Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2009-2010. tanév tavaszi félév Magyarország ipara A gépipar és azon belül a közúti járműgyártás jellemzői Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu
Kötelező / Ajánlott irodalom: - Tankönyv vonatkozó fejezetei (az ipar általában, gépipar) - Barta Györgyi (2002): A magyar ipar területi folyamatai 1945-2000. Budapest, Dialog-Campus - Barta Györgyi Czirfusz Márton Kukely György (2008.): Újraiparosodás a nagyvilágban és Magyarországon Tér és Társadalom 2008/ 4. szám pp.: 1-20. - Kiss Éva (2008.): A magyar ipar térbeli szerkezetének átrendeződése 1989 után I-II. Területi statisztika 2008. 4-5. szám - Kiss Éva (2001): A hazai ipari parkok néhány jellemző vonása Falu, Város, Régió 2001/9. - Kukely György (2004.): A területi és ágazati struktúra átalakulása a magyar ipar húzóágazatában, a gépiparban, Földrajzi Értesítő - Kukely György (2005.): A közúti járműgyártás szerepe az ipar területi fejlődésében - Mendöl emlékkötet TGF tanszék honlapja - Molnár Ernő (2008.): Kelet-Közép-Európa autóipara az ezredfordulón IV. Magyar Földrajzi Konferencia - HVG (2009. 01. 03. és 10., 2010. 01. 09. és 16.) +Figyelő TOP 500-ak
A KSH gyorstájékoztató (közzétéve: 2009. 03.03.): - 2008-ban az ipari termelés volumene az egy évvel korábbi 8,2%-os bővülés után 1,1%-kal csökkent. (a IV. negyedévben jelentősebb és egyre nagyobb arányú termeléscsökkenés következett be) - A belföldi értékesítés 2008-ban 2%-kal mérséklődött, az exporteladások a 2007. évi kétszámjegyű emelkedés után a múlt évben csaknem 1%-kal csökkentek. - Decemberben a belföldi értékesítés már 11, a külpiaci értékesítés pedig 22%-kal maradt el az előző év azonos időszakától. Az év folyamán a növekedési ütem mérséklődése, illetve az utóbbi hónapokban a termelés csökkenése valamennyi feldolgozóipari ágazatot érintette. - A legnagyobb visszaesés az összes termelési érték héttizedét előállító, exportorientált nagyvállalati körben következett be, termelésük volumene 2,5%-kal az előző évi szint alatt maradt. - Az ipar összes rendelésállománya december végén 16%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, az új decemberi rendelések volumene 37%-kal visszaesett.
A KSH gyorstájékoztató (közzétéve: 2010. 02. 15.): - 2009-ben az ipari termelés előző évhez mért 17,7%-os csökkenése több éves mélypontot jelent. Hasonló arányú visszaesést 1991-ben regisztráltunk (18,4%), ( ) 2009 folyamán az ipari kibocsátást két eltérő dinamikájú félév alakította: a második félévben a visszaesés lassult, mintegy fele volt az első félévinek. - 2009-ben az ipari export jelentősen, 18,7%-kal csökkent az exportkereslet drasztikus visszaesése következtében, decemberben 5,4%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A külpiaci értékesítés csökkenési üteme negyedévről negyedévre mérséklődött, a negyedik negyedévben már 5% alá lassult. 2009-ben a teljes ipari értékesítés 49%-a, a feldolgozóipari értékesítés 68%-a került exportra. -Az ipar belföldi értékesítése 2009-ben 12,6, decemberben 9,9%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. - 2009 decemberében a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 7%-kal növekedett 2008 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 7,8, az új belföldi rendelések 3,1%-kal emelkedtek.
Az ipar szerepe Hosszú időn keresztül az iparosodás, az iparosítás jelentette a legfontosabb dinamizáló tényezőt (ma dezindusztrializáció fejlett országok): a modern nemzetgazdaságok létrehozásában a gazdaság térbeli rendjének átrendezésében - az ipari termelés a tér kitüntetett pontjaiban valósul meg, a munkaerő koncentrációjában, a települések fejlődésében: ösztönzi az urbanizációs folyamatokat az életkörülmények javításában és az életszínvonal növekedésében a földrajzi környezet igénybevételében, átalakításában, szennyezésben
A magyar iparfejlesztés szakaszai 1. 50-es évek szovjet modell adaptálása nehézipar fejlesztés 2. 60-as évek a hazai adottságokra alapozás feldolgozóipar fejlesztése 3. 70-es 80-as évek intenzív fejlesztés szükségessége (de stagnálás, válság) 4. 90-es évek tulajdoni és szerkezeti átalakulás, válságkezelés, stabilizáció + reindusztrializáció Forrás: Kukely Gy. (2008.)
REINDUSZTRIALIZÁCIÓ Egyaránt jelenti új ágazatok, tevékenységek, termékek megjelenését ott, ahol eddig ilyesmivel nem foglalkoztak. Egyúttal jelenti azt a szerkezeti változást, amikor tradicionális ipari tevékenységek megszűnnek vagy jelentősen visszaszorulnak, és helyüket más ipari tevékenységek veszik át. (Barta-CzirfuszKukely 2008.)
Az ipari termelés és értékesítés alakulása (1985=100%) % 350,0 300,0 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Termelés Belföldi értékesítés Export Forrás: Magyar és Iparstatisztikai évkönyvek
A magyar ipar alágazatainak súlya termelési érték alapján (%) 100% 24 90% 20 60% 20 50% 3 4 40% 30% 20% 10% 4 11 0% 1950 4 16,4 15 20 47,5 42 27 21 3 3 11 2,5 2 13 20 11,4 6,3 10 80% 70% 14 23 20 4 8 11 6 7 6 1970 1991 9 7 1 2000 6,9 Élelmiszeripar Könnyűipar Építőanyag-ipar Vegyipar Gépipar Energiaipar Kohászat Bányászat 7,6 0,4 2005 Forrás: Magyar és Iparstatisztikai évkönyvek
A magyar ipari alágazatok súlyának változása termelési érték alapján 1995-2005. (%) 100% 3 3 4 3 80% 5 8 3 3 4 3 4 7 3 3 4 3 4 3 3 4 3 4 2,4 2,6 3,7 3,5 6 5 5,6 9 8,0 6 7,2 11 14 60% 15 5,0 7 7 10 1,8 2,5 3,3 3,3 Bőr, cipőipar 4,8 Fafe ldolgozás 6,1 Egyé b fe ldolgozóipar 6,9 T e xtilipar 7,0 Egyé b ne mfé m ásv ányi te rmé k gyártása 7,6 Papírgyártás, kiadói, nyomdai te v é ke nysé g 8,3 7 G umi-, műanyag te rmé k gyártása 11,4 11 15 8 G é p, be re nde zé s gyártása 14,4 17 40% Kőolaj-fe ldolgozás (kokszgyártás) 9 14,4 14 20 Villamose ne rgia-, gáz-, gőz-, v íze llátás 13,5 Ve gyi anyag, te rmé k gyártása 14 20% 24 Fé malapanyag, fé mfe ldolgozási te rmé k gyártása 9 25 18 5 0% 28,3 Éle lmisze ripar 22,8 Járműgyártás 10 4 1995 Bányászat Villamos gé p, műsze r gyártása 1997 1999 2001 2003 2005 Forrás: KSH
Az ipari termelés bázis-index idősorai egyes megyékben 1965-2003 1800 1600 1400 Budapest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Baranya Borsod-Abaúj-Zemplén Medián 1964=100 1200 1000 800 600 400 200 0 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2001 2002 2003 Adatok forrása: Nemes Nagy József (2004.)
A rendszerváltás hatása az iparra a keleti piacok elvesztése minőségi problémák a belföldi kereslet visszaesése lakosság, más ágazatok növekvő importverseny A hazai ipar kapacitásainak közel fele feleslegessé vált A fokozódó külföldi működőtőke befektetések révén az ipari struktúra újra jelentősen átalakult A szocialista örökség, ill. az élelmiszergazdaság nagyobb súlya ma is jelen van az iparban
A rendszerváltás utáni visszaesés az egyes iparágakat másként érintette a bányászat, a kohászat és a gépipar összeomlott egyes vegyipari, élelmiszeripari tevékenységeket kevésbé rázott meg a rendszerváltás Legnagyobb visszaesés (harmadára) autóbusz, műszer, műtrágya, textil, bőr, cipő Felére esett vissza szénbányászat, vaskohászat, textilruházati ipar Kétharmadára történő visszaesés alumíniumkohászat és - feldolgozás, szerves és szervetlen vegyipar egy része Kisebb visszaesés kőolajbányászat és feldolgozás, villamosenergia- és élelmiszeripar
Forrás: Barta Czirfusz -Kukely (2008.)
A magyar ipari export összetétele 2005-ben (Összesen: 9621,65 millió Ft.) 4,7% 0,2% Élelmiszeripar 30,6% 42,4% Villamos gép, műszer gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar (vegyipar: 12,4) Egyéb ipar 22,0% Adatok forrása: AZ IPAR ÉS AZ ÉPÍTŐIPAR 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉ GE; KSH 2006
Cég ágazat Mol Magyar Olaj- és energiaipar Gázipari Nyrt. Audi Hungaria Motor Kft. autógyártás Nokia Komárom Kft. elektronikai ipar E.On Földgáz Trade Zrt. energiaszolgáltatás Philips Industries elektronikai ipar Magyarország Kft.* Magyar Telekom Távközlési távközlés Nyrt. GE Hungary Ipari és elektronikai ipar Kereskedelmi Zrt. Magyar Villamos Művek Zrt. energiaszolgáltatás E.On Hungária Energetikai energiaszolgáltatás Zrt.* Magyar Suzuki Zrt. autógyártás Tesco-Global Áruházak Zrt. kiskereskedelem Samsung Electronics elektronikai ipar Magyar Zrt. energiamvm Trade Kft. nagykereskedelem Panrusgáz Magyar Orosz energiagázipari Zrt. nagykereskedelem Tiszai Vegyi Kombinát vegyipar Nyrt.** Sanmina-SCI Magyarország elektronikai ipar Kft. energiamoltrade-mineralimpex Zrt. nagykereskedelem Alcoa-Köfém Kft. fémfeldolgozás Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. kiskereskedelem Dunaferr Dunai Vasmű Zrt.* fémfeldolgozás székhely Helyezés Árbevéte árbevéte l (millió l alapján ft.) Export (millió ft.) Export aránya a teljes bevételből Budapest 1 2593951 1529435 59,0% Győr Komárom Budapest 2 3 4 1484811 1261013 784012 1480747 1233262 9218 99,7% 97,8% 1,2% Székesfehérvár 5 727357 724029 99,5% Budapest 6 676661 114385 16,9% Budapest 7 642725 625390 97,3% Budapest 8 627800 20397 3,2% Budapest 9 576003 0 0,0% Esztergom Budaörs 10 11 557691 534213 474401 468 85,1% 0,1% Budapest 12 511790 450263 88,0% Budapest 13 494209 5649 1,1% Budapest 14 468671 74910 16,0% Tiszaújváros 15 337646 175737 52,0% Tatabánya 16 336032 126497 37,6% Budapest 17 296483 24703 8,3% Székesfehérvár 18 290105 245781 84,7% 19 284468 20 278883 n.a. 150774 54,1% Bicske Dunaújváros A 20 legnagyobb árbevételű hazai cég 2007-ben Adatok forrása: HVG TOP 500 rangsor
A külföldi működőtőke (KMT FDI) befektetések ágazati megoszlása a jegyzett tőkéből (%) 100% 80% 60% 8 9 11 2 13 0 10 2 14 0 8 7 9 14 1 9 9 8 14 0 6 8 9 12 13 7 9 8 11 11 9 11 8 7 Ingatlan 12 13 12 Pénzügyek 14 14 Szállítás, távközlés 14 40% 56 20% 54 Kereskedelem Villamosenergia-ipar 50 49 43 40 39 38 0% 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 Feldolgozóipar
Külföldi tőke ágazati és megyei aránya Egyéb Ingatlan,gazdasági szolg. Pénzügy Logisztika,távközlés Kereskedelem Energiaszektor Feldolgozóipar Mezőgazdaság 2001-ben Forrás:KSH 300000 250000 millió Ft 200000 150000 100000 50000 0 t a s pe B ud t s Pe. s s.-z Va B.-A e ev H Forrás: NFGM
Külföldi érdekeltségű vállalkozások az iparban 2005. C D DA DB DC DD DE Bányászat Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohány gyártása Textília, textiláru gyártása Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása Fafeldolgozás Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység DF DG Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása; vegyi anyag, termék gyártása DH Gumi-, műanyagtermék gyártása DI Nemfém ásványi termék gyártása DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása DK Gép, berendezés gyártása DL Villamos gép, műszer gyártása DM Járműgyártás DN Máshova nem sorolt feldolgozóipar E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Ipar C+D+E Összes hazai Szervezetek száma 77 3 344 398 320 72 141 359 Saját tőke Ebből: külföldi befektetés milliárd Ft 10,9 10,7 7 778,3 4 879,7 551,0 494,8 68,7 63,9 12,4 11,7 54,0 49,9 157,6 148,6 120 3 130,5 859,1 254 144 469 166,6 205,5 380,3 159,4 198,3 328,4 322 418 121 206 91 273,9 1 495,2 1 255,2 27,4 639,6 260,5 1 051,4 1 227,2 26,5 492,8 3 512 26 019 8 428,8 15 711,8 5 383,2 11 795,0 Forrás: KSH 2006.
0% Egy éb f eldolgoz óipar Gumi-, műany ag termék Faf eldolgoz ás Papír és ny omda Építőany agipar Bőr és c ipő Tex tilipar Bány ás z at Gép, berendez és Kohás z at Élelmis z eripar Feldolgoz óipar Ipari átlag V egy i any ag, termék Járműgy ártás Energiaipar V illamos gép, műs z er Koks z, kőolajf eld. Az egyes iparágak szervezeti struktúrája (a vállalkozások létszám-kategóriája szerint, 2000) 100% 90% 80% 70% 60% 300 f ő f elett 50% 50-299 f ő köz ötti 40% 20-49 f ő köz ötti 30% 10-19 f ő köz ötti 20% 5-9 f ő köz ötti 10% Forrás: KSH
Relokáció delokalizáció Forrás: Kiss Éva (2006.) Relokáció a magyar iparban, Földrajzi Értesítő
Relokáció delokalizáció Forrás: Kiss Éva (2006.) Relokáció a magyar iparban, Földrajzi Értesítő
Az ipari foglalkoztatás alakulása 1600 ezer fő 1500 1400 1300 1200 1100 1000 900 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Forrás: KSH
Az ipari foglalkoztatottak megoszlása 2005-ben (Összes: 761.605) 61 603 113 444 Élelmiszeripar Villamos gép, műszer gyártása 139 524 396959 50 076 Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar (vegyipar: 75533) Egyéb ipar Adatok forrása: AZ IPAR ÉS AZ ÉPÍTŐIPAR 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGE; KSH 2006
Az 1000 főre jutó ipari foglalkoztatottak 2006. Forrás: Területi statisztikai évkönyv 2006
Az ipari foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz 2006. Forrás: Területi statisztikai évkönyv 2006
Ipari park alapjellemzők területe tulajdonjogilag és műszakilag egyértelműen definiált, megközelítések: ingatlanfejlesztő projekt koncentrált ipartelepítésre alkalmas terület ipari hasznosításra, ipartelepítésre előkészített terület a parknak van gazdája, amely a betelepült szervezetek számára szolgáltatást végez, mind a park infrastruktúrájának megteremtése, mind a parkban elérhető szolgáltatások segítik a betelepülő vállalkozásokat, a parkon belül értékteremtés (nem kizáróan ipari tevékenység!) folyik az ipari park címet a szakminisztérium adományozza Magyarországon 1997. óta (10 ha, 10 vállalkozás, 500 fogl.) fontos területfejlesztési eszköz
Forrás: Kiss É. (2007.): Egy felmérés tapasztalatai - az ipari parkok példája
Forrás: Kiss É. (2001.): A hazai ipari parkok néhány jellemző vonása
Forrás: Kiss É. (2001.): A hazai ipari parkok néhány jellemző vonása
Forrás: Kiss É. (2001.): A hazai ipari parkok néhány jellemző vonása
Forrás: Kiss É. (2001.): A hazai ipari parkok néhány jellemző vonása
Az ipar lehetséges vizsgálati szempontjai Mutatótípusok (példák) Abszolút (példák) Fajlagos (példák) termelési bruttó termelési érték, ipari GDP, hozzáadott érték x főre jutó/x ipari foglalkoztatottra jutó beruházási teljes, FDI - KMT x főre jutó/x ipari foglalkoztatottra jutó értékesítési belföldi/export/(import esetleg rendelések) x főre jutó/x ipari foglalkoztatottra jutó foglalkoztatási foglalkoztatottak száma, fizetése aránya gazdasági szervezetek száma, mérete, tulajdonlása vállalkozássűrűség nagyvállalati (TOP 10, 100, 200, 500) száma, mérete súlya/aránya termelésben/értékesítésben különleges támogatási/telepítési formák ipari parkok, vállalkozási övezetek száma sűrűség környezetterhelési/ szennyezési felhasznált anyag, energia; kibocsátott szennyezőanyagok, hulladékok mennyisége termelési értékre/x főre jutó
Ágazati megközelítések A 3 nagy ágazat: mezőgazdaság - ipar - tercier esetleg quaterner összehasonlítása Ipar nagy ágazatcsoportjai Bányászat; Feldolgozóipar- Gáz/gőz/víz/VE ellátás Ágazatok (hagyományos) bányászat - kohászat - gépipar - vegyipar - VE ipar építőanyag-ipar - építőipar - könnyűipar (textil, textiláru; bőr, bőrtermék, lábbeli; fafeldolgozás, bútoripar(!); papír, nyomda) - élelmiszeripar Ipari alágazatok 1. vegyipar: kőolajfin./koksz/nukl. fűtőanyag; vegyi anyag/termék; gumi/műanyag termék gépipar - gép/berendezés; vill. gép/berendezés; járműgyártás Ipari alágazatok 2. gépipar - gép, berendezés; iroda, számítógép; máshova nem sorolt vill. gép; híradástechnikai termék, készülék; műszeripar; közúti jármű; egyéb jármű Ipari szakágazatok közúti jármű gyártása - jármű gyártása; karosszéria/pótkocsi; motor/alkatrész gyártása Időbeliség Időtáv megválasztása (pl.: kiegyezéstől, 1945-től, 1980-as évektől, 1990-es évektől, 2000-től) Abszolút/fajlagos mutatók végigkövetése + okok feltárása Dimenzió nélküli mutatók (pl.: bázis, vagy láncindexek) - összehasonlításra Komplex mutatók képzése Térbeliség székhely - telephely kérdés; telepítő tényezők vizsgálati szintek - világ, gazdasági közösség; nemzetállam; régiók; megyék, települések külön abszolút vagy fajlagos mutatók térbeli bemutatása dimenzió nélküli mutatók összehasonlításra kombinált - pl.: időbeliség és/vagy ágazatiság + térbeliség érzékeltetése
Vámszabad-területek: A beruházás-ösztönzés egyik legfontosabb eszköze ebben az időszakban a vámszabadterületi szabályozás volt, mely a kereskedelmi ill. az összeszerelő típusú, bérmunkaszerű, exportorientált, zöldmezős befektetések vonzásában meghatározó szerepet játszott. Az ipari vámszabadterületen import alapanyagokból történt az exportra gyártás, illetve a külföldről a vámszabadterületre beszállított termelőeszközök (gépek, berendezések, felszerelések) vámés áfamentességet élveztek. (Kukely, 2008.)
Forrás: Barta Czirfusz -Kukely (2008.)
Az ipar termelési értéke 2006. Forrás: Területi statisztikai évkönyv 2006
Az ipari termelés és termelékenység, 2006 Megye, főváros, régió Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen Az Egy alkalmazásban Termelési érték, alkalmazásba állóra jutó termelés, milliárd Ft n állók száma, 1000 Ft fő 3 983,5 1 195,4 5 178,9 1 796,5 2 653,5 471,3 4 921,3 1 991,5 557,2 154,7 2 703,3 266,7 278,3 182,2 727,1 1 340,5 494,8 113,4 1 948,7 456,1 440,3 315,4 1 211,9 358,9 156,7 313,4 828,9 17 520,1 110 820 44 229 155 050 40 130 39 810 22 812 102 752 39 298 25 998 13 275 78 572 17 231 19 874 10 563 47 668 35 263 18 897 8 380 62 541 25 546 21 792 17 204 64 543 26 843 13 178 18 987 59 007 570 131 35 946 27 026 33 401 44 767 66 653 20 661 47 895 50 676 21 430 11 653 34 406 15 477 14 001 17 247 15 254 38 015 26 183 13 532 31 160 17 854 20 206 18 335 18 776 13 369 11 890 16 506 14 048 30 730 Forrás: Területi statisztikai évkönyv 2006
Az 1 főre jutó GDP illetve ipari termelés értékei az országos átlagokhoz (100%) viszonyítva 2005. 467,3 500 213,5 234,1 450 104,3 132,7107,3 400 89,1 80,6 80,1 43,0 55,4 53,1 85,9 43,5 57,8 88,9 41,3 55,6 44,2 59,5 350 213,4 114,2 111,1 300 94,6 85,5 72,5 65,7 69,1 68,7 69,9 50,5 74,2 62,1 54,7 67,0 59,5 76,3 74,7 89,2 95,6 % 250 200 150 100 50 0 st est e P ap ud B s Va la Za ar B a y an a y So m og n ol T Összes GDP/fő (országos átlag 100%) s e ev H Ipari termelés/fő (országos átlag 100%) GDP átlag 2.186.000 Ft/fő; Ipari termelés átlaga: 1.623.000 Ft/fő Adatok forrása: KSH
Forrás: Kukely Gy. (2008.)
Forrás: Barta Czirfusz -Kukely (2008.)
A 11 legnagyobb kibocsátással rendelkező hazai iparvállalat az EPRTR 2004-es adatai alapján a 96 jelentésköteles telephelyből Településnév Pétfürdő Dunaújváros Oroszlány Visonta Kazincbarcika Tatabánya Pécs Százhalombatta Kazincbarcika Tiszaújváros Dorog Telephelynév Nitrogénművek Zrt. Műtrágyagyártó üzem II-es gyár DUNAFERR Dunai Vasmű Zrt. Vértesi Erőmű Rt. Oroszlányi Erőmű Mátrai Erőmű Rt. Visontai Erőmű BorsodChem Rt. Vértesi Erőmű Rt. Bánhidai Erőmű Pannon Power Rt. Pécsi Hőerőmű Összkibocsátási mutató MOL Rt. Dunai Finomító Százhalombatta AES Borsodi Energetikai Kft. Borsodi Hőerőmű AES Borsodi Energetikai Kft. Tiszaújváros Richter Gedeon V. Gy. Rt. Dorogi Telep 99,538 A mutató a Σ(ei / ki ) képlettel kerül meghatározásra, ahol ei = az i-edik anyag kibocsátásának értéke, míg ki = az i-edik anyag EPER jelentési küszöbértéké. Forrás: http://eper-prtr.kvvm.hu/main.php 652,03 558,05 355,5467 273,3333 258,662 128,9967 116,9067 84,2333 84,2333 69,6
Rangsor 1 2 3 Adatszolgáltató ügyfél Mátrai Erömü Rt - Erőmü Vértesi Erőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság - Oroszlányi Erőmű Hulladékm ennyiség (kg) 2 142 606 637 988 091 733 MAL Zrt. - Ajkai Telephely Minerál 22 Ipari, Kereskedelmi És Szolgáltato Kft Rudolf Külfejtés 700 671 532 397 749 017 7 Nitrokémia Zrt. - Külső égető Minerál 22 Ipari, Kereskedelmi És Szolgáltato Kft Császtai Külfejtés Békés Megyei Vízművek Zrt. - Békéscsaba szennyvíztisztító telep 8 Netpro Kft. - MAGASÉPÍTÉS 161 003 000 9 Eastern Sugar Rt. - Cukorgyár 137 478 156 10 107 267 072 13 Gai Kft. - Telephely (Matócsi & Vass Kft.) Bátortrade Kft - Központi telep, Biogáz termelő üzem MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. - DUNAI FINOMÍTÓ MÜ-GU Kft. - FÉMHULLADÉK ÚJRAHASZNOSITÓ ÜZEM 14 Fkf. Zrt. - HULLADÉKHASZNOSITÓ MŰ 84 563 197 15 Magyar Cukor Zrt. - CUKORGYÁR 78 424 441 16 Tvk Rt - Vegyi üzem Fővárosi Csatornázási Művek ZRt. - ÉSZAKPESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP 73 494 940 67 044 754 19 OAM Ózdi Acélművek Kft. - Acélmü Kalocsa Városi Kommunális Intézmény Kommunális Hulladék Lerakó 20 Isd Dunaferr Zrt. - Vasmű 56 498 238 4 5 6 11 12 17 18 Legnagyobb hulladéktermelő cégek 2005. 450 000 000 325 000 000 162 483 965 104 638 710 91 862 107 87 768 015 71 830 813 58 816 540 Adatok forrása: KVVM OKIR
Cég Ágazat Székhely Országos helyezés árbevétel alapján Figyelő 500 (2004.) Országos helyezés levegő- és vízszennyezés alapján (EPER 96 rang, 2004.) Országos TOP 100 hulladéktermelés rang 2004. Nokia Komárom Kft. elektronikai ipar Komárom 4 Nincs a listán Nincs a listán Philips Industries Magyarország Kft. elektronikai ipar Székesfehérvár 7 Nincs a listán Nincs a listán Sanmina-SCI Magyarország Kft. elektronikai ipar Tatabánya 12 Nincs a listán Nincs a listán Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. fémfeldolgozás Dunaújváros 14 2 10 Magyar Suzuki Zrt. autógyártás Esztergom 15 Nincs a listán 87 Alcoa-Köfém Kft. fémfeldolgozás Székesfehérvár 29 Nincs a listán 77 Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. kiskereskedelem Bicske 34 Nincs a listán Nincs a listán Sanyo Hungary Kft. elektronikai ipar Dorog 75 Nincs a listán Nincs a listán Videoton Holding Zrt. elektronikai ipar Székesfehérvár 94 Nincs a listán Nincs a listán Hammerstein Bt. autóalkatrész-gyártás Mór 99 Nincs a listán Nincs a listán Legnagyobb ipari cégek és környezetterhelésük a KÖDU-on 2004.
Cég Ágazat Székhely Országos helyezés árbevétel alapján Figyelő 500 (2004.) Országos helyezés levegő- és vízszennyezés alapján (EPER 96 rang, 2004.) Országos TOP 100 hulladéktermelés rang 2004. 157 1 Nincs a listán Nitrogénművek Zrt. Műtrágyagyártó üzem vegyipar (műtrágya gyártása) Pétfürdő Vértesi Erőmű Rt. Oroszlányi Erőmű energia- és hőtermelés Oroszlány 193 (az egész cég, Oroszlány) 3 4 Vértesi Erőmű Rt. Bánhidai Erőmű energia- és hőtermelés Tatabánya 193 (az egész cég, Oroszlány) 6 11 Richter Gedeon V. Gy. Rt. Dorogi Telep vegyipar (gyógyszeralapanyag gyártás) Dorog 27. (az egész cég, Budapest) 11 Nincs a listán Bakonyi Erőmű Rt. Ajkai Hőerőmű hő- és energiatermelés Ajka Nincs a listán 15 7 Tatabánya Erőmű Kft. hő- és energiatermelés Tatabánya Nincs a listán 17 Nincs a listán EMA-POWER Kft. hő- és energiatermelés Dunaújváros 402 19 Nincs a listán Holcim Hungária Cementipari Rt. Lábatlan építőanyag-ipar (cementgyártás) Lábatlan 220. (az egész cég) 21 Nincs a listán Nitrokémia Rt. vegyipar (szerves vegyi alapanyag gyártása) tüzelési tevékenység Balatonfűzfő Nincs a listán 24 82 MAL Zrt. - Ajkai Telephely szervetlen vegyi alapanyag gyártása (timföld) Ajka 118. (az egész cég, Budapest) 37 3
Az ipar termelési és értékesítési volumenindexei - Előző év azonos időszaka 100% 2008. 2009. Termelés Összes értékesítés Belföldi értékesítés Export január 107,1 106,6 101,8 111,9 február 114 111,5 108,2 114,9 március 103,2 103,4 103,5 103,3 április 112,6 115,6 112,9 118,2 május 104 103,5 104,2 102,9 június 100,8 100,3 99,2 101,2 július 101,2 101,4 101,9 100,9 augusztus 95 94,3 95,4 93 szeptember 101,3 101,6 102,8 100,4 október 94,5 93,6 94,3 92,9 november 89,4 88,4 89,2 87,5 december 80,7 84,4 88,3 79,2 január 77,6 83,5 96,3 70,7 február 71,1 78,4 88,7 69 március 84,4 87 92,3 82,3 április 72,9 73,8 78,9 69,4 május 77,9 78,2 80,9 75,8 június 81,4 82,7 87 79 július 80,7 82,2 83,8 80,8 augusztus 80,4 83,6 84,3 82,9 szeptember 85,2 85,1 83,3 86,6 október 87 88,5 88,3 88,6 november 93,2 93,4 91,5 95,5 december 101 96,4 90,1 105,4 A gazdasági válság hatása a hazai iparra 2008-2009. Forrás: KSH 2010. 02. 15. Ipar Gyorsjelentés
Forrás: KSH gyorstájékoztató (közzétéve: 2010. 02. 15.)
Forrás: KSH gyorstájékoztató (közzétéve: 2010. 02. 15.)
Forrás: KSH gyorstájékoztató (közzétéve: 2010. 02. 15.)
A nyilvántartott álláskeresők számának növekedése és területi különbségei 2008-2009. Forrás: Világggazdaság (Lőcsei Hajnalka cikkei)
2911 Motor, turbina gyártása (légi-, közútijármű-motor nélkül) 2912 Szivattyú, kompresszor gyártása 2913 Csap, szelep gyártása 2914 Csapágy, erőátviteli elem gyártása 291 Mechanikai erőgép, energiaközlő gyártása 2921 Kemence gyártása 2922 Emelő-, anyagmozgató gép gyártása 2923 Nem háztartási hűtő, légállapot-szabályozó gyártása 2924 Egyéb, máshova nem sorolt általános gép gyártása 292 Egyéb általános rendeltetésű gép gyártása 2931 Mezőgazdasági traktor gyártása 2932 Egyéb mezőgazdasági gép gyártása 293 Mezőgazdasági gép gyártása 294 Szerszámgépgyártás 2951 Kohászati gép gyártása 2952 Bányászati, építőipari gép gyártása 2953 Élelmiszer-, dohányipari gép gyártása 2954 Textil-, ruházati, bőripari gép gyártása 2955 Papíripari gép gyártása 2956 Egyéb, máshova nem sorolt speciális gép gyártása 295 Egyéb speciális rendeltetésű gép gyártása 296 Fegyver-, lőszergyártás 2971 Háztartási villamos készülék gyártása 2972 Nem villamos háztartási készülék gyártása 297 Máshova nem sorolt háztartási készülék gyártása 29 DK Gép, berendezés gyártása Gép, berendezés gyártása A gépipar szakágazatainak statisztikai besorolása
3001 Irodagépgyártás 3002 Számítógépgyártás 30 Iroda-, szám ítógépgyártás 311 Villamos motor, áramfejlesztő gyártása 312 Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása 313 Szigetelt vezeték, kábel gyártása 314 Akkumulátor, szárazelem gyártása 315 Világítóeszköz gyártása 3161 Máshova nem sorolt motor-, járművillamossági cikk gyártása 3162 Egyéb, máshova nem sorolt villamos termék gyártása A gépipar szakágazatainak statisztikai besorolása 341 Közúti gépjármű gyártása 342 Gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása 343 Közútijármű-motor, -alkatrész gyártása 34 Közúti járm ű gyártása 3511 Hajógyártás, -javítás 3512 Szabadidő-, sporthajó gyártása, javítása 316 31 Egyéb villamos termék gyártása Máshova nem sorolt villam os gép, készülék gyártása 321 Elektronikai alkatrész gyártása 322 Ipari híradás-technikai termék gyártása 323 Híradás-technikai fogyasztási cikk gyártása 32 Híradás-technikai term ék, készülék gyártása 331 Orvosi műszer gyártása 332 Mérőműszer gyártása 333 Ipari folyamatirányító rendszer gyártása 334 Optikai, fényképészeti eszköz gyártása 354 Motorkerékpár, kerékpár gyártása 335 Óragyártás 355 Egyéb, máshova nem sorolt jármű gyártása 33 DL Műszergyártás Villam os gép, m űszer gyártása 35 DM Egyéb járm ű gyártása Járm űgyártás 351 Hajó gyártása, javítása 352 Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása 353 Légi-, űrjármű gyártása, javítása 3541 Motorkerékpár gyártása 3542 Kerékpár gyártása 3543 Mozgássérültek kocsijának gyártása
Forrás: Kukely (2004.)
A termelés volumenindexei a gépipari alágakban 1996-2002. (1992=100%) 1 800,0 1 600,0 1 400,0 % 1 200,0 1 000,0 800,0 600,0 400,0 200,0 0,0 1996 1997 Gép, berendezés gyártása 1998 1999 2000 Villamos gép, műszer gyártása 2001 Járműgyártás 2002 IPAR Forrás: KSH, Iparstatisztikai évkönyv 2002
Az ipar belföldi és exportértékesítésének megoszlása az ipar fontosabb alágaiban, 2002. (Forrás: KSH)
- A hazai gépipar 1992-ben a hazai GDP 4,5 2001-ben 8%-át termelte - Hat ágazatának (TEÁOR) termelési értéke 1992-2002-ig 21-szeresére nőtt (ipari átlag 6-szoros) - Exportbővülés 40-szeresére (ipar: 15-szörösére) a jelzett időszakban legmagasabb exportarány (ipari vámszabad területek jelentősége) - Termelékenység bővülése 18-szoros és közben létszámbővülés is (első lett egy főre jutó termelési értékben) - 2000 után lassulás, stagnálás erős függés a nemzetközi konjunktúrától - Transznacionális cégek kiemelt szerepe beszállítóik betelepedése járulékos hatás (zöldmezős beruházások) - főleg jármű, híradástechnika, számítástechnika - Hazai cégek alig tudtak kapcsolódni duális gazdaság klaszterek létrehozása gyenge eredmények
- A magyar megyék többségében erősödő specializáció gépipar térnyerése (Dunántúl északi fele, pl.: Fejér, Komárom-Esztergom) Budapest szerepe redukálódik - inkább irányító (ebben ma is kiemelt) és kereskedelmi részlegek - gyártelepek eladva (értékes belvárosi telkek+korlátozott növekedési lehetőségek, környezetvédelmi szabályozás szigorodása) pl.: fővárosi hajógyártás megszűnt - műszergyártás szerepe lecsökkent, híradástechnikai termékek előtérben - Pest megye villamos gépek és híradástechnika (pl.: Lear, Sony, Samsung) - legtöbb új gépipari cég Nyugat- és Közép-Dunántúlra települt 30 legnagyobból 11 (Audi, Nokia, Suzuki) híradástechnika, számítógépgyártás, járműipar
Ágazati különbségek: - hagyományos gépgyártás háttérbe szorult - gép- és berendezés gyártása 45-ről 19-re a gépipari részesedésben (1992-2002.) kiemelkedő: Electrolux Lehel Jászberény (2007. 30.) - itt főleg privatizáció, alig zöldmezős beruházás Budapest, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok 40% (2002.) - híradás- és számítástechnikai eszközök gyártása tömeges beruházások az 1990-es években (alacsony termelési költségek, munkaerő, meglévő szakmakultúra, állami, helyi kedvezmények) jelenleg legjelentősebb iparág erős exportorientáció, relokáció veszélye (Mannesmann, Shinwa, Artesyn) számítástechnikai eszközök kiemelt Fejér megye szerepe (az IBM távozta után is), Videoton - híradástechnika Budapest, Pest, Fejér, Komárom megyék (Nokia, Samsung, Sony, TDK)
- villamos gépgyártás szintén húzóágazat, nagy termelési koncentráció itt is (GE, Siemens, Delphi, Lear Co.) - Villamos motorok, fényforrások, kábelek - Pest, Fejér, Zala megyék - műszeripar jelentős térvesztés (egykor MOM, Medicor, Gamma) gépipari termelés alig 2%-a (8-10-ről) Budapestnek ma is kiemelt szerepe van
Forrás: Kukely (2004.)
Forrás: Kukely (2004.)
Forrás: Kukely (2004.)
Forrás: Kukely (2004.)
A közúti járműgyártás szerepe a magyar ipar területi szerkezetében - a magyar ipar egyik húzóágazata (ipari termelés 13%-a, 2002-1500 mrd ft termelési érték, 92% exportra; GDP 3%-a) - 2003 275 jogi személyiségű vállalkozás 38 ezer foglalkoztatott (ipari foglalkoztatottak 4%-a) - rendszerváltás előtt: kiemelt autóbusz gyártás + kamion, tehergépkocsi, speciális felépítmények - jelenleg legfontosabb: motorgyártás (2003: 1,7 millió db (Audi, GM, Rába) - személyautógyártás: 130 ezer db (2003) - autóbusz: 258 db (2003) - külföldi működőtőke befektetések egyik preferált ágazata: külföldi tőke aránya a jegyzett tőkéből: 86% - 2003-ig beérkezett működőtőke beruházások 10%-a (10 milliárd euro) - zömmel klasszikus bérmunka (összeszerelés) magas importarány is jellemzi
Közúti járműgyártó cégek Magyarországon 2004 Szerkesztette: Kukely György (2005.)
Legfontosabb szereplők: - Rába (Győr, Mór, Sárvár) 4500 fő jelenleg is, futóműgyártás, motorgyártás - Csepel jelentős leépülés, utódcégek: alkatrész-gyártás - Ikarus: utódcégek (IkarusBus Rt., Nabi Autóbusz Rt.) - Ford (2000 óta - Visteon Hungary Kft.) (1990) - 1300 fő, indítómotorok, üzemanyag- és vízszivattyúk) - Opel GM (1992) 850 fő, motorgyártás (500 ezer db) - Suzuki (1992) 2500 fő, gépjárműgyártás (2003: 90 ezer db, 2006ra: 200 ezer db) - Audi (1994 motorgyártás (jelenleg 1,5 millió db., 1998 autóösszeszerelés, 2000: 56 ezer db), 5000 fő - Győr (Mosonmagyaróvár) Kühne - Credo autóbuszok - autóipari klaszterek: Pannon Autóipari Klaszter Közép-Magyarországi Autóipari Klaszter (Esztergom)
Forrás: dr. Molnár Ernő: Kelet-Közép-Európa autóipara az ezredfordulón (2008.)
A kelet-közép-európai autógyártás térszerkezete 2004 A térképet szerkesztette: Kukely György (2005.) A táblázat forrása: dr. Molnár Ernő: Kelet-Közép-Európa autóipara az ezredfordulón (2008.)
Köszönöm a figyelmet!