A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely
Vállalkozni vidéken- a kihívás Piacok hiánya, nehéz és költséges hozzáférés A képzett, és modern eszközökkel motiválható munkaerő hiánya Tőke hiány Korszerű technológiai és piaci tudás hiánya Hagyományos tudás és gazdálkodási formák maradványai Elnéptelenedés, elöregedés Individualizmus és versengés előretörése A fogyasztói modell térhódítása
A rejtett tartalékok Természeti erőforrások, biódiverzitás Közösségi bizalom, kiscsoportos lojalitás, társadalmi tőke Együttműködési hagyományok emléke (kaláka, szövetkezetek)
Az esély: Élhető vidék, az új paradigma a vidékfejlesztésben A vidék felértékelődik, mint az ember számára fontos élettér, mint nélkülözhetetlen környezeti és természeti tényezők (biódiverzitás, levegő, ivóvíz, klímaszabályzás, alternatív energia) fenntartható módon való előállításának helye. A vidék élhetősége érdekében szükséges az életminőség és a jövedelem generáló képesség növelése. A vidékfejlesztés a természet, gazdaság, társadalom fenntartható integrációjának keretei közt történik. A falu és város együttműködése szükséges az élet számára nélkülözhetetlen feltételek biztosításában. Átállás a győztes győztes játékhelyzetre a vidék, város viszonylatában.
Dilemma? Életszerű vs. versenyképes
A közösségi vállalkozás fogalma 1. Olyan sajátos vállalkozási forma, amely esetén a helyi közösség együttesen létrehozza a vállalkozást, annak infrastruktúráját (a mi esetünkben a gyümölcsfeldolgozó manufaktúrát, melynek létesítésében a helyi közösség képviseletében a helyi önkormányzat biztosította a felújított épületet, a Civitas Alapítvány a felszerelést), és közösen vállalkozva működteti azt, annak érdekében, hogy sajátos közösségi haszonra tegyen szert. Ezáltal a közösség, egyben vállalkozás és vállalkozó is. Olyan vállalkozást hoz létre, amely a helyi közösségbe beágyazottan és nem attól elkülönítve működik. Ana Maria Paredo, James J. Chrisman, Toward a Theory of Community-Based Enterprise, Academy of Management Journal, 31 (2), http://ssm.com/abstract=1190122
A közösségi vállalkozás fogalma 2. A közösségi orientáció. A közösségi vállalkozások szoros kapcsolatban állnak a közösségekkel, amelyekben létrejöttek. A közösség számára hasznosnak megítélt tevékenységekkel foglalkoznak, és szabadon (vagy jutányos áron) használható gazdasági infrastruktúrát biztosítanak a közösség tagjai számára. A beágyazottság, és a társadalmi tőke. A közösség belső kapcsolatrendszere, a rokoni, baráti és kölcsönös segítséget nyújtó szálak mentén font hálózat tartja fenn a vállalkozást. A megoldások a problémákra ebből a hálózatból adódnak. A hagyományos tudás, és társadalmi innováció. Közösségi vállalkozást sikeresen csakis valamilyen a közösségben meglévő tudásra lehet alapozni. A hagyományos gyümölcsök termesztése és azok feldolgozása évszázados tapasztalaton és nemzedékről, nemzedékre átadott tudáson alapul. Ezt a tudást szakmai oktatás egészítette ki, hozta naprakész állapotra. A termékek piaci értékesítése által megkövetelt csomagolás, és marketing tevékenység a közösség számára új, maga a manufaktúra, a benne lévő modern felszereléssel és a használat során kötelezően alkalmazott higiéniai eljárások, mind - mind társadalmi innovációnak számítottak. A közösség folyamatosan tanul, és ez által alkalmazkodik az elvárásokhoz.
A szövetkezet A szövetkezeti mozgalomnak főfeladata a gazdasági élet területén jelentkezik, s ez abban áll, hogy összegyűjtse, megsokszorozza és felfokozza a kisebb gazdasági tényezők erejét, növelje jelentőségüket a gazdasági életben s bizonyos mérvű önállóságot és védelmet biztosítson számukra a gazdasági élet hatalmasságaival szemben. Petrovay Tibor Szövetkezetek Erdélyben és Európában, RMKT, Kolozsvár, 2007
A Székelygyümölcs modell
A Székelygyümölcs modell elemei A hagyományos gyümölcsfajták Képzett gazdák (szakmai tanfolyam, csapatépítés) A helyi közösség, gazda - asszonyok A helyi önkormányzat Az Egyesület A médiumok (közösségi nyilvánosság) Piac, résmarketing (niche markets)
Miért egyesület és nem szövetkezet? A székely kultúra (individualista, kiscsoportos lojalitás) A szocializmus emléke, volt Kollektív gazdaságok rémképe Az új szövetkezeti törvény Romániában Az egyesületekre és alapítványokra vonatkozó törvény lehetőségei Az élénk civil társadalom a rendszerváltás után
A közösségi vállalkozás gazdálkodási modellje közösség gyümölcsök Gazdák munkája Hagyományos tudás Technológiai infrastruktúra termékek innováció piacok
A manufaktúra
Eredmények 2010 350 gazda dolgozta fel saját termését 80.000 l alma és körte - lé 17.000 üveg lekvár kb. 180 tonna feldolgozott gyümölcs
Következtetés A vállalkozás komplex, folyamatos odafigyelést igényel, nem csak a menedzsment részéről. Sajátos menedzsment és pénzügyi könyvelés. Kapcsolat a hatóságokkal. A közösségi kapcsolatok ápolása folyamatos kell, hogy legyen (érdek konfliktusok kezelése). Más természeti erőforrásra is alkalmazható (erdei gyümölcsök, tej, hús). Más szervezeti forma is lehetséges, pld. szövetkezet
Köszönöm megtisztelő figyelmüket