1. oldal Útmutató az Önadózó Cafetéria Szabályzat Minta alkalmazásához I. Mit kell tudni a Cafetéria szabályzatról? 1. Elsıként azt, hogy ilyen szabályzat megalkotása nem kötelezı tehát ha nem rendelkezik ilyennel a cég, nem követ el semmilyen jogsértést. Azonban azt is tudni kell, hogy ha nem rendelkezik a cég ilyen szabályzattal, akkor lemond a cafetéria elınyeirıl is. Cafetéria alatt a béren kívüli juttatásokat értjük, de ezen fogalmon belüli az adójogi szabályozás szerint különböztetjük meg az egyes juttatásokat. Melyek a cafetária elınyei? 2. A cafetéria elınyeként szokták említeni a törvényes adóoptimalizálás lehetıségét. 2012-re az adóköteles béren kívüli juttatások munkabérfizetéshez viszonyított adóelınye eléggé elvékonyodott, de változatlanul fennáll. A munkabér adóterheivel összehasonlítva azt lehet mondani, hogy a cafetéria juttatás után a munkáltatónak magasabb összegő adófizetési kötelezettsége van, mint a munkabér után, a 27%-os szociális hozzájárulási adóra és az 1,5%-os szakképzési hozzájárulásra figyelemmel. Azonban mégis benne van az elıny, azzal, hogy a juttatást munkavállalói oldalról nem terheli levonás szemben a bérrel tehát a munkavállaló a juttatás teljes értékéhez hozzájut. Ha összeszámítjuk a munkáltató és a munkavállaló közterhét, akkor összességében (de csak a munkavállaló miatt) az adóköteles cafetéria elınyösebb a bérnél. A cafetéria mellett szólóan ne feledkezzünk meg arról sem, hogy elég jelentıs kört képeznek az adómentesen igénybe vehetı béren kívüli juttatások is. A 2012. évi adójogszabályok tükrében jelentıs közther hárul a munkáltatóra a cafeteria juttatások esetén (az Szja törvény 70. -ban felsorolt juttatások esetében 51,17%, a béren kívüli juttatások esetében Szja törvény 71. - 30,94% a munkáltatói közteher. Azonban a munkavállalót nem terheli adófizetési kötelezettség, a juttatás teljes értékét a munkavállaló felhasználhatja. (Az adóalap a jövedelem 1,19-szerese, az adó 16 %-os szja-ból, és 10 illetve 27%-os mértékő egészségügyi hozzájárulásból áll). Ezek azért igen jelentıs közterhek, ezért a gyakorlatban érdemesebb a kisebb teherrel járó Szja tv. 71. -a szerinti béren kívőli juttatásokat, - de leginkább az adómentes juttatásokat alkalmazni. Ilyen jellemzıi folytán a munkáltatóknak elınyös lehet, ha a bérezési rendszert a cafetériára is figyelemmel alakítják ki. Ez lehet az az eszköz, amely hozzásegíti, kedvezıbb adószabályokkal ösztönzi a cégeket az átlátható, tiszta, törvényes foglalkoztatási és bérezési politika és gyakorlat kialakítására. A cefetériával ha még ezt alkalmaznák - megszüntethetı a zsebbe fizetés gyakorlata. A legális juttatások alkalmazása, az illegális juttatások mellızése biztonságosabbá teszi a cég mőködését, és az sem elhanyagolható szempont, hogy a cégvezetés és a tulajdonosok is tiszta viszonyok között végezhetik tevékenységüket. Bizonyosan hozzájárul ez a hatékonyabb mőködéshez. 3. További elınye, hogy segíti a munkavállalói hőség kialakulását. 4. A cafeteria juttatások jelentıs részében konkrétan az Szja tv. 71. -a szerinti béren kívőli juttatások vonatkozásában részesíthetı a társas vállalkozásban - nem munkaviszonyban - személyesen közremőködı tag is. 5. Nem kizárt a cafetéria juttatások körébıl a cégvezetés, illetve a tulajdonosi kör sem, amennyiben munkaviszonyban állnak (lásd még a 4. pontot is) és megfelelnek a többi munkavállalóra, vagy azok közös ismérvekkel meghatározott csoportjaira vonatkozó
2. oldal feltételeknek. Egyedileg meghatározottan azonban ık sem kaphatnak kedvezményes adózású (Szja. tv. 71. /1a/) juttatásokat. 6. Azért figyelni kell a cafetéria rendszer terheire és veszélyeire is. Egyfelıl a juttatások szabályainak megállapításában, gyakorlati alkalmazásában bizonylatolásában, nyilvántartásában szigorúan követni az adószabályok elıírásait. Egy ilyen rendszer adminisztrációja komoly többlet-feladatot jelent a könyvelık számára, ez mellett a cégnek járulékos rezsiköltségekkel is számolnia kell (pl. utalványok beszerzése stb.) Mindezeken túl a munkajogi kockázatokra is fel kell hívni a figyelmet. A cafetéria szabályzat lehetıvé teszi a kedvezıbb adózást, ugyanakkor a juttatást a munkavállaló által követelhetıvé is teszi. Ez egy általános szempont, figyelembe vétele mindenképpen indokolt. II. Milyen szabályok vonatkoznak a cafetériára? 1. Az általános, munkajogi szabályait a Munka Törvénykönyve tartalmazza. Ez szerint a munkabért - jogszabály eltérı rendelkezése hiányában - a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni, azt utalvány vagy más formában fizetni tilos. (154. /1/) E rendelkezés alapján a cafetréia szabályzatnak nem tárgya a törvény kizáró rendelkezése alapján nem lehet a munkabér. A munkabér az jár, annak mértékére, fizetésére szigorú törvényi és munakszerzdési rendelkezések irányadók. Ugyanakkor a munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását. A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerzıdés határozza meg, de a munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenıen is támogatást nyújthat. (165. ) Továbbá A munkáltató az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban tag munkavállalói tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben átvállalhatja (munkáltatói hozzájárulás). A munkáltató munkáltatói hozzájárulást azon munkavállalók részére fizethet, akik a) önkéntes nyugdíjpénztár, b) önkéntes egészségpénztár, vagy c) önkéntes önsegélyezı pénztár tagjai. /165/A. ) E rendelkezések adják a cafetéria szabályozás munkajogi alapjait. Ennek lényege, hogy munkajogi értelemben a béren kívőli juttatások ha csak hatályban kollektív szerzıdés - nem járnak nem követelhetık a munkavállalók által. Ha ellenben egy munkáltatói intézkedéssel készítünk egy ilyen cafetéria szabályzatot, akkor azok már az abban foglaltak szerint követelhetıvé válnak. Az Szja törvény pedig arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy készítsenek ilyen szabályzatot, és abban adjanak kikövetelhetı juttatásokat a munkavállalóiknak. 2. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra speciális törvényi szabályozás vonatkozik, amelyet az 1993. évi XCVI. törvény tartalmaz. Munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság, aki a pénztárral kötött szerzıdés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás). /12. (1)/ A munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati jogviszonyban) áll. A munkáltató munkavállalóként mindhárom típusú pénztárban egyidejőleg is vállalhat hozzájárulási kötelezettséget. /12. (2)/ A munkáltatói hozzájárulás lentebbi szabály kivételével - minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegő vagy a munkabérének azonos százaléka, amelyet a munkáltató köteles az alkalmazott által választott pénztártól függetlenül egységesen megállapítani. A munkáltató a hozzájárulás megállapításakor pénztártípusonként különbséget tehet. A munkabér
3. oldal százalékban meghatározott munkáltatói hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is. /12. (3)/ A munkáltató a munkáltatói hozzájárulás (3) bekezdésben meghatározott mértékétıl - az életkorral növekedı mértékben - korcsoportonként egységesen eltérhet azon alkalmazottai tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkorhatárt betöltött alkalmazottak esetében a munkáltatói hozzájárulás nem haladhatja meg a nyugdíjkorhatárt be nem töltött alkalmazottak részére megállapított munkáltatói hozzájárulást. /12. (4)/ 3. A Cafetéria szabályozás adójogi alapjai ugyanolyan lényegesek, mint a munkajogiak. Ezeket az Szja törvény 69-71. -a tartalmazzák. Ezek adójogi lényege az, hogy egyes juttatások kedvezményes adózási szabályai akkor alkalmazhatók, -ha a juttatás vagy valamennyi munkavállaló által azonos feltételekkel választható és ténylegesen is elérhetı (Szja tv. 70. /1a/ a) -vagy egy valamennyi munkavállaló által megismerhetı szabályzat nem egyénileg, hanem valamilyen normatív feltétel - munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idı, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytıl nem függı - közös ismérv alapján határozza meg. Összefoglalva: leginkább az adójogi szabályozás miatt szükséges a cafetéria szabályzat megalkotása. Az adószabályok miatt nagyon lényeges a cafetéria szabályzat munkavállalók részére történı megismerhetıvé tétele, és normatív (nem egyéni) feltételrendszerének kialakítása. III. Hogyan néz ki egy cég cafetéria rendszere? Ahhoz, hogy egy cég élni tudjon az Szja törvényben biztosított kedvezményes adózási szabályokkal, ki kell alakítania a saját cafetéria rendszerét amely az alábbi elemekbıl áll: 1. Cafetéria Szabályzat 2. A munkavállaló nyilatkozata, hogy a szabályzatban megállapított keretbıl és juttatásokból melyeket választja. 3. A munkavállaló külön nyilatkozata, hogy az egyes juttatások külön feltételeinek megfelel. 4. A juttatások munkavállalónként bizonylatolni, illetve nyilvántartani kell. Mindezek mintáit tartalmazza a Cafetéria szabályzatunk. Azonban egy ilyen cafetéria rendszer bevezetését, alkalmazását alapos és gondos elemzésnek kell megelıznie, amely alapvetıen arra kell, hogy választ adjon, hogy mit bír el a cég. IV. Cafetéria és a munkaszerzıdések viszonya Szőkebb értelemben cafetériáról az Szja tv. 71. /1a/ bekezdése vonatkozásában beszélhetünk, amikor valamennyi munkavállalónak, vagy azok meghatározott körének azonos feltételekkel és módon, ingyenesen, vagy kedvezményesen ad a cég valamilyen terméket vagy szolgáltatást. A cafetréia lényege tehát a normativítás, vagy negatívan megfogalmazva a nem egyedi meghatározottság. Ebbe a cafetáriába aztán a cég besorolhatja az Szja tv. 71. -a szerinti, vagy akár az adómentes juttatásokat is. Az adómentes juttatások (Szja. tv. 1. sz. M.) nyújtása önmagában azonban nem igényel cafetéria szabályzatot, mert az szja törvényben adómentesként meghatározott juttatások pl. cégautó magáncélú használata egyénileg, csak meghatározott személy számára is nyújtható. Ebben az esetben javasolható is, hogy inkább az egyéni munkaszerzıdésben kerüljön meghatározásra külön juttatásban a cégautó használat mert ennek adómentességét
4. oldal (szja) ez a fajta szabályozás nem érinti. Ugyanakkor ha ezt cafetéria szabályzatba foglalja a cég, megvan az esélye annak, hogy túl tág kör részévé teszi elérhetıvé és követelhetıvé - az egyébként nem szándékolt juttatást. Ez valamennyi szja mentes (Szja. tv. 1. sz. M.) juttatásra igaz. Ez újfent rávilágít a cafetéria szabályzat veszélyeire, és kockázataira indokolatlan munkaügyi jogvitákat is generálhat. V. Használati útmutató a Cafetéria minta alkalmazásához. 1. Figyelem! Ez csak egy MINTA, amely segít a saját cégre adaptálható Cafetéria Szabályzat kialakításában de változtatás nélkül NEM ALKALMAZHATÓ!. 2. Ez a minta tartalmazza felsorolja - a legfontosabb cafetérai elemeket azonban ezekbıl a cégvezetésnek KI KELL VÁLOGATNIA azokat, amelyeket a cég teherbíró képességére figyelemmel alkalmazhatónak lát. Ezen munka elvégzése nem takarítható meg. A lényeg az, csak azokat a juttatásokat hagyjuk meg e mintából, amelyeket valóban alkalmazni is kívánunk a többit töröljük ki. Azokat az elemeket hagyjuk meg és olyan mértékben, amelyek juttatását és közterheinek fizetését a cég még elbírja, és amelyek a munkavállalók számára is gyakorlati értékkel bírnak. Ebben a rostálásban a minta azzal segít, hogy minden juttatási elem mellett feltünteti a munkáltató által fizetendı közteher mértékét. Természetesen a saját szabályzatba itt nem említett juttatási elemek is felvehetık, amelyek adózására ha nincs külön adómentességi szabály, akkor általánosságban az 51,17 % adókulccsal kell számolni. 3. A szabályzat minta a juttatások értékét nettó összegben tartalmazza, a cég teherbíró képességének mérlegelésekor számolni kell még ezeken túl a fizetendı közterhekkel is. Lehetséges egy olyan szabályozási módszer is, hogy az éves keret és az egyes juttatások bruttó módon kerülnek megállapítása, amikor ezek már a fizetendı közterhek értékét is magukba foglalják. 4. A Szabályzat minta aktualizálásához elıször tekintse át a szabályzat felépítését: I. FEJEZET - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK II. FEJEZET - A JUTTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK ÉS ELSZÁMOLÁSÁNAK RENDJE III. FEJEZET - VALAMENNYI MUNKAVÁLLALÓT MEGILLETİ JUTTATÁSOK IV. FEJEZET - NORMATÍV FELTÉTELHEZ KÖTÖTT JUTTATÁSOK VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Valamennyi fejezetet át kell vizsgálni, és a helyi sajátosságokhoz kell igazítani, de különösen a III. és IV. fejezet szorul tételes felülvizsgálatra. A keret, illetve az egyes juttatások értékének meghatározásakor a törvényben írt maximális értékeket nem feltétlenül kell kitölteni, annál kevesebb is megállapítható. Lényeges szabály, hogy amennyiben az egyes béren kívőli juttatások tényleges értéke meghaladja a törvényben meghatározott értékeket, a juttatás már nem adózhat kedvezményesen. (Szja tv. 70. /4/). A kedvezıbb adózás kisebb teher a cégnek, ennek a követelménynek az Szja tv. 70. szerinti egyes meghatározott juttatásokkal szemben a 71. szerinti béren kívőli juttatások felelnek meg. Ehhez képest pedig az adómentes (Szja. tv. 1. sz. M.) juttatások alkalmazása és választhatóvá tétele a legoptimálisabb, mert ezeknél szja és eho fizetési kötelezettség sem terheli a munkáltatót. Ezeket az egyes elemeknél a szabályzat mintában külön is jelöljük. Az adóoptimalizálás igen lényeges szempont a cafetériánál, ezért javasolható nem jogellenes az a megoldás, hogy a munkavállalók az adómentes (Szja. tv. 1. sz. M.), vagy a kedvezményesebb adózású (Szja tv. 71. ) juttatásokat választhatják a cafetéria keretük terhére. Az sem jogellenes megoldás, ha az adómentes (Szja. tv. 1. sz. M.), és kedvezményes adózású (Szja tv. 71. ) juttatásokat a munkáltató nem biztosítja valamennyi munkavállalójának, hanem csak a normatív feltételeknek megfelelı munkavállalóknak.
5. oldal Így az is lehetséges, hogy a szabályzat minta III. fejezetét az adaptálás során elhagyják, pontosabban az ez alatti tételeket besoroljuk a IV. fejezet alá. Amennyiben a béren kívőli juttatások (Szja tv. 71. ) együttes értéke munkavállalónként az 500.000,-Ft éves keretösszeget (illetve a jogviszonyban töltött napokkal arányos részét) meghaladja, a meghaladó rész már nem kedvezményesen, hanem az egyes meghatározott juttatások (Szja. tv. 70. ) szabályai szerint adózik (Szja tv. 70. /4/). 5. A Szabályzat mintában piros színnel jelöltük a konkrétan felülviszgálandó, vagy kihúzásra váró, vagy meghagyandó részeket. 6. A Szabályzatban kék színnel jelöltük a felülvizsgálandó és eldöntendı értékhatárokat, és jogosultsági feltételeket. Az egyes juttatások a mindenkinek járó juttatások kategóriájából átsorolhatók a normatív feltétel szerinti jogosultakhoz, és viszont. A személyi kört, azaz a jogosultsági feltételeket Ön határozza meg egy a lényegi, hogy a juttatások meghatározása nem lehet egyéni, személyre szabott. Dr. Szabó Tibor