Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS HATÁSÁRA BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK A MAGYAR PÉNZÜGYI- ILLETVE BANKRENDSZERBEN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK RT. ÉLETÉRE ÉS AZ EGYSÉGES EURÓ FIZETÉSI ÖVEZET (SEPA) RENDSZERÉRE Készítette: Hajdú Viktória Budapest, 2005.

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Bevezetés... 5 I. Út az eurózóna felé... 7 I. 1. Az euró bevezetésének hatásai az európai pénzügyi rendszerre... 7 I. 2. Az euró bevezetésének hatása a bankok tevékenységére... 8 I. 3. Az EU-csatlakozás hatása a magyar pénzügyi szektorra... 10 I. 4. A magyar bankrendszerrel kapcsolatos problémák... 11 I. 5. Az Európai Unió és Magyarország pénzügyi szolgáltatási szektorainak összehasonlítása... 12 I. 6. Milyen változásokra számíthatunk a jövőben?... 15 1. 7. Összegzés... 17 II. SEPA (Single Euro Payments Area)= Egységes Euró Fizetési Övezet... 18 II. 1. EPC (European Payments Council) = Európai Fizetések Tanácsa... 19 II. 2. A SEPA infrastruktúra...20 II. 2. 1. SEPA mérföldkövek az egyes fizetési eszközök... 22 II. 2. 2. Magyarországi tennivalók... 24 II. 3. SEPA Átutalási Rendszer = SEPA Credit Transfer... 25 II. 3. 1. A Rendszer célja... 25 II. 3. 2. A SEPA Átutalási Rendszer fő jellemzői... 26 II. 3. 3. Milyen előnyöket nyújt a SEPA Átutalási Rendszer?... 26 II. 3. 4. A Rendszer szereplői és azok kötelezettségei... 27 II. 3. 5. A SEPA-átutalások folyamata... 30 II. 3. 6. A kivételek feldolgozása... 31 II. 3. 6. 1. A visszautasított tételek... 31 II. 3. 7. Jogi és szerződéses keretek, bankközi kapcsolatok... 32 II. 3. 7. 1. Kompenzációs alapelvek... 33 II. 3. 7. 2. Bankközi kötelezettségek és felelősség... 34 II. 3. 7. 3. Szerződéses megállapodások és dokumentációk... 34 II. 3. 7. 4. A Rendszer módosítása... 34 II. 4. SEPA Közvetlen Terhelések = SEPA Direct Debit (SEPA DD)... 35 II. 4. 1. Célok... 35 II. 4. 2. Menetrend... 36 II. 4. 3. Működési szabályok - alapelvek... 36 II. 4. 4. Előnyök... 37 II. 4. 5. Jellemzők...38 II. 4. 6. A résztvevők... 38 II. 4. 6. 1. Bankok... 39 II. 4. 6. 2. Jogosultak és kötelezettek... 39 II. 4. 6. 3. Klíring és elszámolási rendszer... 40 II. 4. 7. A Rendszerben zajló folyamatok... 40 II. 4. 8. Hazai jellemzők különbségek, nyitott kérdések... 41 3

II. 5. Fizetési Rendszer Fórum (FRF)... 41 III. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. (Takarékbank) illetve a takarékszövetkezetek életében bekövetkezett változások hazánk európai uniós csatlakozásának hatására... 43 III. 1. A Takarékbank Rt. kialakulásához vezető út... 43 III. 1. 1. A takarékszövetkezetek kialakulása, fejlődése... 43 III. 1. 2. Az integráció szükségessége... 44 III. 2. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt... 45 III. 2. 1. A takarékszövetkezetek szerepe... 46 III. 2. 2. A bank tulajdonosi szerkezete... 47 III. 2. 3. A bank tevékenysége, funkciói... 48 III. 2. 4. A Takarékbank küldetése, stratégiai irányvonalai és jövőképe... 49 III. 2. 5. A bank jelenlegi helyzete és a főbb következmények (SWOT-elemzés)... 49 III. 2. 6. Jövőkép a hazai termékszolgáltatóból európai szintű szolgáltatóvá válás... 50 III. 3. Az EU-csatlakozás hatása a takarékszövetkezetekre... 51 III. 3. 1. A szövetkezetek gazdasági szerepe az Unióban... 51 III. 3. 2. A szövetkezeti pénzintézetek beépülése az Unió bankrendszerébe... 51 III. 4. Az EU-csatlakozás hatása a magyar bankok tevékenységére... 52 III. 5. Összegzés... 54 Összefoglalás... 56 Mellékletek... 59 1. számú melléklet: Az euróövezet... 59 2. számú melléklet: A SEPA Átutalási Rendszer... 60 3. számú melléklet: A SEPA DD Rendszerben zajló folyamatok... 64 4. számú melléklet: a Takarékbank Rt. Működési adatai... 70 Irodalomjegyzék... 74 4

Bevezetés A történelem során Magyarország évszázadokon át azért küzdött, hogy a nyugati világ része legyen. Voltak korszakok, amikor ez a törekvés sikerrel járt, s amiket még ma is példának tekintünk (Szent István, Károly Róbert, Hunyadi Mátyás ideje), ezeket azonban mindig súlyos visszaesést okozó történelmi események zárták le. Most ismét egy felfelé ívelő szakasz kezdetén vagyunk, hiszen Magyarország 2004. május 1-én az Európai Unió tagja lett, s ez reintegrációjának bizonyosan új lendületet ad. Az Unió biztosította keret kitöltése komoly, felelősségteljes munkát követel. Jelentős átalakulásra van szükség, s ennek a folyamatnak a társadalom egészét át kell hatnia. Az Európai Unióhoz csatlakozva országunk kötelezettséget vállalt arra is, hogy belátható időn belül csatlakozik a Gazdasági és Monetáris Unióhoz (EMU) és bevezeti a közös európai valutát, az eurót. Az euró bevezetésének előnyei jól ismertek; a kereskedelem közös valutában folyik, megszűnnek az árfolyammal kapcsolatos bizonytalanságok és az átváltáshoz kapcsolódó tranzakciós költségek, kiterjedt és likvid a tőkepiac (stb.). A Gazdasági és Monetáris Unióban megszűnik az államok önálló monetáris politikája, és azt egységesen az Európai Központi Bank (ECB) határozza meg, a Magyar Nemzeti Bank pedig részévé válik a Központi Bankok Európai Rendszerének. Az EMU tagsághoz minden jelölt országnak teljesítenie kell a Maastrichti Szerződés előírásait. A maastrichti kritériumokként ismert feltételek küszöbértékeket tartalmaznak a bruttó államadósságra, az államháztartási deficitre, az inflációra, valamint a hosszú távú kamatokra és az árfolyam-stabilitásra vonatkozóan. A konvergencia-kritériumok teljesítésének határidejére nincs konkrét előírás, viszont minden tagállamnak, így Magyarországnak is el kell fogadnia a Gazdasági és Monetáris Unió célkitűzéseit, és annak megfelelő gazdaságpolitikát kell folytatnia. Hazánknak is konvergencia-programot kell készítenie és törekednünk kell a kritériumok minél korábbi teljesítésére. Az árfolyam-stabilitásra vonatkozó kritérium azt írja elő, hogy a csatlakozni kívánó országoknak legalább két évet el kell tölteniük az Európai Monetáris Rendszer Árfolyamrendszerében, az ERM II-ben 1, s ez idő alatt az árfolyamnak legfeljebb pluszmínusz 15 százalékkal szabad elmozdulnia az előre megállapított sávközéphez képest. A 1 ERM=Exchange Rate Mechanism 5

Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy jelentése szerint azonban a közép-európai országok számára kockázatos az ERM II be való belépés, mert makrogazdasági politikájuk nem elég erős ahhoz, hogy nemzeti valutáikat az ERM II árfolyam-mechanizmusban megszabott határok között tudják tartani. 2 Valószínűleg az ERM II-be való túl gyors belépés több kárt, mint hasznot jelentene Magyarország számára. A jelenleginél szigorúbb fiskális politikára vagy gyorsabb gazdasági és exportnövekedésre lenne szükségünk, hiszen a mechanizmus gyengíti az országok autonómiáját monetáris téren, miáltal nagyobb szerep jutna a hatékony fiskális politikának. A jelenlegi makropolitika folytatása esetén erősödne a külső egyensúlytalanság és az árfolyamkilengés, éppen ezért csak a fiskális korrekció után szabadna belépnünk. Egyes elemzők szerint az ERM II-tagság 2007 előtt nem aktuális, addigra viszont javulhat fiskális pozíciónk. Szakdolgozatomban szeretném bemutatni, hogy milyen kihívásokkal és hatásokkal járt eddig hazánk európai uniós csatlakozása a magyar pénzügyi rendszerre, kiemelten a bankszektorra vonatkozóan. Bemutatom, hogy milyen változtatásokra volt szükség eddig és milyen feladatok állnak még előttünk rövid, közép, illetve hosszú távon ahhoz, hogy csatlakozni tudjunk az eurózónához. Beszámolok arról is, hogy az euró bevezetése milyen hatással volt az európai pénzügyi illetve bankrendszerre, és várhatóan milyen hatással lesz a hazai pénzügyi és bankrendszerre. Bemutatom az eurózónához vezető út egyik legfontosabb állomását, az Egységes Euró Fizetések Övezetét, a SEPA-t (Single Euro Payments Area) és annak két fontos rendszerét, a SEPA Átutalási Rendszert és a SEPA Direct Debitet, azaz a SEPA Csoportos Beszedések Rendszerét. Szakmai gyakorlatomat a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt-nél töltöttem. Ott lehetőségem volt több szakemberrel konzultálni arról, hogy miként hatott a hazai bankszektorra, illetve a takarékszövetkezetek életére az EU-csatlakozás. Szakdolgozatom megírásában - különösen a SEPA-ra vonatkozó részek megírásánál - nagy segítséget nyújtott Mezei László, aki mindamellett, hogy a Takarékbank munkatársa, tagja az Európai Fizetések Tanácsának is. 2 Forrás: http://www.erosgyulaalapitvany.hu/gacs/gacsimre.htm Gács Imre: Magyarország csatlakozása az ERM II árfolyamrendszerhez című szakdolgozat 6

I. Út az eurózóna felé I. 1. Az euró bevezetésének hatásai az európai pénzügyi rendszerre Az euróövezet kialakulása nagy mértékben befolyásolja a Gazdasági és Monetáris Unióba tartozó országok növekedési és makrogazdasági kilátásait, strukturális jellemzőit. A korábbi külkereskedelem belső kereskedelemmé válik, emiatt a reálgazdaság nyitottsága mérséklődik. Az egységes monetáris övezet kialakulása módosítja a pénzpiac szerkezetét és a pénzkeresleti függvényeket, ennek következtében megváltozik a gazdaságok reagálása a monetáris politikára és a külső sokkokra, valamint változik a hatékony monetáris politikai eszközök köre. Az euró bevezetése jelentős hatással van és lesz az euróövezet gazdasági és pénzügyi struktúrájára. A monetáris unió eddig az alábbi közvetlen hatásokkal járt a pénzügyi piacokra nézve: - az állampapírpiac európai integrációja felgyorsult; - a nemzeti pénzpiacok gyorsan átalakultak egységes európai pénzpiaccá; - az euróban denominált vállalati kötvénypiac gyors növekedésnek indult. Az euró bevezetése folyamatos kényszerítő erővel hat az európai pénzügyi piacok integrációjára, növelve a koncentrációt és a hatékonyságot, korszerűsítve a szolgáltatás színvonalát. Mindez a pénzügyi szolgáltatók körében is érdemi változásokat okoz, tovább ösztönözve a fúziókat, a pénzügyi konglomerátumok létrejöttét és az összeurópai szintű vállalati és befektetési stratégiák meghonosodását. A tőkepiac likviditásának és szolgáltatási színvonalának növekedése pedig elősegíti az egész gazdaság növekedését, megteremtve a kisebb méretű vállalatok számára is a tőkebevonás olcsóbb és egyszerűbb lehetőségeit. Az új, korszerűbb pénzügyi termékek és innovációk kiszélesítik a befektetési, kockázatkezelési és kockázatfedezeti lehetőségeket a vállalatok számára, és hozzájárulnak az európai befektetési és portfoliókezelési üzletág felzárkózásához is. Az euró hatása az európai pénzügyi rendszerre abban mérhető, hogy mennyire volt sikeres a pénzügyi rendszer szegmenseinek fejlődésének elősegítésében, hogyan járult hozzá az intézmények és a teljesítmények erősödéséhez. Kétségtelen, hogy az euró bevezetése utáni összeurópai piac nagyobb, mint a bevezetés előtt a nemzeti piacok összessége, mindazonáltal az eredmények nem egyenletesen oszlanak el a különböző pénzügyi szegmensek között. (Az euróövezet térképe - 1. számú melléklet) 7

I. 2. Az euró bevezetésének hatása a bankok tevékenységére Az euró bevezetése a bankok tevékenységére van a legnagyobb hatással, és az euró bevezetésére való felkészülés is a bankok számára a legnagyobb feladat. A bankoknak már 1998 végétől lehetővé kellett tenniük az eurószámlák nyitását, euróban történő átutalásokat, a TARGET-hez 3 (Trans European Automated Real Time Gross Settlement Express Transfer) való kapcsolódás feltételeit, az euró alapú kártyák nyitását. Az ügyfélszámlákat, takarékkönyveket 2002 elejétől automatikusan át kell állítaniuk euróra, biztosítaniuk kell az euró készpénz kiadását. Az euró bevezetése a bankok számára tetemes átállási költségekkel járt, ami elsősorban az EMU tagországok bankjait érintette, de mindezt kompenzálták az egységes valutából származó előnyök. A nem euróövezeti bankoknak szintén fel kellett készülniük (valutaportfolió-átállítás, hitelstruktúra, kamatkockázat-kezelés stb.), számukra viszont az előnyök kevésbé jelentkeztek. A költségek között a legjelentősebb az információs technika átállítása volt (az összes kiadásnak több, mint fele), továbbá az átálláshoz szükséges felhasználói ismertetések elkészítése, a marketing-kiadások (az összköltségnek mintegy 15 százaléka), valamint a bankon belüli képzési ráfordítások (az összes kiadás egytizede). A Monetáris Unió a banki kockázatok jellegét és kiterjedését is befolyásolta. Csökkent a hitelezési kockázat az euróövezeten belül, csakúgy, mint a devizakockázat, viszont az országkockázat nőtt, mivel a kiesett devizatevékenységüket a bankok a harmadik országok irányába helyezték át. A likviditási kockázat is csökkent az euróövezet nagyobb és likvidebb piacának köszönhetően. A monetáris uniónak nagy hatása volt a partnerbank (corresponding banking) tevékenységre is, mivel a partnerbanki számlák száma jóval kisebb lett és az üzemeltetési folyamatok lényegesen egyszerűbbé váltak. Így a kör néhány nagyobb piaci szereplőre szűkült. 3 A TARGET az EU-tagországok RTGS-rendszereinek összekapcsolásával létrehozott fizetési rendszer, amely a tagországok közötti euró fizetéseket bonyolítja le. RTGS=Real Time Gross Settlement System: valós idejű bruttó elszámolási rendszer, mely abban különbözik a bruttó elszámolási rendszertől, hogy míg ott a kiegyenlítés időben elválhat az elszámolástól, addig itt a két folyamat időben elválaszthatatlan. 8

A közös valuta alapvetően megváltoztatta a vállalati részvény- és kötvénypiac versenystruktúráját, mivel a legfőbb helyi előnyforrás, vagyis a nemzeti valuta eltűnt. Az euró bevezetésének hosszabb távon a legfontosabb hatása, hogy a befektetők és a tőkefelvevők attitűdjét közelebb viszi a piaci finanszírozás (angolszász kapitalizmus) felé a banki finanszírozás (rajnai kapitalizmus) kárára. Ez természetesen arra kényszeríti a bankokat, hogy átalakítsák stratégiájukat. Az új stratégia egyik legfontosabb eleme, hogy ügyfeleik számára a szolgáltatásoknak az eddiginél sokkal szélesebb körét tudják nyújtani. Ebben a legfontosabb támaszuk az információtechnológiai vívmányok intenzív használata. A kibővített termékkörben különös figyelmet kap a hosszú távú befektetési szolgáltatások kidolgozása és nyújtása, csakúgy, mint a tőkepiaci befektetési termékek (befektetési alapok, brókerszolgáltatás) nyújtása. Vagyis látható, hogy az eurónak milyen fontos szerepe van az univerzális banki tevékenység előretörésében. A vállalati üzletágban szintén adaptálódniuk kell a bankoknak. Páneurópai alapon kell tudniuk fizetési szolgáltatásokat és befektetési banki szolgáltatásokat nyújtaniuk ügyfeleik számára. A pénzügyi intézmények, különösen a bankok az utóbbi években egyre intenzívebben keresik a költségcsökkentés eszközeit. Emellett egyre óvatosabban közelítenek a kockázatokhoz is. A kockázatokba beleértendők a fúziókkal és a felvásárlásokkal kapcsolatos kockázatok is. Éppen ezért az utóbbi évek banki taktikájának a további felvásárlásokkal és fúziókkal kapcsolatosan általában a kivárás, vagyis a wait and see látszik. Ez főleg a nagy bankokra vonatkozik, amelyeknél a felvásárlási akciókat alapvetően a piaci pozíciók erősítése motiválja. Persze itt is vannak kivételek. Mindenféleképpen fontosnak tartanám megemlíteni az egyik legnagyobb olasz bank, az Unicredito és a magyar HVB Bank folyamatban lévő fúzióját. A közepes méretű bankok esetében tovább tart a koncentráció, mert itt a fúziók legfőbb oka a költségcsökkentés igénye. A költséghatékonyság növelésének fontos eszköze lehet az Internet-banki tevékenység erősítése, de számos bank túlvállalta magát ezen a téren és költségei nőttek, ahelyett, hogy csökkentek volna. Fontos piaci jelenség az állami szerepvállalás folyamatos visszaszorulása is. Ennek egyik fontos oka az Európai Unió jogrendszere, amely nem tűri a pénzintézetek állami dotálását vagy privilegizálását. 9

I. 3. Az EU-csatlakozás hatása a magyar pénzügyi szektorra A magyar pénzügyi szektor az elmúlt mintegy tizenöt évben nagy mértékű intézményi, szabályozási és szakmai fejlődésen ment keresztül. Ennek keretében kialakult a pénzügyi szolgáltatásoknak a modern piacgazdaságra jellemző tulajdonosi, intézményi és termékszerkezete, és lezajlott az Európai Unió pénzügyi szabályozási normáihoz igazodó jogharmonizáció túlnyomó része. Az így létrejött hazai pénzügyi szektor lényegében már megfelel az EU egységes pénzügyi piaca által meghatározott követelményeknek, mind szabályozási, mind pedig versenyképességi követelmények szempontjából. Mindezek ellenére bizonyosnak tűnik, hogy a magyar pénzügyi szektor az elkövetkező években nagyarányú és hosszú távú alkalmazkodási folyamat elé néz. Az alkalmazkodás folyamatát nagy mértékben befolyásolja az EU egységes belső piacába történő szerves integráció, az eurótérséghez történő csatlakozás, valamint a magyar gazdaság makrogazdasági fejlődése és a pénzügyi szolgáltatásokat világszerte érintő gyors technológiai fejlődés eseményei. Az alkalmazkodás fő iránya egyrészt a hazai pénzügyi közvetítés méreteinek nagyarányú növekedése, másrészt a pénzügyi szektor, ezen belül elsősorban a bankszektor jövedelmezőségének csökkenése, harmadrészt pedig hosszabb távon az értékpapírpiacoknak, valamint az alapszerű és biztosítási típusú közvetítésnek a bankok rovására történő lassú terjeszkedése. Az unióhoz való csatlakozás hatására fontos változás az EU pénzügyi szolgáltatóinak a hazai piacon történő szabad megjelenését biztosító egységes európai útlevél szabályának érvényesítése. Ez a külföldi szolgáltatók hazai fióknyitásának adminisztratív akadályait hivatott ledönteni. Lényege, hogy az EU tagállamaiban székhellyel rendelkező, valamint a Magyar Köztársaságban bejegyzett hitelintézetek, biztosítók, pénzügyi és befektetési vállalkozások engedélyezési eljárás nélkül, bejelentési eljárás lefolytatásával nyithatnak fióktelepet az EU másik tagállamában (anélkül, hogy jelentős tőkeigénnyel leányvállalatot kellene létrehozniuk azért, hogy szolgáltatásaikat szabadon kínálhassák). 4 A csatlakozás hatására a határon keresztül történő közvetlen szolgáltatás jelentősége megnövekedett és ez bizonyosan a jövőben is folytatódni fog, nem kis mértékben a technológiai fejlődés (internetes szolgáltatások), a határok fokozódó átjárhatósága, illetve a növekvő munkaerő-mobilitás folyományaként. 4 Forrás: http://www.penzcentrum.hu/page.php?id=44 10

A hazai pénzügyi szolgáltatási szektor lényegében a nyolcvanas években elindult reformfolyamat keretében számos tekintetben és komoly mértékben felzárkózott már a fejlett országok illetve az EU pénzügyi szektoraihoz, mindennek ellenére azonban nyilvánvaló, hogy igen jelentős különbségek is fennmaradtak, amelyek a korábban csatlakozott EU-tagállamok és Magyarország gazdasági fejlettségének (jövedelmi és vagyoni szintjének) különbözőségéből, illetve a gazdasági rendszer és a pénzügyi szolgáltatások lényegében azonos irányú fejlődési folyamatának időbeli eltolódásából adódnak. Azok a rendelkezések, melyeket kötelezően be kell tartanunk ahhoz, hogy Magyarország csatlakozni tudjon az eurózónához, a következők: - a beérkező átutalások konvertálása nemzeti valutáról euróra és viszont az átmeneti időszak alatt legyen költségmentes; - a nemzeti valutában vezetett számlák konvertálása euróra legyen költségmentes az átmeneti időszak végén; - az euróban denominált banki szolgáltatásokra ugyanazokat a jutalékokat lehet csak felszámolni, mint a nemzeti valutában denominált hasonló szolgáltatásra. 5 I. 4. A magyar bankrendszerrel kapcsolatos problémák A bankok világszerte egyre elégedetlenebbek a sok esetben lassanként idejétmúlttá váló banki rendszereikkel (főként informatikai rendszereikkel), és versenyképességük megőrzése érdekében fel kívánják frissíteni azokat. A banki rendszerek sikerét akadályozó legfőbb probléma a rugalmasság hiánya, valamint a fenntartás magas költsége, de a rendszerintegráció hiánya is a versenyképesség megőrzésének akadályává válhat. A rugalmasság hiányának két fő eleme van: a régi rendszereket olyan technológiai alapokon építették ki, amelyek alkalmatlanok voltak a későbbi továbbfejlesztésre, illetve a rendszereket idővel testre szabták. Ennek eredményeként olyan bonyolult rendszerek jöttek létre, amelyek mindenféle változtatásnak ellenállnak és fenntartásuk sok pénzbe kerül. Ezen problémák kezelése érdekében a bankok többsége banki rendszereik lecserélését tervezi a következő öt éven belül. A banki 5 Forrás: http://www.pszaf.hu/resource.aspx?resourceid=publ_euszektor_eucsatlhatas 11

informatikai rendszerek lecserélése döntő fontosságú, hiszen a verseny kiélezett, az új termékekkel lépést kell tartani és erősíteni kell az ügyfélkapcsolatokat. Általános probléma továbbá, hogy a bankfiókok dolgozói napi munkájuk közel 40 százalékát töltik az ügyfelekkel kapcsolatos back-office tevékenységgel, ahelyett, hogy inkább magukkal az ügyfelekkel foglalkoznának. Gondot jelent az is, hogy az üzleti és az informatikai terület vezetőinek mások az elvárásai abban a tekintetben, hogy egy banki rendszernek milyen értéket kell bevinnie a bankba. Az üzleti terület vezetői elsősorban olyan rendszereket tartanak előnyösnek, amelyek középpontjában a termékfejlesztés áll, míg az informatikai terület vezetői főként olyan rendszereket szeretnének, amelyek révén csökkennének a költségek. Költséggondok: a bankok teljes informatikai költségvetésük mintegy felét költik a rendszerekre. E kiadások egy jelentős része arra a munkára megy el, amelynek keretében a fejlesztők új termékfunkciókat, illetve rendszertulajdonságokat írnak a rendszerekre. Az optimálisnak tartott informatikai rendszer egyik legfontosabb jellemzője a komponensalapú, szolgáltatás-orientált architektúra lenne. 6 I. 5. Az Európai Unió és Magyarország pénzügyi szolgáltatási szektorainak összehasonlítása Szabályozás: A hazai pénzügyi piac működésének kereteit adó jogi szabályozási és intézményi rendszer az elmúlt mintegy tizenöt év strukturális reformjai és jogharmonizációs folyamata következtében igen nagy mértékben hasonló, mondhatni csaknem azonos. Tulajdonlás: A hazai pénzügyi szektor működtetésének meghatározó tényezője a magántőke; a döntően a kilencvenes évek során lezajlott privatizációs folyamat során a magántőkére alapozott tulajdoni, intézményi és vállalat-irányítási szerkezet lényegében konszolidálódott. Az állami tulajdon a bankszektorban még mindig jelentős szerepet játszik, ez azonban a fejlett gazdaságokkal összevetve egyáltalán nem példátlan: egyes OECD-országok (például Németország) bankrendszereiben az állam tulajdonosi részesedése 50 százalék körülire tehető, vagy erősen megközelíti azt. 6 Forrás: http://www.fn.hu/index.php?id=1&cid=106582 FigyelőNet: Megújulásra ítélt banki rendszerek 2005. szeptember 21. 12

Szereplők: További hasonlóság a piaci szereplők nagyfokú azonossága. Ez abból ered, hogy a hazai privatizáció, illetve a piaci szerkezet szerves fejlődése során főként külföldi szakmai befektetők szereztek jelentős pozíciókat. A magyar bankrendszer 70 százaléka, a biztosítási szektor 80 százaléka ilyen külföldi befektetők kezében van, az egyéb alszektorok közül pedig a befektetési és pénzügyi vállalkozások, a pénztárak, valamint a befektetési alapok jelentős része az említett külföldi bankokhoz, illetve biztosítókhoz kapcsolódik. Ezen külföldi bankok és biztosítók túlnyomó részének fő működési területe az EU pénzügyi piaca. Mindennek nem elhanyagolható következménye, hogy a hazai pénzügyi szolgáltatók vállalatirányítási és üzletpolitikai stílusa, illetve gyakorlata nagy mértékben csereszabatos az EU pénzügyi piacain megszokottal. Stabilitás: A szabályozási környezet, a tulajdonosi háttér, a vállalatirányítás és az üzletpolitika hasonlóságából, illetve a hazai gazdaság viszonylag gyors növekedéséből adódóan a hazai pénzügyi szektor stabilitása és fejlődőképessége alapvetően összemérhető az EU pénzügyi szolgáltatóinak hasonló jellemzőivel. Ez egyaránt vonatkozik a szolgáltatók általános tőkeellátottságára, nem teljesítő eszközei állományának arányára, befektetési veszteségeinek mértékére, jövedelmezőségére, valamint növekedési teljesítményére. Vagyis a magyar szolgáltatók oldalán a felsorolt szempontokat tekintve semmilyen drámai mértékű, nagyszabású reformot igénylő lemaradás nem tapasztalható. Termékkínálat: A magyar pénzügyi szektorban többé-kevésbé az összes olyan termék, szolgáltatás, illetve szolgáltatói típus megtalálható, amely a fejlett gazdaságok és pénzügyi rendszerek gyakorlatában létezik. Természetesen nem állíthatjuk, hogy az adott termék, szolgáltatás, vagy piac a hazai gyakorlatban érett formában, nagy kereskedelmi volumen mellett van jelen, hiszen ez számos esetben (például egyes elektronikus banki szolgáltatások vagy a vállalati kötvénypiac tekintetében) egyáltalán nem mondható el. Sokkal inkább az a fontos, hogy a ma létező, igen nagy számú pénzügyi termék, illetve szolgáltatás szinte kivétel nélkül jelen van a hazai piacon úgy, hogy a szükséges szakmai tudás és gyakorlat, üzleti és infrastrukturális háttér valamilyen szinten rendelkezésre áll. Következésképpen e szolgáltatások piacát, illetve feltételeit nem kell újonnan feltalálni, azok többnyire egyfajta kialakult fejlődési görbén haladnak az érettség felé. Technológia: A pénzügyi szolgáltatások erősen függenek a gyorsan fejlődő technológiai feltételektől, ezek azonban döntően a korszerű számítástechnikai és távközlési infrastruktúra meglétét és folyamatos szintentartását követelik meg. E tekintetben Magyarország az elmúlt évek során komoly mértékben felzárkózott: a szolgáltatók a fejlett gazdaságokban megszokott számítástechnikai infrastruktúrához férnek hozzá, a 13

telefonsűrűség tekintetében öt éven belüli, az Internet-sűrűség tekintetében pedig 5-10 éves lemaradásunk van a legfejlettebb gazdaságokhoz képest. Ehhez érdemes hozzáfűzni, hogy a hazai technológiai háttér bizonyos szempontból ma is fejlettebb annál, mint amit a pénzügyi szolgáltatások adott színvonala megkíván. Kiegyensúlyozottság: A hazai pénzügyi szektor egyes alszektorainak, üzletágainak fejlettsége kiegyensúlyozatlan, bizonyos szolgáltatásokat tekintve jóval fejlettebb (nagyobb gazdasági súlyú), mint más területeken. Ilyen fajta eltérések egyes fejlett országokban is tapasztalhatók, esetünkben azonban arról is beszélhetünk, hogy az egyes üzleti területek fejlődése meglehetősen kezdeti szakaszban jár, míg más szolgáltatási ágak (például a legtöbb kereskedelmi banki szolgáltatás) fejlettsége a fejlett gazdaságok gyakorlatával összevethető. Példaként a kevésbé fejlett területek közé tartozik több befektetési banki szolgáltatás, a vállalatfelvásárlási és finanszírozási üzletág. Csaknem teljes egészében hiányzik a vállalati kötvénypiac, és a részvénypiac is igen kis súllyal szerepel a gazdaság finanszírozásában. Az elektronikus banki szolgáltatások (például hitelkártya-elfogadás, Internet bank) gazdasági súlya az utóbbi évek gyors hazai fejlődése ellenére is nagyságrendi különbséget mutat a fejlett gazdaságok gyakorlatához képest, és még gyermekcipőben jár vagy egyáltalán nincs is jelen a piacon - számos magas értéktartalmú kiskereskedelmi banki, illetve biztosítási szolgáltatás (például a fogyasztó nevében végzett lakásügyintézés). Az említett területeken több esetben a lemaradás fő oka a gazdaság, illetve a szóba jöhető üzletek, vagy a piac kicsi mérete. További ok a fejlett gazdaságokhoz képest lemaradó monetáris stabilitás, illetve az ehhez kapcsolódó befektetői bizalomhiány, amely magasan tartja a belföldi forrásköltségeket, ezzel akadályozva a kötvény- és a részvénypiac fejlődését. Más esetekben, mint például az elektronikus banki szolgáltatásoknál vagy általában a banki kiskereskedelmi szolgáltatásoknál, a lemaradás egyrészt jövedelmi/vagyoni okokból, másrészt viszont a szükséges pénzügyi kultúra korlátozott terjedési sebességéből adódik. Makrogazdasági környezet: A magyar gazdaság a fejlett gazdaságokhoz képest tőkeszegény, a benne felhalmozott tőkeállomány mennyisége és technológiai színvonala jóval csekélyebb annál, mint amit a rendelkezésre álló munkaerő hatékonyan működtetni tudna. Így a munkaerő olcsó, a tőke pedig drága; vagyis a hazai forrásköltségek magasak, illetve a befektetők szempontjából a tőke határtermelékenysége magasabb, mint a fejlett gazdaságokban. Ennek következtében Magyarország nettó tőkeimportőr, vagyis folyó fizetési mérlege deficites. Hosszú távon a hazai gazdaság tőkeszegénysége, illetve a hazai és nemzetközi forrásköltségek eltérése felszámolódik, rövid távon azonban a fennálló 14

helyzetet konzerválja a kormányzat túlköltekezése (a költségvetési hiány), amely a tőke és más gazdasági javak iránt jelentős többletkeresletet generál. Emiatt a hazai gazdaságban mind az infláció, mind pedig a reálkamat magasabb, mint a fejlett gazdaságokban. I. 6. Milyen változásokra számíthatunk a jövőben? A 2004. május 1-i EU-csatlakozás a hazai pénzügyi szektor szabályozását tekintve csak kis mértékben hozott azonnali változást. Az e területet érintő jogharmonizáció túlnyomó része már lezajlott, további nagyhatású intézményi változásokra csak közép távon, az eurótérséghez való csatlakozásunk során, előreláthatólag 2010 után van kilátás. Az EU egységes pénzügyi piacához való integráció hatására egyfajta intenzív alkalmazkodási kényszer alakult ki, amely a hazai pénzügyi szektor fejlődését alapvetően meghatározza. Olyan folyamat ez, amely a magyar pénzügyi szektorban több tekintetben már öt-tíz évvel ezelőtt megkezdődött, és amely rövid-, közép-, és hosszú távon egyaránt folytatódni fog. Az alkalmazkodási folyamat fő elemei a következők: Tőkeáramlás: A hazai tőkeáramlás természetes iránya a nettó tőkeimport. Ez a tendencia nagy valószínűséggel sokáig fennmarad, mégpedig úgy, hogy a monetáris konvergencia előrehaladtával a beáramló tőke egyre inkább a részvénypiacot, és mind kevésbé az államkötvény és valutapiacot veszi célba. A külföldi szolgáltatók kínálatának növekedése azzal jár, hogy a megtakarítások exportja is felerősödik. Ez azonban a nettó tőkefolyam irányát nem befolyásolja, mert a tőkeexport egyúttal a hazai befektetési eszközök áreséséhez vezet, ami viszont a külföldi befektetők keresletét fogja élénkíteni. Növekedés: A pénzügyi szolgáltatások hazai piaca az EU pénzügyi szektorához képest mintegy 10-20-szoros lemaradásban van. Ez egyaránt vonatkozik a közvetített tőke mennyiségére, az egy főre jutó jutalékbevételekre, valamint a szektor csúcstechnológiáját képviselő elektronikus banki szolgáltatások kiskereskedelmi igénybevételére. Ebből következik, hogy a hazai piac növekedési potenciálja igen jelentős, az EU pénzügyi piacának növekedési potenciálját jóval meghaladó mértékű. Piacszerkezet: A pénzügyi közvetítés szerkezetének alakulása a szolgáltatói üzletágak, illetve intézménytípusok fejlődése szempontjából fontos. A banki közvetítés szerepe folyamatosan csökken az értékpapírpiacok, valamint az alapszerű és biztosítási típusú megtakarítások, illetve közvetítés javára. Az értékpapír 15

ágazaton belül a részvénypiac gyorsabb, illetve a kötvénypiac lassúbb fejlődése várható. Magyarország gyakorlata közelít az EU-éhoz, éppen úgy, ahogy az EU gyakorlata is közelít ugyanebben az irányban a gazdaságilag, és a pénzügyi szolgáltatások szempontjából fejlettebb Egyesült Államokhoz. A pénzügyi csoportosodás Magyarországon is jelenlévő, sőt alapvető jelentőségű folyamat, amelynek a jövőben további erősödésére lehet számítani. A nagyméretű bankok, melyek a pénzügyi szolgáltatási tevékenység központi intézményei, folytatják azt a jelenleg is meghatározó jelentőségű, üzletágak közötti diverzifikációt, amely még nagyobb méretű, több üzletágat átfogó pénzügyi csoportok kialakulásához, illetve végső soron a koncentrációs folyamat kiteljesedéséhez vezet. Verseny: A kérdés az, hogy rövid-, illetve közép távon várható-e a hazai piacon új szolgáltatók tömeges megjelenése. A válasz rövid távon eldöntöttnek látszik igen, várható -, közép és hosszú távon azonban nem valószínű, hogy ez a tendencia folytatódik majd, hiszen a pénzügyi piac korlátozott méreteit tekintve jelenleg is inkább a szolgáltatások túlkínálata, semmint túlkereslete a jellemző. Az euró bevezetésének következtében eltűnnek majd a szolgáltatók bizonyos fajta jövedelmei (például a valutaváltáshoz, -kereskedelemhez és a valutakockázat fedezetéhez kapcsolódók), miközben az EU-n belüli árstandardizáció a hazai piacon is kibontakozik. Ez nem igazán kedvez új szolgáltatók tömeges megjelenésének, sőt, inkább további szervezeti koncentráció várható a jelenlegi helyzethez képest. Ugyanakkor a technológiai fejlődés új, szakosított szolgáltatók megjelenéséhez vezethet, amennyiben az új szolgáltatások elterjedésével is jár, mint például az elektronikus pénzkibocsátás esetében. A külföldi pénzügyi szolgáltatások közvetlen hazai értékesítése a fokozódó verseny irányába fog hatni a hazai szolgáltatói piacon. Külön kiemelném a határmenti területeken történő közvetlen értékesítést, melynek intenzitása a határok könnyebb átjárhatósága, illetve a munkaerő-mobilitás fokozódása következtében várhatóan növekedni fog. A másik rendkívül jelentős értékesítési csatorna az Internet, amely a határon keresztül történő szolgáltatásáramlásra egyszerű és olcsó lehetőséget kínál. Az Interneten keresztüli értékesítés ugyan jelen van a létező gyakorlatban, nagyobb arányú fejlődése azonban inkább csak közép illetve hosszú távon, az Internet hozzáférés, valamint a hozzá tartozó ügyintézési kultúra tömeges hazai elterjedésével várható. 7 7 PSZÁF-tanulmány: Az EU-csatlakozás hatása a magyar pénzügyi szektorra 2003. június 10. http://www.pszaf.hu/engine.aspx?page=pszaf_szekttanulm (I. 5. és I. 6. fejezetek forrása) 16

Fontosnak tartanám megjegyezni, hogy az euró bevezetésének egyik legfontosabb hatása a magyar bankok életére abban lesz mérhető, hogy az irányadó kamatlábak csökkenni fognak, így a magyar bankoknak is csökkenteni kell a kamatmarzsot. 1. 7. Összegzés Ahhoz, hogy hazánk az eurózónához csatlakozni tudjon és megfelelő módon integrálódni tudjunk az EU egységes pénzpiacába, számos kihívással kell szembenéznünk. Számos gazdasági kritériumnak kell eleget tennünk, amelyek néha még a fejlettebb országok számára is túl nagy kihívást jelentenek. Hazánk makrogazdasági stabilitása ugyan alapvetően javult, a gazdaság privatizációja és a kedvező befektetői környezet megteremtése gyorsan haladt előre, mára azonban a magyar gazdasági növekedés elmarad a Visegrádi Négyek többi országa mögött. Éppen ezért egy professzionális, az euró mielőbbi bevezethetőségét elősegítő fiskális gazdaságpolitikát és ehhez illeszkedő stratégiát kellene kidolgoznunk. Fontos lenne a Gazdasági és Monetáris Unióhoz történő mielőbbi csatlakozásunk, többek között az adósságállomány finanszírozhatóságának stabilitása miatt is. A kritikus tényező az idő. Magyarországnak érdeke, hogy a jövő évi választások miatt ne torpanjon meg a fejlődés, illetve, hogy a szükséges döntések mielőbb megszülessenek. Hiszen a világ nem áll meg, nem vár ránk, lépést kell tartanunk vele. A döntések hiánya pedig hosszú távra kihathat, és az ország egyedülálló lehetőségeket veszíthet el. Az eurózónához vezető út fontos állomása az Egységes Euró Fizetések Övezete, vagyis a SEPA (Single Euro Payments Area), amelyhez természetesen Magyarországnak is csatlakoznia kell. A dolgozat következő részében bemutatom a teljes SEPA infrastruktúrát, a SEPA létrehozását illetve működését segítő szervezeteket: az Európai Fizetések Tanácsát (EPC = European Payments Council) és a Fizetési Rendszer Fórumot (FRF). 17

II. SEPA (Single Euro Payments Area) = Egységes Euró Fizetési Övezet Néhány éven belül a készpénz nélküli fizetéseket egész Európa területén így Magyarországon is - a belföldivel megegyezően egyszerű és olcsó módon lehet majd lebonyolítani. Az Európai Központi Bank (ECB) és az EU-Bizottság 2010-ig szeretné uralkodóvá tenni a "Single Euro Payments Area" (SEPA) fizetési rendszert. Az egységes fizetési rendszer bevezetése céljából a bankok által létrehozott EPC tanács (European Payments Council) azonban nem kívánja magát elkötelezni egy meghatározott dátum mellett. Terveik szerint 2008-tól lehetne az átutalásokat, terheléseket és bankkártyás fizetéseket az európai szabvány szerint a belföldivel párhuzamosan lebonyolítani. Ibrahim Karasu, a német bankszövetség (Bundesverband deutscher Banken, BdB) lakossági üzletági és banktechnikai ügyvezetőjének elmondása szerint a rendszerek átállításának az elkövetkező évtizedben kell megtörténnie, 2008 és 2010 között az összes rendszer átállítása lehetetlen. A nemzeti fizetési rendszereket csak akkor bontanák le, ha már elegendő résztvevő jelentkezett önkéntesen. Az EU belső piaci biztosa, Charlie McCreevy szerint viszont a bankok csak húzzák az időt. A bankok a késlekedést az eltérő nemzeti fizetési rendszerekkel magyarázzák. Emellett eddig nem igyekeztek az egységes fizetési rendszer bevezetésének terheit magukra vállalni, mivel a határokat átlépő forgalom aránya elenyészően alacsony összes forgalmukhoz képest. Az átállás költsége várhatóan nagyon magas lesz, hiszen az EU teljes fizetési rendszerét át kell alakítani. Nem arról van szó, hogy csak apró módosításokat kell végrehajtani a határokon átmenő fizetési forgalomban, hanem az egész bankvilágot egységesíteni kell. Hans-Jürgen Friederich, a Deutsche Bank központi fizetés forgalmazási igazgatójának egy nyilatkozata szerint kezdetben csak kiegészítő szerepet szánnának az egységes európai fizetési rendszernek és a piaci fejlemények függvényében fokozatosan állítanák át az egyes nemzeti fizetési rendszereket. Éppen ezért ő a 2010-es határidőt mindenféleképpen irreálisnak tartja. Heike Mai, a Deutsche Bank Research fizetésforgalmi szakértőjének elmondása szerint az elképzelés inkább politikai indíttatású, hiszen a piac nem igazán nyújt üzleti lehetőségeket a SEPA számára, a fizetések legnagyobb része - mintegy 99 százaléka ugyanis a már bejáratott belföldi csatornákon bonyolódik. 18

Az EU-Bizottság véleménye szerint az EU-n belüli kereskedelmi forgalom csak akkor lendül fel, ha olyan feltételeket teremtenek, amelyeknek köszönhetően a határokat átlépő fizetések egyszerűen lebonyolíthatók lesznek. Így az európai szinten tevékenykedő vállalatok számára egyértelmű előnyöket kínál majd a SEPA. 8 II. 1. EPC (European Payments Council) =Európai Fizetések Tanácsa Az Európai Fizetések Tanácsa (EPC) a pénzügyi műveletek, a fizetések vonatkozásában az európai bankipar döntéshozó és koordináló testülete. Célja az Egységes Euró Fizetések Övezetének (SEPA) létrehozása. Az EPC Okiratába (EPC Charter) a következők kerültek deklarálásra és bejegyzésre: Mi, az európai bankok és európai hitelintézeti szektor szövetségei: - osztjuk azt az elképzelést, hogy az eurótérségben lebonyolított fizetések belföldi fizetéseknek tekintendők, - egyesítjük erőinket annak érdekében, hogy ezt az elképzelésünket az európai ügyfelek, vállalatok és bankok előnyére váltsuk valóra, - kezdeményezzük az Egységes Fizetési Övezetünk megvalósítását. 9 Az EPC összpontosít mind a lakossági, mind a vállalati körben, euróban, Európában végrehajtásra kerülő alapvető fizetési szolgáltatásokra. Ez magában foglalja az elektronikus lehetőségeket, mint például; az átutalás, direct debit, kártyás fizetések, valamint a legújabb csatornákat; az e- és m- fizetéseket, továbbá a készpénzt. Jelenleg az EPC-nek 27 európai országból, 64 tagja van. Olyan bankok és bankszövetségek alkotják, amelyek a piacon előforduló hitelintézetek minden fajtáját reprezentálják. 8 Forrás: http://eu.mti.hu/eu/cikk/88989 MTI: Brüsszel egységes banki fizetési rendszert szorgalmaz 2005.09.06. 9 EPC: SEPA Átutalási Rendszer Szabályzat 2005. szeptember 2. 7. oldal 19

A Testület (EPC Plenary), továbbá a választott testületei és munkacsoportjai rendszeresen üléseznek és felelősek a feladatok széleskörű programjának a megvalósításáért. Az EPC szorosan együttműködik az Európai Központi Bankkal, vagyis az ECB-vel (European Central Bank), az Eurosystemmel és az Európai Bizottsággal, különösen a DG Internal Market-tel. Az ECB kiemelt figyelemmel kíséri az EPC munkáját, és 2004-ben megjelentette Harmadik Progress Riportját Towards a Single Euro Payments Area címmel. 1. számú ábra Az EPC szervezeti felépítése Jelölési és Szabályozási Bizottság Jogi Támogató Csoport Plenáris Ülés Koordinációs Bizottság Működési Infrastrukturális És Technológiai Szabványokat Támogató Csoport Elektronikus Közvetlen Terhelések Munkacsoport Elektronikus Átutalási Munkacsoport Kártya Munkacsoport Készpénz Munkacsoport Forrás: Magyar Bankszövetség: EPC-FRF-SEPA Konzultáció 2005. 10.05. II. 2. A SEPA infrastruktúra A SEPA elképzelés 2002-ben fogalmazódott meg az EPC létrehozásával, amikor 42 bank, a három Európai Hitel Szektor Szövetség (European Credit Sector Associations, ECSAs) 20

és az Euró Banki Szövetség (Euro Banking Association, EBA) összeült és egy aktív munkacsoport megbeszélés eredményeként, elkészült a Fehér Könyv (White Paper). Az EPC célja az, hogy a SEPA úgy működjön, mint egy egységes belföldi piac, ahol az állampolgárok és a gazdasági élet szereplői olyan egyszerűen és olcsón tudják majd fizetéseiket végrehajtani, ahogyan azt otthon, a saját országukban jelenleg is teszik. Az alapvető fizetési szolgáltatások tekintetében azonos esélyek teremthetők a piaci verseny területén azáltal, hogy az EPC stratégiai iránymutatást nyújt a szabványosításra, meghatározza a legjobb gyakorlatot, továbbá támogatja és nyomon követi a meghozott döntések megvalósítását. Mindezeket oly módon teszi, hogy egyrészt amennyire csak lehetséges, megfeleljen a részvényesek elvárásainak, másrészt pedig hogy a bankok élni tudjanak az önszabályozás eszközével. A SEPA övezetben élő lakosság akkor érzi a SEPA előnyét, ha egész Európában olyan egyszerűen és akkora biztonsággal teljesítheti fizetési kötelezettségeit a rendelkezésére álló fizetési eszközök felhasználásával, ahogyan azt ma az egyes európai országokon belül teheti. Az európai polgár számára nem jelenthet különbséget az, hogy Európán melyik országban és melyik banknál vezeti számláját. A SEPA elképzelés alapján meg kell valósítani azt, hogy az euróövezeten belüli fizetések hazai fizetésekké váljanak, és a leggyakrabban használt, alapvető fizetések - az alacsony összegű 10 átutalások, beszedések (direct debit), és a bankkártyás tranzakciók a jelenleginél olcsóbbak, hatékonyabbak és célszerűbbek legyenek. Annak érdekében, hogy az európai lakosság élvezhesse a SEPA által nyújtott előnyöket, az EPC-vel szembeni elvárás az, hogy meggyőző project-tervvel, reális mérföldkövek kijelölésével, legkésőbb 2010-re megvalósítsa a teljes SEPA infrastruktúrát. Az EPC 2004. december 9-i plenáris ülése elfogadta a SEPA megvalósítását támogató stratégiai elgondolásokat. Az úgynevezett Road Map-ben rögzítették a fő feladatokat a hozzájuk tartozó határidőkkel. A Road Map határozott utalásokat tartalmaz az egyes tagországokon belüli SEPA szervezet létrehozására. Ezeknek a nemzeti szervezeteknek a feladata, hogy a 2005-ös év folyamán kidolgozzák az adott ország SEPA stratégiai, irányítási és megvalósítási tervét, egyértelműen meghatározva a feladatok határidőre 10 EC/2560/2001 Regulation szerint a 12.500 eurót meg nem haladó, országhatáron átnyúló euró fizetések díjainak azonosnak kell lenni az azokhoz hasonlatos belföldi fizetésekével. A jövő évben ez várhatóan 50.000 euróra fog emelkedni. 21