KÖZOP-HOZ ILLESZKEDŐ PROJEKTEK HATÁRMETSZÉSI SZAKASZAINAK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY SZINTŰ FELTÁRÁSA, AZOK HÁLÓZATI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA

Advertisement


Advertisement
Hasonló dokumentumok
Határmenti kapcsolataink fejlesztési irányai Vagyongazdálkodási Napok május 6. Budapest

Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése. Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője

Vas megyei, és Vas megyét érintő közútfejlesztési projektek bemutatása november 5.

A TransHUSK Plus projekt

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK Előzmények

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Az elmúlt időszakban megvalósult és előkészítés alatt álló határmenti közúti fejlesztések

Projekt általános bemutatása. Berencsi Miklós KKK

148/2004. (V. 7.) Korm. rendelet

Vas megyei és Vas megyét érintő közútfejlesztési projektek bemutatása július 29.

HAZAI ÚTFEJLESZTÉSI TERVEK (2022) KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

VESZPRÉM MEGYE KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSE A KORMÁNYZATI KÖZÚT- ÉS VASÚTFEJLESZTÉS TÜKRÉBEN

Nemzeti Útfelújítási Program (NÚP)

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás /2005. Támogatott projektek

Közép-Európa oly közel és mégis oly távol

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

Az Európai Unió támogatásával finanszírozott projektekre vonatkozó támogatási szerződések

Az Európai Unió támogatásával finanszírozott projektekre vonatkozó szerződések

közötti időszak EU-s finanszírozása. Közúti közlekedési és híd projektjei

Galovicz Mihály, IH vezető

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv ( ) szeptember

A KKK megbízásából készülő kerékpáros projektek. Mihálffy Krisztina. Projekt Előkészítési Napok, november

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Összegzés VAS MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE. Tájékoztató

Határmenti közlekedési kapcsolatok. A vasúti és közúti kapcsolatok fejlesztése 2018 és 2022-es évek között

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

HAZAI ÚTFEJLESZTÉSI TERVEK KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

Az Európai Unió támogatásával finanszírozott projektekre vonatkozó szerződések


8. számú főúti fejlesztések. Veszprém, november 25

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ÚJ MEGOLDÁSOK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN KONFERENCIA HARKÁNY VÁROSFEJLESZTÉS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PÉCSETT

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

Funkcionális kapcsolatok összközlekedés szempontú vizsgálata a magyar-horvát határszakaszon

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

A regionális gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségek Kiss-Parciu Péter

Dr. Lányi Péter. Jövőbeni fejlesztési trendek a közúti kapcsolatrendszerben. III. Hídműhely szimpózium március 12. Előadó:

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

Térségi közúti közlekedésfejlesztési koncepcionális vizsgálatok. Fehér Gergely II. Magyar Közlekedési Konferencia Eger, 2018.

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja

A projekt és a Budapest-Balaton kerékpáros útvonal bemutatása. Mihálffy Krisztina KKK

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A magyarországi CEF projektek

A térségfejlesztés modellje

MAGYAR KÖZÚT - HÍDÜGYEK

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Magyarország népesedésföldrajza

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, október 6.

A közösségi közlekedés határon átnyúló lehetőségei

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen április

Megnyitó. HIDÁSZ NAPOK Sopron, szeptember

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

HÍDÉPÍTÉSI TERVEK KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

KÖZOP Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése a V0 Budapestet délről elkerülő vasútvonal kialakítására

A magyar közlekedéspolitika: Nemzeti Közlekedési Stratégia

A Magyar Közút Nonprofit Zrt évi felújítási tervei

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV


TransHUSK és TransHUSK Plus

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok október

Kardos Gábor Fejlesztési programiroda - igazgató Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG)

A Duna Stratégia közlekedési

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT

A.D.U. Építész Iroda Kft

Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén

Az úthálózatvédelem új eleme a belső schengeni határon, a zalakomári iker mérőállomás pár

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

I. Magyar Közlekedési Konferencia I./A Szekció

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A CIKLUS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJÁNAK ELŐREHALADÁSA A PROGRAM FELÉNÉL

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közlekedés Operatív Program keretében. Kerékpárút-hálózat fejlesztése c. konstrukcióhoz. Kódszám: KÖZOP

Az M9 gyorsforgalmi út Szekszárd-Dombóvár közötti szakasz gyorsított ütemű kiépítésének megvalósíthatósági tanulmánya

Az Európai Unió támogatásával finanszírozott projektekre vonatkozó támogatási szerződések

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése június 18-i ülésére

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében június 7.

ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének november 8-i ülésére

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program

A használattal arányos útdíjfizetési rendszer hatása a forgalmi és baleseti adatokra Dr. Mocsári Tibor főmérnök, osztályvezető

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

KÖZOP, IKOP, CEF - KAPCSOLÓDÁS A KÖZLEKEDÉST ÉRINTŐ EU FINANSZÍROZÁSI PROGRAMOK KÖZÖTT DR. NAGY GÁBOR NFM PROJEKTVÉGREHAJTÁSI FŐO.

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja

Az Európai Unió regionális politikája a as időszakban

Advertisement
Átírás:

KÖZOP-HOZ ILLESZKEDŐ PROJEKTEK HATÁRMETSZÉSI SZAKASZAINAK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY SZINTŰ FELTÁRÁSA, AZOK HÁLÓZATI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A MAGYAR-SZLOVÉN HATÁRSZAKASZON ÖSSZEFOGLALÓ via futura mérnöki tanácsadó és szolgáltató kft. Via Futura Pannonway Konzorcium

Megrendelő: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Készítették: Via Futura Kft. Pannonway Építő Kft. Konzorcium Szakmai partnerek: Kvantitás Mérnöki Iroda, Nemes és Társa Bt.

I. Bevezető TARTALOM Bevezető 1. A Magyarország és Szlovénia közös határszakaszára irányuló vizsgálatok háttere 2. A határszakasz társadalmi, gazdasági összegző helyzetértékelése 3. A határtérség úthálózatának főbb jellemzői 4. Forgalmi modellezés 5. A helyzetfeltárás és a vizsgálatok alapján kialakított célrendszer 6. A megvalósíthatósági tanulmányok 7. A cselekvési terv

Bevezető Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) KÖZOP-2009-3.5. Térségi elérhetőség javítása" prioritás kiemelt projekt célja a regionális és térségi központok elérhetőségének biztosítása, ennek érdekében a közúti közlekedés hálózatának fejlesztése, hatékonyságának és szolgáltatási színvonalának emelése a megfelelő területi ellátottság biztosításához és e térségközpontok gazdasági versenyképességének növeléséhez. Az előkészítési támogatás célja a fenti prioritáshoz tartozó projektek előkészítése. Cél, hogy a projektek olyan előkészítettségi állapotban és formában kerüljenek befogadásra, értékelésre, hogy választ lehessen adni mindazokra a kérdésekre, amelyek alapján a támogatás odaítélése eldönthető, valamint a projekt megvalósítása során felmerülő kockázatok mértéke minimalizálható. Az összefoglalóban bemutatott projekt fő célkitűzése a jelenleg egymástól lényegében elvágott, nehezen átjárható magyar-szlovén határvidék gazdaságiközlekedési integrációjának elősegítése, a két ország közötti főbb közlekedési folyosók és az azokhoz kapcsolódó mellékúthálózat fejlesztési lehetőségeinek feltárása. Az előkészítő munkák fontos szerepe, hogy a határvonal akadályt ne jelentsen a két ország közötti személy- és áruforgalom szabad, korlátok nélküli áramlása számára. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ KÖZOP-3.5.0-09-11-2012-0002 azonosítóval, KÖZOP-hoz illeszkedő projektek határmetszési szakaszainak megvalósíthatósági tanulmány szintű feltárása, azok hálózati hatásainak vizsgálata a magyar-szlovén határszakaszon megnevezéssel Támogatási Szerződéssel rendelkezik.

1. Magyarország és Szlovénia közös határszakaszára irányuló vizsgálatok háttere A program célterülete a közös szlovén magyar határ mentén egy közvetlen 15-15 km-es határvonal és egy távolabbi, 50-50 km-es sávra terjedt ki. A magyarországi Zala és Vas megye valamint a szlovéniai Pomurje és Podravje régiók azok a NUTS III szintű területi egységek, melyek a továbbiakban az együttműködési területet alkotják. Az együtt-működési terület nagyobb földrajzi egységhez tartozik a Pannonsíksághoz, melynek ugyanolyan földrajzi és éghajlati tulajdonságai, valamint települési szerkezete és gazdasági körülményei vannak. A legfontosabb föld-rajzi jellemzők a dombságok és elszigetelt hegyek által megszakított nagy kiterjedésű alföldek. Az együttműködési terület legfontosabb folyói a Mura, a Dráva, a Rába és a Zala. Sűrűn lakott terület; a legjellegzetesebb települések az utak menti falvak. Emellett a legfontosabb városok és munkahelyeket biztosító központok Maribor, Murska Sobota (Muraszombat), Szombathely és Zalaegerszeg. A régió természeti erőforrásai mezőgazdasági földek, felszíni és talajvizek, ásványvizes termálvízforrások és erdők. A határon átnyúló közlekedési, szállítási útvonalakon nincsenek domborzati akadályok. Szlovénia 1991-ben rövid háború eredményeként nyerte el függetlenségét. Az ország lendületes fejlődésnek indult, ezzel párhuzamosan rohamosan nőtt Magyarország és Szlovénia közötti közúti forgalom, melyet a rendszeres éves forgalomszámlálási adatok is alátámasztanak. Az M70 autóút kiépítéséig és az őrségi vasút visszaépítéséig egyedül a 86. sz. főút rédicsi határátkelőhelyén keresztül létezett a személy- és az árufuvarozás szempontjából jelentőséggel bíró kapcsolat a két ország között. A megnövekedett tranzitforgalmi igények kiszolgálása érdekében 1996 körül a rédicsi határállomást korszerűsítették, és kamion terminál is épült. Magyarország és Szlovénia EU csatlakozását követően Ausztria 2004-ben jelentős mértékű, használat-arányos útdíjat vezetett be a tranzitforgalomra, ennek következtében a Szlovákiai D2 a magyar M15 86. sz. főút és a szlovén 5. sz. főút (később H7 autóút) A5 autópálya A1 autópálya útvonal

tranzitforgalmi jelentősége és nehézjármű-terhelése kiemelkedően megnőtt. Magyarország jelenlegi határai, közöttük a 2004. május 1-e után az Európai Unió belső határává vált és a szlovén határszakasz nem a történelmi hagyományok szerint fejlődött, hanem a két világháborút lezáró békeszerződések során, mesterségesen alakult ki. A békeszerződések következményeként egymáshoz széleskörű kapcsolatrendszerrel kötődő térségeket választott el egymástól. A régi Rédics Dolga Vas határátkelőhely mellett Rédics (Szíjártóháza) Genterovci (Göntérháza) és Bödeháza (Szentistvánlak) Žitkovci (Zsitkóc) irányokban is átjárható a határ. Ezek a határátmenetek a közelmúltban alakultak ki, és közös jellemzőjük, hogy magyar oldalról csak a 75. sz. és a 86. sz. utakon közelíthetők meg. 2. A határszakasz társadalmi, gazdasági összegző helyzet-értékelése A szlovén magyar határ távolabbi, 50-50 km-es zónájában a lakosság megoszlása nagyon eltérő és kiegyensúlyozatlan. A városi területeken koncentrálódik, amelyek a foglalkoztatási központok is egyben. A népesség természetes szaporulatáról szóló adatok azt mutatják, hogy a halálozási arány magasabb, mint a születési arány. A túlnyomóan fiatalabb népesség a problémás területekről (vidéki és határ menti területek) a városokba történő elvándorlása miatt bizonyos területek elérték a demográfiai fogyás kritikus pontját, ezáltal a területet túlnyomóan öregedő generáció lakja, ahol a lakosság természetes szaporodásában pozitív tendencia nem várható. A lakosság kor szerinti megoszlása és öregedési indexe (65 év felettiek és 15 év alattiak aránya) egyértelműen kedvezőtlen. A foglalkoztatási lehetőségek csökkentek, a piacgazdaságra való áttéréssel, és az új munkalehetőségek csak mostanában fejlődtek ki. A gazdasági struktúra átalakulása mellett a munkanélküliség legfőbb oka az alacsony szintű iskolázottság, valamint a munkalehetőségek és az álláskeresők szakmai képzettsége közti strukturális eltérés. A magasan képzett embereknek való állások hiánya miatt a régió kezdi elveszteni a humánerőforrással kapcsolatos potenciálját és kapacitását. A munkanélküliség regionális megoszlása nagyon egyenetlen, a legmagasabb munkanélküliségi ráta a perifériális kisvárosokban és vidéki területeken van, ahol ez gyakran komoly társadalmi problémákhoz vezet. Minden területen magas a falvakból és falusi közösségekből a nagyobb városokba munka miatt ingázók száma. A határon átnyúló közlekedési kapcsolatok fejlesztésével számos területen le-

hetőség van a munkaerő-piaci intézmények közti együttműködésre és adat-cserére, ezáltal az álláskeresők és az állásajánlatok egymásra találhatnak. A határ menti terület magyar oldalán különösen Zala megyében gátolják a nők munkaerő-piaci részvételét az alapfokú oktatási intézmények (bölcsődék, óvodák) hiánya és az itteni helyhiány. Ami az alap- és középfokú oktatást illeti, a régió aprófalvakból álló település-hálózatából adódóan nehezen biztosítható a legmagasabb szintű alapfokú oktatás a lakóhelyhez legközelebb fekvő oktatási helyszínen. A középfokú oktatás terén Vas és Zala megyében több diák tanul szakközépiskolában, mint gimnáziumban. 3. A határtérség úthálózatának főbb jellemzői A határok természeti jellege számottevő hatást gyakorol a különböző kapcsolatrendszerekre. Magyarország jelenlegi határainak egy része természetesnek tekinthető; folyók, folyóvölgyek, illetve hegyek, hegyvonulatok alkotják, különösen igaz ez, ami magasdombvidéki terület lévén meghatározza az átlépési lehetőségeket A határvonal mentén kiterjedt természetvédelmi területek egyben korlátozhatják az új határkapcsolatok kialakítását, a közúti fejlesztéseket. Más megközelítésben viszont a létesülő új kapcsolatok egyben turisztikai szerepkört is betölthetnek. A nyugat-dunántúli régió északi és déli határán húzódik a IV-es és V-ös korridor, nyugati irányból az A2-es autópálya határolja, s ez a háromszög alakú terület sok szempontból közlekedési vákuumban fekszik. A IV-es és az V-ös korridor összekötése, a régió felfűzése ma is létezik, csak rossz szolgáltatási szinten biztosítja a közlekedést. A térség nyugati határa az A2-es autópálya, melyet az osztrák fél nem engedte kijelölni európai folyosónak, sőt európai kiemelt útnak sem. Ez, valamint a 2003-ban bevezetett ausztriai úthasználati díj azt eredményezte, hogy az észak-déli kamionforgalom nem az A2-esen halad. Az észak-déli gazdasági forgalom Lengyelország és Olaszország között Nyugat- Magyarország területén bonyolódik le, s e két országon kívül felfűzi Szlovákiát, Horvátországot és Szlovéniát is. Ausztria úthasználati díjpolitikájának átalakítása következményeként 2004- -ben ugrásszerűen megnövekedett a

nehéz tehergépjármű-forgalom a 86-os számú főúton. Ennek következtében 2004-ben Rajkán és Rédicsen megkétszereződött a kamion-forgalom. A határtól a Zala-Vas megyei határig a 11,5 tonnás rehabilitáció 2012-ben megtörtént, a Zalalövő elkerülő 2016 végére várható. Megkezdődött a 9,4 km-es Nádasd elkerülő építése. Átadását 2015 augusztusára tervezik. A többi szakasz 11,5 tonnás megerősítése Körmendig 2014. év végén elkészült. Körmend és Egyházasrádóc között átadták a 2x2 sávos előzési szakaszt is. 4. Forgalmi modellezés A vizsgálat során a projektet kiszolgáló adatfelvételek készültek, továbbá különböző forrásokból magyar és szlovén statisztikai adatokat is gyűjtöttünk. A klasszikus közlekedési szokások megismerését szolgáló módszerek keresztmetszeti és célforgalmi számlálások, kordon kikérdezések stb. alkalmazására egy minimálisan szükséges program mellett kiterjedt adatfelvételekre is sor került. A felmérésekhez támaszkodtunk a KSH illetve a szlovén statisztikai adatokra, a nemzeti hovatartozás reprezentáns felmérési lehetőségeit figyelembe véve. A szlovén-magyar határszakasz regionális modelljét a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia 2 (továbbiakban: Stratégia) modelljéből választottuk le. A projekt által érintett területen a vizsgálati feladat szempontjából nem elég részletes a magyar országos modell mely a szomszédos országok elsősorban határközeli főúthálózatát is reprezentálja, így azt a határszakasz mentén bővítettük. Szlovénia területén új zónákat hoztunk létre, illetve a modellbeli hálózatot is új, az országos modellben nem szereplő elemekkel bővítettük. A magyar oldalon a körzetbeosztás elég részletes, így azt nem módosítottuk. A hálózat magyar oldalát kizárólag olyan mellékutakkal egészítettük, ki, melyek a tervezett új határátkelési szakaszokat összekötik a hálózat már bemodellezett részével. Ettől eltekintve a hálózat magyar oldala kellőképpen részletezett. Átvettük és modellbe aktualizálva illesztettük 3 a Stratégia 4 mintegy 50-50 km hatásterületünket érintő (össz) közlekedési hálózatot és annak háttér leíró adatbázisait különböző az Stratégiában szereplő fejlődési ütemekhez igazodva. Feldolgoztuk és 2 Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ : Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztés. http://www.kkk.gov.hu/index.php/nemzetikozlekedesi-strategia.html ) 3 A modellezési munkát a KÖZLEKEDÉS Kft végezte. 4 Nemzeti Közlekedési Stratégia. Összközlekedési forgalmi modell. 2014. Április. Készítette:STRATÉGIA Konzorcium.

aktualizálva a forgalmi modellbe illesztettük az ágazatpolitikai projektlistát. A szlovén közigazgatási struktúrát alapul véve kidolgoztuk a szlovén hatásterületen alkalmazandó forgalmi körzeteket. Kialakítottuk és modellbe illesztettük a mintegy 50km-es szlovén oldali közúthálózatot. Modellbe illesztettük a tervezett határátkelési javaslatokat. Kidolgoztuk a keresztmetszeti és a célforgalmi számlálások 2014-es adata-inak a forgalmi modellbe való illesztését. Az igénymodell magyar részét a Stratégia modelljéből vettük át, míg a szlovén oldalon a szlovén statisztikai hivatal (Statistični urad Republike Slovenije) adataira támaszkodunk. A Nemzeti Közlekedési Stratégia úthálózata a magyarországi közúti és vasúti hálózatot kellő részletességgel tartalmazza. A modell alapján modellezhető a tervezés időpontjában aktuális állapot, illetve különböző időtávokra az úthálózat jövőbeni várható változásának hatásai is figyelembe vehetők. 5. A helyzetfeltárás és a vizsgálatok alapján kialakított célrendszer A helyzetfeltárás, adatfelvételek alapján, az elkészült SWOT elemzés szerint az alábbi célrendszert alkalmaztuk. Stratégiai cél: a teljes szlovén-magyar határszakaszon a jelenleg egymástól elvágott települések és határvidékek gazdaságitársadalmi integrációjának elősegítése, az együttműködési potenciál kiaknázása, és különösen a leszakadó határ menti területek felzárkózása. Átfogó célkitűzés: a két ország közötti főbb gyorsforgalmiés főúthálózat és az azokhoz kapcsolódó mellékúthálózat fejlesztési lehetőségeinek feltárása, előkészítése és megvalósítása annak érdekében, hogy a jövőben a közös határ ne jelentsen akadályt semmilyen szintű, rendszerességű és célú személy- és áruforgalom számára.

Specifikus célok: a munkaerő-, az áru és szolgáltatási piacok kiszélesítése, a határtérségben megvalósult magánés közcélú fejlesztések hatásainak erősítése a szinergikus kapcsolatok erősítése révén, a személyes és intézményi kapcsolatok és együttműködések elősegítése, a határtérségben hiányos városi funkciók, közszolgáltatások, intézmények, stb. elérhetőségének javítása akár a határtérségen kívül eső funkciókkal rendelkező városok elérésének javításával, a határ által mesterségesen elválasztott táji egységek turisztikai együttműködéseinek erősítése, a történelmileg elvágott területek közös hagyományainak erősítése, újraélesztése. A célrendszer figyelembe vételével készültek el a konzorcium által készített, javaslatok, megvalósíthatósági tanulmányok, résztanulmányok és az intézkedési terv. 6. A megvalósíthatósági tanulmányok A munka első szakaszának elkészítése során az átfogó megvalósíthatósági tanulmány az Európai Unió kohéziós program szemléletének megfelelően, összközlekedési szemlélettel készült. Operatív célok: a határok kialakulásával megszűnt, meg sem jelenő, látens közlekedési igények figyelembe vétele alapján az adott határszakaszokon indokolt közlekedési kapacitások, feltételek megteremtése, a jelenleg hiányzó közlekedési kapcsolatok miatt felmerülő futásteljesítmény /utazási idő/ baleseti kockázatok csökkentése, a közlekedés által okozott lokális környezeti problémák és szűkös kapacitások csökkentése úgy, hogy a környezeti terhelés jelentősen más települések környezetében sem növekedjen számottevően, A közúti közlekedés mellett figyelembe véve a közösségi közlekedési és kerékpáros fejlesztési lehetőségeket is.

Az átfogó megvalósíthatósági tanulmány a felmért igények alapján jellemzi a határ teljes szakaszán feltárt fejlesztési projekt lehetőségeket. szervezetekkel és szakértőkkel kiválasztotta azokat a projekteket, amelyre rész-megvalósíthatósági tanulmányok készültek a KÖZOP vonatkozó útmutatója szerint. Emellett a projekteket sorrendbe állítja a hatékonyság és kockázat alapján. Ezt követően projekt szintű, részmegvalósíthatósági tanulmányok készültek az első fázisban felállított prioritások szerint összeállított lista alapján az országos főutak hálózati rendszerébe illesztett közúti határátkelési szakaszokra (magyar és szlovén oldalon egyaránt) vonatkozóan az NFÜ honlapján közzétett útmutató szerint a határ mindét oldalán. Következő lépésben a priorizált projectlista alapján és a szakmai egyeztetést követően a Megrendelő az általa a döntési folyamatba bevont A projekt szintű, rész-megvalósíthatósági tanulmányok Zala és Vas megyében valamint a megyék szlovén oldali kapcsolataiban öltenek testet.

Rész-megvalósíthatósági tanulmány (RMT) a következő projektekre készült: Újonnan építendő, burkolt kerékpáros-barát utak, amelyek a szlovéniai EuroVelo 13 nemzetközi kerékpáros túraútvonal és magyar turisztikai célpontok között teremtenek fontos összeköttetést (RMT 5 készült): 5+6) Dedeskecskés / Lendvakecskés - Dolga Vas (Lendvahosszúfalu) EuroVelo 13-hoz kapcsolódó új kerékpáros-barát út 13) Szentgyörgyvölgy - Motvarjevci (Szécsiszentlászló) EuroVelo 13-hoz kapcsolódó új kerékpáros-barát út 17) Magyarszombatfa - Središče (Szerdahely) EuroVelo 13-hoz kapcsolódó új kerékpáros-barát út 22) Szalafő - Hodoš (Hodos) EuroVelo 13-hoz kapcsolódó új kerékpáros-barát út 5 Az RMT-k hivatkozási számát zárójelesen jelezzük.

Újonnan építendő burkolt összekötő utak (RMT készült): 9) Gáborjánháza - Genterovci (Göntérháza) új összekötő út 10) Bödeháza - Žitkovci (Zsitkóc) új összekötő út 11) Lendvajakabfa - Kobilje (Kebeleszentmárton) új összekötő út 14+15) Velemér - Motvarjevci (Szécsiszentlászló) / Pordašinci (Kisfalu) új összekötő út Újonnan építendő magyar-szlovén-horvát összekötő út (RMT készült): 1) Kerkaszentkirály - Podturen HR (Bottornya) új összekötő út A magyar-szlovén-osztrák hármashatár kerékpáros elérhetőségét biztosító új magyar-osztrák kerékpárút (RMT készült): 30) Felsőszölnök - Kölbereck (Oberdrosen / Rábaőr) - Trdkova (Türke) HUAU-SLO hármashatárhoz vezető, EuroVelo 13-hoz kapcsolódó kerékpárút Újonnan építendő, turisztikai célú stabilizált illetve makadámutak (RMT készült): 18+18B) Središče (Szerdahely) - Kercaszomor - Krplivnik (Kapornak) új út 24) Orfalu - Dolenci (Dolány) új kapcsolat kiépítése a 74181. j. út nyomvonalán 28) Felsőszölnök - Čepinci (Kerkafő) / Neradnovci (Nádorfa) új út

Meglévő utak akadálymentesítése : épületbontás, utak átépítése, rekultiváció szükséges (Rész-MT készült): 7) Rédics [86] Dolga Vas (Lendvahosszúfalu) [H7]: akadálymentesítés + kerékpárút-építés 16) Magyarszombatfa [7451]- Prosenjakovci (Pártosfalva) [725] 21) Bajánsenye [7416] - Hodoš (Hodos) [232] 26) Kétvölgy [7458] - Čepinci (Kerkafő) [723] 29) Felsőszölnök [7454] - Martinje (Martinya) [722] Nem volt szükség új Rész-megvalósíthatósági tanulmány készítésére a következő vizsgált útszakaszok esetében: Határt keresztező meglévő gyorsforgalmi út: 2) Tornyiszentmiklós [M70] Pince [A5]: fejlesztése csak a magyar oldalon szükséges: M70 gyorsforgalmi út kapacitásbővítése 2x2 forgalmi sávra Határt keresztező tervezett új vasútvonal: V1) Rédics - Lendva felhagyott vasútvonal újjáépítése Határt keresztező meglévő vasútvonal: V2) Bajánsenye - Hodoš (Hodos) őrségi vasútvonal Újonnan építendő, tervekkel és korábbi MT-vel előkészített, határt keresztező utak: 20) Kercaszomor - Mali Krplivnik/Krplivnik (Domafölde/Kapornak) új összekötő út 25) Orfalu - Budinci (Bűdfalva) új összekötő út Határt keresztező meglévő utak, amelyek kiépítése illetve akadálymentesítése befejeződött, beavatkozás nem szükséges: 3) Tornyiszentmiklós Pince összekötő út 8) Rédics - Genterovci (Göntérháza) összekötő út 12) Nemesnép - Kobilje (Kebeleszentmárton) összekötő út 19) Kercaszomor - Domanjševci (Domonkosfa) összekötő út Egyéb, magyar oldalon megvalósult, a határt keresztező forgalom szempontjából jelentős fejlesztés: 27) Felsőszölnök - Kétvölgy összekötő út Természetvédelmi és domborzati viszonyok miatt megvalósításra nem javasolt projektötletek: 4) Lovászi - Dolina pri Lendavi (Völgyifalu) új út 23) Szalafő - Dolenci (Dolány) kerékpárút

7. A cselekvési terv A cselekvési terv elkészítését több, kiemelt jelentőségű egyeztetés alapozta meg. A projekt keretében a klasszikus közlekedési szokások megismerését szolgáló módszerek mellett több lépésben egy részletes és kiterjedt kommunikációs tevékenységre is sor került, amely során a következő szereplők kerültek megszólításra: - a lakossági, - a gazdasági élet, - a közigazgatási és önkormányzati, - a turizmus és vendégforgalom (Őrség, Alpokalja) - a civil szervezetek. A projekt utolsó mérföldkövének készítése során társadalmi és nemzetközi egyeztetés történtek a cselekvési terv javaslatairól. A végleges cselekvési terv és az átfogó megvalósíthatósági tanulmány ezek figyelembevételével készült el. A cselekvési terv elkészítését megelőzően részletes letárt készítettünk az összes meglévő ismeret alapján a várható teendőkről.

Az egyes projektek hatásainak értékelése a Cselekvési tervben: Az új építésű projektek hatásainak forgalmi, társadalmi, turisztikai elemzése alapján szakmailag a legértékesebb projektek a következők: Zala megyei határszakaszon: 5+6) Dedeskecskés / Lendvakecskés - Dolga Vas (Lendvahosszúfalu) EuroVelo 13-hoz kapcsolódó új kerékpárosbarát út 10) Bödeháza - Žitkovci (Zsitkóc) új összekötő út 13) Szentgyörgyvölgy - Motvarjevci (Szécsiszentlászló) EuroVelo 13-hoz kapcsolódó újkerékpárosbarát út

Vas megyei határszakaszon: 17) Magyarszombatfa - Središče (Szerdahely) EuroVelo 13-hoz kapcsolódó új kerékpárosbarát út 22) Szalafő - Hodoš (Hodos) EuroVelo 13-hoz kapcsolódó új kerékpárosbarát út 25) Orfalu - Budinci (Bűdfalva) új összekötő út valamint a három ország együttműködésével megvalósítható projektek: 1) Kerkaszentkirály - Podturen HR (Bottornya) új út 30) Felsőszölnök - Kölbereck (Oberdrosen / Rábaőr) - Trdkova (Türke) HU-AU- SLO hármashatárhoz vezető, EuroVelo 13-hoz kapcsolódó kerékpárút A meglévő utakon szükséges fejlesztések között kiemelkedő jelentőségű projektek: 2) Tornyiszentmiklós [M70] Pince [A5]: fejlesztése csak a magyar oldalon szükséges: M70 gyorsforgalmi út kapacitásbővítése 2x2 forgalmi sávra 7) Rédics [86] Dolga Vas (Lendvahosszúfalu) [H7]: akadálymentesítés plusz kerékpárút-építés

Ôrség és Alpokalja

Hodoš