ában leírtak szerint. A Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege rovatba kell beírni a biztosításban töltött id rovat tól-ig" idszakában elért nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összegét. A felszolgálási díjra vonatkozó adatokat külön, a P jel pótlap P/III. rovatában kérjük közölni! A jövedelem összegében, a nyugdíjjárulék és a nyugdíjbiztosítási járulék rovatokban a felszolgálási díj összegét szerepeltetni nem kell. Ha a biztosított részére a naptári év folyamán nyugdíjjárulék-köteles jutalmat fizetnek ki, azt a Nyugdíjjárulék-köteles jutalom rovatban egy összegben kell közölni. A nyugdíjjárulék alapja a Tbj. törvényben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapját képez jövedelem azzal, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi 7
CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 69. -a szerinti természetbeni juttatás értéke után a biztosított nyugdíjjárulékot nem fizet. A nyugdíjjárulék-köteles jövedelem és a nyugdíjjárulék-köteles jutalom együttes összege nem lehet több a járulékfizetési fels határnál. A járulékfizetési fels határ összege 2005. évben napi 16.440.- Ft, évi 6.000.600.- Ft. A járulékfizetési fels határt évente január 1-jétl, év közben kezdd jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az idtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, a fizetés, díjazás nélküli idszakot. A megállapított járulékfizetési fels határt idközben csökkenteni kell az említett idszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési fels határ szorzatával. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a biztosítással járó jogviszony év közben kezddött vagy sznt meg. A nyugdíjjárulék-köteles jövedelem és a nyugdíjjárulék-köteles jutalom rovatok adatainak együttes összege képezi a Nyugdíjjárulék összege rovat alapját. A nyugdíjjárulék mértéke: a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében a nyugdíjjárulék alap 8,5 százaléka, b) a magánnyugdíjpénztár tagja esetében a nyugdíjjárulék alap 0,5 százaléka. Figyelem! Magánnyugdíjpénztári tagdíjat a nyilvántartó lapon nem kell közölni, annak feltüntetésére szolgáló rovatot a nyilvántartó lap nem tartalmaz. A Nyugdíjbiztosítási járulék alapja rovatba írandó összeg azonos a Tbj.-ben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával. A Tbj. 4. k) pontja szerint járulékalapot képez jövedelem: 1. az Szja. tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységbl származó bevételnek azon része, amelyet az adóelleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja tv.-ben szabályozott kis összeg kifizetésbl származó jövedelmet is, továbbá az Szja tv. 69. -a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege (ide nem értve az Szja tv. 69. -ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást), valamint a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerzdésben meghatározott díj, továbbá a hivatásos nevelszüli díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Járulékalapot képez jövedelem a felszolgálási díj is, az erre vonatkozó adatokat külön, a P jel NYENYI pótlap P/III. rovatában kérjük közölni. [Tájékoztatjuk, hogy a Tbj.R. 5/D. -ának (5) bekezdése értelmében a vendéglátó üzlet felszolgálója a 8
fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után fizethet 15%-os nyugdíjbiztosítási járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, ezért a borravaló összegét az adatszolgáltatás során közölni nem kell.] 2. a foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított és a Magyar Köztársaság területén biztosítással járó jogviszonyban álló külföldi személy esetén az 1. pont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerzdésben meghatározott személyi alapbér, illetleg szerzdésben meghatározott díj. A Tbj. 21. alapján nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék alapját: - a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhel összege; - az Szja tv. 7. -a (2) bekezdésének a) pontja szerint tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amelyet az Szja tv. 7. (1) bekezdésének ka)-kc) pontja értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [havonta fizetett tagdíjnak minsül az Szja tv. 7. -a (2) bekezdésének c) pontja szerint tagdíjként jóváírt összeg is]; - a szerzi jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzk oltalma, mintaoltalom alatt álló m, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerzdés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj. A nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 2005. január 1-jétl változatlanul 18 százalék. Abban az esetben, ha a biztosított a tárgyév során GYES-ben, vagy GYED-ben részesült, az említett ellátások idtartamát a Biztosításban töltött id tól-ig rovatban külön soron kell feltüntetni. Az ilyen soroknál a GYES vagy GYED összegét a Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege rovatban, a levont nyugdíjjárulékot a Nyugdíjjárulék összege rovatokban kell közölni. A Nyugdíjbiztosítási járulék alapja és összege rovatokat ebben az esetben üresen kell hagyni. Amennyiben a biztosított foglalkoztatása a tárgyév során teljes munkaidsrl részmunkaidsre, vagy részmunkaidsrl teljes munkaidsre változik, akkor a III. rovatokban a biztosításban töltött idt, a járulék alapokat és járulék összegeket külön soron kell közölni a teljes és a részmunkaids idszakokra vonatkozóan. IV. A biztosítás szünetelése, vagy a munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja, jogcíme Ebben a rovatban kell megadni a tárgyéven belüli munkabérrel ellátatlan idszakok idtartamát, kódját és jogcímének rövidített megnevezését az alábbiak szerint: Teljes megnevezés Rövidített megnevezés Kódszám 9
táppénz tp. 11 baleseti táppénz bal. tp. 12 terhességi-gyermekágyi segély thgys. 21 igazolatlan távollét igazolatlan távollét 73 ügyvéd, szabadalmi ügyviv kamarai tagsága ügyv. kam. tags. szün. 51 szünetel elzetes letartóztatás elz. letart. 41 szabadságvesztés szab.vesztés 42 munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés mvégz. köt. alóli ment. 46 (munkabér, illetmény, táppénz ill. távolléti díj fizetése nélkül) fizetés nélküli szabadság fiz. n. szab. 71 fizetés nélküli szabadság gyermekápolás, fiz. n. szab. gyerm. áp. 69 gondozás gyermekgondozási díj GYED 22 gyermekgondozási segély GYES 23 gyermeknevelési támogatás 1 GYET 24 ápolási díj 2 ápolási díj 25 1, 2 Figyelem! A megjelölt kategóriákat csak a társas vállalkozás tagja esetében lehet kiválasztani! A kódszám és a rövidített megnevezés együttes használata kötelez. (Például: tól-ig: 01 01 06 30, kód: 11, jogcíme: tp.) A biztosítási jogviszony ideje alatt kezddött és annak megsznését követ idre történ táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósítására vonatkozó adatokat az ellátást megállapító és folyósító szervnek A biztosítás szünetelése, vagy a munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja, jogcíme rovatokban közölnie kell. Az elz évrl áthúzódó ellátások esetében a A biztosítás szünetelése, vagy a munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja, jogcíme rovatokat abban az esetben is ki kell tölteni, ha a biztosított jogviszonya az elz évben megsznt. Ilyen esetben az Alkalmazás minsége rovatban a Biztosítás megsznését követ pénzbeli ellátás - kódját (97) és rövidített megnevezését (bizt. megsz. köv. pénzbeli ellátás) kell feltüntetni. V. Munkakör, foglalkozás E rovatokban a biztosított által ténylegesen betöltött munkakör pontos megjelölése és idtartama mellett a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében (FEOR) az adott munkakörre megadott jelzszámot kell feltüntetni. Munkakör változás esetén az új munkakört, a változás idpontját és a FEOR számot a rovat következ sorába kell beírni. 10
Korkedvezményre jogosító munkakör Ebben a rovatban kell megadni a tárgyéven belül korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idszak idtartamát, kódját és munkaköri megnevezését az Útmutató 2. számú mellékletében felsorolt munkakörök szerint. A melléklet 14 munkaköri fcsoportot tartalmaz, a fcsoporthoz tartozó konkrét munkakörök felsorolásával (pl.: 01.008 Föld alatt végzett munka, robbantókamra kezel). Egy adott munkakörben végzett munka akkor tekinthet korkedvezményesnek, ha a munkakör a korkedvezményre jogosító munkaköri jegyzékben szerepel (168/1997. (X.6.) kormányrendelet 1. számú melléklete), a végzett munka megegyezik a jegyzék munkaköri leírás rovatában megfogalmazott tevékenységgel és a korkedvezmény hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezetre. Az adatszolgáltatás jogszerségét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ellenrizhetik. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a közölt munkakör alapján, a korkedvezményre való jogosultság megállapításához szükséges azonosítási eljárást a nyugellátási igény elbírálásakor folytatják le. VI. Munkaid A rovatokba a biztosított munkaszerzdés (munka-megállapodás) szerinti heti munkaidejét (munkaórában) kell a következk szerint felvezetni. Ha a biztosított munkaideje eléri a reá irányadó rendelkezések szerinti teljes, illetleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidt, a munkaórák számát a Heti teljes rovatba, a teljes munkaidej foglalkoztatás tartamát pedig a Dátum tól-ig rovatba kell beírni. Ha a biztosított munkaideje nem éri el a teljes illetleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidt, akkor a Heti rész rovatba a munkaórák számát, a Dátum tól-ig rovatba pedig a részmunkaidben történt foglalkoztatás tartamát kell bejegyezni. Ha a biztosított csak a naptári hét egyes napján végez munkát, a ténylegesen munkában töltött napokat a Megjegyzés rovatban fel kell tüntetni (pl.: hétf, szerda). Amennyiben a munkában töltött napok elre nincsenek meghatározva, a Megjegyzés rovatba a napok számát kell beírni. (pl.: heti 2 nap). Ha a biztosított munkaideje nincs meghatározva illetve nem mérhet, akkor a VI. rovatot nem kell kitölteni, azonban a Megjegyzés rovatban e tényt közölni kell. VII. Egészségügyi dolgozók kiegészít szolgálati ideje A Tny. 43/A. (1) bekezdése elírja, hogy a Tny. 43. (1) bekezdése szerint számított szolgálati idn túl az egészségügyi dolgozók esetében kiegészít szolgálati idként kell figyelembe venni, a heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésnek 11
a munkáltató által munkaórában igazolt 2004. május 1-jét követ napi 8 óra alapulvételével átszámított idtartamát. Az Egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének ideje rovatban a munkáltató által igazolt, 48 órát meghaladó többletmunkavégzés idtartamát munkaórában kell feltüntetni. VIII. Magánnyugdíjpénztár A magánnyugdíjpénztár Megnevezése rovatban a magánnyugdíjpénztár nevét, az Azonosítója rovatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a magánnyugdíjpénztár részére kiadott pénztárkódot kell feltüntetni. A Tagsági viszony kezdete rovatba a belépés tényleges dátumát (pl. 2001 03 14) kell beírni. A Tagsági viszony megsznése rovatot csak akkor kell kitölteni, ha a biztosított magánnyugdíjpénztári tagsága a Biztosításban töltött id tól-ig" rovatban feltüntetett biztosítási id alatt, vagy a biztosításban töltött id megsznésével egyidejleg sznik meg. Nem kell feltüntetni a 2005-ös tárgyéven kívül es magánnyugdíjpénztári tagságot, tehát amikor a magánnyugdíjpénztári tagság 2005. január 1-je eltt megsznt, vagy 2005. december 31-e után keletkezett. Ha a foglalkoztatónak a nyilvántartó lap leadását követen jut tudomására az, hogy a biztosított magánnyugdíjpénztári tagsága az elz (adatszolgáltatással lezárt) évben megsznt, úgy köteles a leadott okmány módosítását végrehajtani. Figyelem! Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagságot a nyilvántartó lapon nem szabad feltüntetni! A társas vállalkozóról a nyilvántartó lapot az alábbiak figyelembe vételével kell kiállítani. A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége: a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivi társaság, szabadalmi ügyvivi iroda tagja esetében a tényleges személyes közremködési kötelezettség kezdete napjától annak megsznése napjáig; egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megsznése napjáig tart. A társasági szerzdésben meghatározott személyes közremködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közremködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerzdésben meghatározott idpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közremködés 12
kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései szerint megkezdheti. Az Arányos szolgálati id naptári napjainak száma rovatot a biztosított társas vállalkozó esetén kitölteni nem kell. A nyugdíjbiztosítási járulék alapja: a társas vállalkozó részére a személyes közremködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képez jövedelem, de legalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelz hónap els napján érvényes minimálbér. Ha a járulékfizetési kötelezettség egy teljes naptári hónapon át nem áll fenn, egy naptári napra a minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni. A nyugdíjjárulék alapja megegyezik a nyugdíjbiztosítási járulék alapjával ide nem értve az Szja tv. 69. -a szerinti természetbeni juttatást azzal, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési fels határ napi összegének naptári évre számított összege után kell megfizetni. Ha a biztosított társas vállalkozónak személyes közremködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képez jövedelme az adott idszakban nem volt és emiatt a járulék megfizetésére a minimálbér alapul vételével került sor, a nyilvántartó lap Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege rovatában ezt az összeget kell feltüntetni. A Tbj. 27. -ban meghatározott járulékalap alsó és a Tbj. 24. -ban meghatározott fels határát azzal az idszakkal arányosan (a minimálbér harmincad részével, illetve a járulékfizetési fels határ napi összegével) csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozó: - táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének idtartalma alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, - fogva tartott, - ügyvédként, szabadalmi ügyvivként a kamarai tagsága szünetel. Amennyiben a fentiekben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartalmán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra az elzek szerinti minimálbér harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési fels határt csökkenteni kell a fentiekben meghatározott idtartamok naptári napjai és a járulékfizetési fels határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezddött vagy sznt meg. A társas vállalkozó járulékfizetésénél figyelemmel kell lenni a Tbj. R. 6. (1) bekezdésében foglaltakra, amely szerint a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév során már kiosztott jövedelem eléri vagy meghaladja a tárgyév január hónapjától a tárgyhónapig számított minimálbér összegét. 13
Ha a kiosztott jövedelem összege kevesebb a minimálbér alapján számított összegnél, a járulékot a különbözet után is meg kell fizetni. Ha a társas vállalkozó egyidejleg munkaviszonyban áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetleg közép- vagy felsfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képez jövedelem. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejleg fennálló munkaviszonyokban elírt munkaidt össze kell számítani. A Munkakör, foglalkozás rovatba a társasági szerzdésben feltüntetett munkakört kell beírni. Egyéb tudnivalók A Tny.R. 86. (2) bekezdése alapján annak a szervnek (szervezetnek), foglalkoztatónak minsül egyéni vállalkozónak, amelynek az (1) bekezdés alapján nyilvántartó lapot kiállítania nem kell, e tényrl a tárgyévet követ év április 30-áig a nemlegesség okának megjelölése mellett a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet értesítenie kell. Abban az esetben, ha a biztosított a foglalkoztatónál egyidejleg több biztosítással járó jogviszonyban áll, a nyilvántartólapot jogviszonyonként külön-külön kell kiállítani. A foglalkoztató köteles kiállítani a nyilvántartó lapot arról a biztosítotti jogviszonyról is, melyben azért nem kerül sor nyugdíjjárulék levonására, mert a biztosított a foglalkoztató eltt igazolta, hogy a naptári éven belül együttesen már megfizette a járulékfizetési fels határ napi összegének naptári évre (a biztosítási kötelezettség fennállásával arányos részére) számított összege után a nyugdíjjárulékot. Egyházi személy, szerzetesrend tagja esetén azt a Tbj. 26. (3) bekezdésében meghatározott összeget kell feltüntetni, amely alapján az egyház az adott személy után a nyugdíjjárulékot, illetve a nyugdíjbiztosítási járulékot megfizette. Ha a Tbj. 4. -a c) pontjának 1-6. alpontjai szerinti társas vállalkozás bejegyzését jogersen elutasították, az eltársaságként történt mködés idtartamára vonatkozó adatszolgáltatást, illetve a Tny.R. 86. (2) bekezdése szerinti értesítést legkésbb a bejegyzést elutasító végzés jogerre emelkedését követ 15 napon belül teljesíteni kell. A Tny.R. 86. (8) bekezdése alapján, ha a foglalkoztató az adatszolgáltatással érintett idszakban, vagy azt követen jogutódlással megsznik, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a jogutódot terheli. A Tny.R. 89. (6) bekezdése alapján a nyilvántartó lap kiállítására kötelezett foglalkoztató jogutód nélküli megsznésekor a Tny. 97. (2) bekezdésében elirt adatszolgáltatást a megsznésig teljesíteni kell. 14
A foglalkoztató nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségeit a felszámolás és a végelszámolás kezd idpontjától a felszámoló, illetleg a végelszámoló teljesíti. A nyilvántartó lap kiállítása és beküldése A nyilvántartó lap kiállítására kötelezett foglalkoztatónak a nyilvántartó lap adattartalmát az Országos Nyugdíjbiztosítási Figazgatóság által rendszeresített és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) által a kötelezett részére térítésmentesen rendelkezésre bocsátott számítógépes programmal kell elállítania, és az adatszolgáltatási kötelezettségét számítógépes adathordozón kell teljesítenie. Az öt fnél kevesebb biztosítottról történ adatszolgáltatás esetén a foglalkoztató az elírt nyomtatványon is teljesítheti az adatszolgáltatást, de teljesítettnek számít az adatszolgáltatás akkor is, ha az említett egyéni vállalkozó vagy foglalkoztató, illetleg képviselik által személyesen közölt hiteles adatok a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél számítógépes adathordozón rögzítésre kerülnek. A nyilvántartó lap vezetésére kötelezett a számítógépes programot, illetleg a nyomtatványt az erre a célra rendszeresített, a foglalkoztató cégszer aláírásával, illetve az egyéni vállalkozó aláírásával ellátott "Adatlap" kitöltésével és leadásával a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon (kirendeltségen) igényelheti, amirl igazolást kap. A nyilvántartó lapot az adatszolgáltatásra kötelezettnek a tárgyév december 31. napjával minden biztosítottra vonatkozóan le kell zárnia, és a biztosítottak születési dátuma szerinti rendezettségben a jegyzék, valamint az adathordozó átvételekor a nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) által kiadott igazoló lap kíséretében, a tárgyévet követ év április 30-ig a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) részére meg kell küldeni. A nyilvántartó lapokról két példányban jegyzéket kell készíteni. A jegyzéknek a biztosítottak születési dátuma szerinti rendezettségben az alábbi adatokat kell tartalmaznia: - sorszám, - biztosított neve, - biztosított anyja neve, - születési dátum, - TAJ-szám. A jegyzéket a munkáltatónak cégszer aláírással kell záradékolnia. A nyilvántartó lapot soron kívül le kell zárni és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) részére meg kell küldeni, ha - a biztosított a nyugdíj (a megváltozott munkaképességeket megillet rendszeres pénzellátás) megállapítására igényt terjeszt el, - a biztosított jogán hozzátartozói, baleseti hozzátartozói igényt terjesztenek el, - a nyugdíjigényt elbíráló szerv azt kéri. 15
A Tny. R. 88. (3) bekezdése alapján az adatszolgáltatással kapcsolatos felelsség akkor is az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztatót, egyéb szervet vagy személyt terheli, ha az adatszolgáltatást szerzdés (megállapodás) alapján más szerv, személy teljesíti. Ebben az esetben az adatszolgáltatást számítógépes adathordozón kell teljesíteni. A nyilvántartó lapot, továbbá a jegyzéket ebben az esetben is az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztatónak kell cégszer aláírásával ellátnia, illetve záradékolnia. A mágneses adathordozón történ adatszolgáltatással kapcsolatos tudnivalók A mágneses adathordozón történ adatszolgáltatáshoz szükséges programot a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) térítésmentesen bocsátja a kötelezett rendelkezésére. A program alkalmas a b és az E típusú nyilvántartó lapok adatainak közvetlen felrögzítésére, valamint más számítógépes rendszerben (pl.: bérszámfejtési rendszer) tárolt adatok megadott formátum szerinti ellenrzött átvételére. A programmal kinyomtatható nyilvántartó lapokat az adatszolgáltatáskor nem kell az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) részére megküldeni. Ehelyett a program által mágneses adathordozón elállított adatokat kell beküldeni, a szintén a program által két példányban kinyomtatott a jogszabályban leírtaknak megfelel tartalmú jegyzékkel együtt. Ezt a jegyzéket a foglalkoztatónak cégszer aláírással kell hitelesítenie. Soron kívüli adatszolgáltatás esetében a program kinyomtatja a biztosított nyilvántartó lapját. A biztosított adatai azonban megmaradnak a foglalkoztató gépén lév adatbázisban, és az év végi adatszolgáltatás ezeket az adatokat is tartalmazni fogja. A program az adatszolgáltatás során az adatokat kódolva, tömörítve és ellenrz kódokkal ellátva írja a mágneses adathordozóra. Más formátumban, más program által készített, vagy a program használata után manipulált adatokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nem fogadnak el! Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy jelen Útmutató a 2005. október 1-jétl hatályos társadalombiztosítási rendelkezéseknek megfelelen készült. Az Útmutató kiadása utáni jogszabályi változások esetén kérjük a lap kitöltésénél a változásokat is figyelembe venni. Az adatszolgáltatással kapcsolatos problémákkal, kérdésekkel kérjük, hogy közvetlenül a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) nyilvántartási szakegységéhez szíveskedjen fordulni, ahol munkatársaink a felmerült kérdésekre választ adnak, a problémák megoldásában segítenek. 16
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Tny.R. 88. (1) bekezdés alapján, az igazgatási szervek lehetséget biztosítanak a személyesen közölt, hiteles adatok számítógépes adathordozón történ rögzítésére, amelyhez a szakügyintézk szükség esetén segítséget nyújtanak. Adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az a kötelezett, aki a törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetleg a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem teljesíti, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az elírt módon tesz eleget, 10 000 forinttól 100 000 forintig terjed, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén 200 000 forintig terjed mulasztási bírságot köteles fizetni. Budapest, 2006. március Országos Nyugdíjbiztosítási Figazgatóság 17