Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, és Kollégium 4110 Biharkeresztes, Hősök tere 15. Tel.: (54) 430-038.; Tel/fax: (54) 541-010 e-mail: baltisk@gmail.com Pedagógiai Program Elfogadta: az intézmény nevelőtestülete 2013. december 7-én Jóváhagyta: Szabó Zoltánné tagintézmény vezető 2013. december 7-én Hatályos: 2013. szeptember 1-jétől
Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 9 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS MEGNEVEZÉSE, CÍME... 12 Az iskola története... 16 Következtetések, lehetőségek és fejlesztések... 29 Az esélyegyenlőség érvényesítése, alkalmazásra kerülő módszerek, eszközök... 30 Az esélyegyenlőség feltételeinek biztosítása... 32 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 34 Iskolánkkal szemben megfogalmazott elvárások, igények:... 34 Alapelvek... 34 Célok... 35 Feladatok az ismeretátadás, készségfejlesztés és attitűd fejlesztés területein... 37 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 60 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok az egyes életkori szakaszokban... 60 Latencia kor (6-8)... 60 A személyiségfejlesztés lehetőségei... 63 A tanulói személyiségfejlesztés legfontosabb színterei... 64 Közösségfejlesztési feladataink... 70 A közösségfejlesztés megvalósításának színterei... 71 Foglalkoztatási formák... 72 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység... 73 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok... 74 A tehetség és képesség kibontakozását segítő tevékenységek... 76 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 76 A veszélyeztetettség legfőbb kategóriái és a szükséges intézkedések... 77 A veszélyeztetettség tünetei... 78 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek... 79 Együttműködés a fenntartóval... 82 Együttműködés a tagintézményekkel... 82 Együttműködés a szülőkkel... 82 Szülői részvétel az iskola munkájában... 82 Szóbeli... 84 A nevelőtestületek együttműködése... 84 Együttműködés a tanulókkal, tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje... 85 Együttműködés szakmai szervezetekkel... 86 Együttműködés intézményekkel... 87 AZ ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉS TÖRVÉNYI HÁTTERE... 90 HELYZETELEMZÉS, HELYZETKÉP... 90 Az iskola helye és épületei... 90 2
Tárgyi dologi feltételek... 90 Épületek... 90 Az iskola működése környezeti nevelési szempontból... 91 Környezeti nevelés színterei iskolánkban... 91 ERŐFORRÁSOK... 92 JÖVŐKÉP ALAPELVEK ÉS CÉLOK... 98 TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK... 100 A helyi értékek megjelenése az egyes tantárgyakban:... 106 A KÖRNYEZETI NEVELÉSBEN HASZNÁLT MÓDSZEREK... 117 TANESZKÖZÖK... 118 AZ ISKOLA ÉPÜLETÉNEK HELYZETKÉPE, A JAVULÁST SZOLGÁLÓ CÉLOK ÉS A VÁLTOZÁST SEGÍTŐ FELADATOK... 118 KOMMUNIKÁCIÓ... 119 MINŐSÉGFEJLESZTÉS... 120 TOVÁBBKÉPZÉS... 120 JOGI HÁTTÉR... 122 HELYZETELEMZÉS... 122 A társadalmi környezet... 122 Családok... 122 Tanulókkal kapcsolatos megállapítások... 123 HUMÁN ERŐFORRÁSOK... 123 Intézményen belüli segítők... 124 Intézményen kívüli segítők... 124 ÁLLAPOTFELMÉRÉS... 125 Közétkeztetés... 125 Iskola orvosi ellátás, védőnői szolgálat... 126 Alsó tagozat... 126 Balesetvédelem, baleseti ellátás, munkavédelem... 127 Személyi gondozás, szokások kialakítása... 128 Testi neveléssel kapcsolatos állapotmérés... 128 Gyermek és ifjúságvédelem... 128 3
ISKOLÁNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA... 129 Általános célok... 129 Hosszútávú célok... 129 Középtávú célok... 129 Rövidtávú célok... 129 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁNAK SZÍNTEREI... 130 Tanórai tevékenységek... 130 Tanórán kívüli tevékenységek... 134 A MINDENNAPI EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ TESTMOZGÁS... 136 ISKOLÁNK DROGSTRATÉGIÁJA... 136 A KÖRNYEZET- ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM TELJESÜLÉSE ESETÉN VÁRHATÓ EREDMÉNYEK... 137 A képzés rendje... 140 A tanulói jogviszony... 140 Belépés... 140 Továbbhaladás... 141 A tanulói jogviszony megszűnése... 142 Tanulószobai foglalkozásra való felvétel elvei és eljárásai... 143 Az iskola élet-és munkarendje... 145 Törvényi szabályozás és vezetői döntések... 145 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszere... 147 Az iskola értékelésének alapelvei:... 147 Az értékelés fajtái:... 149 Értékelés... 150 Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulók értékelése:.. 153 Értékelés az 1 (félévkor, év végén)-2. (félévkor) évfolyamon... 155 Ki értékel?... 155 Értékelés 2. évfolyam 2. félévétől 8. évfolyamokon... 156 Ki értékel?... 156 A szóbeli és írásbeli értékelés általános szempontjai tantárgyanként... 158 ÍRÁSBELI SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI... 162 ÍRÁSBELI SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI... 165 ÍRÁSBELI SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI... 168 ÍRÁSBELI SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI... 169 ÍRÁSBELI SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI... 171 4
ÍRÁSBELI SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI... 171 Idegen nyelv... 173 ÍRÁSBELI SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI... 173 A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése... 175 A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének szempontjai... 175 Érdeklődése... 177 A tanulók jutalmazásának elvei és formái... 179 Ideje... 179 adományozza... 179 A kiemelkedő tanulói teljesítmény elismerése... 179 Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei... 180 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZINTEREI, CÉLJA, FELADATA... 181 A helyi tanterv kialakításának fő meghatározó elvei... 183 AZ ISKOLAI ÉLET SAJÁTOSSÁGAI, JELLEMZŐI... 186 Tanterv az alapfokú nevelés oktatás... 188 1-4. évfolyamára... 188 ÉNKÉP, ÖNISMERET... 189 KÖRNYEZETI NEVELÉS... 190 AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KULTÚRA FEJLESZTÉSE... 190 Tanterv az alapfokú nevelés oktatás... 193 Kiemelt fejlesztési feladatok... 194 Hon- és népismeret... 194 Európai azonosságtudat egyetemes kultúra... 195 Környezeti nevelés... 196 Információs és kommunikációs kultúra... 196 Tanulás... 197 Testi és lelki egészség... 199 Felkészülés a felnőtt lét szerepeire... 199 CÉLOK ÉS FELADATOK... 201 Témakörök... 202 CÉLOK ÉS FELADATOK... 205 Témakörök... 208 Az iskola egyes évfolyamokon tanított tantárgyai, kötelező és választható tanórai foglalkozások a műveltségterületek megjelenése a tantárgyi struktúrában... 217 Az iskolában alkalmazott kerettantervek... 219 A választott kerettanterv feletti óraszám... 224 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 225 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 228 5
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 230 A kiválasztás szempontjai... 230 Tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztása... 231 KÖZÉPISKOLAI EGYSÉG... 232 1. NEVELÉSI PROGRAM... 232 1.1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai... 232 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 237 1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 238 1.4. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 240 1.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 241 1.6. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 246 1.7. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei... 247 1.8. Tanulmányok alatti vizsgák:... 247 1.9. A tanulók felvételének, átvételének elvei, az átjárhatóság biztosítása... 253 1.10. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 254 2.HELYI TANTERV... 256 2.1. A választott kerettanterv megnevezése... 256 2.2. Óratervek a kötelező és szabadon választható óraszámokkal... 256 2.3. Óratervek kifutó rendszerben... 259 2.4. Az intézmény alaptevékenysége... 268 2.5. Tankönyvek, segédletek kiválasztásának elvei, ingyenes tankönyv igénybevételének lehetőségei... 268 2.6. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 271 2.7. A mindennapos testnevelés... 271 2.8. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 271 2.9. Projektoktatás... 272 2.10. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 272 2.11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének, a tanulói teljesítmény, magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei, formái... 274 2.12. A középszintű érettségi vizsga témakörei... 278 2.13. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 302 2.14. A középiskola egészségnevelési programja, a mindennapos testedzés... 305 2.15. Iskolánk drogstratégiája... 316 2.16. Az intézmény környezeti nevelési programja... 318 2.17. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 321 3. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA... 325 3.1. Szakiskolai óratervek (2013/14-es tanévtől)... 325 3.2.Szakiskolai óratervek kifutó rendszerben... 329 3.3. Szakközépiskolai óratervek... 340 6
4. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... 353 4.1. Helyzetelemzés... 353 4.2. A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései... 354 4.3. Feladatmeghatározás... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.4. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése.. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.5. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.6. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.7. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység... 357 4.9. A pedagógiai tevékenység ellenőrzése, értékelése... 358 4.10. A kollégiumi tevékenység szerkezete... 361 4.11. A nevelőtanárok szakmai továbbképzése... 366 4.12. Szerkezeti, szervezeti változások... 366 5. A KÖZÉPISKOLA ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉS JEGYZÉKE... 368 6. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK... 397 7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA... 398 7
Igazgatói köszöntő Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. Tisztelt Érdeklődő! (Szent-Györgyi Albert) Szent-Györgyi Albert szavaival köszöntöm Önt, mint intézményünk e fontos dokumentumával ismerkedőt. Az alábbiakban megismerkedhet a Bocskai István Oktatási Központ intézményegységeivel, tagintézményeivel, tantárgyi felépítésével, tanórai és tanórán kívüli kínálatával. Megtalálja pedagógiai alapelveinket, céljainkat, mindazt, amit azért vállaltunk, hogy a hozzánk járó gyerekek mindent megkapjanak, amire ebben a gyorsan változó világban szükséges ahhoz, hogy jól boldoguló, az élet minden területén a helyét megálló, biztos alapokkal rendelkező diákok, később felnőttek lehessenek. Napjainkban, a hihetetlen mértékben felgyorsult társadalmi, gazdasági, tudományos és technikai fejlődés következtében az ember számára létszükséglet, hogy egész életében új és új információkat szerezzen és elméleti tudását alkalmazni tudja. Az egész életen át tartó tanulás elősegíti az egyén hivatásának, feladatainak és elképzeléseinek megvalósítását. E sajátos körülményekből és élethelyzetből természetesen következik, hogy gyermek- és ifjúkorban a legfontosabb feladat az ember felkészítése az újszerű, kihívásokkal teli felnőtt életre. Ez az élet többek között a művelődés igényének kialakításával, az önálló tanulás képességeinek kibontakoztatásával válhat teljessé. Köszönöm, hogy időt szán Pedagógiai Programunk tanulmányozására. Tóth András Sándor igazgató 8
I. Bevezető A pedagógiai program jogszabályi háttere 1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 2. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban MKM rendelet) 3. A kerettantervi rendelet oktatási miniszter által elfogadott szövege (a továbbiakban kerettantervi rendelet). 4. A megyei önkormányzati fenntartású közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programja (2004-2008) 5. 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 6. 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról 7. 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 8. 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 9. 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 10. A 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 11. A 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 12. A 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 13. A 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 14. A 34/2001. (IX. 14.) OM-ISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről 15. A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet a szakmai követelmények kiadásáról 16. A 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 17. A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 9
18. A 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 19. Az oktatási miniszter 10/2003. (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról 20. A 24/2004. (IX.16.) OM rendelettel módosított 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 21. A 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 22. 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 23. 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről 24. 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről 25. 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről 26. 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról 27. Az 1993. évi LXXIX. Tv. 8. 3. bek. A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséről 28. 2010. évi LXXI. Tv. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) (hatálybalépés dátumainak megfelelően: 2012. 09.01; 2013. 01. 01; 2013. 09. 01; 2014. 09. 01; 2016. 01. 01) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról. 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről. 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 10
1/2006. (II. 17.) OM rendelettel az Országos Képzési Jegyzékről 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 20/1997. (II. 13.) Kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról. 100/1997.(VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról. 20/2007. 8V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről. 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről. 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 110/2012.(VI.4.) Korm. Rendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről. 11
Az intézmény hivatalos megnevezése, címe Név: Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Cím (székhely): 4110. Biharkeresztes, Hősök tere 15. Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest Szalay u. 10-14. Feladat ellátási helyek: Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 4110. Biharkeresztes, Hősök tere 15. Alapfeladat: általános iskola 5-8. évfolyam cigány kisebbségi oktatás kizárólag magyar nyelven Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 4110. Biharkeresztes, Széchenyi 61. Alapfeladat: általános iskola 1-4. évfolyam emelt szintű angol és német nyelvoktatás cigány kisebbségi oktatás kizárólag magyar nyelven pedagógiai szakszolgálat Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Bocskai István Tagiskola 4127. Nagykereki, Rákóczi u. 2. Alapfeladat: általános iskolai nevelés, oktatás 1-8. évfolyam, cigány kisebbségi oktatás /kizárólag magyar nyelven/ Tornaszoba 12
Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Petőfi Sándor Tagiskola 4114. Bojt, Ady Endre u. 4. Tornaszoba Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Petőfi Sándor Tagiskola 4114. Bojt, Ady Endre u.1. Alapfeladat: általános iskola 1-4. évfolyam Cigánynyelv oktató kisebbségi oktatás Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Középiskolai Intézményegysége 4110. Biharkeresztes, Ady Endre u. 2. Alapfeladat: szakiskola, 9-10. évfolyam, Szakmai, elméleti és gyakorlati oktatás: Számítógép szerelő-karbantartó és dísznövény kertészet. gimnázium, 9-12/13. évfolyam, szakközépiskola, 9-12/13. évfolyam, kollégium, diákotthon. Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Középiskolai Intézményegysége 4110. Biharkeresztes, Táncsics u. 34. Üvegház és gyakorlókert 13
Intézmény típusa: többcélú intézmény közös igazgatású közoktatási intézmény Létrehozását megengedő jogszabály: 1993. évi LXXIX.tv. Az intézmény alapító okirat száma: 157/2011. (V. 30.) számú BV határozat Kelte: 2011. 05. 30. Az intézmény működési területe: Hajdú-Bihar megye: a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakiskolai és a kollégiumi ellátás esetében Biharkeresztes közigazgatási területe az általános iskolai ellátás tekintetében: és külön megállapodás alapján Ártánd, Told, Bojt és Nagykereki közigazgatási területe, a pedagógiai szakszolgálat tekintetében pedig Biharkeresztes, Ártánd, Bojt, Told, Berekböszörmény és Nagykereki közigazgatási területe. Felügyeleti szerve: KIK Az intézmény érvényes alapító okirata: 157/2011. május 30. sz. határozatával kiadott. 14
II. Helyzetelemzés Történeti visszatekintés Biharkeresztes Az intézmény Hajdú-Bihar megye egyik legkisebb városában található. A lakosság fő foglalkozási ága a mezőgazdaság. Kevés a munkahely, egyre nagyobb ütemben növekszik a munkanélküliek száma. Az utóbbi időben nagyarányú elvándorlás tapasztalható, ami nem áll arányban a Romániából áttelepülő lakosság számával. A tanulmányaikat befejező fiataloknak csak töredéke tér vissza a településre. Iskolánk társadalmi környezete a változó statisztikai adatokkal jellemezhető. A demográfiai helyzetre tekintettel az általános iskolai tanulók száma csökkenő tendenciát mutat. Nagykereki A nagykereki tagiskola Bihar halmozottan hátrányos településén működik, a román határ közelében. A lakosságra alacsony iskolázottsági szint és az átlagon felüli munkanélküliség a jellemző. A gazdasági folyamatok megváltozása következtében megindult a településről való elvándorlás, mivel a településen a szűkülő munkalehetőségek egyre kevesebb család számára tudnak megélhetést biztosítani. Ennek következtében csökkent a gyermek létszám Jelenleg a község lakóinak száma stagnál. Bojt A Bihari térség egyik legrégibb lakott helye. A falu lakosságának jelenlegi összetételét tekintve többségében nyugdíjas szakképesítésüket hasznosítani nem tudó és az etnikumhoz tartozó munkanélküliek, valamint földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozó kis réteg, s néhány értelmiségi család alkotja. Az egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenség e térségben is jelentős feszültségeket okoz, ilyen környezetben az intézmény az átlagoshoz képest több feladatvállalással kell, hogy működjön, hisz a kicsiny falvak életben maradásához az iskolázottságra fokozott szükség van. Az intézmény racionálisabb működése érdekében összevonásokra került sor. 15
Középiskola Az iskola története A középfokú oktatás 1964-ben kezdődött az akkori általános iskolában, egy első osztállyal, 51 tanulóval. A gyerekek nagy része helybeli volt, de az idők folyamán egyre többen jöttek a környező falvakból: Ártándról, Bojtról, Bedőből, Toldról, Mezőpeterdről, Körösszegapátiból, Komádiból, Mezősasról, Bárándról, Kismarjából, Létavértesről, Berettyóújfaluból, később még távolabbról is. Így lassan kialakult az iskola vonzáskörzete. Az 1964/65-ös tanévben indult a levelező tagozatos gimnáziumi oktatás is. Néhány osztály leérettségizett, az utána jelentkezőket Berettyóújfaluba irányították. 1976-ban újra megindult itt az oktatás, 2006-ig folyamatosan működött. Bár sokan kimaradtak időközben, mégis a levelező tagozaton igen sok környékbeli dolgozó szerezte meg az érettségi bizonyítványt. 2006-tól a kevés jelentkező miatt megkezdődött a levelező tagozat leépülése. Az utolsó osztály 2008-ban érettségizett a levelező tagozaton. 1969-ben épült fel a gimnázium új épülete. Akkor a nagyközség legnagyobb épülete volt, a falu közepén. A beiskolázás a kezdetekben változó eredményű volt: 1975-re már évfolyamonként két párhuzamos osztályt tudtunk indítani, de egy adminisztratív intézkedés hatására csökkent a létszám. A stabilizálás csak a 80-as évek közepére sikerült újra. Azóta a gimnázium ismét két párhuzamos osztállyal rendelkezik. 2009-től az egyik gimnáziumi osztály helyett szakközépiskolai osztályt indítunk. Az első időkben nem rendelkeztünk kollégiummal, később korlátozott számban az általános iskolai kollégiumba helyeztünk el tanulókat. 1985-ben kollégiumot kapott intézményünk. A vasútállomás melletti épületben 72 fő elhelyezésére nyílt lehetőség. Ez lehetővé tette a bejárás csökkentését, és azt, hogy távolabbi településekről is érkezzenek hozzánk tanulók. 1992-től szakiskolai képzéssel bővült oktatási kínálatunk. Mezőgazdasági szakmacsoportra való orientálást követően 2009-ig dísznövény- és zöldségtermesztő szakképzést folytattunk. A 2007/2008. tanévtől a szakiskolai kínálatunkat informatikai szakképzéssel bővítettük. A 2009/2010. tanévtől az informatika és a mezőgazdaság mellett az építészet szakmacsoporttal bővítettük a szakiskolai képzési kínálatot. Ugyanettől az időponttól szakközépiskolai osztályt is indítunk. A hozzánk jelentkező tanulók az egyéb szolgáltatások 16
(rendvédelmi pályákra való előkészítés), a kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció és a mezőgazdaság szakmacsoportok közül választhatnak, illetve 1998 és 2007 között szakközépiskolai osztállyal bővült az iskola: számítástechnikai szoftverüzemeltető képzést folytattunk érettségizett tanulók számára. A rendszerváltást követően az iskola fenntartásának terhei meghaladták Biharkeresztes anyagi lehetőségeit, ezért 1992-től az intézmény fenntartója a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat lett. 2011-ben a megyei önkormányzat az intézmény további működtetését felkínálta Biharkeresztes városnak, a képviselő-testület döntése alapján 2011. július 1-jétől újra Biharkeresztes Város Önkormányzata az intézmény fenntartója. 2011. augusztus 1-jétől a helyi általános iskola és középiskola közös igazgatású közoktatási intézményként működik. Az intézmény folyamatosan törekszünk a nevelési, oktatási és képzési struktúra megújítására. Célunk a tanulói létszám stabilitásának fenntartása és a partneri igények minél szélesebb körű kielégítése. Biharkeresztes egyetlen oktatási intézményeként a jövőben is megfelelő körülményeket szeretnénk biztosítani a jó képességű és szorgalmú tanulók, valamint a kevésbé tehetséges vagy szorgalmas tanulók számára is. Tárgyi feltételek Biharkeresztes Az oktatás két teljesen felújított és részlegesen akadálymentesített épületben folyik. A Széchenyi úti épületben az 1-4. évfolyam tanulói tanulnak, a többi évfolyam a Hősök téri épületben található. A Művelődési Házzal közösen használt Sportcsarnok, ami szintén felújításra került, biztosítja a helyet a testnevelés órák és a délutáni sportfoglalkozások, versenyek megtartásához. Az udvaron két bitumenes és egy füves pálya nyújt lehetőséget a szabadban való aktív mozgáshoz, játékhoz. Játékudvar kialakítása van folyamatban a Széchenyi úti telephelyen. Az informatika oktatásához jól felszerelt számítástechnika terem áll rendelkezésre. A felső tagozatos technikaoktatás egy a legszükségesebb eszközökkel felszerelt tanműhelyben folyik. A háztartástan oktatását modern felszerelések biztosítják. Az intézményben 12 interaktív tábla segíti a korszerű nevelő-oktató munkát, hasonlóan az IPR-ből beszerzésre került oktatási segédanyagoknak és eszközöknek, fejlesztő játékoknak, 17
sport- és szemléltetőeszközöknek. Iskolánk tárgyi feltételei nagyon jók, minden igényt kielégítenek. Nagykereki Épület A település középpontjában 2002 óta egy új, modern iskolaépületben működik az alsó és a felső tagozat. A 60-as években épült 3 tanteremhez építettek egy 5 tantermes új épületszárnyat, amelyben hely jutott egy informatika szaktanteremnek és egy is. A tantermek világosak, tágasak, a mai kor követelményeinek megfelelőek. A tornaszoba távolabb van az iskolaépülettől. A nagyobb iskolai rendezvényeket a Bocskai Várkastély nagytermében rendezzük meg. Az udvaron bitumenes sportpálya és játékra alkalmas füves terület van. Helyhiány miatt szertárakkal, irattárral nem rendelkezünk. Taneszközök Az oktatási eszközök az IPR-nek köszönhetően jelentősen javult, sokat fejlődött. Minden felső tagozatos tanteremben interaktív tábla segíti az oktatást. Az informatika, technika, testnevelés tantárgyak kivételével nem szaktantermi oktatást valósítunk meg. Bojt Az intézmény szemléltető eszközökkel való ellátása megfelelő. Középiskola Tárgyi feltételek Az iskolaépület nagyobb része 1969-ben épült. Az idők folyamán jelentős mértékben elhasználódott, felújításra szorul. Egyre sürgetőbb a fűtési rendszer és a szennyvízhálózat teljes rekonstrukciója. A felújítási költségek meghaladják az intézmény és a fenntartó önkormányzat anyagi lehetőségeit, keressük a megoldás pályázati lehetőségeit. Az 1997-ben épült kollégium jelentős fejlődést eredményezett. A modern 90 személyes kollégium egyrészt korszerűbb, másrészt mivel egy egységet képez a meglévő iskolaépülettel, könnyebbé, átfoghatóbbá és ellenőrizhetőbbé teszi a kollégiumi munkát. A létrehozott öt tanterem jól szolgálja a szakképzést. A szakképzés tárgyi feltételeit fokozatosan emeltük az optimális szintre. Előbb üvegházat és bemutató kertet létesítettünk, majd 4 hektár földet vásároltunk. Folyamatosan fejlesztettük a gépparkot. Ma a két traktor mellett több kisgépünk van, szinte az összes elvégzendő 18
munka feltételeit biztosítottuk. Az informatikai képzésben résztvevőknek három korszerűen felszerelt informatikai szaktanterem áll rendelkezésre. 1997-ben a Leonardo Program keretében külföldi iskolai kapcsolatra is szert tettünk. Ez jelentős segítség a szakmai fejlődés terén. Szakoktatóink és tanulóink éves rendszerességgel járnak szakmai tapasztalatcserére és szakmai gyakorlatra Hollandiába, Németországba, Angliába és Dániába. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy az oktatás tárgyi feltételei, ha nem is a legkorszerűbbek, de biztosítottak. Humán erőforrás helyzete A személyi feltételek A szaktanári, kollégiumi nevelőtanári ellátottság négy évtized elteltével mára jónak mondható. Az iskolában oktató tanárok rendelkeznek a megfelelő végzettséggel és képesítéssel, jelentős mértékben csökkent a túlmunka. Néhány kis óraszámú tantárgy (ének, rajz) oktatását óraadó tanárok látják el. A szakképzés személyi feltételei is biztosítottak. Az egyéb dolgozók (iskolatitkár, gépkocsivezető, szakmunkás) jó szakmai ismerettel, lelkiismeretesen végzik munkájukat. Nevelőtestület jellemzői tagintézményenként Székhelyintézmény: Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Biharkeresztes, Hősök tere 15. A tantestület létszáma 14.fő. A tantestület szakképzettsége: Ált. isk. tanár 14 fő Szakos ellátottság: 100 % Hiány szakok: -- Szakvizsgával rendelkezők száma: 3 fő 19
Tanulók jellemzői Tanulói létszám: 279 fő Általános iskolai: 279 fő Tanulói összetétel: Hátrányos helyzetűek száma /HH/ 168 fő Halmozottan hátrányos helyzetűek /HHH/ 96 fő Erősségeink tolerancia, empátia a gyerekekkel, szülőkkel szemben hagyományok, rendezvények a tantestület tudatossága, jól felkészült tanári kar jó szakmai felkészültség sok szabadidős program kitartás, lelkiismeretesség tapasztalat munkabírás, önfegyelem sokoldalúság elhivatottság fejlesztőpedagógus jelenléte a pedagógusok helyi ismeretsége (családok személyes ismerete) jó helyi kapcsolatrendszer (pl. polgármesteri hivatal, rendőrség, BESZI, közművelődési intézmények, óvodák, civil szervezetek) Gyengeségeink a tudás presztízsének csökkenése szülői igénytelenség nevelési hiányosságok nincs egységes követelményrendszer következetlenség, türelmetlenség 20
a fegyelem gyengülése, eszköznélküliség a lelkesedés, vállalkozó szellem hiánya kevés a pozitív visszajelzés nem egyenlő a teherviselés Telephelyek: Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Széchenyi u. 61. A tantestület létszáma 12.fő. A tantestület szakképzettsége: Tanító 12 fő Szakos ellátottság: 100 % Hiány szakok: --- Szakvizsgával rendelkezők száma: --- Tanulók jellemzői Tanulói létszám: 60 fő Általános iskolai: 60 fő Tanulói összetétel: Hátrányos helyzetűek száma /HH/: 53 fő Halmozottan hátrányos helyzetűek /HHH/: 34 fő Pedagógiai szakszolgálat: munkakörök 3,5..fő gondozottak száma tanévenként: 823 fő alapfeladatok: logopédiai ellátás, fejlesztő pedagógia, pszichológiai ellátás, 21
gyógytestnevelés és gyógypedagógiai szolgálat. Erősségeink tolerancia, empátia a gyerekekkel, szülőkkel szemben hagyományok, rendezvények a tantestület tudatossága, jól felkészült tanári kar jó szakmai felkészültség sok szabadidős program kitartás, lelkiismeretesség tapasztalat munkabírás, önfegyelem sokoldalúság elhivatottság fejlesztőpedagógus jelenléte a pedagógusok helyi ismeretsége (családok személyes ismerete) jó helyi kapcsolatrendszer (pl. polgármesteri hivatal, rendőrség, BESZI, közművelődési intézmények, óvodák, civil szervezetek) Gyengeségeink a tudás presztízsének csökkenése szülői igénytelenség nevelési hiányosságok nincs egységes követelményrendszer következetlenség, türelmetlenség a fegyelem gyengülése, eszköznélküliség a lelkesedés, vállalkozó szellem hiánya kevés a pozitív visszajelzés nem egyenlő a teherviselés 22
Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Bocskai István Tagiskolája Nagykereki, Rákóczi u. 2. A tantestület létszáma 10.fő. A tantestület szakképzettsége: Tanító 5 fő Ált. isk. tanár 5 fő Szakos ellátottság: 100 % Hiány szakok: -- Szakvizsgával rendelkezők száma: 4 fő Tanulók jellemzői Tanulói létszám: 113 fő Általános iskolai: 113 fő Tanulói összetétel: Hátrányos helyzetűek száma /HH/: 96 fő Halmozottan hátrányos helyzetűek /HHH/: 76 fő Erősségeink tolerancia, empátia a gyerekekkel, szülőkkel szemben hagyományok, rendezvények a tantestület tudatossága, jól felkészült tanári kar jó szakmai felkészültség sok szabadidős program kitartás, lelkiismeretesség tapasztalat munkabírás, önfegyelem 23
sokoldalúság elhivatottság fejlesztőpedagógus jelenléte a pedagógusok helyi ismeretsége (családok személyes ismerete) jó helyi kapcsolatrendszer (pl. polgármesteri hivatal, rendőrség, BESZI, közművelődési intézmények, óvodák, civil szervezetek) Gyengeségeink a tudás presztízsének csökkenése szülői igénytelenség nevelési hiányosságok nincs egységes követelményrendszer következetlenség, türelmetlenség a fegyelem gyengülése, eszköznélküliség a lelkesedés, vállalkozó szellem hiánya kevés a pozitív visszajelzés nem egyenlő a teherviselés Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Petőfi Sándor Tagiskola Bojt, Ady Endre u. 4. Tornaszoba. Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Petőfi Sándor Tagiskola Bojt, Ady Endre u. 1. A tantestület létszáma 5.fő. A tantestület szakképzettsége: Tanító 4 fő Ált. isk. tanár 1 fő 24
Szakos ellátottság: 100 % Hiány szakok: --- Szakvizsgával rendelkezők száma: -- Tanulók jellemzői Tanulói létszám: 36 fő Általános iskolai: 36 fő Tanulói összetétel: Hátrányos helyzetűek száma /HH/: 34 fő Halmozottan hátrányos helyzetűek /HHH/: 29 fő Erősségeink tolerancia, empátia a gyerekekkel, szülőkkel szemben hagyományok, rendezvények a tantestület tudatossága, jól felkészült tanári kar jó szakmai felkészültség sok szabadidős program kitartás, lelkiismeretesség tapasztalat munkabírás, önfegyelem sokoldalúság elhivatottság fejlesztőpedagógus jelenléte a pedagógusok helyi ismeretsége (családok személyes ismerete) jó helyi kapcsolatrendszer (pl. polgármesteri hivatal, rendőrség, BESZI, közművelődési intézmények, óvodák, civil szervezetek) 25
Gyengeségeink a tudás presztízsének csökkenése szülői igénytelenség nevelési hiányosságok nincs egységes követelményrendszer következetlenség, türelmetlenség a fegyelem gyengülése, eszköznélküliség a lelkesedés, vállalkozó szellem hiánya kevés a pozitív visszajelzés nem egyenlő a teherviselés Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Középiskolai Intézményegysége Biharkeresztes, Ady Endre u. 2. Szakiskola A tantestület létszáma 5.fő. A tantestület szakképzettsége: Középisk. tanár 1 fő Szakoktató 4 fő Szakos ellátottság: 100 % Hiány szakok: - Szakvizsgával rendelkezők száma: - Tanulók jellemzői Tanulói létszám: 107 fő Tanulói összetétel: Hátrányos helyzetűek száma /HH/ 74 fő 26
Halmozottan hátrányos helyzetűek /HHH/ 48 fő Gimnázium A tantestület létszáma 17 fő. A tantestület szakképzettsége: Középisk. tanár: 17 fő Szakos ellátottság: 95 % Hiány szakok: etika, filozófia Szakvizsgával rendelkezők száma: 8 fő Tanulók jellemzői Tanulói létszám: 119 fő Tanulói összetétel: Hátrányos helyzetűek száma /HH/ 84 fő Halmozottan hátrányos helyzetűek /HHH/ 37 fő Szakközépiskola A tantestület létszáma 3 fő. A tantestület szakképzettsége: Középisk. tanár 3 fő Szakos ellátottság: 100 % Hiány szakok: - Szakvizsgával rendelkezők száma: - Tanulók jellemzői Tanulói létszám: 90 fő 27
Tanulói összetétel: Hátrányos helyzetűek száma /HH/ 68 fő Halmozottan hátrányos helyzetűek /HHH/ 36 fő Kollégium, Diákotthon A nevelőtestület létszáma 4 fő. Szakképzettsége: Nevelőtanár 4 fő Tanulók jellemzői Tanulói létszám: 54 fő Tanulói összetétel: Hátrányos helyzetűek száma /HH/ Halmozottan hátrányos helyzetűek /HHH/ Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Középiskolai Intézményegysége Biharkeresztes, Táncsics u. 34. Üvegház és gyakorlókert Erősségeink az iskola rendezett, tiszta külső képe, az iskola dolgozóinak elkötelezettsége az intézmény irányába, a nevelőtestület nagy felelősséggel, pedagógiai hozzáértéssel és jó közösségi szellemben végzi munkáját, 28
az iskola nevelői a tanulókat következetes munkára, kritikus szemléletre igyekeznek nevelni, javul az együttműködési készség az iskola és a kollégium között. Gyengeségeink erősíteni kell az iskolán belül az osztályközösségeket, az iskola propagálása még nem elégséges, az általunk nyújtott szolgáltatások bemutatása, reklámozása lehetne sokkal eredményesebb is, ennek érdekében az intézmény marketingtevékenységét fokozni szükséges, hatékonyabbá kell tenni az általános iskolákkal való kapcsolatot, és ennek eredményeként a beiskolázást. Az intézmény közel 820 tanuló nevelését oktatását végzi. A tanulók 61 %-a általános iskolai nevelésben oktatásban vesz részt / több mint 400 fő/. Az általános iskolás korosztály 74 %-a a középiskolás korosztály 71 %-a hátrányos helyzetű. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 44, illetve 38 %. Mindezek a mutatók megfogalmazzák az intézmény sajátos helyi nevelési- oktatási feladat rendszerét, melyben kiemelt szerepe kell, hogy legyen a minden tanuló számára biztosított esélyteremtésnek és a hátrányok csökkentésének. A tantestület szakos ellátottsága biztosított és folyamatos pályázati lehetőségek révén fejleszti pedagógiai, pszichológiai, szakmai kompetenciáját. Következtetések, lehetőségek és fejlesztések A tanulói összetétel miatt erősíteni kell a differenciált képességfejlesztést. A belső nevelési struktúrákat a képzés igényei szerint a hatékonyság, az önállóság növelésével módosítani szükséges. Tantárgyi és képességmérésekkel kell megállapítani a lehetséges irányokat, és ezeknek megfelelő tanulói kiscsoportok létrehozásával célszerű megválasztani a tanításitanulási módszereket. Fel kell tárni a pedagógusokban lévő egyéni ambíciókat, és az iskola érdekében hasznosítani ezeket. Előre kell lépnünk a követelmények és az értékelés egységesítése terén, a szakmai munkaközösségek írásban rögzítsék az egységes követelmény- és értékelő rendszerüket. 29
Erősíteni kell a kapcsolatot az intézményegységek között, továbbá a családokkal és a szülői szervezettel való együttműködést. A képességfejlesztés érdekében szorgalmazni kell a szakkörök szervezését, a fakultációs lehetőségek és a felzárkóztatási lehetőségek kihasználását. Valamennyi tantárgy esetében növelni kell oktató munkánk hatékonyságát. Az intézményben kiemelten kezeljük az idegen nyelvek és az informatika oktatását. Javítani kell a továbbtanulás eredményességét. Erősíteni kell a tanulók azonosulását az iskola célkitűzéseivel. Lehetőséget kell adni az egyéni tanulói képességek fejlesztésére az intellektuális képességektől eltérő irányban is (pl.: rajz, manuális képességek, sport, tánc, stb.). Javítani kell az osztályfőnöki mentálhigiénés felvilágosító tevékenységet a személyiségfejlesztés érdekében. Fejleszteni kell a szakoktatást. Hatékonyabbá kell tenni a kollégiumi munkát, főleg tanulmányi téren. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat az intézmény nevelői nagy türelemmel és hozzáértéssel segítsék a kulcskompetenciáknak az elsajátításához. Az oktatási tevékenység mellett nagy hangsúlyt kell fektetnünk a nevelésre. A szakiskola közismereti évfolyamain nagy a fluktuáció, azt csökkenteni szükséges. Az esélyegyenlőség érvényesítése, alkalmazásra kerülő módszerek, eszközök A mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító társadalom megköveteli a társadalmi érvényesülést gátló akadályok elmozdítását, valamint egy olyan légkör kialakítását, melyben a sokféleség a társadalmi-gazdasági életerő forrását jelenti. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása jól elkülöníthető fogalmak, melyek egyben egymást kiegészíthető célokat jelölnek meg: az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is, az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, melynek eredményeként a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. 30
Az esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül: az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Ennek érdekében a fogadókészséget fejleszteni kell, ki kell alakítani a megkülönböztetés tilalmát, az egyenlő bánásmódot, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a társadalmi szolidaritást. A gyermekek társadalmi helyzetének javítása, a gyermekszegénység elleni küzdelem és a családjukból kiemelt gyermekek integrációja kulcsfontosságú a szegénység és a kirekesztődés újratermelődési folyamatainak megállításában. Az oktatásban is szükséges a szegregációs iskolai gyakorlatok elleni küzdelem és a hátrányos helyzetű tanulók oktatási esélyeinek növelése. A nők és a férfiak munkaerő-piaci esélyegyenlőségének alapvető feltételei közé tartoznak a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását lehetővé tevő családtámogatási ellátások, az elérhető és megfelelő minőségű gyermekgondozási, illetve a gondozásra szoruló családtag ellátását segítő szolgáltatások, valamint a családi kötelezettségeket rugalmasan figyelembe vevő munkaszervezetek és foglalkoztatási formák elterjesztése. A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport, a társadalom életének szinterein való megjelenésük alapfeltétele az akadálymentesítés. Rajtuk kívül haszonélvezői az akadálymentes környezetnek a kisgyermekes, babakocsival közlekedő szülők, a beteg és idős emberek is. Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető. A gyermekek szegénységének kockázatát növelő tényező közé tartozik a szülő kereső foglalkozásának hiánya, a nagycsaládban való nevelkedés, illetve a hátrányos lakóhely. A gyermekszegénység kezelésének egyik kulcskérdése a szülők foglalkoztatási esélyeinek növelése, de természetesen további eszközt jelentenek a pénzbeli és természetbeni támogatások, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások. 31
Az esélyegyenlőség feltételeinek biztosítása Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében: a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát erősítjük, drogprevenciós programokat tartunk, rendszeresen felmérjük a veszélyeztetett, a 2H-s és 3H-s gyermekek, tanulók körét, tovább erősítjük a kapcsolatot az iskolai és iskolán kívüli segítőkkel, pályaorientációs programokkal segítjük diákjaink továbbtanulását, munkába állást, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket, osztályfőnököket felkészítjük az esélyegyenlőségi feladatokra, egyéni fejlesztési terveket dolgozunk ki a lemorzsolódások csökkentése érdekében, hatékonyabb együttműködést alakítunk ki a cigány kisebbségi önkormányzattal, a településen működő civil szervezetekkel, továbbképzéseket tartunk ebben a témában. 32
III. Rész Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat NEVELÉSI PRORAMJA 33
1. Általános Iskolai Egység Az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánkkal szemben megfogalmazott elvárások, igények: gondolkodási képességek egyéni adottságoknak megfelelő ütemben történő fejlesztése, a kor igényeinek megfelelő tudományos ismeretek közvetítése, az életben alkalmazható praktikus ismeretek, takarékos szemlélet kialakítása, leszakadó rétegek, csoportok pedagógiai támogatása, fejlett kommunikációs képesség és önismeret kialakítása, konstruktív konfliktuskezelés képességének kialakítása, színvonalas idegen nyelv - oktatás, a tanuláshoz való pozitív viszonyulás formálása, felkészítés továbbtanulásra, korszerű matematikai és számítástechnikai ismeretek biztosítása, eredményes tanulási technikák megismertetése. nemzeti hagyományok megismertetése, környezetvédelemre, egészséges életmódra nevelés, a lakóhely szeretetére nevelés, a másság elfogadása. Alapelvek Oktató - nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt. Alapelvünk, hogy: Tanulóinkat egyéni képességeikhez mérten fejlesztjük. Felkészítjük őket az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, melynek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. A szociális hátrányok leküzdése érdekében hatékony felzárkóztató munkát végzünk. 34
A kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget biztosítunk tehetségük kibontakoztatására az iskolai élet bármelyik területén. Fokozott figyelmet fordítunk a fejlett kommunikációs képességek és viselkedéskultúra kialakítására, a matematika, számítástechnika és az idegen nyelvek oktatására. Az önismeret fejlesztésével segítjük a továbbtanulási irány kiválasztását. Kiemeljük a sport az egészséges életmód fontosságát. Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és a tágabb hazához való kötődést, környezetünk megismerését, megóvását. Nagy hangsúlyt fektetünk a környezeti nevelésre Magunkénak érezzük a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét Elismerjük a gyermekek jogait, tudatosítjuk a tudás fontosságát. Igyekszünk eleget tenni partnereink iskolával szemben támasztott elvárásainak. Megismertetjük és tiszteletben tarttatjuk a cigány kisebbség kultúráját, hagyományait és történelmét. Célok Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi - erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében a Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat tevékenységét az alábbi célok vezérlik: alapműveltség közvetítése alapkészségek fejlesztése tehetséggondozás munkára nevelés (kötelességtudat, felelősségérzet, munka megbecsülése minden tanuló szeressen iskolába járni, a tanulók legyenek motiváltak a tanulásra, minden iskolás ízlelje meg a sikert társai, szülei és nevelői körében, túl a tantervi követelményeken a képességek mind szélesebb körében, 35
a 8. osztály elvégzése után minden tanuló valamelyik középiskolában folytassa tanulmányait, a tanulók a siker esélyével készüljenek fel életpályájukra, váljanak testileg, szellemileg és erkölcsileg egészséges emberekké, tevékenységünket a gyermekek szeretete hassa át, fejlesszük tovább minden gyermek személyiségének saját értékeit neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására, neveljünk a kisebbségi önazonosság megőrzésére, erősítésére, tartsunk jó kapcsolatot az önkormányzatokkal és a települések intézményeivel, a szülőkkel olyan szemléletben működjünk együtt, hogy iskola és szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink és érdekeink. Az iskolai alapcélok teljesülése szempontjából fontos kritérium, ha a tanulók kifejezésre juttatják: jól érzik magukat az iskolában, ha minden tanuló valamely területen sikert ér el, átlagon felüli teljesítményről ad számot, ha a tanulók az iskolával jó együttműködésben, képességeiknek megfelelő eredményt produkálnak, ha a továbbtanulási mutatók jók. 36
Feladatok az ismeretátadás, készségfejlesztés és attitűd fejlesztés területein A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök mertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó mindig az adott kontextusnak megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök eghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök 1. Anyanyelvi mmunikáció A kommunikáció a ndolatok, érzések és nyek szóbeli és írásbeli rmában történő ejezésének és telmezésének képessége a rsadalmi és kulturális ntextusok teljes skáláján munkahelyen, otthon és a abadidőben. Az alapszókincs, a nkcionális nyelvtan és stílusok, lamint a nyelvi funkciók biztos merete. A verbális interakció lönféle típusainak (beszélgetés, terjú, vita stb.) és a különféle szélt nyelvi stílusok és regiszterek jellemzőinek ismerete. A kommunikációban sznált paralingvisztikai eszközök em verbális kommunikáció/ merete (a beszédhang nőségével kapcsolatos jellemzők, ckifejezések, testtartás és sztusok rendszere). Az irodalmi szövegfajták ese, mítosz, legenda, vers, lírai ltemény, dráma, novella, regény) fő jellemzőik, valamint a nem odalmi szövegfajták (önéletrajz, lyázat, beszámoló, cikk, esszé, széd stb.) és fő jellemzőik Különböző üzenetek zlése írásban és szóban, illetve ok megértése vagy másokkal ló megértetése változatos lyzetekben, különböző céllal. A lönféle kommunikációs lyzetekben elhangzó különböző óbeli üzenetek meghallgatását és egértését, valamint a tömör és ágos beszédet foglalja magában. etartozik az üzenetátadás erességének megfigyelése, lamint beszélgetések változatos mmunikációs kontextusokban rténő kezdeményezése, ytatása és befejezése is. Különféle szövegek vasása és megértése a különböző loknak (információszerzés, nulás vagy szórakozás) és övegtípusoknak megfelelő vasási stratégiák alkalmazásával. Különböző típusú és Az anyanyelvhez való pozitív titűd kialakítása, felismerve, hogy az yanyelvünk személyes és a kulturális zdagodás egyik lehetséges forrása. Mások véleményeinek és veinek nyitott módon történő egközelítése, és konstruktív, kritikai rbeszéd folytatása. A nyilvánosság előtti agabiztos megszólalás. A helyes szó-, illetve elvhasználaton túl törekvés az ztétikus kifejezésmódra. Az irodalom szeretetének sajátítása. A kultúrák közötti mmunikáció iránti pozitív attitűd alakítása.
A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök mertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó mindig az adott kontextusnak megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök eghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök merete. Az írott nyelv fő lemzőinek az ismerete (hivatalos, tköznapi, tudományos, urnalisztikai, bizalmas stb.) A nyelv és a mmunikációs formák időhöz, drajzi, társadalmi és mmunikációs környezethez való töttségének és változatosságának ismerése. lönféle célokat szolgáló írott övegek alkotása. A szövegalkotás yamatának nyomon követése (a zlatkészítéstől az átolvasásig). Írásbeli információk, atok és fogalmak keresése, űjtése és feldolgozása a tanulás rán, a tudás szisztematikus ndszerezése. A fontos formációk kiszűrése a övegértés, beszéd, olvasás és írás rán. Saját érvek meggyőző ódon történő megfogalmazása óban és írásban, valamint mások sban és szóban kifejtett zőpontjainak a teljes mértékű yelembevétele. Komplex szövegek őadások, beszélgetések, asítások, interjúk, viták) kotásához, előadásához vagy egértéséhez használt gédeszközök (pl. jegyzetek, 38
A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök mertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia eghatározása A kompetenciát alkotó mindig az adott kontextusnak megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök Ismeretek Készségek Attitűdök zlatok, térképek) alkalmazása. 2. Idegen nyelvi mmunikáció Az idegen nyelvi mmunikáció a gondolatok, zések és tények szóban és sban történő egértésének, kifejezésének értelmezésének pessége a társadalmi és lturális kontextusok egfelelő skáláján ( a unkahelyen, otthon, a abadidőben, az oktatásban képzésben ) az yanyelvtől különböző elve(ke)n, illetve az iskola nítási nyelvén az egyéni ények és szükségletek erint. 16 A szókincs, a funkcionális elvtan, az intonáció és a kiejtés merete. A verbális interakció lönféle típusainak az ismerete emélyes és telefonon történő szélgetés, interjú stb.). Az irodalmi és nem odalmi szövegfajták megfelelő rének ismerete (novella, vers, ság- és folyóiratcikk, honlap, mutató, levél, rövid beszámoló b.). A különböző beszélt és ott nyelvi stílusok és regiszterek vatalos, hétköznapi, urnalisztikai, bizalmas stb.) fő lemzőinek ismerete. A társadalmi konvenciók kulturális szempontok, valamint nyelvföldrajzi, társadalmi és mmunikációs környezethez való töttségnek és változatosságnak a Szóbeli üzenetek eghallgatása és megértése a mmunikációs helyzetek egfelelő körében (ismerős, a emélyes érdeklődési körhöz vagy ndennapi élethez kapcsolódó mákról). Beszélgetés zdeményezése, folytatása és fejezése ismerős, a személyes deklődési körhöz vagy a ndennapi élethez kapcsolódó mákról. Különféle témákról óló, nem szakszövegnek nősülő, illetve egyes etekben ismert területhez rtozó témáról szóló, akszövegnek minősülő írott övegek olvasása és megértése, lamint különböző típusú és lönféle célokat szolgáló írott övegek alkotása megfelelő A kulturális különbségek iránti gékonyság, a sztereotípiák utasítása. Érdeklődés és kíváncsiság a nyelvek nt általában (beleértve a szomszédos szágok nyelvét, a régióban beszélt elveket, a kisebbségi vagy klasszikus elveket, a jelnyelvet stb.) és = kultúrák zötti kommunikáció iránt. 39