Hogyan lehetne hazai, olcsó, környezetbarát villamos energiánk 2050-re? (és miért nem szerepel még tervben sem )



Hasonló dokumentumok
Towards the optimal energy mix for Hungary október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Hogyan lehetne hazai, olcsó, környezetbarát villamos energiánk 2050-re? (és miért nem szerepel még tervben sem )

Dr. Hoffmann László Elnök

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

Wind Energy the Facts Integrating wind power in Hungary

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter

A megújulóenergia-termelés Magyarországon

A magyar villamosenergiarendszer. szabályozása kilátások. Tihanyi Zoltán Rendszerirányítási igazgató MAVIR ZRt. MEE ElectroSalon május 20.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak?

Magyarország Energia Jövőképe

K+F lehet bármi szerepe?

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energetikai Szakkollégium Egyesület

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

CHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában

A fenntartható energetika kérdései

Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután

A napelemes áramtermelés lehetőségei és jelentősége

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

A megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március

Nagyok és kicsik a termelésben

A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán. Bagi Attila főosztályvezető-helyettes október 11.

"Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

A szélenergia helyzete, jövője hazánkban

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Megújuló energia piac hazai kilátásai

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája December 8.

Divényi Dániel, BME-VET Konzulens: Dr. Dán András 57. MEE Vándorgyűlés, szeptember

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Kiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével

A szélenergia hasznosítás legújabb eredményei. MTA ápr. 2.

ÓBUDAI ZÖLD EGYETEM A szélenergia hasznosítás gazdaságossága,hatékonysága,kihasználásának lehetőségei és korlátai BUDAPEST,

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor május 6.

Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására

Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

STRATÉGIA: Növekedésre programozva

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

Erőművi technológiák összehasonlítása

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

Tervezzük együtt a jövőt!

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

A szélenergia hasznosítás mai helyzete

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

Hulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök

A szélenergiából villamos energiát termelő erőművek engedélyezése

Napenergia-boom vár Magyarországra? Hazai trendek - nemzetközi viszonylatban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben

A megújuló energiaforrások alkalmazásának hatásai az EU villamosenergia rendszerre, a 2020-as évekig

energetikai fejlesztései

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

4. Magyar Szélenergia Ipari Workshop és Konferencia

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

AZ IDŐJÁRÁSFÜGGŐ EGYSÉGEK INTEGRÁCIÓJÁNAK HATÁSA A MAGYAR VILLAMOS ENERGIA RENDSZERRE

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak

4. Az energiatermelés és ellátás technológiája 1.

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke

Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép

A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai

Magyarország időarányosan 2010 óta minden évben teljesítette az NCsT-ben foglalt teljes megújuló energia részarányra vonatkozó célkitűzéseket.

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről

A fenntarthatóság sajátosságai

Átalakuló energiapiac

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

Átírás:

Hogyan lehetne hazai, olcsó, környezetbarát villamos energiánk 2050-re? (és miért nem szerepel még tervben sem ) Lehetőségek és gátak a szélenergia Magyarországi hasznosításában 2012. március 22-23. MET Erőmű Fórum Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs

A MSZIT TAGJAI: Central Energy Kft NRG Systems Kft MOV-R H1 Szélerőmű Kft Pannon Szélerőmű Kft MISTRAL ENERGETIKA Kft Vento Energetika Kft Kaptár Szélerőmű Kft Eolus Energetikai Kft Greenergy Szélenergetikai Befektető Kft Euro Green Energy Kft Clean Energy Kft Exner László WPSS Energetikai Kft Takács Gábor dr. Márkusfalvi-Tóth Ádám Kaptár B Kft Renerwind Kft Vestas Windpower Hungária Kft

AZ ELŐADÁS FŐ TÉMAKÖREI: 1.) A PwC tanulmány és eredményei 2.) A szélenergia-hasznosítás nagyobb rendszerszintű penetrációjának műszaki létjogosultsága és az árcsökkentő hatás 3.) Iparági összehasonlítás, nehézségek

1. A PwC TANULMÁNY ÉS EREDMÉNYEI

A PricewaterhouseCoopers Kft. elemzése 2010 ősz: Tárgy: Összefoglaló elemzés a hazai szélenergetika jelenlegi helyzetéről, az elért sikerekről és az aktuális kihívásokról Háttér: - 2006 óta befagyasztott MEH-engedélyezés - 2008 januárjától sokat kritizált KÁT-rendszer - 2008 ősze óta globális válságproblémák - 2009-ben sajátosan kiírt szélerőmű kapacitástender - 2010 tavaszán (energia)politikai fordulat - 2010 nyarán leállított széltender - 2010 nagy viharokat kavart NCsT tervezet - 2011 zavaros MEHCsT 2010-2020 a NCsT részeként Ugyanakkor: - EU-célkitűzések a RES-E nemzeti arányokra 2020-ig!

Támadások a szektor ellen: - Ettől drága a lakosság számára az áram - A KÁT-mérlegkör költsége a szélerőművek miatt magas - Veszélyt jelent a VER biztonságára (időjárásfüggés, szabályozhatatlanság) - Ausztriában a tarifa csak 5,7 cent/kwh - Más megújuló technológiákkal összehasonlításban kevésbé előnyös - Nem teremt munkahelyet

A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os engedélyes)! - Éves átlagos flotta-kihasználtság 22%; növekvőben! - A hazai villamosenergia-termelés 1,5%-át adjuk. - Beruházási költség: 1360-1800 EUR/kW (a gép 76%). - Működési költség (tőkeköltség nélkül) 5-7 Ft/kWh. - Támogatás nélkül egyelőre nem versenyképes a nyílt energiapiacon! - Prognosztizálható jövőbeni versenyképesség (tőkeköltséget is beleszámítva) a fosszilis tüzelőanyagot használó erőművekkel!

Szélerőművek a módosított KÁT-ban, 2011-ben: - 600/4014 GWh, ránk az összes KÁT-támogatásnak csupán a 15%-a jutott! - KÁT-os ár és piaci ár különbsége átlagosan 13,6 Ft/kWh volt nincs messze a többi EU-államétól! - Mindössze 0,20 Ft/kWh növekedést okoztunk a végfelhasználói árakban! (Ugyanez 740 MW szeles flotta esetén is csak 0,60 Ft/kWh lenne!) - Megtérülés (NPV>0) csak 10% súlyozott tőkeköltség mellett biztosított. Erős érzékenység a tarifára is! - A támogatott időszak után a szélerőművek a szabadpiaci árakat jelentősen csökkentik! (Műszaki élettartam > 25 év, azután várhatóan technológiai upgrade ugyanazon telephelyen!)

Szélerőművek nemzetgazdasági hatása: - Fenntartható fejlődés és környezetvédelem - Energia importfüggőség (főleg a fosszilis) csökkentése, energiapiaci diverzifikáció - Hosszú távú ellátásbiztonság javulása, földrajzi diverzifikáció, szállítási veszteségek csökkenése - Támogatás utáni időszakban árcsökkentő hatás, fosszilisek árától független költségek - Régió- és térségfejlesztés, beruházások és foglalkoztatás közvetlen és közvetett ösztönzése - Minden újabb 100 MW szélerőmű: - 61 millió m3 földgáz kiváltás, - 126 ezer tonna CO2 emisszió elkerülés!

Munkahelyteremtés a hazai szélerőmű iparban: - Zoltek Zrt.: akrilszál és az abból készülő szénszál gyártására koncentrál - Lakics Gépgyártó Kft.: ipari motor- és generátorházakat, léghűtéses, vízhűtéses, vegyes (kombinált) hűtésű motor- és generátorházakat gyárt - VIDEOTON Holding Zrt.: elektronikai gyártó, a szélerőmű iparnak is szállít - ABB: A Vestas Spare Parts & Repair egyik beszállítója - Siemens: A Vestas Spare Parts & Repair egyik beszállítója - Alcoa-Köfém Kft.: a Vestas Wind Systesm A/S dán beszállítójának az Aluwindnek szállít alumínium lemezeket - A Vestas Wind Systesm A/S egy másik beszállítója, a spanyol INDUSTRIAS BARGA S.L. (http://www.ibarga.com) szintén Magyarországról vásárolja az alumínium lemezeket. - Jabil Circuit Gyártó Kft.: nyomtatott áramköri részegységek gyártása, elektronikai összeszerelés. - Flextronics Magyarország: elektronikai összeszerelés - Sanmina-SCI Magyarország Kft.: elektronikai összeszerelés

2. A SZÉLENERGIA-HASZNOSÍTÁS NAGYOBB RENDSZERSZINTŰ PENETRÁCIÓJÁNAK MŰSZAKI LÉTJOGOSULTSÁGA ÉS AZ ÁRCSÖKKENTŐ HATÁS

Egy januári hét terhelésviszonyai 5 különböző É-Dunántúli telephelyen:

Fontosabb megállapítások: - Számottevő különbség a szélviszonyokban csak az Észak-Dunántúl önmagában is igen változatos! - Jól megfigyelhető együttmozgások: > Sopron térsége Mosonmagyaróvár térsége (uralkodó Ény-i szélcsatorna; Atlanti frontok) > Komárom térsége Bakony (délies komponensek; Mediterrán frontok)

KE költség virtuális csoport tagjaként (csak szélerőművek, 49.4 MW): A 2011. január 3-9. közötti időszakban alkalmazott elszámolási tény KE árakkal:

KE árak, 2011. január:

KE költség virtuális csoport tagjaként (csak szélerőművek, 49.4 MW): A 2012. január 3-9. közötti időszakban alkalmazott elszámolási tény KE árakkal:

KE árak, 2012. január:

A menetrend napon belüli módosíthatóságának vizsgálata: 2011. január 3., 0:00 6:00 Az előző 6 órás tény adatsor trendjéből (lineáris regresszió), valamint az előző napi előrejelzés ide vonatkozó értékeiből készített egyszerű becslés.

A tározás megoldásáig sincs igazán nagy gond a kiszabályozással:

Az előrejelzések pontosításának lehetséges fejlesztési irányai: - Központi MAVIR- Üzemeltetők ( MSZIT? ) előrejelző rendszer felállítása - Intelligens (tanuló/tanítható), modern matematikai modellek alkalmazása; - Időjárás előrejelzési (elsősorban szélsebesség) adatok beszerzése több, egymástól független forrásból akár másik, távolabbi (sőt akár külhoni!) szélerőműtől is; - Napon belüli gyakoribb adatszolgáltatás a várható szélsebességekről - Részvétel az országos központi rendszerszabályozásban, negatív irányban, már kötelező a MAVIR Üzemi Szabályzata szerint.

A hosszú távú árcsökkentés demonstrációja: A 2030-as zöld szcenárióban 3000 MW beépített szélerőművi kapacitást feltételeztünk.

3. IPARÁGI ÖSSZEHASONLÍTÁS, NEHÉZSÉGEK

Az Európai keretfeltételekről:

A 2011-es hazai energiapolitikai döntésekről: NCsT: 750 MW (740 MW+10 MW) installált szélerőmű kapacitás 2020-ra. Ez a 2008 évi műszaki lehetőség a MAVIR szerint!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Az NCsT lebontása a MEHCsT által: nem világos, néhol pedig irreálisnak tűnő szerepek leosztása az egyes megújulós technológiákra!

Az Európai és hazai elképzelések összehangolásáról: A NCsT (és a MEHCsT) súlyosan alulbecsli a szélenergia hazai szerepét!

A szél a hatályos hazai energiapolitika mostohagyereke: A MEHCsT 2020-as előirányzatait a mérvadó szakmai körök kétlik!

A hazai megújuló energetika jövője a konvencionálisok függvénye: Elsősorban a nukleáris opció megvalósulása tűnik mérföldkőnek!

Mindenek ellenére a szélről lemondani itthon sem lehet: Hisszük, hogy 2030-ra a szélenergetika valós súlya ezt meghaladó lesz!

A szélenergia-hasznosítás bizonyos mértékig a nuleáris opció alternatívája is lehet:

Javaslataink újabb szeles kapacitások létesítéséhez: RÖVID TÁVON (3-5 év): - Szélparkok SCADA rendszereinek bekapcsolása a MAVIR-ba. - MAVIR általi országos központi menetrendezés. - Rendszerérdekű terhelés-korlátozás esetén a (kompromisszumosan megállapított) termeléskiesés kompenzálása. - Jelenleg kihasználatlan menetrendtartó erőművek és kiserőművek kooperációja. - UCTE-n belüli közvetlen kooperáció (határkeresztező kapacitások!). - Az import féken tartása. HOSSZABB TÁVON (5-10 év): - Kiszámítható energiapolitika, valódi zöld stratégia! - Központi (TSO-szintű) energiatározás megoldása, akár a kiserőmű beruházók anyagi hozzájárulásával is!

A FEJLŐDÉS NEM ÁLL, ÉS NEM IS ÁLLÍTHATÓ MEG, DE: Átlátható, stabil szabályozási keretre van szükség! Köszönöm a figyelmet!