TARTALOM VARGA ÉVA MÁRIA: Hungarica-kutatás az oroszországi levéltárakban... 3 PÁSZTOR CECÍLIA: A Nógrád Megyei Levéltár kiadványozási tevékenysége (1999 2003).. 19 FODOR ISTVÁN: A szerbiai és vajdasági levéltári dolgozók kiadványai 1992 és 2000 között... 25 DOKUMENTUM CSERNA ANNA: A kedves Oncli Szeniczey Cecília visszaemlékezése Deák Ferencről, 1903... 29 LEVÉLTÁRTÖRTÉNET SZABÓ CSABA: A Magyar Szentföld és Budapest Főváros Levéltára... 42 MÉRLEG Múltunk építőkövei Szerk.: CSURGAI HORVÁTH JÓZSEF KOVÁCS ELEONÓRA. (Ism.: MÁRFI ATTILA)... 54 HÉJJA JULIANNA ERIKA: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715 1950. Főispánok és alispánok (Ism.: KÁLI CSABA)... 60 Civitas Fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben (Ism.: MAJDÁN JÁNOS)... 63 HÍREK Az ICA/CIA nemzetközi szervezetek szekciójának éves találkozója, Genf Lausanne (ANNA SVENSON)... 68 Beszámoló a MLE Nyugat-Dunántúli Szekciójának zalaegerszegi üléséről (NAGY RÓBERT)... 70 Konferencia az első Nagy Imre-kormány megalakulásának 50. évfordulóján (ÓLMOSI ZOLTÁN)... 73 Beszámoló a 2003. évi Tolna megyei levéltári napról (RUZSA ÉVA)... 75 Levéltári nap Bács-Kiskun megyében (SZABÓ BENCE)... 78 Egyetemi Szaklevéltár a Pécsi Tudományegyetemen (LENGVÁRI ISTVÁN)... 84 In memoriam László Géza (NAGY FERENC)... 86 A magyarországi levéltárak kiadványainak 2002. évi bibliográfiája. Összeállította.: KASZÁS MARIANNE... 87 1
E SZÁMUNK MUNKATÁRSAI CSERNA ANNA főlevéltáros, Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára, Szekszárd FODOR ISTVÁN, igazgató, Történelmi Levéltár, Zenta KÁLI CSABA igazgató-helyettes, Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg KASZÁS MARIANNE főlevéltáros, Magyar Országos Levéltár, Bp. LENGVÁRI ISTVÁN levéltárvezető, Pécsi Tudományegyetem Központi Levéltára, Pécs MAJDÁN JÁNOS egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, Pécs MÁRFI ATTILA főlevéltáros, Baranya Megyei Levéltár, Pécs NAGY FERENC levéltár-igazgató, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára, Nyíregyháza NAGY RÓBERT segédlevéltáros, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, Győr ÓLMOSI ZOLTÁN levéltáros, Magyar Országos Levéltár, Bp. PÁSZTOR CECÍLIA levéltáros, Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján RUZSA ÉVA főlevéltáros, Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára, Szekszárd SVENSON, ANNA főlevéltáros, Open Society Archives/Nyílt Társadalom Archívum, Bp. SZABÓ BENCE segédlevéltáros, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét SZABÓ CSABA főosztályvezető, Magyar Országos Levéltár, Bp. VARGA ÉVA MÁRIA levéltári delegátus, Moszkvai Magyar Kulturális Intézet, Moszkva 2
VARGA ÉVA MÁRIA HUNGARIСA-KUTATÁS AZ OROSZORSZÁGI LEVÉLTÁRAKBAN Történelmünk sajátosságaiból adódóan, az államhatárok és a politikai rendszerek változása következtében hazai levéltári forrásbázisunk csak a külföldön őrzött magyar vonatkozású levéltári anyag szisztematikus feltárásával, jegyzékelésével és lehetőség szerint másolatban történő beszerzésével tehető viszonylag teljessé. Hatalmas mennyiségű hungarica-anyag található a 16 17. századot illetően a törökországi, a 16. sz. első harmadától az Osztrák Magyar Monarchia felbomlásáig az osztrák levéltárakban, a 20. századra vonatkozóan pedig az Oroszországi Föderáció archívumaiban. A határainkon kívüli levéltári forrásanyag kutathatóságának, feltárásának, közreadásának intézményes biztosítása a modern történeti forráskiadás 19. századi kezdeteitől napjainkig az állami tudománypolitika fontos célkitűzései közé tartozik. A Monarchia felbomlása után a több évig elhúzódó osztrák magyar levéltári jogvitát sikerült kompromisszumos elemeket tartalmazó, ugyanakkor megnyugtató és jövőbemutató egyezménnyel zárni. Az 1927. január 1-jén hatályba lépett, badeni levéltári egyezmény néven ismert államközi szerződés a nemzetközi levéltárjogban azóta is egyedülálló módon a határokon átnyúló levéltári együttműködés olyan alapelveit érvényesítette, amelyhez hasonló igények jogosultságát az államok közötti jogutódlás problémáival foglalkozó ENSZ- és UNESCO-ajánlások csak több évtizeddel később nyilvánítottak méltányosnak. 1 Az államközi szerződés értelmében a tisztán magyar szellemi tulajdonnak számító és a proveniencia elvénél fogva Magyarországot illető levéltári állagokat kiemelték a bécsi levéltárakból és átadták Magyarországnak, mindazokat az állagokat pedig, amelyek a központi államigazgatás 1526 1918 között létező, magyarországi hatáskörű szerveinek működése során keletkeztek, a két állam megoszthatatlan és elidegeníthetetlen közös szellemi tulajdonának nyilvánították. A badeni egyezmény legnagyobb vívmányaként értékelhető, hogy a közös szellemi tulajdonból Magyarországot megillető jogok gyakorlására a bécsi levéltárak mellett állandósította a levéltári delegáció intézményét. 2 Ennek megfelelően azóta is leszámítva az 1950-es években a hidegháború elfajulása okozta közel egy évtizedes kényszerszüneteltetést tevékenykedik Bécsben az Österreichisches Staatsarchiv, a Haus- Hof- und Staatsarchiv, valamint a Finanz- und Hofkammersarchiv, illetve külön a Kriegsarchiv vonatkozásában a magyar levéltári kirendeltség. 3 Az 1990-es évek elején Közép- és Kelet-Európában bekövetkezett változások eredményeképpen lehetővé és időszerűvé is vált a magyar orosz levéltári kapcsolatok új 1 2 3 A bécsi levéltári delegáció létrehozásának történetére l. az egykori delegátus összefoglalóját: RESS IMRE: Nemzeti levéltári vagyon közös szellemi tulajdon. A bécsi magyar levéltári delegáció szerepe a határokon átnyúló levéltári problémák megoldásában. Levéltári Szemle (= LSz), 38. (1988) 1. sz. 3 9.; ГОРЯНАЦ, РАДОЙКА: Венгрия и архивные источники по истории Габсбургской империи. The Common Archival Heritage of States and Nations of Central and Eastern Europe. Szerk.: STEPNIAK, WLADYSLAW. Warszawa, 1998. 152 157. RESS I.: i. m. 6. L.: 1/1999. NKÖM utasítás a Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség működéséről. Kulturális Közlöny, 43. (1999) 7. sz. 172 173. 3
alapokra helyezése. A két ország központi levéltárai és levéltári hatóságai közötti hatékony és érdemi együttműködés irányába tett első meghatározó lépés Borisz Jelcin orosz elnök magyarországi látogatása során 1992. november 11-én az állami levéltárak együttműködéséről szóló megállapodás aláírása volt. 4 A megállapodásban foglaltak teljesítése céljából az MKM Levéltári Osztálya és az Oroszországi Föderáció Levéltári Szolgálata (ROSZARCHIV) 1993. április 27-én jegyzőkönyvet írt alá, amelynek lényege, hogy a felek együttműködnek állami levéltáraik azon iratainak feltárásában, amelyek Magyarország és Oroszország történetére vonatkozó adatot tartalmaznak, és nemzeti levéltári gyűjteményeik kiegészítése céljából kölcsönösségi alapon kicserélik a feltárt iratok másolatait. 5 A jegyzőkönyv részletesen szabályozta a levéltáros szakemberek cseréjére biztosítandó időkeretet (évi 30 nap), valamint a feltárt dokumentumok másolatainak cseréjét. A nemzetközi levéltári normáknak megfelelő másolatok cseréjét valutamentes alapon határozta meg a jegyzőkönyv, vagyis az elszámolás a lapot lapért, filmkockát filmkockáért elv alapján történt. A kétoldalú kapcsolatokat szabályozó dokumentumok megszületése után felgyorsultak az események. 1993. szeptember 13 24-e között megkezdte munkáját a háromtagú, levéltárosokból álló kutatócsoport Moszkvában: Gorjanac Radojka, a Levéltári Osztály munkatársa, Siklósné Kosztricz Anna, a Magyar Országos Levéltár levéltárosa és Somfai Balázs, a Veszprém Megyei Levéltár igazgató-helyettese megkísérelték felmérni a moszkvai központi levéltárakban végzendő hosszú távú hungarica-feltárás lehetőségeit, különös tekintettel a kutathatóság fokozataira és a levéltári segédletek szabad használatára. A következő évben még két alkalommal került sor hungarica-feltárásra Moszkvában. 6 Mindeközben az orosz fél különböző okok elsősorban az anyagi fedezet és magyarul értő orosz levéltárosok hiánya miatt nem küldött kutatókat Magyarországra. Az orosz részről tanúsított csekély érdeklődés azzal is magyarázható, hogy a Magyar Országos Levéltár vezetésével folytatott felmérések kimutatták, hogy a magyarországi levéltárak csekély számú russica-anyagot őriznek. Sajnálatos módon a magas szakmai színvonalon, nagy lendülettel megkezdett oroszországi hungarica-feltárások nem folytatódtak, a magyar fél hosszú évekig nem küldött szakembereket Oroszországba. Lassan bebizonyosodott, hogy a reciprocitás elvére épülő együttműködés nem eredményes, ugyanakkor magyar részről a szándék megmaradt, és tovább foglalkoztatta az illetékeseket, milyen módon lehetne bécsi mintára megvalósítani az intézményesített keretben történő feltárást. 4 1993/9. Nemzetközi Szerződés a művelődési és közoktatási minisztertől: Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és az Orosz Föderáció Kormánya között az állami levéltárak együttműködéséről. Közzétéve 1993. április 29-én. L. még: Egyezmény a Magyar Köztársaság és az Orosz Föderáció Kormánya között a kultúra, a tudomány és az oktatás területén folyó együttműködésről (Moszkva, 1993. szeptember 20. Kihirdetés: 148/1998. (IX. 18.) Korm. rendelet, de hatályos visszamenőleg, 1995. március 1-jétől.) 5 Jegyzőkönyv az állami levéltárak együttműködéséről szóló, a Magyar Köztársaság Kormánya és az Orosz Föderáció Kormánya között megkötött megállapodás végrehajtásának feltételeiről. Bp., 1993. április 27. 6 1994. május 16. június 10-e között ismét a fenti szakemberekből álló kutatócsoport folytatott kutatásokat az Oroszországi Föderáció Állami Levéltárában, az Oroszországi Föderáció Külpolitikai Levéltárában és az egykori központi pártarchívumokban. 1994. december 4 18-a között Körmendy Lajos, akkori minőségében a Magyar Országos Levéltár főosztályvezetője és Siklósné Kosztricz Anna, a Magyar Országos Levéltár levéltárosa dolgozott ezekben a levéltárakban. 4
Az elmúlt években az Oroszországi Föderáció levéltáraiban őrzött hungarica-anyag feltárásához fűződő érdekeink hatékony érvényesítése érdekében a két ország levéltári hatóságai között kibontakozott érdemi együttműködés lehetővé tette, hogy az oroszországi levéltárakban egy állandó magyar levéltári kiküldött tevékenykedjék. A minisztérium 2001 2002. évi költségvetésének tervezésekor pedig megteremtették ennek anyagi lehetőségét is. A moszkvai levéltári delegátus feladatkörének és felügyelete rendjének meghatározásakor a Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség működtetésének több évtizedes tapasztalataiból kellett kiindulni, ugyanakkor nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt a lényegi különbséget, amely a két delegátus nemzetközi jogi státuszát illetően fennáll. A Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség közvetlenül részt vesz az egykori közös kormányzati szervek irategyütteseinek kezelésében és feldolgozásában, beleértve a levéltári anyag információs értékét alakító rendezési és selejtezési munkálatokat is. Az osztrák levéltárosok és a magyar delegátusok azonos jogokkal rendelkeznek a közös állagokhoz való hozzáférhetőség és használat terén, és azonos előírások vonatkoznak az osztrák és magyar kutatókra is. 7 Erre a nemzetközi gyakorlatban is példa nélkül álló megoldásra a moszkvai kirendeltség esetében nem volt mód, ezért a delegátus szervezeti helyét a moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ (Collegium Hungaricum) szervezetén belül jelölték ki. Tekintettel arra, hogy az elmúlt fél évszázadban a Szovjetunióval természetesen közös minisztériumaink nem voltak, de ugyanakkor közös ügyeink bőven akadtak, nem kerülhetett sor egy, az Ausztriával aláírt hasonló megállapodás megalkotására. Az orosz levéltári hatósággal szemben nem lehetett magalapozott igényt támasztani arra vonatkozóan, hogy a magyar levéltári kiküldött elhelyezését az oroszországi állami levéltári struktúrán belül biztosítsa, és lehetővé tegye a levéltári munkálatokban való közvetlen részvételt. Oroszországban a magyarországi gyakorlattól eltérően a levéltárügy nem a kulturális tárca irányítása alá tartozik, hanem a kormány mellett működő külön állami szerv, az Oroszországi Föderáció Levéltári Szolgálata felügyeli és irányítja szakmailag az állami levéltárakat. A hivatal élén álló mindenkori vezető miniszteri, az első számú helyettes-vezető pedig államtitkári rangban végzi tevékenységét. 8 A Szovjetunió szétesése után a levéltári terület is nagy reformokra szorult. Viszonylag rövid idő alatt kellett válaszolni az új típusú kihívásokra, a társadalom részéről felmerülő korábban nem létező, illetve elfojtott igényekre, amelyek következtében radikális változtatások mentek végbe a levéltári rendszer és a levéltári hálózat terén. Talán nem kíván bővebb magyarázatot, hogy mindez mennyire bonyolult feladatot jelentett abban az államban, ahol 1938-ban a levéltárügy közvetlen irányítását is az NKVD (Belügyi Népbiztosság), majd az MVD (Belügyminisztérium) ragadta magához. 9 A Levéltári Főigazgatóságot 1960-ban helyezték ismételten a Szovjetunió Minisztertanácsának felügyelete és irányítása alá, és 1962-ig a szövetséges köztársaságokban is megtörtént a helyi levéltári hatóságok kiemelése a 7 RESS I.: i. m. 6. 8 A teljes elnevezést a mindennapokban maguk az oroszok sem használják, a hatóság hivatalos rövidített elnevezése: Росархив. 9 КРАЙСКАЯ, З. В. ЧЕЛЛИНИ, Э. В.: Архивоведение. Москва, 1996. 26. 5
belügyminisztériumi szervek irányítása alól. Ezeket a köztársaságok minisztertanácsainak irányítása alá helyezték. 10 Az 1991. évi augusztusi események után bontakozott ki Oroszországban a levéltárügy teljes körű átalakításának nagy reményekkel kecsegtető lehetősége, hiszen a hazai és külföldi közvélemény szemében egyaránt az egykori szovjet levéltárak megnyitására, a kutatás kiszélesítésére irányuló kérdések megoldása a megindult demokratizálódás újabb fokozatát jelentette. A levéltári peresztrojkának nevezett kissé kaotikus időszak legfőbb vonása, hogy különösen a társadalmi nyomás hatására olyan átmeneti állapotokat teremtett, amelyek néhány évre lehetővé tették az orosz levéltárak korábban zárolt iratanyagaihoz való sokkal szabadabb hozzáférést. 11 A külföldi országok kutatóinak egész hada igyekezett kihasználni e kedvező időszakot, amely tulajdonképpen a teljes körű jogszabályi háttér lassú megteremtésének volt köszönhető. Az első bizonyos fokig elkapkodott rendelkezések optimizmusra adhattak okot. 1991 augusztusában az egymást követő elnöki rendeletek kimondták a Szovjetunió Kommunista Pártja valamennyi levéltárának államosítását, amely az iratanyagokat őrző épületekre is kiterjedt, valamint rendelkeztek az egykori KGBarchívumok állami levéltárakba történő átadásáról. Az e célból létrehozott, a Legfelsőbb Tanács irányítása alá tartozó bizottság hamarosan megkezdte az átadás átvételre irányuló tevékenységét. A levéltári főhatóság már 1991-ben elkészítette az új levéltári törvénytervezetet, de a parlament évekig nem fogott hozzá annak megtárgyalásához. A levéltári szolgálat áthidaló megoldásként a Legfelsőbb Tanács elé vitt egy tömörebb rendelettervezetet, amelynek hetedik változatát 1992. június 19-én sikerült elfogadtatni. A levéltári iratokhoz való hozzáférés ideiglenes rendjét meghatározó rendelet proklamálta, hogy minden állampolgár, vállalat, intézmény, szervezet hozzáférhet a levéltári dokumentumokhoz és segédletekhez, hasonló jogokat élveztek a külföldi állampolgárok és szervezetek is. A kutatási időhatárt államtitkot tartalmazó iratok esetében amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik a dokumentum keletkezésétől számított 30 évben, a személyes adatokat tartalmazó iratok esetében pedig 75 évben állapították meg. A jogszabály kidolgozása kapcsán heves szakmai vita bontakozott ki, voltak, akik az általános bűntudat enyhítése és a társadalom erkölcsi megújulása érdekében a levéltárak teljes megnyitása mellett érveltek, mások megfontoltabb álláspontot képviselve abból indultak ki, hogy ez a túlzottan liberális hozzáállás a levéltári információkkal való visszaélésre is okot adhat, amely a társadalmi légkör megromlásához vezethet. 12 Az 1992. június 23-án kiadott elnöki rendelet hivatott egyensúlyt teremteni a két tábor véleménye között, engedélyezve a megtorlások történetére vonatkozó titkos levéltári iratok tömeges visszaminősítésének beindítását. 1992. május 20-án Jelcin elnök utasítására megkezdte munkáját egy Levéltári 10 КРАЙСКАЯ, З. В. ЧЕЛЛИНИ, Э. В.: i. m. 31. A Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottsága és a Népbiztosok Tanácsa közös rendeletével 1929. április 10-én állították fel a Szovjetunió Központi Levéltári Igazgatóságát, amely az első össz-szövetségi levéltári hatóság volt a birodalomban és tulajdonképpen a jelenlegi ROSZARCHIV jogelődjének tekinthető. 11 КОЗЛОВ, В. П.: Российское архивное дело. Архивно-источниковедческие исследования. Москва, 1999. 203. 12 КОЗЛОВ, В. П.: i. m. 205 206., 233. A rendszerváltás után a levéltári kutatást szabályozó első jogszabály: Постанавление Верховного Совета Российской Федерации «О временном порядке доступа к архивным документам и их использовании.» 6
Szakbizottság, melynek alapfeladata a föderális és területi állami levéltárakban a szocialista időszakból őrzött teljes iratanyag (ideértve a pártanyagokat, és KGBarchívumokat) visszaminősítés céljából történő felülvizsgálata volt. 13 1993. július 7-én a Legfelsőbb Tanács elfogadta az ún. levéltári alaptörvényt. Az Oroszországi Föderáció Levéltári Fondjáról és a levéltárakról értekező dokumentum, valamennyi hibája ellenére is, joggal nevezhető történelmi jelentőségűnek, hiszen az orosz történelem folyamán az első olyan levéltári jogszabály, amely átfogóan szabályozta a levéltárügyet, a fő hangsúlyt a levéltárak általános kutathatóságára helyezte. 14 Az alaptörvény a nemtől, életkortól, nemzetiségi hovatartozástól, képzettségtől, vallási és politikai meggyőződéstől függetlenül hirdette meg a levéltári információ általános hozzáférésének elvét. A napjainkban hatályos orosz levéltári jogalkotás továbbra is egy szocialista vívmányból, az ún. Архивный фонд alapelvéből indul ki, amelynek pontos magyar megfelelőjét szinte lehetetlen megadni, hiszen sem a magyar, sem a nemzetközi levéltári jog ehhez hasonló kategóriát nem alkalmaz. 15 Az ún. Levéltári Fond az Oroszországi Föderáció népei kultúrtörténeti örökségének elidegeníthetetlen részét és az állami információs tartalékok alkotóelemét képező, az anyagi és szellemi életet tükröző, történelmi, tudományos, szociális, gazdasági, politikai, kulturális szempontból jelentős, a történetileg kialakult és állandóan gyarapodó, örökös megőrzés alá tartozó levéltári dokumentumok összessége. 16 A levéltári alaptörvény hatálya kiterjed az Oroszországi Föderáció Levéltári Fondjának állami és nem állami részére is. Az állami levéltári anyag több elemből tevődik össze, idesorolhatóak a legfelsőbb közigazgatási föderális szinten működő közfeladatokat ellátó szervek, intézmények iratai, a középső közigazgatási szinten az egykori köztársaságoknak megfelelő, ma szubjektumoknak nevezett elhelyezkedő központi szervek, intézmények, valamint az önkormányzati kereteken belül működő állami szervek, intézmények iratai. 17 Ugyancsak állami levéltári anyagnak minősülnek a mindhárom közigazgatási szinten keletkezett pártanyagok, beleértve az SZKP valamennyi szervezetének, intézményének iratait, valamint az egyház és az állam szétválasztása előtt keletkezett egyházi iratok is. A magántulajdonban lévő iratanyagnak a nemzetközi jogban precedens nélkül álló módon fokozott állami 13 КОЗЛОВ, В. П.: i. m. 265. 14 Основы законодательства Российской Федерации об Архивном фонде и архивах. Az alaptörvény végrehajtási utasítása az 1994. március 17-én kiadott 552. számú elnöki utasítás: «Об утверждении Положения об Архивном фонде Российской Федерации и Положения о Государственной архивной службе России.» 15 Az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság Népbiztosok Tanácsának 1918. június 1-jén az OSzFSzK levéltárügyének átszervezéséről és központosításáról kiadott a későbbiekben csak lenini levéltári dekrétum néven elhíresült, és a mai napig a levéltárügy alapdokumentumaként számon tartott rendeletében szerepel először az Egységes Állami Levéltári Fond meghatározása. Későbbiekben a kifejezés a Szovjetunió Állami Levéltári Fondjára módosult, jelenleg pedig az Oroszországi Föderáció Levéltári Fondja meghatározás szerepel valamennyi, a levéltárügyet érintő jogszabályban. A lenini dekrétum napjainkig tartó hatásának ékes bizonyítéka az is, hogy 2003-ban a ROSZARCHIV rendeletben jelölte ki hivatalos levéltári napként június 1- jét. L.: LEKLI BÉLA: A lenini levéltári dekrétum. LSz, 29. (1979) 1 2. sz. 5 10. 16 Проект Федерального закона «Об архивном деле в Российской Федерации». Jelenleg a kormány előtt lévő, jóváhagyásra váró levéltári törvény tervezete. 17 A szubjektumok az Oroszországi Föderáció alkotó alanyai, különböző szintű autonómiával felruházott közigazgatási egységei. Pontos státuszukat az Oroszországi Föderáció alkotmánya rögzíti. (1993. december 12.) 7
gyámság alá helyezését az iratok épségben és használható állapotban való megőrzésével magyarázzák. Az átmeneti időszak teret engedett bizonyos politikai manipulációknak is, amelyek kapcsán értékes állami iratanyagok kerültek ki az ország területéről, és sajnálatos módon, iratmegsemmisítésekre is sor került. 18 Az 1993. évi levéltári alaptörvény egyik rendkívül fontos célkitűzése, miszerint a jövőben állandó iratmegőrzési joggal az állami levéltárak mellett csak az állami múzeumok, könyvtárak, és az akadémiai intézmények kézirattárai rendelkezhetnek, mind a mai napig nem valósult meg. Ezen a téren előrelépés a jövőben sem várható, hiszen a kormány előtt lévő új föderális levéltári törvénytervezet sem számolja fel az Oroszországban egyedülálló módon létező hatósági levéltárak hálózatát. 19 Az állami levéltári területen végbement reformok nem terjedtek át az ún. ágazati minisztériumok és hatóságok felügyelete alá tartozó archívumokra, amelyek az állandó iratmegőrzés jogához még a szovjet kormányok különböző rendeleteivel jutottak. Az új levéltári jogszabályok is csupán formálisan változtattak e levéltárak jogi státuszán. A minisztériumok és más központi hatóságok a működésük során keletkezett történeti értékű irataikra vonatkozó állandó őrzési jogot ugyan elveszítették, helyette az állami iratok ideiglenes őrzési, illetve az iratok letétként történő kezelési jogával ruházták fel őket. A teljes abszurditás kedvéért jegyezzük meg, sok esetben az ideiglenes őrzési idő ötven, illetve még ennél több évet is jelenthet. A levéltárak e specifikus kategóriájába tartoznak a történelmi kutatások számára rendkívüli fontosságú dokumentumokat őrző külügyi levéltárak, a belügyi archívum, a Podolszkban lévő katonai levéltár, az egykori állambiztonsági (belső és külső elhárítás) szervek archívumai, és 1994-ben hasonló jogi státuszt szerzett az Elnöki Levéltár is. Szakmai szempontból a legnagyobb problémát az jelenti, hogy e levéltárak, annak ellenére, hogy állami történeti értékű iratokat őriznek, teljes mértékben kiesnek az állami levéltári rendszerből, a ROSZARCHIV nem gyakorolhat felettük felügyeleti és irányítási jogot. 20 Az átalakulás eufórikus időszakában a levéltári területen megkezdődött jövőbemutató intézkedések egy része nem érte el célját. Az 1993. évi októberi események következtében az SZKP- és KGB-archívumok átadás átvételét felügyelő Legfelsőbb Tanács által felállított bizottság beszüntette tevékenységét. Működésének rövid ideje alatt a rábízott feladatok csekély részét végezte el, a legfontosabb problémák megoldásában nem járt sikerrel, egyéb, rendkívüli értékkel bíró dokumentumok mellett, az SZKP KB Politikai Bizottsága iratanyagának nagy részét továbbra is az Elnöki Levéltárban őrzik, és mind a mai napig nem adták át az állami levéltáraknak az egykori 18 КОЗЛОВ, В. П.: i. m. 218 219. Az 1991. évi augusztusi események alatt megsemmisítették többek között a Szolzsenyicinre és Szaharovra vonatkozó KGB-s dokumentumok jelentős részét. Az orosz hatóságok szerint ekkor került ki az országból az ún. Bukovszkij-archívum, amelynek visszaszerzésén a mai napig fáradoznak. 19 Az új levéltári törvénytervezetre l: АРТИЗОВ, А. Н.: Проект Федерального закона «Об архивном деле в Российской Федерации» и архивное законодательство. Отечественные архивы, 81. (2003) 5. 20 КОЗЛОВ, В. П.: i. m. 301 302.; КРАЙСКАЯ, З. В. ЧЕЛЛИНИ, Э. В.: i. m. 61 72. A legfontosabb hatósági levéltárak: Архив Президента РФ, Архив внешней политики РФ, Архив внешней политики Российской империи, Центральный архив Министерства обороны РФ, Центральный архив Федеральной службы безопасности РФ, Оперативный архив Службы внешней разведки РФ, Центральный архив Министерства внутренных дел РФ. E levéltárak többsége a külföldi kutatók számára nem hozzáférhető. A külügyi levéltárak fogadnak külföldieket is, de a kutatási lehetőség korlátozott, a levéltári segédletekbe betekinteni sem lehet. 8
KGB-archívumokat sem. A minősített levéltári iratok felülvizsgálata céljából elnöki felügyelet alatt létrehozott fent említett Levéltári Szakbizottság mintegy ötmillió levéltári dokumentum minősítését oldotta fel, de képtelen volt kidolgozni a visszaminősítés alapvető módszertani kritériumait és 1993-ban az államtitokról szóló föderális törvény megjelenése után el is veszítette létjogosultságát. 21 A titokvédelmi törvény végrehajtási utasítása még két évet váratott magára, meghosszabbítva a kutatók örömére az iratokhoz való szabadabb hozzáférés időszakát. 1995 96-ban megszülettek azok az ágazati jogszabályok, amelyek a levéltári anyagok kutathatóságát is erőteljesen befolyásolták, és ezzel párhuzamosan vált egyre bonyolultabbá a visszaminősítési eljárás, amely a modern orosz levéltárügy talán legnagyobb problematikája. 22 Némi magyarázattal szolgál az a tény, hogy az orosz jogszabályok nem adnak lehetőséget az állami levéltáraknak a saját hatáskörben történő felülvizsgálatra és a minősítési jelölések megszüntetésére. Bár a titokvédelmi törvény felhatalmazza a jogutód központi szerveket arra, hogy a már levéltárban őrzött iratok esetében a felülvizsgálati jogot az illetékes levéltárakra átruházzák, de ezzel a lehetőséggel idáig csak néhány kormányzati szerv élt. 23 A jogutód nélkül megszűnt föderális és szövetségi szinten működött szocialista szervek állami levéltárakban található minősített iratainak visszaminősítéséről, illetve a minősítés meghosszabbításáról egy e célból létesített, már a nevével is sokat eláruló, Államtitok-védelmi Tárcaközi Bizottság jogosult döntést hozni, amelynek tagjait a legfontosabb minisztériumok és központi szervek delegálják. A Tárcaközi Bizottság döntéshozó munkáját az általa kijelölt Szakértői Bizottság hivatott elősegíteni. Ennek tagjai éves munkaterv alapján végzik az iratok átvizsgálását. Az elsősorban egykori tábornokokból, hivatalnokokból és az elhárítás munkatársaiból álló szakértők optimális esetben egy adott levéltárban évente egyszer folytatnak vizsgálatot. A téma bonyolult mivoltát bizonyítja továbbá az is, hogy 1994 2001 között az SZKP titkos iratainak felülvizsgálatára egy másik speciális bizottság működött. 24 Valószínűleg a körülményes jogi háttér és egyéb politikai okok következtében a visszaminősítések lelassultak, a 90-es évek második felére bizonyos visszazárkózás zajlott le az orosz levéltárakban. A kutatások során gyakran szembesülünk azzal a negatív jelenséggel, hogy konkrét levéltári jelzet alapján kikért, korábban már kézhez kapott, esetlegesen már publikált iratokat nem kaphatja meg a kutató, ugyanis a felülvizsgálatok alkalmával ismételten zárolták. A mai oroszországi állami levéltári rendszer még mindig az átmeneti időszak sajátosságait tükrözi, több mint egy évtized elteltével is kimutathatók benne a 21 Uo. 268. Az államtitokról szóló törvény: Закон Российской Федерации «О государственной тайне» 5351-1 от 09. 07. 1993. 22 Az államtitokról szóló törvény végrehajtási utasítása: Постановление Правительства Российской Федерации «Об установлении порядка рассекречивания и продления сроков засекречивания архивных документов Правительства СССР» 170 от 20. 02. 1995. A levéltári dokumentumokban fellelhető adatok felhasználását az állambiztonsági szervekről, a külső elhárításról, az információ védelméről alkotott törvények is befolyásolják. 23 A Pénzügyminisztérium, a Tudomány- és Technikapolitikai Minisztérium, az Állami Statisztikai Bizottság és az Állami Szabványügyi Hivatal bízta meg az illetékes levéltárakat az iratok felülvizsgálati jogával. 24 КОЗЛОВ, В. П.: i. m. 302 303. Az SZKP iratok visszaminősítését végző szakbizottságot megszüntető elnöki rendelet: Указ Президента РФ «Вопросы Межведомственной комиссии по защите государственной тайны» 627 от 02. 06. 2001. A bizottság korábbi feladatkörét az Államtitok-védelmi Tárcaközi Bizottság örökölte meg. 9
szocialista levéltárügy napjainkra legitimitásukat veszített pozitív és negatív elemei. Az 1993. évi levéltári alaptörvény jelentős mértékben elavult, a ROSZARCHIV már a 90- es évek végén hozzáfogott a fent említett új törvénytervezet kidolgozásához, amelyet az évekig elhúzódó egyeztetések után néhány hónapja jóváhagyás céljából küldtek a kormány elé. Az országban a közigazgatás szintjeinek megfelelően az állami levéltári hatóságok és állami levéltárak három típusa létezik: a föderális szintű, a szubjektumok szintjén és az önkormányzati szinten működő intézmények. A legfrissebb adatok alapján összeállított ábra tájékoztatást ad a levéltári hatóságok és levéltárak számáról, az alá- és fölérendeltségi viszonyokról, a táblázatban pedig közöljük a levéltári iratanyag terjedelmét és az intézményekben dolgozók létszámát. 25 Oroszországi Föderáció Levéltári Szolgálata föderális állami levéltárak (14) biztonsági másolatokat őrző központ (1) Oroszországi Föderáció szubjektumainak levéltári igazgatóságai (89) Orosz Tudományos Kutató Intézet Tájékoztatási Technológiai Központ, Központi Kiállítóterem, Restauráló és Mikrofilmkészítő Laboratórium állami levéltárak, fióklevéltárak (208) városi levéltárak, önkormányzati szervek levéltári részlegei (2406) Az intézmény típusa Iratanyag terjedelme őrzési egységben (millió) Felső- és középfokú végzettségű munkatársak ROSZARCHIV, vidéki levéltári igazgatóságok - 1024 Föderális állami levéltárak 39,8 1742 Oroszországi Föderáció szubjektumainak állami levéltárai 125,2 5483 Városi levéltárak, fióklevéltárak 36,1 3924 Összesen 201,1 12 173 25 V. P. Kozlov, a ROSZARCHIV vezetője a 2003. október 28-i parlamenti meghallgatáson tartott Az oroszországi levéltárak ma: a túlélés stratégiájától a fejlődés stratégiája felé c. beszámolója alapján készült. 10
A 2629 archívumból álló állami levéltári hálózat mellett párhuzamosan létezik a már említett hatósági levéltári hálózat, amelynek őrizetében 348,3 millió (!) őrzési egység állami iratanyag található. A hungarica-anyag összegyűjtése szempontjából szinte valamennyi föderális állami levéltár rendkívüli jelentőséggel bír, tekintettel az esetleges kutatási szándékra, oroszul is megadjuk pontos elnevezésüket: Государственный архив Российской Федерации (ГАРФ) Oroszországi Föderáció Állami Levéltára Moszkva Российский государственный архив древних актов (РГАДА) Oroszországi Állami Régi Iratok Levéltára Moszkva Российский государственный исторический архив (РГИА) Oroszországi Állami Történelmi Levéltár Szentpétervár Российский государственный военно-исторический архив (РГВИА) Oroszországi Állami Hadtörténelmi Levéltár Moszkva Российский государственный архив экономики (РГАЭ) Oroszországi Állami Gazdasági Levéltár Moszkva Российский государственный архив литературы и искусства (РГАЛИ) Oroszországi Állami Irodalmi és Művészeti Levéltár Moszkva Российский государственный военный архив (РГВА) Oroszországi Állami Katonai Levéltár Moszkva Российский государственный архив социально-политической истории (РГАСПИ) Oroszországi Állami Társadalom-és Politikatörténeti Levéltár Moszkva Российский государственный архив новейшей истории (РГАНИ) Oroszországi Állami Újkori Történelmi Levéltár Moszkva Российский государственный архив фонодокументов (РГАФД) Oroszországi Állami Hangdokumentumok Archívuma Moszkva Российский государственный архив кинофотодокументов (РГАКФД) Oroszországi Állami Film- és Fotóarchívum Krasznogoszk (fióklevéltár: Vlagyimir) Российский государственный архив Военно-Морского Флота (РГАВМФ) A Haditengerészeti Flotta Állami Levéltára Szentpétervár Центр хранения документов молодёжных организаций (ЦХДМО) Ifjúsági Szervezetek Iratait Őrző Központ Moszkva Российский государственный архив научно-технической документации (РГАНДТ) Tudománytechnikai Dokumentumok Állami Levéltára Moszkva Hosszabb előkészületek után, 2001. augusztus 1-jén kezdhette meg működését a moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ keretén belül felállított Levéltári Intézet, amelynek létrehozása a magyar orosz levéltári 11
kapcsolatokat új alapokra helyezte. 26 feladatkörei az alábbiak: A Levéltári Intézet alapításakor meghatározott Az állami levéltárakkal kötendő megállapodások értelmében a magyar vonatkozású levéltári anyag feltárása, jegyzékelése és másoltatásra kijelölése, a másolatok eljuttatása a Magyar Országos Levéltárhoz. Az orosz levéltárak működését meghatározó jogszabályok, az egyes levéltárakban folytatható kutatás és iratreprodukálás feltételeire vonatkozó információk, a levéltárak által publikált alapvető levéltári segédletek, az orosz levéltári szakirodalom, valamint az orosz levéltárakban folytatható kutatáshoz nélkülözhetetlen kézikönyvek gyűjtése, rendszerezése és nyilvántartása. Az orosz állami levéltárak anyagát használó magyar, továbbá a Magyarország történetével foglalkozó, illetve magyarországi kutatóútra készülő orosz kutatók munkájának információkkal való segítése. Az első hónapok a Levéltári Intézet tevékenységének megkezdését segítő intézkedések megvalósításával teltek, amelynek eredményeképpen a két ország szakmai felügyeleti szervei 2001 decemberében aláírták a Levéltári Intézet szakmai működésének hátterét biztosító keret-megállapodást. 27 A megállapodás jelentős eredményként értékelhető a két ország levéltári kapcsolatainak fejlődése terén. Lényege, hogy az Oroszországi Föderáció állami levéltáraiban őrzött magyar vonatkozású dokumentumok szisztematikus feltárásához, másoltatásához, és a levéltári segédleteket közreadó kiadványsorozat előkészítéséhez a ROSZARCHIV a magyar levéltári delegátusnak a szükséges támogatást megadja, továbbá, hogy a Levéltári Intézet éves feltárási, jegyzékelési és másolási terve az Oroszországi Föderáció állami levéltáraival megkötendő külön szerződéseken alapul. A megállapodás hatálya azon orosz állami levéltárakra terjed ki, amelyek a ROSZARCHIV felügyelete alá tartoznak. A levéltári delegátus által megszerzett magyar vonatkozású iratok másolatai elsősorban mikrofilmen a Magyar Országos Levéltár hungarica-gyűjteményében kerülnek végleges megőrzésre, biztosítva ez által a kutatók számára a szabad hozzáférést. A levéltári hatóságok közötti keret-megállapodás aláírása után megkezdődhetett a tényleges hungarica-feltárás. Az alapítás óta eltelt időszakban a legjelentősebb orosz föderális levéltárakkal sikerült megkötni a hungarica-anyag feltárására vonatkozó szerződéseket. Már a korábbi évek kutatásai során kiderült, hogy csak a helyi orosz levéltárosok bevonásával tudunk igazán eredményeket elérni. Az eddig aláírt szerződések értelmében a nevezett intézmények vállalják, hogy a magyar levéltári delegátussal közösen a magyar vonatkozású iratok szisztematikus feltárását megkezdik, a hozzájuk kapcsolódó jegyzékeket elkészítik és a delegátus által kijelölt iratokat 26 A Levéltári Intézet tevékenységét és működési feltételeit a Melléklet a Kulturális Intézetek Igazgatósága Alapító Okiratához c. dokumentum rögzíti, amelyet a nemzeti kulturális örökség minisztere 2001. május 23-án látott el kézjegyével. 27 Megállapodás a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Oroszországi Föderáció Levéltári Szolgálata között a Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ Levéltári Intézete tevékenységével összefüggő feladatok megvalósításáról. Moszkva, 2001. december 14. 12
mikrofilmeztetik. Oroszországban a levéltári iratok reprodukálásának feltételei az európai gyakorlattól alapvetően eltérnek, a másolatok költsége is a nyugati államok fokozott érdeklődésének következményeként jóval magasabb értékhatáron mozog. Az elmúlt évtizedben nagy előrelépés figyelhető meg a levéltári szakirodalom, segédletek közreadása terén. Kihasználva a külföldi szakmai érdeklődés következtében adódott pénzügyi lehetőségeket, a legfontosabb föderális állami levéltárak kiadták fondés állagjegyzékeiket, egymás után jelennek meg az igényes kivitelezésű levéltárismertető kiadványok is. 28 Az első feltárási szerződéseket 2001 decemberében sikerült megkötni az Oroszországi Föderáció Állami Levéltárával (GARF) és az Oroszországi Állami Társadalom- és Politikatörténeti Levéltárral (RGASZPI). Az Oroszországi Föderáció kulturális öröksége legértékesebb objektumainak jegyzékébe is bekerült állami központi levéltárban elsősorban az 1917 utáni legfelsőbb államhatalmi szervek és az államigazgatás központi szerveinek iratanyagát őrzik, de a forradalom előtti birodalmi időszakból származó politikai rendőrségi és bírósági iratok is itt találhatóak. A mintegy 5,5 millió raktári egységet őrző archívumban keresendő a szovjet korszak vonatkozásában a felsőbb állami szinten (nem pártszinten) keletkezett magyar vonatkozású iratanyag is. A GARF fondjaiban fellelhető hungarica-anyag nagyon sokrétű, a 19 20. századi magyar orosz/szovjet államközi, katonai, gazdasági, kulturális kapcsolatok tanulmányozásához elengedhetetlen fontosságú. A magyar kutatás számára eddig ismeretlen forrásokkal találkozhatunk az 1848 49. évi magyar forradalom és szabadságharcra, az első és második világháború kapcsán felmerülő hadifogoly-kérdésre, a szocialista időszak politikai, gazdasági kapcsolataira vonatkozóan. 29 A magyar vonatkozású iratok szisztematikus feltárása megkezdődött, folyamatosan készülnek a jegyzékek, már átadásra kerültek a 9401. sz. fond Molotov, Sztálin, Berija, Hruscsov különleges dosszié c. iratanyagokban található magyar vonatkozású dokumentumokról készített mikrofilmek. 30 Feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy az orosz központi állami archívumban a kutatási feltételek jók, a központi olvasóterem eltekintve a nyári időszaktól mindennap nyitva tart, és a hatalmas kutatóforgalom ellenére a kéréseket viszonylag hamar teljesítik, a másoltatás is zökkenőmentesen intézhető. 28 A magyar szempontból legfontosabb levéltárak fond- és állagjegyzékei: Государственный архив Российской Федерации: Путеводитель. В 6-и томах. Отв. ред.: МИРОНЕНКО, С. В. Москва, 1994 2001.; Российский Государственный архив экономики: Путеводитель. В 3-х томах. Отв. ед.: ТЮРИНА, Е. А. Москва, 1994 2001.; Российский центр хранения и изучения документов новейшей истории: Краткий путеводитель. Ред.: АМИАНТОВ, Ю. Н. КОЗЛОВ, В. П. НАУМОВ, О. В. ТИХОНОВА, З. Н. Москва, 1993.; Архивы Кремля и Старой площади: Документы по «делу КПСС». Ред.: КОЗЛОВ, В. П. Новосибирск, 1995.; Фонды Российского государственного военно-исторического архива. Краткий справочник. Отв. ред.: РЫЖЕНКОВ, М. Р. Москва, 2001.; Указатель фондов иностранного происхождения и Главного управления по делам военнопленных и интернированных НКВД МВД СССР Российского государственного военного архива. Отв. сост.: КОРОТАЕВ. В. И. Москва, 2001. 29 АНИСКИНА, Е. В. МАРИНИН, О. В.: Справка о материалах по истории Венгрии и венгеро-российскосоветских отношениях в фондах Государственного архива Российской Федерации. Москва, 2003. (kézirat) 30 ГАРФ ф. Р-9401, оп. 2. Особые папки Й. В. Сталина, В. М. Молотова, Л. П. Берия, Н. С. Хрущёва; Переписка МВД СССР с ЦК КПСС (1944-1959). 13
Az Oroszországi Állami Társadalom-és Politikatörténeti Levéltár modern története 1991 őszén vette kezdetét, amikor is megtörtént a pártanyag államosítása. 31 Az intézmény mai arculata több archívum egyesítése következtében alakult ki: az egykori Lenin-kézirattárból kifejlődött Központi Pártarchívumot 1931-ben egyesítették a Marx Engels Intézettel. Az ettől kezdve Marx Engels Lenin Intézet Központi Pártarchívuma néven működő levéltár részére az SZKP Központi Bizottsága 1959-ben adta át az 1943- ban megszűnt III. Kommunista Internacionálé (Komintern) levéltárát. 1993-ban a Marx Engels Múzeum felszámolása kapcsán újabb fondokkal gyarapodott az archívum. A levéltárban őrzött dokumentumok három nagy tematikus blokkot alkotnak. A Nyugat-Európa 17 20. századi társadalom- és politikatörténetét bemutató iratanyagot módszeres gyűjtéssel, többnyire vásárlás és ajándékozás útján halmozták fel. 32 A 19 20. századi Oroszország politikatörténetét bemutató sokszínű iratkomplexum magában foglalja az oroszországi baloldali mozgalmak, a szociáldemokrata (bolsevik mensevik) munkáspártok kongresszusainak, konferenciáinak, vezető testületeinek iratanyagán kívül Lenin és a bolsevik párt további kiemelkedő politikusainak személyi hagyatékát. Továbbá idesorolható még az SZKP 1917 1991 közötti vezető szerveinek, központi apparátusainak, tudományos intézményeinek iratanyaga, amelyek közül a legnagyobb érdeklődésre számot tartó az SZKP Központi Bizottságának hatalmas mennyiségű 158 állagból álló fondja. 33 A nemzetközi szocialista és kommunista mozgalmak irategyüttesét az I., II. és III. Kommunista Internacionálé, a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztatási Irodája (Kominform) és egyéb kommunista képződmények fennmaradt dokumentumai alkotják. Magyar szempontból is nagy jelentőséggel bír a Komintern Végrehajtó Bizottságának 301 állagra tagozódó fondja. A 932 őrzési egységből álló 142. számú állagban található a Magyar Kommunista Párt 1919 1946 között keletkezett iratanyaga, amelyből az SZKP a szocialista időszakban jelentős mennyiséget adott át a magyar pártarchívum részére. 34 A Komintern iratanyaga azonban teljes mértékben az elmúlt években nyílt meg a kutatók előtt, annak az egyedülálló nemzetközi projektnek köszönhetően, amelynek célja az iratanyag digitalizálása volt. A Nemzetközi Levéltári Tanács (ICA/CIA) égisze alatt folytatott munkálatok eredményeképpen elkészült a mintegy egymillió dokumentumot tartalmazó elektronikus adatbázis, amelynek ünnepélyes átadására és megnyitására 2003. június 27-én került sor. 35 Ebben az archívumban a kutatási feltételek viszonylag kedvezőek, a 31 1991 decemberében nyílt meg a kutatók előtt Российский центр хранения и изучения документов новейшей истории elnevezéssel az archívum. Az 1999-ben végrehajtott állami levéltárak átszervezése kapcsán változtatták meg a levéltár nevét: Российский государственный архив социально-политической истории. 32 A sok esetben másolatokból álló kollekció két nagy témakör köré csoportosítható: az 1830. és 1848 49. évi európai forradalmak, valamint Marx, Engels és az őket követő politikai gondolkodók gyűjteménye. 33 РГАСПИ ф. 17, 158 описей, 681856 дел Центральный Комитет КПСС (1898, 1903 1991). 34 РГАСПИ ф. 495, 301 описей, 152306 дел Исполнительный комитет Коминтерна (ИККИ), (1919 1943); ф. 495, оп. 142 Документальные материалы Венгерской компартии. Tekintettel arra, hogy a másolatokat többnyire levéltári jelzet nélkül küldték meg, illetve abban az időszakban a Komintern iratanyaga csak részben volt hozzáférhető, a hungarica-feltárást ebben a levéltári anyagban is folytatni kell. 35 1996. június 7-én a Nemzetközi Levéltári Tanács és a ROSZARCHIV Moszkvában írta alá a megállapodást, amelyhez csatlakozott a Német Szövetségi Levéltár, a Francia Levéltári Igazgatóság a Svájci Szövetségi Levéltár, a Spanyol Kulturális Minisztérium, és a budapesti Soros Alapítvány. A hat évig tartó nemzetközi projekt több mint egymillió dollárba került. 14
levéltári segédletek a kutatók rendelkezésére állnak, viszont a pártanyagban még mindig nagyon sok a zárolt iratanyag. Az SZKP Központi Bizottságának irattárának bázisára építve 1991 októberében hozták létre a Jelenkori Állami Levéltárat, amely 1992 februárjában nyitotta meg kapuit a kutatók előtt. 36 Az 1999-ben Oroszországi Állami Újkori Történelmi Levéltárrá (RGANYI) keresztelt archívum állományában található a magyar szempontból is rendkívüli értékkel bíró SZKP KB Általános Ügyek Osztálya ún. VII. szektorának 1952 1991. évi iratanyaga, amely a Központi Bizottság Titkárságának és szervezeti egységeinek dokumentumaiból tevődik össze. 1993-ban az Elnöki Levéltárból ide kerültek át a KB-ülések, konferenciák iratanyagai, a Politikai Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei. Ugyanakkor a Politikai Bizottság iratanyagának tetemes részét különösen a magas szintű kétoldalú tárgyalások gyorsírással lejegyzett szövegeit, hangfelvételeinek átírásait a mai napig az Elnöki Levéltárban őrzik. A levéltár abban is egyedinek számít, hogy szinte valamennyi gyűjteményébe került dokumentum titkos, szigorúan titkos, különösen fontos minősítésű. Ez utóbbi megjelölés jelentette a legmagasabb szintű minősítést, az ilyen jelzéssel ellátott dokumentumok kerültek az ún. különleges dossziékba, amelyek szép számmal készültek a birodalomban. A levéltár fennállása óta bizonyos dokumentumok visszaminősítésére sor került, ugyanakkor az anyag jelentős része mindenekelőtt a nemzetközi ügyekre vonatkozóak jelenleg is zárolt. A Szovjetunió és Magyarország kapcsolatára vonatkozóan a levéltár fondjaiban jelentős mennyiségű, sokszínű iratanyag található főleg a Politikai Bizottság, a KB Titkárság, a KB apparátusának fondjaiban, és egy, 1919 1991. évkörű dokumentumok másolatait összefogó, mesterségesen létrehozott gyűjteményes fondban. Külön fondot képeznek a külföldi kommunista és munkáspártokkal folytatott tárgyalások, megbeszélések mind a mai napig titkosan őrzött dokumentumai, részben kutatható viszont a KB ideológiai, kulturális és nemzetközi pártkapcsolatokkal foglalkozó bizottságának iratanyaga. 37 A hungarica-feltárás megkezdődött, sajnos azonban ebben a levéltárban mikrofilmkészítésre nincs lehetőség, ezért papír alapú másolatokra számíthatunk. Az Oroszországi Állami Hadtörténelmi Levéltár (RGVIA) a föderális állami levéltárak sorában az egyik legrégebbi múltra visszatekintő archívum. Profiljának megfelelően az Orosz Birodalom központi, felsőszintű katonai igazgatási és irányítási szerveinek anyagát őrzi a 17. századtól 1918-ig. A 2002 júniusában megkötött szerződés értelmében, ebben az intézményben is megkezdődtek a feltárási munkálatok, elkészült a magyar vonatkozású dokumentumokat őrző irategyüttesek jegyzéke. 38 A levéltári anyag reprodukálását részben nehezíti az iratanyag specifikus jellege, ugyanis a levéltárban őrzött több mint 3,5 millió őrzési egységben nagy számmal fordulnak elő 36 1991 1992 közötti elnevezése: Центр хранения современной документации (ЦХДС). 37 РГАНИ ф. 3. Политбюро ЦК КПСС, ф. 4. Секретариат ЦК КПСС, ф. 5. Аппарат ЦК КПСС, ф. 89. Коллекция копий документов, рассекреченных при выполнении тематических запросов в процессе научно-исследовательской работы (1919 1991гг.), ф. 10 Международные совещания и переговоры с коммунистическими и рабочими партиями, ф. 11. Комиссия ЦК КПСС по вопросам идеологии, культуры, и международных партийных связей. 38 Перечень фондов Российского государственного военно-исторического архива для выявления документов по истории Венгрии XIX нач. XX вв. 15
a legkülönbözőbb méretű térképészeti anyagok, katonai tervrajzok, statisztikai összeírások, várak, városok alaprajzai. A magyar, orosz, német, francia és latin nyelven íródott levéltári anyagban jelentős értékű hungarica-anyag található az 1848 49. évi forradalom és szabadságharccal és az első világháború időszakával kapcsolatosan. A különböző katonai alakulatokra, hadi eseményekre vonatkozó iratokon túl Magyarország általános politikai és gazdasági helyzetét bemutató jelentésekkel is gyakran találkozhatunk. A személyi jellegű fondokban gyakorta fordulnak elő magyar származású, az orosz hadseregben szolgált katonatisztek kartotékjai is. Az Oroszországi Állami Katonai Levéltár (RGVA) jelenleg a külföldiek által leglátogatottabb intézmény, ugyanis 1999-ben ebbe az archívumba olvasztották be a rendszerváltás után megnyitott ún. Különleges Archívumot. 39 A maga nemében a világon egyedülálló levéltárat 1946 márciusában állították fel a második világháború következtében a Szovjetunióba került és mintegy fél évszázadig eltűntnek, elpusztultnak vélt iratok őrzésére. A szigorú belügyminisztériumi felügyelet alatt működött, gyakorta Hadizsákmány Levéltárként említett archívum puszta létezése is hétpecsétes titoknak számított, szakmai körökben is csak a felső vezetés előtt volt ismert. 1990-ben az Izvesztyija c. napilapban bombaként robbant a hír, miszerint Moszkvában közel öt évtizede a legnagyobb titokban őrzik a világ több, mint húsz országából származó eredeti levéltárakat. 40 1995-ben kezdődött meg a Vörös Hadsereg által zsákmányolt 857 fondot képező iratanyag eredeti tulajdonosok részére történő visszaszolgáltatása. Az orosz szövetségi restitúciós törvény értelmében az egykori fasiszta országok azonban nem jogosultak visszakapni állami tulajdonukat képező iratanyagaikat, így pl. a két világháború közötti német központi kormányszervek, bizonyos állambiztonsági szervezetek, a titkos rendőrség tekintélyes mennyiségű iratanyagai még mindig itt keresendőek. A hadizsákmányként elhurcolt, elsősorban német, lengyel, francia iratok nagy mennyiségű adatot tartalmaznak Magyarországról, amelyek feltárása 2002-ben kezdődött meg. Elkészültek az első mikrofilmek a Német Gazdasági Minisztérium, a Német Propaganda- és Oktatásügyi Minisztérium, az I. G. Farbenindustrie Vegyi Konszern Rt. és más kisebb fondokban található magyar vonatkozású iratokról, a mikrofilmek ellenőrzése, a jegyzék pontosítása folyamatban van. 41 A Szövetségközi Katonai Ellenőrző Bizottság 1917 1927. évkörű, francia nyelven íródott, feltehetőleg Franciaországból elhurcolt iratanyagát is ebben a levéltárban helyezték el. A bizottságot 1920-ban állították fel, azzal a céllal, hogy felügyelje Magyarországon a trianoni békeszerződés rendelkezéseinek végrehajtását. A 39 1946 1992 között az intézmény pontos elnevezése: Центральный государственный Особый архив СССР a Szovjetunió Központi Állami Különleges Levéltára. 1992 1999 között önálló föderális állami levéltárként működött, elnevezése: Центр хранения историко документальных коллекций (ЦХИДК) Történeti Dokumentációs Gyűjteményi Központ. 40 МАКСИМОВА, Э.: Пять дней в Особом архиве. Известия, 87. (1990). 49 53. 41 A levéltárban őrzött magyar vonatkozású dokumentumok részletes felsorolására l.: KOROTAJEV, VLAGYIMIR: Áttekintés a történeti-dokumentációs Gyűjteményi Központ fondjainak Magyarország történetére vonatkozó dokumentumairól. LSz, 50. (2000) 3. sz. 20 23. 16
fond állományában a bizottság tanácsának üléseit rögzítő jegyzőkönyvek, beszámolók, dekrétumok, körlevelek, a magyar hadiüzemek felszereléseinek jegyzékei találhatóak. 42 Az egykori Különleges Archívum az idegen eredetű dokumentumok mellett az 1939 1960 között különböző elnevezések alatt működött GUPVI (a Szovjetunió Belügyminisztériumának a hadifoglyok és internáltak ügyeinek intézésére alakult főhivatala) tevékenységére vonatkozó mintegy 3,8 millió iratot is őriz. 43 Ez az iratkomplexum a második világháború hadifogoly-kérdésének tudományos kutatása terén gazdag, eddig ismeretlen információkat tartalmaz, amelyek mielőbbi felszínre hozatala elemi érdekünk. Az 1920 óta létező Oroszországi Állami Katonai Levéltár állományában található illetékességi körének megfelelően a Vörös Hadsereg és a különböző oroszországi fehér hadseregek, illetve a nyugati fehér tiszti emigráció 1917 1939 között keletkezett iratanyaga. A Hadügyi Népbiztosság, a Vörös Hadsereg Vezérkari Főnöksége, a Forradalmi Katonatanács irataiban is fellelhetők kisebb számban magyar vonatkozású katonapolitikai jelentések, továbbá jelentősebb iratanyag található az első világháború idején fogságba esett magyar katonákkal kapcsolatosan. Az 1961-ben létrehozott Oroszországi Állami Gazdasági Levéltárban (RGAE) is megkezdődött a magyar vonatkozású iratok gyűjtése. 44 Ebben az archívumban őrzik a Szovjetunió népgazdaságának irányítását végző központi szervek 1917 1991. évkörű iratait. Az egykori ágazati kormányszervek közül a Magyarországgal fenntartott gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó iratanyag a Külkereskedelmi Népbiztosság és jogutódja, a Külkereskedelmi Minisztérium állagaiban található. 45 2000 májusában helyezték el a gazdasági levéltár raktáraiban a történettudomány számára még sok újdonságot rejtegető, az egykori tagországok közös örökségévé nyilvánított KGST-levéltárat. A KGST iratanyagának dokumentumai a szovjet időszakban egyáltalán nem voltak hozzáférhetőek. Elviekben most lehetőség nyílik e szocialista nemzetközi szervezet iratainak tanulmányozására, a gyakorlatban azonban a kutatói hozzáférés erősen korlátozott, amelyet az orosz kollégák a csekély feldolgozottsági szinttel, és a megfelelő segédletek hiányával indokolnak. 46 Az orosz fél egy olyan a Komintern iratok esetében már megvalósított nemzetközi projekt kidolgozásán 42 A hatalmas mennyiségű dokumentumot tartalmazó fond: РГВА ф. 1705к, 690 ед. хр. 1917 1927 гг. Межсоюзническая военная контрольная комиссия в Венгрии (г. Будапешт) Comission militaire interalliee de Controle en Hongrie. 43 A hadifogoly-ügyben illetékes szovjet szervek és az egykori lágerek fennmaradt iratanyagán kívül, ebben az archívumban őrzik a Szovjetunió területén hadifogságba esett valamennyi katona személyi dossziéját. A 90-es évek elején a levéltár munkatársai a hadifogságban elhunyt német, osztrák, magyar, olasz, japán, francia és egyéb hadifoglyokról adatbázist készítettek. A magyar hadifoglyokról szóló, közel 60 000 személyt tartalmazó adatbankokat 1992-ben és 1998-ban adták át Magyarországnak. 44 1961 1992 között az intézmény elnevezése: Центральный государственный архив народного хозяйства СССР (ЦГАНХ СССР). 1961-ben az Októberi Forradalom Központi Állami Levéltárából emelték ki a gazdasági jellegű iratokat, és helyezték el az akkor felállított Szovjetunió Központi Állami Népgazdasági Levéltárában. 45 РГАЭ ф. 413, кат. 1, оп. 12, д. 18401, (1917 1988) Министерствo внешней торговли СССР (Минвнешторг). 46 L.: TYURINA, JELENA ALEKSZANDROVNA: A KGST iratanyagának összetétele és tartalma. LSz, 52. (2002) 2. sz. 44 51.; MAJTÉNYI GYÖRGY SERES ATTILA: Magyarország és a KGST: a KGST iratainak utóélete. A KGST történelmének nyitott kérdései. LSz, 52. (2002) 2. sz. 34 43. 17
fáradozik, amelynek keretein belül lehetőség nyílna az iratok rendezésére és elektronikus formában történő rögzítésére. A KGST levéltárát nyilvánossá tevő projekt megvalósításához, elsősorban az egykori tagországoktól, nemzetközi pénzügyi segítséget várnak. A Levéltári Intézet lehetőségeihez mérten a levéltári iratok feltárásán túl azok bemutatásával is foglalkozik. 2002-ben az orosz fővárosban eddig példátlan módon emlékeztek magyarok és oroszok az 1848 49. évi magyar forradalomra és szabadságharcra. Március 14-én, a magyar nemzeti ünnep előestéjén nyitotta meg kapuit a Magyar Országos Levéltár és a ROSZARCHIV összefogásában rendezett Az 1848 1849-es magyar forradalom Oroszországból nézve c. tárlat a szövetségi állami levéltárak kiállítótermében. 47 A 2003. március 15-e alkalmából megnyitott Magyar hadifoglyok a Szovjetunióban az 1848 49. évi forradalom és szabadságharc 1oo. évfordulója szovjet lágerekben c. tárlat a moszkvai Levéltári Intézet és az Oroszországi Állami Katonai Levéltár együttműködésének köszönhetően jött létre. Az orosz források alapján a második világháború következtében az NKVD felügyelete alatt álló lágerekbe 4,1 millió hadifogoly került. A hadifoglyok számát illetően, a német és japán hadifoglyok után harmadik helyen a magyarok száma szerepel. 48 A kiállításon bemutatták azokat a rajzokkal és festményekkel díszített emlékalbumokat, naplókat, Sztálinnak, Rákosinak és egyéb szovjet, valamint magyar állami és pártvezetőknek címzett díszes okleveleket, amelyeket fogságban lévő honfitársaink készítettek a szovjet lágerekben az 1848 49. évi magyar forradalom és szabadságharc 100. évfordulójának tiszteletére. Az egykori Különleges Archívumban maradtak fenn a magyar hadifoglyok által repatriálásuk előtt készített emlék-, fotóalbumok, versek, rajzok, komédiák, színdarabok, amelyek a fogságban töltött életükről tudósítanak. A kiállított levéltári dokumentumok először kerültek a közönség elé, de valójában még a történészek, szakemberek is először láthatták ezt a különlegesen értékes iratanyagot, amely iránti érdeklődés túlmegy a szűk szakmai körökön, az egész társadalmat megérinti, hiszen kevés olyan magyar és orosz család létezik, akinek valamilyen hozzátartozóját ne érintették volna a második világháborús események. 2003. július 2-án Budapesten a külügyminiszteri találkozó keretében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a ROSZARCHIV képviselői újabb levéltárügyi egyezményt írtak alá, melynek alapján közös magyar orosz levéltári együttműködési 47 L.: Az 1848 1849. évi forradalom és szabadságharc orosz levéltári források tükrében. Szerk.: GECSÉNYI LAJOS KOZLOV, V. P. Bp. Moszkva, 2003.; KATONA CSABA: Az 1848 49. évi forradalom és szabadságharc orosz levéltári források tükrében. LSz, 52. (2002) 2. sz. 92 93.; KATONA CSABA: 1848 1849 orosz szemmel. Krónikás, 3. (2002) 3. sz. 40 41.; VARGA ÉVA MÁRIA: Az 1848-1849-es magyar forradalom Oroszországból nézve. Múzeumi Hírlevél, 23. (2002) 5. sz. 148 150.; ПАЛЬШИНА, Е. Е. ШАКИРОВА, Т. Ф.: Николай I: «Россия обязана вступить в дело всем своим могуществом». Военно-исторический журнал, 65. (2002) июнь. 48 A hatalmas mennyiségű GUPVI iratokban különböző statisztikai jelentésekkel találkozhatunk, melyekben a magyar hadifoglyok számát illetően is jelentősen eltérő adatok szerepelnek. A kimutatásokban a hadifoglyok, illetve az egyéb módon a Szovjetunióba került személyek létszáma nem különül el. Az eddig fellelt forrásokban előforduló legnagyobb szám: 526 604 fő. РГВА ф. 1/п, оп. 01/е, д. 15а, л. 92 95. 18
bizottság felállítására kerül sor. 49 A hattagú levéltári vegyesbizottság közreműködik a közös dokumentum-kiadványok előkészítésében, a levéltári dokumentumokat bemutató közös kiállítások szervezésében és más lehetséges közös tervek megvalósításában, továbbá meghatározza a levéltári együttműködés távlatait, irányait. Reményeink szerint, a megállapodás aláírásával az elmúlt években kibontakozó magyar orosz levéltári kapcsolatok újabb sikeres fejezete kezdődött el. 49 Megállapodás a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Oroszországi Föderáció Levéltári Szolgálata között a közös magyar-orosz levéltári együttműködési bizottságról. Bp., 2003. július 2. 19
PÁSZTOR CECÍLIA A NÓGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR KIADVÁNYOZÁSI TEVÉKENYSÉGE (1999 2003) A levéltári műhelyekben született kötetek, évkönyvek recenziói, az egy-egy év terméséről számot adó összesített bibliográfiák már régóta elmaradhatatlan részei a Levéltári Szemlének, néhány esztendővel ezelőtt pedig olyan rovat tűnt fel a folyóirat hasábjain, amely külön-külön is bemutatja az egyes intézmények kiadványozási tevékenységét, illetve annak egy részét. 1 A Nógrád Megyei Levéltár ezen a téren leginkább az elmúlt négy-öt évben vonta magára a szakma figyelmét. Talán furcsának tűnik, hogy mindössze öt esztendőt mutatunk most be, de a rövid időszak kiválasztása nem véletlen. Több az alábbiakban ismertetett tényező szerencsés összhatásának köszönhetően ugyanis nagyjából fél évtizede kezdtek érezhetően javulni a könyvkiadás feltételei Salgótarjánban és Balassagyarmaton: A kárpótlás már nem kötötte le a teljes dolgozói kört, sőt, Á. Varga László, a Nógrád Megyei Levéltár egykori, Budapest Főváros Levéltárának jelenlegi igazgatója ekkortájt kezdte meg az intézmény frissítését, fiatalítását. A mi szempontunkból e törekvésnek különös jelentősége van, hiszen a kiadványozási munkában azóta rendszeresen részt vevő fél tucat levéltárosból hárman kevesebb, mint öt éve kerültek a pályára. 1999-ben igazgatóváltás történt Nógrádban: a levéltári PR és a tudományos szerepkör talán még soha nem kapott akkora hangsúlyt a harmincöt éves új megyei levéltárban mint Tyekvicska Árpád vezetése alatt. A javuló feltételek között nem feledkezhetünk meg a millenniumi évek gazdag pályázati lehetőségeiről sem, valamint az Á. Varga László igazgatásának idejében előkészített, többé-kevésbé késznek mondható kiadatlan kéziratokról sem. Mindezek mellett (és miatt) a viszonylag közeli visszatekintést szükségessé tette a most bemutatandó kiadványozás fölöttébb tekintélyes nagyságrendje is: harmincegy kötet csaknem nyolcezer oldalon. Négy kivételével e kiadványok két nagy levéltári könyvsorozatot gyarapítottak: az 1971-ben indított salgótarjáni (azaz a tulajdonképpeni központi) Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból címűt, valamint az 1998-tól létező balassagyarmati Nagy Iván könyveket, amely a levéltár és a Nagy Iván Történeti Kör közös vállalkozása. 2 A kötetek és még inkább a kiadványozási tevékenységünk egészére vonatkozó főbb vonások bemutatását mégsem a két sorozat 1 2 Többek között: PINTÉR ILONA: Ismertetés a Csongrád Megyei Levéltár új segédleteiről. Levéltári Szemle (=LSz), 46. (1996) 1. sz. 51 53.; BÉNYEI MIKLÓS: Gondolatok a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyveiről. LSz, 46. (1996) 2.sz. 56 58.; CSEKŐ ERNŐ: Győr város levéltárának kiadványai, 1995 2000. LSz, 50. (2000) 4. sz. 55 59. A Tyekvicska Árpád elnökletével működő balassagyarmati Nagy Iván Történeti Kör tavaly ünnepelte tízéves fennállását. 1992-ben nógrádi és honti társadalomkutatók alapították azzal a céllal, hogy feltárják a tágabb értelemben vett Ipoly-mente, különösen pedig a neves történész genealógus, Nagy Iván hagyatékát. 20