Egy Zrt. 2008-2009-2010. üzleti évének átfogó ellenőrzése keretében tett Áfa megállapítási jogeset
A vállalkozás jellemzői Magyar tulajdonú vágóhíd és húsipari termékeket előállító cég, saját élősertést tenyésztő gazdasággal (teleppel) nem rendelkezik, alapanyag beszerzése belföldről, illetve az EU-ból történik, a beszerzések fizikai lebonyolításához szükséges saját fuvarozási részlege nincs, árbevétele: - 2008 évben: 14,85 mdft - 2009 évben: 14,42 mdft - 2010 évben: 17,09 mdft. mindhárom vizsgált évben veszteséges, folyamatos termelés-finanszírozási problémák.
Átfogó vizsgálat Átfogó ellenőrzésen belül az Általános forgalmi adó: alap : pénzforgalmi, főkönyv-analitika, főkönyvbevallások, mivel az Adózó a vizsgált időszakban folyamatosan áfa visszaigénylő pozícióban volt, kiemelten ellenőrzött témának minősült a levonható áfát indukáló belföldi - élő és félsertés - beszerzés, első körben szúrópróbaszerű kiválasztása és vizsgálata: - jelentős volument képviselő beszállítók, ezen belül - új beszállítónak minősülők, - céginfó adatai (státusz, tevékenységi kör, székhely,stb.)
Átfogó vizsgálat Az elsőkörös vizsgálat eredményeként 3 belföldi beszállítónál volt szükséges további vizsgálat az alábbiak alapján: - tevékenységi kör pl. faipari munkák, - a lebonyolított sertésértékesítés utáni megszűnés, cégértékesítés, - mindhárom gazdálkodó székhelye azonos (volt) - egy személyhez köthetőek, mivel a magánszemély vagy teljes körű meghatalmazással rendelkezett az értékesítésekkel kapcsolatban, illetve tulajdonos, vagy ügyvezető volt a vállalkozások valamelyikében, vagyis egy érdekcsoportot képeztek, Második körben a kiválasztott szállítók tételes vizsgálata következett.
A tételesen ellenőrzött cégekre tett megállapítások Az alábbi cégek beszállítása minősült kockázatos belföldi beszerzésnek: - L. egyéni vállalkozó által 2009.05.20 2010.01.11 között kibocsátott, összesen 447mFt + 102mFt Áfa értékű, számla - A. Kft. által 2010.01.18 2010.06.04 között kibocsátott, összesen 209mFt + 52mFt Áfa értékű számla, - Sz. Kft. által 2010.05.17 2010.12.28 között kibocsátott összesen 568mFt + 142mFt Áfa értékű számla.
A tételesen ellenőrzött cégekre tett megállapítások Mindhárom szállító esetében az Adózó a számlákon szereplő árunak megfelelő mennyiséget bevételezte és a feltüntetett áfa összegeket, mint belföldi beszerzés levonható áfáját, bevallásaiban szerepeltette, minden számla mellé csatolásra került egy engedményezési szerződés, melyben a szállító, mint engedményező, ugyanarra az egy SK vállalkozásra engedményezte a számla összegét (az első néhány 2009-es számla estében a teljes összeget, a későbbiekben az áfa nélküli összeget).
A tételesen ellenőrzött cégekre tett megállapítások Minden egyes számla mellékletét képezte egy vagy több darab nemzetközi fuvarlevél (CMR). A CMR-ek alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a vásárolt árukat (élő sertés, bőrös félsertés) egy másik EU-s tagállamból (döntően SK-ból) közvetlenül szállították az Adózónak. A fuvarokat az Adózó rendelte meg és fizette ki, a szállítást végző cégeknek. (Kapcsolódó vizsgálatok). A CMR-eken feltüntetett szlovák szállítók jelentős részével már a vizsgált időszak kezdő évében - 2008-ban is - volt üzleti kapcsolata a Zrt.-nek a nyilvántartásai szerint.
A tételesen ellenőrzött cégekre tett megállapítások A revízió az L. egyéni vállalkozó, az A Kft. és a Sz. Kft. esetében vizsgálatot végzett, melynek az eredménye : időben egymást követően végezték beszállításukat, mindhárom gazdálkodó áfa bevallásainak adatai azt mutatták, hogy a Zrt-n kívül más belföldi cég felé nem jelentettek értékesítés, és gyakorlatilag befizetendő áfájuk nem keletkezett. (NAV belső rendszerében nyilvántartott információk: áfa bevallások,vies adatok, stb. elemzése) a társ adóhatóságok előző, illetve folyamatban lévő vizsgálatai során feltárt körülmények: irathiány, a cég elérhetetlensége, fiktív belföldi beszerzésekkel a fizetendő áfa eltüntetése.
Az elvégzett vizsgálat alapján tehető megállapítások revízió nem látta igazoltnak, hogy tényleges gazdasági tevékenység folyt a három cég és az Adózó között, a feltárt tények alapján az Adózó, mint számlabefogadó, tudott és tudhatott arról, hogy az érintett cégek nem hiteles bizonylatot állítottak ki egy a valóságban meg nem történt eseményről, hiszen a feltárt konstrukciónak maga is aktív részese volt. a gazdasági események meg nem történte miatt a Zrt. jogszerűen nem élhet a három cég által kibocsátott számlák után az adólevonási jogával.
Az elvégzett vizsgálat alapján tehető megállapítások Ugyanakkor a gazdasági ügyletek fizikailag megvalósultak, csak nem a három beszállítótól, hanem más közösségi értékesítőktől történt a vásárlás, (a revízió ezen beszerzésekhez köthető ráfordításokat elismerte). A beszerzések azonban közösségi beszerzésnek minősülnek a Zrt-nél és ennek következtében a társaságnak fizetendő áfa kötelezettsége keletkezett. A megállapítás számszaki értéke: - a levonásba helyezett áfa miatt: 296 millió Ft - a közösségi beszerzés áfája miatt: 296 millió Ft.
A megállapítások alapjául szolgáló törvényi helyek A revízió felhívta az Adózó figyelmét, ha rendelkezésére áll a valódi eladó által szabályosan kiállított számla, akkor a bevallásában levonásként is beállíthatja a fizetendő áfának megfelelő összeget. A Zrt. a fentiekben bemutatott eljárásával az alábbi törvényi helyeket sértette meg: Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1. (7) bekezdése kimondja, hogy a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni.
A megállapítások alapjául szolgáló törvényi helyek A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 15. (3) bekezdése: a valódiság elve. Az számviteli törvény 166. (2) bekezdése kimondja, hogy a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 21. (1) bekezdése, az Áfa törvény 50. -a, továbbá a törvény 143. (1) a) pontja, illetve az Áfa törvény 127. (1) bekezdés ba) pontja.
Köszönöm a figyelmet!