A humán erőforrások minősítésének kérdései kedd: 12-14, Kádár László terem Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu
A munkaerő-szükségleten alapuló- és a megtérülésiráta-módszer összehasonlítása Megnevezés 1. Az okozati összefüggések iránya Munkaerőszükségleti módszer Output szakmák iránti kereslet Megtérülésirátamódszer Szakmák kínálata Output 2. A hallgatók motivációja Nem gazdasági Gazdasági 3. Képzési költségek Nem veszi figyelembe 5. A munkák közötti helyettesíthetőség 6. A különböző képzettségek keresleti rugalmassága Nulla Nulla Bele van foglalva Végtelen Végtelen 7. Az eredmények részletezettsége Részletes, számszerű előrejelzés a képzési szükségletekről A prioritások kijelölése
A gazdaság fejlődésének hatása az oktatásra, tervezési problémák Tipikus szakképzési pályaút (modern ipari társadalom) Általános képzés szakképzés munkavállalás továbbképzések Tipikus szakképzési pályaút (modern/átmeneti társadalom) Általános képzés szakmai alapozó képzés szakképzés munkavállalás továbbképzések Tipikus szakképzési pályaút (tudásalapú társadalom) Általános képzés pályaorientáció szakmai alapozó képzés szakképzés (specializáció) munka tanulás kombinációja (posztadoleszcencia) újabb szakképzések munkavállalás folyamatos tanulás (formális nonformális formában)
A felsőfokú végzettségeket igénylő foglalkozások kereslete és kínálata 2010-ben (ezer fő) [Forrás: Tímár J. (1997) nyomán] Műszaki* agrár egészségügyi pedagógus jogász gazdasági egyéb összes AIFSZ képzés kereslet 46,0 5,0 17,0 17,0 5,0 61,0 34,0 185,0 kínálat 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Főiskola kereslet 54,0 5,0 18,0 116,0 8,0 64,0 27,0 292,0 kínálat 125,0 21,2 29,5 279,8 4,7 77,2 62,8 601,4 egyenleg 71,0 16,2 11,5 163,8-3,3 13,2 35,8 309,4 Nem egyetemi végzettség együtt kereslet 100,0 10,0 35,0 133,0 13,0 125,0 61,0 477,0 kínálat 125,0 21,2 29,5 279,8 4,7 77,2 62,8 601,4 egyenleg 25,0 11,2-5,5 146,8-8,3-47,8 1,8 124,4 Egyetemi végzettség kereslet 68,0 6,0 67,0 100,0 22,0 59,0 46,0 368,0 kínálat 72,8 22,4 61 75,8 24,1 46,4 31,8 332,1 egyenleg 4,8 16,4-6,0 24,2 2,1-12,6-14,2-35,9 Felsőfokú végzettség együtt kereslet 168,0 16,0 102,0 233,0 35,0 184,0 107,0 845,0 kínálat 197,8 43,6 90,5 355,6 28,8 123,6 94,6 933,5 egyenleg 29,8 27,6-11,5 122,6-6,2-60,4-12,4 88,5
A jó emberi erőforrások problémaköre A minősítés lehetőségei: jó az, ami a munkaerő-piac pillanatnyi igényeinek a lehető legjobban megfelel. jó, ami a munkaerő-piac fejlődésének, áttételesen a gazdasági fejlődésnek a lehetőségét hordozza. Követő vagy húzó jellegű gazdasági szegmens?? Kereslet vagy kínálat orientált fejlesztése az üdvös?? DUÁLIS SZERKEZETŰ GAZDASÁG ESETÉBEN A VIZSGÁLAT IRÁNYA LEGALÁBBIS KETTŐS. A világgazdaság irányából Helyi igények irányából
A világgazdaság átalakulásának hatása a perifériákra tudás alapú társadalom Centrum (I. Wallerstein) Termelés kihelyezés (worldwide sourching) Vállalat szétdarabolás (downsizing) Periféria exportvezérelt tömegtermelés ( átkos taylorizmus, periférikus fordizmus ) Alkalmazkodás (beszállítói hálózatok, kézműves paradigma) Magyarország duális gazdasági szerkezet, eltérő igényekkel.
A magyar szakmunkásoktól elvárt képességek (GVI 2005) [%] 60 Új ismeretek befogadása Önálló munkavégzés Együttműködés Számolás Olvasás Írás 50 53 40 47 43 30 38 20 10 16 14 0 Képességek
A magyar szakmunkásoktól elvárt képességek (GVI 2005) 60 50 Kommunikáció Ületi kommunikáció Precizítás Kézügyesség Probléma megoldás Kreativítás 50 40 30 35 24 32 30 29 20 10 0 Készségek
Vernon termék-életciklus modellje Forrás: Cséfalvay Z. (1999) nyomán
Regionális versenyképesség A régiók, városok, országok akkor versenyképesek, ha gazdaságuk nyitott és az egy főre jutó jövedelmük tartósan magas és növekvő, valamint magas szintű és nem csökkenő a foglalkoztatottsági ráta, azaz a jövedelemből a lakosság széles rétegei is várhatóan részesülnek. (Lengyel I. 2000) (M. Porter, P. Krugman) Az Ex post versenyképesség mérés a gazdaság múltbeli teljesítményén alapul. GDP (GRP) egy főre vetített értéke, növekedési üteme, külker egyensúly, export részesedés mérőszámaival operál. Az Ex ante nem a gazdasági teljesítményre, hanem a versenyelőnyöket jelentő tényezőkre, feltételekre koncentrál. A tudásbázisra, a kvalifikált munkaerőre alapozza a fejlődést.
H. Trabold versenyképesség piramisa Forrás: Cséfalvay Z. (1999)
A regionális versenyképesség piramismodellje Forrás: Lengyel I. (2000) I: alapkategóriák, II: alaptényezők, III. A sikeresség faktorai
Fejlesztési stratégiák Kínálatorientált regionális fejlesztési stratégia (Korompai A. 1995) A külső igények oldaláról világít rá a belső tartalékokra. Székesfehérvár, Tatabánya Keresletorientált regionális fejlesztési stratégia A belső (endogén) források számbavételével, azok fejlesztésével próbál előrelépni. Kettős célrendszer: Nivellálás, a lemaradók szintre hozatala. Hatékonyság növelése, a jó adottságú területeken A munkaerő szerepe mindenesetben meghatározó. Working Society Learning Society
A regionális fejlesztési stratégiák Rechnitzer J.(1998) nyomán Jellemzők Modern Posztmodern Alapvető irányultság Fejlett, elmaradott kettősség Többoldalú (különböző regionális szerkezetbeli hiányosságok) Stratégia jellege Regionális növekedés Regionális innováció Szervezeti forma Centralizált, államilag irányított és támogatott Decentralizált, a lokális és a regionális szint szerepe meghatározó Szemléletmód Interregionális újraelosztás Belső regionális források Főbb irányok Beavatkozási területek fejlesztési Anyagi tőke Növekedés (mennyiségi tényezők) Feldolgozó ipar Projektek Néhány nagyvállalat és projekt Földrajzilag lehatárolt probléma térség Tervezett növekedési centrumok mobilizálása Információ, innováció, technológia Flexibilitás (minőségi elemek) Szolgáltatások, ágazatok közötti kapcsolatok Programok Kis- és középvállalatok és programok sokasága Gyorsan változó, folyamatosan alakuló probléma térség Spontán helyi mobilitás
A munkaerő-piac jellemzői A munkaerőpiac az emberi erőforrással történő gazdálkodás konkrét és közvetlen közege. Piac, de sajátos jellegzetességekkel bíró, tőke- és árupiacoktól eltérő vonásokat felmutató területe a gazdasági-társadalmi életnek. László Gy.(1996) nyomán az eltérések két területen ismerhetők fel: Alapvető eltérés minden mástól, hogy itt a munka, munkaerő és a munkaerőt hordozó ember piacát vizsgálhatjuk. Az adásvétel tárgya nem szakítható el az embertől, emiatt szubjektív és társadalmi tényezők befolyásolják a piaci helyzetet. Eleve nem tökéletes, korlátozott piacnak kell tekinteni, ahol a kereslet-kínálat alakító tényezői eltérnek a tiszta elméleti piaci modellektől. Más piacokhoz hasonlóan (de sajátos szempontok alapján) szegmentálódott piacról van szó, amiben a szereplők több részpiac elemei is lehetnek egyszerre. A legfontosabb eltérések: a) A munkaerő heterogén tulajdonságaival, b) a munka és a tőke korlátok közötti helyettesíthetőségével, c) korlátozott átláthatósággal, d) korlátozott mobilitással, e) a bérek korlátozott rugalmasságával, e) a résztvevők érdekegyeztetésével, f) állami beavatkozással terhelt, normál piaci viszonyoktól eltérő terület.
Elméletek a munkaerő-piacról A munkaerő-piac a szabad verseny körülményei között (G. Becker). Ha, aktív kapcsolat eladó és vevő között, több eladó és több vevő jelenléte, a termékpiacokra történő ki- és belépés egyszerűsége, az eladók és vevők tökéletes információi a termék és tényező piacok állapotáról, a tőke és a munkaerő tökéletes helyettesíthetősége, a homogén munkaerőminőség elfogadásával A duális-szegmentált munkaerő-piac elmélete és továbbfejlesztése (M. Piore). primer piac az intézményi beavatkozással védett, szervezett munkaerőpiac, stabil állásokkal, bérekkel. szekunder szektor nagyobb instabilitással, kisebb bérekkel. A helyi munkaerőpiacok elmélete (László Gy.) A térbeliség és a szakmai kompetenciák alapján jelölhető ki a helyi munkaerőpiac objektív határa. A szakmák, végzettségek kongruenciája, az ingázás/lakhelyváltoztatás lehetősége, csak egy-egy példa arra, hogy a határok rugalmasak, a részpiacok hatást gyakorolhatnak egymásra.
A foglalkoztatás és a munkanélküliség viszonylatában alkalmazott főbb kategóriák, Magyarország és Hajdú-Bihar megye ILO standard adataival Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve alapján, 1999 A NÉPESSÉG SZÁMA Magyarország: 10.091.800 fő Hajdú-Bihar megye: 541.581 fő A 15-74 ÉVES NÉPESSÉG SZÁMA Magyarország: 7.717.000 fő Hajdú-Bihar megye: 408.000 fő MUNKAERŐ ÁLLOMÁNY (gazdaságilag aktív népesség) Magyarország:4.096.200 fő Hajdú-Bihar megye: 205.700 fő MUNKAERŐ ÁLLOMÁNYON KÍVÜLIEK (gazdaságilag nem aktív) Magyarország: 3.620.800 fő Hajdú-Bihar megye: 202.300 fő MUNKANÉLKÜLIEK Magyarország: 284.700 fő Hajdú-Bihar megye: 18.100 fő FOGLALKOZTATOTAK Magyarország: 3.811.500 fő Hajdú-Bihar megye: 187.600 fő
Az 1997-ben keresett munkaerő optimális tulajdonságai tulajdonságai NAPLÓ Munkaügyi Központ lakóhelye Debrecen Debrecen (70%) Budapest, Hajdúszoboszló, külföld (1,5-1,5%) iskolai végzettsége állománycsoportja szakképzettsége szakmunkásképző szakiskola általános iskola szakmunkás ügyintéző betanított munkás ügynök eladó varrónő biztonsági őr szakmunkásképző (38,6%) gimnázium (18,8%) szakközépiskola (11,6%) szakmunkás (43,1%) ügyintéző (16,6%) betanított munkás (12,9%) ügynök(11,9%) varrónő (7,5%) eladó (7,2%) szakács, adminisztrátor, biztonsági őr (2-2 %) szobafestő, asztalos, autószerelő (1-1%) lakatos (0,5%) Debrecen (82%) Derecske, Hajdúsámson, Nyíradony (2-2%) szakiskola (38,5%) általános iskola (24,7%) szakközépiskola (15,8%) szakmunkás (40,7%) betanított munkás (22,3%) ügyintéző (19,2%) biztonsági őr (9,2%) eladó (6,5%) adminisztrátor (5,4%) segédmunkás (4,8%) lakatos (3%) tapasztalata pályakezdő pályakezdő (72,6%) gyakorlott (50,2%) egyéb adottságai nyelvismeret, számítástechnikai ismeretek, vállalkozói igazolvány, jogosítvány, autó
Tanári állások szakirány szerint Magyarországon 2001-ben Forrás: Pont Szolgáltató Iroda DE
Az ISCED nemzetközi rendszere Forrás: Imre A. Lannert J. (2000) nyomán SZINT PROGRAM ELNEVEZÉSE LEHETSÉGES TÍPUSOK 0 Alapfokot megelőző oktatás 1 Alapfokú oktatás 2 Alsó középfokú oktatás 2A, 2B, 2C 3 Felső középfokú oktatás 3A, 3B, 3C 4 Posztszekunder, nem felsőfokú oktatás 4A, 4B, 4C 5 Felsőfokú oktatás diploma nélkül 5B rövid szakképző 5A középhosszú első 5A hosszú második 5A középhosszú második 6 A felsőfokú oktatás, egyetemi diplomának megfelelő végzettséggel 7 A harmadik szintű oktatás második része, ami posztgraduális egyetemi fokozatot (pl.: PhD) nyújt
A magyar oktatás életkor és ISCED szerinti szintjei
Magyarország régióinak humánindex mutatói az összetevőkkel forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L. 2003 Írástudó k aránya Elvégzett osztályok száma Egy főre jutó jöv. (Ft.) Születéskor várható átlagos élettartam Képzettségi index Jövedelem index Várható élettartam indexe HI Nyugat- Dunántúl Közép- Magyarország Közép- Dunántúl 98,37 8,51 328.898 71,30 0,67 1,00 1,00 0,891 97,94 8,24 312.200 71,12 0,56 0,84 0,88 0,759 98,25 8,44 326.607 70,60 0,64 0,98 0,52 0,714 Dél-Alföld 98,07 8,19 242.126 70,37 0,57 0,17 0,37 0,368 Dél-Dunántúl 97,52 8,27 256.527 70,11 0,50 0,31 0,19 0,334 Észak- Magyarország 97,76 8,26 146.450 69,83 0,54 0,21 0,00 0,249 Észak-Alföld 97,20 8,02 224.388 69,95 0,41 0,00 0,08 0,164