Közösségi vállalkozás, vállalkozó közösség

Átírás

1 20 civil fórum Közösségi vállalkozás, vállalkozó közösség Vidéki közösségek gazdasági trendek A világ szegényeinek hetvenöt százaléka vidéken él. Napjainkban, ha vidékről, vidéki életről beszélgetnek az emberek, többnyire panaszáradat, negatív érzelmek törnek fel. A hajdani élet gazdagságának nosztalgikus felidézése mellett, az elnéptelenedés, elöregedés, a költséges élet, a rossz állapotban lévő hiányos infrastruktúra, a magas adók által kiváltott keserűség az uralkodó érzés. Ez nem volt mindig így. A vidék elszegényedése elválaszthatatlan a modernizáció folyamatától, a modern, profit-maximalizálásra törekvő globális gazdaság kialakulásától. A modernizáció vesztesei a vidéki közösségek lettek. Mindenütt a fejlett világban az urbanizáció és iparosítás számára az olcsó munkaerőt és a természeti erőforrásokat a falvak biztosították. Ezáltal a falvak közösségei elveszítették az addig fenntartható hagyományos életformájukhoz szükséges emberi munkaerőt. A modern fogyasztói társadalom által keltett vágyak kielégítésére szükséges pénz előállítására az alacsony hatékonyságú vidéki gazdaság nem képes. A piacok a városon vannak, és a város visszaél a vásárlási erejével, a vidékről származó áru leértékelésével szerez nagy profitot. A modernizációs paradigma zéróösszegű játékban szembeállította egymással a falut és a várost. Amit a város hatékonyságban, gazdagságban és kényelemben, egyszóval életminőségben nyert a fejlődés során, azt a falu elveszítette. Nagyon jól tükrözi ezt a szemléletet a falu gyakran olyan településként való meghatározása, ami nem város. A vidék elszegényedésének oka tulajdonképpen a vidéki gazdálkodás alkalmazkodási képtelensége a modern piacgazdaság feltételrendszeréhez. Ha végiggondoljuk a különböző... a vidéki gazdaság nem lehet és nem is kell, hogy versenyképes legyen a városi gazdasággal. A vidéket megfelelő gazdaságpolitikákkal védelmezni kell a globális gazdasági versenytől. vidéki modernizációs elképzeléseket, amelyek napvilágot láttak a tizenkilencedik és huszadik században, arra a következtetésre jutunk, hogy ezek szinte kivétel nélkül a falusi életforma többé-kevésbé burkolt felszámolására törekedtek. A fejlesztési folyamatok és politikák olyan elemi erővel hatottak a hagyományőrző falusi közösségekre, hogy nem csoda, hogy az egyetlen válasz az önfeladás és a városra való menekülés áradata volt. Még ma is megdöbbentő számomra, amint falun élő és gazdálkodó nagyszüleink idején leértékelődött a földműves, állattartó életforma, és állandóan azt kellett hallgatnia szüleinknek, hogy el kell menni faluról, ahhoz hogy élni lehessen. A tanulj fiam, hogy városon legyen munkád volt az egyetlen stratégia. Többször feltör belőlem a kérdés, hogy miért nem a tanulj fiam, és fejleszd az itthoni gazdaságunkat volt a választott út? A falusi élet miért lett eleve a modernizáció lehetetlen terepe? Vagy miért tekintették annak? Hogyan lett ez a nézet a domináns a falu-város szembeállításában? Pár éve fejlesztek vidéki környezetben gazdaságot, életet. Egyre erősebb a meggyőződésem, hogy az urbanizációban és gyors iparosításban érdekelt önös érdekek vezérelték a folyamatokat ebbe a nem természetes irányba. Következetes vidék elleni politikák eredményét láthatjuk ma. Ezek a politikák és folyamatok töretlenül hatnak ma is. Mi lett volna, mi lehetne még ma is a természetes irány? Mindenekelőtt építeni a már létező gazdasági és társadalmi tőkére, a felépített gazdasági épületekre, a helyi közösségekre és az évszázadok óta felhalmozott tudásra. Tudományos kutatás és oktatás révén növelni a falusi gazdaság hatékonyságát és az emberek szervezettségét. Mindezt úgy, hogy közben megőrizzük az ember és a természet közti ökológiai együttműködés egyensúlyát. Olyan közpolitikákat megfogalmazni és közberuházásokat elvégezni, amelyek növelik a vidék megtartóképességét, motiválják az embereket a fejlesztésre a saját természetes életkörülményeik közt. Infrastruktúrát lehetett volna, lehet vidéken fejleszteni, összhangban a természettel. A Cork-i Nyilatkozat az élhető vidékért (1996) vetette fel először a vidék felértékelődésének lehetőségét, egyben felleltározva a vidék élhetősége érdekében elvégzendő feladatokat. Először mondatott ki a konferencián, hogy a vidéki gazdaság nem lehet és nem is kell, hogy versenyképes legyen a városi gazdasággal. A vidéket megfelelő gazdaságpolitikákkal védelmezni kell a globális gazdasági versenytől. A nyilatkozat által elindított gondolkodás egy új paradigma kiteljesedéséhez vezetett, amely talán az EU következő programozási időszakában, között érvényesülő agrár- és vidékfejlesztési programjában már jelentős mértékben érvényesülni fog. Az új paradigma meghatározó elemei röviden 1. A vidék felértékelődik mint az ember számára fontos élettér, mint nélkülözhetetlen környezeti és természeti tényezők (biodiverzitás, levegő, ivóvíz, klímaszabályozás, alternatív energia) fenntartható módon való előállításának helye. 2. A vidék élhetősége érdekében szükséges az életminőség és a jövedelem-generáló képesség növelése. 3. A vidékfejlesztés a természet, gazdaság, társadalom fenntartható integrációjának keretei közt történik. 4. A falu és város együttműködése szükséges az élet számára nélkülözhetetlen feltételek biztosításában. Át állás a győztes-győztes játékhelyzetre a vidék-város viszonylatában.

2 Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák 21 Pozitív megközelítés szükséges ahhoz, hogy a többszörösen hátrányos helyzetbe hozott vidéken emberhez méltó életet teremtsünk. Ehhez mindenekelőtt szeretni kell a vidéket, és hinni benne, hogy a szükséges áldozat hosszú távon nem lesz hiábavaló, és meghozza gyümölcsét: az ember és a természet harmonikus, fenntartható ökológiai egységét. A vidék lehetőségei és előnyei A vidék lehetőségeire gondolva mindenekelőtt azokból az előnyökből lehet kiindulni, amelyek a vidéket meghatározó jellegéből fakadnak. Mindenekelőtt a természetközelségre gondolok. Arra a nem kellőképpen értékelt előnyre, hogy jelentős természeti erőforrások közvetlen (szállítási költségek nélkül) állnak rendelkezésre vidéken. Ez a lokalitást hozza vissza a gazdaságba, amikor a globális gazdaság hatalmas szállítási igénye és a kőolaj árának a szűkösség és a magas kereslet okozta rohamos áremelkedése miatt már nem érdemes, vagy nem lehetséges például élelmiszereket vagy építkezési anyagokat nagy távolságról beszerezni. Az átfordulás akkor következik be a globálisból a lokálisba, amikor a tömegtermelés méretgazdaságosságából fakadó fajlagos nyereségnövekedést elviszi a szállítási költség. A másik erőforrás vidéken a társadalmi tőke. Az emberek közti bizalmi háló, a helyi közösségek, család és rokoni szálak. A modernizáció, az önös érdek érvényesítése kikezdte a társadalom közösségi szövetét, de vidéken még mindig jobb a helyzet, mint a nagyvárosokban, ahol az elidegenedés már embertelen viszonyokat teremtett. Észnél kell lennünk! A gazdasági folyamatok a helyi termékek és helyi piacok fejlődése irányába hatnak. A globális kereskedők azonban mindent megtesznek annak érdekében, hogy hatalmas gazdasági erejükkel, ameddig még lehet, a helyi Pozitív megközelítés szükséges ahhoz, hogy a többszörösen hátrányos helyzetbe hozott vidéken emberhez méltó életet teremtsünk. Ehhez mindenekelőtt szeretni kell a vidéket, és hinni benne, hogy a szükséges áldozat hosszú távon nem lesz hiábavaló. termelést megfojtsák. Ez a jelenség tetten érhető a zöldség és gyümölcs esetén, amikor a szezonális jelleget kihasználva már kora tavasszal spanyol, görög vagy török áruk lepik el az üzleteink polcait, még olcsón. A helyi termelő látva ezt és az árakat, felhagy a termeléssel, mert nem bírja az árversenyt. Amikor majd nem lesz helyi termelő, akkor a globális kereskedők felemelhetik az árakat a csillagos égig, mert úgyis megvásároljuk az iráni zöldséget, amikor már sajátunk nem lesz. Ha van helyi termék, az előbb-utóbb a szállítási költségek miatt olcsóbb lesz, mint a globális kínálat. A minőségi különbségekről és az élelmiszerbiztonsági követelmények teljesíthetőségéről még nem is beszéltem. Az nyilvánvaló, hogy a helyi termelő friss terméke magasabb minőségű, mint a messziről importált áru. Az ismert helyi termelőtől biztonságosan vásárolhatok, hiszen ha bármi gond is történik, azonnal vissza tudom keresni a forrását, nem úgy, mint a szerencsétlenül járt e-coli-val megfertőzött németek. Ez a verseny megnyerhető a helyiek szá mára. Azzal a feltétel lel, hogy legyenek he lyi termelők. Az áldozathozatal a vásárló részéről akkor segíthet, hogy ha a vásárló hajlandó megfizetni a felárat a helyi termelőnek, illetve nem vásárol, amikor nincsen helyi kínálat. Ezzel a tudatos fogyasztói magatartásával elbátortalanítja a globális kereskedőt és bátorítja a helyi termelőt. A helyi termelő jövedelme közvetetten a helyi közösség javát szolgálja, míg a globális kereskedő jövedelmét kiviszi a térségből. Egy működő jó példa a közösségi vállalkozásra A Civitas Alapítvány 1 építve munkatársai több éves közösségfejlesztői 1) tapasztalatára az udvarhelyszéki helyi gyümölcstermesztők megtartása és támogatása céljából kifejlesztett egy közösségi vállalkozást, mely jó példa lehet hasonló helyi gazdaságfejlesztések számára. A modell ugyanakkor megoldást is nyújt az új vidékfejlesztési paradigmában történő gazdaságfejlesztésre. A Hagyományaink gyümölcsei Frutrad (Fruits of tradition) 2 projekt keretében közösségalapú gazdaságfejlesztési modell született. A projektben részt vevő partnerek kidolgozták, és a gyakorlatban kivitelezték a közösségi vállalkozás elméleti, képzési és megvalósítási koncepcióját. Farkaslaka községben, a helyi önkormányzattal együttműködve létrejött közösségi vállalkozásként az udvarhelyszéki gyümölcstermesztőket tömörítő Székelygyümölcs Egyesület felügyelete alatt működő gyümölcsfeldolgozó manufaktúra. Közösségi vállalkozás megoldás a vidék gazdasági problémáira A gyümölcsfeldolgozó vállalkozás példáján az alábbiakban ismertetem a közösségi vállalkozás fogalmát, és bemutatom azokat a közgazdaságtudomány számára is értelmezhető ismérveket, melyek alapján elmondható, hogy a közösségi vállalkozás sikeresen megadja a választ a vidéki gazdaság fentebb említett problémáira, a hatékonyság és versenyképesség kihívásaira. A közgaz daságtudo mány az alábbi meg ha tározást dol goz ta ki a közösségi vál lal ko zásra (an go lul, Com mu - nity-ba sed En terprise, CBE) 3 : olyan sajátos vállalkozási forma, amely ese tén a helyi közösség együttesen lét - rehozza a vállalkozást, annak infrastruktúráját (a mi esetünkben a gyümölcsfeldolgozó manu faktúrát, melynek létesítésében a helyi közösség képviseletében a helyi önkormányzat biz- 2) A Frutrad projekt a Civitas Alapítvány vezetésével, a norvég kormány támogatásával jött létre között. Lásd bővebben: 3) Ana Maria Paredo, James J. Chrisman, Toward a Theory of Community-Based Enterprise, Academy of Management Journal, 31 (2), ssm.com/abstract=

3 22 civil fórum tosította a felújított épületet, a Civitas Alapítvány a felszerelést), és közösen vállalkozva működteti azt, annak érdekében, hogy sajátos közösségi haszonra tegyen szert. Ezáltal a közösség egyben vállalkozás és vállalkozó is. Olyan vállalkozást hoz létre, amely a helyi közösségbe beágyazottan és nem attól elkülönítve működik. A gyümölcsfeldolgozó manufaktúrát az udvarhelyszéki hagyományos gyümölcstermesztőket tömörítő Székelygyümölcs Egyesület működteti. Az egyesület biztosítja a manufaktúra beágyazottságát a helyi közösségbe. Könczey Elemér rajza Szöveg nélkül miatt nem tudja megfizetni az élelem kereskedelmi árát. A legutóbb kialakult pénzügyi, majd gazdasági válság számomra elég meggyőzően bizonyította, hogy a profit mindenáron való maximalizálása erkölcsileg nem helyes magatartás, és nem elegendő szabályozás a javak optimális elosztása számára. A legnagyobb profitot a szűkösen rendelkezésre álló javak forgalmazásából lehet megvalósítani. Ezért a mai gazdaság arra törekszik, hogy lehetőleg minden általa forgalmazott jószág szűkösen álljon rendelkezésre, vagy legalább a szűkösség látszatát, illúzióját teremtse meg. A profitmaximalizáló gazdaságnak nem érdeke a jólét, vagy a bőség megteremtése. Ezért azokat a vásárlói magatartásokat támogatja, amelyek a fogyasztás növelését eredményezik, ezzel is növelve a szűkösséget. Az erkölcsileg helyes mértéktartás, a szükségletek által vezérelt magatartás már most is sok esetben bőséget hozna, amennyiben a tudatos, önkorlátozó magatartás lenne a meghatározó, és nem a fogyasztás minden áron való hajszolása. Elfogadhatónak tartanám bizonyos javak esetén azokat az emberiség fennmaradásának érdekében kivonni a szabad verseny feltételei közül, és akár állami ellenőrzés alatt az áraikat és a megvalósítható profitot hatóságilag ellenőrizni, illetve korlátozni. Hagyományos társadalom esetén az egyéni és közösségi szükségletek kielégítése közvetlenül a családi gazdaságban, önfenntartó módon történt. A modernizáció során a szakosodás és a vele járó hatékonyságnövekedés lehetővé tette a felesleg képződését, amit a kereskedelem áruforgalom formájában a piacokon keresztül bevitt a pénz által közvetített csere folyamatába. Az egyén és a család számára elérhető erőforrások átalakítása szükségleteket kielégíteni képes termékké mindig is vállalkozás volt. A hagyományos vállalkozásokat elsősorban a szükséglet kielégítése vezérelte. A felesleg után keletkezett haszon másodlagos volt. A modern kapitalista gazdaságban azonban a vállalkozások mozgatórugója a minél nagyobb megvalósítható profit lett. A termék előállításának motivációját a piaci kereslet és a piacon kialakult árviszonyok határozzák meg. Ezzel el is jutottunk a vidéki környezetben működtetett vállalkozások egyik alapkérdéséhez. Mi történik akkor, amikor létezik a szükséglet (pl. éhség, szomjúhozás, vagy biztonság, tiszta környezet szüksége), és azt nem lehet profitot hozó tevékenységgel kielégíteni? A modern gazdaság válasza erre a kérdésre az, hogy akkor annak a szükségletnek a kielégítése nem a gazdaság feladata, hanem az állam, vagy a civil szervezetek dolga. Illetve, ha valaki más profitot hozóan képes azt a bizonyos szükségletet kielégítő árut előállítani, akkor azt neki kell megtennie, és a többi szükségletet élvező a piacon megvásárolhatja a terméket. Igen ám, de a gazdasági szféra logikája szerint mindenki kizárható annak a szükségletnek a kielégítésétől, amelyikért nem hajlandó, vagy nem képes fizetni (kivételt képeznek a közjavak). Ez mind rendben lenne, ha nem olyan szükségletekről lenne szó, mint például az élelem vagy ivóvíz, amelyek az élet számára nélkülözhetetlenek, és közgazdasági értelmezés szerint nem minősülnek közjavaknak. Ezzel el is jutottunk a globális gazdaság felháborító ellentmondásához: amikor élelmiszerfelesleg, többlettermelés van a gazdag országokban, a világ jelentős része éhezik, mert a szegénység Elszegényedett és tőkehiányos térségekben mint amilyen a világ nagy része, beleértve a Székelyföldet is a szabadversenyes piacgazdaság nem mű ködik kielégítően. Szá - mos szükséglet ki elé gítetlen marad, mert sem a gazdaság, sem az állam, vagy a civil szervezetek nem képesek ezek kielégítésére elegendő erőforrást biztosítani, hogy azokat a termékeket a globális piacról beszerezzék és alacsonyabb áron vagy ingyen szétoszszák a szükséget szenvedők közt. A termelők meg nem hajlandók a felesleget sem a piaci ár alatt adományozni, hogy ne rontsák a kereslet-kínálat törvénye által kialakított magas árakat. A megoldás megtalálásához vissza kell, hogy térjünk a közösségi vállalkozás fogalmához, és pár gondolat erejéig megvizsgáljuk, hogy milyen tényezők alakítják a vállalkozások életét?

4 Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák 23 Egy vállalkozó döntését, hogy ő vállalkozó legyen, három tényezőcsoport együttes hatása befolyásolja: 1. az egyéni adottságok, szakmai és vállalkozói képes ségek, a személyes motiváció, el hi va tottság; 2. a gazdaság intézményi, jogi és makrogazdasági feltételei, amelyek adottak, és külső, objektív tényezőknek tekinthetőek egy adott ország, térség vagy közösség esetében; 3. a közösségben lé tező vállalkozói tevékenység mennyisége és minősége, illetve annak észlelése a vállalkozó által vállalkozóbarát kultúrával rendelkező közösségekben, ahol hagyománya van a vállalkozásnak és sok a vállalkozó, könnyebb vállalkozni. Nehéz gazdasági helyzetben vagy válságos időszakokban lévő közösségekben is lehet erős vállalkozói kedv, éppen a túlélés biztosítása érdekében. A vállalkozók a nehéz helyzetben is megtalálják a lehetőségeket és az erőforrásokat a jövő biztosítása érdekében. Ezek a vállalkozások azonban számos jellemzőjükben eltérnek a gazdag térségek vállalkozásaitól. Az alábbiakban a közösségi vállalkozások számára fontos jellemzőket ismertetem. 1. Közösségi orientáció. A közösségi vál- A közösségi vállalkozásra olyan sajátos vállalkozási forma, amely esetén a helyi közösség együttesen létrehozza a vállalkozást, annak infrastruktúráját, és közösen vállalkozva működteti azt, annak érdekében, hogy sajátos közösségi haszonra tegyen szert. lalkozások szoros kapcsolatban állnak a közösségekkel, a- melyekben létrejöttek. A közösség számára hasznosnak megítélt tevékenységekkel foglalkoznak és szabadon (vagy jutányos áron) használható gazdasági infrastruktúrát biztosítanak a közösség tagjai számára. Fontos, hogy a közösség hasznosnak ítélje meg a vállalkozás létét a maga számára. A hasznosság nem feltétlenül jövedelem formájában mérhető (habár ez is jelentős lehet). Olyan értékek érvényesítése lehet fontos a vállalkozás révén, amelyek fenntartják a közösség identitását, belső kohézióját, munkalehetőséget biztosítanak a fiataloknak, ezáltal éltetik a közösséget. A hagyományos gyümölcsöket feldolgozó manufaktúra esetén: bárki feldolgozhatja saját gyümölcsét (szabad hozzáférés), az eredmény egy részét vám formájában leadja a manufaktúrának (ebből fizetődik ki a villany, víz, csomagolóanyag és az állandó munkatársak bére), másik részét hazaviheti a gazda (ez a saját haszna, amit elfogyaszt, értékesíthet a piacon, vagy elajándékozhat, a társadalmi kapcsolatait erősítendő). A hagyományos gyümölcsösök léte olyan érték, mely meghatározza az adott helyi közösségek identitását (hagyományosan gyümölcstermesztő települések). A gondozott, életképes gyümölcsösök életerőt adnak a közösségnek is, erősítik jövőbe vetett hitüket, elkötelezettségüket a túlélés, a jövő nemzedékek iránt. A program előkészítésének jelentős része volt a közösséggel való munka és a hagyományos természeti erőforrások feltérképezése. A székely közösségek kultúrájában a közösségi orientáció bonyolult szerkezete sejlik fel az elemző számára. A nagyobb közösség iránti elkötelezettség gyenge, a székelyek individualisták és versengők. A kis közösségek iránti lojalitás azonban erőteljes. Erős a komaság intézménye, a nagy családok befolyása. A falu és a család véleménye mérvadó az élet minden kérdésében. Ezért a gyümölcsfeldolgozó vállalkozás kis települések közösségeire és az egyesületi tagok családjaira támaszkodik. Jelentős hagyománya van az önkéntes, egymást segítő kaláka munkának, mely a nem azonnal elszámolt, de a jövőben kölcsönös visszatérítésre számot tartó vállalás. Erőteljes az ajándék gazdaság (esküvők, ünnepek, megemlékezések, baráti családi látogatás), ahol nagy közösségi presztízsértéken lehet a manufaktúrában előállított gyümölcslevet vagy lekvárokat értékesíteni pénzbevétel nélkül. A közösségi vállalkozás esetén az adott közösség dönthet úgy, hogy a tevékenységet akkor is fenntartja, ha a gazdasági profit alacsony. A bevétel fedezi a költségeket, és közben hasznos és jó dolgok történnek a közösségben. A gazdasági profit kérdését és a vállalkozás versenyképességét a költségek ellenőrzésével lehet meg oldani, hiszen a bevételi lehetőségeket a piac korlátozza. Egy közösségi vállalkozás esetén a költségeket alacsonyabb szinten lehet tartani, mint egy piaci vállalkozás esetén. Az önkéntes munkával, vagy a bérpiaci ár alatti alkalmazással, a szezonális jelleg kihasználásával (amikor nincsen gyümölcs, nem dolgozik a manufaktúra), és a nem pénzbeli cserék alkalmazásával. Az alacsonyabb pénzbeli juttatások értékkiesését kompenzálja a társadalmi presztízs, illetve a hazavitt termék, ami a vállalkozáshoz tartozás velejárója. 2. Beágyazottság és társadalmi tőke. A közösségi vállalkozások igazi erejét az a társadalmilag fenntartott bizalom és biztonság jelenti, amit társadalmi tőkének nevez a szakirodalom. A közösség belső kapcsolatrendszere, a rokoni, baráti és kölcsönös segítséget nyújtó szálak mentén font hálózat tartja fenn a vállalkozást. A megoldások a problémákra ebből a hálózatból adódnak. 3. Hagyományos tudás és társadalmi innováció. Közösségi vállalkozást sikeresen csakis valamilyen a közösségben meglévő tudásra lehet alapozni. A hagyományos gyümöl- Az erkölcsileg helyes mértéktartás, a szükségletek által vezérelt magatartás már most is sok esetben bőséget hozna, amenynyiben a tudatos, önkorlátozó magatartás lenne a meghatározó, és nem a fogyasztás minden áron való hajszolása.

5 24 civil fórum Mikor indították el a vállalkozást, és milyen nehézségekkel szembesültek? Milyen változtatásokra lenne szükség egy ilyen jellegű vállalkozás hatákonyabb segítése érdekében? A kezdeményezés 2010-ben indult útjára, és az első nehézségek már a gazdasági tevékenység elindításánál jelentkeztek. Az engedélyezést végző hatóságok nagyon nehezen értették meg például, hogy miért akar egy civil szervezet gazdasági tecsök termesztése és azok feldolgozása évszázados tapasztalaton és nemzedékről nemzedékre átadott tudáson alapul. Ezt a tudást szakmai oktatás egészítette ki, hozta naprakész állapotra. A termékek piaci értékesítése által megkövetelt csomagolás és marketing tevékenység a közösség számára új, maga a manufaktúra, a benne lévő modern felszereléssel és a használat során kötelezően alkalmazott higiéniai eljárások mind-mind társadalmi innovációnak számítottak. A közösség folyamatosan tanul, és ezáltal alkalmazkodik az elvárásokhoz. Következtetésként megállapítható, hogy a közösségi vállalkozás és annak a Civitas Alapítvány által kidolgozott gyakorlati alkalmazása si keresen ötvözi a hagyományos közösségre alapozott gazdálkodást a modern piacgazdaság feltételei közt alkalmazható termelési és értékesítési módszerekkel. A szélesen értelmezett közösségi és egyéni haszon megléte miatt a költségek alacsonyan tartásával és a nem pénzbeli tranzakciók alkalmazásával (a nyersanyag ingyen bekerülő externália) alacsony profitszint mellett is fenntartható a vállalkozás. Ugyanakkor fontos tényező az infrastruktúra létrehozásához szükséges beruházás mértéke. Nagyobb beruházás és kisebb közösségek esetén ez reális korlát lehet a vállalkozás beindításához. Erre a problémára talált megoldást a Civitas Alapítvány a Norvég Alap pályázatának elnyerésével. A jövőben célszerű más területekre is kiterjeszteni a vállalkozást, és esetleg olyan szolgáltatásokat csatolni hozzá, amely a gazdasági tevékenység sokszínűségét növel (diverzifikáció), és ezáltal csökkenti a szezonalitásból fakadó veszélyeket. Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány kuratóriumi elnök közgazdász, vállalatgazdaságtan magántanár kolumban.gabor@yahoo.co.uk Székelygyümölcs a közösségi vállalkozás A Civitas Alapítvány innovatív, úttörő kezdeményezésként indította el a norvég kormány támogatásával 2009-ben a Hagyományaink gyümölcsei Frutrad projektet. A több éves vidék- és közösségfejlesztői munka, továbbá a projektvezető, Már István nemzetközi tapasztalatai egy sikeres közösségi vállalkozás elindítását eredményezték, mellyel az udvarhelyszéki vidéki közösségek boldogulásához kívánnak hozzájárulni. De hogyan is indult ez el? Miben is áll eme közösségi vállalkozás? Kérdéseinkre az egyesület vezetője, Már István válaszolt. (Kérdezett: Csáki Rozália és Carmen Ciobanu) Már István Székelygyümölcs Egysület elnök istvanmar@gmail.com Mit jelent az Ön szervezete számára a közösségi vállalkozás? A közösségi vállalkozás egy olyan módszertani megközelítés, amely által megoldásokat kínálunk a vidéki gazdasági élet fellendítéséhez a helyi termékek előállítása és forgalmazása révén. A vidéken élők életszínvonalának növelése mellett, e kezdeményezés révén a Székelygyümölcs Egyesület hatékonyan hozzá tud járulni a biológiai sokféleség megőrzéséhez és fenntartható hasznosításához, hiszen a közösségi vállalkozás keretében a termékek előállítása kizárólag a helyi hagyományos és erdei gyümölcsök feldolgozásán alapszik. Továbbá a vállalkozás keretében jelentős mértékben meg tudjuk mozgatni a közösségeket, arra ösztönözve azok tagjait, hogy időszakos vagy folyamatos együttműködés keretében végezzék akár a termelési, begyűjtési, akár a feldolgozási tevékenységeket. Tehát a vidéki gazdasági jólét elérése mellett a kezdeményezésünkben fontos szerep jut a természeti örökségünk megóvásának, illetve a helyi közösségek megerősítésének.