1 TERÉZVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÓVODÁJA JÁTÉKVÁR Óvoda 1062 Budapest VI., Lendvay utca 24. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A program érvényes: 2007. szeptember 1-től Átdolgozásra került: 2010. április 20. 2011. szeptember
2 Tartalom 1. A minőségirányítási programmal kapcsolatos felelősség és a program készítése 2. Az intézmény bemutatása 2.1 Minőségpolitikai nyilatkozat 2.2 Rövid ismertető 2.3 Néhány gondolat a minőségirányítási programról 2.4 Minőségirányítási múltunk 2.5 Jelenünk és jövőnk 2.6 Személyi feltételek 2.7 Tárgyi feltételek 3. A minőségirányítási program célja, tartalmi követelményei 4. A minőségpolitika 4.1 A fenntartó elvárásai 4.1.1 Önkormányzati minőségirányítási program intézményünkre vonatkozó része 4.2 A fenntartó konkrét elvárásai az intézményekkel szemben 4.2.1 Az intézmény jövőképe 4.2.2 Küldetésnyilatkozatunk 4.2.3 Vezetői nyilatkozat 4.3 Az intézmény saját minőségcéljai 5. Az intézmény minőségfejlesztési rendszere 5.1 A minőségfejlesztés célja 5.2 A minőségfejlesztés eszközei 5.3 A partnerkapcsolatok irányítása 5.4 A partnerek azonosítása 5.5 A partnerek igényeinek nyomon követése 5.6 A partnerek elégedettségének mérése 5.7 Kommunikáció a partnerekkel 5.8 Az intézkedési terv 5.9 Az intézmény honlapja 6. Az intézmény működési folyamata 6.1 Vezetési feladatok 6.2 Tervezési feladatok 6.3 Ellenőrzési feladatok 6.4 Mérési feladatok 6.4.1 Az intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok 6.4.2 Az intézmény pedagógusaira vonatkozó mérési feladatok 6.4.3 Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaira vonatkozó mérési feladatok 6.4.4 Az intézménybe járó gyermekekre vonatkozó mérési adatok 6.4.5 A pedagógus közösség tevékenységének mérése 6.4.6 Az intézmény rendezvényeinek, programjainak mérése 5.5 Értékelési feladatok 6.5.1 A költségvetési terv és beszámoló értékelése 6.5.2 A pedagógus továbbképzések, képzések értékelése 6.5.3 A nevelőmunka színvonala
6.5.4 A nem nevelőmunkát végzők tevékenységének értékelése 6.5.5 A közösségek tevékenységének értékelése 6.5.6 A pedagógus közösség tevékenységének értékelése 6.5.7 Az intézmény rendezvényei, programjai értékelése 6.5.8 Az intézmény önértékelése 7. Teljesítményértékelés 7.1 A teljesítményértékelés fogalma, tartalma, célja 7.2 A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése 7.2.1 A teljesítménykövetelmények maghatározása 7.2.2 A teljesítményértékelés 7.3 A nem vezetői feladatokat ellátó pedagógusok teljesítményértékelése 7.3.1 A teljesítménykövetelmények meghatározása 7.3.2. A teljesítményértékelés 7.4 A teljesítménykövetelmények és az értékelés szempontjai 7.5 Az értékelés során felhasználható információk, eszközök, dokumentumok 8. A teljes körű intézményi önértékelés 8.1 Az intézményi önértékelés célja 8.2 Az intézményi önértékelés periódusa 8.3 Az intézményi önértékelés rendszere, módszerei 8.4 A fenntartói minőségirányítási programmal való kapcsolat 8.5 Az intézményi önértékelésre vonatkozó külön helyi szabályozás 9. Egyéb évenkénti értékelési, intézkedési feladatok 9.1 Értékelés 9.2 Intézkedések 10. A minőségirányítási program és egyéb intézményi dokumentumok kapcsolata 11. A minőségirányítási program nyilvánossága 3
4 Mellékletek 1. melléklet Vezetők és pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai 2. melléklet A gyermekekre vonatkozó mérések kitöltési útmutatója egyéni fejlődési lapok 3. melléklet Szülői szervezet egyetértése 4. melléklet Nevelőtestület egyetértése 5. melléklet Alkalmazotti egyetértés 6. melléklet Minősítési lap intézményvezetők részére 7. melléklet Intézményvezetői önértékelői lap 8. melléklet Minősítési lap pedagógusok részére 9. melléklet Intézményvezetői értékelő lap fenntartók részére 10. melléklet Értékelési szempontok
5 1. A minőségirányítási programmal kapcsolatos felelősség és a program készítése Az intézményvezető az1993. évi LXXIX törvény 40 (10)-(11) bekezdése alapján a következők szerint határozza meg az intézmény minőségirányítási programját. A minőségirányítási program működtetéséért a Közoktatási törvény 54. (1) bekezdése értelmében az intézmény vezetője tartozik felelősséggel. Az intézmény minőségirányítási programját a fenti felelősségi szabály figyelembevételével az intézmény vezetője készítette. A program elfogadása előtt megtörtént az érdekelt szervek véleményének kikérése. A programot az alkalmazotti közösség a 2007. szeptember 1. napon elfogadta. A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 2. Az intézmény bemutatása Az intézmény neve: Terézvárosi Önkormányzat Óvodája JÁTÉKVÁR Az intézmény székhelye: 1062 Budapest VI., Lendvay u. 24. Az intézmény telephelye: 1062 Budapest VI., Lendvay u. 24. Az intézmény alapítója: Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata 1062 Budapest VI., Eötvös u. 3. Az intézmény fenntartója: Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata 1062 Budapest VI., Eötvös u. 3. Az intézmény típusa: óvoda Az intézmény gazdálkodási jogköre: részben önálló gazdálkodó
6 2.1 Minőségpolitikai nyilatkozat MINŐSÉGPOLITIKA: - tartalmazza az intézmény minőségcéljait, illetve azokat a deklarált elveket, módokat, eszközöket, ahogyan az intézmény ezeket a célokat el akarja érni. BEVEZETŐ A Terézvárosi Önkormányzat JÁTÉKVÁR Óvodájának törvényes és eredményes működésének meghatározó eleme a minőség. Számunkra a minőség azt jelenti, hogy intézményünk működése partnereink igényét és megelégedését szolgáló, valamint elismerését kiváltó módon valósul meg. Célunk: - Öntevékeny, élményt adó gyermeki tevékenységek támogatása - Egyéni képességfejlesztés, kompetencia elvű nevelés figyelembevételével - Együttműködés, kapcsolattartás a szülői házzal Megfelelni az elvárásoknak, a környezetből érkező kihívásoknak, speciális képzési, és oktatási igényeknek, valamint Folytatni az alapvető erkölcsi, etikai normák szerinti nevelést, és ápolni a hagyományokat Az intézmény valamennyi dolgozója közreműködik a minőségpolitikai célok megvalósításában, ennek érdekében - A dolgozók elkötelezettek a minőségi munka iránt, - A pedagógusok feladatuknak tekintik a minőségpolitikai célok szerinti nevelést, - A nem pedagógus munkakörökben foglalkoztatottak saját területükön, illetve, a nevelési tevékenységet támogatva végzik feladatukat a minőségpolitikai célok figyelembevételével, - Az intézmény dolgozói úgy végzik munkájukat, hogy a gyermekek számára nem csak a foglalkozások anyagát ismertetik, hanem érzelmi oldalról is fejlesztik őket. 2.2 Rövid ismertető Játékvár óvodánk helyi nevelési programját a Freinet elemekkel átszőtt tevékenységközpontú, öröm- és sikerorientált, a gyakorlatból merítő pedagógia jellemzi. Tudatosan építünk a gyermekek önállóságára, elősegítjük a bennük szunnyadó képességek maximális kibontakozását saját erőik segítségével az egyéni és életkori sajátosságaik figyelembevételével. Abban segítünk, hogy kiteljesítsék önmagukat, hogy színes egyéniségű, autonóm személyiségekké váljanak. Sok-sok élményt kínálva a felfedezhető, tevékenykedtető, a saját élményből fakadó tanulást tartjuk fontosnak, szélesebbre tárva az ismeretszerzés területét.
7 A Freinet-pedagógia jegyében szót adunk a gyerekeknek, hagyjuk beszélni, mozogni, festeni, alkotni és az élmények kifejezésére, továbbgondolására szabadon választható technikákat kínálunk. Pl. szabad rajz, szabad vita, beszélgető-kör, mozgásos - ill. színpadi önkifejezés, zenei alkotások, növényültetés, állatgondozás, stb. A szabad kifejezés azt erősíti meg bennük, hogy a számukra fontos dolgokon keresztül a világ kinyithatóvá válik, hogy alkotásaikkal kommunikálni tudnak a világgal és egymással. Havonta délutánonként Játszóház várja óvodásainkat, ahol, különböző tevékenységeket próbálhatnak ki: - mesedramatizálás, bábozás - néptánc - kézműves technikák - szabad mozgás - zenei önkifejezés A fejlődés, fejlesztés a szabadon választott, sokszínű tevékenységek (játék, munka, tanulás) egyénileg, vagy együttműködve, a gyerekek kíváncsiságára, érdeklődésére, tevékenységvágyára, az önmegvalósítás szükségletére építve, a technikák kreatív felhasználásával, komplex módon történik óvodánkban. Mindennapos feladatunknak tekintjük, hogy: - a gyermekek adottságait, fejlettségi szintjeit folyamatokban nyomon követjük 2.3 Néhány gondolat a minőségirányítási programunkról Intézményünk olyan sajátos helyi nevelési programot (HNP) mondhat magáénak, amely megfelel a hatályos közoktatási törvény előírásainak és hosszabb távon irányt mutat az óvodában folyó nevelőmunkának, alapja az óvoda minőségirányítási rendszerének. A Minőségirányítási Program a nevelés-fejlesztés tartalmi megújulásának olyan modern eszköze, amely megteremti az intézmény, a fenntartó és a többi partner számára a kiszámítható keretek közti folyamatos fejlődést biztosító működést. Azt a feladatot tűzte elénk, hogy meghatározzuk a hatékony és szakszerű működés hosszú távú elveit és céljait. 2.4 Minőségirányítási múltunk Az intézmény 1998 óta minőségfejlesztési feladatokat lát el, minőségirányítási rendszerének teljes körű kidolgozását a Comenius 2000 II. intézményi modell kiépítésével tette teljessé. A II. intézményi modell kidolgozásával az óvodai munka tartalma minőségfejlesztési célkitűzéseiben egyre magasabb szintet ért el. A programmodell alapján a partnerközpontú szemléletmódra építve a folyamatos fejlesztés képessége, a
8 szervezeti kultúra fejlesztése, valamint a folyamatszabályozás mint meghatározó terület a teljes minőségirányítási rendszer kiépítését segítette elő. A teljes körű minőségbiztosítás működtetésével, a minőségfejlesztés eredményeként Minőségi Kézikönyvet készítettünk. A kézikönyv és annak folyamatos fejlesztése minőségirányítási munkánk kiindulási alapja lett. Óvodánk multiplikációs feladatokat is ellátott, bázisintézményként segítette két intézmény minőségfejlesztési tevékenységét, felkérésre külföldi és országos oktatási konferenciák keretében elméleti és gyakorlati bemutatókat tartott. 2.5 Jelenünk és jövőnk 2007. augusztus 31-i határidővel felülvizsgálatra került intézményünk Minőségfejlesztési programja, valamint Minőségi Kézikönyve is. Ez indokolttá tette az alapos átdolgozást, de egyéb körülmények is szerepet játszottak az óvoda 8 csoportra való bővülése jogutódlással, H.N.P-nek módosulása, valamint az intézmény új vezetőjének innovatív törekvései. 2.6 Személyi feltételek A 2011/2012-es nevelési évben, óvodánkban betöltött státuszok a következők: Intézményvezető 1 fő Óvodapedagógus (ebből 1 fő vezető-helyettes) 16 fő Technikai dolgozók dajka 8 fő gondnok 1 fő óvodatitkár 1 fő konyhai dolgozó 2 fő portás 1 fő Pedagógiai munkát segítő szakemberek: logopédus fejlesztőpedagógus pszichológus gyógy-testnevelő
9 2.7 Tárgyi feltételek Az elrendezés, a berendezés mind a célszerűséget, mind a szükségszerűséget szolgálja az adottságokhoz igazodva. Az óvodai élet az épület 3 szintjén zajlik. Az alagsorban található torna-, foglalkoztató-, logopédiai szoba szolgálja a gyermekek fejlesztését. A dolgozók szociális igényeit kielégítő és egyben kiszolgáló helyiségek /öltöző, mellékhelyiség, tusoló, mosókonyha, szertár, karbantartó szoba/ is az épület e részében kapnak helyet. A földszinten 4 csoportszoba működik, a hozzájuk tartozó öltözőkkel, mosdókkal, mellékhelyiségekkel. Az emeleti szinten a 4 csoportszoba mellett további kiszolgáló helyiségek találhatók /gyermeköltözők, mosdók, mellékhelyiségek, tálalókonyha, vezető- és titkári iroda, nevelőtestületi szoba. Az óvoda eszközellátottsága nagyon jó, cseréje és bővítése folyamatos. Az egyes tevékenységi formákhoz szükséges speciális eszközök is a gyermekek tudatos fejlesztését szolgálják. Minden korosztály a számára legmegfelelőbb képességfejlesztő játékokat használhatja. Az óvónők munkáját oktatástechnikai eszközök, jól felszerelt szertár, folyamatosan bővülő könyvtár segíti. Eszközellátottságunk költségvetésből, pályázatokból, illetve egyéb támogatásokból kerül kialakításra. 3. A minőségirányítási program célja, tartalmi követelményei A minőségirányítási Program a nevelés fejlesztés tartalmi megújulásának olyan modern eszköze, amely megteremti az intézmény, a fenntartó, és a többi partner számára a kiszámítható keretek között való folyamatos fejlődést biztosító működést. A Program azt a feladatot tűzi az intézmény elé, hogy megfogalmazza, illetve meghatározza a hatékony és szakszerű működésének hosszútávra szóló elveit és céljait. Az intézményi Minőségirányítási Program egy olyan stratégiai dokumentum, amely alapvetően befolyásolja az intézmény működésének egészét, és feltételezi valamennyi alkalmazott elkötelezettségét a minőség iránt.
10 Célja: rögzíti az intézmény hosszú távú elveit, az elvek alapján történő megvalósulást szolgáló elképzeléseket szabályozza - a működési folyamatokat a szülői feladatokat ellátók vonatkozásában a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak vonatkozásában a teljes körű intézményi önértékelést fenntartó minőségirányítási módszerrel való kapcsolatát A közös alkotómunka teszi a minőséget valódi, élő és legitim fogalommá az intézmény számára. A program hatékonyan segíti a jogszerű, eredményes és szolgáltató jelleg érvényesülését, megvalósítását, és optimálisan figyelembe veszi a fenntartói jogokat, elvárásokat kifejező Önkormányzati Minőségirányítási Program tartalmát. 4. A minőségpolitika A minőségpolitika elvi és gyakorlati kinyilatkoztatásai, intézkedései révén az a garancia, amely biztosítja, hogy a küldetésben, a jövőképben, a célok rendszerében megfogalmazott elvek és célok valóban az ott megfogalmazott tartalommal valósuljanak meg. A minőségpolitikánk összességében a működés stratégiai céljainak, és ezen célok megvalósulását biztosító elveknek, feltételeknek deklarált összefoglalása. A fenntartó elvárásai Az intézmény, saját minőségpolitikáját a fenntartó önkormányzat minőségirányítási programjában meghatározott minőségpolitika és minőségi elvárásokra alapozva határozza meg. A fenntartó általános elvárásai az intézménnyel szemben az alábbiak szerint foglalhatóak össze: - Az intézmény a jogszabályoknak, különösen a közoktatási terület jogszabályainak megfelelően működjön, a jogszabályokra gyorsan reagáljon, - az intézmény működése a település, az intézmény ellátási körzet igényeihez alkalmazkodjon, - az intézményrendszer minőségének fejlesztése részeként az intézmény tárgyi eszközeinek fejlesztései megvalósuljanak, - javuljon az intézmény szakmai teljesítménye, - a minőségi célkitűzések megvalósuljanak - Az intézményi szabályozottság megvalósuljon, az mindig a szervezetéhez igazodó hatályos és a működés során könnyen alkalmazható legyen.
11 4.1.1 ÖNKORMÁNYZATI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM INTÉZMÉNYÜNKRE VONATKOZÓ RÉSZE A KÖZOKTATÁSI RENDSZER MINŐSÉGPOLITIKÁJA A közoktatási intézményrendszer működtetésével az önkormányzat vállalja: a törvényi kötelezettségből adódó feladatait az intézmények szolgáltatásait igénybevevők megelégedésére látja el: biztosítja, a kerületben élő 3-8 éves gyermekek számára az óvodai nevelés oktatás folyamatban való részvételt, a rendelkezésre álló erőforrásokat a leghatékonyabban használja fel, az oktatási kínálat korszerűsítésével lehetőséget teremt a tehetséges gyermekek képességkibontakoztatásához, az integrált nevelés megvalósításával csökkenti a társadalmi hátrányok tanulási eredményekre gyakorolt hatását, az eltérő képességű gyermekek, és fiatalok számára biztosítja a fejlesztő, speciális felzárkóztató foglalkozást (logopédia, gyógy-testnevelő, fejlesztő pedagógus, pszichológus), biztosítja a hátrányos gazdasági-, kulturális-, szociális helyzet felismerését és az igényeknek megfelelő egyéni foglalkozást, fejlesztést, az esélyegyenlőséget.
12 Az intézményhálózatban érvényesülő pedagógiai célok közül prioritást biztosít az: érzelem gazdag személyiség nevelése az egyéniség minél teljesebb kibontakoztatása az önfejlesztés képességének kialakítása a családhoz, a lakóhelyhez, a hazához kötődés erősítése, az európai értékek megismertetése, migráns gyermekek beilleszkedésének segítése az egyetemes emberi értékrend elfogadtatása, a nyitottság, az empátia, a tolerancia, az embertársak iránti tisztelet, az együttműködési készség kialakítása, a természeti és épített környezeti értékek védelme, az egészséges életmód iránti igény és megbecsülés nevelés, Környezettudatos magatartás erősítése az egyéni képességek kibontakoztatása, korszerű műveltség mind teljesebb körének átadása, az önművelődésre való igény és képesség kialakítása, a közösség érdekében kibontakoztatott egyéni sikeres életút megalapozása. Továbbá a közoktatási szolgáltatásban (fenntartói szempontból) kiemelt értékként rögzíti az intézményhálózat stabilitását, kiszámíthatóságát. Kiemelten kezeli a pedagógusok személyiségét. 4.2 A fenntartó konkrét elvárásai az intézményekkel szemben: Intézményi minőségirányítási program elkészítése Kapcsolattartás a szülőkkel, fenntartóval, patronálóval, kapcsolódó intézményekkel A nevelési program felülvizsgálata - Óvodánk Helyi nevelési Programjának folyamatos felülvizsgálatával meghatározza a fejlesztési feladatait, irányait PDCA, SDCA logikára építkezve.
13 Óvodapedagógusi továbbképzési terv, beiskolázási terv elkészítése - Óvodánk éves továbbképzési, beiskolázási terv alapján biztosítja az egyre magasabb igényeknek megfelelő minőség központú humán erőforrását, melynek a partneri igényeknek megfelelően egyre bővülő és magasabb szintű szolgáltatásokat tesznek lehetővé. A helyi igényekből fakadó, az óvodák szakmai sokszínűségének további megőrzése, megvalósulása - A folyamatos partneri igények jelzésére intézményünk a helyi képzési kínálatban a HOP-ja alapján sokszínű programkínálatot nyújt, mely aktualizálva a különböző képességek kibontakoztatását és fejlesztését teszi lehetővé. Kiemelt nevelési célok megvalósítása. Különleges gondozást igénylő óvodásokkal való (integrált) foglalkozás Esélyegyenlőség megteremtése, a gyermekek szükségleteihez igazodó fejlesztés - Óvodánk esélyt teremtő nevelésével a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányokkal bíró gyermekek azonos óvodai csoportban való részvételét biztosítja, melyben megvalósul az egyéni differenciált bánásmód elve, külön figyelmet fordítva a migráns gyermekekre. Az iskolaérettség kritériumainak elérése érdekében a 3-7 évesek óvodai elhelyezése iránti igények kielégítése, iskolaérettség feltérképezése Intézményi együttműködés az egymásra épülő intézmények között Potenciális baleseti források felülvizsgálata, hibák kijavítása, megszüntetése Az intézmény Intézkedések Gyűjteménye a Biztonságos intézmény területével teljes körben szabályozza, fejleszti intézményének területéhez tartozó egységeit, eszközeit. A csoportszámok, csoport létszámok normalizálása, költség hatékony gazdálkodás
14 - Intézményünk kiemelt feladatként kezeli gyermekek létszámának a férőhelyek kihasználtságához igazított biztosítását. - Óvodánk létszámát magasabb gyermekjelentkezési számokkal, és meglévő PR tevékenységgel kívánjuk biztosítani, valamint hatékony erőforrás gazdálkodás, hatékonyság és hatásosság alapján. 4.2.1 Az intézmény jövőképe Intézményünk jövőképét az óvoda jelen adottságaira, eredményeire, értékeire alapozva alakítottuk ki. Jövőképünk: Egy önálló arculattal rendelkező, egyre magasabb szintű szolgáltatást nyújtó intézménnyé váljunk. Ennek feltételei: - A szervezeti céloknak, a csoport elé tűzött követelményeknek való elkötelezettség - Az elkövetett hibák következetes, értékelésen, elemzésen alapuló javítása - Az intézmény érdekeinek szem előtt tartása - Munkatársaink értékközvetítő szerepe és tevékenysége - A vállalt feladatok határidőre történő megvalósítása - Önművelés és szakmai továbbképzéseken való részvétel - Az etikai normák maradéktalan betartása - Alkotó, a cél érdekében együttműködő, együttgondolkodó közösség, ahol mindenki véleménye számít - Csapatszellem 4.2.2 Küldetésnyilatkozatunk Küldetésnyilatkozatunk azokat a célokat határozza meg, amelyek által a jövőkép megvalósulhat. Ezek a célok egyediek és határozottan tükrözik a siker iránti elkötelezettségünket. Küldetésnyilatkozatunk: Célunk a mindennapok öntevékeny, önmegvalósító, önbizalmat erősítő, élményt adó tevékenységeinek és az egyéni képességfejlesztés biztosítása. A bensőséges, szeretetteljes kapcsolat közvetíti szellemiségünket, melyet a szülői házzal szorosan együttműködve és közös felelősséget vállalva valósítunk meg Freinet elemekkel átszőtt pedagógiánk segítségével. Számunkra a legfontosabb gyermekeink boldogsága!
15 Letettem egy követ, mint iránymutatót és útjelzőt. Ez a kő segíteni fogja azokat, akik utánunk jönnek és tovább építik az utat. (Celestin Freinet: Máté mondásai) 4.2.3 Vezetői nyilatkozat Mint az intézmény vezetője teljes elhivatottsággal kinyilvánítom elkötelezettségemet az intézmény irányítása terén és felvállalom az óvodai minőségi törekvések megvalósítását legjobb tudásom szerint. Betartom az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszert, a szabályozók előírásait. Tudatosítom a partnerközpontú szemléletet. Központi tényezőként kezelem az ön- és környezetfejlesztést, valamint az emberi kapcsolatok hatékony fejlesztését. A legfőbb nevelő erő mi magunk vagyunk! Ami mögöttünk van, és ami előttünk van, semmiség ahhoz képest, ami bennünk van. Ralf Waldo Emerson 4.3 Az intézmény saját minőségcéljai MINŐSÉGI CÉLOK Minőségcéljainkat azok a célok határozzák meg, amelyeket szakmai síkon a Helyi Nevelési Programunkban, a Küldetésnyilatkozatunkban és a jövőképünkben fogalmaztuk meg. A minőségcélok az intézményünk hosszú távú irányelveit, céljait tartalmazzák, amelyek a Nevelési Program céljához igazodva határozzák meg az intézményi minőségfejlesztés legfontosabb területeit. Az intézményi minőségcéljaink meghatározásában szerepet játszanak: - a törvényi előírások - a fenntartói elvárások - és az intézményi elvárások (partneri igény- és partneri elégedettség mérése, eredményei; küldetés, jövőkép)
16 INTÉZMÉNYÜNK ÁLTLÁNOS MINŐSÉGCÉLJAI - Minőségközpontú szemléletmód kialakítása, az alkalmazottak teljes körű (meggyőződésen, meggyőzésen alapuló) bevonása a minőségügyi tevékenységbe - Partnerközpontú működés további erősítése, működtetése - Szervezeti kultúra tudatos építése, valamint folyamatos fejlesztése az intézményi élet résztvevőinek elvárásai alapján. - Pedagógiai munka eredményességének fokozása. Az intézményünk konkrét minőségcéljait a következő szerkezetben, összefüggésben határozta meg: - minőségcél - minőségcélhoz kapcsolódó sikerkritérium, - indikátor - minőségcél megvalósításához ellátandó feladat - a megvalósítás időpontja
17 Az intézmény minőségcéljai Minőségcél Sikerkritérium Indikátor Feladat Idő Nevelés minőségével közvetlen kapcsolatban lévő minőségcélok A nevelés olyan irányú megszervezése, mely megfelel a környezet elvárásainak A nevelési program során a gyermekek alapkészségei javuljanak. A nyelvoktatás színvonalának emelése, és a nyelvválasztás lehetőségének biztosítása. Növekvő képzettségű pedagógus munkaerő biztosítása. A nevelésben alkalmazott módszertanok sokszínűsége A pedagógusok problémakezelő és megoldó készségének javítása Az alapvető erkölcsi, etikai normák közvetítése. - A helyzetfelmérések kedvező alakulása, elégedettségi szint növekedése, - A kérdőíveken, felméréseken szereplő igények és a valós helyzet közeledése - A központi és helyi felmérések eredményei javuló tendenciát mutassanak. - Az oktatott nyelvek számának megtartása, - A nyelvoktatás biztosítása. - Helyzetfelmérés alkalmazása, - írásbeli felmérések, kérdőívek a szülők részére - Az alapképzések elsajátításához új korszerű módszerek megkeresése, - Az alapkészségek elsajátításában problémás gyermekek kiszűrése - Igényfelmérés a tanulni kívánt nyelvekről - Igényfelmérés az oktatandó nyelvekre vonatkozó igényekről A nevelés szervezés során - a fenntartói elvárások szem előtt tartása, - igényfelmérés a gyermekek, illetve a szülők körében stb. - igény szerint vegyes, kiscsoport, középső és nagycsoport kialakítása - Korszerű nevelési eszközök alkalmazása, - A gyengébb alapkészségű gyermekekre fokozott figyelem fordítás. - A nyelvoktatás megszervezése képzett pedagógusokkal. - Nagyobb volumenű változások esetén 3 év. - 2 éven belül Folyamatos A pedagógusokhoz közvetlenül kapcsolódó minőségcélok - Teljesített továbbképzési program és beiskolázási terv -Különféle módszertan hatékony alkalmazása különösen a nehézséget jelentő alapkézségek oktatásánál, fejlesztésénél, - A pedagógusok módszertan választásának változása - A módszertanról történő beszámolók, ismertetők a kollégák között. - Több sikeresen kezelt probléma, - Kevesebb negatív, több pozitív visszajelzés a gyermekek viselkedésével kapcsolatban. - A többdiplomások arányának emelkedése - Módszertani képzéseken való részvétel, - Módszertannal kapcsolatos megbeszélésen, tájékoztatón való részvétel. - Megfelelő tájékoztatás és folyamatos nevelőmunka. - A környezet jelzései, pedagógusok észrevételei ész intézménybe járó gyermekek viselkedésére vonatkozóan. - Továbbképzési lehetőségek biztosítása - Minél több pedagógus módszertani képzése, - A tapasztalatok megbeszélése szervezett formában - Pedagógusok képzése - Megfelelő programok szervezése a gyermekek számára, a gyermekek figyelmének lekötése, pozitív irányba való terelése. - A nevelő egységes elgondolásának megteremtése az erkölcs, etika területén. - 2 éven belül - Folyamatos - Folyamatos - Folyamatos
18 Az intézmény jó hírnevének megtartása, növelése - Az intézmény népszerűségének növekedése. - Sikeres rendezvények szervezése, - A versenyeken való eredményes részvétel. - Népszerűsítést szolgáló rendezvények szervezése, - versenyeken való részvétel. - Folyamatos Az intézmény általános megítéléséhez és működéséhez kapcsolódó minőségcélok Az intézményi szabályozottság megteremtése (működési, szakmai és gazdálkodási területen is). Nyitottság a partnerek felé, széles nyilvánosság biztosítása Igényes szabadidős tevékenységek megszervezése, biztosítása Az információs rendszer folyamatos fejlesztése, hatékonyságának növelése, szélesebb hozzáférési lehetőség biztosítása - Az intézmény működése szabályozottan történik - Az intézmény dolgozói ismerik a feladatukat, felelősségüket. - Több elégedett partner, - Az igényekhez jobban igazoldó intézményi működés, szervezés. A partnerektől érkezett észrevételekben az elégedettség növekedése a szabadidős tevékenységekkel kapcsolatban. - Az intézmény megjelenése a nyilvánosság előtt, - Széleskörű információ biztosítása az intézmény gyermekei számára - A hiányzó szabályzatok száma, - A felülvizsgálandó szabályzatok száma - A feladatát pontosan nem ismerő dolgozók száma. - Partnerek száma, - Nyilvános fórumok száma. - Szabadidős tevékenységgel kapcsolatos felmérések, - Megjelenés a sajtóban, plakátokon, egyéb médiában - A gyermekek tájékoztatása. - A meglévő szabályok felülvizsgálata, - A hiányzó szabályzatok listájának összeállítása, - A szabályzatok elkészítéséhez szükséges információk beszerzése, - A szabályzatok megfogalmazása - A partnerekkel való kapcsolattartás, - A partnerkapcsolatok bővítése. - Szabadidős tevékenység szervezés. - A média eszközeinek igénybevétele, - A gyermekek tájékoztatása szóban, - Honlap készítése és a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala - 2 éven belül - 2 év - 2 év - Folyamatos
19 5. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE Az intézmény a közoktatásról szóló törvény 40 (10) bekezdés alapján a minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségirányítási programon belül a minőségfejlesztés a szabályozottság és a működés folyamatos fejlődésének garanciája. A minőségfejlesztési rendszer kiépítése, bevezetése biztosítja az intézmény tudatos és tervszerű, folyamatosan megújulni képes működésének feltételeit. A rendszer bevezetésével óvodánk egyre jobban tud alkalmazkodni a változó partneri igényekhez, valamint olyan innovációs képessége alakul ki, amivel új programokat, új tudást képes bevinni az intézmény működésébe. A minőségfejlesztési rendszerünk működtetését az intézmény belső adottságai és a külső követelményei befolyásolják. 5.1 A minőségfejlesztés célja A minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az intézmény a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatást nyújtson. 5.2 A minőségfejlesztés eszközei Az intézmény a minőségfejlesztési célok megvalósítása érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Önértékelés keretében az intézmény - azonosítja partnereit, - folyamatosan nyomon követi a partnerek igényeit, - folyamatosan méri a partnerek elégedettségét. 5.3 A partnerkapcsolatok irányítása A partnerkapcsolatok irányítása összességében az intézményvezető feladata. Az intézményvezető utasítása alapján a partnerkapcsolatok jellegének megfelelően további személyek is részt vesznek az irányításban. A partnerkapcsolatokat egyértelműen az intézményvezető irányítja: - a fenntartó és az intézmény, - az alkalmazottak és az intézmény vonatkozásában.
20 Az intézmény a szülőkkel, gyermekekkel való partnerkapcsolatának irányításában jelentős szerepet vállal: - az óvodapedagógus munkaközösség, valamint - az óvodapedagógusok. Az intézmény további intézménnyel való kapcsolattartásának irányításáért reszortfeladatként kijelölt pedagógusok felelnek. A partnerkapcsolatok irányítási tevékenysége magában foglalja: - a partnerek azonosítási folyamatát, - a partnerkapcsolat sajátosságainak ismeretét, - a partnerkapcsolat fejlesztési irányának meghatározását, - a partnerkapcsolat fejlesztése érdekében teendő igényfelmérések rendszerének kialakítását és működtetését, - a partnerek elégedettsége mérési feladatainak irányítását, szervezését, - az igények megismerését, az elégedettség mérését, illetve az egyéb tájékoztatást segítő kommunikációs rendszer kidolgozását és működtetését. 5.4 A partnerek azonosítása Az intézmény folyamatos feladatának tartja partnerei azonosítását. A partnerek azonosítása érdekében rendszeresen felülvizsgálja azokat, mely személyekkel, csoportokkal, intézményekkel jelentős kapcsolatban van. Az intézmény partnerei a következők: - a fenntartó, Budapest Terézvárosi Önkormányzat, Budapest, Eötvös u. 3. - az intézmény alkalmazottai, - az intézménybe járó gyermekek, - az intézménybe járó gyermekek szülei, - az intézmények, melyekből kikerülnek a gyermekek, így különösen Dózsa György úti Bölcsőde. - intézmények, melyek fogadják az intézményből kikerülő gyermekeket, így különösen: Bajza úti Ált. Iskola Vörösmarty úti Ált. Iskola Derkovits Ált. Iskola Erkel Ferenc Ált. Iskola Kéttannyelvű Ált. Iskola Apor Vilmos Katolikus Főiskola - további intézmények, szervek: Fővárosi Pedagógiai Intézet, Nevelési Tanácsadó,
21 Családsegítő szolgálat, Iskolaorvos, Gyermekjóléti Szolgálat. 5.5 A partnerek igényeinek nyomon követése A partnerek igényeinek nyomon követése érdekében gondoskodunk az igények - megismeréséről, - a megismert igények rendszerezéséről, értékeléséről, - az összesítéséről, elemzéséről. Az igények megismerése különösen az alábbiak szerint történik: Partnercsoport (partner) Fenntartó Az intézmény alkalmazottai Az intézménybe járó gyermekek Az intézménybe járó gyermekek szülei Azok az intézmények, melyekből jönnek a gyermekek Azok az intézmények, melyekbe továbblépnek a gyermekek További intézmények Igény megismerés eszköze, formája - Fenntartó minőségirányítási programja - Értekezleten felszólalási lehetőség, - Írásbeli javaslatétel, - Intézményi alkalmazotti közösség javaslatai, kérései, - Szóbeli vélemény és igény kikérés, - Kérdőíves igényfelmérés - Közösségekben elhangzott igények, - Egyéni igénybejelentése - Szülői szervezet által közölt igények, - Egyéni szülői igénybejelentések, - Szóbeli vélemény és igény kikérés, - Kérdőíves igényfelmérés - A gyermeket átadó intézmény vezetőjének igényei - A gyermeket tovább nevelő intézmény vezetőjének, valamint nevelőtestületének igényei - Intézmények által jelzett szóbeli, írásbeli igények Rendszeresség - A minőségirányítási program elfogadása, illetve módosítása szerint - Szervezett formában 2 évenként - Szervezett formában évente legalább 2 alkalommal - Szervezett formában Bemeneti és kimeneti mérés - Alkalmanként - Alkalmanként - Alkalmanként Az igényekről feljegyzést készítünk az igények dokumentálása céljából. Az igényeket csoportosítjuk: - az igénylők csoportja, valamint - az igény tartalma szerint.
22 Kérdőíves felmérést adott területre vonatkozó igények felmérésére lehet összeállítani (pl. nyelvtanulási igény, más, külön foglalkozásokra vonatkozó igény). A kérdőíves igényfelmérés esetében gondoskodni kell - a megfelelő kérdőívek elkészítéséről (figyelembe véve a kérdőív készítés és összeállítás általános szabályait). - a kérdőívek begyűjtéséről, - a kérdőívek kiértékeléséről, - a kiértékelést követően az összesítésről. Az igényekkel kapcsolatos fenti feladatok ellátásáról feljegyzések készülnek. 5.6 A partnerek elégettségének mérése A partnerek elégedettségének mérése kiemelten fontos, mivel a minőségirányítási program legfőbb célja az, hogy a partnerek elégedettek legyenek az intézmény működésével. A partnerek elégedettsége különböző módon érhető el: Partnercsoport (partner) Fenntartó Az intézmény alkalmazottai Az intézménybe járó gyermekek Az intézménybe járó gyermekek szülei Azok az intézmények, melyekből jönnek a gyermekek Azok az intézmények, melyekbe továbblépnek a gyermekek További intézmények A partner elégedettségének Rendszeresség mérése - Fenntartó minőségirányítási - Évente programjában foglaltak teljesítése érdekében történő elemzések mérések - Kérdőíves elégedettség mérés, - Észrevételek, vélemények - Szóbeli véleménykérés, értékelése évente 1 - A nevelőtestület által alkalommal, megfogalmazott elégedettség, - Dolgozói fluktuáció - Szóbeli vélemény kikérés. - Szervezett formában évente legalább 1 alkalommal. - Szóbeli vélemény kikérés, - Szervett formában évente - Kérdőíves elégedettség legalább 1 alkalommal felmérés - A gyermeket átadó intézmény - Alkalmanként vezetőjének észrevételei - A gyermeket tovább nevelő - Évente 1 alkalommal intézmény vezetőjének valamint testületének észrevétele, - A gyermekek tanulmányi eredményei. - Intézmények által jelzett - Alkalmanként szóbeli, írásbeli észrevételek
23 5.7 Kommunikáció a partnerekkel A partnerekkel való kommunikáció területén megkülönböztetünk: - belső kommunikációt, valamint - külső kommunikációt. A belső kommunikáció során az intézmény szabályozza azokat a folyamatokat, melyek a partnerekkel való kommunikációját meghatározzák: - a hatékony napi működését, - az információszükségletet és az informálandók körét, - a kommunikációs kapcsolatokat, - a kommunikációban érintettek feladatát, tevékenységét. A belső kommunikációra vonatkozó előírások: A belső kommunikációs folyamatok szabályozása a következő: Intézményvezető Intézményvezető Pedagógus Fenntartó Pedagógus, pedagógus közösség Gyermek, közösség 1. Szóbeli egyeztetés 2. Írásbeli emlékeztető Ellátandó feladatok, tevékenységek - Minőségirányítási célok, - Intézményi munkaterv. - A munkatervek végrehajtására egyeztetés különösen költségvetési vonatkozásban. 3. Beszámoló - A minőségcélok adott évi teljesítéséről Gyakoriság - Évente 1 alkalommal - Évente, a költségvetés tervezéskor, illetve szükség szerint. - Évente 1. Értekezlet - Munkaterv - Terven meghatározottak szerint. 2. Szóbeli beszámoltatás 3. Foglalkozás látogatási jegyzőkönyv - Pedagógus beszámoltatása végzett tevékenységről - Foglalkozás látogatásáról 1. Beszélgetések - Megadott témában vélemény kikérés, tájékoztatás - Szükség szerint - Szükség szerint - Nevelési program és a minőségcélok figyelembevételével
24 Pedagógus Szülő, szülői szervezet, szülői közösségek 1. Írásos tájékoztatók, igényfelmérések 2. Szülői értekezletek - Megadott témában vélemény kikérés, tájékoztatás - Megadott témákban - Nevelési program és a minőségcélok figyelembevételével - Nevelési program és a minőségcélok figyelembevételével 3. - Intézményvezető Családlátogatások utasítása szerint 4. Fogadóórák - Intézményvezető utasítása szerint A külső kommunikáció általában irányított kommunikáció, melynek során cél, az intézmény népszerűsítése, az eredmények, elért sikerek ismertté tétele. A partnerekkel való kapcsolattartás rendjét szabályozza az SZMSZ és a házirend is. A partnerekkel való kommunikáció fontos azért, mert: - egyrészt általa tájékozódhat az intézmény a vele szemben megfogalmazott igényekről, valamint a tevékenységgel kapcsolatot elégedettségről, - másrészt a partner alkothat az intézmény működéséről, tevékenységéről, elért eredményeiről, terveiről, nehézségeiről. A kommunikációs folyamatok partnercsoportonként eltérőek lehetnek. A fenntartó és az intézmény kommunikációjának sajátosságai: - szoros, rendszeres kapcsolatot kell tartani a minőségirányítási programhoz kapcsolódva, mely kommunikáció intézmény oldaláról történő irányítása az intézményvezető feladata. - A költségvetési gazdálkodás során szoros kapcsolatot kell tartani, különös tekintettel a minőségcélok elérését célzó költségvetési tervezésre, a teljesített beszámoló és a megvalósuló célok elérésére. A kommunikációban részt kell vennie az intézményvezetőnek, valamint a gazdasági vezetőnek, - A fenntartónak és az intézménynek szükség esetén többlépcsős tárgyalást kell tartani akkor, ha az önkormányzati minőségirányítási programban és az intézmény minőségirányítási programjában meghatározott minőségcélok elérése költségvetési nehézségekbe ütközik, a megvalósításhoz átcsoportosításra, forrásbevonásra van szükség. Ez esetben biztosítani kell azt, hogy a kommunikáció a két fél között arra irányuljon, hogy a problémára kedvező megoldást találjanak mindkét fél számára.
25 A gyermekekkel, gyermekcsoportokkal való kommunikáció sajátosságai: - a gyermekekkel való kapcsolattartás rendjét az intézményvezető irányítása alapján közvetlenül az óvodapedagógusok biztosítják, - az intézményvezető rendelheti el az intézménybe járó gyermekekre, egyes csoportokra kiterjedő szóbeli felméréseket - Az óvodapedagógusok saját szakmai, pedagógiai tevékenységük lemérésére, támogatására önállóan is kezdeményezhetnek - kommunikációt, - a pedagógusok segítik az óvodaszék működését, s azt, hogy az elláthassa a feladatait. A gyermek szüleivel való kommunikáció sajátosságai: - a szülőkkel való kapcsolattartás a szülői szervezet révén az intézményvezető feladata, - a szülői szervezet és az intézmény kapcsolatában fontos tényezők, hogy - a szülői szervezet megkapjon minden olyan intézményi, központi jogszabályi és helyi szabályozási információt, melyek a tevékenységéhez szükségesek, - a szülői szervezet döntéseit, javaslatait az intézményvezetés meghallgatja, és döntésénél figyelembe vegye, felhasználja, - a szülők a fogadóórákon, szabadon teremthetnek kapcsolatot a pedagógusokkal, - a szülői értekezleten a pedagógus tájékoztatja a szülőket a gyermekek közösségét érintő fontosabb eseményekről, tevékenységekről, s lehetőséget ad arra, hogy a szülők a gyermekekkel kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tegyenek, - a családlátogatások rendszere a pedagógusok számára ad lehetőséget arra, hogy személyes kapcsolatba kerüljenek a szülőkkel, megismerjék a gyermek életkörülményeit, s ezzel nevelési feladatukat adott gyermek vonatkozásában jobb minőségben tudják ellátni. A partnerintézményekkel való kommunikáció azzal az intézménnyel, amelyből a gyermekek érkeznek, s azzal az intézménnyel, amelyekbe a gyermekek továbblépnek, a következő sajátosságokat mutatják: - folyamatos kapcsolatot kell tartani a fogadó intézmény gyermekekkel szembeni elvárásairól, - gondoskodni kell visszajelzősekről, hogy a gyermekek mennyiben felelnek meg az intézményi elvárásoknak, melyek azok a területek, melyekre a későbbiekben nagyobb hangsúlyt kell fektetni.
26 Hagyományos rendezvények Gyermekek, pedagógusok Gyermekek, Pedagógusok, Szülők, Egyéb személyek, szervezetek 1. Óvodán belül elhelyezett hirdetmény 2. Sajtó Plakátok, Óvodai honlap Ellátandó feladatok, tevékenységek - Szóbeli és írásbeli tájékoztatás - Sajtó tájékoztatása, - Plakátok készítése Gyakoriság - Foglalkozási terv szerint - Rendezvényenként, - Alkalmanként 5.8 Intézkedési terv Az intézmény elemzi a partnerek igényeire, illetve elégedettségére vonatkozó mérések eredményeit. Az elemzések alapján meghatározza: - szakmai céljait és szolgáltatásának fejlesztési irányait, módjait, - a célok megvalósítására irányuló intézkedési tervet. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli. Az értékelések eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. 5.9 Az intézmény honlapja Az Intézmény a partnerkapcsolatai során kihasználja az Internet adta lehetőséget. Honlapját rendszeresen aktualizálja. A honlapon feltüntet minden olyan fontos információt, tájékoztatást, mely segíti az Intézmény minőségirányítási programjában meghatározott célkitűzések elérését. Az Intézmény honlapjának szerkesztésére az intézményvezető felelőst jelöl ki. Az Intézmény e-mail címei révén kapcsolatot tart partnereivel, továbbá lehetőséget ad arra, hogy a partnerek észrevételeket, javaslatokat fogalmazzanak meg. A beérkező javaslatokat, észrevételeket, esetleg kritikákat az Intézmény megvizsgálja, a szükséges intézkedéseket megteszi. 6. Az intézmény működési folyamata Az intézmény működési folyamata az alábbi feladatok szerint kerül meghatározásra, részletezésre: - vezetési, - tervezési, - ellenőrzési, - mérési, - értékelési feladatok.
27 6.1 Vezetési feladatok A minőségfejlesztési munka során a legnagyobb felelőssége a vezetőknek van. A minőségirányítási program elfogadásával elkötelezi magát az intézmény működésének javítására, az intézmény tevékenysége minőségi színvonalának emelésére. Az intézményvezető feladata, hogy - kiemelt jelentőséggel kezelje a minőségirányítási, fejlesztési tevékenységet, - példát mutasson a minőségfejlesztési tevékenység során, - tudatosítsa az intézmény valamennyi dolgozójával a minőségirányítás célját, s azt, hogy az intézménnyel kapcsolatban lévők közös érdeket az egyes működési folyamatok javítása, - tájékoztassa a dolgozókat, arról, hogy a minőségfejlesztési feladatokban való részvétel minden dolgozó feladata. Az intézmény vezetése a fentiek érdekében: - kiemelten kezeli az intézmény jogszerű, törvényes működtetésével kapcsolatos tevékenységeit, megteremti az intézményi dokumentumok összhangját egymással és a hatályos jogszabályokkal, - megteremti a minőségirányítási program végrehajtásához szükséges szervezeti hátteret, ennek érdekében: - Minőségirányítási Csoport létrehozását kezdeményezi, melynek feladata az intézmény minőségi céljai elérése érdekében a minőségfejlesztés működtetése, - Minőségirányítási vezetőt bíz meg, a feladatok összehangolása, a feladatok előkészítése, valamint bonyolítása, végrehajtása érdekében, - gondoskodik az értékelési feladatok ellátásához szükséges feltételek biztosításáról, irányításáról, - értékeli az intézmény helyzetét a minőségirányítási célok alapján, - különböző eszközök bevonásával (fenntartói hozzájárulás kérés, pályázatok, stb.) biztosítja a minőségirányítási célok megvalósításához szükséges erőforrások pénzügyi fedezetét, - mérési rendszert dolgoz ki (a minőségirányítási vezetővel) - értékelési rendszert dolgoz ki (a minőségirányítási vezetővel) és működtet.
28 6.2 Tervezési feladatok A vezetési és a tervezési feladatok egymással kölcsönhatásban funkcionálnak, mivel: - a tervezési tevékenység során szükség van a vezetői irányításra, a tervek kidolgozására, ami vezetői, illetve vezetői közreműködéssel végrehajtott feladat, - a vezetési tevékenység során szükség van tervekre, melyek az egyes vezetési tevékenységek végrehajtásának időpontját, konkretizálását stb. jelentik, s eszköz a vezetési feladatok során. A tervezés során arra kell törekedni, hogy a tervezés stratégiai tervezésen alapuljon, a hosszú- és középtávú, valamint éves tervek egymásra épüljenek. A tervezési folyamatokat, a folyamatban található elemek egymáshoz való viszonyát szabályozni kell azért, hogy azok a legkedvezőbben tudják hatásukat kifejteni. Az intézmény a következő területekre vonatkozóan határozza meg tervezési folyamatait: - szakmai tervezés (közoktatási feladatok ellátásának tervezése), - biztonságos intézményüzemeltetés tervezése, - gazdálkodással kapcsolatos tervezés, - ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos tervezés. 6.3 Ellenőrzési feladatok Az ellenőrzési feladatok - a vezetési, - a tervezési, - a mérési, valamint - az értékelési feladatokkal függenek össze. Az ellenőrzési tevékenység kiterjed: - szakmai ellenőrzés, - törvényességi ellenőrzés, - pénzügyi-gazdálkodási ellenőrzés területére.
29 6.4 Mérési feladatok A mérési feladatok ellátásának célja, hogy az óvodai munka eredményeiről, az intézmény működésének különböző területeiről folyamatosan, megbízható adatok álljanak rendelkezésre, melyek alapját képezhetik az értékelési feladatok ellátásának. Az óvodai nevelő munka mérése: - a nevelési program szerinti nevelési célok elérését szolgálja, - a nevelő munka eredményességének folyamatos biztosítását segíti az eredmények folyamatos áttekintésével, - a különböző partnerektől érkező igényeknek való megfelelés szerinti tevékenység ad számára információt. Mérési feladataink kiterjednek: - az intézmény egészére, - az intézmény fontosabb partnereire: - intézmény foglalkoztatottjaira, - az intézménybe járó gyermekekre, - a közösségek tevékenységére, - a pedagógus közösségre, - az intézmény rendezvényeire, programjaira. 6.4.1 Az intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok Az intézmény egészére kiterjedő mérései feladatok keretében gondoskodni kell - a költségvetési terv és beszámolók adatainak áttekintéséről, - a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok méréséről, - az oktató pedagógusok nevelő munka színvonalának méréséről, - az 1 gyermekre jutó tervezett és tényleges költségvetési kiadásról, - az 1 gyermekre jutó saját tervezett és tényleges bevételről. - 6.4.2 Az intézmény pedagógusaira vonatkozó mérési feladatok Az intézmény pedagógusaival kapcsolatban mérni kell: - a pedagógus szakmai munkájának eredményességét (ismeretek, képességek), - a gyermekek készség és képesség felmérésével,
30 - az óvodai versenyeken való részvétel eredményével (pl. rajz-, sportverseny), - az iskolaérettek létszámával, - a pedagógus foglalkozások nyújtott teljesítményének színvonalát - a pedagógus felkészülését és tervező munkáját, - az alkalmazott nevelési módszert, - a tehetséggondozási és felzárkóztatási feladatok ellátásának milyenségét, - a pedagógus nem közvetlenül szakmai feladatai ellátását - a gyermek-pedagógus kapcsolat milyenségét, - a szülő-pedagógus kapcsolat milyenségét. A mérési feladatokat legalább évente el kell végezni úgy, hogy a mérések hasonló időszakra essenek, az adatok évek között érdemben összehasonlíthatóak legyenek. 6.4.3 Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaira vonatkozó mérési feladatok Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaival kapcsolatban mérni kell: - a munkájuk eredményességét a feladatellátásuk alapján, - a pedagógusok tevékenységét segítő tevékenység mértékét, színvonalát. 6.4.4 Az intézménybe járó gyermekekre vonatkozó mérési feladatok A közoktatási törvény kimondja, hogy az óvodákat ezzel együtt az óvodásokat is mérni és értékelni kell. A mérés az értékelés eszköze, melynek adatgyűjtési funkciója van. A pedagógiai mérés konkrét óvodást vizsgál bizonyos szempontok alapján. Az intézmény gyermekeire vonatkozó mérési feladataink: - a létszám mérése, - a gyermeki személyiség fejlettségének nyomon követése, - az iskolaérettség vizsgálata (pszichológus, logopédus által). Nevelőtestületünk csoportnormája, illetve viszonyítási alapja a játékvár óvoda nevelési programjához rendelt sikerkritériumok összessége. Javasolt mérési módszerünk a megfigyelés, melynek eredményeit rögzítjük. A skála számjegyeihez meghatározások vannak hozzárendelve.
31 1. Testi fejlettség - egészséges életmód alakítása, - mozgás 2. Lelki felkészültség - anyanyelv fejlesztési, mese, vers, - ének-zene, énekes játék, - rajzolás, kézimunka, - a külső világ megismerése, - tanulás 3. Szociális érettség - érzelmi nevelés, szocializáció, - munkajellegű nevelés, - játék. A számszerűsített eredmények tükrében látható, milyen mértékben sikerült a célunkat elérni. Akkor eredményes a munkánk, ha iskolába lépés előtt a gyerekek átlagban a sikerkritériumhoz közelítenek. A rögzített eredményekről, gyermekük fejlődéséről a szülőket a fogadóórákon tájékoztatjuk. 6.4.5 A pedagógus közösség tevékenységének mérése A pedagógus közösség tevékenysége mérése során mérni kell különösen - a pedagógusok által kezdeményezett programokat, - a megvalósított programokat, - a fegyelmi büntetés alkalmazásának számát, - a kitüntetett, jutalmazott pedagógusok számát, - a felvetett jelentősebb problémák számát, és ehhez viszonyítva a megoldott problémákat. 6.4.6 Az intézmény rendezvényei, programjai mérése Az intézmény rendezvényeit, programjait mérni kell: - az intézmény hagyományos rendezvényei, programjai számával, - az új, alkalomszerű rendezvények, programok számával és annak látogatottságával, - az egyes programokkal kapcsolatos költségeket, - a programokkal elért pozitív hatást, az óvoda hírneve növelésének mértékét.
32 6.5 Értékelési feladatok Az értékelési feladatok ellátásának célja, hogy az intézmény minőségi céljai mennyire valósultak meg, milyen az intézményműködés eredményessége, az egyes területek hogyan segítik a fő célok elérését. Az értékelés meghatározott szempontrendszer alapján történik, külön-külön - a költségvetési terv és beszámolók adatai, - a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok, - a nevelő munka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése, - a nem nevelő munkát végzők tevékenységének értékelése, - a közösségek tevékenysége, - a pedagógusok közösségének tevékenysége, - az óvoda rendezvényei alapján. Az egyes értékelési feladatok ellátásáért felelős személyeket, valamint az értékelési feladatok gyakoriságát évenkénti bontásban az intézményvezető határozza meg. 6.5.1 A költségvetési terv és beszámoló értékelése A költségvetési terv és beszámoló értékelésénél figyelembe veendő szempontok: - a költségvetési tervet - csak a megelőző költségvetési terv, és módosított költségvetési terv adatok figyelembevételével, - a megvalósítandó feladatokkal összefüggésben, - a fenntartó elképzelései ismeretében lehet értékelni. - a költségvetési beszámolót - az adott évi költségvetési terv és módosított terv adatok figyelembevételével, - a megvalósítandó feladatokkal összefüggésben lehet értékelni. A költségvetési terv értékelésének ajánlott mutatói: - a tervezett költségvetési főösszegek évek közötti összehasonlítása (eredeti terv és módosított terv adatokkal),