A TÁPCSATORNA ÉLETTANA

Hasonló dokumentumok
A TÁPCSATORNA ÉLETTANA

GASTROINTESTINALIS PHYSIOLOGIA III.

Anyagcsere, táplálkozás

Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.

Szekréció és felszívódás II. Minden ami a gyomor után történik

A gasztrointesztinálisrendszer élettana 3.

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Táplákozás - anyagcsere

Gasztrointesztinális fiziológia II.

Az autonóm idegrendszer

Eredmény: 0/337 azaz 0%

A gasztrointesztinálisrendszer élettana 4.

Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápolói ismeretek - 3. előadás október 7.

A tápcsatorna felépítése, az emésztés és felszívás folyamatai

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)

A GASZTROINTESZTINUM ÉLETTANA

A somatomotoros rendszer

A tantárgy oktatásának célja: Az utóbbi évtizedekben egyre fokozódó érdeklődés mutatkozik az egészséges táplálkozás iránt. Tudományos kísérletek

A bélcsatorna általános felépítése

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

GASTROINTESTINALIS PHYSIOLOGIA I.

LIPID ANYAGCSERE (2011)

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5)

Eredmény: 0/451 azaz 0%

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása

Tubularis működések. A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) (Tanulási támpontok: 54-57)

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)

Autonóm idegrendszer

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

A simaizmok szerkezete

Nevezze meg a számozott részeket!

Gyomor-bél rendszer működése

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Emészt rendszer szövettana 2. Dobó Endre

A TÁPCSATORNA ANATÓMIÁJA TÁPLÁLKOZÁS, EMÉSZTÉS

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat

Hogyan működünk? II. dr. Csordás Katalin. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 8. előadás december 7.

A tápcsatorna felépítése és mőködésének szabályozása

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Az emészt szervrendszer

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Membránpotenciál, akciós potenciál

Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Testtömeg szabályozás. Palicz Zoltán

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása november 2.

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

Kalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős:

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Emésztés. Általános felépítés

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A projekt

6.1. Ca 2+ forgalom - - H-6. Kalcium háztartás. 4 g H + Albumin - Fehérjéhez kötött Összes plazma Ca. Ca 2+ Belsô Ca 2+ forgalom

Dr. Kovács Ildikó Noé Egészségközpont Vasútegészségügyi NK Kft.

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

A kiválasztási rendszer felépítése, működése

A neuroendokrin jelátviteli rendszer

Hámszövet, mirigyhám. Dr. Katz Sándor Ph.D.

Étrendi terápia a betegek kezelésében/étrendi javaslatok különféle megbetegedésekben

Az intestinalis elégtelenség okai és diagnosztikája. Arató András Semmelweis Egyetem I.Sz. Gyermekklinika

MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI?

PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék

Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés

Endokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon

PTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (III.)

AZ EMÉSZTÉS ÉLETTANA. Fehérjeemésztés kimutatása földigiliszta tápcsatornájában

A KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

Emésztés. Az emésztőrendszerek típusai

CzB Élettan: a sejt

Gyomor-bél rendszer működése

Az ember fogképlete. Az emésztõrendszer felépítése. zománc. dentin. korona. szájüreg. garat nyelv nyelõcsõ. fogüreg erekkel, idegekkel.

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Élelmiszerek alkotórészei, értékelése

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Systema digestorium

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

Ábragyűjtemény az I. félévi vizsgára

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45

1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok


Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Átírás:

Esti szeminárium: A TÁPCSATORNA ÉLETTANA Lelkes Zoltán Szabályozási szintek a tápcsatornában Enterális idegrendszeri szabályozás Vegetaív idegrendszeri szabályozás Endokrin szabályozás Parakrin szabályozás A béltartalom által kiváltott szabályozó mechanizmusok 2 1

A tápcsatorna külső beidegzése szomatikus szimpatikus Paraszimpatikus (preganglionáris) Postganglionáris rostok 3 A gastrointestinalis rendszer keresztmetszete savós hártya hosszanti izomréteg Auerbach-plexus körkörös izomréteg Meissner-plexus nyálkahártya 2

Egyedülálló reflexek, melyek a CNS nélkül képesek a GI működések szabályozására GASTROINTESTINALIS REFLEXEK Parasympathicus Védő reflexek: (vagus, sacralis gv.) gátolják a GI-aktivitást Gerincvelő Parasympathicus reflexek: serkenti a GI működést LOKÁLIS RÖVID HOSSZÚ GI HORMONOK, PARACRINOK ÉS NEUROCRINOK 1. HORMONOK Gastrin-család: gastrin és CCK Secretin-család: secretin, GIP, VIP, enteroglukagon Motilin-család: motilin and ghrelin 2. HORMONJELÖLTEK Neuropeptid Y-család: PPP, peptid YY Neurotensin Guanylyn (Villikinin) 3. PARACRINOK Somatostatin Histamin 4. NEUROCRINOK GRP Substance P Enkephalinok VIP 3

A GIT SIMAIZOMSEJTEK ELEKTROMOS TULAJDONSÁGAI - a simaizomsejtek réskapcsolattal ( gap junction ) állnak összeköttetésben - mérsékelten negatív nyugalmi membránpotenciál, oszcillációk - mesenchymális eredetű pacemaker sejtek (Cajal-féle intersticiális sejtek, ICC) membránpotenciál (millivolt) lassú hullámok nyugalom akciós potenciálok ACh, feszülés depolarizáció BER: Basic Electrical Rhythm (lassú hullámok) pacemaker sejtek generálják, simaizomsejtek továbbítják. Akciós potenciál (sorozatok) a lassú hullámok csúcsán. Az AP alatt Ca beáramlás történik. Noradrenalin hyperpolarizáció másodperc A gastrointestinalis rendszer keresztmetszete savós hártya hosszanti izomréteg Auerbach-plexus körkörös izomréteg Meissner-plexus nyálkahártya 4

BAYLISS-FÉLE BÉLTÖRVÉNY A GI rendszer falának stimulálása kiváltja: 1. A stimulus helyétől orálisan kontrakció jön létre 2. aborálisan relaxáció Stimulation 3. A kontrakciós gyűrű és az azt megelőző relaxáció aborális irányba terjed tovább: propulzív kontrakció AZ EXNER JELENSÉG Hegyes végű tárgyak a bélcsatornában megfordulnak és tompa végükkel előre haladnak tovább A hegyes tárgy izgatja a bél falát Perisztaltikus hullám alakul ki A tárgy megfordul A perisztaltika előre hajtja a tárgyat 5

A GI RENDSZER MOTILITÁSTÍPUSAI 1. Tónusos kontrakció, relaxációs periódusokkal: sphincterek 2. Szegmentáló mozgások 3. Perisztaltikus mozgások (orális/aborális) MIGRÁLÓ MYOELEKTROMOS KOMPLEX (MMC) 1. Elektromos és motoros aktivitás éhezés (interdigestiv fázis) során 2. 3-5 perces aktív periódusok követik egymást kb. 1,5 órás szünetekkel 3. Az aktivitás a gyomorból indul ki és caudalis irányba terjed I. szakasz: nincs AP és motoros aktivitás II. szakasz: szabálytalan AP és motoros aktivitás III. szakasz: szabályos AP és kontrakciók IV: szakasz: aktivitás megszűnése az MMC fázisai gyomor terjedési sebesség: 5cm/perc ileum kb. 90 perc Az MMC visszatérése 6

Táplálékfelvétel SZOPÁS (veleszületett agytörzsi reflex) RÁGÁS (masticatio fogak, nyelv, bucca, nyállal keverés, bolus formálása) A rágás hiánya nem teszi lehetetlenné a táplálkozást, de az emésztés és a felszívódás idejét megnyújtja, a gyomor nyálkahártyája károsodhat. Beidegzés: n. trigeminus, ramus masticatorius m. temporalis m. masseter mm. pterygoidei Unilaterális nyújtási reflex: A száj nyitása aktiválja az izomreceptorokat állkapocs felemelkedik A száj NYH receptorok aktiválása gátolja a nyújtási reflexet: állkapocs leereszkedik HARAPÁS A NYÁL FUNKCIÓI, NYÁLMIRIGYEK Emésztés (amiláz, lipáz) Kiválasztás (idegen anyagok, vírusok) Mucosa védelme Bacteriostaticus működés Kenés, nedvesítés, oldás, higítás Ízérzés Alkalikus ph (friss nyál) gl. parotis gl. sublingualis gl.submandibularis 7

A nyál elválasztása Elsődleges szekréció: közel izotóniás folyadék és amiláz Ductus Az ionösszetétel módosítása Rágás Íz, szag Feltételes reflex Hányinger Sympathicus: Kis volumen, viszkozus Vazokonstrikció Th1-3 Sup. Cerv. Ggl. A NYÁLSZEKRÉCIÓ SZABÁLYOZÁSA α1 NA Kinin Kallikrein β1 NA α1 Medulla: salivatoros magok NO Vazodiláció VIP camp Ach Parasympathicus (IX, VII) M IP3/Ca Parasympathicus: Nagy volumen, szerozus Atropin Szekréció Myoepith. kontrakció Proliferáció NA nem serkenti a proliferációt 8

NYELÉS (DEGLUTITIO) 1. Akaratlagos fázis: száj garat 2. Pharyngealis fázis 3. Oesophagealis fázis Primer perisztaltika: Garattól induló perisztaltikus hullám. Szekunder perisztaltika: az oesophagusban visszamaradó bolus új perisztaltikát kelt. A GYOMOR PROXIMÁLIS RÉSZÉNEK MOZGÁSA 1. Telődés alatt: RECEPTIV RELAXÁCIÓ Vago-vagális reflex, lokális reflex, stresszrelaxáció 2. Telt gyomor: TÓNUSOS KONTRAKCIÓ A proximális rész nem vesz részt a perisztaltikában. A GYOMOR DISZTÁLIS RÉSZÉNEK MOZGÁSA 1. Üres állapot: MMC 2. Telt állapot: PERISZTALTIKA 9

A GYOMORNEDV ELVÁLASZTÁSÁNAK FÁZISAI Cehalicus fázis (agytörzs, X) A paraszimpatikus rostok serkentik a gyomornedv elválasztását. Gastricus fázis: 1. Localis reflex 2. N. Vagus által közvetített reflex 3. Gastrin által kiváltott szekréció Intestinalis fázis: 1. Idegi 2. Hormonális A gyomorsav elválasztását serkentő mechanizmusok CNS Vér Parietális sejt Receptor Inger (kémiai, mechanikai) 10

A gyomorsav elválasztásának szabályozása (gasztrin, hisztamin, szomatosztatin) Fekélybetegség Helicobacter pylori Helicobacter pylori gátolja a D sejteket és ezzel a somatostatin szekréciót 22 22 11

Gyomornedvszekréció 2-3 l/nap. Lumen Komponens HCl intrinsic factor pepsin mucus HCO3 - Forrás parietalis sejt parietalis sejt fősejt mucintermelő sejt mucintermelő sejt Mirigy Mucoid nyaksejt Fősejt Parietalis sejt Muscularis mucosa oxynticus area 23 A gyomorsav elválasztásának mechanizmusa Parietális sejt CA 12

Próbareggeli BAO (basal acid output, alapelválasztás) 2 (0-10) mmol/h Stimulálás (hisztamin, pentagasztrin) MAO (maximal acid output, savelválasztás a stimulálás utáni első órában) 20 (5-45) mmol/h PAO (peak acid output, csúcsszekcéció, a stimulálás utáni legmagasabb két egymást követő 15 perces érték összegének a duplája) 8-60 mmol/h PANCREAS EXOCRINSZEKRÉCIÓJA 1. Valamennyi tápanyag emésztéséhez szükséges enzimek 2. Serosus, alkalikus folyadék, amely biztosítja az enzimaktivitáshoz a megfelelő ph-t. A HCO3- elválasztását serkenti - Secretin - N. Vagus Enzimszekréció: 1. Vezikuláris szekréció (zymogen granulumok) 2. Valamennyi proteolyticus és számos lipolyticus enzim inaktív proformában szekretálódik Az enzimszekréciót serkenti - CCK (pancreozymin) - vagus Acinus sejt: enzimek Endokrin Ductus: HCO3 Kivezetőcső Közös epevezeték A pancreas elválasztásának fázisai: 1. cephalicus, 2. gastricus, 3. intestinális 13

A PANCREAS EMÉSZTŐENZIMEI Amiláz Peptidázok: trypsinogen chymotrypsinogen prokarboxipeptidázok proelasztáz Lipolitikus enzimek: profoszfolipáz lipáz (prokolipáz) koleszterin-észteráz Nukleázok: ribonukleáz dezoxiribonukleáz AZ ENTEROKINÁZ-TRYPSIN AKTIVÁCIÓ HATÁSA Pancreas-szekréció Trypsinogen Trypsin Enterokináz (enteropeptidáz) Chymotrypsinogen Prokarboxipeptidáz Proelasztáz Prokolipáz Profoszfolipáz Chymotrypsin Karboxipeptidáz Elasztáz Kolipáz (nem enzim!) Foszfolipáz 14

EPE Funkció: Lipidek emésztésének és felszívódásának elősegítése (micellumok) Endogén anyagok kiválasztása, pl. - bilirubin - koleszterin Exogén anyagok kiválasztása (gyógyszerek, nehézfémek) Komponensek: Primer és szekunder epesavak Foszfolipidek (pl. lecithin) Koleszterin Bilirubin HCO3-ban gazdag nedv AZ EPE SZEKRÉCIÓJÁNAK ÉS ÜRÜLÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA Epeszekréció serkentése = Choleretikus faktorok: Recirkulált epesav Secretin Új epesav Recirkulált epesav Koleszterin Máj CCK? Epeürülés serkentése = Cholekinetikus faktorok: Ileum Ductussejt CCK Vagus (gastrin) Egyidejűleg kontrahál az epehólyag relaxál az Oddi-sphincter. Oddi-sphincter: NO okozta relaxáció 15

Az epesevak enterohepatikus körforgása A máj V. portae A. hepatica epeút V.centralis V. hepatica 16

Az epeszekréció mechanizmusa EPEHÓLYAG Cl - Cl - HCO 3 - Az epehólyagból származó epe: sötétzöld nagyobb epesav-koncentráció ph enyhén savas A májból származó epe: aranysárga ph közel neutrális DUCTUSSEJT HCO - 3 H 2O Cl - epesav K + H 2 O HEPATOCYTA epesav epesav HCO 3 - epesav 33 A KRIPTÁK Cl - -SZEKRÉCIÓJÁNAK MECHANIZMUSA A camp serkenti a kriptasejtek Cl-szekrécióját, és ugyanakkor gátolja az enterocytákban a Cl (NaCl) felszívását. ~ K + Lumen H 2 O Hatalmas víz- és elektrolit-veszteség. 2 Cl - K + camp KRIPTASEJT Cl - VIP ENTEROGLUCAGON CHOLERATOXIN 17

A szoros kapcsolat (tight junction)permeabilitása változó szivárgó epithelium Cl - H 2 O Cl - H 2O - Cl - nem permeábilis H 2 O H 2 O + - + nincs, vagy nagyon kicsi potenciálkülönbség potenciálkülönbség a lumen (-) és a serosalis felszín között A paracelluláris járatok szivárgóak a duodenumban és a jejunumban, és szorosan zárnak (nem szivárognak) az ileumban és a colonban. 35 Lumen Ileum, Colon Glukóz Aminosav Epesav Vitamin Distális jejunum, Ileum Colon - ABSZORPCIÓ MECHANIZMUSAI Electrogén K + ~ Cl - H + Cl - HCO 3 - Kotranszport szerves molekulával Kotranszort Cl - -dal H 2 O OH - + CO2 K + ~ Glukóz Aminosav Epesav Vitamin K + ~ Szénsavanhidráz Cl - K + ~ Cl - Interstitium Na-H-csere netto NaCl abszorbcióval 18

A szénhidrátok emésztése és felszívása kefeszegély enzimei sejtplazma Vér A fehérjék lebontása lumen kefeszegély enzimek citoplazma vér proteinek polypeptidek pepsin, pancreas peptidázok oligopeptidek aminosavak aminopeptidázok oligopeptidázok di/tripeptidek aminopeptidázok neutrális bázikus +cystin savas β aminos. iminosavak 38 19

A fehérjék lebontásából keletkező peptidek és aminósavak felszívása LIPIDEK FELSZÍVÓDÁSA A lipidek újra szintetizálódnak FA-ból, koleszterinből és MG-ből A lipidek chylomicronba kerülnek és ezt a nyirok veszi fel Sima Nyirok Koleszterin Zsírsav (FA) Monoglicerid (MG) Glicerin Glukóz Vér FA-kötő protein Glicerin 3-foszfát Foszfatidsav Foszfolipid 20

A RECTUM ÉS AZ ANUSCSATORNA MOTILITÁSA: DEFECATIO Sacralis gerincvelő Lumbalis gerincvelő Sympath. ggl. A rectum telődése parasympathicus reflexet vált ki. N. pudendus (somatomotor) A külső sphincter akaratlagos kontroll alatt áll. N. pelvicus (parasympathicus) α2 m. sphincter ani ext. m. sphincter ani int. 21