BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA, ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLÁJA ÉS NEVELÉSI TANÁCSADÓJA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Átírás

1 BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA, ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLÁJA ÉS NEVELÉSI TANÁCSADÓJA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Módosítva: október 28.

2 2 MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM (MIP) Iskola neve Készült Készítette : Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Előkészítő Szakiskolája és Nevelési Tanácsadója : a közoktatásról szóló Évi LXXIX. törvény 40., (10), (ll), a 3/2002.( ) OM rendelet alapján : Minőségirányítási Monitoring Csoport Készült : Kiskunhalas, Iskolaszék véleményezte :2010. Diákönkormányzat véleményezte : Alkalmazotti közösség elfogadta : Fenntartóhoz benyújtva : Fenntartó jóváhagyta : : Hatálybalépés: :2010. Tervezett felülvizsgálat : 2010.

3 3 TARTALOMJEGYZÉK I. Az intézmény működésének hosszútávra szóló elvei és a megvalósítást szolgáló elképzelések 4. oldal II. Minőségpolitika 8. oldal III. Minőségirányítási rendszer 15. oldal IV. Az intézmény belső működésének rendje 31. oldal V. Az irányított önértékelés 33.oldal VI. Mellékletek 44. oldal

4 4 I. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK HOSSZÚTÁVRA SZÓLÓ ELVEI ÉS A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ ELKÉPZELÉSEK (MINŐSÉGPOLITIKA) 1. HELYZETELEMZÉS 1.1. Bevezető A közoktatásról szóló évi LXXIX. tv (10) bekezdése írja elő, hogy A közoktatási intézmény hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni. Az intézmény vezetője készíti el és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60. és 61 ) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11): Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. Rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. Figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit.a nevelőtestület a szülői szervezet véleményének kikérésével értékeli az intézményi minőségirányítási programot. Iskolánkban a rendszer működtetése során a már kialakított COMENIUS I. partnerközpontú modellt alkalmazzuk. A MIP stratégiai dokumentum Az intézmény bemutatása 1922/23-as tanévben anyakönyvezett a város először speciális oktatási-nevelési igényű tanulókat. 1968/69-es tanévtől a tanulói létszámok növekedése indokolta az önálló iskola létesítését. 1976/77-es tanév hatalmas változást hozott a fogyatékos tanulók életében: önálló épületben, egy helyen tanulhattak a Szilády Á. u. 2. sz. alatti épületben. 1991/92-es tanévtől a vált MSZMP székház épületében kapott közös elhelyezést a Zeneiskolával a Köztársaság u. 17. sz. alatt ben az iskola létrehozta a Fogadj el! Alapítványt, mely 1998-tól kiemelten közhasznú március 1-től az intézmény egységenként működött a Fogyatékosok Otthona. (1998. Október 1-től az iskolától független önálló intézményként működik.) Itt

5 5 bentlakással illetve napközi ellátással felnőtt értelmi fogyatékosokat foglalkoztatnak. Az intézmény neve ekkor lett Speciális Nevelési Központ ben a város átadta az iskolát a megyei önkormányzatnak további működtetésre augusztus 1-től megyei fenntartású intézmény: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kiskunhalasi Speciális Nevelési Központja és Logopédiai Szakszolgálata néven március 26-tól Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Előkészítő Szakiskolája és Egységes Pedagógiai Szakszolgálata január 1-jétől a Nevelési Tanácsadóval bővült az intézmény Intézményünk új neve: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Előkészítő Szakiskolája, Egységes Pedagógiai Szakszolgálata és Nevelési Tanácsadója július1-től intézményünk új neve: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Előkészítő Szakiskolája, Logopédiai Szakszolgálata és Nevelési Tanácsadója október3-tól saját alapítványt hozott létre az intézmény Speciális neveléssel az esélyekért névvel július1-ével levált az intézményről a Logopédiai Szakszolgálat. Az intézmény új neve: BKMŐ Általános Iskolája, Előkészítő Szakiskolája és Nevelési Tanácsadója A tanulók felvétele a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján történik. Jelenleg 19 tanulócsoport 196 tanulóval, 40 főállású, 5 óraadó tanár, 2 gyógypedagógiaiasszisztenssel, 1 szociális munkással és 7 technikai személyzettel működik. 1.3 A minőségirányítási program célja, tartalmi követelményei Intézményünkben a minőségfejlesztés alapvető céljaként a nevelési-oktatási feladatok hatékonyságának növelését, illetőleg a szolgáltatást igénybevevők minél magasabb szintű kiszolgálását tartja a legfontosabbnak. Ennek érdekében a 2002/2003-as tanévben megkezdtük minőségbiztosítási rendszerünk kiépítését. A minőségbiztosítási munkaterv elkészítése után helyzetfelmérést készítettünk. Intézkedési tervünk alapjaként a SWOT analízissel megállapított intézményi erősségeinket és gyengeségeinket vettük figyelembe, valamint a szintén felmért közvetlen és közvetett partnereink igényeit. a., Erősségeink: - Képzett szakemberekkel végzett nevelő-oktató munka - Egyéni bánásmód, tanulók képességeinek figyelembevétele - Gyermek centrikusság, elfogadó, támogató pedagógusi attitűd - Egészséges életmód kialakításához segítségnyújtás - Színvonalas ünnepségek - Innovatív, az ötletek megvalósítását segítő, az eredményeket értékelő vezetés. b., Fejlesztendő területeink: - Életre nevelés, gyakorlatban is alkalmazható tudás átadása - Hatékony, értékközvetítő kommunikáció a szülők felé is

6 6 - Intézményen belüli összhang megteremtése - Egyenletes terhelés - Az eredményes munkához és a jó közérzethez szükséges rend, fegyelem biztosítása Fenntartó elvárások beépítése Fenntartói elvárások az intézmény felé: - Az Intézmény, saját minőségpolitikáját a fenntartó önkormányzat minőségirányítási programjában meghatározott minőségpolitika és minőségi elvárásokra alapozva határozza meg - Az Intézmény a jogszabályoknak, különösen a közoktatási terület jogszabályainak megfelelően működjön, a jogszabályokra gyorsan reagáljon - Az Intézmény működése a település, az Intézmény ellátási körzet igényeihez alkalmazkodjon A fenntartó minőségpolitikájában megfogalmazott elvárásai: - Együttműködés fenntartása és továbbfejlesztése a diákotthonnal és más általános iskolákkal, valamint a Szakértői Bizottsággal és a Gyermekjóléti Szolgálattal. - A társadalmi életre való felkészítés megvalósítása érdekében a tanulók szakiskolában folytassák tanulmányaikat - Hiányos képességeik kompenzálása egyéni fejlesztés alapján - Gyógypedagógia szakos ellátottság javítása - A tankötelezettség minél nagyobb arányú betartatása - Nevelési tanácsadás területi szakszolgálati hálózatának kiépítése, működtetése - A szakszolgáltatás, az intézmény felkészítése a kistérségi alapon szerveződő feladatellátásra - Hatékony megoldási módok alkalmazása az egyéni vizsgálatokban, fejlesztésekben - A helyi adottságokra épülő szakmai fejlesztések valósuljanak meg - A gyermeki szabadságjogok érvényesülésének maximális figyelembevétele a feladatellátás során - A nevelési tanácsadás megyei szolgáltatásai kerüljenek minél közelebb a felhasználókhoz - Érvényesüljön a partnerközpontúság szemlélete - A szakszolgálati dolgozók folyamatos továbbképzése annak érdekében, hogy megfeleljenek az EU és a rájuk váró feladat elvárásainak - Sikeres pályázatok a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjaihoz. Fenntartói elvárásból adódó intézményi elvárások: - Diagnosztikai eljárások, tesztek, mérések anyagok ismertetése - Játékos képességfejlesztők - Szöveges értékelés - Előítélet-mentes iskola megteremtése - Tréningek tartása - Művészeti nevelés a részképességek fejlesztése terén - Képességeknek megfelelő beiskolázás a 10.osztály elvégzése után - Mulasztások csökkentése - Pályázatok írása A célok teljesítéséhez kapcsolódó feladatok: - Vizsgálatok elvégzése, értékelése

7 7 - A tesztek alkalmazásának megismertetése - Játékok tanítása - Előítélet-mentes környezet megteremtése - Önismeret fejlesztése - Pályaválasztási felkészítés felmenő rendszerben - Tanulás jelentőségének felismerése - Pályázatok írása pályázatfigyelés 1.4 Képzési formák, speciális szolgáltatások: Intézményünk típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Intézményegységei : Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Nevelési Tanácsadó Alaptevékenysége: Oktatás Általános Iskola: Sajátos nevelési igényű gyerekek oktatása-nevelése - iskolára felkészítő foglalkozás 1 tanulócsoportban - tanulásban akadályozott tanulók általános iskolai oktatása-nevelése az 1-8. évfolyamokon - ép értelmű súlyos beszédhibás és diszlexiás gyermekek oktatása, fejlesztése 1-2. évfolyamokon - értelmileg akadályozott és autista tanulók iskolai oktatása, nevelése, fejlesztése összevont tanulócsoportban Előkészítő Szakiskola: - tanulásban akadályozott tanulók nappali rendszerű előkészítő szakiskolai oktatása, nevelése évfolyamokon Nevelési Tanácsadó Napközi otthoni és tanulószobai ellátás Iskolai könyvtár működtetése Diáksportkör működtetése Iskolai étkeztetés

8 8 II. MINŐSÉGPOLITIKA Minőségpolitikai nyilatkozatok Legyen szabad az, ami megkülönböztet! (Sütő András) - A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Előkészítő Szakiskolája és Nevelési Tanácsadója (BKMÖ Közoktatási Intézménye Kiskunhalas) vezetése és minden dolgozója elkötelezett a minőségi munka iránt. - Intézményünk tevékenységének középpontjában a minőségi oktató-nevelő munka áll a PCDA szabályozása alapján, amely biztosítja a sajátos nevelési igényű tanulóink továbbhaladását a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően. - A nevelési tanácsadó dolgozói munkájuk során törekednek a hatékony megoldási módok alkalmazására az egyéni vizsgálatokban, fejlesztésekben. - Minőségpolitikánk alapeleme a társadalmi, törvényi változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó tartalmi és szervezeti szabályozás. - Működésünk nyitott, munkánk átlátható partnereink és a fenntartó számára. - A sikeres működés és fejlesztés érdekében széles körű partnerkapcsolatot építünk ki. Pedagógiai minőségi cél Mindezeket a célokat jól képzett szakemberekkel, egyéni bánásmód alkalmazásával, változatos szabadidő program megvalósításával hajtjuk végre. Munkánkra gyermekközpontúság jellemző, anyagi forrásokat pályázati úton valósítjuk meg. Intézményünkben magas a hátrányos helyzetű és roma származású tanulók száma, ezért a tanórán kiemelt cél a differenciálás és az egyéni bánásmód. Továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetőivel jó kapcsolatot tartsunk fenn. Az integráció megjelenésével egy időben törekszünk az általános iskolákkal való szorosabb együttműködésre. Szervezeti minőségi cél - A dolgozók elégedettek legyenek a munkakörülményekkel. - A munkakörülmények javulásához az anyagi források megteremtése. - Jól felkészült, új módszerek alkalmazására kész, megújulásra képes tantestület továbbfejlődése. A minőségfejlesztési rendszer Az Intézmény a Közoktatásról szóló törvény 40. (10) bekezdése alapján a minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki, és működtet. A minőségfejlesztés célja A minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az Intézmény a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő közszolgáltatást nyújtja.

9 9 A minőségfejlesztés eszközei Az Intézmény a minőségfejlesztési célok megvalósítása érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Önértékelés keretében az Intézmény - azonosítja partnereit, - folyamatosan nyomon követi a partnerek igényeit, - folyamatosan méri a partnerek elégedettségét A partnerkapcsolatok irányítása Az intézményvezető utasítása alapján a partnerkapcsolatok jellegének megfelelően más személyek is részt vesznek az irányításban. A partnerkapcsolatokat egyértelműen az intézményvezető irányítja: - a fenntartó és az Intézmény, - az alkalmazottak és az Intézmény vonatkozásában. Az intézmény, szülőkkel, tanulókkal való partnerkapcsolatának irányításában jelentős szerepet vállal: - a pedagógus munkaközösség, valamint - a pedagógus. Az Intézmény további intézménnyel való kapcsolattartásának irányításával megbízható valamely pedagógus is. A partnerkapcsolatok irányítási tevékenység magában foglalja: - a partnerek azonosítási folyamatát, - a partnerkapcsolat sajátosságainak ismeretét, - a partnerkapcsolat fejlesztési irányának meghatározását, - a partnerkapcsolat fejlesztése érdekében teendő igényfelmérések rendszerének kialakítását és működtetését, - a partnerek elégedettsége mérési feladatainak irányítását, szervezését, - az igények megismerését, az elégedettség mérését, illetve az egyéb tájékoztatást segítő kommunikációs rendszer kidolgozását és működtetésé A partnerek azonosítása Az Intézmény folyamatos feladatának tartja partnerei azonosítását. A partnerek azonosítása érdekében rendszeresen felülvizsgálja azokat, amely személyekkel, csoportokkal, intézményekkel jelentős kapcsolatban van. Az Intézmény partnerei a következők - a fenntartó, - az Intézmény alkalmazottjai, - az Intézmény tanulói, - az Intézmény tanulóinak szülei, - az intézmények, melyekből kikerülnek a leendő tanulók, - intézmények, melyek fogadják az Intézményben végzett tanulókat,

10 10 További intézmények, szervek: - Rendőrkapitányság - Gyermekjóléti Szolgálat, - BKMÖ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehab. Biz. Baja - Iskolaorvos, - Gyermekpszichiátriai szakrendelések, - Gyámhivatal, A partnerek igényeinek nyomon követése A partnerek igényeinek nyomon követése érdekében gondoskodni kell az igények - megismeréséről, - a megismert igények rendszerezéséről, értékeléséről, - összesítéséről, elemzéséről. Az igények megismerése különösen az alábbiak szerint történik: Partnercsoport (partner) Fenntartó Az Intézmény alkalmazottjai Igény megismerés eszköze, formája - Fenntartó minőségirányítási programja. - Értekezleten felszólalási lehetőség, - Írásbeli javaslattétel, - Intézményi alkalmazotti közösség javaslatai, kérései, - Szóbeli vélemény és igény kikérés, - Kérdőíves igényfelmérés. Az Intézmény tanulói - Tanulóközösségekben, iskolai diákfórumokon elhangzott igények, - Egyéni igénybejelentések, - Szóbeli vélemény és igény kikérés, - Kérdőíves igényfelmérés. Az Intézmény tanulóinak szülei Azok az intézmények, melyekből jönnek a leendő tanulók - Szülői szervezet által közölt igények, - Egyéni szülői igénybejelentések, - Szóbeli vélemény és igény kikérés, - Kérdőíves igényfelmérés. - A gyermeket átadó intézmény vezetőjének igényei. Rendszeresség - A minőségirányítási program elfogadása, illetve módosítása szerint. - Szervezett formában kétévente legalább 1 alkalom. - Szervezett formában kétévente legalább 1 alkalommal. - Szervezett formában kétévente legalább 1 alkalommal. - Alkalmanként. Azok az intézmények, - A gyermeket tovább oktató - Alkalmanként.

11 11 melyekbe továbblépnek a végzős tanulók További intézmények intézmény vezetőjének, valamint tantestületének igényei. - Intézmények által jelzett szóbeli, írásbeli igények. - Alkalmanként. A megismert igényekről - ha az csak szóbeli közlésből ismert - feljegyzést kell készíteni az igények dokumentálása céljából. Az igényeket azok jellege alapján csoportosítani kell: - az igénylők csoportja, valamint - az igény tartalma szerint. Kérdőíves felmérést adott területre vonatkozó igények felmérésére lehet összeállítani (pl.: szakkör igény stb.). A kérdőíves igényfelmérés esetében gondoskodni kell: - a kérdőívek begyűjtéséről, - a kérdőívek kiértékeléséről, - a kiértékelést követően az összesítésről, - vizsgálni kell azt, hogy a jelzett igények: hogyan viszonyulnak az önkormányzat minőségirányítási programjához, hogyan illeszkednek az Intézmény minőség céljaihoz, mennyire reálisak, teljesíthetőek rövid-, közép- és hosszútávon, milyen feladatokat kell ellátni ahhoz, hogy az igények teljesíthetőek legyenek, Az igények összesítéséről, értékeléséről tájékoztatni kell az igényt benyújtó partnert, valamint valamennyi, további érdekeltet. Az igényekkel kapcsolatos fenti feladatok ellátásáról feljegyzéseket kell készíteni. A partnerek elégedettségének mérése A partnerek elégedettségének mérése kiemelten fontos, mivel a minőségirányítási program legfőbb célja az, hogy a partnerek elégedettek legyenek az Intézmény működésével.

12 12 A partnerek elégedettsége különböző módon mérhető le Partnercsoport (partner) A partner elégedettségének mérése Rendszeresség Fenntartó - Fenntartó minőségirányítási programjában foglaltak teljesítése érdekében történő elemzések, mérések. Az Intézmény alkalmazottjai - Kérdőíves elégedettség mérés, - Szóbeli vélemény kérés, - A tantestület által megfogalmazott elégedettség, -Igazgatóválasztáshoz alkalmazkodva - Észrevételek, vélemények értékelése alkalmanként. Az Intézmény tanulói Az Intézmény tanulóinak szülei Azok az intézmények, melyekből jönnek a leendő tanulók Azok az intézmények, melyekbe továbblépnek a végzős tanulók További intézmények - Szóbeli vélemény kikérés, - Kérdőíves elégedettség mérés, - Továbbtanulási szándék és felvételt nyert tanulók arányának mérése. - Szóbeli vélemény kikérés, - Kérdőíves elégedettség felmérés. - A gyermeket átadó intézmény vezetőjének észrevételei. - A gyermeket tovább oktató intézmény vezetőjének, valamint tantestületének észrevétele, - A gyermekek tanulmányi eredményei. - Intézmények által jelzett szóbeli, írásbeli észrevételek. - Szervezett formában kétévente legaláb1alkalommal. - Szervezett formában kétévente legalább1alkalommal. - Alkalmanként. - Alkalmanként - Alkalmanként. Kommunikáció a partnerekkel A partnerekkel való kommunikáció területén megkülönböztetünk: - belső kommunikációt, valamint - külső kommunikációt. A belső kommunikáció során az Intézmény szabályozza azokat a folyamatokat, melyek a partnerekkel való kommunikációját meghatározzák: - a hatékony napi működését, - az információszükségletet és az informálandók körét, - a kommunikációs kapcsolatokat, - a kommunikációban érintettek feladatát, tevékenységét. A külső kommunikáció általában irányított kommunikáció, melynek során cél, az Intézmény népszerűsítése, az eredmények, elért sikerek ismertté tétele. A partnerekkel való kapcsolattartás rendjét szabályozza az SZMSZ és a Házirend is.

13 13 A partnerekkel való kommunikáció fontos azért, mert - egyrészt általa tájékozódhat az Intézmény a vele szemben megfogalmazott igényekről, valamint a tevékenységével kapcsolatos elégedettségről, - másrészt a partner képet alkothat az Intézmény működéséről, tevékenységéről, elért eredményeiről, terveiről, nehézségeiről. A fenntartó és az Intézmény kommunikációjának sajátosságai: - szoros, rendszeres kapcsolatot kell tartani a minőségirányítási programhoz kapcsolódva, mely kommunikáció Intézmény oldaláról történő irányítása az intézményvezető feladata, - a költségvetési gazdálkodás során szoros kapcsolatot kell tartani, különös tekintettel a minőségcélok elérését célzó költségvetési tervezésre, a teljesített beszámoló és a megvalósuló célok értékelésére. A kommunikációban részt kell vennie az intézményvezetőnek, valamint a gazdasági vezetőnek, - a fenntartónak és az Intézménynek szükség esetén többlépcsős tárgyalást kell tartani akkor, ha az önkormányzati minőségirányítási programban és az Intézmény minőségirányítási programjában meghatározott minőségcélok elérése költségvetési nehézségekbe ütközik, s megvalósításához átcsoportosításra, forrásbevonásra van szükség. Ez esetben biztosítani kell azt, hogy a kommunikáció a két fél között arra irányuljon, hogy a problémára kedvező megoldást találjanak mindkét fél számára. A tanulókkal, tanulócsoportokkal való kommunikáció sajátosságai: - a tanulókkal való kapcsolattartás rendjét közvetlenül az osztályfőnökök, pedagógusok biztosítják, - az intézményvezető rendelheti el az iskola tanulóira, egyes tanulóközösségeire kiterjedő szóbeli felméréseket, írásbeli kérdőív kitöltéseket, - az osztályfőnökök, tanárok saját szakmai, pedagógiai tevékenységük lemérésére, támogatására önállóan is kezdeményezhetnek kommunikációt, - a diákönkormányzattal kapcsolatos kommunikáció keretében a diákönkormányzatot segítő pedagógus támogatja a diákokat a jogaik érvényesítésében, - a diákönkormányzat döntéseit, javaslatait az intézményvezetés figyelembe veszi, - a pedagógusok segítik az iskolaszék működését, s azt, hogy az elláthassa a feladatait. A tanuló szüleivel való kommunikáció sajátosságai: - a szülőkkel való kapcsolattartás a szülői szervezet révén az intézményvezetés feladata, - a szülői szervezet és az Intézmény kapcsolatában fontos tényezők, hogy - a szülői szervezet megkapjon minden olyan intézményi, központi jogszabályi és helyi szabályozási információt, melyek a tevékenységéhez szükségesek, - a szülői szervezet döntéseit, javaslatait az intézményvezetés figyelembe vegye, felhasználja, - a szülői értekezleteken a pedagógus tájékoztatja a szülőket a gyermekek közösségét érintő fontosabb eseményekről, tevékenységekről, s lehetőséget ad arra, hogy a szülők a tanulóközösséggel kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tegyenek, - nyílt napokon, illetve az iskola rendezvényein lehetőség van a további kapcsolatteremtésre, kommunikációra, - a családlátogatások rendszere a pedagógusok számára ad lehetőséget arra, hogy személyes kapcsolatba kerüljenek a szülőkkel, megismerjék a gyermek életkörülményeit, s ezzel a szakmai pedagógiai feladatukat adott gyermek vonatkozásában jobb minőségben tudják ellátni.

14 14 A partnerintézményekkel való kommunikáció azzal az intézménnyel, amelyből a gyermekek érkeznek, s azzal az intézménnyel, amelyekben a gyermekek továbbtanulnak a következő sajátosságokat mutatják: - folyamatos kapcsolatot kell tartani a fogadó intézmény gyermekekkel szembeni elvárásairól, - gondoskodni kell visszajelzésekről, hogy a gyermekek mennyiben felnek meg az intézményi elvárásoknak, melyek azok a területek, melyekre a későbbiekben nagyobb hangsúlyt kell fektetni. 2.2 Intézkedési terv Az Intézmény elemzi a partnerek igényeire, illetve elégedettségére vonatkozó mérések eredményeit. Az elemzések alapján meghatározza: - szakmai céljait és szolgáltatásának fejlesztési irányait, módjait, - a célok megvalósítására irányuló intézkedési tervet. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli. Az értékelések eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. 2.3Az Intézmény honlapja Az Intézmény a partnerkapcsolatai során kihasználja az Internet adta lehetőséget. Honlapját rendszeresen aktualizálja. A honlapon feltüntet minden olyan fontos információt, tájékoztatást, mely segíti az Intézmény minőségirányítási programjában meghatározott célkitűzések elérését. Az Intézmény honlapjának szerkesztésére az intézményvezető felelőst jelöl ki.

15 15 III. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER Minőségirányítási rendszer felépítése és működtetése Az intézmény minőségirányítási rendszerének működését 3 fős minőségirányítási monitoring csoport irányítja. Feladata: a minőségi körök megszervezése a kitűzött célok alapján. A minőségi körök addig működnek, míg az intézkedési terveket meg nem valósítják, amelyben a PDCA-t alkalmazzák. A COMENIUS program bevezetése, alkalmazása, fenntartása intézményünkben. Az érdekelt felek igényeinek, elégedettségének méréséhez eljárásrendet készítünk, mely a COMENIUS modell előírásainak megfelel. Ennek alapján mérés bármikor lefolytatható, megismételhető. A munkatársak szakmai tudásának fejlesztése: a 7 éves továbbképzési és az éves szinten történő beiskolázási terv alapján történik. Lásd: Az intézmény Beiskolázási terve Vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben - A vezetés elkötelezettsége, felelőssége kulcsszerepet játszik a minőségfejlesztés megvalósításában. - Az intézményvezető feladatkörét a minőségfejlesztésének vezetői teendőit az SZMSZ határozza meg. (Igazgató jogállása c. fejezetrésznél) - Az intézmény jogszerű működésének biztosítása (dokumentumok ellenőrzése formai és tartalmi szempontból) - Forrása: Pedagógiai program, SZMSZ, Gazdálkodás, költségvetés 3.2. Tervezési feladatok Stratégiai irányvonal Jövőkép Stratégiai irányvonal A másság, a fogyatékosság elfogadása, kezelése alapvetően a társadalom és a gazdaság fejlettségétől függ. Ma a testi-, érzékszervi-, értelmi-, beszéd vagy súlyos fogyatékos gyermeket megilleti az a jog, hogy a különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították. Lehetőségeink ismeretében fogalmazzuk meg jövőképünket. Feladataink megvalósítása során figyelmünk középpontjában a gyermek áll, ezért: a., Pedagógiai célunk: - hogy olyan színvonalon és mértékben lássuk el a feladatokat, hogy a tanuló és a szülő egyaránt érezze: minden esélye megvan a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődésre a társadalmi beilleszkedés érdekében;

16 16 - az intézmény tárgyi, személyi feltételei, pedagógiai programja a sérült személyiség fejlesztését szolgálja. Kiemelt célunk: - a hiányos képességek korrekciója, társadalmi életre történő felkészítés, szocializáció, szociális képességek fejlesztése, melynek birtokában a tanulók az iskolából való kilépés után képesek lesznek érdekeik felismerésére, azok érvényesítésére; - önálló életvezetés elsajátítása; - családi életre nevelés; - céltudatos emberi értékek megismertetése; - iskolánk eleget kíván tenni mindazoknak a társadalmi követelményeknek, melyek az iskolás korú gyermekek nevelésében érvényesülnek. b., Legfontosabb hosszú távú célunk: az egységes gyógypedagógiai oktatási-módszertani központ kialakítása. Ehhez egy új önálló épületre van szükség, mely céljaiban ellátja az alapfokú oktatási intézmény feladatát, a nevelést-oktatást, logopédiai szakszolgálatot, nevelési tanácsadást, utazószolgálatot, kollégiumot. c., Céljaink elérésében munkánkhoz jó körülményeket teremtünk. - magas szervezeti kultúrát alakítunk ki, melyben jó a közérzetünk, konfliktusokat jól kezeljük - hagyományainkat, értékeinket megőrizzük. Középtávú célunk: csoportbontáshoz szükséges feltételek megteremtése 3.3. Pedagógiai tervezés felülvizsgálata: Feladat Sikerkritérium Felelős Dokumentum Határidő Elfogadása Igazgató Pedagógiai Törvényi Alkalmazotti program változásokhoz közösség Helyi tanterv kapcsolódóan. Fenntartó 1. Pedagógiai program felülvizsgálata 2.Adatgyűjtés, tapasztalatgyűjté s az értékeléshez, fejlesztéshez 3. Intézmény éves munkájának tervezése A munkaterv megírásához szükséges információk megléte Éves munkaterv elkészítése Munkaközösség vezetők Igazgatóhelyettes Beszámolók Minden év május 31. Igazgató Munkaterv Minden év tanévnyitó értekezlete 3.4. Éves munkaterv A tárgyévi munkaterv elkészítése, rövid távú célok elemzése (lásd: Az iskola éves munkaterve)

17 17 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI FELADATA Vezetési,tervezési, ellenőrzési, mérési és értékelési feladatok Vezetési feladatok A minőségirányítási programban meghatározottaknak először a vezetésben kell érvényre jutniuk. A minőségfejlesztési munka során a legnagyobb felelőssége a vezetőknek van. A minőségfejlesztési rendszer működtetésében kiemelt szerepe van az Intézmény vezetőjének. Az intézményvezető feladata, hogy: - kiemelt jelentőséggel kezelje a minőségirányítási, fejlesztési tevékenységet, - példát mutasson a minőségfejlesztési tevékenység során, - tudatosítsa az Intézmény valamennyi dolgozójával a minőségirányítás célját, s azt, hogy az intézménnyel kapcsolatban lévők közös érdeke az egyes működési folyamatok javítása, - tájékoztassa a dolgozókat arról, hogy a minőségfejlesztési feladatokban való részvétel minden dolgozó feladata. Az Intézmény vezetése a minőségirányítási programjának elfogadásával elkötelezi magát az Intézmény működésének javítására, az Intézmény tevékenysége minőségi színvonalának emelésére. Az Intézmény vezetése a fentiek érdekében: - kiemelten kezeli az Intézmény jogszerű, törvényes működtetésével kapcsolatos tevékenységeit, megteremti az intézményi dokumentumok összhangját egymással és a hatályos jogszabályokkal, - megteremti a minőségirányítási program végrehajtásához szükséges szervezeti hátteret, ennek érdekében - Minőségirányítási Csoport létrehozását kezdeményezi, melynek feladata az Intézmény minőségi céljai elérése érdekében a minőségfejlesztés működtetése, - Minőségirányítási vezetőt bíz meg, a feladatok összehangolása, a feladatok előkészítése, valamint bonyolítása, végrehajtása érdekében, - gondoskodik az értékelési feladatok ellátásához szükséges feltételek biztosításáról, - értékeli az Intézmény helyzetét a minőségirányítási célok alapján, Az Intézmény a vezetési feladatokat az Intézmény különböző dokumentumaiban is rögzíti.. Tervezési feladatok A vezetési feladatok és a tervezési feladatok egymással kölcsönhatásban funkcionálnak, mivel: - a tervezési tevékenység során szükség van a vezetői irányításra, a tervek kidolgozására, ami általában vezetői, illetve vezetői közreműködéssel végrehajtott feladat, - a vezetési tevékenység során szükség van tervekre, melyek az egyes vezetési tevékenységek végrehajtásának időpontját, konkretizálását stb. jelentik, s eszköz a vezetési feladatok során. A tervezés során arra kell törekedni, hogy a tervezés stratégiai tervezésen alapuljon, a hosszúés középtávú, valamint éves tervek egymásra épüljenek.

18 18 Az Intézmény a következő területekre vonatkozóan határozza meg tervezési folyamatait: - szakmai tervezés (közoktatási feladatok ellátásának tervezése), - biztonságos intézményüzemeltetés tervezése, - gazdálkodással kapcsolatos tervezés, - ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos tervezés. Ellenőrzési feladatok Az ellenőrzési feladatok több ponton összefüggnek: - a vezetési, - a tervezési, - a mérési, valamint - az értékelési feladatokkal. Az ellenőrzési tevékenység több területre is kiterjed. Alapvetően az alábbi típusú ellenőrzési tevékenységet határozhatjuk meg: - szakmai ellenőrzés, - törvényességi ellenőrzés, - pénzügyi-gazdálkodási ellenőrzés. Mérési feladatok A mérési feladatok ellátásának célja, hogy az iskolai munka eredményeiről, az Intézmény működésének különböző területeiről folyamatosan és megbízható adatok álljanak rendelkezésre, melyek alapját képezhetik az értékelési feladatok ellátásának. Az iskolai nevelő-oktató munka mérése: - a pedagógiai program szerinti nevelési-oktatási célok elérését szolgálja, - a pedagógiai munka eredményességének folyamatos biztosítását segíti az eredmények folyamatos áttekintésével, - végső soron a különböző partnerektől érkező igényeknek való megfelelés szerinti tevékenység számára ad információt. A mérési feladatok kiterjednek - az Intézmény egészére, - az Intézmény fontosabb partnereire: - Intézmény foglalkoztatottjaira, - az Intézmény tanulóira, - a tanulóközösségek tevékenységére, - a pedagógus közösségre, - az Intézmény rendezvényeire, programjaira. Az Intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok Az Intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok keretében gondoskodni kell - a költségvetési terv és beszámolók adatainak áttekintéséről, - a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok méréséről, - az oktató és nevelő munka színvonalának méréséről,

19 19 - a szakmai tevékenység méréséről, - az 1 tanulóra jutó tervezett és tényleges költségvetési kiadásról, Az Intézmény pedagógusaira vonatkozó mérési feladatok Az Intézmény pedagógusaival kapcsolatban mérni kell legalább: - a pedagógus szakmai munkájának eredményességét - a tanulók által elért központi és helyi felmérők segítségével, - a tanulmányi versenyeken való részvétel eredményével, - a bukások számával, - a pedagógus tanórákon nyújtott teljesítményének színvonalát - a pedagógus felkészülését és tervező munkáját, - az alkalmazott oktatási módszert, - a tehetséggondozási és felzárkóztatási feladatok ellátásának milyenségét, - a pedagógus nem közvetlenül szakmai feladatai ellátását - a tanár-diák kapcsolat milyenségét, - a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel milyenségét és mennyiségét. A mérési feladatokat legalább évente el kell végezni úgy, hogy a mérések hasonló időszakra essenek, az adatok évek között érdemben összehasonlíthatóak legyenek. Az Intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaira vonatkozó mérési feladatok Az Intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaival kapcsolatban mérni kell: - a munkájuk eredményességét a feladatellátásukra jellemző mutatószámok alapján, - a pedagógusok tevékenységét segítő tevékenység mértékét, színvonalát. Az Intézmény tanulóira vonatkozó mérési feladatok Az Intézmény tanulóira vonatkozó mérési feladat - a tanulói létszám mérése, - az 1. osztályosok szintfelmérése (alapkészségek, fizikai adottságok), - a tanulmányi eredmény mérése - tanulmányi átlagokkal: - személyi tanulmányi átlag, - osztályonkénti tanulmányi átlag, - iskolai tanulmányi átlag; - témazáró dolgozatokkal, - teljesítménymérő évfolyamfelmérésekkel, - nemzeti alaptanterv követelményei szerint (országos képesség és készség felmérés), - további képesség és készség felmérésekkel, - a személyiség és közösségi magatartás mérése - kérdőívekkel a évfolyamokon, A tanulóközösségek tevékenységének mérése A tanulóközösségek tevékenységének mérése során adatokat kell gyűjteni: - a működő tanulóközösségek számáról,

20 20 - az önszerveződő közösségek működési területéről és létszámáról, - a közösségek által szervezett tevékenységekről. A pedagógus közösség tevékenységének mérése A pedagógus közösség tevékenysége mérése során mérni kell különösen - a pedagógusok által kezdeményezett programokat, - a megvalósított programokat, - a fegyelmi büntetés alkalmazásának számát, - a kitüntetett, jutalmazott pedagógusok számát, - a felvetett jelentősebb problémák számát, és ehhez viszonyítva a megoldott problémákat. Az Intézmény rendezvényeinek, programjainak mérése Az Intézmény rendezvényeit, programjait mérni kell: - az Intézmény hagyományos rendezvényei, programjai számával, - az új, alkalomszerű rendezvények, programok számával és annak látogatottságával, - a programokkal elért pozitív hatást, az iskola hírneve növelésének mértékét. Értékelési feladatok / Intézmény értékelése / Az értékelési feladatok ellátásának célja, hogy az Intézmény minőségi céljai mennyire valósultak meg, milyen az intézményműködés eredményessége, az egyes területek hogyan segítik a fő célok elérését. Az értékelés meghatározott szempontrendszer alapján történik, külön-külön - a költségvetési terv és beszámolók adatai, - a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok, - az oktató és nevelő munka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése, - a nem oktató munkát végzők tevékenységének értékelése, - a tanulóközösségek tevékenysége, - a pedagógusok közösségének tevékenysége, - az iskola rendezvényei alapján. Az egyes értékelési feladatok ellátásáért felelős személyeket, valamint az értékelési feladatok gyakoriságát az intézményvezető határozza meg. A költségvetési terv és beszámoló értékelése A költségvetési terv és beszámoló értékelésénél figyelembe veendő szempontok: - a költségvetési tervet - csak a megelőző költségvetési terv, és módosított költségvetési terv adatok figyelembevételével, - a megvalósítandó feladatokkal összefüggésben, - a fenntartó elképzelései ismeretében lehet értékelni. - a költségvetési beszámolót - az adott évi költségvetési terv és módosított terv adatok figyelembevételével, - a megvalósított feladatokkal összefüggésben

21 21 lehet értékelni. Az értékelés fontosabb szempontjai: - gazdaságosság szempontjából: - a gazdaságosság szem előtt tartása a beszerzéseknél, - megfelelő szállítók kiválasztása, - gazdaságos üzemeltetés, - munkaerő gazdálkodás szempontjából: - állományi létszám mennyisége, - 1 fő pedagógusra jutó tanulók száma, - a szakmai tervek megvalósítása szempontjából - szakmai tervek megvalósulását finanszírozási nehézségek akadályozták-e, - szakmai tervek megvalósulását segítették-e a megvalósult beruházások. A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelése A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelését előre meghatározott - mutatók, és értékelési szempontok alapján kell végezni. A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelésekor alkalmazandó mutatók különösen: - adott évben továbbképzésben, képzésben résztvevő pedagógusok száma, - a pedagógusok képzettségi szint szerinti megoszlása, - a szakos ellátottság alakulása, - a továbbképzésben, képzésben történő részvétellel töltött órák száma, - a képzés költségei 1 képzésben résztvevő személyre vetítve. Az értékelés szempontjai: - a továbbképzés, képzés mennyiben támogatja az Intézmény minőségcéljainak elérését, - a továbbképzés, képzés mekkora terhet jelent az Intézmény költségvetése számára, - a képzés hozzá járul-e új pedagógiai módszerek alkalmazásához. Az oktató és nevelőmunka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése Az oktató és nevelőmunka színvonala és a szakmai tevékenység értékelése - amennyiben lehetséges tényszerű mutatószámok alapján, - amennyiben nem lehetséges egyéb értékelési szempontok alapján történik. Az alkalmazandó mutatószámok különösen: - a pedagógusok képzettségi szint mutatója, - a tanulók központi és helyi felmérései eredményeinek változása, - tanulók tanulmányi átlagai, - továbbtanulásra jelentkezők száma és aránya, - a továbbtanulásra jelentkezők között a felvételt nyertek száma és aránya, - a pedagógusok tevékenységével kapcsolatban beérkező - pozitív - észrevételek száma, -a pedagógusok tevékenységével kapcsolatban keletkezett - negatív - észrevételek száma.

22 22 Az értékelés szempontjai: - a pedagógusok pedagógiai nevelési munkája során figyelembe kell venni: - a pedagógus szakmai tapasztalatait, a munkában eltöltött idejét, - a nevelő-oktató munkájának minőségét, - az általa alkalmazandó módszerek mennyiségét és hatékonyságát, - a tehetség-gondozási feladat ellátásának milyenségét, - a felzárkóztatási feladatok ellátásának hatékonyságát, - a tanulmányi versenyre történő felkészítő munkát, - a korrepetálási tevékenységet, - a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel mennyiségét és minőségét, - a pedagógiai tevékenység során alkalmazott kommunikációs készséget, - a tanulókkal való viszonya, kapcsolata tekintetében figyelembe kell venni: - a gyermekekkel való bánásmódját, - a gyermekekkel való együttműködő készségét, - segítőkészségét, tájékoztatási tevékenységét, - a gyermekek szabályok betartatására irányuló magatartását, - konfliktushelyzet kezelési tevékenységét, - a pedagógiai elhivatottság vonatkozásában figyelembe kell venni: - a pozitív hozzáállást az oktatáshoz, a gyermekekhez, munkatársaihoz, - pontosság, határidők, házirend betartását, - adminisztrációs feladatok ellátását, - konfliktushelyzet kezelési képességét a kollégáival, a szülőkkel, - terhelhető-e nem kötelező pedagógiai feladatokkal (osztályfőnökség, egyéb speciális feladatok, szervezés stb.) A nem oktató munkát végzők tevékenységének értékelése A nem oktató munkát végzők tevékenységének értékelése a pedagógusokhoz hasonlóan mutatók és értékelési szempontok alapján történik. Az alkalmazandó mutatók: - 1 tanulóra jutó nem oktató munkát végző dolgozó, - adott tevékenységre jutó naturális mutató (pl: 1 takarítónőre jutó takarítandó m2), - 1 pedagógusra jutó nem oktató munkát végző személy. Az értékelési szempontok: - a saját szakmai tevékenységének milyensége, - a munkához való hozzáállása (pontosság, precízség, odaadás), - együttműködési készség (kollégákkal, gyermekekkel, szülőkkel), - pedagógus munkáját támogató tevékenység milyensége. A tanulóközösségek tevékenységének értékelése A tanulóközösségek tevékenységének értékelése részben mutatószámok alapján történik.

23 23 Alkalmazandó mutatók: - 1 tanulóközösségben résztvevő tanulók száma, - a tanulóközösségek átlaglétszáma. A tanulóközösség értékelési szempontjai: - a tanulóközösség tanulási teljesítménye, - a társas kapcsolatok milyensége, - a közösségi tevékenység milyensége, - a csoport szociális összetétele. A pedagógus közösség tevékenységének értékelése A pedagógus közösség tevékenysége értékelése során a következő mutatószámokat kell alkalmazni: - az 1 pedagógusra jutó rendezvények száma, - az 1 pedagógusra jutó problémafelvetések és megoldások száma. Az értékelés kiemelt szempontjai: - a pedagógus közösség összetartásának milyensége, - a kezdő pedagógusok támogatottságának, segítésének milyensége, - az aktivitás, ötlet felvetések, - a problémamegoldásban való részvétel. Az Intézmény rendezvényeinek, programjainak értékelése Az Intézmény rendezvényeit - programjai vonatkozásában azokkal a mutatókkal kell értékelni, melyek a mérési feladatoknál meghatározásra kerültek. Az értékelés szempontjai pedig a következők: - megrendezésre kerültek-e hagyománnyal rendelkező rendezvények, - a rendezvények látogatottsága, - a rendezvény előkészítés folyamata megfelelő volt-e, - a rendezvény lebonyolítása, - a rendezvény elérte-e a célját, - a résztvevők elégedettek voltak-e, Minden rendezvénynek el kell készíteni az Intézkedési tervét!

24 24 Teljesítményértékelés 3.5 A teljesítményértékelés fogalma, tartalma, célja A teljesítményértékelés olyan értékelési tevékenység, mely kiterjed - a munka eredményének, - a szervezeti magatartásnak, valamint - a munkavégzéshez szükséges képességeknek az értékelésére. A teljesítményértékelés során az értékelésnek - meghatározott célrendszeren kell alapulnia, - fejlesztő értékelésnek kell lennie, - tartalmaznia kell az önértékelési elemeket. A teljesítményértékelés célja, hogy a pedagógusok, és az Intézmény vezetését ellátó személyek teljesítménye fokozatosan különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével javuljon, és ezzel segítse az Intézmény minőségcéljainak megvalósítását. E cél érdekében a teljesítményértékelés során szükség van: - a képzési szükségletek felmérésére, - a fejlődési törekvések támogatására, - a munkavállalók önértékelésére, - a fejlesztési, fejlődési célok meghatározására, - a feladat ellátási terv, valamint a munkaköri leírások alapján a dolgozók tevékenységének áttekintésére. A teljesítményértékelés funkciója, hogy az intézményi működtetés során egy olyan eszköz szerepét töltse be, mely a minőség célok megvalósításához segíti hozzá az Intézményt azáltal, hogy - teljesítményelvárásokat határoz meg a vezetőkkel, valamint a nem vezető beosztású pedagógusokkal szemben, - összehangolja a célokat, és egységes rendszerű teljesítményértékelést határoz meg, - biztosítja a dolgozók fejlődését. 3.6 A vezetői teljesítményértékelés A vezetők teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni. Az értékelésben részt vesznek: - a vezetők, - a fenntartó, valamint - a nem vezető pedagógusok. A teljesítményértékelés a teljesítménykövetelmények alapján értékeli a vezetők tevékenységét. Az értékelés alapja a munkaköri leírás.

25 25 A magasabb vezetői teljesítményértékelést a fenntartónak kell elvégeznie. A fenntartói értékelés dokumentumai: - a vezetői pályázat - a nevelési/pedagógiai program - ÖMIP és az IMIP - éves intézményi munkaterv A vezetők teljesítményét értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni, és át kell adni az érintettnek. A teljesítményértékelés során el kell készíteni: - egy összesített értékelést, mely tartalmazza a teljesítményértékelést a következő kategóriák szerint: - kiválóan alkalmas (80-100%) - alkalmas (60-79%) - kevéssé alkalmas (30-59%) - alkalmatlan (30% alatt) Az összesített értékelést a részletes teljesítményértékelés során adott értékelések átlagaként kell elkészíteni. Az összesített értékelés tartalmazza a következőket: - egy részletes teljesítményértékelést, mely tartalmazza: - az érintett személyes adatait, - a teljesítménykövetelmények szerinti részletes szöveges értékelést, valamint az értékelést az összesített értékelésnél megadott kategóriák szerint. - az összefoglaló értékelést, javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett teljesítményértékelése során megállapíthatóak, és az érintett személy teljesítményének minőségi javítását segítik elő. 3.7 A nem vezetői feladatokat ellátó pedagógusok teljesítményértékelése A teljesítménykövetelmények meghatározása A pedagógusok teljesítménykövetelményének kialakítását az intézményvezetők végzik. A meghatározott teljesítménykövetelményeknek olyanoknak kell lenniük, melyek - a minőségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják, - figyelembe veszik a fenntartók által az intézményvezetők számára meghatározott teljesítménykövetelmények teljesítéséhez szükséges elvárásokat, s azok teljesítését szolgálják, - mégis kellően konkrét elvárásokat fogalmaznak meg. A teljesítménykövetelményeket minden tanév megkezdésekor, legkésőbb szeptember 15-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni.a teljesítménykövetelmények meghatározására ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vezetők esetében. A teljesítményértékelés A pedagógusok teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni. Az értékelésben részt vesznek: - a vezetők,

26 26 - a nem vezető pedagógusok. A teljesítményértékelés a teljesítménykövetelmények alapján értékeli a pedagógusok tevékenységét. A pedagógusok teljesítményét a tanév végén, de legkésőbb a következő tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni. A teljesítményértékelés tartalmára ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vezetők esetében. A teljesítménykövetelmények és az értékelés szempontjai A teljesítménykövetelmények meghatározásánál, valamint a teljesítményértékelésnél a következő szempontokat kell figyelembe venni: - az oktatás minőségéhez, - a pedagógusokhoz, - az intézmények általános megítéléséhez és működéséhez kapcsolódó minőségcélok. Az értékelés során felhasználható információk, eszközök, dokumentumok Az értékelés során a szubjektivitás kiküszöbölése érdekében minél több tényszerű elemre kell támaszkodni. Ehhez fel kell használni az Intézményben keletkezett, illetve az Intézményben meglévő adatokból, információkból előállítható dokumentumokat, adatokat. Az értékelés egyes szempontjaihoz felhasználható információkat, az információ beszerzés, készítés módját, valamint az információ rendelkezésre állásáért való felelőst és határidőket a minőségirányítási programhoz, mellékletként kell csatolni. A vonatkozó mellékletet a teljesítménykövetelmények - konkrét ismerete után kell elkészíteni, - változása estén szükség szerint módosítani kell. Ehhez figyelembe kell venni az intézményi önértékelés, valamint a fenntartói ellenőrzések, értékelések megállapításait. Az intézkedési terv részei: - az adott problémával kapcsolatban feltárt okok, tényezők, körülmények, - a probléma megszüntetéséhez szükséges intézkedések, - az intézkedés végrehajtását segítő iskolafejlesztési program akkor, ha az intézkedési terv készítésére azért került sor, mivel az országos mérési, értékelési rendszerben az Intézmény eredményei nem érték el a jogszabályban meghatározott minimum értéket. 3.8 A pedagógus munkájának értékelése: A mellékletben levő értékelőlap szerint A pedagógus és a nem pedagógus munkakörben dolgozók értékelése

27 27 A teljesítményértékelés az intézményben dolgozó valamennyi munkatárs adott időszakra vonatkozó teljesítményének felmérése, megítélése. A teljesítményértékelés funkciója, hogy az intézményt hozzásegíti a minőségcélok megvalósításához azáltal hogy: Teljesítményelvárásokat határoz meg Összehangolja a célokat Biztosítja a dolgozók fejlődését A teljesítményértékelés által megfogalmazott megállapítások felhasználhatók az alábbi esetben: A közalkalmazottak díjazásánál figyelembe kell venni az általuk nyújtott teljesítményt Meg kell keresni azt, hogy a teljesítmények miért nem érik el az elvárt eredményt Meg kell ítélni a dolgozók alkalmasságát A pedagógusok teljesítményértékelése: A teljesítménykövetelmények kialakítása az intézményvezető feladata. A munkaköri leírás tartalmazza azt. A szempontok témakörei: - az órai munka jellemzői - felzárkóztatás - tanórán kívüli munka - a tanulókkal való viszony - a szülőkkel való viszony - a kollegákkal való viszony - a pedagógus elhivatottság - továbbképzés - osztályfőnöki munka Az értékeléshez felhasznált információk: a pedagógus önértékelése, a vezetői értékelés (MICS tag, MK.vez., igazgató), szülők, tanulók visszajelzései. A.) A pedagógus teljesítményértékelésének szempontjai Az értékelés szempontjai Indikátorok Információforrás Órai munka - óra szerkezete Óralátogatási dokumentum - az órákon használt eszközök, módszerek Tanulók fegyelmezése, magatartása Központi felmérő - a tanévben elsajátított Feladatlap anyag Tehetséggondozás, felzárkóztatás - tanulmányi versenyek - differenciálás, Versenyek dokumentumai Napló felzárkóztatás Tanórán kívüli fogl. A részvétel mennyisége, Szakköri napló minősége Szülőkkel kapcs. viszony A szülőkkel való együttműködés, Szülői ért., családlátogatások

28 28 A tanulókkal kapcs. viszony A kollegákkal kapcs.viszony A pedagógiai elhivatottság segítőkészség Közösségformálás, hangnem Szabályok betartattatása. Csapatmunka, segítőkészség, új pedagógiai módszerek továbbadása Az oktatáshoz, gyerekhez való hozzáállás, pontosság, határidők betartása, főiskolások fogadása, adminisztrációs feladatok ellátása, ügyelet, órakezdés-végzés betartása Óralátogatás, megfigyelés Kollegák véleménye, Naplók, statisztikák ellenőrzése, óralátogatás Részvétel az intézmény Belső szabályzatok Intézményi dokumentumok szakmai tevékenységében előkészítése Részvétel az intézmény nem közvetlenül szakmai Iskolai programok szervezése, lebonyolítása Rendezvények Intézkedési terve tevékenységében Intézményi imázs erősítése Az intézmény képviseletekor tanúsított magatartás Megnyilvánulások intézményen belül és kívül Részvétel pályázatban Pályázat készítés Pályázati dokumentáció Továbbképzés 30 és 60 órás tov.képz. tanúsítványok Osztályfőnöki munka Pedagógus- tanuló viszony, Fegyelmezések eredményessége Osztályközösséget erősítő tevék. Felszólítók, feljelentők, feljegyzések B.) Közalkalmazotti-teljesítményértékelés eljárásrendje Az értékelés Lépések Módszerek Dokumentumok Felelős Határidő gyakorisága 2 évente I. Ütemterv: iskolában dolgozó összes pedagógus Az értékelésben résztvevő pedagógus kijelölése Beosztás szerint Az éves Ellenőrzési terv szerint Igazg. Mics tagjai Szeptember 15. II. Ütemterv: napközisek, Nev.Tan. dolgozók Nem pedagógus munkakörben dolgozók Nev. Tan. és nem pedagógus munkaköri dolgozók A dolgozók önértékelése Értékelő lap kitöltése A kitöltött értékelő lap Az értékelt pedagógu s Május 30.