2013 Szentlőrinci Általános Iskola Helyi tanterv TANTERV Szentlőrinci Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium (Szentlőrinci Általános Iskola) Utolsó módosítás: 2015. szeptember 01.
Tartalomjegyzék 1. Az általános iskola helyi tanterve... 3 1.1. A kompetencia alapú oktatás implementációja... 4 1.1.1. Fenntarthatóság... 4 1.1.2. Az alkalmazott kompetencia alapú programcsomagok beillesztése a helyi tantárgyi rendszerbe... 5 1.2. Óraterv a kerettantervekhez (51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet szerint)... 6 1.2.1 1 4. évfolyamon 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben... 6 1.3. A tantárgyi rendszer és heti óraszámok a normál általános iskolai képzésben - a 2013/2014-es tanévtől 2. évfolyamtól kimenő rendszerben... 11 1.3.1. Az 2-4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok... 11 1.3.2. Az 6-8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok - a 2013/2014-es tanévtől kimenő rendszerben... 12 1.3.3 A tantárgyi rendszer és heti óraszámok a német nemzetiségi nyelvoktató képzésben a 2013/2014-es tanévtől 2. évfolyamtól kimenő rendszerben... 13 Az 2-4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok... 13 1.3.4 Az 6-8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok - 2013/2014-es tanévtől kimenő rendszerben... 14 1.4 Kiemelt fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák... 15 1.5 Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai - célok, feladatok... 16 1.5.1 Alsó tagozat... 16 3-4. évfolyam... 16 1.5.2 Felső tagozat... 17 5-6. évfolyam... 17 7-8. évfolyam... 17 1.6 Tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 18 1.7 Magasabb évfolyamra lépés feltételei... 18 1.7.1 Az első évfolyamon... 19 1.7.2 Második évfolyamtól... 20 1.7.3 Csoportbontás... 20 1.9 Iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái, a tanulók teljesítményének értékelése... 21 1.9.1 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 21 1.9.1.1 A számonkérés gyakorisága... 21 1.9.1.2 A számonkérés formái... 21 1.9.2 Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai.... 23 1.9.3 Értékelés módja... 23 1.9.3.1 Értékelés az alsó tagozaton... 24 1.9.3.2 Értékelés érdemjeggyel... 25 1.9.4 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 26 1.9.4.1 A vizsgálatok megszervezése:... 28 1.9.4.2 A mérések általános szempontjai... 28 1.9.4.3 A mérés területei... 28 1.10 A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái 33 1.10.1 Magatartás értékelése... 34 1.10.2 Szorgalom értékelése... 36 1.11 Helyi tantervek 1-8. évfolyam -2013/2014-es tanévtől 6. évfolyamtól kimenő rendszerben... 38 Záró rendelkezések... 44 2
1. Az általános iskola helyi tanterve Az iskola rövid bemutatása Intézményünk 2009. július 1-jén alakult az addigi Ifjúság Úti és Kodolányi Utcai Általános Iskolák összevonásával. A 8 évfolyamos általános iskola évfolyamonként 3 osztállyal működik. Tantárgyi rendszerünk megegyezik a NAT és a kerettantervek műveltségterületeivel és tantárgyaival. Többletként tartalmazza első évfolyamtól a német nemzetiségi és angol nyelvoktatást. 2006/2007-es tanévtől 1. és 5. évfolyamokon felmenő rendszerben két-két tanulócsoportban kompetenciaalapú oktatás folyik matematika, szövegértés A modullal, idegen nyelv B modullal. 2009/2010-es tanévtől a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázati program keretében tovább bővült a kompetencia alapú oktatás. A kulcskompetenciák fejlesztését újszerű tanulás szervezési technikák és módszerek alkalmazásával kívánjuk erősíteni. A digitális tartalmak, IKT taneszközök gyakorlatban való használatát a programban érintett tanórákon valósítjuk meg. Iskolánkban az osztálytanító - lehetőség szerint 4 évig kíséri az osztályát. A kötelező tanórán kívüli tevékenységeket - informatika, német és magyar színjátszás, könyvbarát, matematika, angol és kémia, vagy más szakkörök egészíthetik ki. A tömegsport foglalkozásokon lehetőség nyílik a rendszeres testmozgásra. Az úszásoktatást az alsós évfolyamokon szervezzük meg. Délután a Diáksport egyesület támogatásával kézilabdázni, kosárlabdázni, futballozni, teniszezni, asztaliteniszezni, korcsolyázni és túrázni is lehet. 7-8. évfolyamosok részére a felvételire való felkészítést matematika és magyar tantárgyakból a nívócsoportos oktatás segíti. A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítását a szegregáció mentes együttnevelési környezet kialakításával biztosítjuk. A szociális gondoskodást az Útravaló -MACIKA Ösztöndíj, Integrációs Pedagógiai Rendszer, a mentor tanár program, alsóban a napközi, felsőben a tanulószoba, továbbá az iskolai étkeztetés biztosítja. A tehetséggondozás megvalósításának kitűnő lehetősége a tanulmányi versenyeken való részvétel, ilyenek a házi, a járási, megyei és az országos versenyek, illetve a diákolimpia. Az intézménynek széles körű szabadidős kínálata van: helybe hozott Filharmóniai hangversenyek, orfűi táboriskola, erdei iskolai programok, nyári táboroztatás, diákcsere kapcsolatok, testvériskolai kapcsolatok. Közösségi rendezvényeink az összetartozás élményét erősítik. Rendezvényeink sajátos, egyéni arculatot adnak az iskolaközösségnek, ezek az iskolai ünnepélyek, iskolagyűlések, farsangi bálok Kisdiák Fesztivál, német nemzetiségi bemutató, húsvétváró, Márton napi libaparti, gyermeknap, egészségnap, ÖKO programok. A tanulók érdekeinek képviseletét jól működő diákönkormányzat látja el, mely negyedévente iskolagyűléseken tájékoztatja a tanulóközösséget terveiről és az elvégzett munkáról. Jelentős segítséget nyújtó támogatóink: az Általános Iskolai Szülői Szervezet, és a Szülők Egyesülete. 3
1.1. A kompetencia alapú oktatás implementációja 1.1.1. Fenntarthatóság Tevékenységek Kompetencia terület/tantárgy Tanév/Évf. Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag Választott kompetenciaterület Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 Szövegértés-szövegalkotás HEFOP 1-8. 1-8. 1-8. 1-8. 1-8. TÁMOP 3. 4. 1. 2. 3. matematika HEFOP 1-8. 1-8. 1-8. 1-8. 1-8. TÁMOP 1., 5., 7. 2., 6., 8. 3., 5., 7. 4., 6., 8. 1., 5., 7. idegennyelv HEFOP (német) 5-8. 5-8. 5-8. 5-8. 5-8. TÁMOP (angol) 3. 4. 5. 6. 7. életpálya-építés TÁMOP 4., 5. 4., 6. 4., 7. 4., 8. 4., 5. (bevont tantárgy /tantárgyak/műveltségterületek) matematika, nem követelmény szövegértésszövegalkotás 8.; fizika, kémia 7-8.; nemz. német 6-7. (szakr. össz. óraszám 5%) (bevont tantárgy /tantárgyak/műveltségterületek) magyar nyelv- és irodalom helyett magyar (szövegértés-szövegalkotás) az 5. évfolyamtól felmenő rendszerben Moduláris oktatás táboriskola az 5. évfolyamon illemtan modul az 1-4. évfolyamon, lehetőség szerint táboriskola az 5. vagy 6. évfolyamon
1.1.2. Az alkalmazott kompetencia alapú programcsomagok beillesztése a helyi tantárgyi rendszerbe Programcsomag Szövegértés-szövegalkotás A Tantárgy Magyar nyelv és irodalom/ Magyar Matematika A Matematika Idegennyelv A Idegennyelv B Életpálya-építés Angol Német alsó tagozat: - magyar, - környezetismeret, - technika és életvitel, - rajz és vizuális kultúra felső tagozat: - osztályfőnöki
1.2. Óraterv a kerettantervekhez (51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet szerint) 1.2.1 1 4. évfolyamon 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom (angolos)** 7 7 6 Választható (angolos)** 1 6 Magyar nyelv és irodalom (nincs id. 7 7 6 ny.)*** Választható (nincs id. ny.)*** 1 1 1+1 1 Idegen nyelvek 2 Választható angol nyelv 2 2 2 Matematika (angolos)** 4 4 4 Matematika (nincs id. ny.)*** 4 4 4 4 Választható (nincs id. ny.)*** 1 1 1 1 Erkölcstan/Hit-és erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1+1 Ének-zene 2 2 2 2 Rajz 2 2 2 2 Technika 1 1 1 1 Testnevelés 5 5 5 5(3+2)* Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3 *A testnevelés órákból 3 a délelőtti, 2 a délutáni idősávban valósítható meg a sportcsarnok befogadóképessége miatt. Az első évfolyamon induló két osztály tanulóinak a szabadon tervezhető órakeret terhére felkínált lehetőségek: - **Első osztály első félévében minden tanuló tanulhatja az angol nyelvet (a, b osztályban) - ***Félévkor a tanuló teljesítménye, terhelhetősége, és nyelvérzéke alapján dől el, hogy a tanuló a második félévtől az angol nyelvet, vagy az 1-1 órával megemelt matematika, illetve magyar tantárgyat tanulja a 3. évfolyam végéig. - A csoportba sorolásról az osztálytanító, a nyelvtanár és a szülő véleménye alapján az intézményvezető dönt. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. (11) bekezdésében meghatározattak szerint szervezzük meg. (lásd. Egészségnevelési program) Az intézményünk egészségnevelési és környezeti nevelési elveit a Pedagógiai Program 1. és 2. sz. melléklete tartalmazza. 6
1.2.2 5 8. évfolyamon 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4 Választható 1 0,5 Idegen nyelvek 3 3 3 3 Választható angol(nívócsoport) 1 1 1 1 Matematika 4 3 3 3 Választható 1 1 1,5 Történelem 2 2 2 2 Erkölcstan /Hit-és erkölcstan 1 1 1 1 Természetismeret 2 2 Választható 1 Biológia 1+0,5 2-0,5 Fizika 1+0,5 2-0,5 Kémia 1+0,5 2-0,5 Földrajz 1+0,5 2-0,5 Ének-zene 1 1 1 1 Rajz 1 1 1 1 Hon-és népismeret 1 Informatika 1 1 1 Választható 1 Technika 1 1 1 Testnevelés 5(3+2)* 5(3+2)* 5(3+2)* 5(3+2)* Osztályfőnöki 1 1 1 1 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3 *A testnevelés órákból 3 a délelőtti, 2 a délutáni idősávban valósítható meg a sportcsarnok befogadóképessége miatt. 7
1.2.3 Óraterv a kerettantervekhez német nemzetiségi nyelvoktató képzésben 1 4. évfolyamon 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben a 17/2013 (III.1.) EMMI rendelet szerint A nemzetiségi oktatás a magyar közoktatási rendszer szerves része. Ebből következik, hogy iskolánk, mint a német nemzetiségi hagyományos nyelvoktató iskola, a köznevelési törvényben meghatározott feladatokat látja el, és helyi tantervét a Nemzetiségi irányelvek alapján íródott kerettanterv alapján készítette el. A nemzetiségi oktatásban való részvételre a szülő a gyermeke első osztályba íratásánál nyilatkozik, mely nyilatkozat a 8. osztály végéig érvényes. Ezzel elfogadja a nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás óraszámait, tananyagát. A szülő a gyermek nemzetiségi hovatartozásáról is nyilatkozhat, de ha ezt nem teszi, az iskola nem köteles a tanulót a nemzetiségi csoportba sorolásnál előnybe részesíteni. Der Nationalitätenunterricht gehört eng zu dem ungarischen öffentlichen Schulsysthem. Daraus folgt es, dass unsere Schule, als traditionelle sprachunterrichtende Schule, erfüllt ihre Aufgaben nach den Bestimmungen des Erziehungswesensgesetzes, und hat ihren Lokalen Lehrplan nach den Nationalitäten Grundprinzipien geschriebener Rahmenlehrplan gemacht. Die Eltern erklären sich über das Teilnehmen an den Nationalitätenunterricht, wenn sie ihr Kind in die erste Klasse einschreiben lassen, und diese Erklärung ist bis zum Ende der achten Klasse gültig. Damit empfangen sie die Stundenzahlen und Lehrmaterial der Nationalitätenerziehung und -unterricht. Die Eltern dürfen sich über die Nationalitätenszugehörigkeit des Kindes erklären, aber wenn es sie sich nicht erklären, die Schule soll den Schüler/die Schülerin bei der Gruppierung in die Nationalitätenklasse nicht bevorzugen. Tantárgyak/Fächer 1. évf./ Jahrgangstufe 1 2. évf./ Jahrgangstufe 2 3. évf./ Jahrgangstufe 3 4. évf./ Jahrgangstufe 4 Magyar nyelv és irodalom/ Ungarische 6+1=7 7 7 8-1=7 Sprache und Literatur Nemzetiségi nyelv és irodalom (német)/ 5 5 5 5 Deutsche Sprache und Literatur Matematika/ Mathematik 4 4 4 4+1 Erkölcstan/ Hit-és erkölcstan/ 1 1 1 1 Sittenlehre/Religion Népismeret(német)/ Volkskunde 1 1 1 1 Környezetismeret/ Umwelt- und 1 1 1 1+1 Sachkunde Ének-zene/ Musik 2-1=1 1 1 2-1 Rajz/ Zeichnen 1 1 1 1 Technika/ Technik 1 1 1 1 Testnevelés /Turnen 5 5 5 5(3+2)* Szabadon tervezhető órakeret/ Frei planbare Stundenzahl Rendelkezésre álló órakeret/ Zur Verfügung stehende Stundenzahl 27 27 27 29 *A testnevelés órákból 3 a délelőtti, 2 a délutáni idősávban valósítható meg a sportcsarnok befogadóképessége miatt. 8
1.2.4 Óraterv a kerettantervekhez német nemzetiségi nyelvoktató képzésben 5 8. évfolyamon 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak/ Fächer 5. évf./ Jahrgangstufe 5 6. évf./ Jahrgangstufe 6 7. évf./ Jahrgangstufe 7 8. évf./ Jahrgangstufe 8 Magyar nyelv és irodalom/ Ungarische 4 4 4 4 Sprache und Literatur Választható/ Wählbare Stunden 0,5 Nemzetiségi nyelv és irodalom (német)/ 5 5 5 5 Deutsche Sprache und Literatur Matematika/ Mathematik 4 4 3 4 Választható/ Wählbare Stunden 1 0,5 Történelem/ Geschichte 2 2 2 2 Erkölcstan/ Hit-és erkölcstan/ 1 1 1 1 Sittenlehre/Religion Népismeret (német)/ Volkskunde 1 1 1 1 Természetismeret/ Naturkunde 2 2 Választható/ Wählbare Stunden 1 Biológia /Biologie 1,5 1,5 Fizika/ Physik 1,5 1,5 Kémia/ Chemie 1,5 1,5 Földrajz/ Geographie 1,5 1,5 Ének-zene/ Musik 1 1 1 1 Rajz/ Zeichnen 1 1 1 1 Informatika/ Informatik 1 1 1 1 Technika/Technik 1 1 Testnevelés / Turnen 5(3+2)* 5(3+2)* 5(3+2)* 5(3+2)* Osztályfőnöki/Klassenlehrerstunde 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret/ Frei planbare Stundenzahl Rendelkezésre álló órakeret/ Zur Verfügung stehende Stundenzahl 29 30 32 33 *A testnevelés órákból 3 a délelőtti, 2 a délutáni idősávban valósítható meg a sportcsarnok befogadóképessége miatt. 9
1.2.5 Kerettantervek A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Biológia-egészségtan Fizika Kémia Ének-zene Ének-zene (alsó tagozat) Változat A A B B B B 10
1.3. A tantárgyi rendszer és heti óraszámok a normál általános iskolai képzésben - a 2013/2014-es tanévtől 2. évfolyamtól kimenő rendszerben 1.3.1. Az 2-4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok Tantárgy/évfolyam 2. 3. 4. Magyar 8,0 8,0 7,0 VÁLASZTHATÓ 1,0 Idegen nyelv 3,0 VÁLASZTHATÓ 2,0 2,0 Matematika 5,0 5,0 3,5 VÁLASZTHATÓ 1,0 Informatika 1,0 Környezetismeret 1,0 1,0 2,0 Ének-zene 1,0 1,0 1,0 Rajz 1,0 1,0 1,0 Technika 1,0 1,0 1,0 Testnevelés 3,0+2,0 3,0+2,0 3,0+2,0 Összesen: 22,0 22,0 24,5 Tanulók terhelésének felső határa NAT: 22 22 24,5 243/2003. (XII. 17.) 7.(1) ( kötelzőnél 1-4. évf. max 2-vel, 5-6. évf. max 3-mal, 7-8. évf. max 4-gyel több ) Választható órák 2,0 2,0 2,0 KÖTELEZŐ ÓRA: 20,0 20,0 22,5 Tervezett csoportbontások 3,0 Fejlesztő-, felzárkóztató órák 2 2 Tanulócsoportra összesen kiosztott óraszám: 24,0 24,0 27,5 99,5 Felhasználható heti összes órakeret. 24,4 24,4 27,5 100,65 Tanórán kívülire marad 0,4 0,4-0,1 1,2 11
1.3.2. Az 6-8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok - a 2013/2014-es tanévtől kimenő rendszerben Tantárgy 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom /Magyar 4 3,5 3,5 VÁLASZTHATÓ 0,5 0,5 Hon és népismeret modul 6. évf. 1 Történelem 2 2 2 Idegen nyelv 3 3 3 VÁLASZTHATÓ Matematika 3 3 3 VÁLASZTHATÓ 1 1 1 Informatika 1 1 1 VÁLASZTHATÓ 1 1 1 Természetismeret +Egészségtan modul 2,5 6.évf Fizika 1,5 1,5 Biológia 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének-zene 1 1 1 Rajz 1 1 1 Médiaismeret modul 8. évf. 1 Technika 1 0,5 0,5 Testnevelés 2,5+2,0 2,5+2,0 2,5+2,0 VÁLASZTHATÓ 0,5 0,5 0,5 Osztályfőnöki + Ember és 0,5 1 1 társadalomismeret, etika modul(7-8. évf.) VÁLASZTHATÓ 0,5 Összesen: 25,5 28 28 Tanulók terhelésének felső határa NAT: 25,5 29 29 243/2003. (XII. 17.) 7.(1) ( kötelzőnél 1-4. évf. max 2-vel, 5-6. évf. max 3-mal, 7-8. évf. max 4-gyel több ) Választható órák 3,0 3,0 3,0 KÖTELEZŐ ÓRA: 22,5 25,0 25,0 Tervezett csoportbontások: 3 3 3 Tanulócsoportra összesen kiosztott 28,5 31,0 31,0 óraszám: Felhasználható heti összes órakeret. 27,45 35,5 35,5 125,9 Tanórán kívülire marad -1,1 4,5 4,5 6,9 119 12
1.3.3 A tantárgyi rendszer és heti óraszámok a német nemzetiségi nyelvoktató képzésben a 2013/2014-es tanévtől 2. évfolyamtól kimenő rendszerben Az 2-4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok Tantárgy/évfolyam 2. 3. 4. Magyar 7,0 7,0 7,0 VÁLASZTHATÓ 1,0 Német nemzetiségi nyelv 5,0 5,0 5,0 Német népismeret (évi 18 óra beépítve) Matematika 4,0 4,0 4,0 VÁLASZTHATÓ 1,0 1,0 0,5 Informatika 1,0 Környezetismeret 1,0 1,0 2,0 Ének-zene 1,0 1,0 1,0 Rajz 0,5 0,5 0,5 VÁLASZTHATÓ 0,5 0,5 0,5 Technika 0,5 0,5 0,5 VÁLASZTHATÓ 0,5 0,5 0,5 Testnevelés 3,0 3,0 3,0 Összesen: 24,0 24,0 26,5 Tanulók terhelésének felső határa NAT: 243/2003. (XII. 17.) 7.(1) (Nemzetiségi oktatás esetén kötelezőnél max 4-gyel több) 26 26 28,75 Választható órák 2,0 2,0 2,5 KÖTELEZŐ ÓRA: 22,0 22,0 24,0 Tervezett csoportbontások 5,0 Fejlesztő-, felzárkóztató órák 2 2 Tanulócsoportra összesen kiosztott óraszám: 26,0 26,0 31,5 109,5 Felhasználható heti összes órakeret. 26,84 26,84 30,195 110,715 Tanórán kívülire marad 0,8 0,8-1,3 1,2 13
1.3.4 Az 6-8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok - 2013/2014-es tanévtől kimenő rendszerben Tantárgy 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom /Magyar 4 3,5 3,5 VÁLASZTHATÓ 0,5 0,5 Tánc dráma modul 5. évf. VÁLASZTHATÓ Hon és népismeret modul 6. évf. 0.5 VÁLASZTHATÓ 0,5 Történelem 2 2 2 Német nemzetiségi nyelv 5 5 5 Német népismeret (évi 18 óra beépítve +projektek 19 óra) Matematika 4 3,5 3,5 VÁLASZTHATÓ 0,5 0,5 Informatika 1 1 1 VÁLASZTHATÓ 1 1 1 Természetismeret +Egészségtan modul 2,5 6.évf Fizika 1,5 1,5 Biológia 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének-zene 1 1 1 Rajz 1 1 1 Médiaismeret modul 8. évf. 1 Technika 1 0,5 0,5 Testnevelés 2,5+2,0 2,5+2,0 2,5+2,0 VÁLASZTHATÓ 0,5 0,5 0,5 Osztályfőnöki + Ember és 0,5 1 1 társadalomismeret, etika modul(7-8. évf.) VÁLASZTHATÓ 0,5 Összesen: 27,5 30 30 Tanulók terhelésének felső határa NAT: 243/2003. (XII. 17.) 7.(1) (Nemzetiségi oktatás esetén kötelezőnél max 4-gyel több) 28,75 31,5 31,5 Választható órák 2,5 2,5 2,5 KÖTELEZŐ ÓRA: 25,0 27,5 27,5 Tervezett csoportbontások: 5 5 5 Tanulócsoportra összesen kiosztott óraszám: 32,5 35,0 35,0 Felhasználható heti összes órakeret. 30,195 39,05 39,05 138,49 Tanórán kívülire marad -2,3 4,1 4,1 3,5 135 14
1.4 Kiemelt fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák Kulcskompetenciák fejlesztése Oktató munkánk során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy tanítványaink megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Fejlesztendő kulcskompetenciák: - Anyanyelvi kommunikáció - Idegen nyelvi kommunikáció - Matematikai kompetencia - Természettudományos és technikai kompetencia - Digitális kompetencia - Szociális és állampolgári kompetencia - Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség - A hatékony, önálló tanulás A kiemelt fejlesztési feladatok - Erkölcsi nevelés - Nemzeti öntudat, hazafias nevelés - Állampolgárságra, demokráciára nevelés - Önismeret és társas kultúra fejlesztése - Családi életre nevelés - Testi, lelki egészségre nevelés - Felelősségvállalás másokért, önkéntesség - Környezettudatosság - Pályaorientáció - Gazdasági és pénzügyi nevelés - Médiatudatosságra nevelés
1.5 Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai - célok, feladatok 1.5.1 Alsó tagozat 1-2. évfolyam A bevezető szakasz két évben történő meghatározása az óvodából az iskolában való sikeres átmenet előfeltétele: az első két évet az óvodára jellemző időigényesebb tevékenység- és tanulásszervezési formák felé orientálja. A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén a szabályozás nagy teret enged az egyéni érdeklődésnek, és lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. Feladatok: - A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitottságának megőrzése, orientálása és továbbfejlesztése. - A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megteremtése. - A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése, játék- és mozgásigényének kielégítése. - Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban. - Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. - Társas kapcsolatok kialakítása és a hozzá szükséges beállítódások és képességek kialakítása és gyakoroltatása, közös tevékenységekből fakadó élmények megerősítése. - A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése. - Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése. 3-4. évfolyam Ebben a szakaszban erőteljesebbé válnak a negyedik évfolyam végére már meghatározóak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés a teljesítményekre összpontosít. Feladatok: - A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és továbbfejlesztése. - Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerősítése. - A mindennapi életvitellel összefüggő gyakorlati ismeretek nyújtása. - Elemi ismeretek közvetítése a természetről, a társadalomról, a művészetekről, az emberiség és a haza történelméről. - A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása. - Önismeret fejlesztése. - Koncentrációs képességek fejlesztése, amely a tanuláshoz való viszonyban, a közös játékokban és feladatokban jelenik meg. - Az egészséges életmód megismertetése, a mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerősítése. 16
1.5.2 Felső tagozat 5-6. évfolyam Az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességek, kompetenciák célzott megalapozása. Feladatok: - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak és elsajátíttatása, gyakoroltatása. - A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása. - Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok gyűjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével. - A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. - A kreativitás fejlesztése. - A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges szemléletek és alapfogalmak megismertetése. - Az idegennyelv tudás mindennapi életben történő felhasználási lehetőségeinek megismertetése. - Az európai és a nemzeti azonosságtudat erősítése, ápolása. - Más népek és kultúrák megismerésének igénye. - A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerősítése és kielégítése. - Az egészséges életmóddal összefüggő pozitív magatartások és szokások megerősítése. - Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése, a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékének tudatosítása. 7-8. évfolyam Alapvető feladata a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, variabilitásának növelése. Feladatok: - Az általános műveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. - Az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése. - A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, értelmezése, indoklási, bizonyítási képességekre. - A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése. - Az elvont fogalmi és elemző gondolkodás megalapozása. - Az önálló, felnőtt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása, felkészítése a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra. - A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása. - Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése okaik, következményeik és az emberi értékekkel való összevetésük szempontjából. - Az emberiség előtt álló globális problémák megismertetése. - A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása. 17
- Az idegen nyelvű kommunikáció fejlesztése. - A szűkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megóvására történő ösztönzés és nevelés. - Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése. - Életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtése az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. 1.6 Tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásában a pedagógus szabadsága érvényesül azzal a megkötéssel, hogy a tankönyv kiválasztása során egyeztetni köteles az alsós munkaközösséggel, továbbá figyelemmel kell lennie arra, hogy a felmenő rendszerű egymásra épülés (a már megkezdett tankönyvcsalád folytatódjon a magasabb évfolyamon is) biztosított legyen. A tartalmi és minőségi kritériumok között fontos, hogy - a tanulmányi segédletek és taneszközök szakmailag hiteles tananyagot közvetítsenek (ismeretekbe ágyazott képesség fejlesztés), - feleljen meg a kompetencia fejlesztés kritériumainak, - legyen jellemzője a probléma központúság, és a tanulói felfedezést biztosító feladatok, - feleljenek meg a tanulók életkori sajátosságainak, - jól struktúrált szerkezetű, megfelelő betűtípusú, betűméretű legyen, - az ábra és képanyag igazodjon a tananyag tartalmához, - a tananyag feldolgozását illetően elsősorban az induktív, a heurisztikus és a kooperatív tanulásra épülő módszereket részesítsék előnyben, - differenciált tanítást támogató legyen, - az egyéni haladást jól szolgálja, - helyezzen hangsúlyt a képességfejlesztésre, - a mindennapi élethez kapcsolódó nyelvezetű legyen, - feladatokban gazdag és változatos legyen, - ösztönözzön az önálló tanulásra, - ára elfogadható, reális legyen, - megfeleljen a tartósság kritériumának, - külső megjelenésében esztétikus legyen, - lehetőleg környezetbarát papírból készüljön. 1.7 Magasabb évfolyamra lépés feltételei Az intézmény tanulója magasabb évfolyamba akkor léphet, ha teljesítette a tantárgyi tantervekben előírt továbbhaladási követelményeket. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. 18
1.7.1 Az első évfolyamon Szöveges értékelést alkalmazva, évfolyamvesztés nélkül haladnak tovább a tanulók. Ha az iskolába gyermeknek nehézségei támadnak a tanulási követelmények teljesítésében, akkor a szülő az alábbiak közül választhat: - Kéri az intézményvezetőt, mentesítse gyermekét az értékelés alól, és előkészítő évfolyamként végig járja az első évfolyamot, majd szeptemberben újra kezdi tanulmányait az általános iskolában (ez nem számít bukásnak). - Kéri, hogy egyéni fejlesztési terv alapján évfolyamismétlés nélkül folytathassa tovább tanulmányait, és behozza lemaradását. - Kéri, hogy gyermeke évfolyamot ismételhessen. Előkészítő évfolyam: Az első évfolyamra felvett tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az intézményvezető mentesíti az értékelés és minősítés alól. Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. A következő tanévben osztályozás nélkül újra kezdheti tanulmányait az első évfolyamon. Egyéni továbbhaladás, egyéni fejlesztési terv A szülő kérésére az előkészítő év átváltoztatható egyéni továbbhaladásra. Szakértői vélemény alapján az intézményvezető az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig engedélyezheti a tanuló részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni továbbhaladást. Egyéni továbbhaladás esetén - a szakértői vélemény alapján - az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Ha a tanulónak egyéni továbbhaladást engedélyeztek, a pedagógus - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján egyéni fejlesztési tervet készít. Az egyéni fejlesztési tervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, továbbá, hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót. Az egyéni továbbhaladás - valamennyi vagy egyes tantárgyakból - különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. Egyéni továbbhaladás esetén, amennyiben a tanuló a negyedik évfolyam végéig nem teljesíti a helyi tantervben meghatározott tanulmányi követelményeket, a negyedik évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait. Évfolyamismétlés: A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Szülő kérésére engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. 19
1.7.2 Második évfolyamtól Valamennyi tantárgyból év végi osztályzatot és bizonyítványt kapnak tanulóink. Az év végi értékelésben a tanév során szerzett folyamatos értékelések alapján kialakított tanári vélekedés a döntő. A tanítói, tanári döntést az osztályozó értekezlet véleményezi. Magasabb évfolyamba lépés feltételei: - Felsőbb osztályba az a tanuló bocsátható, aki valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott. - Az a tanuló, aki legfeljebb három tárgyból elégtelen osztályzatot szerzett, felsőbb osztályba csak sikeres javítóvizsga után léphet. 1.7.3 Csoportbontás Ha nemzetiségi német nyelvet tanuló osztály létszáma meghaladja a törvényben előírt átlaglétszámot, akkor a nemzetiségi irányelvek szerint a nemzetiségi nyelvoktatást osztálybontással kell megszervezni. A csoport összetételére az osztálytanító és a nyelvtanát tesz javaslatot, az intézményvezető dönt. Csoportbontás elvei: - egyszerű szétosztás (1-3. évolyam) - nívócsoportos oktatás (4-8. évfolyam) Az angol nyelvet 5. évfolyamtól heti három, illetve heti 4 órás nívócsoportokban oktatjuk. A csoportba sorolásra a nyelvtanárok tesznek javaslatot, az intézményvezető dönt. 7. és 8. évfolyamon matematika és magyar nyelv és irodalom tantárgyakból a központi írásbeli felvételire előkészítő foglalkozásokon tehetséggondozó (A) és lassabban haladó (B) csoportban készülhetnek fel a tanulók. A félévi és év végi eredmények alapján a csoportok között - szülő kérésére, szakmai munkacsoport javaslatára, az intézményvezető döntése után - biztosított az átjárás. 1.8 A tanuló esélyegyenlőségét biztosító intézkedések területei: 1.8.1 Az iskolai háttérből adódó esélyegyenlőséget sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása: - Az oktatásba történő bekapcsolódás területei: a beiratkozás, az osztályba sorolás, a tanulói tankötelezettség elmulasztása, a mulasztások. - Az iskolai teljesítmények segítése: fejlesztő foglalkozások, IPR tevékenység, Útravaló - MACIKA Ösztöndíjprogram. - Továbbtanulásra való felkészítés: nívócsoportos oktatás, pályaorientációs foglalkozások. 1.8.2 A családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelésének módja: - gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység - szociális támogatások (ingyenes tankönyv, étkezés) - napközis és tanulószobai ellátás - iskolai könyvtár szolgáltatásai - délutáni sport és kulturális programok 20
1.9 Iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái, a tanulók teljesítményének értékelése 1.9.1 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanév során ügyelni kell az írásbeli és a szóbeli számonkérések arányára. A tanév során minden tanuló legalább egyszer kapjon lehetőséget szóbeli beszámolóra. Azért kell minden műveltségi területen törekedni arra, hogy rendszeresen legyen szóbeli számonkérés is, mert ez egyúttal fejleszti a tanulók beszédkészségét, aktiválja a szókincsüket, s módot ad a szóbeli megnyilatkozás különböző formáinak gyakorlására. Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében is feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt a naplóba dátummal ellátva be kell jegyezni. 1.9.1.1 A számonkérés gyakorisága A számonkérés gyakorisága legyen összhangban a heti óraszámmal: - heti egy vagy annál kevesebb óraszám esetén félévente legalább három, - minden más esetben havonta legalább egy alkalommal kerüljön rá sor. 1.9.1.2 A számonkérés formái A tanórákon szóban és írásban számolnak be a gyerekek a tudásukról. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult, de a tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. - Szóbeli számonkérések: o szóbeli felelet: az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján, o óraközi munka: az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége, o önálló kiselőadás: egy adott téma önálló feldolgozása és előadása o projekt beszámoló o a témahét kiselőadásai - Írásbeli számonkérések: Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül. Fajtái: o írásbeli felelet (max. 15-20 perc időtartamban), o házi dolgozat, o témazáró dolgozat (45 perc időtartamban), o projekt munka, o a témahéttel összefüggő írásbeli munka, o erdei iskola írásbeli munkái. 21
- Gyakorlati számonkérések: o A számonkérés ezen formája elsősorban a készségtárgyak esetében alkalmazható. o Ide tartozik az önállóan végzett gyűjtőmunkák ellenőrzése és értékelése is. (Projektben, témahéten, erdei iskolában végzett gyűjtőmunka is.)az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Írásbeli beszámoltatások formái: - írásbeli felelet: teszt, szódolgozat, tudáspróba, - házi dolgozat, - témazáró dolgozat, - év eleji és év végi felmérések, - projekt /témahét erdei iskola beszámolói, produktumai. Írásbeli beszámoltatások rendje, korlátai - Írásbeli számonkérés havonta legalább egyszer történjen. - Írásbeli felelettel alkalomszerűen tájékozódunk a tanulók pillanatnyi tudásáról. - Házi dolgozatot egy félévben legfeljebb egyszer írassunk. - Témazáró dolgozat írására a témaköröknek megfelelően évente 3-4 alkalommal kerüljön sor. - Két témazárónál többet egy napon nem lehet íratni. - A témazáró dolgozatokat egy héttel előbb be kell jelenteni, és azokat a felső tagozaton a naplóba dokumentálni kell. - Az év eleji felmérés célja az aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése. Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk. - Az év végi felmérés a tanév tananyagának alapkövetelményeit méri. Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni. Az év végi felmérések osztályzata témazáró értékű jegynek felel meg. Az írásbeli beszámoltatások értékelésben betöltött szerepe, súlya: A félévi és tanév végi osztályzatok kialakításánál kiemelt szerepe van a témazáró dolgozatnak. A témazáró dolgozatok valamint az év eleji és év végi felmérők osztályzatánál az alábbi százalékos teljesítményeket kell figyelembe venni: Alsós évfolyamon Felsős évfolyamon 0-40 % Nem felelt meg 0-30 % elégtelen (1) 41-75% Megfelelt 31-50% elégséges (2) 51-70% közepes (3) 76-90% Jól megfelelt 71-84 % jó (4) 91-100% Kiváló 85-100 % jeles (5) 22
1.9.2 Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. A házi feladatok mind a szóbeli, mind az írásbeli a tanítási órán feldolgozott ismeretek gyakorlását, elmélyítését szolgálják. A házi feladat érdemjeggyel történő minősítése nem elfogadható. De a kiemelkedő munka, pl. önálló gyűjtőmunka, (a projekt, a témahét, az erdei iskola ideje alatt végzett munka is) szaktanári dicsérettel jutalmazható. A hiányzó házi feladat pótlólagos elvégzését szükségesnek gondoljuk, többszöri hiány esetén szaktanári figyelmeztetést javaslunk. Fontosnak tartjuk, hogy a napközis és otthoni felkészülés mellett a gyerekeknek maradjon idejük életkori sajátosságuknak, gyermeki személyiségüknek megfelelő tevékenységekre; pihenésre, regenerálódásra, mozgásra, játékra. Ennek tükrében az otthoni és napközis felkészüléshez az alábbi elveket és korlátokat alkalmazzuk. - A tanultak begyakorlása érdekében a tanulók otthoni (napközis és tanulószobai) felkészülés formájában szóbeli és írásbeli házi feladatot kapnak. - Az osztályfőnökök és szaktanárok a házi feladatok, feladásakor figyelembe veszik a tanulók egyéni képességeit, életkori sajátosságait, aktuális állapotát és ezekből kiindulva differenciált formában adnak feladatokat az otthoni és napközis felkészüléshez. - Emellett folyamatos konzultációt folytatnak a napközis nevelővel, akik visszajelzésekkel tájékoztatják a délelőttös nevelőket a házi feladatokkal kapcsolatos tapasztalataikról. - A házi feladatok mennyiségét úgy határozzuk meg, hogy a szóbeli és írásbeli felkészülés tantárgyanként az alsó tagozaton napi 20 percnél, a felső tagozaton napi 35 percnél többet ne vegyen igénybe. - A tanítási szünetekre kötelező házi feladatot nem adunk, csak verstanulás, szorgalmi feladat és kötelező olvasmány elolvasása várható el a tanulótól. 1.9.3 Értékelés módja Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az értékelés kiterjed az iskolai élet egészére: a tanulmányi, a szabadidős, illetve a közösségi munkára. A tanulmányi munka értékelésének alapja a tantárgyanként megfogalmazott követelményrendszer. A nevelők a tanulók tanulmányi előmenetelének és teljesítményének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Emellett figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak fejlődtek-e, vagy hanyatlottak az előző értékelés óta. Az ellenőrzés és értékelés csak akkor tölti be szerepét, ha folyamatos, objektív és előre meghatározott, és az ismertetett követelményeken alapul. 23
1.9.3.1 Értékelés az alsó tagozaton Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Alkalmazott minősítések: Kiváló=K (5), Jó=J(4), Megfelelő=M(3,2), Felzárkóztatásra szorul=f(1) Második évfolyam második félévétől az érdemjeggyel történő értékelést alkalmazzuk. Értékelés 1. osztály, 2. osztály félév: A heti egy órás tantárgyak esetén félévente legalább 3 alkalommal %-os vagy szöveges bejegyzés a naplóba illetve a tájékoztatóba (K,J,M,F). A többi tantárgy esetén havonta %-os vagy szöveges bejegyzés a naplóba illetve a tájékoztatóba (K,J,M,F). 1.negyedévben: a magatartás és szorgalom értékelésének beírása a naplóba, tájékoztatóba (mindkettőbe piros színnel 5,4,3,2). Félév: szöveges minősítés a naplóba, tájékoztatóba + (K,J,M,F tantárgyanként betűvel kiírva). 3.negyedévben: a magatartás és a szorgalom értékelésének beírása naplóba,tájékoztatóba (mindkettőbe piros színnel 5,4,3,2). Év vége: szöveges minősítés naplóba, bizonyítványba + (K,J,M,F, tantárgyanként betűvel kiírva). Értékelés 2. oszály év vége, 3. és 4. osztály: A heti egy órás tantárgyak esetén félévente legalább 3 alkalommal érdemjeggyel (5,4,3,2,1) történő értékelés a naplóba illetve a tájékoztatóba. A többi tantárgy esetén havonta érdemjeggyel (5,4,3,2,1) történő értékelés a naplóba illetve a tájékoztatóba. 1.negyedévben: a magatartás és szorgalom értékelésének beírása a naplóba, tájékoztatóba ( mindkettőbe piros színnel 5,4,3,2) Félév: érdemjeggyel kifejezett bejegyzés a naplóba, tájékoztatóba (5,4,3,2,1) 3.negyedévben: a magatartás és szorgalom értékelésének beírása a naplóba, tájékoztatóba (mindkettőbe piros színnel 5,4,3,2,) Év vége: érdemjeggyel kifejezett bejegyzés a naplóba, bizonyítványba (5,4,3,2,1) Témazáró dolgozatok írására a fő tantárgyakból (matematika, magyar, környezet, nyelv) a témaköröknek megfelelően, évente 3-4 alkalommal. 24
A témazáró dolgozatok valamint az év eleji és év végi felmérők értékelésénél az alábbi százalékos teljesítményeket kell figyelembe venni: 1.o. - 2.o.félév 2.o.év vége - 3.o.,4o. 0% - 40% = F 0% - 40% = 1 41% - 75% = M 41% - 55% = 2 56% - 75% = 3 76% - 90% = J 76% - 90% = 4 91% - 100% = K 91% - 100% = 5 1.9.3.2 Értékelés érdemjeggyel A pedagógus a tanulók teljesítményét a tanítási év közben rendszeresen érdemjegyekkel értékeli. Az érdemjegyek tartalma: 5 (jeles): Kifogástalan tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, képesség az önálló ismeretszerzésre, anyagfeldolgozásra, tanórai aktivitás. 4 (jó): Megfelelő tárgyi tudás, a tananyag összefüggéseinek értése, elfogadható kifejezőkészség, az önálló ismeretszerzés képessége, tanórai aktivitás. 3 (közepes): Bizonytalan tudás, egyenetlen teljesítmény és aktivitás, önállótlanság, a beszámoltatások alkalmával tanári segítség igénylése, hiányos füzetvezetés, kifogásolható külalak. Önálló tanulásra, ismeretszerzésre csak segítséggel képes, ismereteiről nem tud összefüggő szöveg formájában számot adni. 2 (elégséges): Tudása töredékes, a tananyag összefüggéseit nem képes megérteni, ismereteinek alkalmazásában önállótlan, füzetvezetése tanulását nem segíti. Számonkérések alkalmával jelentős segítséget igényel, csak kérdésekre válaszolva tud ismereteiről számot adni. 1 (elégtelen): Tudása nagyon hiányos, a továbbhaladáshoz nem elegendő. Önálló ismeretfeldolgozásra segítséggel sem képes, taneszközei hiányosak. Füzetvezetése rendezetlen, összefüggéstelen, hanyag. Tanára segítő kérdéseire sem tud válaszolni a számonkérések alkalmával, a feladatok szövegét sem érti. A házi feladat és a felszerelés hiányára illetve a tanuló magatartására nem adható tantárgyi elégtelen, kivétel az a házi dolgozat, melynek értékelését a szaktanár előre jelzi. - Értékelés osztályzattal A tanuló osztályzattal történő értékelésére félév végén a tájékoztató füzetben, a tanév végén a bizonyítványban kerül sor. A tanév végi osztályzat az egész tanévben nyújtott teljesítményt minősíti. Az osztályzat az érdemjegyeken alapul, melyek közül a témazáró dolgozatok, a félévi- és év végi dolgozatok súlyozottan számítanak, pozitív és negatív irányban befolyásolhatják a jegyek alakulását. 25
A pedagógusnak lehetősége van a jegyeket eltérő színnel jelölni: a témazárót pirossal, feleletet, röpdolgozatot kékkel, szorgalmi feladatot zölddel. A pedagógus a tanév első óráján írásban tájékoztatja a szülőt és a tanulót, arról hogy a különböző színű érdemjegyek hogyan befolyásolják a félévi és év végi osztályzatot. Nevelőtestületi dicséret: tanév végén kitűnő tanulmányi eredményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért együttesen. 1.9.4 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának és edzettségének (fizikai fittségének) mérése Az 5-8. évfolyamon testnevelés tantárgyat tanító pedagógus az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) mérési módszerrel, és a hozzá kifejlesztett eszközök alkalmazásával elvégzi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérésével kapcsolatos feladatokat. A mérés eredményeit rögzíti a NETFIT informatikai rendszerbe. Tanévenként elemzik és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének továbbfejlesztése szempontjából szükséges intézkedéseket. A mérések iskolai adatai alapján a testnevelés tantárgyat tanítópedagógusok tanévenként javaslatot tehetnek a nevelési program részét képező iskolai egészségfejlesztési program módosítására. A fizikai fittségi mérés eredményeit a mindenkori tanév rendéjéről szóló jogszabályban meghatározott mérési időszak utolsó napjáig az iskolának a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával kell feltölteni a NETFIT rendszerbe. A fizikai fittségi érés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást. A mérés célja: a tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése, a tanulók fittségi szintjének növelésén keresztül, az egészséghez szükséges fittségi állapot fejlesztése, megőrzése, javítása (fejlesztése). A mérés megszervezése: a köznevelési intézmények rendelkezésére bocsátott útmutató ( Kézikönyv a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) alkalmazásához ) alapján az éves tervben kerül rögzítésre. 26
NETFIT tartalmi területei (három tartalmi területhez négy fittségi profil kapcsolódik) A NETFIT tartalmi területei és a kapcsolódó profilok Tartalmi területek Fittségi profilok Leírás 1. A tanulók testösszetételére vonatkozó mérések az antropomertiai paraméterek mérése és a testösszetétel becslése 2. A tanulók vázizomzatának fittségére vonatkozó (pálya) tesztek 3. A tanulók aerob kapacitására vonatkozó (pálya)tesztek 1.1 Testösszetétel és tápláltsági profil 2.1 Vázizomzat fittségi profil A NETFIT testösszetétel és tápláltsági profilja tartalmazza a testtömeg és a testmagasság értékéből számított testtömegindexet(bmi) és a testzsírszázalék értéket. A NETFIT tesztek közül a vázizomzat fittségével az ütemezett hasizom teszt, a törzsemelés teszt, az ütemezett fekvőtámasz teszt, a kézi szorítóerő mérés és a helyből távolugrás teszt foglalkozik. 2.2 Hajlékonysági profil A hajlékonysági teszt megbízható eredményekkel szolgál a térdhajlító izmok nyújthatóságáról. 3.1 Aerob fittségi (állóképességi) profil A tanulók testösszetételére és tápláltsági állapotára vonatkozó mérések típusai 1. Testtömeg mérése 2. Testmagasság mérése 3. BMI (az előző két érték alapján számítva) 4. Testzsírszázalék mérése Az aerob fittségi profil a 20, vagy 15 méteres állóképességi ingafutás teszt eredménye alapján becsült aerob kapacitás minősítését tartalmazza, vagyis a légzőszervrendszer és a keringési rendszer állapotának, a szervezet oxigénszállító és oxigénfelhasználási képességének mutatója. 27
A tanulók aerob kapacitására és vázizomzatának fittségére vonatkozó mérések, tesztek A B Mérés megnevezése Mérés célja 1. Ütemezett hasizom teszt Hasizomzat erejének és erő-állóképességének mérése. 2. Törzsemelés teszt A törzsfeszítő izmok erejének mérése. 3. Ütemezett fekvőtámasz teszt A felsőtest izomerejének és erőállóképességének mérése. 4. Kézi szorítóerő mérés Az alkar izmainak maximális erőkifejtési képességének mérése. 5. Helyből távolugrás teszt Alsó végtag dinamikus erőkifejtési képességének érése. 6. Hajlékonysági teszt. A térdhajlító izmok nyújthatóságának mérése. 7. Állóképességi ingafutás tesz 15 m, ill. 20 m Maximális oxigénfelvevő-képesség becslése. 1.9.4.1 A vizsgálatok megszervezése: - A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban, de bárki végezheti, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik, így más szakos tanárok is. - A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén kell végeztetni. - A teszteket a megadott sorrendben kell elvégeztetni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az egyensúlyi teszt mindig a kezdő s az állóképességi futás az utolsó kell, hogy legyen; a tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni a tesztek között. - A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket, és hogyan értelmezzük az eredményeket. - Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.). 1.9.4.2 A mérések általános szempontjai - A tanulók valamennyi tesztet testnevelési felszerelésben hajtják végre. - Valamennyi tesztet tornateremben csúszásmentes padlón végeztetjük el. - A tesztek között a tanulók pihenhetnek. - A teszteket előre nem próbálhatják ki a tanulók. - A tesztre vonatkozó pontos utasítások ismertetése után ösztönözzük tanulóinkat a pontos, gyors, egyenletes végrehajtása. 1.9.4.3 A mérés területei I. Az egészséges testsúly meghatározása Az egészséges testsúlyt legegyszerűbben: a testtömeg, a testmagasság és a csuklókerület mérésével határozhatjuk meg. II. Próba az aerob állóképesség méréséhez Cooper-teszt A Cooper-teszt lényege, hogy 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítsük futással/kocogással. 28
III. Motorikus próbák az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez 1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: Helyből távolugrás, páros lábbal (m). 2. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése Fekvőtámaszban karhajlítás és - nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db). Maximális időtartam: nők 1,5 perc, férfiak 3 perc. 3. A hátizmok erő-állóképességének mérése Hason fekvésből törzsemelés és - leengedés folyamatosan, kifáradásig (db). Maximális időtartam: 3 perc. 4. A hasizmok erő-állóképességének mérése Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan, kifáradásig (db). Maximális időtartam: 3 perc. 29
A tanuló általános fizikai teherbíró-képességre utaló teljesítmény szöveges értékelése. Dr. F. Mérey Ildikó /2005./ Hungarofit minősítő kategóriák megnevezése Igen gyenge A tanuló egészségi/fizikai állapotának szöveges értékeléséhez az 1-3. évfolyamban és a 4. évfolyam első félévére. A gyermek fizikai állapota igen gyenge. Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek nagyfokú, tudatos fejlesztést igényelnek. Gyenge Kifogásolható Közepes Jó Kiváló Extra A gyermek fizikai állapota gyenge. Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tudatos fejlesztést igényelnek. A gyermek fizikai teljesítménye mérsékelt. Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tudatos fejlesztést igényelnek. A gyermek fizikai teljesítménye átlagos, az általános fizikai teherbíró-képessége az egészség megőrzéshez szinttartást, a versenyszerű sportoláshoz további fejlesztést igényel. A gyermek fizikai teljesítménye átlagon felüli. Az általános fizikai teherbíróképessége az egészség megőrzéshez szinttartást, a versenyszerű sportoláshoz fejlesztést igényel. A gyermek fizikai teljesítménye kiváló, fizikailag igen jól terhelhető. A versenyszerűen sportolóknak a választott sportág igényétől függően az elért szint tartós megtartására, vagy további fejlesztésre kell törekedni. A gyermek fizikai teljesítménye extra, fizikailag a legmagasabb szinten terhelhető. Általános fizikai teherbíró-képessége valamennyi sportágban eléri az élsportolók szintjét. Élsportolói pályafutása alatt e szint megtartásra kell törekedni. Kiegészítés: a tanuló fizikai állapotának szöveges értékelése az elért teljesítmény - társadalmi normákhoz való viszonyításával az esteleges hiányosságok feltárása érdekében minden estben abszolút értékelési formában történik. Megjegyzés: hosszan tartó sérülés, vagy betegség esetén a tanuló által elért teljesítmény értékelése, a tanár egyéni elbírálása alapján történik. 30