TÖRTÉNELEM 5.. TANMENETJAVASLAT
Új tananyag feldolgozása Összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés Teljes óraszám 74 óra Kerettantervi órakeret 65 óra A történet kezdete 9 4 13 12 Hellász földjén 10 3 13 Várostól a birodalomig az ókori Róma 15 4 19 23 A középkor ezer éve 10 3 13 14 Árpád népe 13 3 16 16 A tanmenetjavaslatban található rövidítések magyarázata: F: fogalmak, szakkifejezések É: évszámok N: nevek T: topográfiai ismeretek ÉK: értelmező kulcsfogalmak TK: tartalmi kulcsfogalmak A kerettantervi követelményekben nem szereplő fogalmakat, neveket, évszámokat és helyszíneket dőlt betűvel jelöltük. 2
A TÖRTÉNET KEZDETE 1. Bevezető óra Ismerkedés a tanulócsoporttal. 2. 1. Kő, papirusz, pergamen. A történelem forrásai A történelem forrásait egy csomópontban mutatjuk be, Mátyás királyt használva példaként. A mese, a krónika, a levél és a tárgyak forrásértékének összehasonlítása. Különbségtétel a mesebeli és a történelmi személyiség között. A pénz mint forrás: hozzanak be régi aprópénzeket, hasonlítsák össze a címereket, és rendezzék el az érméket a rajtuk található dátum szerint! Keressenek még angol eredetű szavakat! Mire használjuk őket? 3. 2. Őskori őseink A bibliai teremtéstörténet felidézése. A hat nap alatt és az évmilliók alatt időfogalmak összehasonlítása. Időfogalom, a múlt időbeli távolságának gyakoroltatása. Mi a különbség a négy forrásanyag között? Melyik mire jó? Az emberi és állati kommunikáció összehasonlítása. A beszéd szerepe az emberré válásban. 3. Kommunikáció A) Események, történetek elbeszélése Egy hallott vagy olvasott történet rövid összefoglalása. B) Topográfiai feladatok A földrajzi és történeti térképek közötti különbségek megfigyelése; a feladatnak megfelelő térkép kiválasztása. Tankönyvi szövegek tanulmányozása (a régészet szerepe a múlt megismerésében) D) Topográfiai feladatok Események, információk bemutatása térkép vagy térképvázlat segítségével. F: papirusz, krónika, oklevél, kódex, pergamen N: Mátyás király T: Zengg, Buda, Visegrád ÉK: történelmi idő, történelmi forrás, tény és bizonyíték TK: társadalom, kultúra F: őskor, régészet, Biblia, Homo sapiens T: Afrika, Európa, Ázsia ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás TK: életmód, társadalom 3
4. 3. Bölények a falon. Az őskori kultúra A térkép értelmezése. Miért nem szállítanak a Mecsekbe bakonyi kovát? Mit bizonyít a willendorfi Vénusz kőanyaga? Értelmezzék a víz alatti barlang titkát! Miért volt szárazon az őskorban a bejárata? Miért láthattak az ősemberek pingvint a Földközitengerben? Mi történt a sarki jéggel a jégkorszak után? Mit bizonyít az őskori síp? A) Kérdések és feltevések önálló megfogalmazása. Feltételezések megfogalmazása régi tárgyak céljára, használatára vonatkozóan. Az emberek hajdani és mai életmódjának összehasonlítása saját tapasztalatok, leírások és képek alapján. F: szerszámkészítés, kovakő N: willendorfi Vénusz, Aphrodité É: T: Mecsek, Földközi-tenger ÉK: történelmi idő, történelmi forrás TK: életmód, kereskedelem, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, többistenhit 5. 4. Barlangokból a falvakba Az emberi lakóhelyek típusai. Ki milyen házban lakik? Miben laknak Afrika őserdejében? Honnan származik az élelmiszer? Ma lehet találni élelmiszert az erdőben? Eszünk ma még gyűjtögetett élelmiszert? A legfontosabb újdonság, hogy nem a neolit forradalom miatt telepedtek le az emberek, hanem élelmiszerben (pl. vadászzsákmány, hal) bővelkedő területeken épültek az első állandó települések. Az élelem fogytán kezdtek a termesztésbe! Amikor már kialakult az élelemtermelés, az újabb falvak ezért jöttek létre művelhető területeken. E) A földrajzi tényezők szerepének felismerése az emberek életében Példák gyűjtése és bemutatása arról, hogy a földrajzi környezet milyen jelentős hatással volt az ott élő emberek életére. F: letelepült életmód, élelemtermelés T: magyarországi régészeti lelőhelyek (Istállós-kői barlang) ÉK: ok és következmény, tény és bizonyíték TK: életmód, gazdaság, társadalom 4
6. 5. Holdévektől a napévekig Időmérő eszközök gyűjtése (füzetben). Mire használható a napóra, a vízóra, a homokóra, és mik a korlátaik? Miért készültek toronyórák? Ma miért nem fontos ilyeneket építeni? Milyen időszámítási rendszereket ismertünk meg, és melyiknek mik a korlátai? Miért előnyös az, amit ma használunk? 7. 6. Az első városok Miért kell az öntözéshez sok embernek összefognia? Miért emelkedtek ki királyok a társadalom megszervezéséhez? Gilgames valóban létezett, de tényleg megszerezhette-e az örök élet füvét? Párhuzam Mátyás királlyal: a mese és a történelem különbsége. Miért mesélnek híres királyokról történeteket? A) Kronológiai feladatok Az évtized, évszázad, évezred, Krisztus előtt, Krisztus után, illetve a közelmúlt és régmúlt fogalmának ismerete és helyes használata. A nagy történelmi korszakok neveinek megismerése és helyes sorrendbe állítása. Számítások végzése évszámokkal. B) A források áttekintése és értékelése Az ismeretforrások előzetes áttekintése abból a szempontból, hogy milyen kérdésekre adhatnak választ. E) Az információk rendszerezése és értelmezése. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése. F: Krisztus előtt, Krisztus után, évtized, évszázad, emberöltő, fáraó, csillagászat, napfogyatkozás N: Jézus Krisztus, Tutanhamon, Augustus É: Kr. e. 3000 körül, Kr. e. 753, Kr. e. 776 T: Egyiptom, Nílus ÉK: történelmi idő, tény és bizonyíték TK: életmód, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás F: ókor, öntözéses földművelés, ékírás, város, állam, adó, király, hadsereg, városfal, zikkurat, aszfalt N: Gilgames T: Mezopotámia, Babilon, Uruk, Tigris, Eufrátesz ÉK: ok és következmény, történelmi forrás TK: életmód, gazdaság, társadalom, kultúra 5
8. 7. A Nílus völgyében. Hétköznapok és ünnepek Hérodotosz nem azt írja, hogy Egyiptom a Nílus ajándéka, hanem azt, hogy a Delta (!) a folyó ajándéka. Mit jelent a túlvilág? Mi történik az emberrel, amikor meghal? Mit gondoltak erről az egyiptomiak? Hogyan gondoskodtak halottaikról? Ma mit gondolunk a túlvilágról? Hogyan határozza meg a halottakról való gondoskodást a mindenkori vallás? 9. Ismétlés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása. E) Az információk rendszerezése és értelmezése. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése. E) A földrajzi tényezők szerepének felismerése az emberek életében. Példák gyűjtése arról, hogy a földrajzi környezet milyen jelentős hatással volt az ott élő emberek életére. F: piramis, hieroglifa, múmia, csatorna, gémeskút, salétrom N: Amon-Ré, Ozirisz, Ízisz, Ápisz É: Kr. e. 3000 körül T: Egyiptom, Nílus, Théba ÉK: történelmi idő, történelmi forrás TK: életmód, állam, egyeduralom, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, többistenhit 10. 8. Történetek a Bibliából Mi a különbség az egyistenhit és a sokistenhit között? Melyik kategóriába sorolható be a kereszténység? Mi a Biblia, miért fontos a zsidóknak és a keresztényeknek is? Miben különbözött a föníciai és a zsidó betűírás az ékírástól és a hieroglifáktól? D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése. F) Történelmi problémák felismerése és elemzése. Egy állam létrejöttének megismerése és értelmezése az okok és következmények szempontjából. F: Ószövetség, zsidó nép és vallás, héber, betűírás, Újszövetség, Paradicsom, özönvíz, tízparancsolat, filiszteusok, parittya N: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon, József, Góliát T: Jeruzsálem, Palesztina, Fönícia, Izrael ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás TK: életmód, város, állam, kultúra, vallás, egyistenhit 6
7 Témák 11. 9. A nagy fal mögött Miben hasonlít és miben különbözik a rizs- és a gabonatermelés? Mennyiben határozza ez meg Kína fejlődését? Mi a közös Kőműves Kelemen és Vang történetében? Miben különbözik a kínai írásrendszer minden eddig megismert írástól? Vannak-e a mi írásunkban fogalomjelek? (Például: 2 lehet kettő, Zwei, two, deux stb.) Pl. @, =, +,. A mi betűírásunk is őriz fogalomjeleket. Kiktől vettük át a számok jelölését? Miért nagyon fontos találmány a nulla? 12 13. Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés. D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése. B) Topográfiai feladatok. A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése. A történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok (pl. a politikai hatalom jellege és gyakorlásának módja, gazdasági élet, társadalmi rétegek, mindennapi élet, kultúra, vallás) ismerete és használata. A) Kronológiai feladatok. Egyszerű időszalag készítése. F: buddhizmus, Selyemút, kínai nagy fal N: Csin császár, Buddha É: Kr. e. 2200 körül T: Kína, Sárga-folyó, Indus, India ÉK: történelmi idő, történelmi forrás, tény és bizonyíték TK: életmód, állam, egyeduralom, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, többistenhit F: őskor, ókor, régészet, szerszámkészítés, öntözéses földművelés, Kr. e., Kr. u., évtized, évszázad, emberöltő, fáraó, piramis, hieroglifa, ékírás, betűírás, múmia, Biblia, Ószövetség, héber, zsidó vallás N: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon É: Kr. e. 3000 körül (az Egyiptomi Birodalom egyesítése) T: ókori Kelet, Egyiptom, Nílus, Jeruzsálem, Mezopotámia, Kína ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás, TK: életmód, kereskedelem, város, állam, egyeduralom, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, egy- és többistenhit
HELLÁSZ FÖLDJÉN 14. 10. Miről mesélnek az ókori görög mítoszok? 15. 11. Olümposztól Olümpiáig A lecke célja a mitikus gondolkodás bemutatása a trójai háború és a Minótaurosz történet alapján. El kell különíteni a mesét, a mítoszt és a történelmet. A mítoszokban istenek is szerepelnek. Bizonyíték-e a trójai vár vagy a knósszoszi palota megtalálása a mítoszok valóságtartalmára? Melyik volt előbb, Trója vára, vagy a róla szóló mítosz? Melyik lehetett előbb, Déva vára vagy Kőműves Kelemen története? A lecke célja a görög istenvilág, valamint az istenek kultuszának bemutatása. Az istenek és a szentélyek specializációja. A hűtőszekrény előtti világban az állatáldozatok komoly közösségteremtő funkcióval rendelkeztek. A tyúkot a Kr. e. 6. században ismerték meg, ezért még nem volt elterjedt. Egy családnak egy birka sok lett volna egy napra. Ezért a közösség vágott birkát. A lecke második része bemutatja az ókori olümpiákat, lehetőséget adva a maiakkal való összehasonlításra. A versenyszellem bemutatása (drámai versenyek is voltak). A) A források kritikus kezelése- A fikció megkülönböztetése az igaz történettől. B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése- A történelmi hősök tulajdonságainak és tetteinek összehasonlítása. Vizuális rendezők (táblázatok, vázlatok) készítése. B) A források áttekintése és értékelése. Az ismeretforrások előzetes áttekintése abból a szempontból, hogy milyen kérdésekre adhatnak választ. F: mítosz, mitológia, labirintus, trójai faló N: Zeusz, Minótaurosz, Ariadné, Heléné, Homérosz É: T: Knósszosz, Trója, Kréta ÉK: ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, vallás F: olimpia, szentély, áldozat, jósda, öttusa É: Kr. e. 776. T: Hellász, Olümposz, Delphoi ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, életmód, vallás 8
16. Az ég, a tenger és az alvilág urai (Olvasmány) 17. 12. Hétköznapok Athénban és Spártában A cél az egyes istenek bemutatása. Miért volt ilyen sok istenük a görögöknek? Melyik isten mivel foglalkozott? Miért volt külön istennője a szerelemnek, és miért nő volt? Hogyan fejezi ki Athéné születése, hogy ő lesz a bölcsesség istennője? Mire volt jó egy jósda? Vannak-e ma jósok? Hihetünk-e nekik? A cél a görög társadalom főbb rétegei, a gazdag és szegény polgárok, valamint a rabszolgák és a helóták rétegeinek bemutatása. Két fontos információt ki kell emelni. Az egyik az, hogy soha sem létezett vagyoni egyenlőség, még Spártában sem: ezt bizonyítják a gazdag versenyistálló-tulajdonosok. A közös étkezésekről szóló forrás (Xenophón) is utal a gazdagokra. A másik különbség az, hogy a helóta nem rabszolga, nem lehetett eladni vagy megvenni. A birtokkal lehetett örökölni, mint a röghöz kötött jobbágyokat. A helóták a szabadok és a rabszolgák között álltak. Az athéni szegények a sakktábla alaprajzú kikötői városrészben, egyenlő telkeken épült házakban laktak. D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. A szereplők tulajdonságainak, döntéseinek, tetteinek bemutatása és jellemzése. E) Az információk rendszerezése és értelmezése. Egy adott kérdés megválaszolása szempontjából lényeges információk felismerése és kiválogatása a forrásokból. F) A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása. A tanult történelmi fogalmak értelmezése a konkrét példák alapján és segítségével. F: múzsák N: Zeusz, Héra, Athéné, Apollón, Aphrodité, Dionüszosz T: Athén, Délosz ÉK: jelentőség TK: életmód, vallás F: városállam, népgyűlés, (rab)szolga, polgár, polgárjog, agóra, vének tanácsa, népgyűlés T: Balkán-félsziget, Athén, Spárta ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, városállam, gazdaság, termelés, királyság 9
18. 13. Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban 19. 14. A görög perzsa háborúk hősei A lecke célja a görög gyermek- és ifjúkor bemutatása, utalva a fiúk és lányok nevelésének, valamint az athéni és spártai szokások különbségének bemutatására. Fontos az írástanulás ábécé-mondogatós formája. A görögök ezzel a módszerrel néhány nap alatt megtanultak írni-olvasni. Athénban nem létezett államilag szervezett oktatás, Spártában igen. A fejezet célja, hogy képet adjon a görög perzsa háborúk két szakaszáról. Újdonság a marathóni csata bemutatásában, hogy a perzsa lovasság nem volt távol. Miltiadészék hosszú rohamát csak az magyarázhatja meg, hogy a lovasság oldaltámadását csak így tudták elkerülni. A perzsa nyilak 200 méternél nem lőttek messzebbre, a nyilak miatt nem kellett volna 1,5 km-t futni. Fontos a marathóni futó legenda voltának beláttatása. A görögök győzelmeinek egyik oka volt a korszerűbb fegyverzet, a begyakorolt hadmozdulatok és az egységes parancsnoki nyelv. A perzsa oldalon harcoló népek fegyverzete eltérő volt, és egymás nyelvét sem értették, így a parancsokat sem. Az emberek hajdani és mai életmódjának összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések, leírások és képek alapján. B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése Egyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok. B) Topográfiai feladatok A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése. F: hozomány, olajfa koszorú, papirusz ÉK: változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód F: perzsa nagykirály, nehézfegyverzetű, flotta N: Miltiadész, Themisztoklész É: Kr. e. 490 T: Perzsa Birodalom, Marathón, Attika, Thermopülai-szoros, Szalamisz ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőség TK: városállam, birodalom, háborúk 10
20. Barátok és ellenségek (Olvasmány) Az olvasmány célja annak bemutatása, hogy ellenfelek (pl. Athén és Spárta) is köthetnek szövetséget, támogathatják egymást, ha kívülről közös veszély (perzsák) fenyegeti őket. Tudni kell, hogy a perzsák oldalán is harcoltak görögök, akiknek a városait a perzsák korábban elfoglalták. Vitassák meg, mit érezhetett egy ilyen görög a szalamiszi csatában! 21. 15. Athén virágkora A lecke célja a demokrácia működésének bemutatása Periklész korában. Fontos Athén és Spárta szövetségi rendszerének különbsége (tengeri, illetve szárazföldi). Miért nem szeretett Spárta hosszú távú hadjáratokat vezetni? Fontos, hogy a cserépszavazást Themisztoklész vezette be Kr. e. 487- ben, és célja nem a türanniszra törők, hanem Themisztoklész politikai ellenfeleinek vértelen eltávolítása volt. A cserépszavazás preventív intézkedés volt, nem büntetés. Miért nem sorsolták a hadvezéreket? A baglyos pénz mint a kor dollárja. Fontos bemutatni, miért volt szükség a szegényekre Athén háborúiban, és ez hogyan vezetett a demokráciához! F) Történelmi problémák felismerése és elemzése. Információk gyűjtése és mérlegelése egyegy történelmi esemény vagy döntés hátterének megismeréséhez. B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről. B) Topográfiai feladatok. A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése. F: szövetség, egyezmény, békekötés ÉK: ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, életmód, városállamok F: Akropolisz, Parthenón, cserépszavazás, napidíj, démosz, arisztokrata N: Periklész, Athéné É: Kr. e. 5. század közepe T: Peloponnészosz, Égei-tenger ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, gazdaság, termelés, városállam, demokrácia 11
12 Témák 22. Ismétlés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása. 23. 16. Költők, szobrászok, tudósok A lecke célja a görög művészet és tudomány néhány eredményének bemutatása, hangsúlyozva, mennyiben szolgálnak alapjául mai művészetünknek és tudományunknak. Thalész és a Thalész-tétel (nem Thálesz!). Fontos bemutatni, hogy a görög vallás semmiben sem korlátozta a tudományos kutatást, ezért fejlődhettek gyorsan a tudományok.a történettudomány és a mítoszok különbsége Hérodotosz példáján. 24. 17. A világhódító Philipposz és Nagy Sándor hódításai eleinte zsákmányszerzésre irányultak. A hirtelen létrejött birodalom nem volt egységes, ezért darabjaira hullott. A perzsa kincsekből új civilizáció, a hellenisztikus világ épült ki. A keleti és nyugati kultúra összeolvadása, a görög nyelv közvetítőként való elterjedése egészen Indiáig a tudományok soha nem ismert fejlődését tette lehetővé. Kialakultak a hatalmas könyvtárak és az államilag finanszírozott kutatóközpontok (Alexandria: Muszeion, Pergamon). Azt, hogy ma ismerjük Homérosz és Szophoklész műveit, e könyvtárak kutatóinak, filológusainak köszönhető. Ez a folyamat tette lehetővé, hogy évszázadokkal később a görög nyelvű zsidók között kialakulhatott a kereszténység. A) Kérdések és feltevések önálló megfogalmazása. Személyes érdeklődésen alapuló kérdések megfogalmazása. B) A források áttekintése és értékelése. Az ismeretforrások előzetes áttekintése abból a szempontból, hogy milyen kérdésekre adhatnak választ. B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. Egyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok. 3. Kommunikáció F) Beszélgetés és vita. A történelmi hősök tulajdonságainak és tetteinek értékelése. F: rekonstrukció N: Homérosz, Dionüszosz, Thalész, Pheidiasz, Platón, Hérodotosz, Hippokratész ÉK: változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, életmód, vallás, kultúra F: makedón, falanx N: II. Philipposz, Nagy Sándor, Arisztotelész T: Nagy Sándor hódításai (Szíriától Indiáig, Perzsiától Egyiptomig) ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőség TK: állam, birodalom
13 Témák 25 26. Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés. 27. 18. Történetek Róma alapításáról és harcairól A történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok (pl. a politikai hatalom jellege és gyakorlásának módja, gazdasági élet, társadalmi rétegek, a mindennapi élet (kultúra, vallás) ismerete. A) Kronológiai feladatok. Egyszerű időszalag készítése. VÁROSTÓL A BIRODALOMIG AZ ÓKORI RÓMA A mítosz és a valóság Róma alapításában. Mi a közös Romulus és Mózes történetében? Nevelhetett-e farkas embergyereket (Maugli igaz történeten alapul-e)? Bizonyíthatja-e Maugli Romulus történetiségét? Miért szűnt meg a királyság Rómában, és miért nem egy konzult választottak? Fontos a gyomor elleni lázadás értelmezése. Miben hasonlítanak a patríciusok a gyomorhoz? Miért volt szükség a szegényekre? Miért csak köztársaság alakult ki Rómában, és nem demokrácia, mint Athénban? Miért voltak érdekeltek a hódításban a szegények? A) A források kritikus kezelése. A fikció megkülönböztetése az igaz történettől. F) Történelmi problémák felismerése és elemzése Az első (város)államok létrejöttének megismerése és értelmezése az okok és következmények szempontjából. F: mítosz, városállam, olimpia, népgyűlés, Akropolisz N: Zeusz, Periklész, Nagy Sándor É: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpiai játékok), Kr. e. 490 (a marathóni csata), Kr. e. 5. század közepe (Athén fénykora) T: Balkán-félsziget, Olümposz, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Marathón ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, városállam, gazdaság, termelés, birodalom, demokrácia, királyság, vallás, kultúra F: legio, senatus, consul, köztársaság N: Romulus, Remus, Mucius Scaevola É: Kr. e. 753 T: Itáliai félsziget, Róma, Tiberis ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, városállam, királyság, köztársaság
28. 19. A római sas szárnyalni kezd A pun háborúk és következményeik bemutatása. Új jelenség az első provincia megalapítása. Miben különbözött egy provincia helyzete egy itáliai városétól? Miért törekedtek a római hadvezérek újabb hódításokra? Ismételjük át, miért örültek a szegények a hódításoknak! Hannibál zseniális katona volt, 16 évig nem tudták Itáliából kiverni, mégis biztos bukásra volt ítélve. Miért? Hogy lehet, hogy a rómaiak is nagy hadvezérnek nevezik Hannibált? Jogos volt-e Karthágó elpusztítása a rómaiak részéről? 29. 20. A polgárháborúk kora A lecke célja annak bemutatása, miért kellett átállni a zsoldoshadseregre (elfogytak a parasztkatonák a hosszú hadjáratok alatt tönkrement birtokaik miatt), és ez miért eredményezte azt, hogy a hadsereg nem az államot, hanem az egymással rivális hadvezéreket szolgálta. Mi volt Caesar célja, és hogyan tudta ezt elérni? Jogosan vádolták-e meg Brutusék, hogy király akart lenni? Lehetőség van bemutatni a Julianus és a Gergely-naptárat. 3. Kommunikáció A) Események, történetek elbeszélése. Egy történelmi eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt. C) Rajzok, modellek, makettek és tárgyak készítése. Rajzos illusztrációk készítése történetekhez. B) Topográfiai feladatok. Az események helyszíneinek megkeresése térképen. B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. Egy társadalmi vagy politikai reformer életének megismerése és bemutatása abból a szempontból, hogy mit és miért akart megreformálni, és mennyire sikerült a reformjait megvalósítani. 3. Kommunikáció F) Beszélgetés és vita. Koherens érvelés, bizonyítás és cáfolás a különböző bizonyítékokból szerzett információk alapján. F: provincia, punok, csapóhíd, hadisarc N: Hannibál, Dido, Aeneas, Scipio É: Kr. e.202 T: Karthágó, Szicília, Hispánia, Alpok, Zama ÉK: történelmi idő, ok és következmény TK: gazdaság, birodalom F: germán, gladiátor, konzul, polgárháború N: Iulius Caesar, Spartacus, Pompeius, Kleopátra, Brutus, Octavianus É: Kr. e. 1. század, Kr. e. 44. március idusa T: Római Birodalom, Capua, Rubicon folyó, Gallia ÉK: ok és következmény, jelentőség TK: birodalom, egyeduralom, köztársaság 14
30. 21. Császárok a birodalom élén Augustus katonai diktatúrát épített ki, mint ahogy már Caesar is ezt tette. A császárkor végig katonai diktatúra volt, eleinte több, később kevesebb köztársasági látszattal (senatus, népgyűlés, consulok). Nem volt jó hadvezér, mint Caesar, de jól választotta meg hadvezéreit (Agrippa, Tiberius). A tartós béke, a virágzó gazdaság édesítette meg a szabadság elvesztését. Népszerűségét gladiátorjátékokkal, pénz- és gabonaosztásokkal is növelte. Ezeket mind felsorolta végrendeletében, ami alapján úgy tűnik, felvásárolta a polgárok szabadságát. Olyan szilárd rendszert hozott létre, amelyet Caligula és Nero ámokfutása sem tudott összeomlasztani. Ennek az is az oka, hogy Rómában vezettek be rémuralmat, de ebből pl. Alexandriában mit sem érzékeltek. Traianus példáján be lehet mutatni, hogy Mezopotámia meghódítása fölösleges volt, mert megtartása többe került, mint a befolyó adók. A birodalmaknak van ideális méretük, ha azt meghaladják (mint pl. Nagy Sándor vagy Attila birodalma), széthullanak, összeomlanak. 31. Ismétlés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása. B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. A történelmi hősök tetteinek megbeszélése abból a szempontból, hogy milyen feladatokkal és problémákkal kellett szembenézniük, és azokat hogyan oldották meg, illetve, hogy a tetteik milyen hatással voltak a többi ember életére. A tanulságok levonása történelmi személyek tettei alapján. B) Topográfiai feladatok. Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével. F: császár N: Augustus, Antonius, Tiberius, Caligula, Nero, Trajanus, Marcus Aurelius, Horatius T: Pannonia, Dacia ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőség TK: életmód, birodalom, egyeduralom, császárság 15
32. 22. Séta a császárkori Rómában 33. Bérházak, villák és lakóik (Olvasmány) Róma városának, a római polgárok életének bemutatása. Róma híres antik emlékei. A feliratok forrásértéke. A rómaiak kettős (görög-latin) könyvtárai. Róma a görög műveltséget terjeszti el nyugaton. A rómaiak lakókörülményei szélsőségesen különböztek egymástól. A császárok, az előkelők luxuspalotákban, az egyszerű emberek nyomorúságos, emeletes bérházakban laktak. A szegény emberek is kifőzdékben ettek, mert lakásaikban nem tudtak főzni. Tisztálkodni közfürdőkbe jártak ingyen. B) A források áttekintése és értékelése. A rendelkezésre álló ismeretforrások csoportosítása tartalmuk és típusuk szerint. 3. Kommunikáció E) IKT-használat. Információk és adatok gyűjtése az interneten elérhető forrásokból. D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása. Egymástól jelentős mértékben eltérő életmódot folytató közösségek életét bemutató képek összehasonlítása. F: vízvezeték, diadalív, Capitolium, Forum Romanum, Colosseum, Circus Maximus, Pantheon N: Jupiter, Suetonius, Vergilius, Marcus Agrippa, Livius, Plinius ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, életmód, város, kultúra F: bérház, villa, közfürdő ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város 16
17 Témák 34. 23. Élet a Római Birodalomban 35. 24. Római emlékek hazánk területén A Római Birodalom városok hálózatából állt. A városok korlátozott önkormányzattal rendelkeztek, és irányították a körülöttük elterülő vidéket. A városokat a provinciák központjából, a provinciákat Rómából irányították. Ehhez a rendszerhez meglepően kevés állami hivatalnokra volt szükség, hiszen a helyi ügyekben helyi szinten döntöttek. A vízvezetékeket és az úthálózatot Róma segítségével építették ki. A provinciák lakói romanizálódtak, ami a latin nyelv és a latin által közvetített görög kultúra átvételét jelentette. Ugyanakkor a rómaiak is átvettek a meghódított népektől alapvető szokásokat, ilyen a görög kultúra, a keleti vallások és maga a kereszténység. A romanizáció kölcsönös folyamat volt. A lecke célja Pannonia római örökségének bemutatása. Ez egyrészt földrajzi nevekben (Duna, Dráva, Rába), másrészt épített és tárgyi emlékekben nyilvánul meg. Szerencsés lenne egy római kiállítással rendelkező múzeum felkeresése, feldolgozása. A Duna stratégiai szerepe a szállításban. A Borostyánkő út. A víziorgona. A pécsi keresztény sírkamrák. A téglabélyegek feliratainak forrásértéke (legiók mozgásának emléke). Az emberek hajdani és mai életmódjának összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések, leírások és képek alapján. B) Topográfiai feladatok. A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése. C) Ismeretszerzés elsődleges forrásokból. Múzeumlátogatás. D) Történeti események és jelenségek megfigyelése. Példák alapján annak bemutatása, hogy milyen szempontok és tényezők játszanak szerepet abban, hogy az emberi közösségek és népek hol települnek le tartósan. B) A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése. F: helytartó, barbár, őrtorony, közkút, romanizáció, kereszténység T: a Római Birodalom a császárkorban ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, életmód, város, gazdaság, termelés, birodalom, császárság, vallás F: amfiteátrum, Borostyánkő út, kelták T: Aquincum, Pannonia, Savaria ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, gazdaság
18 Témák 36. Tábori élet a római hadseregben (Olvasmány) 37. Oktatás az ókori Rómában (Olvasmány) Minden római katonai tábor egyforma mintára készült, így a katonák bárhol kiismerték magukat. A katonáskodás mint a polgárjoghoz vezető út. A katonáskodás lehetősége a szegény emberek számára. A katonaság szerepe a latin nyelv elterjedésében. A római gyermekkor és iskola. A görög és a római oktatás összehasonlítása: miben különbözött a mai oktatástól? Római gyermekjátékok. Fontos hangsúlyozni, hogy a lányok is tanulhattak, akár orvosnők is lehettek (sok orvosnő-feliratot ismerünk). Miért adták korán férjhez a lányokat? 38. 25. Betlehemi történet Jézus története és a kereszténység kialakulása. Ószövetség és Újszövetség. Jézus tanításai. A szeretet vallása. A főpapok meg akarják védeni Jézus tanításaitól saját hagyományukat. A nagytanács elítélte, a rómaiak keresztre feszítették Jézust. A kereszt rabszolgák és bűnözők megalázó kivégzési módja volt. A korai keresztények számára nem a kereszt volt szimbólum, hanem a hal, mert a görög hal (ikhthüsz) szót adják ki a Jézus Krisztus Isten fia, megváltó kezdőbetűi. Csak az 5. században kezdik használni a keresztet, mint jelképet. A keresztény szó Krisztus nevéből, nem a keresztből származik. D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. Történelmi ismertető vagy magyarázó szöveg lényegének összefoglalása; kérdések megválaszolása, események bemutatása. D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. Médiahasználat (könyvtár): információk gyűjtése megadott témákról. D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása. Történelmi korok és kultúrák közötti hasonlóságok és különbségek keresése. B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. A történelmi hősök tetteinek megbeszélése abból a szempontból, hogy milyen feladatokkal és problémákkal kellett szembenézniük és azokat hogyan oldották meg, illetve, hogy a tetteik milyen hatással voltak a többi ember életére. B) Topográfiai feladatok. Események, információk bemutatása térkép vagy térképvázlat segítségével. F: veterán, zsold ÉK: ok és következmény, jelentőség TK: társadalmi csoportok, életmód F: írótábla, íróvessző, stílus ÉK: változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód F: Újszövetség, evangélium, népszámlálás, napkeleti bölcsek, apostolok N: Jézus, Mária, József, Heródes, Pilátus, Keresztelő Szent János T: Júdea, Betlehem, Názáret ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, birodalom, vallás
19 Témák 39. 26. A keresztény vértanúktól a keresztény császárokig 40. Világvallások (Olvasmány) Pál apostol a pogányok között terjeszti a kereszténységet, ami elindul a világvallássá válás útján. Nero (nem Néró, hanem Nero!) keresztényüldözésétől Diocletianusig kisebb-nagyobb szünetekkel üldözték a kereszténységet. A vallások iránt toleráns rómaiak haragját az váltotta ki, hogy a keresztények nem fogadták el más vallások, pl. a római kultusz létét, és nem mutattak be áldozatot a császárszobrok előtt. A megváltás hite azonban gyorsan terjedt eleinte a görög nyelvű szegények (az Újszövetség nyelve görög), majd a nagyobb városok lakói között. A pogány szó (paganus) eredetileg falusit jelentett, mert a kis falvakba később jutott csak el a kereszténység. Konstantin engedélyezi, utódai államvallássá teszik a kereszténységet, és betiltják, majd üldözni kezdik a többi vallást. Sokféle vallás van a Földön, de néhányat világvallásnak nevezünk. Ezeket több nép tekinti sajátjának, és a világ legtöbb országában megtalálhatók. A legnagyobb világvallás a kereszténység. A vallásüldözések ritkulnak, de nem tűntek el a világból. B) A források áttekintése és értékelése. Az ismeretforrások előzetes áttekintése abból a szempontból, hogy milyen kérdésekre adhatnak választ. A változások okainak és következményeinek számbavétele és kiértékelése. A) Kronológiai feladatok. Egy történet eseményeinek helyes sorrendbe állítása. D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása. Az információk elhelyezése nagyobb összefüggésrendszerben azokra az ismeretekre támaszkodva, amelyekkel már az adott eseményre, korszakra, illetve a hasonló történelmi szituációkra vonatkozóan rendelkezünk. F: mártír, pogány, püspök, pápa N: Pál apostol, Péter, Nagy Konstantin ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalmi csoportok, életmód, birodalom, császárság, vallás, vallásüldözés F: világvallás, kereszténység, iszlám, hinduizmus, zsidó vallás, vallásháború, minaret N: Jézus, Mohamed, Buddha ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, életmód, vallás, vallásüldözés
20 Témák 41. 27. Birodalmak A birodalmak több ország egyesítésével jönnek létre. Vannak lassan kialakuló és sokáig fennálló birodalmak (pl. a Római Birodalom), és vannak gyorsan létrejövő, de hamar összeomló birodalmak is (Nagy Sándor birodalma, Hun Birodalom). Ezek okait vizsgálja a lecke. A birodalmak fennmaradásában fontos szerepet játszik a területek közötti szervezett kommunikáció, az utak építése. A belső meggyengülés lehetővé teszi új hódítók számára a birodalom megdöntését. 42. 28. A Római Birodalom bukása Róma bukásában a birodalom irányításának nehézségei (két részre osztás, a két részbirodalom ellentétes érdekei, egymás elleni harcai) és a népvándorlás népmozgalmai játszottak meghatározó szerepet. A Római Birodalom végig befogadó volt, újabb és újabb népek váltak a provinciákban rómaivá. A germánokat azonban olyan gyorsan és olyan tömegesen fogadták be, hogy megtartották saját szokásaikat, törvényeiket, a birodalmat nem tekintették hazájuknak. Szükség volt rájuk a hadseregben, pl. a hunok ellen, de hadvezér-királyaik rendre Róma ellen fordultak, míg végül egyszerűen letették a trónról Róma utolsó császárát. Fontos kiemelni a római források elfogult és ellenséges Attila-képét. Különböző korokban és földrajzi területeken lejátszódó történelmi változások összehasonlítása. A) Kronológiai feladatok. Példák gyűjtése és összehasonlítása a múlt eseményeinek korszakolására (pl. a birodalmak felemelkedésének kora). A változások okainak és következményeinek számbavétele és kiértékelése. 3. Kommunikáció A) Események, történetek elbeszélése. Egy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt. F) Beszélgetés és vita. Egymástól eltérő tartalmú történelmi interpretációk megvitatása: nézőpontok, felhasznált források. F: fáklyatávíró ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: birodalom F: népvándorlás, vandálok N: Attila, Romulus Augustulus É: Kr. u. 476 T: Konstantinápoly ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény TK: társadalmi csoportok, város, birodalom
43. Összegzés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása. 44 45. Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés. A történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok (pl. a politikai hatalom jellege és gyakorlásának módja, gazdasági élet, társadalmi rétegek, mindennapi élet, kultúra, vallás) ismerete és használata. A) Kronológiai feladatok. Egyszerű időszalag készítése. F: legio, rabszolga, provincia, jeruzsálemi szentély, Újszövetség, diaszpóra, népvándorlás N: Romulus, Hannibál, Iulius Caesar, Augustus, Jézus, Mária, József, Attila É: Kr. e. 753 (Róma alapítása), Kr. u. 476 (a Nyugatrómai Birodalom bukása, az ókor vége) T: Itáliai félsziget, Róma, Karthágó, Szicília, Római Birodalom, Pannonia, Aquincum, Iudea, Betlehem, Jeruzsálem ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, gazdaság, termelés, állam, birodalom, egyeduralom, demokrácia, királyság, köztársaság, császárság, vallás, vallásüldözés 21
A KÖZÉPKOR EZER ÉVE 22 46. 29. Európa a középkor kezdetén A Nyugatrómai Birodalom bukása az ókor végét és a középkor kezdetét jelöli. Ismételjük át az eddig tanult nagy történelmi korszakokat és korszakhatárokat! Európa kétpólusúvá vált, nyugaton barbár germán államok jöttek létre, keleten azonban fennmaradt a Keletrómai Birodalom, amit a modern történettudomány Bizánci Császárságnak nevez. Fontos, hogy ez egy modern elnevezés, a bizánciak a középkorban magukat rómaiaknak nevezték. Bizáncnál emeljük ki a kontinuitást: Konstantinápoly a második Róma, a bizánci császár pedig az ókori római császárok örököse, emiatt a középkorban a bizánci császárok tekintélyben mindig a többi uralkodó felett álltak. Hasonlítsuk össze a barbár germán államokat a Bizánci Császársággal! Fókuszáljunk elsősorban a különbségekre, de hangsúlyozzuk ki, hogy a kereszténység összekötötte Európa nyugati és keleti részeit, hisz a barbár uralkodók is kereszténnyé váltak. Milyen különbségek voltak a középkori és a mai véleményalkotási szabadság között? Miért voltak akkoriban vitathatatlanok a zsinati döntések? Miért számítottak bűnösnek az eretnekek? Vannak-e a modern korban vitathatatlannak kikiáltott kérdések? A fejlődő és a válságos periódusok megkülönböztetése egymástól; a fejlődésben és a válságban közrejátszó okok és tényezők azonosítása; ezek okokozati összefüggésbe állítása. B) Topográfiai feladatok. Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével. F: középkor, eretnek, vallási intolerancia, frankok, szászok, Hagia Sophia, zsinat, arany solidus N: Justinianus T: Bizánci Császárság ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, császárság, birodalom, vallás, politika, város, kultúra
47. 30. A frankok királya császár lesz Miért lehetett császár egy frank (germán) uralkodó, Nagy Károly? Sikeres hadjárataival birodalmat hozott létre és elterjesztette a keresztény hitet a még pogány törzsek között, továbbá a pápának is a legfontosabb szövetségesévé vált. (Bizánc hatalma ekkoriban lehanyatlott, trónján egy nő ült.) A frank államszervezet felépítésének megismerése segíti majd Szent István államalapításának könnyebb megértését is (grófságok-vármegyék, grófok-ispánok, püspökségek alapítása). A hűbéri lánc fogalma megtanítja a középkori társadalom hierarchikus felépítését, és megérteti működésének mozgatórugóit, valamint hangsúlyozza a föld fontosságát a középkori világban. A lecke tárgyalja, miként alakultak ki a mai Nyugat-Európa két legfontosabb államának (Németországnak és Franciaországnak) középkori előzményei. F) A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása. A történelmi fogalmak helyes használata. Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint (politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális; helyi, regionális, globális; gyors, lassú, rövid távú, hosszú távú). F: hűbérúr, hűbéres, hűbéri lánc, hűbéreskü, grófság, gróf, hét választófejedelem. N: Nagy Károly É: Kr. u. 800 T: Frank Birodalom, Aachen. Francia Királyság, Német-római Császárság ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, politika, államforma, birodalom, kultúra 23
48. 31. Az iszlám: új vallás és birodalom születik Eddig két egyistenhívő vallásról tanultak a gyerekek (zsidóság és kereszténység), a lecke a legfiatalabb monoteista világvallást, az iszlámot mutatja be, amelyet Mohamed próféta hozott létre, és amely egy hatalmas birodalom szellemi alapjává vált. Milyen mitikus és milyen valós elemek vannak Mohamed próféta történetében? Milyen indíttatásból alapított új vallást? Emeljük ki a lecke feldolgozása közben a hasonlóságokat és a különbségeket is a keresztény és az iszlám vallás között! A muszlimok hite mellett a kultúrájukról is leírást ad a lecke. Különösen nagy jelentőséggel bírnak az európai kultúrtörténet nézőpontjából a valójában indiai eredetű, ám Európába iszlám közvetítéssel eljutó arab számok, valamint a muszlim szerzők által lefordított és az utókorra hagyományozott ókori görög munkák. E) Az információk rendszerezése és értelmezése. Az információk csoportosítása az esemény, tevékenység vagy jelenség típusa szerint: társadalmi, politikai, gazdasági, tudományos, kulturális, vallási. B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. Egy társadalmi, vallási reformer életének megismerése és bemutatása abból a szempontból, hogy mit és miért akart megreformálni, mennyire sikerült a reformjait megvalósítani. F: iszlám, Korán, kalifa, legenda, mecset, minaret, müezzin, Alhambra, muszlim,, Kába-kő N: Mohamed, Gábriel arkangyal, Allah É: 622 (Mohamed futása ) T: Mekka, Arab Birodalom ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás TK: társadalom, életmód, város, vallás, birodalom, kultúra 24
25 Témák 49. 32. Földesurak és jobbágyok A középkor két legfontosabb társadalmi rétegének, a jobbágyságnak és a nemességnek, valamint a középkori társadalom hierarchiára épülő világának bemutatása. Hasonlítsuk össze a két társadalmi réteget! A lecke segít átismételni fogalmakat is, mint amilyen a hűbérúr, a hűbéres vagy a hűbéri lánc. 50. 33. Hiszek az Úrban Ahogy a középkori társadalom, úgy a keresztény egyház is hierarchikusan épült fel. A pápa Jézus Krisztus földi helytartójaként (és Róma városának püspökeként) vezette a híveket, s a legmagasabb rangú főpapok, a bíborosok választották. A püspökök mindig egy-egy város és a hozzá tartozó területek élén álltak. A falvakban a plébánosok hirdették az igét a templomokban. A világtól elvonultan, kolostorokban élő egyházi személyek a szerzetesek. Az apát Krisztus helyetteseként irányította őket. A középkor hiedelemvilágának alapjait nemcsak a bibliai történetek jelentették, hanem fontosak voltak a szentekről szóló mesés történetek, a legendák is. Beszéljük meg, hogy milyen valóságos és milyen kitalált elemei vannak a legendáknak! Mit nevezünk ereklyének? Melyek Európa és Magyarország legfontosabb, nagy tiszteletben tartott ereklyéi? D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása. Egymástól jelentős mértékben eltérő életmódot folytató közösségek életét bemutató képek összehasonlítása. B) A források áttekintése és értékelése. Az ismeretforrások előzetes áttekintése abból a szempontból, hogy milyen kérdésekre adhatnak választ. F) A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása. A történelmi kulcsfogalmakkal kapcsolatban tanultak folyamatos felhasználása és bővítése. F: uradalom, vár, jobbágy, robot, majorság, járvány, földesúr. falu, lovagi torna, pallosjog ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, falu, gazdaság F: pápa, szerzetes, kolostor, kódex, plébános, szerzetesrend, bencés rend, regula, gregorián, apáca, szent, ereklye, amulett, glória, Szent Grál, Szent Jobb, legenda N: Szent Benedek, Ferenc pápa, Assisi Szent Ferenc ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, állam, vallás, kultúra
51. Ismétlés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása. 52. 34. A lovagok világa A lecke a középkori nemesek életét mutatja be gyermekkoruktól egészen felnőtté válásukig. A nemesifjak lovaggá válása mellett a nemeslányok neveltetésével és a várakkal, mint lakóhelyekkel is foglalkozik a lecke. Össze lehet hasonlítani egy mai fiatal, valamint egy középkori nemes gyermek neveltetését és mindennapjait. Ugyanígy érdekes lehet egy vár és egy mai otthon összevetése is. A lecke tárgyalja a középkor legnagyobb hadi vállalkozásait, a keresztes hadjáratokat, amelyek elsősorban kulturális haszonnal jártak Európa számára. 53. Középkori ostromgépek (Olvasmány) A várak és erődök bevétele másfajta harcászati ismereteket igényelt, mint egy nyílt síkon megvívott ütközet. Az ágyúk késő középkori megjelenéséig a fallal körbevett erődítmények elfoglalása nagyon komoly feladatot jelentett még a legjobb hadvezéreknek is, sokszor hónapokig vagy akár évekig is elhúzódhatott egy-egy ostrom. Az olvasmány bemutatja a középkor (és egyben az ókor) legfontosabb ostromeszközeit, így mélyebben is bepillanthatunk a keresztes hadjáratok világába. B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. A történelmi hősök tulajdonságainak és tetteinek megbeszélése abból a szempontból, hogy milyen feladatokkal és problémákkal kellett szembenézniük, és azokat hogyan oldották meg, illetve, hogy a tetteik milyen hatással voltak a többi ember életére. D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. Történelmi ismertető vagy magyarázó szöveg lényegének összefoglalása; kérdések megválaszolása, események bemutatása e szöveg segítségével. F: lovag, apród, trubadúr, keresztes hadjárat T: Jeruzsálem ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, politika, vallás F: ostromgép, ostromlétra, ballista, katapult, aknász ÉK: történelmi idő, történelmi forrás TK: politika, birodalom 26
54. 35. A városi levegő szabaddá tesz A városi életforma a középkor kezdeti századaiban lehanyatlott. Az ókorban még az egymillió ember által lakott Rómában, a középkor kezdeti századaiban például már csak alig pár tízezer ember élt. A virágzó középkorban azonban megnőtt mind a városok, mind a polgárok, vagyis a teljes jogú városlakók száma Európában. A polgári lét sok kiváltsággal járt együtt: a városlakók életét nem keserítette a földesúr, mert csak a király állt fölöttük, egy összegben adóztak, és megválaszthatták még a saját vezetőiket is. A várost körbevevő falak támadás ellen is védelmet nyújtottak. Miért akartak vajon a jobbágyok a városokba szökni? Miben volt más egy jobbágy és egy polgár élete? A céhek mint hierarchiára (mester-legény-inas) épülő jellegzetes középkori szerveződések ugyanakkor megmutatják azt is, hogy a városokban sem volt egyenlőség a lakosok között. Az emberek hajdani és mai életmódjának összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések, leírások és képek alapján. (letelepedés, termelés). B) Topográfiai feladatok. A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése. F: középkori város, távolsági kereskedelem, céh, polgár, vásártartási jog, katedrális, mester, inas, legény ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény TK: társadalom, életmód, város, gazdaság, kereskedelem, piac, kultúra 27
55. 36. Ókori és középkori városok A város nem egy nagyra nőtt falu. A városnak központi, irányító szerepe van, fontos intézmények (kórház, egyetem) városokban működnek. Ipari és közlekedési, valamint politikai központ. A körgrafikonok elemzése. A jövő valószínűsége. Miért jelent nehézséget a megapoliszok fenntartása? Mi tette lehetővé, hogy sok ember vidékről a városba költözhetett? 56. 37. Az újjászülető Európa A reneszánsz, vagyis az ókor emberközpontú gondolkodásmódjának újjászületését és tündöklését elhozó korszak lezárta a középkor ezer évét. Az egyetemek megjelenését, valamint a humanista eszmeiség újrafelfedezését betetőzte a könyvnyomtatás forradalma. Miben tért el a középkori és a reneszánsz világkép egymástól? Miért volt Gutenbergé a középkor legfontosabb találmánya? Hasonlítsunk össze egy szerzetesek által készített kódexet egy nyomtatott könyvvel! A változások okainak és következményeinek számbavétele és kiértékelése. Egyes történelmi változások jelentőségének megítélése. E) Az információk rendszerezése és értelmezése. A történelmi események, korszakok bemutatása többféle szempontból és különböző jellegű források alapján. F: város ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény TK: társadalom, életmód, város, gazdaság F: könyvnyomtatás, egyetem, hét szabad művészet, reneszánsz, humanizmus N: Gutenberg, Leonardo da Vinci, Michelangelo É: 15. század (könyvnyomtatás) ÉK: történelmi idő, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, kultúra 28
57 58. Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés. A történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok (pl. a politikai hatalom jellege és gyakorlásának módja, gazdasági élet, társadalmi rétegek, mindennapi élet, kultúra, vallás) ismerete és használata. A) Kronológiai feladatok. Egyszerű időszalag készítése. F: középkor, uradalom, hűbérúr, hűbéres, vár, jobbágy, robot, majorság, iszlám, pápa, szerzetes, eretnek, vallási intolerancia, kolostor, kódex, lovag, középkori város, céh, járvány, távolsági kereskedelem, könyvnyomtatás N: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Gutenberg É: 622 (Mohamed futása ), 800 (Nagy Károly császár), 15. század (könyvnyomtatás) T: Bizánci Császárság, Frank Birodalom, Mekka, Arab Birodalom, Német-római Császárság ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, falu, gazdaság, kereskedelem, piac, politika, állam, birodalom, vallás, kultúra 29
ÁRPÁD NÉPE 59. 38. Hunor s Magor, két dalia A magyarok eredetének elméletei. A krónikák, a nyelvtudomány, a biológia ellentmondásai. Miért hittek minket töröknek? Sajnovics felfedezését a hun és török eredet képviselői nem akarták elfogadni. A honfoglaló magyarok csontleleteinek mitokondriális DNS-elemzése bizonyította, hogy a honfoglalók nem voltak keleti eredetűek, és nem álltak genetikai rokonságban a török népekkel. Ugyanakkor öt törzs és Árpád neve is török eredetű, ami a hosszú együttélés következménye. 60. 39. A puszták vándorai A magyarság vándorlásai. Együttélés a török népekkel. A török szavak fejlettebb civilizációs réteget képviselnek, mint a finnugor eredetű szavaink, így bizonyos, hogy finnugor szókincsünk ősibb. Emese álma a testéből fakadó folyóval Hérodotosznál is olvasható, a méd király, Asztüagész lányának történetében. Lehet, hogy a művelt Anonymus az antik történetírásból és nem a magyar őshagyományból merítette ezt a motívumot? B) A források áttekintése és értékelése. Az ismeretforrások előzetes áttekintése abból a szempontból, hogy milyen kérdésekre adhatnak választ. D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása. Példák alapján annak bemutatása, hogy milyen szempontok és tényezők játszanak szerepet abban, hogy az emberi közösségek és népek hol települnek le tartósan. A) A források kritikus kezelése. A tények, bizonyítékok megkülönböztetése a feltételezésektől és véleményektől. E) A földrajzi tényezők szerepének felismerése az emberek életében. Példák gyűjtése és bemutatása arról, hogy a földrajzi környezet milyen jelentős hatással volt az ott élő emberek életére. F: hun, finnugor, europid, visszacsapó íj N: Attila ÉK: történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés TK: társadalom, felemelkedés, életmód F: félnomád életmód, törzs, nemzetség, nagycsalád, őshaza, jurta, nemez, hét magyar törzs, vérszerződés N: Álmos, Anonymus, Emese É: 9. század (Etelköz) T: Urál, Levédia, Etelköz ÉK: történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, történelmi nézőpont TK: társadalom, felemelkedés, életmód, termelés 30