Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról

Átírás

1 Értékelés és Gazdasági Tanácsadás Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról december 1.

2 Munkánk tárgya A Magyar Szélenergia Társaság megbízásából a szeptember 23-i szerződés alapján a Kft. összefoglaló elemzést készített a hazai szélenergetika jelenlegi helyzetéről, a szegmens által elért sikerekről, és a jelenlegi kihívásokról. A tanulmány célja elsősorban Röviden bemutatni az első hazai szélerőmű évi indulását követő időszak fejleményeit, a jelenlegi helyzetet, Megvizsgálni a szélerőművek alkalmazásának pénzügyi-gazdasági kérdéseit hazai és nemzetközi példák alapján, Vázolni a szélerőművek elterjedésének nemzetgazdasági előnyeit, Áttekinteni a szélerőművek támogatásának elsődleges hazai eszközét, a kötelező átvételi rendszert (KÁT), Bemutatni a hazai szabályozási rendszer egyes elemeit, főként a menetrendezés és rendszerszabályozás területén, fejlesztési javaslatokat megfogalmazni nemzetközi példák alapján. A tanulmánynak nem célja, hogy átfogó jelleggel lefedje a szélerőművek elterjedésének minden aspektusát. Megbízási szerződésünknek megfelelően kizárólag a fenti területekre fókuszálunk, ezek tekintetében a főbb kérdéskörök ismertetésére törekszünk. Az általunk felhasznált információk jellemzően publikus forrásból származnak. Ezek mellett rendelkezésünkre állt a jelenlegi hazai szélerőmű-kapacitások több mint negyedére, kb. 80 MW-nyi kapacitásra vonatkozó részletes termelési és pénzügyi információ. A minta alapján törekedtünk a hazai szélenergetika egészére vonatkozó következtetések megfogalmazására. A hazai kapacitások teljes körére vonatkozóan nem álltak rendelkezésünkre a fenti adatok. Ugyan a jelenleg kiadott engedélyek 330 MW-ra korlátozzák a maximális szélerőmű-kapacitást hazánkban, elemzésünkben megvizsgáltuk a 2009-ben meghirdetett, majd visszavont 410 MW kapacitás jövőbeli megvalósulását követően várható fejleményeket (740 MW szcenárió). Felhasználás Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról 2 A tanulmány teljes terjedelmében a Magyar Szélenergia Társaság és annak jogi személyiségű tagjai részére készült. Más, harmadik fél kizárólag a PwC előzetes írásbeli hozzájárulása esetén férhet hozzá. A végleges tanulmány vezetői összefoglalója a PwC és a tagok beleegyezésével ezen a körön kívül is felhasználható.

3 Magyarországon működő szélerőmű-kapacitás Magyarország esetében a vállalások szerint 2020-ra a megújuló energiahordozó felhasználásnak el kell érnie az országos teljes bruttó energiafogyasztás 13%-át. A jelenleg becsült részarány 7,56%. A szélerőművek részesedése a beépített kapacitás tekintetében kb. 3,2%, míg a villamosenergia-termelésben kb. 1,2%. A vállalás teljesíthetősége érdekében várhatóan további jelentős kapacitásbővítésre van szükség a szélerőművek körében. Magyarország területén, negyedévi adatok szerint, 155 üzembe helyezett szélerőmű működik, 295 MW-nyi összteljesítménnyel, további 34 MW kiépítése folyamatban van. A Magyar Energia Hivatal 330 MW szélerőmű-kapacitást engedélyezett, a 410 MW pótlólagos kapacitásra kiírt tender 2010-ben visszavonásra került. A parkok elsősorban a kisalföldi régióban lettek telepítve. Az újabb erőművek teljesítménye 1,5-3 MW. A szélerőművek átlagos kihasználtsága az elmúlt években évi kb. 2 százalékponttal nőtt, így első felére elérte a 22%-ot. Szélerőművek beruházási költségei A szélerőművek telepítésekor, illetve azt megelőzően az általában több évig tartó tervezési és engedélyeztetési szakaszban számos jelentős költség merül fel, azonban a beruházási költségek közel háromnegyedét általában maga a torony, a rotorok és a kapcsolódó berendezések teszik ki. A European Wind Energy Association ( EWEA Európai Szélenergia Társaság) tanulmánya EUR/kW átlagos beruházási költséget mutat Európában ( időszak), az újabb szárazföldi parkok beruházási költsége az Egyesült Királyságban a BWEA 2010-es felmérése szerint EUR/kW közötti, míg a DECC elemzése szerint EUR/kW. A hazai telepítések költsége a vizsgált parkokban EUR/kW között volt a időszakban. Forrás: EWEA Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról 3 Ugyanakkor az adott területen tapasztalható szélviszonyok fontos korlátját jelenthetik a beruházási költségek összehasonlíthatóságának: azonos teljesítmény eléréséhez kedvező szélviszonyok esetén elegendő alacsonyabb torony építése, illetve kisebb rotorátmérő, ami számottevő költségelőnyt eredményezhet. Nem hagyható figyelmen kívül a hálózati csatlakozás költségének eltérő mértéke sem. Magyarországi szélerőművek kapacitásának alakulása, Összkapacitás (MW) Adott évben telepített kapacitás (MW) Forrás: MSZET A szélerőművek beruházási költségeinek aránya Európában 1% 1% 1% 1% 4% 9% 7% 76% Torony, rotor, elektromos berendezések Hálózati csatlakozás Építési munkák Elektromos telepítés Tanácsadás Pénzügyi költségek Útépítés Egyéb

4 Szélerőművek működési költségei A szélerőművek közvetlen működési és karbantartási költségei, mivel üzemanyagra nincs szükség, jóval alacsonyabbak a többi erőműtípus költségeinél, és függetlenek a fosszilis energiahordozók árától. A szélerőművek főbb működési költségei a rendszeres karbantartás, biztosítás, javítások, pótalkatrészek, adminisztrációs és személyi költségek. Az általunk vizsgált hazai szélerőművek működési költségei (tőkeköltség nélkül) kb. 5-7 Ft/kWh körül alakultak 2009-ben, amely hosszabb távon is stabilnak mondható. Az európai tanulmányok 2-4 cent/kwh költséget mutatnak ban (5,6-11,2 HUF/kWh, 280 HUF/EUR árfolyamon). Termelési költségek, árképzés A fenti működési költségek nem tartalmazzák a beruházás tőkeköltségét (hitelköltség és megtérülés elvárások). A jelentős beruházási költségek miatt a kapcsolódó tőkeköltség megdrágítja a szélerőművek fajlagos termelési költségeit, kedvezőtlen szélviszonyok és kihasználtság esetén még jelentősebb a költséghatás. A tőkeköltség esetében fontos tényező az ország kockázati megítélése: az euróban mért tízéves lejáratú állampapírhozam a tanulmány írása idején hazánkban (5,4%) átlagosan 2,5-3 százalékponttal haladja meg a nyugat-európai (német, francia, 2,45% és 2,9% közötti) szinteket, ami növeli a hazai szélerőművek finanszírozási, egyúttal termelési költségeit. A mai villamosenergia-piacon, piaci körülmények között a megújuló erőforrások, köztük a szélenergia, a pusztán pénzügyi szemléletű termelési költségek tekintetében jellemzően nem versenyképesek, mivel a fosszilis erőművek olcsóbban termelnek. Azonban a pénzügyi megközelítés nehezen tudja kezelni a fosszilis erőművek externális hatásait (CO 2, kén, por és egyéb szennyezések). Az externáliák valós költségének figyelembe vétele felértékelheti a tiszta megújuló energiaforrásokat. Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról 4 Fajlagostermelési költség (EUR/MWh) A jövőben, a becslések szerint fajlagosan olcsóbb lesz a szélerőművekben termelt áram, mint a szén- vagy gázerőművekben, a teljes termelési költséget figyelembe véve (tőkeköltséggel együtt). Ennek hátterében elsősorban a technológiai fejlődés és a növekvő tüzelőanyag-költségek állnak. A vizsgált hazai szélerőművek működési költségeinek aránya (2010. terv, tőkeköltség nélkül) 16% 22% 11% Forrás: PwC számítás Forrás: PwC 5% 1% 9% 36% Rendszeres karbantartás Távfelügyelet Elektromos berendezések Biztosítás Javítás Nem tervezett javítás Adminisztráció Erőműtípusok becsült teljes termelési költségeinek összehasonlítása (tőkeköltséggel, európai és észak- amerikai adatok) Erőműtípusok becsült termelési költségeinek összehasonlítása (új200 beruházások esetében) Szén Gáz Nukleáris Nap (CSP) Spanyolország Költségtartomány Nap (CSP) Szahara Átlagos költség Nap (PV) Szél szárazföld Szél tengeri

5 Szélerőművek a KÁT-ban A megújuló erőforrásoknak, fosszilisekkel szembeni költséghátrányuk miatt, valamint előnyeik érvényesülése és az elterjedésük ösztönzése érdekében támogatásra van szükségük. A hazai támogatási keret alapja a kötelező átvételi rendszer (KÁT). A KÁT mérlegkörbe tartoznak (és támogatott átvételi áron értékesíthetnek) a szél-, nap- és vízerőművek, a biomassza-, biogáz-, szennyvízgáz- vagy hulladéktüzelésű hőerőművek, illetve kapcsolt erőművek. A támogatott kapcsolt erőművek között több 50 MW feletti teljesítményű nagyerőmű található. A KÁT körben 2009-ben 6920 GWh villamos energia került átvételre, ennek piaci ár feletti költsége (támogatástartalma) 78,9 milliárd Ft. Mind volumen (4640 GWh), mind támogatási összeg (54,6 milliárd Ft) tekintetében közel 70% volt a kapcsoltan termelő erőművek részesedése, ezen belül a 100 MW feletti kapcsolt erőművek támogatása 8,1 milliárd Ft volt 2009-ben. A biomassza tette ki a megújulók támogatásának közel háromnegyedét. A szélerőművek által termelt KÁT energia 2009-ben 300 GWh, az erre jutó teljes támogatási összeg 3,8 milliárd Ft, ami az összes KÁT támogatás csupán 5%-át teszi ki. A első félévi adatok szerint a szélerőművek termelése 230 GWh volt a 3862 GWh teljes KÁT termeléshez képest, míg a támogatás értéke 3,1 mrd Ft a teljes 44,2 mrd Ft-tal szemben (7,1%-os részesedés). A szélerőművek által termelt villamos energia átvételi ára jelenleg 29,28 Ft/kWh (2008. előtti engedély esetén), a piaci ár és a támogatott ár különbsége átlagosan 13,6 Ft/kWh volt első felében. A KÁT árat és a fajlagos támogatást összevetve európai példákkal (5-9,7 cent/kwh közötti tarifák) a hazai támogatás nem áll messze a többi országétól, Ausztriában például 9,7 cent/kwh az aktuális átvételi tarifa (kb. 27,2 Ft/kWh) mennyiségi korlát nélkül. Forrás: MEH Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról 5 A tarifák nemzetközi összehasonlítása azonban nem egyértelmű a tarifa mértékét befolyásoló több tényező miatt. A kötelező átvételi tarifa egyúttal az energiastratégia megvalósításának eszköze is: ha egyes megújuló erőforrások ösztönzése a cél, a hatóság magasabb tarifát határoz meg, ennek hatására új beruházások indulnak. Ha megépült a célzott kapacitás, a hatóság csökkenti a tarifát, így lassulnak az új beruházások. Nem hagyhatók figyelmen kívül az adott ország/régió széljárási adottságai sem: kedvezőbb szél esetén kisebb lehet a beruházási költség (kisebb torony, rotorátmérő miatt), és magasabb lehet az árbevétel (a nagyobb áramtermelés miatt), így alacsonyabb átvételi ár mellett is megtérülhet a beruházás. Így az egyes országok átvételi tarifái a szabályozói szándék, a szélviszonyok és az országkockázat szintjének (tőkeköltség) ismerete nélkül közvetlenül korlátozottan hasonlíthatók össze. KÁT keretében átvett villamos energia, (GWh) Kapcsolt (67,1%) Megújuló (30,7%) Biomassza (22,6%) Támogatás a KÁT keretében, (mrd Ft) Kapcsolt 54,6 (69,2%) Megújuló 23,3 (29,5%) Biomassza 18,3 (23,2%) Szélerőmű 300 (4,3%) Szélerőmű 3,8 (4,8%)

6 A KÁT támogatás árhatása első felében a szélerőművekre, vagyis egy tisztán zöld energiára jutó KÁT támogatás becsléseink szerint a fogyasztók számára a (forgalomarányos rendszerhasználati díj, alap- és teljesítménydíj nélkül, ÁFA-val vett) kb. 25 Ft-os átlagos egyetemes szolgáltatási árhoz képest mindössze 0,18 Ft/kWh árnövelő hatást jelentett, míg a KÁT kör közel 70%-át kitevő kapcsoltan termelt energia támogatásának fogyasztói árhatását 1,67 Ft/kWh-ra becsültük. Összehasonlításként az olyan, szintén a villamos energia fogyasztói árában többletként jelentkező, támogatás jellegű tételek, mint a szénpiaci szerkezetátalakítás támogatása 0,2 Ft/kWh, illetve a villamosenergia-ipari nyugdíjasok kedvezményes áramvásárlásának támogatása 0,09 Ft/kWh többletköltséget jelentettek. Megvizsgáltuk a korábban meghirdetett 410 MW szélerőmű-kapacitás jövőbeli megvalósulása esetén várható többletköltséget. Amennyiben a hazai teljes szélerőmű-kapacitás eléri a 740 MW-ot, és a jelenlegi kb. 22%-os kihasználtság helyett 25%-kal működnek a szélparkok, az általuk termelt kb GWh villamos energia árhatását 0,6 Ft/kWh mértékűre becsüljük változatlan fogyasztás és KÁT árak mellett. A számítás nem veszi figyelembe a KÁT-ból kikerülő szélerőművek várható árcsökkentő hatását, amely a hasznos élettartamuk végéig jelentkezhet (ld. a túloldalon), illetve a kiegyensúlyozási szükséglet többletköltségét. Megtérülési számítások Az általunk vizsgált szélparkok esetében nagyvonalú számításokat végeztünk arra vonatkozóan, hogy mely tényezők hogyan befolyásolják a szélerőművek megtérülését. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a kötelező átvételi ár mértéke és a tőkeköltség jelentős, döntő befolyással van a projektek megtérülésére. Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról 6 A számítások azt mutatják, hogy a jelenlegi költségszerkezet és KÁT tarifa fennmaradása esetén a szélerőművek nettó jelenértéke (közgazdasági megtérülése) 10%-os súlyozott tőkeköltség mellett pozitív. Ugyanakkor a tőkeköltség 0,5-1 százalékpontos növekedése már negatív értéket eredményez. Hasonlóképpen a KÁT ár kismértékű, 3-5%-os változása esetén jelentősen ingadozik a projektek megtérülése. Az adott keretek között nem vállalkoztunk az alkalmazandó KÁT árak optimális és indokolt szintjének meghatározására. Ugyanakkor az egyszerűsített számításokból is kitűnik, hogy a piaci átlagárak alkalmazásával a szélerőművek telepítése és üzemeltetése nem térül meg. A szélparkprojektek megtérüléséhez a piaci árat számottevően meghaladó kötelező átvételi tarifára van szükség, enélkül a befektetői érdeklődés megszűnhet, és a megújulókkal kapcsolatos hazai vállalások veszélybe kerülhetnek. Szélerőművek árhatása a szabadpiacon A szélerőművek árnövelő hatása a KÁT rendszerben a fentiek alapján összességében elhanyagolhatónak mondható. Viszont nyugat-európai példák alapján az körvonalazódik, hogy a kötelező átvételi időszak után szabadpiacon értékesítő szélerőművek jelentősen csökkenthetik a szabad piaci árat. Ennek oka a megtérülést követő, korábbiakban bemutatott rendkívül alacsony fajlagos termelési költség, ami összességében az erőművi portfólió kínálati árát csökkentheti. Az EWEA dán számításai alapján az árcsökkentő hatás a 0,5 cent/kwh-t (kb. 1,4 Ft/kWh) is elérte a teljes fogyasztásra vetítve ( időszakban, a hazait jelentősen meghaladó, 20% feletti szélerőműpenetráció).

7 Szélerőművek integrálása a hazai villamosenergia-rendszerbe A hazai villamosenergia-szektor maximális szélerőmű-kapacitásának egyik gyakran hivatkozott korlátja a rendszer rugalmatlansága, a le- és felszabályozási tartalékok hiánya. Több piaci tanulmány (pl. MAVIR, MSZET stb.) szerint azonban ezek a problémák a szélerőművek megjelenése előtt is léteztek első féléves adatok alapján, a mai beépített 295 MW szélerőmű-kapacitás a kb MW-nyi teljes beépített kapacitás 3,17%-a. Megemlítendő azonban, hogy ezen szélerőmű kapacitás 22%-os átlagos kihasználtsággal termel, ezért ha a megtermelt energiát vizsgáljuk, a szélerőművek által első félévében termelt 230 GWh villamos energia a teljes beépített kapacitás által termelt GWh-hoz képest (1,24%-os részesedés) jól mutatja, hogy ma a szélenergia piaci részesedése még igencsak elenyésző. A szélerőműveknek (ahogy a KÁT mérlegkörben minden erőműnek) éves, illetve havi menetrendet kell készíteniük a következő időszakra negyedórás bontásban. Lehetőségük van azonban ezek módosítására heti vagy napi menetrenddel. Az érvényes menetrendtől való eltérést a MAVIR 5 Ft/kWh szabályozási pótdíjjal bünteti, amelyet a szélparkok esetében az adott napi kumulált menetrendtől való 50%-os eltérési limit feletti részre ró ki a rendszerirányító. A pótlék célja a kiegyenlítőenergia-szükséglet miatt felmerülő többletköltségek megtérítése. Ugyan a fel- és lefelé történő kiegyenlítés költsége eltér, a pótdíj ebben nem tesz különbséget. A szélerőművek meteorológiai és statisztikai előrejelzési módszerei elemzésünk szerint jelenleg nem teszik lehetővé a pontos menetrendkészítést. A vizsgált szélerőműveknél az egyes előrejelzési időszakok több mint 20%-ában a tényleges teljesítmény több mint 20%-kal eltért a menetrendtől. A vizsgált szélparkok átlagosan 0,2-0,7 Ft/kWh szabályozási pótdíjat fizettek ( ) a teljes termelésükre vetítve. Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról 7 A pótdíjazási rendszerben végső soron a termelők fizetik a szabályozás költségeit, azonban a rendszer nem biztosítja, hogy a teljes pótdíjbefizetés megegyezzen a kiegyenlítő energia költségével. Nemzetközi tanulmányok a pótdíjazási rendszerre az alábbi európai alternatívákat sorolják: Kiegyenlítés költségének áthárítása a fogyasztókra (pl. Auszria): Mivel a kiegyenlítés költségét a fogyasztók viselik, a termelői oldalon viszonylag alacsony a motiváció a rendszer rugalmassá tételére, a kiegyenlítő energia szükségletének csökkentésére. Előrejelzési és menetrendadási kötelezettség hiánya (Portugália): A rendszer figyelembe veszi és méltányolja az időjárásfüggő termelők korlátozott előrejelzési képességeit, úgy, hogy közben nem motiválja a termelőket a kiegyenlítési szükséglet minimalizálására. A megújulókat kiegyenlítési kötelezettség terheli (pl. Egyesült Királyság): A termelőknek biztosítaniuk kell, hogy a termelési menetrendtől való eltérés esetén is fennmaradjon a rendszer egyensúlya. A szélerőművek jellemzően társulnak egy olyan piaci szereplőhöz, aki biztosítani tudja ezt a kötelezettséget termelési és kereskedési tevékenysége segítségével (csoportos menetrendadás, virtuális erőművek) vagy a kiegyenlítő piacról szerzik be a szükséges energiát. A pótdíjazási rendszer, illetve annak alternatívái különböző mértékben motiválják a villamosenergia-rendszer szereplőit a kiegyenlítési szükséglet minimalizálására.

8 Kiegyenlítési szükséglet csökkentése A Trade Wind és az IEA számításai szerint, míg egyetlen szélerőmű vagy park átlagos termelésingadozása, illetve menetrendtől való eltérése számottevő, több park esetében az ingadozás és a terv/tény eltérés jelentősen alacsonyabb. Rendszerszinten tehát kisebb a szélerőművek kiegyenlítési szükséglete. A tanulmányok megerősítik, hogy rövidebb időtávon a szélerőművek termelés-előrejelzése pontosabb. A kiegyenlítő energia költségeinek csökkentésére a fentiek alapján megoldás lehet: A menetrendadási időszak csökkentése, akár 4-6 órás időtávra: A szélerőművek termelési előrejelzései rövidebb időtávra jóval pontosabbak, mint hosszabbra. A néhány órás előrejelzés már megfelelő pontossággal jelzi a rendszerüzemeltető számára a kiegyenlítési szükségletet és annak várható irányát, így megfelelő idő állhat rendelkezésre a kiegyenlítést végző erőművek körének optimális kialakítására a költségcsökkentés érdekében. A kiegyensúlyozandó rendszer területi/mérlegköri bővítése: Nagyobb területen, illetve nagyobb mérlegkörben jellemzően csökken a termelés és fogyasztás ingadozása, így csökken a kiegyensúlyozási szükséglet is, továbbá bővül a rendelkezésre álló költséghatékony termelési eszközök köre is. A szélerőművek esetében a földrajzi diverzifikáció, az egyes parkok távolsága további kedvező hatással van a termelési ingadozás csökkentésére, a kiegyenlítési szükséglet minimalizálására. A szélerőművek csoportos menetrendadása, virtuális erőművek kialakítása: Több szélpark együttes termelésingadozása alacsonyabb, mint egyetlen parké az eltérő szélviszonyokból fakadóan. Mivel az egyes parkok számottevő mértékben kiegyenlítik egymás termelésének ingadozását, a szélfarmok csoportos menetrendadása, virtuális erőművek kialakítása csökkentheti a termelés ingadozását, a menetrendtől való eltérést, illetve a kiegyenlítési szükséglet mértékét. Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról 8

9 Vezetői összefoglaló Szélerőművek nemzetgazdasági hatása A megújuló energiahordozók, köztük a szélenergia elterjedése számos pozitív hatással bírhat a nemzetgazdaság egészére. A főbb területek, ahol lényeges változások érhetők el: Fenntartható fejlődés és környezetvédelem, tiszta energia, légszennyezés csökkenése (CO2, kén, por, stb.), Energia importfüggőség csökkenése, energiapiaci diverzifikáció, fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkenése, Hosszú távú ellátásbiztonság javulása, a termelés földrajzi diverzifikációja, szállítási veszteségek csökkenése, KÁT időszak után árcsökkentő hatás (nyugat-európai példák alapján), fosszilis energiahordozók árától független költségek, Számításaink szerint minden 100 MW plusz beépített szélerőműkapacitás, mai árakon számolva, 61 millió m3 földgázt (piaci értéke kb. 4,3 milliárd Ft), illetve 126 ezer tonna CO2 -t (piaci értéke 540 millió Ft) válthat ki. A szélerőművek hátrányaként jellemzően az okozott környezeti hatások (zaj, madarak veszélyeztetése, tájkép), a viszonylag alacsony átlagos kihasználtság, a magas termelési költségek (tőkeköltséggel), illetve az előrejelzési és rendszerszabályozási kérdések merülhetnek fel a penetrációtól függő mértékben. A nemzetgazdasági előnyök minél szélesebb körű érvényesüléséhez átlátható, stabil szabályozási keretre van szükség, amely további beruházások megvalósítását ösztönzi, szem előtt tartva az esetleges akadályok lebontását, a hátrányok minimalizálását. Régió- és térségfejlesztés, beruházások és foglalkoztatás ösztönzése közvetlenül és közvetve. Az általunk végzett számítások alapján a jelenlegi szélerőműkapacitások és az általuk termelt villamos energia (korábbi fejlesztésű 38%-os hatékonyságú) gáztüzelésű erőművekben való megtermelése kb. 160 millió m3 gázimportot jelentene (kb. 11,3 milliárd Ft értékben), illetve kb. 320 ezer tonnányi CO2 kibocsátást évente (becsült értéke kb. 1,4 milliárd Ft). A 2009-ben meghirdetett, majd visszavont 410 MW-nyi új szélerőműkapacitás megvalósulása esetén (25% kihasználtsággal) a várhatóan kiváltott gázimport kb. 450 millió m3 lenne, aminek piaci értéke kb. 31,8 milliárd Ft. Ezzel párhuzamosan 930 ezer tonna a CO2 kibocsátás csökkenése, amelynek értéke hozzávetőleg (a kvóták ára alapján) 4 milliárd Ft. (A fenti nagyvonalú becslések a szélerőművek által termelt villamos energia gázerőműves kiváltására vonatkoznak, nem veszik figyelembe a kiegyenlítő energia többletköltségének hatását). Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról 9

10 Szószedet Rövidítés Definíció BWEA British Wind Energy Association DECC Department of Energy and Climate Change (Egyesült Királyság) EUR Euró EWEA The European Wind Energy Association IEA International Energy Agency KÁT Kötelező átvétel MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. MEH Magyar Energia Hivatal MSZET Magyar Szélenergia Társaság PwC Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról 10

11 Források 1. Wind Energy The Facts, EWEA, Earthscan kiadó, 2009; 2. Szélerőművek kihasználtsága Magyarországon, MAVIR, 2010; 3. A megújuló energiaforrások foglalkoztatási hatásának meghatározása Magyarországon, ESSRG Kft., 2010 április; 4. Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés főbb mutatói I. félévében, MEH, 2010; 5. Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés főbb mutatói évben, MEH, 2010; 6. Működési tapasztalatok és javaslatok a KÁT elszámolási és tervezési modell fejlesztési lehetőségeire, MAVIR, 2010 szeptember; 7. Kapcsolt és megújuló energiaforrások 2009, MAVIR, 2009; 8. Dr. Gács István, A szélenergia-termelés támogatása, Elektrotechnika Magazin 2010/01, 2010; 9. A magyar villamosenergia-rendszerbe illeszthető szélerőművek mennyisége, MEH, július; 10. A magyar villamosenergia-rendszer (VER) adatai 2009, MAVIR, 2009; % renewable electricity A roadmap to 2050 for Europe and North Africa, PwC tanulmány, 2010; 12. Hannele Holttinen, Estimating the impacts of wind power on power system summary of IEA Wind collaboration, 2008; 13. Wind Energy Generation Costs, Renewable UK, június; 14. The Economics of Wind Energy, EWEA, március; 15. Megújuló energiák hasznosítása, Magyar Tudományos Akadémia, 2010; 16. Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 2010; Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról 11

12 Források 17. A közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló, H/4858. számú országgyűlési határozati javaslathoz, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 2010; 18. The support of electricity from renewable energy sources, Commission of European Communities, 2008; 19. Havi jelentés a MEH által szabályozott energiaipar júliusi működéséről, MEH, 2010; 20. Új Széchenyi Terv, Nemzetgazdasági Minisztérium, 2010; /2007. (XII. 23.) GKM rendelet; /2007. (XII. 23.) Korm. rendelet; /2007. (X. 20.) Korm. rendelet; 24. Design and operation of power systems with large amounts of wind power, IEA wind, 2007; 25. Magyarország megújuló energiahordozó cselekvési terve, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, szeptember; 26. Dr. Hunyár Mátyás, Dr. Veszprémi Károly, Támogatandó-e a szélenergia Magyarországon? Elektrotechnika Magazin 2010/04, 2010 Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról 12

13 Kapcsolat Almássy Tibor Cégtárs Katona Zoltán Vezető menedzser A ( iparágspecifikus könyvvizsgálati, adó- és pénzügyi tanácsadási szolgáltatásaival segíti ügyfeleit összetett üzleti problémák megoldásában, és abban, hogy mérhető módon legyenek képesek érték teremtésére. Több mint szakértője a világ 151 országban új megközelítésen alapuló komplex szakértői tanácsok alkotása érdekében egyesíti tudását és tapasztalatát. A Tanulmányhoz kapcsolódóan bármilyen beruházási és más üzleti döntés meghozatala kizárólag a felhasználót illeti, és a következményei őt terhelik. A PwC nem vállal semmilyen felelősséget harmadik fél felé a Tanulmány vagy a Tanulmányban szereplő bármely információ felhasználásából eredő esetleges károkért, kötelezettségekért. A Tanulmányban felhasznált információkat a PwC több, alapvetően nyilvánosan elérhető forrásból szerezte. A rendelkezésre álló adatokat nem vizsgáltuk felül, azokat nem ellenőriztük, illetve harmadik féllel nem ellenőriztettük, és különösen nem hajtottunk végre a számviteli szabályoknak megfelelő könyvvizsgálatot Kft. Minden jog fenntartva. A kifejezés a Kft. magyarországi irodájára, illetve, a szövegkörnyezettől függően, a International Limited önálló és független jogi személynek minősülő tagvállalatokból álló hálózatára vonatkozik.