A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA



Hasonló dokumentumok
Adatok és tények a magyar felsőoktatásról II. Forrás: Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról, GVI

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

Egyenlőtlen növekedés?

A PISA 2003 vizsgálat eredményei. Értékelési Központ december

Egyenlőtlenség és szegénység a mai magyar társadalomban és a társadalom értékválasztásaiban

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

Működőtőke-befektetések Adatok és tények

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR Budapest, Gellért Szálló március 31.

Bérezési tanulmány

Változások a felsőoktatásban. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ március 28.

halálos iramban Németh Dávid vezető elemző

Területi kormányzás és regionális fejlődés

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet június 1.

TÁRKI Háztartás Monitor

Simor András. Pénzügyi Csúcstalálkozó

A demokrácia értékelésének életkori meghatározottsága Magyarországon a 2012-es ESS adatok alapján

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

Mit nehezebb találni: munkahelyet vagy munkaerőt? A munkaerőpiaci helyzet alakulása Romániában

Társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon. Simonyi Ágnes főigazgató Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Budapest 2009.

A gazdasági fejlődés felgyorsításának feltétele a közoktatás megújítása

Helyzetkép. múlt jelen jövő. A képességmérés dilemmái. A magyar tanulók tudásának alakulása történeti és nemzetközi kontextusban

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján Május 11. Urbán László

Leövey Klára Gimnázium

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

A magyarországi bérfelzárkózás lehetőségei és korlátai

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Az idegenekkel szembeni attitűdök változása a menekültkrízis hatására

A nemek közötti bérrés mérése: nemzetközi szinten, a Visegrádi országokban és Lengyelországban

dr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász

Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke: (Nemzeti Csúcs, MTA Székház, október 18.)

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai április 22. Budapest, MTA

Tárki Háztartás Monitor kutatás évi eredményeinek ismertetése. Aranytíz Kultúrház április 10.

Jövedelemeloszlás nemzetközi összehasonlításban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai ban

A Rehabilitáció és Ambuláns lehetősége.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

Svájci adószeminárium

Milyen új tanulságokkal szolgál a válság utáni időszak az euro bevezetése szempontjából?

"Ma van a holnap tegnapja" Gyermekek társadalma, felnőttek társadalma és a panelkutatások hozzáadott értéke

A FINN OKTATÁSPOLITIKA A SIKERHEZ VEZETŐ ÚT? Jari Vilén Nagykövet Szekszárd, december 13.

Az egészség/egészségügy regionális különbségei és problémái Európában: Az Európai Unió és Magyarország viszonylatában

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai

A fotovillamos energiaátalakítás helyzete az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban

kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

Árfolyamok. Miskolci Egyetem mesterképzés

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; és 3. cikk

Egyszerűsített statisztika

Lisszaboni folyamat részjelentés: nem sikerült, új célok

Nemzetközi kitekintés. 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN

A politikai részvétel változása időbeli és generációs nézőpontból

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.

A nő mint főbevásárló

Gazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?)

Enterprise Vision Day

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei

Ökohatékonyság és szétválás. Szigeti Cecília SZE- KGyGK

Horváth Gábor főtitkár

Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények)

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

(Törzskönyvezett) Név Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás

Gazdaságra telepedő állam

Előadó: Vadász Iván alelnök. Adótanácsadók Egyesülete

Energetikai konvergencia az Európai Unióban a 2020-as vállalások tükrében avagy a konvergencia számítások alkalmazásának egy alternatív lehetősége

A rezsicsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata az LMDI index dekompozíciós módszer alkalmazásával

A évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Az Európai Bizottság mellett működő ESF (European Science Foundation) a. kilencvenes évek közepe óta támogatja és szervezi a European Social Survey

A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon

Áramlások a térgazdaságban A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE Kecskemét, október

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

Növekedés, munkahelyteremtés és egyensúly Magyarországon: Az Európai Bizottság 2016-os országjelentése és ajánlásai

Logisztika és versenyképesség Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

Munkaerőpiac és migráció

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A KORMÁNYZATI ADÓPOLITIKA ÉS AZ ADÓHATÓSÁG FELADATRENDSZERE

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2015/2 Társadalom- és szociálpolitikai folyóirat TARTALOM

Fiatalok életkörülményei Magyarországon és az EU országaiban 2007 és 2012 között

A szociális ellátások szerepe a kirekesztés megelőzésében és enyhítésében az elmúlt húsz év tanulságai

AZ ELVESZETT MOBILINTERNET

Januárban változatlan maradt a fogyasztóiár-színvonal (Fogyasztói árak, január)

Dr. Alena Křížková, Ph.D. Cseh Tudományos Akadémia, Szociológiai Intézet Budapest

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között


Rendszerváltás, nyertesek, vesztesek Empirikus adatok a Háztartások Életút Vizsgálata alapján

Átírás:

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készítette: Gál Róbert, Medgyesi Márton Szakmai felelős: Gál Róbert 2011. január

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA 2. hét Jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon Nemzetközi összehasonlítás 1985 2005, 2006 és legfrissebb fejlemények 2005 2010 Készítette: Gál Róbert, Medgyesi Márton Szakmai felelős: Gál Róbert

Jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon, Gini-index 0,33 0,31 0,29 0,27 0,25 0,23 0,21 0,19 1962 1967 1972 1977 1982 1987 1992 1996 2000 2003 2005 Forrás: Tóth, 2006

Egyenlőtlenségek alakulása Magyarországon (Gini-együttható) 0.32 0.30 0.28 0.26 0.24 0.22 0.20 1987 1992 1996 2000 2003 2005 2007 2010 Forrás: Tóth, 2010

Egyenlőtlenségek alakulása Magyarországon Értelmezési feladat: A jövedelemeloszlás melyik sávjában történhetett változás 2003 és 2005 között? 1987 1992 1996 2000 2003 2005 2007 2009 Felső sávra érzékeny mutatók P90/P50 1,69 1,86 1,90 1,92 1,92 1,91 1,74 1,81 GE(2) 0,116 0,168 0,236 0,207 0,261 0,260 0,205 0,155 A(0,5) 0,046 0,059 0,071 0,072 0,078 0,073 0,064 0,062 Középső sávra vagy az eloszlás két szélére szimmetrikusan érzékeny mutatók S10/S1 4,55 5,52 6,62 6,63 7,30 6,68 6,00 6,35 P90/P10 2,8 3,1 3,6 3,5 3,58 3,42 3,16 3,53 GE(0) 0,092 0,119 0,143 0,147 0,156 0,145 0,127 0,128 GE(1) 0,097 0,127 0,156 0,155 0,175 0,163 0,140 0,128 Gini 0,236 0,263 0,290 0,292 0,302 0,291 0,271 0,272 A(1) 0,088 0,112 0,133 0,137 0,144 0,135 0,119 0,120 Alsó sávra érzékeny mutatók P10/P50 0,60 0,59 0,54 0,55 0,54 0,56 0,55 0,51 A(2) 0,164 0,219 0,244 0,294 0,259 0,243 0,228 0,233 Forrás: Tóth, 2010

A foglalkoztatottság alakulása a munkavállalási korú lakosságon belül (férfiaknál a 15 59 éves, nőknél a 15 54 éves kor) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1980 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Foglalkoztatott Munkanélküli Nyugdijas Tanuló Gyed/Gyes Egyéb inaktiv Adatok forrása: Munkaerőpiaci Tükör, 2003

Foglalkoztatási ráta iskolai végzettségi szerint, 2003 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 PT SE MX DK FR FI USA GR IE ES UK DE TR CZ PL HU SK Primary, lower secondary Upper secondary Tertiary Forrás: OECD, 2005

Iskolai végzettség kereseti hozama (Mincer-regressziók alapján) 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1989 1992 1995 1999 2002 Forrás: Kézdi, 2004 Vocational secondary Upper secondary school Tertiary education

Relatív munkanélküliségi ráták 180% 160% 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% Central Hu Central Transdb. Western Transdb. Southern Transdb. Nothern Hu Nothern Great Plain Southern Great Plain 1992 1996 2002 2007 Adatok forrása: Munkaerőpiaci Tükör, 2008

A cigány népesség iskolázottsága Total population 11% 36% 19% 24% 10% Roma population 9% 33% 46% 11% 2% 0% 20% 40% 60% 80% 100% No education Less than primary Primary Vocational education Upper secondary Tertiary Forrás: Kemény és Janky, 2003

Munkanélküli háztartásban élők aránya 60 50 40 30 20 10 0 SUI DK NO NZ SWE UK CA AUS USA NL JAP AUT FI PT IE GE CZ ES KOR LU FR BE GR MEX SVK IT HU PL TUR % of those not working (among tha active age) % of individuals in jobless hhd. (among all individuals) Forrás: OECD, 2008

2005 2007: Csökkenő távolság a felső és középső tizedek között 25,0 20,0 15,0 S1 S5+S6 S10 10,0 5,0 0,0 Forrás: Tóth, 2008 1962 1967 1972 1977 1982 1987 1992 1996 2000 2003 2005 2007

2005 2007: Csökkenő távolság a felső és középső tizedek között 14 személyek megoszlása az adott évben, % 12 10 8 6 4 2 2005 2007 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 személyek decilisei a 2005-ös ekvivalens jövedelmek alapján Forrás: Tóth, 2008

Jövedelemeloszlást befolyásoló társadalompolitikai intézkedések 2000 2006 között: Közszféra béreinek emelése Nyugdíjváltozások (pl. 13.havi nyugdíj) Családtámogatások alacsonyabb jövedelműek felé Áfacsökkentés 2006 nyár után: Emelkedő eü. biztosítási járulék Szja felső kulcsának emelkedése EVA kulcs emelése Ugyanabba az irányba mutatnak: előbb az alsó középosztály helyzete javul, aztán felső középosztály helyzete romlik.

Szegénységi ráták alakulása a kilencvenes években 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Forrás: Tárki-UNDP, 2004 medián 60%-a 4,3$/nap medián 50%-a 1$/nap

25 Szegénységi ráta alakulása korcsoportonként (%) 20 15 10 5 0 1992 1996 2000 2003* 2005 2007 Gyermekek (0-15 év) Idősek (65 év felett) Teljes népesség Adatok forrása: Gábos és Szivós, 2008

A szegénység meghatározói Átlagost meghaladó szegénységi ráták 2007- ben: (Átlagos ráta a medián felénél vett küszöb alapján 6%, Forrás:TÁRKI Háztartás Monitor) Munkaerő-piaci helyzet (háztartásfő): munkanélküliek (27%), inaktívak (23%) alapfokú iskolázottság (11%) kistelepülések lakói (11%) Demográfiai helyzet: 3 vagy több gyermek (19%) egyedülálló szülő (23%) egyszemélyes háztartás 60 év alatt (14%) Etnikum: roma családban élők (34%)

Anyagi depriváció és jövedelmei, szegénység előfordulása 2007-ben Forrás: Havasi, 2008

Kiemelt társadalmi csoportok érintettsége a halmozott deprivációban, illetve a jövedelmi szegénységben (%) A személy jellemzői Halmozott depriváció Jövedelmi szegénység Teljes lakosság 29,6 12,8 Budapesten élő egyedülálló idős 13,3 2,0 Községekben élő egyedülálló idős* 54,0 27,9 Kistelepülésen (2 ezer fő alatt) élő egyedülálló idős* 58,1 55,1 Roma háztartásfőjű 65,5 44,4 Budapesten élő roma háztartásfőjű 63,4 31,3 Kistelepülésen élő roma háztartásfőjű 62,0 65,6 Községekben élő roma háztartásfőjű 75,7 52,2 Házaspár legalább négy gyerekkel típusú háztartásban élők 56,1 43,9 Házaspár legalább négy gyerekkel típusú háztartásban élő községlakók Budapesten élő, alsó fokú végzettséggel rendelkező háztartásfőjű háztartásban élő Kistelepülésen élő, alsó fokú végzettséggel rendelkező háztartásfőjű háztartásban élő 80,1 67,2 33,3 11,6 46,4 28,4 Forrás: Havasi, 2008

Jövedelmi egyenlőtlenségek nemzetközi összehasonlításban OECD Study on Income Distribution projekt OECD országok, 1985 2005 nemzeti adatforrások, egységesített definíciók, táblázatok magyar adatok: TÁRKI MHP, Háztartás Monitor mintanagyság: 2600, 2000 háztartás kiadvány: Growing Unequal? (2008) EU-SILC EU/országok, 2004-től évente nemzeti adatforrások alapján, harmonizált mikroadatok magyar adatok: Központi Statisztikai Hivatal, VÉKA kutatás minta: első hullámában 6927 háztartás kiadvány: European Inequalities (2009) Jövedelem-fogalom: éves, nettó háztartási ekvivalens jövedelem

Jövedelemegyenlőtlenségek változása az OECD országokban, 1985 2005 1985 2005: az országok 2/3-ában növekedtek az egyenlőtlenségek, az első évtizedben volt jelentősebb növekedés. 1985 1995: egyenlőtlenségek növekedtek Mexikóban, Új-Zélandon, Törökországban, Olaszországban, Portugáliában, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Csehországban és Magyarországon. 1995 2005: nagyobb változatosság: tizenegy országban (köztük Magyarországon) az egyenlőtlenségek stagnáltak, és néhány országban pedig csökkentek (Mexikó, Törökország, Görögország, Írország, Hollandia és az Egyesült Királyság).

Gini index értéke OECD országokban, cc 2005 0,50 0,45 0,40 0,35 0,30 0,25 0,20 0,15 0,10 0,05 0,00 Forrás: OECD, 2008 DNK SWE LUX AUT CZE SVK FIN NLD BEL CHE NOR ISL FRA HUN DEU AUS KOR CAN ESP JPN GRC IRL NZL GBR ITA POL USA PRT TUR MEX

Gini-index változása az OECD országokban NZL FIN PRT USA NOR DEU ITA SW E CAN CZE MEX HUN JPN AUT BEL NLD DNK LUX GBR TUR GRC IRL ESP FRA -0.070-0.050-0.030-0.010 0.010 0.030 0.050 0.070 1985-1995 1995-2005 Forrás: OECD, 2008

A jövedelmi egyenlőtlenségek alakulását meghatározó folyamatok 1. Demográfiai változások hatása az egyenlőtlenségekre A fejlett országok népességének öregedése: korszerkezet módosul. A háztartások létszáma jellemzően csökkent egyszemélyes háztartásban élők arányának növekedése, egyszülős családban élő gyermekek arányának növekedése. Egyenlőtlenségek növekedését okozza: Ausztrália, Kanada, Franciaország, Németország, Hollandia és az Egyesült Királyság esetében. Egyenlőtlenségek csökkenését okozza: Mexikó, Ausztria, Dánia, Olaszország és Svédország esetében. A korszerkezet és a háztartásszerkezet szerinti összetétel változásai közül az utóbbinak volt nagyobb hatása.

A jövedelmi egyenlőtlenségek alakulását meghatározó folyamatok 2. Piaci jövedelmek egyenlőtlensége munkaerőpiacon alkalmazottként vagy önfoglalkoztatóként elért jövedelmek tőkejövedelmek: a háztartástagok vállalkozásainak nyeresége, a háztartás vagyonának hozama + háztartások közötti transzferek és magánnyugdíj Munkajövedelmek eloszlása Kereseti egyenlőtlenség: vállalati szférában, teljes munkaidőben dolgozó férfiak kereseteinek egyenlőtlensége OECD országok között általában emelkedés: kisebb mértékű Kanada, Franciaország, Finnország és Japán, átlagosnál erősebb: Németország, Új-Zéland, Hollandia, Svédország, USA, nagyon jelentős: volt szocialista országok pl. Lengyelország, Magyarország esetében.

Kereseti egyenlőtlenség alakulása, P90/P10 1990=100% (a teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak körében) 1.80 1.70 1.60 1.50 1.40 1.30 1.20 1.10 1.00 0.90 0.80 0.70 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 United States Germany Czech Republic Poland Hungary Finland France Adatok forrása: OECD Earnings Database

Egyéni keresetek eloszlásától a háztartási munkajövedelmek eloszlásáig (Gini-együtthatók) Férfiak és nők, részmunkaidő is 0,5 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 FIN DEU UKG NLD BEL AUS ITA DNK AUT LUX IRL ESP FRA CAN GRC SWE HUN USA OECD-19 MEX 0,2 0,3 0,4 0,5 Teljes munkaidős férfiak és nők keresete Háztartási keresetek minden dolgozó körében 0,60 0,50 MEX 0,40 HUN USA CAN ESP UKG DEU SWE FRA FIN 0,30 OECD-19 GRC IRL DNK AUT ITA AUS NLD BEL LUX 0,20 0,20 0,30 0,40 0,50 0,60 Egyéni keresetek m inden dolgozó körében Forrás: OECD, 2008

Háztartások munkajövedelmeinek egyenlőtlensége: Az országok nagy részében nem történt változás. Kanadában, Németországban, Japánban és Csehországban nőtt. Oka: 1995-től számos országban (és az OECD-ben átlagosan is) nőtt a foglalkoztatottak aránya. Pl. Spanyolországban, Írországban, Finnországban, több tranzíciós országban, Törökországban is. Önfoglalkoztatói és tőkejövedelmek egyenlőtlensége Tőkejövedelmek és önfoglalkoztatói jövedelmek egyenlőtlensége tovább nőtt az OECD országok átlagában 1995 után. A tőkejövedelmek egyenlőtlensége lényegesen növekedett az észak-európai országokban, Magyarországon és Olaszországban. Magyarországon és Norvégiában a tőkejövedelmeik részaránya is nőtt. Az önfoglalkoztató jövedelmek egyenlőtlensége is nőtt Svédországban, Olaszországban és Mexikóban, de Magyarországon is.

Az állami újraelosztás (adók és támogatások) hatása az egyenlőtlenségekre Készpénzes támogatások: öregségi nyugdíjak, özvegyi nyugdíjak, rokkantsági ellátások, táppénz, a családtámogatások, a munkanélküli ellátások, lakhatási támogatások és egyéb segélyek. Direkt adók: TB járulék, személyi jövedelemadó

Készpénzes támogatások és direkt adók aránya Public cash benefits Household taxes Working Retirement Retirement Working age age age Total age Total Australia 10,1 48,7 14,3 24,8 9,7 23,4 Austria 3 27,4 101,3 36,6 35,0 27,5 33,4 Belgium 3 22,3 96,9 30,5 42,1 19,6 38,3 Canada 9,3 46,7 13,6 27,0 15,0 25,8 Czech Republic 2 17,0 79,1 24,3 23,9 6,1 21,6 Denmark 19,9 81,1 25,6 53,8 44,2 52,5 Finland 12,4 18,1 14,4 31,0 24,8 30,1 France 4 22,6 96,4 32,9 28,8 11,1 26,0 Germany 16,4 82,2 28,2 41,1 12,5 35,5 Greece 1 16,7 66,4 22,7...... Hungary 1 27,5 85,6 35,1...... Iceland 12,3 79,7 19,2 54,1 34,2 53,1 Ireland 2 13,3 55,8 17,7 20,7 5,4 19,4 Italy 21,1 87,4 29,2 32,0 21,1 30,2 Japan 11,0 55,8 19,7 21,0 15,4 19,7 Korea 3,0 15,7 3,6 8,1 5,0 8,0 Luxembourg 3 22,4 91,0 30,6 26,3 14,8 23,8 Mexico 1 5,4 21,3 5,8...... Netherlands 12,7 53,0 17,1 26,9 10,0 24,7 New Zealand 13,1 76,8 13,0 29,1 19,8 29,0 Norway 15,4 72,7 21,7 35,0 22,7 33,2 Poland 1,2 30,4 92,6 35,8 28,8 17,9 27,7 Portugal 1,2 20,3 74,2 25,5...... Slovak Republic 22,0 86,0 26,0 22,0 5,0 20,0 Spain 1,2 15,0 70,4 21,3...... Sweden 21,4 96,3 32,7 44,2 40,2 43,2 Switzerland 2 9,7 63,6 16,0 36,6 32,9 36,0 Turkey 1 18,6 46,0 16,9...... United Kingdom 8,7 54,3 14,5 26,2 10,0 24,1 United States 5,6 42,1 9,4 27,7 16,4 25,6 OECD-24 5 15,8 69,7 21,9 31,1 18,4 29,3 Forrás: OECD, 2008

Készpénzes támogatások és direkt adók koncentrációja Public cash benefits Retirement Working age age Total Working age Household taxes Retirement age Australia -0,431-0,080-0,400 0,492 0,816 0,533 Austria 0,130 0,256 0,157 0,365 0,464 0,381 Belgium -0,141 0,169-0,120 0,363 0,420 0,398 Canada -0,173-0,006-0,152 0,472 0,586 0,492 Czech Republic -0,151 0,037-0,154 0,424 0,789 0,471 Denmark -0,303-0,054-0,316 0,332 0,336 0,349 Finland -0,258-0,138-0,219 0,419 0,444 0,428 France 0,098 0,285 0,136 0,354 0,474 0,374 Germany -0,066 0,175 0,013 0,439 0,485 0,468 Greece 1 0,176 0,202 0,115...... Hungary 1-0,025 0,119-0,016...... Iceland 0,018 0,037-0,041 0,257 0,296 0,267 Ireland -0,205-0,001-0,214 0,531 0,782 0,570 Italy 0,158 0,225 0,135 0,512 0,623 0,546 Japan 0,020 0,121 0,010 0,356 0,429 0,378 Korea 0,040 0,282-0,012 0,363 0,462 0,380 Luxembourg 0,075 0,145 0,085 0,404 0,430 0,420 Mexico 1 0,407 0,518 0,373...... Netherlands -0,223-0,014-0,198 0,436 0,705 0,471 New Zealand -0,331-0,011-0,345 0,485 0,249 0,498 Norway -0,177 0,074-0,183 0,355 0,433 0,376 Poland 1 0,173 0,198 0,185 0,382 0,325 0,379 Portugal 1 0,315 0,295 0,247...... Slovak Republic -0,030 0,104-0,056 0,388 0,726 0,422 Spain 1 0,102 0,175 0,063...... Sweden -0,153 0,090-0,145 0,330 0,312 0,337 Switzerland -0,176 0,015-0,170 0,211 0,202 0,223 Turkey 1 0,320 0,288 0,347...... United Kingdom -0,347 0,035-0,275 0,486 0,614 0,533 United States -0,115 0,105-0,089 0,549 0,658 0,586 OECD-24 2-0,107 0,085-0,099 0,404 0,502 0,428 Total Forrás: OECD, 2008

Készpénzes támogatások progresszivitása programonként Old age pensions Disability benefits Compensation for occupation injury and diseases Survivor benefits Family cash benefits Unemployment benefits Housing benefits Other benefits Australia -0,47-0,35.. -0,30-0,33-0,44.. -0,40 Austria 0,25 0,14 0,16 0,00-0,09-0,17-0,48-0,05 Belgium -0,09-0,27-0,13-0,14 0,03-0,22-0,15-0,50 Canada -0,11..... -0,46-0,06.. -0,22 Czech Republic -0,11-0,06.. 0,19-0,26-0,28-0,66-0,36 Denmark -0,49-0,18.... -0,04-0,22-0,58-0,37 Finland -0,44 0,07 0,12 0,02-0,07-0,24-0,61-0,39 France 0,25 0,14.. 0,05-0,13 0,08-0,55-0,23 Germany 0,10.. 0,07-0,04-0,04-0,28 0,00-0,24 Greece 0,15 0,06 0,25 0,02-0,02 0,04-0,17-0,11 Hungary 0,01...... -0,06-0,25.. -0,17 Ireland -0,32-0,27 0,27 0,08-0,21-0,07-0,46 0,02 Italy 0,22 0,90.... -0,52-0,04.. -0,05 Japan 0,02........ -0,11.. -0,33 Luxembourg 0,17 0,00.. 0,13-0,02-0,09-0,41-0,52 Netherlands -0,16-0,11.. -0,14-0,36 0,03-0,65-0,37 New Zealand -0,32-0,35-0,41 0,02-0,43-0,38-0,37-0,14 Norway -0,27-0,06.. -0,18-0,06-0,12-0,65-0,24 Poland 0,26 0,04 0,40 0,15-0,22 0,13-0,26-0,13 Portugal 0,33 0,03.. 0,03.. 0,20 0,13-0,77 Slovak Republic 0,00-0,19-0,01 0,24-0,01-0,07 0,84-0,59 Spain 0,04 0,11 0,14 0,05 0,35 0,02 0,48 0,02 Sweden -0,19 0,25 0,25.. -0,07-0,10-0,66-0,16 Switzerland -0,19...... -0,02-0,15.. -0,29 Turkey 0,37 0,07.. 0,25 0,17 0,08.. 0,52 United Kingdom -0,21-0,20.......... -0,37 United States -0,04...... -0,56 0,07.. -0,10 OECD-27-0,05-0,01 0,10 0,02-0,14-0,10-0,29-0,24 Forrás: OECD, 2008

Készpénzes támogatások aránya és eloszlása az OECD országokban 2005 körül Állami transzferek koncentrációs indexe 0,5 0,3 0,1-0,1-0,3 USA FIN CAN CHE GBR NZL AUS NLD IRL PRT GRC ESP DEU JPN ISL SVK CZE NOR DNK ITA LUX BEL FRA SWE POL AUT HUN -0,5 5 10 15 20 25 30 35 40 Állami transzferek aránya a háztartások jövedelmeiben (%) Forrás: OECD, 2008

Készpénzes transzferek és direkt adók újraelosztási hatása, 2000es évek közepe, % csökkenés 0,50 Government redistribution 0,40 0,30 0,20 0,10 DNK SWE LUX AUT NLD BEL CZE FRA DEU OECD-24 SVK ITA NOR AUS FIN NZL CAN GBR JPN ISL CHE IRL USA KOR POL 0,00 0,20 0,25 0,30 0,35 0,40 Forrás: OECD, 2008 Concentration coef f icient f or household disposable income

Készpénzes transzferek arányának alakulása: Az OECD országok többségében csökkent a készpénzes transzferek aránya 1995 2005 között. Leginkább Svédországban, Finnországban, Dániában, Írországban (6-9 százalékponttal). Magyarországon nem változott. Törökországban, Japánban és Németországban a transzferek aránya növekedett. Direkt adók és készpénzes támogatások hatása az egyenlőtlenségekre Legnagyobb: Magyarországon 27 ponttal, Belgiumban 24 ponttal csökkentik a Gini-együtthatót. Legkisebb: Hollandiában, Portugáliában, Olaszországban és Írországban, 14-15 pontos csökkenés.

Direkt adók és készpénzes támogatások hatása az egyenlőtlenségekre 0.60 0.55 0.50 0.45 0.40 0.35 0.30 0.25 0.20 AT DK SE LU BE NL FR DE FI SI HU ES UK IE GR EE PL IT PT Original inc ome Original income and public pensions Gross income Disposable inc ome Source: EUROMOD Forrás: Alari et al., 2009

Gini-dekompozíció, Magyarország 2002 Gini részarány abszolút h. relatív h. Kereset 0.3177 44.3% 0.1407 59% Alkalmi munka -0.0233 1.9% -0.0004 0% Önfoglalkoztatás 0.4611 6.4% 0.0297 13% Mezőg. jöved 0.2860 8.7% 0.0248 10% Tőkejövedelem 0.7973 2.0% 0.0160 7% Nyugdíj 0.1182 25.3% 0.0299 13% Munkanélküliségi tám -0.4890 0.9% -0.0044-2% Családtám -0.2627 4.8% -0.0125-5% Egyéb szociális tr -0.1014 1.1% -0.0011 0% Privát transzfer 0.2925 4.2% 0.0122 5% Egyéb 0.3668 0.6% 0.0021 1% Össze jöv 0.2369 100.0% 0.2370 100% Forrás: Molnár Galla, 2009

Az egyes jövedelmi rétegek részesedése a különböző jövedelmekből és adókból (1998, %) Megj.: a csoportok elhatárolása az egy főre jutó nettó jövedelmek alapján történt. Alacsony jövedelmű 40% közepes jövedelmű 40% magas jövedelmű 20% Összesen Összesen (mrdft) Munka és egyéb termelési 100.0 4420 jövedelem 18.2 36.6 45.1 Társadalmi jövedelem 33.8 43.6 22.5 100.0 1439 Egyéb jövedelmek 18.2 34.1 47.7 100.0 44 Bruttó jövedelem összesen 22.0 38.3 39.6 100.0 5902 Egyenes adók 16.1 35.3 48.5 100.0 960 Belföldi forgalmi adók, vám 26.8 38.7 34.4 100.0 909 Összes adóelvonás 21.3 37.0 41.7 100.0 1869 Nettó jövedelem 22.4 38.9 38.7 100.0 4033 Forrás: Révész (2002)

Az egyes jövedelmi rétegek adóbefizetései bruttó jövedelmük %-ában (1998, %) Megj.: a csoportok elhatárolása az egy főre jutó nettó jövedelmek alapján történt. alacsony jövedelmű 40% közepes jövedelmű 40% magas jövedelmű 20% Összesen Nyugdíjjárulék és munkaválallói járulék 4,01 4,19 4,54 4,29 Személyi jövedelemadó 7,08 10,02 14,44 11,12 Illeték, bírság 0,29 0,25 0,52 0,37 Jármű adó, illeték 0,17 0,16 0,15 0,16 Építményadó, helyi adók 0,36 0,37 0,26 0,33 Lakásberuházás áfája 0,40 0,37 0,49 0,42 Vám 0,77 0,65 0,62 0,66 Belföldi forgalmi adók 17,55 14,56 12,28 14,31 Összes adó és elvonás 30,63 30,57 33,30 31,66 Forrás: Révész (2002)

Szegénységi mutatók A tényellentétes statisztikai kísérletek módszere Rögzítsük a szegénységi küszöböt Maradjon a szegénységi küszöb változatlan Vonjunk le bizonyos jövedelemkomponenseket p1 szegénységi ráta Új p2 szegénységi ráta az eredeti szegénységi küszöb alapján Vessük össze a két szegénységi rátát, és számoljuk ki a visszavonási hatásokat

Egyenlőtlenségek az EU-országokban 2006-ban (Gini-együttható) 0.39 0.38 0.37 0.36 0.35 0.34 0.33 0.32 0.31 0.30 0.29 0.28 0.27 0.26 0.25 0.24 0.23 0.22 0.21 0.20 SI SE DK SK CZ HU FI BE AT FR NL LU DE CY ES IE IT PL EE UK LT GR LV PT Forrás: Medgyesi és Tóth, 2009b

Jövedelmi egyenlőtlenség és gazdasági fejlettség az EU-országokban Forrás: Medgyesi és Tóth, 2009a

Jövedelemeloszlás az EU mediánjövedelemhez viszonyított csoportokban, 2006 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% PL LV LT HU EE SK PT CZ GR ES IT SI DE FR UK BE SE FI CY IE AT DK NL LU EU low er than 50% of EU median inc ome 50%< 80% 80%< 120% 120%< 200% higher than 200% of EU median inc ome Forrás: Medgyesi és Tóth, 2009b

Szegénységi ráták az EU országokban 2005-ben (konfidencia intervallumokkal, EU-SILC) 30 25 20 EU25 % 15 10 5 0 CZ NL SI SK DK SE FI AT DE FR LU BE CY HU EE IE PT PL UK IT ES LT GR LV Forrás: Lelkes et al. 2009