LAKATOS MENYHÉRT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 1086 BUDAPEST, BAUER SÁNDOR U. 6-8. Pedagógiai Program

LAKATOS MENYHÉRT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 1086 BUDAPEST, BAUER SÁNDOR U. 6-8. Pedagógiai Program 2013

Tartalom 1.1. Jogszabályi háttér... 6 1.2. Pedagógiai helyzetkép... 6 1.2.1. Pedagógiai hitvallásunk... 7 1.2.2. Pedagógiai alapelvünk:... 7 1.2.3. Kiemelt céljaink... 7 1.3. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 8 1.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 10 1.4.1. Énkép, önismeret... 11 1.4.2. Hon- és népismeret, magyarságtudat... 12 1.4.3. Cigány népismeret... 13 1.4.4. Hit-és erkölcstan... 13 1.5. Környezeti nevelés... 13 1.6. Információs és kommunikációs kultúra... 14 1.7. Művészeti nevelés... 15 1.8. Tanulás... 15 1.9. Egésznapos iskola... 17 1.9.1. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások... 18 1.9.2. Iskolai sportkörök... 18 1.9.3. Szakkörök... 18 1.9.4. Versenyek, vetélkedők... 18 1.9.5. Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások... 19 1.9.6. Iskolai könyvtár... 19 1.10. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire... 19 1.11. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 20 1.11.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai... 20 1.11.2. Mindennapos testnevelés... 22 1.11.3. Ajánlás az iskolai büfé korszerű táplálkozásba illeszkedő választékának kialakításához... 22 1.11.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása... 23 1.12. Fogyasztóvédelmi program... 23 1.13. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 24 1.13.1. A közösségfejlesztés színterei... 25 1.13.1.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok... 25 1.13.1.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai... 27 1.13.1.3. Projektek-napok... 28 1.13.1.3.1. A projektnap előkészítése:... 28 2

1.13.1.4. Tematikus iskolai kirándulás... 28 1.13.1.5. Erdei iskola... 29 1.13.1.6. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai... 29 1.13.1.7. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai... 30 1.14. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 30 1.15. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 32 1.15.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 32 1.15.2. Csoportbontás... 33 1.15.2.1. A tanulók csoportba sorolásának elve... 34 1.15.2.2. Csoportbontásban tanított tantárgyak... 34 1.15.3. Választott tantárgyak, fakultáció... 34 1.15.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program... 34 1.15.5. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése... 37 1.16. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása... 41 1.16.1. A gyermekvédelem körébe tartozó tevékenységek... 42 1.16.2. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kiemelt feladatai... 43 1.16.3. Gyermekvédelmi team... 44 1.16.3.1. Helyzetfelmérés... 44 1.16.3.2. Szervezési feladatok... 45 1.16.3.3. Prevenciós munka... 45 1.16.3.4. Szociális jellegű feladatok... 45 1.17. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 45 1.17.1. Helyzetfeltárás... 46 1.17.2. A tanuló szociális támogatásának elbírálási szempontjai... 46 1.17.3. Programjaink célja... 46 1.17.4. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek:... 46 1.17.5. Az iskolában nyújtott szociális szolgáltatások:... 47 1.18. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje... 47 1.19. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 48 1.19.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák... 48 1.19.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák... 49 1.20. A vizsgaszabályzat hatálya, célja... 50 1.20.1. A vizsgaszabályzat célja... 50 1.20.2. A vizsgaszabályzat hatálya... 50 1.21. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 50 1.21.1. Vizsgatípusok... 50 1.21.1.1. Felvételi vizsga... 50 3

1.21.1.2. Különbözeti vizsga... 51 1.21.1.3. Osztályozóvizsga... 51 1.21.1.4. Pótvizsga... 52 1.21.1.5. Javítóvizsga... 52 1.21.2. Beszámítás... 53 1.21.3. A vizsgák előkészítése... 53 1.21.3.1. A vizsgabizottságok... 53 1.21.3.2. A vizsgatételek... 53 1.21.3.3. A vizsgák iratai... 53 1.21.3.4. A vizsgák időpontja... 54 1.21.4. Vizsgatárgyak, vizsgarészek... 54 1.21.5. A számonkérés formái az esti munkarendű oktatásban... 55 1.21.6. A vizsgák menete... 55 1.21.6.1. Írásbeli vizsga... 55 1.21.6.2. Szóbeli vizsga... 56 1.21.7. Egyes vizsgatárgyak követelménye és értékelése... 56 1.21.8. A vizsgák időpontja... 57 1.21.9. Továbbhaladás... 57 1.21.9.1. Feltétel... 57 1.21.9.2. Évismétlés... 57 1.21.9.3. Iskolán belüli átjárhatóság... 58 1.22. Követelmények, értékelés... 58 1.22.1. Magatartás, szorgalom értékelése... 58 1.22.1.1. Magatartás és szorgalom értékelésének szempontjai... 59 1.22.2. Jutalmazás... 60 1.22.2.1. A jutalmazás fő elvei... 60 1.22.2.2. Jutalmazások... 61 1.23. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 62 1.24. A felvételi eljárás különös szabályai... 62 1.24.1. Általános iskola... 62 1.24.2. Gimnázium... 64 1.25. A gimnáziumi tagozat pedagógiai programjának sajátosságai... 64 1.25.1. Rendvédelmi tagozat... 64 1.25.2. Utazás és turizmus... 65 1.26. Felnőttoktatás pedagógiai programjának sajátosságai... 66 1.26.1. Helyzetelemzés... 66 1.26.2. A tagozaton folyó oktató-nevelő munka célja... 68 4

1.26.3. 1 4. évfolyam... 71 1.26.4. A képzés formái... 72 1.26.5. Felvétel... 72 5

1. Az iskola nevelési programja 1.1. Jogszabályi háttér 2011. évi CXC. Tv. a nemzeti köznevelésről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek. nevelésének irányelve 51/2012. (XII. 21) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 1.2. Pedagógiai helyzetkép A tanulás-tudás tekintélye szempontjából a döntően ingerszegény, gyakran teljesen közömbös családi háttér, közvetlen környezet az évek során egyáltalán nem változott, sőt a konkrét helyzet inkább romlott, mint javult. Sok családban nincs tekintélye általában a könyvnek, így a tankönyvnek sincs becsülete, és ez nagymértékben visszahat a tanulók tanuláshoz való hozzáállására. Folyamatosan növekszik a magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő gyermekek aránya, egyre kevésbé pozitív példa a szorgalmas, jól tanuló, tudásával, eredményeivel kiemelkedni akaró diák. Komoly gondot jelentenek a mulasztások, késések, ok nélküli hiányzások. Egyre erőteljesebben jelentkező nevelési problémánk, hogy már az egészen kisiskolások között is megjelent a nagymérvű durvaság, az oktalan erőfölény kimutatása, erősödött a trágár szavak gátlástalan használata; fokozódott a pedagógusokkal szembeni tiszteletlenség, nem ritka a tanárok megfenyegetése sem. A tanuló-összetételből, a mikrokörnyezet sajátosságaiból adódóan az átlagosnál több nevelési feladat hárul kollégáinkra, a tanulókkal való együttműködés gyakran rendkívüli toleranciát, türelmet, teljesen egyénre szabott bánásmódot igényel. Gyakran szembesülünk a gyermeket elhagyó szülői attitűddel. Ez nemcsak a gyermekek szocializációs, érzelmi fejlettségében, hanem gyakran alapvető ellátásában is megjelenik (táplálkozás, betegség, személyes higiénia). 6

Pedagógusaink gyermekszeretete példamutató, döntő többségük tanítványaink hátrányos helyzetének csökkentése érdekében rendkívül sokat tesz, gyakran erején felül is. 1.2.1. Pedagógiai hitvallásunk Pedagógiai tevékenységünk középpontjában a gyermekszereteten alapuló, a személyiség sokoldalú kibontakoztatására törekvő gyermekközpontú nevelés áll. Alapvető célunk - az alapfunkciók ellátása mellett - egy olyan iskola működtetése, amely egész programjával, tevékenységrendszerével a tanulók képességeinek kibontakoztatását, a hátrányok csökkentését, leküzdését, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges legfontosabb személyiségjegyek és magatartásformák kialakítását, az általános alapműveltség praktikus ismeretekre épülő alapjainak elsajátítását szolgálja. 1.2.2. Pedagógiai alapelvünk: Iskolánk minden tanulója számára garantáltan biztosítja a Pedagógiai Programunkban és Helyi Tantervünkben megfogalmazott és elfogadott nevelési oktatási feladatok, követelmények, továbbhaladási feltételek teljesítését elfogadó, szeretetteljes légkörével; fejlesztő szemléletű programjaival; egyénre szabott fejlesztési terveivel; a tanulók egyéni képességeihez igazított egésznapos oktatási tevékenységével. 1.2.3. Kiemelt céljaink A nevelő-oktató munka legfontosabb irányai: A kognitív ismeretanyag megértése és alkalmazása, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása Saját egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakítása Hazánk kultúrájának, történelmi emlékeinek megismerése, megőrzése és tiszteletben tartása Az európai és nemzetközi törekvések ismerete, más népek iránti tolerancia A demokratikus magatartásformák kialakítása A különféle információk (verbális, vizuális, audio-vizuális, informatikus) értelmezése, feldolgozása 7

Az egészséges életmód, egészségvédelem lehetőségeinek ismerete, technikájának elsajátítása A környezetvédelem lehetőségeinek ismerete és gyakorlása 1.3. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnázium olyan többcélú összetett köznevelési intézmény (nyolc osztályos általános iskola, gimnázium, felnőttoktatást biztosító iskola), amely speciális szervezeti és működési rendjével, egész napos ellátást is biztosító személyiségformáló programjaival, nyitott iskola projektjével nagymértékben erősítheti a Magdolna-negyedben kitűzött szociális rehabilitáció esélyeit. Pedagógiai programunk tervszerű és folyamatos bevezetésével a meglévő általános iskola és gimnázium helyébe egy olyan oktatási intézmény épül ki, amelyben: a) kielégíthetők az erdélyis felhasználók (szülők, diákok) és a fenntartó és működtető iskolával szembeni igényei és elvárásai b) az általános iskolai és gimnáziumi oktatás mellett tervszerű művészeti nevelés-oktatás is folyik c) a nyitott iskola projekt elsősorban a Magdolna-negyed polgárainak teremt feltételeket az önművelődési lehetőségek és szabadidős programok választékának bővüléséhez, a tartalmas közösségi rendezvények, összejövetelek megvalósításához a gimnázium rendvédelmi tagozatának közreműködésével d) az intézmény figyelembe veszi a szülők és diákok iskolával szembeni elvárásait: biztosítja a társadalmi munkamegosztásba való bekapcsolódást lehetővé tevő bizonyítvány megszerzését, ugyanakkor lehetőséget biztosít a középfokú iskoláztatásra, e) biztosítottak az általános iskolai és gimnáziumi felnőttoktatás feltételei is f) iskolánk vállalja a sajátos nevelési igényű fiatalok oktatását, nevelését, integrációját Programunk arra törekszik, hogy: a) olyan egész napos foglalkoztatás lehetőségét teremtse meg, amelyben a napi egyenletes terheléssel járó délelőtti oktatás-nevelés párosul a szervezett és ellenőrzött keretek között folyó délutáni tanulási és szabadidős tevékenységekkel; amely támaszkodik az önálló tanulásra és egyéb ismeretszerző tevékenységekre; amely a 8

tanulóknak szabad választási lehetőséget nyújt a szabadidő változatos, életkornak és érdeklődésnek megfelelő eltöltéséhez b) olyan projektek valósuljanak meg, amelyek révén biztonságosan elsajátíthatók az önálló tanulás, önművelés módszerei, a verbális tudás helyett gyakorlatias felhasználói tudás alakul ki, a tanulók bejárják, megismerik a főváros és az ország főbb nevezetességeit; eljutnak múzeumokba, színházba, mozikba, kiállításokra; kihelyezett rendhagyó, komplex ismereteket nyújtó tanórákon, foglalkozásokon, rendezvényeken vesznek részt c) a digitális vizuális-művészeti oktatás mellett lehetőség nyíljon egyedi, a kreativitásra épülő foglalkozásokkal a tanulók képességének fejlesztésére esélyt adva a megmérettetésre, a közös játszásra és tanulásra az eltérő szociális és kulturális hátterű gyerekekkel, fiatalokkal d) A gimnázium rendvédelmi tagozatának folyamatos működtetésével, tanulóinknak a közvetlen környezet rendvédelmi és katasztrófavédelmi feladataiba való gyakorlati bevonásával célunk a térség közbiztonságának erősítése e) a multikulturális nevelés révén tanítványaink jussanak el identitásuk megőrzéséhez, a társadalmi beilleszkedés tudatos vállalásához f) a délutáni, koraesti és hétvégi nyitott iskola programok (könyvtár és olvasóterem, számítógépes programlehetőségek matematika és helyesírás gyakorló, történelem, idegen nyelv, sakk, stb. az önálló tanuláshoz, gyakorláshoz, felzárkózáshoz, kondi és ping-pong terem, klubfoglalkozások, zenehallgatás, zenélés, stb.) biztosításával a közvetlen lakókörzet, a kerület ifjúságának és a szülőknek is művelődési bázisává válhasson intézményünk g) a projektdélutánok, projektnapok keretében az élménypedagógiai elvek alkalmazásával komplex élmény- és ismeretszerzés történjen, tanítványaink minél több praktikus ismerethez jussanak h) a nappali tagozatos gimnáziumi tanulók a 12. évfolyam megkezdéséig gépjárművezetői engedélyt és ECDL bizonyítványt szerezhessenek, i) igényt alakítsunk ki az egészséges életmódra, életvitelre a diákönkormányzat érdemben töltse be szerepkörét, oda-vissza jelző funkciója párosuljon igényfelmérésen alapuló kollektív érdekek képviseletével, a döntésekben való aktív részvétellel, a végzett munka minőségének fokozatos, objektív értékelésével az oktatási és nevelési 9

intézmény teljes programjával és tevékenységével váljon az egész Magdolna-negyed szociális és kulturális rehabilitációjának meghatározó elemévé, hogy érdemben segíthesse a lakókörzet nagyszámú roma-családjainak társadalmi integrációját. 1.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Sajátos és igen nehéz háttérstruktúrával rendelkező intézmény a Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnázium. A VIII. kerület összes hátránya kulminálódik a területen. A lakóházak, lakások többsége leromlott állapotban van, régóta felújításra vár, egy részük még ma is komfort nélküli. Az itt élő családok jelentős része a társadalom szegény rétegéhez tartozik, mindennapos megélhetési gondokkal küzd. Az elszegényedett családok körében növekedett a legnagyobb mértékben a cigány lakosság aránya; többségük szakképzetlen, őket sújtja legjobban a munkanélküliség; alkalmi munkából, segélyből élnek A tanulóközpontú program az alapvető tanulói készségigények, képességek, és jártasságok fejlesztését szolgálja. Ennek részei: az ismeretszerzési és ismeretfeldolgozási képességek, a szóbeli -, írásbeli -, képi kifejezőképesség, az idő- és térbeli tájékozódási képességek. A készség -képesség -jártasság fejlesztésének folyamata a kötelező foglalkozásokon és a tanulói önmegvalósítás és önképzés során érvényesül. (Szabadon válaszható foglalkozások, tehetséggondozás, önálló felkészülés.) Személyiség- fejlesztés során akarattal, érzelemmel, pozitív jövőképpel rendelkező, tudatos a fizikai-szellemi lét iránt érdeklődő egyéniség kialakítása a cél. Korunk tudományos - informatikai fejlődése szükségessé teszi az információk értelmezését és minőségi szűrését. Ennek érdekében fejleszteni kell az értelmes, kreatív kritikai gondolkodásmódot, az összefüggések meglátását. A tanulóknak a tanulási folyamatban való aktív bevonásával, gyakorlat központú tanítási módszerekkel kell a készségeket, képességeket, jártasságokat működtetni. Iskolánkban elsődleges szerepet kap a személyiség-fejlesztés, ennek megfelelően elsősorban: a neveltségi hátrányok és tanulási nehézségek folyamatos és következetes csökkentése, lehetőség szerint az alapfokú iskolázás befejezéséig a gyermekeknél minél szélesebb körben való megszűntetése Kiemelten kezeljük az anyanyelvi nevelést, hiszen az anyanyelv biztos ismerete nélkülözhetetlen feltétele a tanulásnak, a személyiség kibontakozásának. Minél több 10

szereplési lehetőséget kell biztosítani a tanulók beszédkészségének, kommunikációs készségeinek a fejlesztésére. Minden nevelési-oktatási szakaszban valamennyi pedagógus feladata a nyelvtani hibák javítása. Erősítenünk kell a természettudományos tárgyak oktatásának a színvonalát. A számítástechnikai eszközállományt és a szaktantermeket párhuzamosan kell fejleszteni, hogy korszerű módon korszerű ismereteket közölhessünk, és a gyakorlati ismeretszerzésre is lehetőséget biztosítsunk. A tanítási óra az oktatás alapsejtje: egyetlen óra sem múlhat el a tanulók eredményes motiválása nélkül. A tanár munkája legyen átgondolt, osztályra illetve csoportra szabott, szolgálja a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztését, a házi feladatok tartalmas ellenőrzését. 1.4.1. Énkép, önismeret A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében a Nemzeti alaptanterv műveltségi területein a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítsük meg, és törekedjünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. A szocializációs különbségek egyfajta kommunikációs másságok. Ezért fontos feladat, hogy (délutáni keret terhére) olyan foglalkozásokat iktassunk be, amelyek a kommunikációs képesség javítását hivatottak szolgálni. A társadalmi beilleszkedési zavarok, illetve a deviancia egyéb formái sajnálatos módon a roma gyerekek esetében (az ismert okok miatt) gyakrabban előfordulnak. Ezen olyan jellegű foglalkozásokkal tudunk javítani, amelyek a felvilágosításon túl a megelőzést is szolgálják. 11

1.4.2. Hon- és népismeret, magyarságtudat Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. A különböző szabadidős tevékenységek keretein belül a magyarság kulturális értékeinek megismertetése az elsődleges cél. Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. 1.4.2.1. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a lehetőségek sokaságával. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket élni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási 12

lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. 1.4.3. Cigány népismeret A cigány népismeret tantárgy keretein belül céljaink: a cigányság történetének, hagyományainak, szokásainak megismertetésén keresztül az identitástudat kialakításával, fejlesztésével; cigány nyelv /érdeklődés és igény szerint/ oktatási feltételeinek megteremtésével hozzájárulni a cigányság pozitív értékeinek elismertetéséhez, megbecsüléséhez a cigány népismeret tantárgy bevezetése felmenő rendszerben fakultatív tantárgyként a gimnáziumi tagozaton a fentiekhez csatlakozóan, már átvezetésként a szabadidős tevékenység területére, szélesíteni tanulóink látókörét, megismertetni őket más kultúrák értékeivel, szokásaival, hagyományaival (választható szakköri foglalkozások keretében) 1.4.4. Hit-és erkölcstan Iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékeinek meghatározásában kiemelt szerepet kap a vallási és erkölcsi nevelés, amit a hatályos jogszabályi előírások szigorú betartásával szervezünk meg. A 2013/2014. tanévtől 1. és 5. évfolyamon, felmenő rendszerben, fokozatosan kerül bevezetésre a szülő választása alapján az erkölcstan vagy a hit- és erkölcstan. Az erkölcstan tartalmát a kerettanterv határozza meg, a hittan esetében a tartalom meghatározása az egyház joga és kötelessége, ezért az iskola pedagógiai programjában helyi tantervében nem szerepel. 1.5. Környezeti nevelés A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válságok elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, 13

a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. 1.6. Információs és kommunikációs kultúra Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. A közoktatás egész időszakában minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a 14

különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. 1.7. Művészeti nevelés A művészeti nevelés olyan átfogó jellegű tantárgy, mely a személyiségfejlesztés speciális eszközeként- a különböző művészeteknek a valóságot más és más módon feltárórészeredményeit, mozzanatait ötvözi. Bizonyos szaktárgyi elmélyülés mellett egy átfogó, a tantárgyi széttagoltságot megszüntető oktatás-nevelés megvalósítására törekszik. A művészeti nevelés lényege a kreativitás fejlesztése. Az eredetiség és ötletgazdagság, a divergens gondolkodás, a kíváncsiság és az alkotókedv nem csak az intellektuális tényezők függvénye, nagy szerepe van benne a motivációnak és az érzelmeknek is. A különböző művészeteket az ember tevékenységének különböző formáiként értelmezi, a tantárgyi tartalmakat egymást teljes egésszé kiegészítő aktivitásrendszernek tekinti, amelyben a különböző tevékenységek közös oldala kerül a középpontba úgy, hogy az egyes tevékenységek jellegzetes eltérései is jól érvényesülnek. Ez a legalapvetőbb művészeti ismereteknek azt a rendszerét adja, amely saját tevékenységük során esztétikus élmények átélése által válik feldolgozottá a tanulók tudatában. Egységes művészeti látásmód kialakításával járul hozzá a valóság megismertetéséhez. 1.8. Tanulás A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező 15

körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása, főleg a következőket foglalja magában: Az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, az ezt támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. Az informatikai eszközök tudatos, célirányos használatának tanítását segítik a számítógépekkel felszerelt szaktantermekben tartott órák. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és ruházza fel azokat életszerű tartalommal. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhasználására. Olyan 16

tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. 1.9. Egésznapos iskola Az egésznapos oktatás nevelési céljai: a) A tanórákon szerzett ismeretek elmélyítése, játékos gyakorlása. b) A tanórákon szerzett ismeretek felhasználása, kapcsolása szabadon választott tevékenységekhez. c) A szabadidővel való tudatos gazdálkodás képességének elsajátítása. d) A nevelőkkel való családias légkör kialakítása, társaikhoz való viszony mélyítése. Az egésznapos oktatás feladatai: a) A nevelő munka akkor válik hatékonnyá, ha a szabadidő és a játékos foglalkozások gondosan tervezettek, szervezettek. Fontos feladat a tanulás tanítása, a tanulási technikák megismertetése az ismeretszerzés hatékonyabbá tételében. b) Az egésznapos munkában a tapasztalás, a láttatás, a cselekedtetés, az önálló ismeretszerzés, önálló véleménynyilvánítás kiemelt szerepet kap, ezek elősegítik a tanítási órákra való felkészülést. c) Fontos feladat továbbá a tanuláshoz, környezethez, társakhoz, a felnőttekhez való pozitív hozzáállás erősítése. d) A tanulók egészségének védelme érdekében az időjárásnak megfelelő öltözködés, az önállóság, önkiszolgálás készségének kialakítása. Az iskola külső és belső megjelenésének esztétikus formálása. Az egésznapos oktatás keretein belül az utolsó tanítási óra után olyan pedagógus látja el az oktatási-nevelési feladatokat, aki a házi feladat elkészítésén kívül a gyerekek délutáni elfoglaltságának szervezéséért is felelős. A szabadidős délutáni program szabad mozgásból, levegőzésből, valamint kulturális vagy manuális foglalkozásból áll. Tanulási idő délután: 1-3. osztályban legfeljebb 60 perc 17

4. osztályban legfeljebb 90 perc (10-15 perces szünet beiktatásával) 16-17 óráig összevont ügyeletet biztosítunk. A tanórák utáni szabadidős tevékenységeket e célra kidolgozott terv szerint működtetjük. A csoportközi foglalkozásokon a gyerekeknek lehetőségük van arra, hogy szabadon válasszanak a számukra kedves tevékenységek közül. Megismerkedhetnek újabb technikákkal, eljárásokkal. Újismereteket szerezhetnek, sikerélményhez juthatnak. A felső tagozatos tanulóink szaktanárok felügyelete mellett készülhetnek fel szóbeli és írásbeli feladataikból és lehetőséget kapnak szabad idejük hasznos eltöltésére. 1.9.1. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a lassabban haladó tanulók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. 1.9.2. Iskolai sportkörök Iskolai sportkör tagja lehet az iskola bármely tanulója. Az iskolai sportkörök a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanuló felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 1.9.3. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését és a tehetséggondozást szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, manuálisak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján. A felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. 1.9.4. Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatását segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti) házi versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli 18

versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a szakmai munkaközösségek vagy a szaktanárok végzik. 1.9.5. Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Az ismeretek bővítését intézményünkben színházi előadások látogatása, koncerteken, tárlatokon tett csoportos részvétel teszik lehetővé. Ezeken a foglalkozásokon a részvétel önkéntes. 1.9.6. Iskolai könyvtár segíti. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár 1.10. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A pályaorientáció területén található kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag 19

megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmiállampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével. 1.11. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészséges életmódra, családi életre nevelés nem egy-egy tantárgy kizárólagos feladata, hanem beépül több képzési területbe. A mentálhigiénés problémák kezelése, a családi értékek megőrzésére való törekvés a tanulói tevékenységek fejlesztésének általános része. 1.11.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés leggyakoribb, egészséget, testi épséget, veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek különösen a serdülőknek a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. 20

Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős és örömteli párkapcsolatra. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének és személyes példamutatásának is jelentős szerepe van. Az iskolaorvossal és védőnővel a tanulók egészséges testi fejlődése érdekében fontosnak tartjuk: a) a rendszeres orvosi vizsgálatot b) egészségügyi felvilágosító munkánkban igényeljük aktív közreműködésüket, pl. a serdülők biológiai és higiéniai problémái, korunk betegségei (AIDS, addikciók, stb.) megismerésében és megelőzésében Bevezetésre kerül a minden napos testnevelés, mely lehetővé teszi a rendszeres testmozgás iránti igény kialakulását. A teljes körű egészségfejlesztés területén célunk, hogy az iskolában eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő olyan tevékenységekben, amely előidézi a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását. A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítanunk a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné területére terjednek ki. Ennek során figyelembe vesszük a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, továbbá beilleszthetővé tesszük a nevelési-oktatási intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. 21

1.11.2. Mindennapos testnevelés A 2012/2013. tanévtől kezdődően intézményünkben, a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol ezt a 2011. évi CXC. törvény előírja, megszerveztük a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Ebből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, a) iskolai sportkörben való sportolással, b) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. A kötelező tanórai foglalkozások keretében szükség esetén gondoskodunk a könnyített testnevelés szervezéséről. Biztosítjuk az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatainak ellátására hetente legalább kétszer negyvenöt percet biztosítunk. A sportköri foglalkozásokat testnevelő tanár tartja. 1.11.3. Ajánlás az iskolai büfé korszerű táplálkozásba illeszkedő választékának kialakításához A gyermekek egészséges táplálkozása kiemelkedően fontos, hiszen nemcsak testi és szellemi fejlődésük, növekedésük érdekében szükséges gondosan meghatározni a naponta fogyasztott energia- és tápanyagmennyiséget, valamint az ezeket tartalmazó élelmiszereket, hanem arra is kell gondolni, hogy a kisgyermekkorban megismert, megszokott, megkedvelt élelmiszereket, ételeket keresi az ember felnőtt korában is. Másrészt sok felnőtt már nehezen ismerkedik, barátkozik meg azokkal az értékes táplálékokkal, amelyeket nem fogyasztott gyermekkorban, így aztán soha életében nem fogja szeretni például a gyümölcsöket, vagy a főzelékeket, vagy a tejet és tejtermékeket, ezért mindig fennáll majd a különféle tápanyaghiányok veszélye, illetve a nem megfelelő táplálkozással összefüggő betegségek kialakulásának fokozott kockázata. A gyermeket könnyű megtanítani az egészséges táplálkozásra, ebben nagy szerepe lehet a család táplálkozásának, táplálkozási szokásainak, az édesanya készségének és tudásának. Ugyanígy fontos szerepe van az iskolai közétkeztetésben adott ételeknek, valamint az iskolai büfék kínálatának. Ha a gyermek az iskolai oktatás során 22

elsajátítja az egészséges táplálkozás ismereteit és azokat az ételeket találja az étteremben, illetve élelmiszereket a büfében, amelyek rendszeres, mindennapi fogyasztására van szükség, akkor az iskola nemcsak oktatja, hanem meg is teremti a gyermekek számára az egészséges táplálkozás lehetőségét. Az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) Dietetikai Főosztálya, valamint Élelmiszerbiztonsági Főosztálya az orvostudomány és táplálkozástudomány bizonyítékokkal alátámasztott megállapításai és ajánlásai alapján kérjük az intézményünkben működő büfé üzemeltetését. 1.11.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek nem önálló tantárgy, hanem az osztályfőnöki óra tematikájába, és a biológia tantárgy követelményébe kerül beépítésre. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: a) Célja, hogy megalapozza a felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakulását, olyan pozitív attitűd kialakítását, amely nyitottá teszi a diákokat környezetünk értékeire. Azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz. b) Cél a testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés. További cél, hogy elsajátítása után bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között tudjanak a diákok szakszerű segítséget nyújtani a rászorulóknak. Fontos a sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása. Fontos, hogy éles helyzetben saját kompetenciájuk ismeretében hatékonyan tudjanak és merjenek segíteni embertársaiknak. Az elsősegélynyújtás alapismeretek elsajátításának formái a) biológia és osztályfőnöki órák b) délutáni szabadidős foglalkozások: sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások c) egészségnap d) hétvégi iskolai programok: kulturális programok, kirándulások, erdei túrák, sportprogramok 1.12. Fogyasztóvédelmi program A fogyasztóvédelmi oktatás célja 23

a fogyasztói kultúra fejlesztése a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása és elfogadása környezettudatos fogyasztói szemlélet kialakítása a preventív fogyasztóvédelem fogalmának és gyakorlatának megismertetése A tudatos fogyasztói kultúra kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat: a fogyasztási javak és szolgáltatások megismerése helyes viselkedés a piaci viszonyok között a fogyasztói érdek érvényesítése a természeti erőforrások védelme mellett A fogyasztás elemi meghatározója a család, ezért a nevelési folyamatba a szülők, családok bevonása elengedhetetlen. Az oktatás színterei: tanóra tanórán kívüli foglalkozás iskolán kívüli helyszínek együttműködés más intézményekkel 1.13. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A gyermek személyiségfejlődésének alapvetően meghatározó színtere az iskola, az iskola tevékenységrendszere, különböző közösségei, az ezeken belüli közösségi élet szervezettsége, tartalma, belső igényessége, követelményrendszere. Iskolánk közösségi rendszerének egésze pozitív mintaként kell, hogy szolgáljon a tanulók számára az egyén és társadalom közötti kapcsolatok kialakítására, megteremtésére, az együttműködési formák megismerésére, elsajátítására: a) pedagógus tanuló; b) tanuló tanulóközösség; c) tanulóközösségek egymás közötti kapcsolata. d) iskola és a szülői ház kapcsolata e) pedagógusközösség tanulóközösség kapcsolata, együttműködése Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret 24

segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei: a) a család b) az iskola c) az iskolán kívüli közösségek. 1.13.1. A közösségfejlesztés színterei A közösségfejlesztésre az intézményen belül sor kerülhet: a) a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra) b) a tanórán kívül felnőttek által szervezett foglalkozásokon c) a tanórán kívül diákok által szervezett foglalkozásokon d) a szabadidős tevékenységek keretében Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: a) az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, b) véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, c) a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), d) a másság elfogadásához, e) az együttérző magatartás kialakulásához, f) a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. 1.13.1.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Az iskolai nevelés-oktatás kerete az osztály, amely kezdetben nem több, mint azonos korú tanulók csoportjánál. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végzi, és amelyben meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek. 25

Feladatai: a) a tanulókkal szemben támasztott elvárások pontos, egyértelmű ismertetése; értelmezése (célok kitűzése; az iskolai élet szabályainak ismertetése, betartatása.) b) ismerje régiónk sajátosságait, értékeit c) a felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése a lehető legnagyobb csoportaktivitással, véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség d) oldott légkör megteremtése, amelyben a tanulók őszintén és nyíltan merik elmondani érzéseiket önmaguk és mások viselkedéséről e) segítségnyújtás a konfliktushelyzetek megoldásában f) személyes példamutatás g) diákvezetők nevelése, munkájuk segítése h) a közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése, következtetések levonása i) jutalmazás és büntetés alkalmazása j) a másság elfogadása k) váljon érzékennyé környezete állapota iránt l) ismerje a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülési módját A közösségfejlesztés szempontjából fontos az osztályban tanító tanárok összhangja. Ezért törekedni kell arra, hogy a nevelők azonos értékrendet képviseljenek, megbeszéljék egy egy adott osztály problémáit, egységesen lépjenek fel, az eredményes és hatékony munka érdekében. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik: a) a tananyag elsajátítása segítse a tanulók kezdeményezéseit, b) járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, c) a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolatkialakítását a természeti és társadalmi környezettel, d) biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának, fejlesztésének segítésére, e) alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, f) ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre 26