Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum. Hírlevél. Tartalom. 2013. május. TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008 Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás



Hasonló dokumentumok
Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP / ) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

Fordulópont Program TÁMOP A3-12/

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

SZAKMAI KÉPZÉSBEN ÉS MUNKAERŐPIACI ELHELYEZKEDÉSBEN SEGÍTŐ

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

FOGLALKOZTATÁSI ÉS GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN TOP BO

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

VAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM évi munkaterve

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a évi adatfelvétel alapján

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

TÁMOP /1/ KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

A PROJEKTRŐL.

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

Mi az a Debrecen Foglalkoztatási Paktum?

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

TÁMOP /

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

2013. NOVEMBER Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE ( )

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen június

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Pályára lépünk. Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft.

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

TÁMOP /A Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület szeptember 28.

TÁMOP / Munka és tanulás Munkahelyi képzések támogatása a Közép-dunántúli Régió mikro- és kisvállalkozásainál

GINOP IFJÚSÁGI GARANCIA PROGRAM

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

Tájékoztató az akkreditált szolgáltató szervezetekről és az általuk nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokról

Pályázatok - lehetőségek

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, március 14.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS TÁMOP / ZÁRÓ KONFERENCIA PÉCS-TUDÁSKÖZPONT DECEMBER 11.

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP A 12

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" "ÉRTÉKMŰHELY" 1

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Gödöllői Kistérségi Foglalkoztatási Paktum. Beszámoló a Paktum tevékenységéről április 18.

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

TÁMOP Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

AJÁNLAT IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET

TOP JN FOGLALKOZTATÁSI-GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK MEGVALÓSÍTÁSA JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN

Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/

2007. december 18. Pécs

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

HÁLÓZAT. Nemzetközi mobilitási információk fiataloknak

Család és KarrierPONTok szolgáltatásai

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

2008. évi közhasznúsági jelentés

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM PROJEKTTERVEI ( )

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

FÓKUSZBAN A GENERÁCIÓVÁLTÓ CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK ORSZÁGOS VÁLLALKOZÓI MENTORPROGRAM A SZEMÉLYES VÁLLALKOZÓI MENTORÁLÁS ALPROJEKT

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

A Kőszegi és Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma. Foglalkoztatási Fórum Kőszeg, április 11.

Partnerségi felmérés kérdőíve

Sátoraljaújhely, április 15.

kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök Agora kiadvány bemutatása

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

Holnaptól nekem jobb lesz. A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (VOSZ)

Felhívás társadalmi vállalkozások mentorálására

Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök,

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

HEFOP/ Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap Május 23.

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Az Európai Szociális Alapból támogatott nemzeti programok. Dr. Nyári Tibor

AZ IFJÚSÁGI GARANCIA RENDSZER ÉS A KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ GINOP PROGRAM EREDMÉNYEI, LEHETŐSÉGEI ZALA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Elszámolható költségek

Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. pályázati felhívása a Digitális Jólét Program Megyei Mentor munkakörre (GINOP projekt keretében)

GINOP Gyakornoki program - támogató szolgáltatások. ismertető

Tájékoztató a programról

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért

Átírás:

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008 Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Hírlevél Tartalom Vállalati társadalmi felelősségvállalás - pécsi munkacsoport -... 2. Hazai vagy nemzetközi pályázat? - praktikus tanácsok pályázatíróknak és projektmenedzsereknek... 4. Fizetésemelés, előrelépés: erre számíthat idén... 6. A férfiak vagy a nők a jobb főnökök?... 8. 2013. május Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Iroda www.pecspaktum.hu 7621 Pécs, Zrínyi u. 11. EU: minden gyerek végezze el az általános iskolát... 9. Aktualitásaink... 10. Braun Olga 72/539-885 brauno@lab.hu Gasparits Evelin 72/506-898 gasparitse@lab.hu 1

Vállalati társadalmi felelősségvállalás - pécsi munkacsoport - 2013. április 3-án a Baranya Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház kezdeményezésére újszerű együttgondolkodás indult a civil, a vállalati és az önkormányzati szektor közreműködésével, a CSR (Corporate Social Responsibility, vállatok társadalmi felelősségvállalása) helyi szintű minőségi és mennyiségi fejlesztése kapcsán. A megalakult munkacsoport az első alkalommal megalkotta saját CSR értelmezését, a második alkalommal pedig konkrét cselekvési irányt jelölt ki, amelynek következő lépése az Önkéntesek hete programsorozattal egybekötött szakmai találkozó lesz. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása - corporate social responsibility (továbbiakban CSR) definiálására az elmúlt években sokan tettek kísérletet. Számos könyvben és tudományos értekezésben olvashatunk arról eltérő meghatározásokat. Talán a legismertebb definíció mégis B. Carroll (1991) nevéhez fűződik, aki négy dimenzió mentén értelmezte azt: A gazdaságos működés minden vállalat alapvető célja, tehát a gazdasági kötelezettségek teljesítése és a felelősségvállalás egyaránt kötelező érvényűek; ezen túlmenően a törvények betartása, jogi felelősségvállalás; a fair és igazságos működés, más néven etikai felelősségvállalás; valamint a filantróp felelősség a meghatározó. A CSR, vállalati társadalmi felelősségvállalás olyan törekvés, melynek értelmében a vállalatok önkéntes alapon üzleti tevékenységükbe integrálnak társadalmi és környezetvédelmi célkitűzéseket is, és ezen elvek mentén alakítják kapcsolataikat érintettjeikkel. A CSR gazdasági viselkedés, mely túlmutat a jogi elvárásokon, és melyeket egy vállalat önkéntesen vállal, mert úgy ítéli, hogy ez a hosszú távú érdeke. Összekapcsolódik a fenntartható fejlődés koncepciójával: a vállalatok integrálják a gazdasági, társadalmi és környezeti hatásukat működésükbe. Nem a gazdasági fő tevékenységek egy választható kelléke, hanem a vállalatirányítás egy útja. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása annak a módja, ahogy az üzleti szféra figyelembe veszi működésének gazdasági, társadalmi, környezeti hatásait, vagyis miként maximalizálja az eredményeket, és miként minimalizálja a negatív következményeket. Egy olyan önkéntes tevékenység, amely túlmutat a szabályozói elvárásokon teljesítve a vállalat növekedésével szemben támasztott és a szélesebb társadalmi elvárásokat. Forrás: (http://www.rtg.hu/csrbovebben.php) A klasszikus megközelítésen túlmenően az Európa 2020 stratégia a CSR kérdését új keretbe ágyazza, mely legfőbb célja, hogy az Európai Unió gazdasága fenntartható és inkluzív legyen. A vállalkozások felelősségteljesebbé válásának ösztönzése révén fokozza és próbálja fenntarthatóbbá tenni a gazdasági növekedést, s ezáltal a foglalkoztatási célkitűzések eléréséhez szintén hozzájárul. A társadalmi felelősségvállalás megítélése jelentős mértékben változott az elmúlt években Magyarországon. Bár még sok tekintetben gyerekcipőben jár hazánkban, hiszen korábban hajlamosak voltak a szponzorálás fogalmával azonosítani azt, így leredukálva annak szélesen értelmezett lehetőségeit. Mára azonban egyre többen rájöttek arra, hogy hosszú távú befektetést jelenthet a vállalatok számára, mely növeli a hatékonyságot, a vállalatok 2

reputációját mind a munkavállalói, fogyasztói és partneri oldalon, valamint vásárlóerő növekedést is indukál. Hozzájárul a fenntarthatósághoz, új kapcsolatok kiépítéséhez. Azonban a nem megfelelően célzott CSR tevékenységek átültetése a gyakorlatban, sok esetben akár hiteltelenné is teheti a vállalatot. A leggyakrabban megjelenő CSR célok között említhetők az alkalmazottak képzése és képességeik fejlesztése, a környezetvédelem, a kultúra és az oktatási intézmények támogatása, a tehetséggondozás, az esélyegyenlőség előmozdítása, a munkavállalók és családtagjaik számára kialakított programok bevezetése, az adományozás, valamint a vállalatról alkotott pozitív kép kialakítása. Ez év májusában kezdte meg működését Pécsett a Baranya Megyei Család és Esélyteremtési és Önkéntes Ház kezdeményezésére az a munkacsoport, amely a helyi CSR minőségi és mennyiségi fejlesztését tűzte ki célul. A munkacsoportban résztvevő különböző szereplők (versenyszféra, nonprofit, helyi társadalom) a közös fogalmi alap tisztázását követően konkrét lépéseket fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogyan tervezik a munkacsoport kiszélesítését, az új szereplők bevonását, valamint milyen alkalmak szervezésével színesítsék, népszerűsítsék a csoport munkáját. Hosszú távon egyik fontos célja a kezdeményezésnek, hogy egyre több együttműködést generálva, támogatva, a jó példákat és tanulságokat összegyűjtse, és az eredményeket közzétegye. Ennek érdekében első lépésként minél több információt igyekszik begyűjteni és megosztani a CSR-ről, fórumokat szervez, kapcsolatokat épít, együttműködéseket generál, majd idén ősszel egy minden szereplőt széleskörűen megszólító CSR börze rendezvény megszervezését tervezi. Pécsett, az Önkéntesek Hete fókuszába a szervezők idén a társadalmi felelősségvállalást választották. Ennek keretében kerül megszervezésre a "Miért "kellene" felelősséget vállalunk? - középpontban a CSR" című minikonferencia a Civil közösségek Házában 2013. június 4-én 13:00-16:00 óra között. A Nevelők Háza Egyesület által szervezett találkozó a társadalom különböző rétegeiben felelősen gondolkodó és cselekvő embereket hívja össze, hogy megmutassák, hogyan működik a vállalati társadalmi felelősségvállalás a gyakorlatban. Mit tesz, és mit tehet az egyes ember, egy kisvállalkozás, egy civil szervezet, egy nagyvállalat azért, hogy felelősebben éljen, gazdálkodjon, közösséget építsen, befektessen, úgy adjon, hogy ez által gazdagabb legyen? Az alábbi linken elérhető az esemény programja: https://www.facebook.com/events/344331749003663/ Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalása (CSR) kérdőív Az alábbi hivatkozáson található űrlap kitöltésével hozzájárul a fent leírt folyamat előrébb viteléhez. Kérdőívünk célja, hogy felmérjük a Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás fogalmának ismertségét, gyakorlatának elterjedtségét, valamint feltárjuk az ezzel kapcsolatos fejlesztési igényeket. Az űrlap kitöltése csak néhány percet vesz igénybe. Köszönjük válaszadását! https://docs.google.com/forms/d/1f6bbmfzv0bpdrkntsrolass- YK6jNBgCvkgiW1twOIc/viewform 3

Hazai vagy nemzetközi pályázat? - praktikus tanácsok pályázatíróknak és projektmenedzsereknek Hazai vagy nemzetközi pályázat? Micsoda kérdés! Is-is. Pályázni muszáj, élni nem, ahogy az ősi latin mondás tartja! Az életben be nem adnék hazai pályázatot. Ezek mind le vannak zsírozva. Kicsi vagyok én egy nemzetközi pályázathoz. Brüsszelben csak kinevetnének. Ahány pályázó, annyiféle ízlés, tapasztalat, meggyőződés. A hazai és a nemzetközi pályázatokon való sikeres szereplés egyaránt gondos, logikus és világos tervezést és precíz adminisztrációt igényel. Nehéz általános igazságokat mondani a pályázatokról, hiszen nagyon különbözőek, attól függetlenül, hogy itthon vagy külföldön írják ki azokat. A hazai pálya előnye, hogy a hazai partnerintézményekkel azonos jogszabályi környezetben mozgunk, és általában hasonló a munkakultúránk, a szakmai felfogásunk. Ugyanazt értjük az egyes szakkifejezések alatt (pl. védőnő), de azért melegen ajánlott már a pályázat benyújtása előtt pontosan tisztázni minden részletet a partnerekkel (elvárások, indikátorok, stb.). A hazai pálya előnye az ismertség és az ismeretség. Ismertségünk, jó hírnevünk garancia lehet a bírálók szemében a pályázatban foglaltak minőségi, sikeres megvalósítására akkor is, ha néhol idő hiányában nem tudjuk maradéktalanul meggyőzően kifejteni a részleteket. Az ismeretségek segíthetnek abban, hogy ne szalasszunk el rövid határidős kiírásokat sem, vagy már előre értesüljünk a pályázatok várható kiírási időpontjáról. Vigyázzunk azonban ezzel, a hazai jogszabályok ma már nagyon szigorúan szabályozzák az összeférhetetlenséget a pályázatok esetében (pl. ne véleményeztessük a készülő pályázatot potenciális bírálókkal, mert általában automatikusan kizárják őket a pályázati kör bírálatából). A hazai pályázatoknál fordítsunk fokozott figyelmet a jogszabályi és szakpolitikai környezetre. Legyünk naprakészek, gondosan ügyeljünk a szóhasználatra (ne használjuk pl. a rokkant kifejezést, igazodjunk az átalakítás alatt álló intézményrendszerek változó viszonyaihoz). Sokan félnek kilépni a nemzetközi porondra pályázataikkal. Az egyik legfőbb gátlás a megfelelő nyelvtudás hiánya. Való igaz, hogy bár Brüsszelbe sokszor magyarul is benyújthatnánk pályázatainkat (a magyar az EU hivatalos nyelve), ez még akkor sem igazán célszerű, ha minden partnerünk tud magyarul, mivel nehezebben találnak bírálót a pályázathoz és jelentésekhez. Mindenképpen lektorálja a pályázatot egy a pályázat nyelvén nagyon jól tudó szakember, mivel sok pályázat kudarcának valós oka az, hogy az értelemzavaró nyelvi hibák miatt a bíráló nem tudja megítélni a pályázat szakmai tartalmát. A brüsszeli kiírású uniós pályázatoknál általában legalább három országból kell egy-egy intézményt bevonnunk, ha a projekt célja valamilyen szakmai fejlesztés, projekttermék előállítása, míg háromnál is több partner szükséges minimálisan a hálózati típusú együttműködésekhez. Az előbbieknél átlagosan 5-6 partnerrel számoljunk, az utóbbiaknál a partnerek száma ennek a többszöröse is lehet. Ha a pályázat célja elsősorban a mobilitás (a partnerintézmények közötti nemzetközi utazás keretében végzett tevékenység), akkor 4

általában két partnerintézmény is elegendő. Jellemzően a mobilitási pályázatok átalányfinanszírozásúak, és jellemzően kevésbé kiemelkedő szakmai tartalmú projektek is jó eséllyel pályázhatnak. A termékközpontú együttműködésekkel szemben általában elvárás az innovatív jelleg, míg a mobilitást az unió önmagában támogatandó célnak tekinti. Az adminisztratív terhek általában az uniós pályázatok esetében is jelentősek, de néhol máshol vannak a hangsúlyok, mint a hazai pályázatok esetében. A költségvetés-tervezés sokszor egyszerűbb, a mobilitási pályázatoknál rendszerint átalányalapú, viszont a pályázati feltételrendszer gyakran bonyolult dokumentumhierarchiából hámozandó ki (ilyen pl. a Comenius, Erasmus, Grundtvig, Leonardo pályázatokat meghirdető Egész életen át tartó tanulás LLP program). Bár a hazai jogszabályi környezetnek való megfelelést a brüsszeli bírálók rendszerint nyilván nem vizsgálják, fontos, hogy ne csak a pályázat munkanyelvére, hanem európaira is le tudjuk fordítani a projektünket, azaz a nemzetközi bírálók számára világosan követhetően, értelmezhetően fogalmazzunk. A külföldön bírált pályázatok esetében ismertségre és ismeretségre újoncként nem számíthatunk, nagyon fontos, hogy a hazai viszonyokat nem ismerő bíráló számára is érthetően, meggyőzően mutassuk be intézményünket, a tervezett fejlesztést, és hivatkozzunk a referenciáinkra. A nemzetközi pályázatok esetében a legnagyobb gondot sokszor a külföldi partnerekkel való együttműködés jelenti. Ezért a pályázati időszakban nem csak melegen ajánlott, hanem egyenesen kötelező írásos megállapodásban rögzíteni a partnerek feladatait, felelősségét, az elvárt eredményekkel kapcsolatos részletes minőségi és mennyiségi elvárásokat, a kapcsolattartás módját, gyakoriságát, szabályait. A partnerek munkatársainak nyelvtudása és a terjesztendő eredmények célközönsége figyelembevételével alaposan (és ráhagyással) tervezzük meg a fordítási és tolmácsolási költségeket, és kérjünk ezekre támogatást. Célszerű a munkatervben is időbeli ráhagyásokkal tervezni, sőt, a magunk titkos B-terveiben még előre nem tervezhető, rendkívüli partnertalálkozók lehetőségével is számoljunk a felmerülő nehézségek leküzdéséhez. Ha általában ennyire problémás a nemzetközi együttműködés, miért is éri meg erre pályázni? Általában nem a pénzért, hiszen a kutatás-fejlesztési nagy pályázatok kivételével általában ritkán nyerhetünk el jelentősen nagyobb támogatási összegeket a nemzetközi pályázatokon, mint az Új Széchenyi Terv keretében. Más kérdés, hogy hosszú távon valószínűleg jelentősen csökkennek majd az ÚSZT-hez hasonló rendszerekben itthon elosztott uniós források, ezért érdemes lehet előre felkészülni. A motivációt mégis többnyire az jelenti, hogy a nemzetközi együttműködésben elért sikerek, a külföldi gyakorlatok, vendégtanítások megerősítik a hazai pályázók önbizalmát, a konferenciák, tanulmányutak, workshopok, a külföldi munkakörnyezet megismerése pedig inspirál, új ötleteket ad, lehetővé teszi a szellemi felfrissülést, a kiszakadást a monoton hétköznapokból, aminek például a kiégés megelőzésében is nagy szerepe lehet a munkahelyeken és az egyéni életpályákon. 5

Fizetésemelés, előrelépés: erre számíthat idén Tammy Nagy-Stellini ügyvezető igazgató foglalta össze a Hays Hungary frissen megjelent bérfelmérésében ismertetett legfontosabb munkaerőpiaci trendeket szektoronként. Pénzügy és számvitel A tehetséges pénzügyi szakemberek iránti munkaerőpiaci kereslet továbbra is erőteljes, különösen a gyártás, az üzleti szolgáltatások és a gyógyszeripar esetében bár a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szakemberek nem szívesen költöznek egy-egy új állásért. Budapest, illetve a közép-magyarországi és a nyugati régiók továbbra is vonzzák a befektetéseket a gyártás területén, amelynek eredményeként megnövekedett a kereslet a vezető pénzügyi szakértők iránt. Azt látni, hogy a gyógyszeripari vagy FMCG háttérrel rendelkező pénzügyi szakemberek különösen keresettek. Mivel az üzleti szolgáltató központok (SSC-k) a pénzügyi jellegű folyamatokra koncentrálnak, ez a terület különösen vonzó a releváns végzettségű fiatal álláskeresők számára. A privát banki ágazat más területein egyelőre továbbra is alacsonyabb a munkaerő-toborzási hajlandóság. Üzleti kiszolgáló központok Mára a legnagyobb piaci szegmenssé nőtte ki magát az üzleti szolgáltatásokkal foglalkozó szektor az idegen nyelveket beszélő friss diplomások és fiatal szakemberek körében Magyarországon, különösen a pénzügy és számvitel, az ügyfélszolgálat, az informatika (helpdesk és fejlesztés) és valamivel kisebb mértékben az értékesítés, a beszerzés és a HR funkciók területén. A megfelelő képesítéssel rendelkező és a keresett nyelveket beszélő álláskeresők erős pozícióban vannak, mivel a szektor munkaadói igyekeznek a legjobb tehetségeket megnyerni, ami emeli a fizetéseket. A vezető szakemberektől egyre inkább elvárják, hogy regionális feladatokat vállaljanak, és tapasztalattal rendelkezzenek az üzletfejlesztés terén. Mérnöki és gyártási területek E szakterület legfontosabb szegmensei az autóipar, az elektronikai beszállítók, a fogyasztói elektronika és a fémgyártás. Az autóipari vállalatok továbbra is nagy számban alkalmaznak és keresnek mérnököket, például villamosmérnököket és termelési szakembereket nyugat- és közép-magyarországi gyáraikba. Nagy a kereslet 1-3 éves tapasztalattal rendelkező szakemberek iránt, akik jól beszélnek angolul tapasztalataink alapján ezek a munkavállalók átlagosan 20-30%-os fizetésemelkedésre számíthatnak a tavalyi évhez képest. A kedvező javadalmazás a relokáció iránti gyakori igényt is tükrözi. Bár az elektronikai szektorban a fizetések némileg alacsonyabbak az autóiparban tapasztaltaknál, ez a terület továbbra is jól teljesít. A fémgyártás is megfelelő növekedést ígér 2013-ra: a vállalatok friss diplomásokat és tapasztalt szakembereket egyaránt keresnek. Life Sciences A klinikai kutatás területén korábban tapasztalt drámai fizetésnövekedés 2012-ben lelassult a munkaerő bőséges kínálata következtében. Azonban a javadalmazás még mindig 6

versenyképes régiós összehasonlításban a gyógyszeripari kereskedelemhez kapcsolódó pozíciókéhoz képest. Az orvosi eszközök piaca esetében a fizetések idén várhatóan a 2012-es szinten maradnak. A magas értéket képviselő termékek, például a képalkotó diagnosztika esetében a diplomás szakemberek magasabb jövedelemcsomagokra számíthatnak, mint a fogyasztási cikkek és egyszer használatos cikkek területén. A mozgó bér és a nem pénzbeli juttatások kérdése egyre fontosabb a kívánt szakemberek megnyeréséhez, különösen az orvosszakmai piacon és a törzskönyvezés esetén. Azok, akik irodához kötött munkát végeznek, nagyra értékelik a rugalmas munkaidőt és az otthoni munkavégzés lehetőségét, amelyek egyre lényegesebb tényezők a tehetségek megnyeréséhez. Értékesítés, Marketing és Logisztika Bár a brand menedzserek fizetése a tavalyi év során jórészt csökkent a legnagyobb FMCG vállalatoknál, az értékesítési és a trade marketing háttérrel rendelkező szakemberek iránti munkáltatói kereslet nőtt. Menedzseri szinten növekvő igényt tapasztaltunk a kategóriamenedzserek és a trade marketing menedzserek iránt. Az értékesítési pozícióknál a bérezés nagyban függ az iparágtól és a szakember technikai felkészültségétől. A magasabb pozíciók magasabb alapfizetést jelentenek, a mozgó, nem pénzbeli komponens aránya pedig kisebb itt a vállalati autó általánosnak számít a vezető értékesítők esetében. A logisztikai szektorban a mozgó bér kevésbé jellemző, és az angolul vagy németül folyékonyan beszélő szakemberek jobb karrierlehetőségekre és magasabb fizetésre számíthatnak, akárcsak a sales pozíciók esetén. Kiskereskedelem A toborzási hajlandóság továbbra is magas a szakterület egészét tekintve, az értékesítési asszisztensektől kezdve egészen az ügyvezető igazgatókig. Bár a komolyabb kiskereskedelmi fejlesztések szünetelnek, és néhány kisebb ruházati márka bezárta üzletei egy részét és csak a legnagyobb belvárosi boltjaira koncentrál, vagy esetleg ki is vonult Magyarországról, a fast fashion piac domináns szereplői továbbra is növekednek és bővülnek. Miközben a tapasztalt és jól felkészült kiskereskedelmi szakemberek iránt folyamatos a kereslet, pont az igazán kiemelkedő szakemberekből van hiány e szegmensben. A munkáltatók általában egységesen diplomát és folyékony angol nyelvtudást várnak el a középvezetői kiskereskedelmi pozíciók esetében. Informatika A vállalatok részéről komoly igény mutatkozik a speciális szaktudással rendelkező informatikus szakemberek iránt, és ez várhatóan így marad 2013-ban is. Még az egy évnél kevesebb munkatapasztalattal rendelkező, fiatal diplomások is átlagosan 8-10 százalékkal magasabb fizetésekre számíthatnak idén a tavalyi bérsávokhoz képest. A munkaadók elismerik az informatikai hiánykészségek fontosságát a hosszú távú növekedéshez, ami tükröződik a megajánlott fizetésekben is. 7

A férfiak vagy a nők a jobb főnökök? Jó vezetőnek lenni nem könnyű dolog, felelősségteljes döntést nem mindenki mer és tud hozni. Éppen ezért sokan úgy tartják, erre születni kell. A két nem megítélése koránt sem azonos - véli az AurumRecruitment fejvadász cég vezető tanácsadója, Egyed Ildikó. Még mindig élnek ugyanis a már kialakult sztereotípiák, olyan tradicionális normák, melyek szerint a férfinak a munkahelyen, a nőnek a tűzhely mellett a helye - írja a veol.hu. A nőknek csúcskarriert elérni, sikeres vezetővé válni hosszadalmasabb és küzdelmesebb út, egyrészt, mert nehezebben fogadják el őket vezetőként, így sokkal többet kell bizonyítaniuk, másrészt a munka mellett elvárják tőlük, hogy a családi fészekben anyaként, háziasszonyként, szerető feleségként is száz százalékot teljesítsenek, fejtegette Egyed Ildikó. Egy nőről általánosságban azt gondolják, engedelmes, emocionális, intuitív, szerény, nyugodt, megfontolt. Ugyanakkor a férfi, erősen küzdő, logikus, racionális, agresszív, globális látásmódú, önbizalommal teli, lendületes. Ebből egyenes következtetés lenne az, hogy a férfi jobb vezető? Nem, egyszerűen csak más. A másság genetikai okokra vezethető vissza, hiszen a női és férfi agy egészen máshogy működik. Máshogy reagál az őket érő ingerekre, információkra, mely más viselkedési formákban ölt testet. A nők fantáziavilága például aktívabban működik, így egy negatív döntés hatásait jobban el tudják képzelni, mélyebben átérzik a veszteségeket, ezért sokkal kockázat kerülőbbek, mint férfitársaik. Ugyanakkor a női vezetők sokkal hatékonyabbak és eredményesebbek a kommunikációs hálózatok kiépítésében, az információk begyűjtésében. Önbizalmuk és önértékelésük azonban jellemzően alacsonyabb, ami hatalmas gát lehet a csúcsra törésben. Összességében elmondható, hogy mindkét vezetői stílusnak megvannak az előnye és hátrányai. Legszerencsésebb pont emiatt vegyes vezetői csoportokat kialakítani, ahol mindkét nem erősségeit kihasználva sikerre vihető a cég jövője. 8

EU: minden gyerek végezze el az általános iskolát Az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy 2030-ra egyetlen olyan gyermek se legyen az egész Európai Unióban, aki nem végzi el az általános iskolát - közölte csütörtökön a brüsszeli testület. A bizottság ismerteti, hogy a 2015-öt követő időszakban az Európai Unió mintegy 2,5 milliárd eurót fordíthat az oktatás minőségének javítására. Andris Piebalgs, a fejlesztéspolitikáért felelős lett biztos egy ezzel kapcsolatos brüsszeli konferencián a bizottság közleménye szerint azt a célt tűzte ki, hogy az évezred harmadik évtizedének végére, életkörülményeitől függetlenül minden gyerek alapfokú oktatásban részesülhessen, gyakorlatilag elvégezhesse az általános iskolát, tudjon írni, olvasni és számolni. "Elfogadhatatlannak tartom, hogy 61 millió gyereknek továbbra sem nyílik lehetősége, hogy alapvető oktatásban részesüljön. Korábbi tanárként, majd oktatási miniszterként úgy érzem, minden gyereknek joga van ahhoz, hogy minőségi oktatást kapjon, függetlenül attól, hogy hol él" - hangoztatta Piebalgs. "Az írástudatlanság nem csak a fejlődő világ problémája. Az Európai Unióban minden ötödik gyerek és 73 millió felnőtt gondokkal küzd az írás-olvasás terén. Az írástudatlanság visszaszorítása nemcsak gazdasági, de emberi szempontból is fontos" - idézi a közlemény a ciprusi EU-biztost, Andrulla Vasziliut, aki az oktatási ügyekért felelős. A bizottság adatai szerint az Európai Unió 2007 és 2011 között 4,2 milliárd eurót költött oktatásra, a fejlődő országokban pedig 9 millió gyermeknek segített, hogy iskolába járhasson. "Az oktatás a lehető legjobb befektetés a társadalmi kirekesztés, az egyenlőtlenségek és szegénység felszámolására. Becslések szerint, ha a szegény országok gyermekei mind tudnának olvasni, a globális szegénység mértéke 12 százalékkal csökkenne" - állítja a bizottság. Az Európai Unió 2010-ben a többi között azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az évtized végére 15-ről 10 százalék alá szorítja azoknak az arányát, akik a kelleténél korábban elhagyják az általános iskolát, anélkül, hogy elvégeznék. 9

Aktualitásaink Baranya megyei szakképzés-fejlesztési stratégia társadalmi egyeztetése 2013. május 21-én a Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával közösen megrendezte a Baranya megyei szakképzés-fejlesztési stratégia társadalmi egyeztetését. A meghívott képző intézmények elmondhatták a véleményüket a stratégia aktuális verziójáról, a beszélgetés eredményes volt. Kőműves képzést indított a MIOK a hátrányos helyzetű emberekért Alapítvány a TÁMOP- 1.4.5-12/1-2012-008 program keretében A projekt keretében 2013. április 15-én indult el a kőműves szakképzés. A toborzás során 18 fő jelentkezett, akik közül 10 fő felelt meg a feltételeknek és vett részt a felvételi eljáráson. A 10 képzésbe került fiatal a felvételi eljárást és az orvosi alkalmassági vizsgálatot követően került a programba bevonásra. A fiatalok 18-25 év közöttiek, többségük járt már szakképesítő iskolába, de azt különféle okok miatt elhagyta. 9 fő Pécsett lakik, 1 fő Nagykozárban. Két hetes intenzív elméleti képzést követően a Pollack Mihály Szakközépiskola kőműves tanműhelyében töltöttek 2 hetet gyakorlati oktatáson, majd ismét elméleti órák következtek május 30-ig. Júniustól 3 hónapon át pécsi közintézmények építésében és felújításában vesznek részt, itt teljesítik a gyakorlati időt. A program októberben szakképesítő vizsgával zárul. A fiatalok a felkészüléshez tankönyveket kapnak, a gyakorlathoz munkaruhát, valamint kéziszerszámokat. A nyugodt tanulást motiválja a képzési támogatás, melyet havonta a munkaügyi szervezettől megkapnak. Az intenzív tanulási folyamat a fiatalok egy részének komoly nehézséget okoz, a tanáraiktól és a képzőtől folyamatos segítségadást és figyelmet igényel. 2013. május 30-án a MIOK a hátrányos helyzetű emberekért Alapítvány által, a projektben szervezett közösségi kulturális programján is részt vettek, mely során a Zsolnay Kulturális Negyedben idegenvezető bemutatása mellett ismerkedtek a látnivalókkal, valamint az Interaktív Laborban töltötték a délután többi részét. 10

Foglalkoztatási fórumot tartott a Paktum iroda A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum 2013. május 22-én 10 00 -kor kezdődően foglalkoztatási fórumot tartott Pécs MJV Városháza dísztermében. A fórumon több mint 50 partnerünk vett részt. Dr. Pais Ella Regina, a PMMK dékánhelyettese saját kutatásának eredményeiről számolt be az Y és Z generáció, mint a jövő munkavállalói című előadásában. Puszti Tibor, a BAMKH Munkavédelmi Felügyelőség igazgatóhelyettese tájékoztatót tartott a BAMKH Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv Munkavédelmi Felügyelőségéről. Kéri Gábor, a BAMKH Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv foglalkoztatási szakértője bemutatta az RSZSZ felépítését; végül Hegyi Zsuzsa, a Magyar Turizmus Zrt. Dél-dunántúli Regionális Marketing igazgatója röviden ismertette a Helyi termék kísérleti programot. A fórum dokumentációja elérhető a www.pecspaktum.hu honlap Rendezvények menüpontjában. 11

Álláskeresők figyelmébe A Paktum projekt közvetett célcsoportja a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő, aktív korú álláskereső és inaktív személyek. Munkatársaink 2013 januárjától 2 éven keresztül várják mindazon személyek jelentkezését, akik jelenleg munkanélküliek, de szeretnének dolgozni, illetve akik szakmát kívánnak szerezni annak érdekében, hogy javuljon elhelyezkedési esélyük. Álláskeresők számára a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont, valamint a MIOK a hátrányos helyzetű emberekért alapítvány nyújt ingyenesen elérhető szolgáltatásokat: Foglalkozási Információs Pontok működtetésével információt szolgáltatunk a munkaügyi központ szolgáltatásairól, támogatási formáiról, programjairól, képzéseiről, valamint aktuális állásajánlatairól. Tájékoztatást nyújtunk a kistérségben működő humán szolgáltató szervezetek, szociális intézmények szolgáltatásairól, a szociális ellátások legfontosabb feltételeiről, eléréséről. Irodáinkban lehetőség van a nyilvánosan elérhető formanyomtatványok beszerzésére. Az érdeklődők számára publikus számítógép/internet használatra is alkalmat biztosítunk. Komplex munkaerő-piaci szolgáltatás keretében mentori segítséget kínálunk ügyfeleink részére annak érdekében, hogy az álláskeresésben sikeresek legyenek. Célunk a munkanélküliek emberek munkavállalásának, elhelyezkedésének, képzésbe helyezésének segítése, szakképzettség megszerzése, szociális problémáik megoldásában tanácsadás és segítségnyújtás (igény és felmerülő szükséglet szerint). Szakképzések megvalósítása. 2013 áprilisától államilag elismert kőműves szakképesítés valósul meg a projekt keretében, melyre 18-24 év közötti fiatalok jelentkezhettek. Lehetőség van továbbá egyéni OKJ-s képzések finanszírozása is (összesen 10 fő részére). A munkaerő-piaci re/integrációt segítő csoportos fejlesztések szintén a sikeres munkavállaláshoz szükséges készségek kifejlesztését szolgálják. A projekt során motivációs, aktivizáló és álláskeresési technikák tréningeken vehetnek részt az érdeklődők. Vállalkozóvá válás ismeretek tréning szervezése nőknek. A képzés célja a résztvevők számára olyan ismeretek nyújtása és készségek megalapozása, fejlesztése, amelyek révén képessé válnak saját vállalkozás létrehozására, működtetésére, illetve más vállalkozási formákban történő szakszerű tevékenykedésre. Álláskeresők teaháza önsegítő csoport, és közösségi programok szervezése. Szakemberek vezetésével havonta kerülnek megrendezésre teaházaink, melynek célja a tagok informális tapasztalatcseréje és a közös álláskeresés elősegítése. A Forrásközpont által kínált ingyenesek szolgáltatások Pécsett, a Megye u. 20. szám alatti DDOP pályázatból felújított - KÖSZ irodában érhetőek el hétköznaponként 9-15 óra között. Szintén ezen a helyszínen vehető igénybe csütörtökönként 15:30-18:00 óra között az Egyensúlyban Élni Egyesület lakhatást elősegítő, adósságkezelési és általános szociális tanácsadása. Kérjük, hogy az ügyfélfogadás zavartalan biztosítása érdekében előzetesen 12

időpont egyeztetés történjen, Csiszár Tamás munkaerő-piaci mentor a 72/514-100-as telefonszámon várja az érdeklődőket! Beszámoló a DDRFK kapcsolódó projektjéről: GPS Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006 A projekt megvalósítói: Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Szolgáltató Nonprofit Kft. (DDRFK NKft.), Pécs Centar za poduzetnistvo (CZP), Eszék Társult Partnerek: BAMKH Pécsi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Központja, Pécs Projekt időszak: 2013. március 1. 2014. június 30. A projekt háttere: A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont sikeresen megvalósított SANSZ esélyegyenlőségi programjának, IPA Co-OP programjának, valamint 15 éves munkaerő-piaci tapasztalatának felhasználásával terveztük meg a horvát-magyar határon átnyúló együttműködésben magvalósuló programunkat. A projekt célja a munkaerő-piaci mobilitás elősegítése a munkaerő-piaci tájékozatlanság és információhiány mérséklésével, a munkanélküliség csökkentésében érdekelt szervezetek közti kooperáció elősegítésével, továbbá a vállalkozások információhiányának mérséklése, szemléletformálás, új információs technológiák alkalmazása. A munkaerő-piaci szereplők közti horvát-magyar kapcsolatok élénkítése. Befogadó társadalmi szemlélet kialakítása és az esélyegyenlőség előmozdítása. A tervezett komplex és integrált szolgáltatási modell célja: Komplex és integrált szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató iroda működtetése, öninformációs állomás működtetésével, adatbázis kialakításával, információnyújtással és tanácsadói tevékenységgel mind az álláskeresők, mind a nonprofit szervezetek, mind a vállalkozások számára. A munkanélküliek öninformációs képességének növelése a tájékozottság és önálló álláskeresés érdekében, melynek eredményeként megismerik mobilitási lehetőségeiket. A foglalkoztathatóság javítása, kompetenciafejlesztés a munkanélküliek önálló álláskeresése és mobilitása érdekében. Térségi határon átnyúló kooperációs készség növelése a célterületen belül működő vállalkozások és a munkanélküliség csökkentésében érdekelt nonprofit szervezetek között. 13

A munkanélküliség csökkentésében érdekelt szervezetek között, egymás tevékenységének, problémáinak és jó gyakorlatainak megismerésével, új együttműködések kialakítása. A vállalkozások tájékozottságának növelése, vállalkozásfejlesztés, befogadóbb szemlélet kialakítása és közös vállalkozások kialakítása. Célcsoportok: Közvetlen célcsoportok: 1. Munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűnek számító munkanélküliek /megváltozott munkaképességűek, (alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, nők, romák, 45 év felettiek). A munkaerő-piacról történő kizárással helyzetük sokat romlott, melynek oka a képzettség, a magabiztosság és az információk hiánya, ami miatt a munkaerő-piaci keresletre is képtelenek reagálni. 2. Non-profit szervezetek, akik a munkanélküliség csökkentésében érdekeltek. A fejleszteni kívánt funkciók: alacsony érdek-befolyásolási képesség, fejletlen együttműködési képesség, forrás és információhiány. 3. Vállalkozások, melyek fejlesztésre váró funkciói a következők: a kis és középvállalkozások túlsúlya, gyenge adaptációs képesség, tőke és információhiány és a vállalkozók/munkáltatók kedvezőtlen hozzáállása a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához, amely információáramlással enyhíthető lenne. Közvetett célcsoport a munkanélküliek mikro és makro környezete. Határon átnyúló jelleg: A program tevékenységei hozzájárulnak a két ország munkaerő-piaci szereplőinek együttműködéséhez, a munkaerő mobilitásához. Az új együttműködések, jó gyakorlatok átadása, újabb közös projektek, közös vállalkozások létrehozása segít a horvát partnerek EU-s csatlakozását és a hosszú távú fenntarthatóságot. Nyitókonferencia 14

A projekt hivatalos nyitókonferenciájára 2013. április 25-én került sor, Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának épületében, melyen a vezető partner (DDRFK NKft.), a projektpartner (CZP - Vállalkozói Központ) és számos egyéb partnerszervezet képviseltette magát, köztük a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Horvát- Magyar Tagozata és a Baranya Megyei Horvát Önkormányzat. A konferenciát Ljiljana Pancirov a Horvát Köztársaság főkonzulja nyitotta meg, majd a következő témák kerültek bemutatásra: A GPS projekt bemutatása - Gyurokné dr. Bódi Csilla, projektvezető, DDRFK A horvát partnerszervezet bemutatkozása- Marko Knezovic, Vállalkozói központ, Eszék A horvát-magyar határon átnyúló munkaerő-piaci mobilitás jellemzői- Dr.habil.Juhász Gábor,Ph.D.,egyetemi docens, PTE BTK A vállalkozási tevékenység Horvátországban - Nina Markovic, Vállalkozói Központ, Eszék Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Horvát-Magyar Tagozatának bemutatása /célok, tevékenységek, eredmények/- Ena Obradović, tagozatvezető, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Horvát-Magyar Tagozata A projekt szolgáltatásai -Munkaerő-piaci információnyújtás és tanácsadás munkavállalóknak, munkáltatóknak, civil és nonprofit szervezeteknek. Ügyfélfogadás: BaMKH Munkaügyi Kirendeltség, 7621 Zrínyi u. 11. földszint H: 8.00-12.00 15

DDRFK Np. Kft. 7621 Pécs, Megye u. 20. 2. emelet K-P: 9.00-12.00 -A projekt fejlesztés alatt álló, akadálymentes honlapján a munkavállalók, munkáltatók, civil és nonprofit szervezetek információs adatbázisokat találhatnak a munkaerő-piaci, képzési, vállalkozással és pályázatokkal kapcsolatos kérdéseik megválaszolására. A tervezett főbb tevékenységek a vállalt célok teljesítéséhez: Akadálymentes szolgáltató iroda és öninformációs rendszer kialakítása Pécsett és Eszéken. Adatgyűjtés, információnyújtás munkanélkülieknek kiadványban és elektronikusan (nonprofit szolgáltatók, atipikus munkák, munkaerő-kölcsönzők, álláslehetőségek, EURES), valamint személyesen (pl. információs felület). Nonprofit szervezeteknek web felületen adatbázis létrehozása, elektronikus hírlevél negyedévente (pályázatfigyelés, jogszabályi változások, projektek, jó gyakorlatok, környezeti fenntarthatóság). Vállalkozások tájékoztatása web-oldalon és hírlevélben. Munkanélküliek számára információnyújtás a szolgáltató irodákban, összesen 640-640 ügyfélnek. Személyre szabott tanácsadás munkanélkülieknek a foglalkoztathatóság javítása érdekében, nonprofit szervezeteknek és munkáltatóknak (pl. vállalkozásfejlesztés, környezettudatos szemlélet, esélyegyenlőség, pályázati lehetőségek témakörben) szakértők bevonásával. Az egyénre szabott tanácsadást 250-250 főnek nyújtjuk, melynek min. 50%-a munkanélküli. Számítástechnikai alapismeretek képzést szervezünk a határ mindkét oldalán, összesen 40 munkanélkülinek, a digitális írástudás fejlesztése, az önálló álláskeresés és tájékozódás érdekében. Pályázat és projektmenedzsment e-learning képzést biztosítunk 10-10 nonprofit szervezet számára. Szakmai rendezvények. Közös horvát-magyar workshopok és videokonferencia nonprofit szervezeteknek és vállalkozásoknak (szolgáltatásfejlesztés, együttműködések generálása, közös vállalkozásfejlesztés). Tanulmányút nonprofit szervezeteknek. Közös workshop (2-2 db) nonprofit szervezeteknek és vállalkozásoknak, összesen 80 fővel. 16