Policy Agenda - Ipsos KKVkonjunktúra index 2011. II. negyedév összefoglaló a válaszadó részére
2011. márciusában a Policy Agenda Ipsos kis- és középvállalkozások konjunktúra indexe 50,2 százalék. Ez az eredmény, az azonos módszertannal korábban készült KKV konjunktúra index eredmények közül a 2008. negyedik negyedévben mért értékkel egyezik meg, azóta ennél folyamatosan magasabban voltak az üzleti élet szereplőinek várakozásai. A magyar gazdaság várható helyzetét rosszabbnak ítélik meg saját cégük helyzeténél A KKV-szektor vállalatvezetőinek háromtizede (31%) nem vár változást a magyar gazdaság általános helyzetében az elkövetkező félévben, míg a romlást és javulást várok összesített aránya lényégében azonos (35, illetve 34%). A helyzetet negatívan megítélők körében azonban lényegesen többen vannak (15%-nyian), akik jelentős romlásra számítanak, mint a gazdaság állapotának lényeges javulásában bízók (1%). Kissé kedvezőbbnek várják saját vállalkozásuk helyzetének változását a megkérdezett vállalatvezetők, mint az országét. 37%-uk abban bízik, hogy a következő fél év során javulhat vállalatuk általános gazdálkodási helyzete. Negatív változásra háromtizedük számít, míg a jelenlegi helyzet fennmaradására mintegy egyharmaduk. Legpesszimistábbnak a személyi és közösségi szolgáltatások területén működő vállalatok vezetői, és a cégek bő egynegyede arra számít, hogy általános gazdálkodási helyzetük jelentősen romlik a következő fél év során. Legnagyobb, 13%-os arányban a 10-19 főt foglalkoztató vállalkozások tartanak helyzetük jelentős romlástól és Észak-alföldön az átlagosnál nagyobb, 47%-os arányban prognosztizálták, hogy nem fog megváltozni vállalatuk általános gazdasági helyzete. Noha csak a válaszadók egytizede tart attól, hogy vállalata helyzete a következő fél év során lényegesen romlik, ennél lényegesen többen számolnak azzal, hogy a közeljövőben akár komoly nehézségekre is fel kell készülniük. Vállalatuk gazdálkodási területén a válaszadók fele (49%) számít a következő évben olyan nehézségekre, amelyek alapvetően megingathatják vállalatuk helyzetét. A válaszadók mintegy hattizede (58%-a) úgy látja, kapacitásuk megfelel a következő fél évben várható kereslet mértékének. Akik eltérést látnak, azok jellemzően kapacitásfeleslegről számoltak be: minden negyedik vállalatvezető gondolja, hogy cége kapacitásának egy része felesleges lesz, további 9%-uk még pesszimistább, a közeljövőben várható kereslettel összevetve vállalata kapacitásának jelentős részét ítéli feleslegesnek. A kis- és közepes vállalkozások több, mint felének nincs esélye tevékenységének bővítésére a következő 6 hónap során vélekedtek vezetőik. Akik mégis láttak esélyt a bővítésre, nagyobbrészt csak szerényebb mértékű, legfeljebb 5%-os bővülésben bíznak. 10% feletti tevékenységbővülésben csak minden huszadik megkérdezett bízik.
A kkv kevesebb, mint fele tervez technológiai jellegű beruházást A kis- és közepes méretű vállalkozások több mint négytizede (41%) tervez technológiai jellegű beruházást vagy fejlesztést a következő egy év során. Közülük minden másodiknak (48%) vélhetően szüksége lesz banki hitelre, hogy valóra váltsa tervét. A cégek beruházási szándékait elsősorban a jövőt illető bizonytalanság, valamint az elégtelen belső kereslet fogja vissza. A legfontosabb hátráltató tényező, a bizonytalan jövő: a vállalatvezetők 15%-a szerint ez ellehetetleníti a beruházások tervezését, illetve megvalósítását, és további 29% szerint is nagy mértékben korlátozza azt. A belföldi kereslet hiányához fogható mértékben hátráltatják a beruházásokat a finanszírozási nehézségek és a magas hitelkamatok is. A válaszadók mintegy háromtizede (29%-a) számolt be arról, hogy vállalata jelenleg beszállítója valamelyik Magyarországra települt multinacionális vállalatnak. A már jelenleg is beszállítói pozícióban lévő cégek vezetőinek 96%-a úgy látja, vállalata a következő 6 hónap során is megőrzi ezt a pozícióját, míg akik olyan céget vezetnek (71%), amelyik jelenleg nem beszállítója a Magyarországra települt multinacionális vállalatok valamelyikének, azok 92%-a nem is gondolja, hogy ez a helyzet megváltozna a közeljövőben. A megkérdezettek 68%-a számolt be arról, hogy az elmúlt időszakban nőttek a fogyasztói árak, véleményük szerint átlagosan 12,3%-kal. Ezzel szemben mindössze 2%-nyian számoltak be csökkenésről, átlagosan 9,8%-os mértékűről. A fogyasztói árak növekedését, csökkenését és változatlanságát tapasztalók összesített értékelése szerint az elmúlt időszak fogyasztói árnövekedése 8,2%-os mértékű volt. Ugyanebben az időszakban a vizsgált vállalatok értékesítési árai legnagyobbrészt, 65%-ban nem változtak. A kérdezettek 24%-a számolt be vállalata árainak átlagosan 11,7%-os növekedéséről, míg 11%-a csaknem hasonló mértékű, 12,2%-os csökkenésről. Minden választ figyelembe véve a vizsgált időszakban a KKV-szektor értékesítési árai a vállalatvezetők önbevallása szerint mindössze 1,4%-kal nőttek, vagyis mindössze hatodával a fogyasztói árak növekedésének. Összességében a közelmúlt változásaihoz nagyon hasonlóan látják vállalatvezetők a 2011-es év változásait. Véleményük átlaga szerint 2010 decembere és 2011 decembere között 8,2%-kal nőnek a fogyasztói árak, és 1,6%-kal értékesítési áraik. A belföldön értékesítő vállalatok négytizede úgy véli, hogy nem változik cége értékesítési helyzete a következő fél évben. A külföldön (is) értékesítő vállalatok vezetőinek 33%-a bízik abban, hogy külföldi értékesítési helyzete javul, további 4%-uk, hogy jelentősen javul a következő 6 hónap során. A pesszimisták aránya lényegesen kisebb, összesen 13%.
A saját előállítású készlettel rendelkező vállalatok vezetőinek 53%-a úgy látja, a következő 6 hónapban nem változik ilyen jellegű készletállományuk. Egyharmaduk növekedést, 13%-uk csökkenést vár saját előállítású készletállományukban. A kis- és középvállalkozások folyamatos, megfelelő szintű tevékenységét, illetve tevékenységük bővítését korlátozó, akadályozó tényezők közül a legfontosabbnak, a vizsgált vállalatok létét leginkább fenyegetőnek a gazdasági környezet bizonytalansága látszik. Erről a válaszadók 18%-a mondta, hogy szinte ellehetetleníti vállalkozását, és ezzel ez a tényező megelőzte még a szintén erős visszafogó erővel rendelkező tőkehiányt (14%), valamint belföldi kereslethiányt (13%) is. Feltétlenül említésre méltók a cégvezetők által feleslegesnek ítélt adminisztrációs korlátozások, amelyek a vállalkozások bő egynegyedének életét nehezítik meg jelentős mértékben. Árampiac: nincs igazi verseny, pedig igény lenne rá A KKV konjunktúra-index kapcsán vizsgáltuk, hogy a pár éve liberalizált közszolgáltatói piacok közül az árampiac hogyan teljesít. A vállalatok vezetőitől kapott adatok alapján az látszik, hogy az áramszolgáltatók között még meglehetősen csekély a verseny. A megkérdettek csaknem fele (47%) úgy látja, hogy nincs, vagy csak alig van valamilyen árverseny az áramszolgáltatók között, miközben a közepesnél erősebb, vagy éppen erős versenyt csak egyötödük lát a piacon. A versenyről adott értékelésük átlaga ötfokú skálán mindössze 2,6, vagyis épphogy csak gyenge közepes. De a válaszadók véleményén túl az a tény is a verseny hiányára utal, hogy a megkérdezettek 58%-át az elmúlt egy évben nem keresték meg villamosenergia-kereskedők energiavásárlási ajánlattal. (Igaz, egy szűk, 6%-nyi vállalati csoportot három vagy több kereskedő is ostromolt ajánlatával.) Ez a passzivitás már csak azért is meglepő, mert a KKV-szektor vállalatainak 14%-a tervezi, hogy a közeljövőben szolgáltatót vált a kedvezőbb árak, vagy kisebb részben a jobb szolgáltatási színvonal miatt. De még ennél is nagyobb potenciális piacot jelentenek az áramkereskedők számára azok a vállalatok, ahol a feltételek ismeretében elgondolkodnának a váltáson ezek a vállalatok teszik ki a szektor közel négytizedét (37%). Pénzügyi helyzet: a többség nem vár nagy változást A megkérdezett vállalatvezetők többsége, 62%-a úgy látja, nem változik cége likviditási helyzete a következő hat hónap során. Azok körében viszont, akik változást prognosztizálnak csaknem ugyanakkora arányban vannak azok, akik tartanak tőle, mert likviditási helyzetük romlását várják (20%), mint azok, akik reménnyel telve várják a változást, ami javulást hoz számukra e téren (18%). A kis- és középvállalatokat irányító vezetők több mint fele, 52%-a számít a következő fél évben pénzügyi nehézségekre cége gazdálkodásában. A vállalat tevékenységi területe (ágazata) nem befolyásolja statisztikailag kimutatható módon vezetője pénzügyi nehézségekkel kapcsolatos várakozásait, a cég területi elhelyezkedése és mérete viszont igen. Legnagyobb, 58%-os arányban a Közép-magyarországi Régió kis- és középvállalati vezetői tartanak pénzügyi nehézségektől, legkevésbé pedig a Közép-dunántúli (34%) és a Nyugat-
dunántúli (39%) Régióban működő vállalatok irányítói. Az átlagosnál jóval optimistábbak a 100-149 alkalmazottal működő cégek vezetői, csak alig háromtizedük tart pénzügyi nehézségektől. A nehézségeknek a megkérdezett vállalatvezetők véleménye szerint két elsődleges oka van, a kereslethiány és a megrendelők, partnerek finanszírozási gondjai, vagyis az, hogy beszűkül(t) a piac, és a (potenciális) megrendelők, vevők egy része is késedelmesen fizet, ha egyáltalán tud vagy akar fizetni. Mindkét okot a pénzügyi nehézségektől tartó vállalatvezetők körülbelül egy-egy harmada említett. (Egy válaszadó több spontán feleletet is adhatott a nyitott formában feltett kérdésre.) A pénzügyi nehézségektől tartó vállalatvezetők 12%-a említette a magas költségeket, energiaárakat, míg 7%-uk általában a gazdasági helyzet, a gazdasági válság pénzügyi következményeitől tart. Az érintettek 6%-a számít a kiszámíthatatlan gazdasági környezet negatív hatásaira, ami részben a politika felelőssége lehet ez utóbbi tényezőt explicit módon a válaszadók 5%-a említett ebben a kontextusban. Akárcsak a hiteltörlesztés nehézségeit. 3-3% hivatkozott a lehetséges pénzügyi nehézségek okaként a magas közterhekre, a banki finanszírozás akadozására, a tőkehiányra, illetve az árfolyam-ingadozásra. Más típusú válaszokat ennél is kevesebben adtak. A vállalatok viszonylag felkészültnek tűnnek a pénzügyi problémákra. Amennyiben fél éven belül tőkehiánnyal kellene szembenézniük, mind tudná, mit kellene tennie, és több mint felük (53%) két lehetséges, kiemelt stratégiát is alkalmazna. A legtöbb vállalatvezető (46%) a fejlesztések elhalasztásával igyekezne időt nyerni, míg minden harmadik megkérdezett (32%) mondta, hogy vállalata hitelt venne fel pénzintézetétől. (Egy válaszadó két lehetőséget is említhetett.) Az előbbi megoldásoknál kevésbé népszerű az egyértelmű visszalépést jelentő két következő: a termelés visszafogása és a vállalat vagyontárgyainak értékesítése ezeket a lehetőségeket csak a megkérdezettek 14-14%-a választotta. 5% említette, hogy a tőkehiány kezelésére hitelt venne fel más vállalattól. Ugyanakkor nagyon sok (41%) olyan vállalatvezető volt, aki egyéb megoldással (is) menedzselné a vállalatánál fellépő tőkehiányt. A vállalkozások nagy többsége bízik számlavezető bankjában: ha bajba kerülnének, szerintük hitelt is kapnának A vállalat meglévő (fő, azaz számlavezető) banki kapcsolatának megítélése összességében de nem teljesen pozitív. Miközben a megkérdezett vezetők többsége, kétharmada úgy látja, azt tapasztalja, hogy vállalata számlavezető bankja szükség esetén pénzügyi segítséget nyújt cégének, és általában rendszeres tájékoztatást ad szolgáltatásairól, valamint 56% nem érzi úgy, hogy a bank csak a legszükségesebb szolgáltatásokat nyújtaná vállalata számára, addig közel hattizedük nem tapasztalja azt, hogy a bank aktívan keresné a lehetőségét, hogy segítse cége tevékenységét. Vagyis a vállalatvezetők egy része nem érzékeli vállalata számlavezető bankjának a céget segítő proaktivitását. Igaz, a válaszadók jelentős többsége, 72%-a úgy véli, cégének nincs is szüksége szélesebb körű és mélyebb segítségre bankjától. Mindenesetre az összességében inkább pozitív értékeléseket az is alátámasztja, hogy csak a vállalatok 17%-a gondolkodik azon, hogy más számlavezető bankot választ.
Azt a 28%-nyi válaszadót, aki úgy nyilatkozott, hogy vállalatának szélesebb körű és mélyebb segítségre lenne szüksége számlavezető bankjától, megkérdeztük arról is, hogy milyen további segítséget várna elsődleges pénzintézetétől. Spontán válaszában egy megkérdezett több dolgot is említhetett. A leggyakoribb válaszok a hitelekkel és a partnerkapcsolat minőségével függtek össze. Az érintettek legnagyobb, 28%-os csoportja (kedvezőbb vagy nagyobb) hitelt várna bankjától. Minden negyedik válaszadó pedig több és hatékonyabb kommunikációt (pl. gyorsabb ügyintézés) és partneri viszonyt, empátiát várna el bankjától. 12%-nyian szeretnék, ha alacsonyabb kamatot számítana fel nekik számlavezető bankjuk, míg minden 10. vállalatvezető a rugalmasságot hiányolja cége bankjának viselkedéséből. Más érdemi választ ennél jóval kevesebben adtak. Reklám piac: nincs nagy mozgás, de pozitív elmozdulásban bíznak. Hirdetések: az internet és a direkt marketing őrzi vezető pozícióját A KKV-szektor vállalatainak héttizede (71%-a) a következő fél évben nem tervez változást reklámtevékenységének volumenében az előző fél évhez képest, igaz közülük 20% azért nem, mert nincs reklámtevékenysége és nem is tervez ilyet. A várható változás összességében mégis a bővülés irányába mutat, mivel összességében több vállalatvezető látja úgy, hogy bővül vállalata reklámaktivitása, mint amennyien csökkenést várnak e téren. 13%-nyain mérsékelt, legfeljebb 10%- os mértékű bővülést tartanak elképzelhetőnek, míg 5%-nyian ennél nagyobbra számítanak. Ugyancsak 5%-nyian vannak, akik arra számítanak, hogy 10%-nál nagyobb mértékű visszaesés következik be reklámtevékenységükben, miközben 6%-nyian számítanak ennél mérsékeltebb csökkenésre. A KKV-szektor elsősorban internetes hirdetésekkel és direkt marketinggel tervezi eljuttatni üzeneteit potenciális vásárlóihoz, ügyfeleihez. Előbbi módszert a válaszadók 44%-a jelölte meg, utóbbit 42%-uk. (Egy válaszadó több lehetséges módszert is választhatott.) A hagyományos médiareklámok vélhetően részben költségességük, részben a KKV-k szempontjából nem elég vagy nem megfelelő célcsoport-specifikusságuk miatt ebben a vállalati körben másodlagos szerepre vannak kárhoztatva, csak a szektor vállalatainak 27%-a tervez hirdetni általuk a következő fél év során. Közterületi reklámokra a kis- és középvállalatok 14%-a számít üzenetei célba juttatása során. A vizsgált négy reklámozási lehetőség mellett a válaszadók egyéb, cégük által használni kívánt reklámozási módokat is említhettek spontán válaszaikban. A válaszadók összesen 7%-a élt ezzel a lehetőséggel. Legnagyobb részük (3%-uk) személyes kapcsolatokra építve tervezi hirdetni vállalkozását, míg 1-1% említette, hogy a vállalat saját honlapja segítségével vagy különböző rendezvényeken igyekszik megtalálni potenciális vevőit, megrendelőit. Egyéb reklámozási módokat ennél jóval kevesebben említettek. Módszertanról A kis- és közép vállalatok körében végzett konjunktúra felmérésünket reprezentatív mintán, 700 cég vezetőjének válaszai alapján készítettük el. A lekérdezést az Ipsos közvélemény kutató cég végzi az on-line vállalati panelen keresztül. A Policy Agenda Ipsos KKV konjunktúra-index képzésének módja
a business survey index-számításon alapul. A módszertanról részletesen, a www.policyagenda.hu honlapon lehet olvasni.