A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA

KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK 7. sz. MELLÉKLETE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA GYOMAENDRŐD 2008

Az ember sorsa és gyenge oldalai ellen úgy harcolhatunk legeredményesebben, ha kipuhatoljuk erős oldalait, azokat az erőit, melyek megfelelő irányítás esetén nemes célokat szolgálhatnak (Rubinstein) 1. ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ Iskolánk felvállalta a kompetencia alapú oktatást, melynek tananyagrendszerét a kiadott vonatkozó Programtervben foglaltak alapján közvetítjük, a pályázati programban vállaltaknak megfelelően, felmenő rendszerben folyamatosan kiterjesztve. Ezzel valamennyi nk számára biztosítjuk a tanulási és cselekvési képességek fejlesztését, a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételét biztosító kulcskompetenciák fejlesztését. A halmozottan hátrányos helyzetű ink esélyteremtését és hátránykompenzálását az Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazásával biztosítjuk. A kulcskompetenciák fejlesztésével, az Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazásával igyekszünk kompenzálni az eltérő szociális háttérből, a tanulási-, beilleszkedési- és magatartási nehézségből vagy zavarból, illetve mentális problémából adódódó hiányosságokat, kiemelt figyelmet fordítva a halmozottan hátrányos helyzetű, a roma származású és a sajátos nevelési igényű inkra. A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény tette lehetővé a SNI k integrált nevelését-oktatását. A 2/2005. (III.1.) OM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a SNI k iskolai oktatásának irányelvét. Ktv. 121.. (1) 29. Sajátos nevelési igényű gyermek, : az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.: dyslexia, dyspraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hiperkinektikus vagy kóros aktivitászavar). Intézményünk 2000 óta tudatosan vállalja a SNI k integrált nevelését-oktatását. Módosítottuk alapdokumentumainkat, mára már Intézményi Minőségirányítási Programunkban is megfogalmaztuk minőségcéljainkat - megjelent a SNI k fejlesztési terve. Így teremtettük meg a törvényben előírt feltételeket a gyermekek ellátásához. 2. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK Az életkori csoportok megtartása mellett a k egyéni haladási üteméhez igazodó, önmagukhoz mért fejlődést értékelő, sikerélményt biztosító, a reális életlehetőségeket folyamatosan szem előtt tartó oktatás és nevelés megvalósítása. 2

A NAT alkalmazása a SNI k iskolai nevelésében, oktatásában is alapdokumentum, a benne meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a SNI k számára is érvényesek. Az intézmény pedagógiai programjának és a helyi tantervének elkészítésekor figyelembe vettük: - a közoktatási törvényt, a NAT és az Irányelv vonatkozó előírásait, - a helyi önkormányzat intézményfenntartó minőségirányítási programját, - a szülők elvárásait, - és a k sajátosságait. Az Irányelv biztosítja, hogy: - a fejlesztés megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, - a követelmények igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, - ha szükséges a fejlesztés terjedjen ki az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is, - a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmény pedagógiai programjának tartalmi elemeivé, - a kat a nevelés-oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érdekében az Irányelv meghatározza: - a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosítását, - a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, - a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. A SNI k pedagógiai célú habilitációs/rehabilitációs ellátása A SNI k különleges gondozási igénye egy tulajdonság-együttes, mely az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. Ezeket a különbségeket a helyi pedagógiai program kialakításakor vesszük figyelembe. Az ellátás közös elvei: a) A feladatokat az intézmény dokumentumai tartalmazzák. E feladatok hosszútávúak és az iskola egész nevelési - oktatási rendszerét átfogják. b) A habilitációs, rehabilitációs tevékenység szakmaközi együttműködésben valósul meg, szervezett, nyitott tanítási - tanulási folyamat, s a k igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös célja és feladatai: - a meglévő ép funkciók erősítése és bevonása a hiányok pótlása érdekében, - a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása, - a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, - a szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása, - az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni kompetenciák kialakítása. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők: 3

a sérülés típusa, súlyossága a) a sérülés kialakulásának ideje b) a SNI életkora, állapota, műtétei, képességei, készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei c) a társadalmi integráció kívánalmai: egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, lehetőség szerint önálló életvitel. A SNI fejlesztésére vonatkozó célok, tartalmak, tevékenységek, követelmények megjelennek: - a pedagógiai programban, - a minőségirányítási programban tervezési és ellenőrzési szinten, - helyi tantervben a tantárgyak programjában, - a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, - egyéni fejlesztési tervben. A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanári / terapeuta kompetenciája: - programok összeállítása, - fejlesztőmunka, - közreműködés a tevékenységek tervezésében, s ezt követően a konzultációban. - a többségi pedagógusok munkájának segítése A pedagógiai feltételeket a közoktatási törvény határozza meg. Többletszolgáltatásokat biztosít a SNI számára. 3. AZ EGYÜTTNEVELÉS 3.1. Az együttnevelés objektív tényezői Napjainkban az integráció azt jelenti, hogy a SNI gyermekek beilleszkednek a többségi nevelési intézményeket látogató gyermekek, fiatalok közé. A törvény kimondja, hogy A sajátos nevelési igényű gyermeknek, nak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. 30.. (1) Abban nem foglal állást, hogy a SNI gyermek gyógypedagógiai intézményben szegregáltan, vagy ép társaikkal együtt, befogadó iskolában kapja az ellátást. Arról kell dönteni, hogy az adott gyermek hol kapja meg a számára legmegfelelőbbet, hol érezheti teljes értékűnek magát. Az együttnevelés sikeres megvalósítása érdekében a befogadó iskoláknak rendelkezniük kell azokkal a tárgyi és személyi feltételekkel, amelyeket a törvény előír. Az 1993-ban megszületett közoktatási törvény és annak módosításai, valamint az 1998. évi Esélyegyenlőségi törvény rögzítik azokat a körülményeket melyek által megvalósulhat a sikeres integráció. 4

Az integrációt vállaló intézmények feladatai: - Alapító okiratában szerepeltetni kell a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének-oktatásának feladatát, s azt hogy milyen fogyatékossági csoporthoz tartozó gyermekekről van szó. Ktv. 37.. (5) - Átdolgozott pedagógiai programja és a helyi tanterve tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot. Ktv. 50.. a.) b.) - Szakemberek biztosítása: szükségleteknek megfelelően gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor. Ktv. 30.. (11), Ktv. 121.. (1) 28. - Fejlesztő eszközök, tanórai segédletek biztosítása: Ktv. 121.. (1) 28. - Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások biztosítása, a tanórai foglalkozásokon túl. Ktv. 30.. (2), Ktv. 30.. (7), Ktv. 52.. (6) Ennek meg kell jelennie az iskola óratervében, mely a fogyatékosság típusától függően az évfolyamra meghatározott heti tanórák óraszámának 15-50%-a lehet. - Egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesítheti az intézmény igazgatója a szakértői vélemény alapján. Ktv. 30.. (9) - Az első évfolyamon az értékelés és minősítés alól mentesített számára egyéni továbbhaladást engedélyezhet az igazgató, vagyis a gyermek haladása eltérhet osztálytársaitól egyes tantárgyakban. Ktv. 70.. (7) (8) (9) (10). 3.2. Az együttnevelés szubjektív tényezői A törvényi háttér megléte elengedhetetlen, de önmagában kevés, ennél sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak a szubjektív tényezők. Biztosítani kell: - a SNI beilleszkedését és együtthaladását a többi val, ezt segíti a nyitottabb személyiség formálása, - a szakértői bizottság által megjelölt pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat be kell építeni az egyéni fejlesztési tervekbe, - a pedagógusok, a szülők és a többi gyermek felkészítését, - habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesítését, sérülésspecifikus módszerek alkalmazását, folyamatos értékelést, együttműködést a szakemberekkel. Cél az inkluzív, befogadó iskola kialakítása. A befogadó iskolákban szeretik a heterogenitást, akár kiemelkedően tehetséges, akár fogyatékossággal élő ról, akár hátrányos szociális helyzetű gyermekről legyen szó. A pedagógus itt nem hárítja a felelősséget másra, hanem igyekszik saját eszköztárát úgy bővíteni, hogy megoldást találjon a tanulási nehézségekre. Fontos, hogy a befogadó pedagógusok rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, melyek az adott fogyatékossági típust jellemzik. Mivel a többségi iskolák pedagógusai képzésük során alig-alig szerezhettek ilyen jellegű tudást, lényeges, hogy konzultáljanak a gyermeket segítő gyógypedagógussal, valamint továbbképzéseken vegyenek részt. 5

Elengedhetetlen, hogy a fejlesztésben résztvevő szakemberek team-munkában dolgozzanak, együtt kell meghatározni a tennivalókat. Alapvető tényező továbbá, hogy a befogadó pedagógusok jártasak legyenek differenciált tanulásszervezésben. A differenciálás az a folyamat, melynek során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez rendeli. Ezáltal tudja a hoz igazítani a tananyag tartalmát, szintjét, a tanulás ütemét, az alkalmazott módszereket, az ellenőrzés, értékelés, számonkérés típusát stb. Ez a fajta tanulásszervezés nemcsak a SNI gyermekek számára kedvező, hanem a csoport valamennyi tagjának. A pedagógus így kaphat képet arról, hogy ki milyen téren kiemelkedő, tehetséges, illetve ki miben marad el társaitól. Az erősségekre építve és támaszkodva határozhatja meg azokat az eljárásokat, módszereket, amelyekkel az elmaradott területek fejleszthetők. A szülők szerepe, befolyása felelőssége az inkluzív iskolában kifejezetten nagy. Elsősorban az egyéni igényekhez szabott optimális, támogató környezetet kell biztosítaniuk. Nagy szerepet játszanak abban, hogy a beilleszkedés sikeres legyen, kapcsolatot tartanak az osztálytanítóval és a gyógypedagógussal. Ha a gyermek fogyatékosságát korán felismerték, akkor a szülőnek már volt ideje feldolgozni, s akkor a szülői elfogadás megbízható támaszt jelent. Találkozhatunk olyan szülői magatartással, amikor az integrált oktatási forma választása a stigmatizációból való megszabadulás lehetőségét jelenti. Ilyenkor nem számíthatunk szülői érdeklődésre, s gyermekének sem tud érzelmi biztonságot nyújtani. Az iskola és a szülők közti ideális kapcsolatnak a következő alapelvekre kell épülnie: a szülő és a szakember kölcsönösen tiszteljék egymást, az információáramlás kölcsönös legyen, érezzék a szülők, hogy a nevelési-oktatási folyamatban résztvevő pedagógusok elfogadják gyermekük egyediségét, ők is részesei a nevelési - oktatási folyamatnak. A pedagógusoknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk az ép gyermekek szüleit sem, empátiás készséget kell kialakítani bennük, fontos, hogy a szülők támogassák gyermeküket a sajátos nevelési igényű k elfogadásában. A pedagógusok feladata, hogy ismertesse a gyermektársakkal a fogyatékosság mibenlétét, a segítségnyújtás lehetőségeit. Meg kell találni azt az egyensúlyt, hogy a SNI pont annyi segítséget kapjon, amennyire szüksége van: se többet, se kevesebbet. Külföldön integrációs pedagógiai vizsgálatok eredményei igazolták, hogy a fogyatékos k nem akadályozzák az épeket, s pozitív személyiségjegyek alakulnak ki mindkét gyermekcsoportban. Együttműködés a szakemberekkel: az intézmény a sajátos nevelési igénynek, fogyatékosságnak, létszámnak megfelelő szakembereket biztosít. A gyógypedagógiai tanár / terapeuta feladata sokrétű. Azon túl, hogy egyéni fejlesztési terv szerint közvetlenül foglalkozik a gyermekkel, koordinálja a rehabilitációs munkában résztvevő más szakemberek munkáját, kapcsolatot tart a szülőkkel, nyomon követi a gyermek fejlődését. Kapcsolatot tart a többségi pedagógusokkal: 6

- segíti a diagnózis értelmezését, - javaslatot tesz a környezet kialakítására, speciális eszközök kiválasztására, speciális módszerek alkalmazására, - folyamatosan konzultál velük, - ráirányítja figyelmüket a beszerezhető szakirodalomra. Lehetőség van logopédus, pszichológus, gyógytestnevelő, fejlesztő pedagógus bevonására is. Gyermek és ifjúsági felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens alkalmazható, ha meghatározott létszámot ér el a SNI gyermekek jelenléte. Nézz hosszan egy gyermekarcra, és látni fogod: ha van sors, hát nagyon korán elkezdődik! (Ancsel Éva) 4. AKTUÁLIS INTÉZMÉNYI HELYZETELEMZÉS Iskolánk 2000. óta tudatosan vállalja a SNI k fejlesztését, a különleges gondozás biztosítását, s ezt alapító okiratában is rögzítette, valamint igyekezett megteremteni a szükséges objektív és szubjektív feltételeket. Pedagógiai programunkat az irányelveknek és a vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően módosítottuk, illetve beépítettük azokat az IMIP-be is. A diagnosztizált SNI k létszáma: 7

A i létszámok változása az elmúlt 5 évben a Kis Bálint Általános Iskolában 800 700 600 709 698 658 604 573 500 400 300 200 100 28 32 44 40 45 0 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 i összlétszám 709 698 658 604 573 SNI k száma 28 32 44 40 45 i összlétszám SNI k száma 2002/2003: 3,94% 2006/2007: 7,85% A diagnosztizált SNI k számaránya az utóbbi 5 tanítási évben megkétszereződött. Fogyatékosság-típus szerinti megoszlás a 2006/2007-es tanévben: - Pszichés fejlődés zavara: 45 fő (A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján.) -Tanulásban akadályozott: 1 fő Ellátásuk inkluzív osztályokban történik 4 fő klinikai, ill. bizottsági javaslatra magán. Tanulóink a tanórákon kívül a törvény által biztosított keretek között egyéni fejlesztési terv alapján egyéni és kiscsoportos szervezeti formákban pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozásokon vesznek részt. A fejlesztés napköziben és szabadidős tevékenységekben is megjelenik. Iskolán kívüli együttműködési lehetőségeink: - Térségi Humánsegítő Szolgálat Nevelési Tanácsadó - Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság - Pályaválasztási Tanácsadó - Szakorvosok, házi gyermekorvosok, szülők. A k képességeit folyamatosan értékeljük, kontrollvizsgálatok a szakértői bizottságnál, szöveges értékelés a fejlesztő napló alapján, konzultálunk a szaktanárokkal, szülőkkel, megjelöljük a további feladatokat. A SNI ink rendszeresen járnak iskolába, részt vesznek a fejlesztő foglalkozásokon. Örülnek eredményeiknek, a szülők többsége rendszeresen részt vesz a szülői értekezleteken és fogadó órákon. A 8. osztályos kat sikeresen tudjuk beiskolázni a középiskolákba. 8

Iskolánk rehabilitációs tevékenységének jellege: - kompetencia alapú tanítás-tanulásszevezése - órai differenciált foglalkozás, kooperatív technikák alkalmazása - komplex képességfejlesztés, - logopédiai terápia, - pszichoterápia, - gyógytestnevelés, - pedagógiai célú rehabilitációs fejlesztő foglalkozások egyéni fejlesztési terv szerint a szakértői bizottság javaslata alapján. A rehabilitációs tevékenységeket végző szakemberek: - gyógypedagógusok - logopédus, - pszichológus, - gyógytestnevelő, - fejlesztési differenciáló és integráció szakos tanító. Helyiségek: - tanterem - fejlesztő szobák - tornaterem, tornaszoba A tanulmányi követelmények megegyeznek az ép k követelményeivel. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján az igazgató egyes tantárgyak, tantárgyrészek minősítése alól felmentést ad, eltérő haladási tempót, a számonkéréseknél hosszabb időtényezőt engedélyez a rászoruló knál. Egyéni fejlesztési terv szerint folyik a rehabilitáció. Az inkluzív iskola cél- és feladatrendszerének teljesítése érdekében, jelenleg legfontosabb a többségi pedagógusok szemléletmódjának alakítása. Ezen a téren sokat változott tantestületünk felkészültsége: 8 fő vesz részt a kompetencia alapú oktatással kapcsolatos továbbképzésben, ---fő a kooperatív tanítás-tanulás irányítással ismerkedett. ----fő 60 órás drámapedagógia, ----fő Az átmenet megkönnyítése az óvodából az iskolába, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére című, ---fő pedig Az IPR munkával kapcsolatos továbbképzésen vett részt. A speciális helyiségek kialakítása a meglévők kiegészítése megtörtént, a speciális eszközeink, felszereléseink számottevően bővültek, korszrű, az uniós elvárásoknak is megfelelő. Továbbra is nyitott a tantestület, önképzés keretében készülnek a kollégák a feladatok vállalására, módszertani kultúrájuk fejlesztésére. Célok, feladatok: Alkalmazás feltételei terén 1. Az integráció: - eddigi integrációs munkánk folytatása, - korrekciók végrehajtása, 9

- az innovatív munkába bekapcsolódó nevelők rendelkeznek a szükséges szemlélettel, magas szintű pedagógiai-, pszichológiai képességekkel. 2. Iskolába való bekerülés:: - az óvodával kialakított jó kapcsolata közben folyamatos fejlődésvizsgálat, - ezek alapján egyéni fejlesztési tervek készítése,- heterogén osztályszervezés, - az egyéni fejlődés folyamatos dokumentálása. 3. Együttműködések, partnerségi kapcsolatok: - a kapcsolatrendszer beépül a pedagógiai programba, - az együttnevelésben résztvevő pedagógusok munkájában a habilitációs és rehabilitációs szemlélet feltétlen megjelenése, - a sérülés specifikus szakemberekkel való együttműködés rendszeres, gyakorlatitartalmi elemekben jelenik meg. Tanítást tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei 1. A HTT-ben megjelennek a SNI k számára közvetítendő tartalmak, a sérült képességek rehabilitációja. 2. Tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek: - A tevékenységek a DÖK munkatervében is rögzítettek. 3. Az integrációt segítő módszertani elemek: Segíts, hogy egyedül csinálhassam! - A pedagógusaink alkalmazzák a differenciálást, a speciális eljárásokat, ezzel hozzájárulunk az együttnevelés - oktatás sikeréhez. - Óráinkat, foglalkozásainkat úgy tervezzük és szervezzük, hogy felkeltse és fejlessze a k kíváncsiságát, tanulási kedvét. - A hibákat a tanulási folyamat szükséges velejáróinak tekintjük. - A segítségnyújtáskor az öntevékenységet erősítjük azt szeretnénk, hogy a k csak annyi segítséget vegyenek igénybe, amennyire szükségük van. Így érhetjük el önállóságuk, önbizalmuk és egyéni képességeik fejlődését. - A házi feladat értelmes kiegészítői a tananyagnak, és nem a házi béke megrontói. 4. Műhelymunka a tanári együttműködés formái: - esetmegbeszélő foglalkozások tartása, ezek konklúzióinak beépítése a fejlesztő munkába, - tervek korrekcióba, - a fejlesztési lap vezetésébe. 5. Az értékelési rendszer eszközei: - Szöveges értékelés az OM rendelet irányelveinek megfelelően történik. A pedagógusok alkalmazzák az árnyalt értékelést, ezek módszere, helye és szerepe a PP-ben pontosan meghatározott. A dokumentálást az osztályfőnökök végzik az egyéni fejlesztési lapon. 6. Multikulturális tartalmak: - A helyi vonatkozások, sajátosságok megjelennek, beépülnek a HTT-be. 10

7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása: - A kidolgozott pályaorientációs program kihasználása, adottságok, képességek szerint növekedjen a SNI k körében az érettségit adó intézményekben való továbbtanulás. 11

Amikor a valóság kibővül a lehetségessel, segítségünkkel az egyén élni tud körülményeivel ( Dr. Pető Zoltán ) 5. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM 5.1. LÁTÁSSÉRÜLT TANULÓK FEJLESZTÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAM Látássérültnek tekinthető az a személy, akinek egészséges szemén korrekcióval mérhető látásélessége az ép látás 30%-a, vagy ennél kevesebb, illetve látóérszűkülete nem több 20 o - nál. A gyengénlátók vízusa: 0,1-0,33 közötti. Kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret: - megfelelő tanulási környezet kialakítása, - az önállóság iránti igényük fejlesztése, elsősorban az önkiszolgálás, a mozgás és tájékozódás terén, - az önfejlesztés igényének kialakítása, különösen az ismeretszerzés terén és az egyéni tehetség kibontakoztatásában. - az önbizalom és az önkritika egyensúlyának megteremtése révén a pozitív, reális énkép kialakítása, - felelősségük kialakítása saját sorsuk és életpályájuk alakításában. Információs és kommunikációs kultúra: - auditív információhordozók alkalmazása, - grafomotoros képességek (betűalakítások, betűkapcsolások, vonalközbe írás stb.) fejlesztése, - az ép érzékszervek segítségével virtuális csatornákon keresztüli ismeretszerzés, elektromos médiahasználat, Tanulás: - az akarati tulajdonságok erősítése a látássérülés hátrányainak leküzdéséhez, - érdeklődésük felkeltése, és irányítása a környezet, a látható világ megismerése iránt, - a vizuális differenciáló képesség (pl. képek, betűk, számjegyek stb. olvasása) fejlesztése, - hosszabb idő biztosítása a térérzékelés és a testséma kialakulásához a működő érzékszervek aktív bevonásával, - céltudatos és kitartó akarati tulajdonságok kialakítása az önálló tanulás és a későbbi munkavégzés céljából, - grafomotoros képességek ( betűalakítások, betűkapcsolások, vonalközbe írás stb. ) fejlesztése, - optikai segédeszközök használatának megtanítása. 12

Testi, lelki egészség: - a k legyenek tisztában a gyengénlátásból fakadó fokozott baleseti veszélyekkel, A finommozgások és a tájékozódás ismereteinek elsajátításában kerüljék el azokat. - az egészségvédő magatartás szokásainak fejlesztésével az egészséges életmód iránti igény kialakítása, - az önfejlesztés igényének kialakítása, különösen az ismeretszerzés terén és az egyéni tehetség kibontakoztatásában, - az egészségvédő viselkedés szokásainak kialakítása, a higiénés tevékenységek elsajátítása, a szem védelme, - látás - mozgás koordináció Felkészülés a felnőtt szerepre: - felkészítésük az ép látásúakkal való kapcsolatépítésre, a közösségbe való beilleszkedésre, - az önálló életvitelhez szükséges ismeretek, szokások kialakítása igényszinten tartása, - pályaválasztásuk, munkavállalásuk, családalapításuk lehetőségeinek és korlátainak megismerése. Módszerek, eljárások A gyengénlátó esetében is a kerettantervek tananyagát és követelményeit, fejlesztési feltételeit alkalmazzuk, a szakvéleményben megadott javaslatok alapján. Művészetek - kiemelt fontosságú terület: Személyiségformáló, személyiségkorrekciós hatása rendkívül nagy a készségek és képességek mellett. - Ének-zene: ismeretanyagában a hallásos tanulás kerül előtérbe. - Vizuális kultúra: a hangsúlyt a síkábrázolás helyett a plasztikus megjelenítés mintázás ) kapja. Anyanyelv és irodalom - Kommunikációs készség kialakítására, fejlesztésére nagy súlyt helyezünk. - Analizáló - szintetizáló olvasástanítás módszerét alkalmazzuk. - Írás tanításánál törekszünk az áttekinthető, rendezett, olvasható írásképekre. Matematika - A szemléltetéshez és a i munkához speciális eszközöket használunk ( vonalzó, körző ). - A mérés és szerkesztés jelentősen függ a látássérülés mértékétől, ezért a pontosság szempontjából engedményeket teszünk. - Ép érzékszerveiket ( tapintás, hallás ) aktívan használtatjuk ismeretszerzés közben. Környezetismeret - Közvetlen szemléltetés esetén biztosítjuk számukra az ép érzékszerveik aktív használatát. 13

Testnevelés, sport - A testnevelés órákon fokozott figyelmet fordítunk gyakran kialakuló tartási hibákra, azok megelőzésére és korrekciójára. - Térbeli tájékozódásukat fejlesztjük. - Futkározás közben biztonságérzetüket növeljük. A fejlesztés színterei - tanóra, - napközi, - fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás, - szakkörök ( pl. kézműves szakkör ), - tehetséggondozó foglalkozások. Tanórán és tanórán kívüli tevékenységeik folytán alkalmazott módszerek, eljárások: - szemléltetés, érzékeltetés, megfigyelés, - egyéni segítségnyújtás, - differenciált követelményrendszer, - egyéni fejlődési tempó biztosítása, - dicséret, jutalmazás, - több idő adása, - körülmények optimális biztosítása, - egyéni képességet fejlesztő játékok, - tolerancia. Együttműködés a k fejlődését segítő intézményekkel, szervekkel: - iskolaorvos, - védőnő, - szemész szakorvos, - szülők, - gyógypedagógus, - pszichológus. Egyéb feltételek biztosítása: - pedagógusaink továbbképzése, - szakemberek előadásai, - tankönyvek, segédanyagok. 14

5. 2. A HALLÁSSÉRÜLT TANULÓK FEJLESZTÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAM A hallássérült nál a hallás csökkenése miatt, a szokásostól eltér a beszéd, a nyelv és ennek következtében a személyiség fejlődése. Átalakul a külvilágról való információfelvétel, lelassul az ismeretszerzés, nehezebbé válik a szocializálódás. A hallássérült egyéni fejlesztését, ennek lehetőségeit, meghatározza a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpontja, kóroka, mértéke, az intelligencia foka és egyéb személyiségjegyek. Kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret: - önállóságra nevelés - pozitív személyiségjegyek feltárása, fejlesztése - fogyatékosságukkal együttélve tudjanak beilleszkedni a munka világába Információs és kommunikációs kultúra: - a vizuális csatornák kiemelt fejlesztése - a társas kapcsolatokhoz szükséges kommunikációs képességek és magatartási normák alakítása, fejlesztése Tanulás: - az azonos évfolyamon halló társak teljesítményének megközelítése, - az információs kommunikációs technológiák megismertetése Testi, lelki egészség: - a hallásjavító eszközök használata - életmódjuk, életvitelük alakítása, komplex kommunkációs lehetőségek fejlesztése - káros szokások kerülése Felkészülés a felnőtt életre: - a legnagyobb önállóság elérése - a továbbtanulás megalapozása - a reális pályaválasztás előkészítése Hon- és népismeret: - térben, időben, tartalmakban eltérő összefüggések felismertetése, szókincs, fogalmak bővítése Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra: - a k szemléletének, nyitottságának formálása, hogy kapcsolatot tudjanak teremteni sorstársaikkal Környezeti nevelés: - vizuálisan biztosított élményekkel felismertetni a környezet alakításának, óvásának szükségességét 15

Kiemelten fontos a beszédhallás és a még épen maradt funkciók folyamatos fejlesztése minden nevelési helyzetben. Anyanyelv és irodalom A magyar nyelv és irodalom tantárgyak egész éven át tartó folyamatos feladatai: - a tudatos anyanyelvtanulás, - az olvasás technikájának kialakítása és eszközszintű használata, - az írás technikájának kialakítása és ennek eszközszintű használata, - a szókincs bővítése, fejlesztése, - beszédérthetőség fejlesztése, - nyelvi kombinációs készség, vizuális emlékezet fejlesztése, - a köznapi nyelv elemeinek elsajátítása. Élő idegen nyelv - A hallási fogyatékos k oktatásában az élő idegen nyelv műveltségi terület tanításának szűkített programja a nyelvi fejlettségi szint függvényében történik. - Az oktatás folyamatában jelentős hangsúlyt kap az írásos forma. Matematika - A fogalmi gondolkodás megalapozása. - Megfelelő nyelvi kommunikáció. Ember és társadalom - A hallássérült számára legyenek életszerűek, használhatóak a tanultak és segítsék őt akadályozott helyzetében. - Tér- és időviszonyok kialakítása. - Tájékozódási képesség kialakítása. Földünk és környezetünk - Gyakorlati, alkalmazható ismeretek nyújtása. Művészetek - A hallás- és zenei nevelés tantárgy tartalma részben megegyezik az ének-zenével. - Az önkifejezés, információszerzés megalapozása. - A kreativitás fejlesztése: vizuális kultúra sokoldalú művelése. - A természeti, társadalmi környezet hangjainak megismertetése. - Az emberi beszéd akusztikus felfogásának segítése. Informatika - A korszerű technikák alkalmazása - számítógép, vizuális eszközök. Életvitel és gyakorlati ismeretek - Direkt módon alapozza meg a munkavégzésre történő felkészülést, a pályaválasztást. - A manuális készségek magasfokú - Mozgások összerendezettségének fokozása. 16

Eljárások, módszerek Az egyes pedagógiai szakaszokra fordított idő meghosszabbodhat. - A jó beszédpélda biztosítja a hallássérült beszédfejlődésének erősödését. - Optimális ültetésrend kialakítása. - Törekvés a pedagógus és a gyermektársak beszédérthetőségére. - A pedagógus győződjön meg arról, hogy érti-e őt a gyermek. - Utasítások írásban történő kiadása. - Megfelelő szemléltetőeszközök biztosítása. - Ismeretlen szavak részletes magyarázata. - Differenciált tanulásszervezés. - Zöngés és zöngétlen mássalhangzó-párok differenciálása. 17

5. 3. BESZÉDFOGYATÉKOS TANULÓK MEGSEGÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ PROGRAM Beszédben akadályozottak, beszédfogyatékosok azok a gyermekek, akiknél öröklött, veleszületett, szerzett, organikus, funkcionális, pszichés és környezeti okok következtében az átmeneti, illetve tartós hang-, beszéd- és nyelvi zavar gátolja az egyén és a környezete közötti interakciót és alkalmazkodást. Az akadályozottság megmutatkozhat a hangadásban, a hangzó beszédben, a beszédfolyamatosság felbomlásában, a beszéd észlelésében, megértésében, kivitelezésében, valamint az írás, olvasás, számolás területén. A beszédfogyatékos nál a fenti tünetek, a legenyhébb artikulációs eltéréstől az egész kommunikációt érintő súlyos zavarig minden változatban előfordulhatnak. A kommunikációs nehézségek miatt különböző pszichés eltérések (magatartási zavarok), tanulási akadályozottság is kialakulhat. A beszéd-rendellenesség felléphet a beszédfejlődés különböző szakaszaiban, de érintheti a már kialakult beszédet, nyelvet is. Amennyiben a beszédhiba, beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az oktatás a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a fogyatékosság jellegétől függ, amely lehet: - beszédfejlődési elmaradás:(megkésett/akadályozott beszédfejlődés, diszfázia - artikulációs zavar: ( pöszeség, orrhangzósság ), - beszédritmus-zavar: ( dadogás, hadarás ), - centrális zavar: ( disarthria ), - hangképzési zavar: ( diszfónia ), - parciális teljesítményzavar: ( diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia ), - beszédészlelési, megértési zavar. Az általános iskola első két évfolyamára összpontosul az ismeretszerzés beszéddel összefüggő eszközrendszerének elsajátítása, ezért a különleges gondozás szempontjából - amely elsősorban a módszerbeli és habilitációs /rehabilitációs teendőkben fogalmazódik meg. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret: - erősödjenek pozitív személyiségjegyeik, alakuljon ki önismeretük, fejlődjön önbizalmuk és kudarctűrő képességük, személyiségük váljon harmonikussá, - a fejlesztést úgy építsük fel, hogy az az egész személyiségre irányuljon, a gyermekben reális énkép alakuljon ki, önbizalma, kudarctűrő képessége, feladattudata, kitartása, aktivitása, belső motivációja fejlődjön - a t ösztönözzük beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor készítsük fel őt az esetleges visszaesésekre, a maradványtünetekkel való együttélésre, 18

- a gyermekek állapotuktól függően, nyelvi-kommunikációs zavaraik kompenzálása után, jussanak el az önállóság általuk elérhető optimális szintjére, képességeik kibontakoztatásával váljanak a társadalom aktív, cselekvőképes tagjává - a fejlesztés segítségével a sajátos nevelési igényű gyermekek is tudják teljesíteni minden műveltségi területen a minimum követelményeket. Információs és kommunikációs kultúra: - a beszédükben akadályozott gyermekek fejlesztésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan folyó oktatásnak. Tanulás: - a fejlesztést tervszerűen, tudatosan kell felépíteni: beszédállapot felmérés - egyéni terápiás terv - tudatos módszerválasztás - komplexitás a fejlesztésben - folyamatos kísérés, - munkánk során nagy hangsúlyt kell fektetnünk a sokoldalú percepciós fejlesztésre: fel kell használnunk, hogy a látási, hallási, kinesztéziás, beszédmozgási ingerek, benyomások erősítve fejlődnek, - tudatosan használjuk ki a transzferhatásokat, megismerve a beszédfogyatékos erős oldalait, ezekre építve, a fejlesztést különböző átviteli megoldásokkal tegyük eredményesebbé. Testi, lelki egészség: - a motiválása beszédhibája leküzdésére; felkészítése a maradandó tünetek elfogadására, s ezzel való együttélésre. Felkészülés a felnőtt életre: - tájékoztassuk a szülőket, milyen továbbtanulási lehetőségek állnak gyermekeik előtt - integráltan oktató középiskolák, gimnáziumi tagozatok diszlexiások számára, ezt a is ismerje meg. A megvalósítás keretei, eljárásai A Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján iskolánkban együtt neveljük az ép értelmű beszédfogyatékos és a nem fogyatékos gyermekeket. A gyermekek számára biztosítjuk az ép beszélő környezetet, a sajátos nevelési igényükből fakadó többletszolgáltatásokat. A gyermekek fejlesztése inkluzív (befogadó) osztályokban tanítási órákon, tanórán kívül - a sérülés típusától, súlyossági fokától függően egyéni, vagy csoportos - speciális fejlesztő foglalkozásokon, szabadidős tevékenységekben, szakkörökben, valamint napközis foglalkozás keretében történik. Tanítási órák Kiemelt szerepet kapnak az anyanyelvi fejlesztés, a testnevelés az ének-zene, a vizuális kultúra a technika és életvitel valamint tánc és dráma tantárgyak. A megfelelő beszédtechnika kialakítása fontos része az anyanyelvi nevelésnek, ezeket alsó tagozatban a magyar nyelv és irodalom, valamint az ének-zene órákon napi rendszerességgel végezzük. 19

Az anyanyelvi fejlesztésnél figyelembe véve a sérülés jellegét az egyes műveltségi részterületek más-más hangsúlyt kaphatnak: - az írás, olvasás előkészítő szakaszának időtartamát növeljük, - olvasás-, írástanítási módszerként a hangoztató-elemző, illetve a diszlexia-prevenciós módszert használjuk, - beszédfogyatékos knál hosszabb begyakorlási és érési szakaszokat tervezünk, - az anyanyelvi fejlesztés a kommunikációs szándék megvalósítására törekszünk a nevelés-oktatás minden területén, - a tantestület tagjai törekszenek, hogy mindig jó beszédpéldát nyújtva, helyes beszédtechnikával kommunikáljanak a gyermekekkel. A beszéd-rendellenességgel küzdő knál gyakran tapasztalhatók a nagy- és finommozgások zavarai, a testtudat a testérzet a testséma kialakulatlansága, a téri tájékozódás fejletlensége is. A testnevelés, környezetismeret és a művészetek tárgyak jól szolgálják a téri orientáció - mozgás - ritmus fejlesztését, mely hatással van a beszédkoordinációra. Idegen nyelv oktatásnál körültekintően járunk el, a minősítés alóli felmentés helyett a módszerek változtatását is lehetségesnek tartjuk. A pedagógusok a szakértői vélemények, alapos megfigyeléseik, a gyógypedagógus, a fejlesztős pedagógus valamint a pszichológus segítségével, a k egyéni sajátosságainak ismeretében a differenciálás különböző módjait alkalmazzák: - segítségadásban: a feladat megismétlése a beszédfogyatékos nak megfelelő nyelvi szinten, - a feladatok szintjén: mennyiség, technikai kivitelezés: - írás területén gyereknél, rajzos vagy szóbeli megoldás, illetve szóbeli felelet helyett írásbeli válasz, - szociális keretek szintjén: párban, vagy csoportban végzett munka oldja az akadályozott elszigetelődését, - tanulási stílus szerint: auditív, vizuális, vagy motoros területre támaszkodik inkább a gyermek, - a célok szintjén: egyes beszédfogyatékos knál mérlegelni kell, mi az a minimális tudás, amelyet egy-egy szakasz határára el kell érni, melyre a további szakaszok épülhetnek, - értékelésben: a t önmagához, fejlődéséhez kell mérni - erre legalkalmasabb a szöveges értékelés. Pedagógiai célú habilitációs / rehabilitációs foglalkozás Logopédiai terápia: sérülés-pecifikus egyéni vagy csoportos megsegítést foglal magában, egyéni fejlesztési terv alapján. A logopédus munkájában komplex ellátásra törekszik, feladata a beszéd-rendellenességek kompenzálása, a funkciófejlesztés, az olvasás-, írászavarok redukciója. A terápia nem zárul le a beszédhiba javulásával, megszűnésével, utógondozásra is szükség lehet, amely jelenti a beszédállapot szinten tartását, ellenőrzését, az esetleges visszaesések prevencióját. További cél a másodlagos tünetek megelőzése, a sérült pszichés funkciók Az utógondozás sikerét a logopédussal való szoros együttműködés segíti. 20

A logopédus feladatai: - a fogadó pedagógusok tájékoztatása a beszédfogyatékosság típusáról, a gyermek fejlesztési lehetőségeiről, az alkalmazható módszerekről, szakirodalomról, - a beszédben akadályozott gyermek erős és gyenge oldalainak bemutatása, - konzultáció a pedagógussal a fejlődéséről, előmeneteléről, - kapcsolattartás a beszédfogyatékos gyermek, valamint a befogadó osztály inak szüleivel, - kapcsolattartás a habilitációs/rehabilitációs fejlesztésben résztvevő más szakemberekkel - a komplex fejlesztés team-munkát igényel ( pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő ), - a beszédben akadályozott gyermek orvosi vizsgálatának kezdeményezése. Tanórán kívüli tevékenységek Napközis foglalkozások: - A délelőtti tanítási órákon megszerzett ismereteket itt mélyítjük el, olyan tanulási technikákat alakítunk ki, amelyek lehetővé teszik a megközelítően önálló ismeretszerzést. - Komplex személyiségformálásra törekszünk, az egyéni sajátosságokat szem előtt tartva. - A sikeres szocializációhoz szükséges normák, szabályok kialakítására, gyakoroltatására törekszünk. - Olyan szabadidős tevékenységeket teszünk lehetővé, amelyek jótékonyan hatnak az anyanyelvi fejlettségi szintre: emlékezet-, szerialitás-, szókincs-, gondolkodás-, mozgás-, figyelemfejlesztő játékok. Szakkörök: A beszédben akadályozott gyermekek is megtalálhatják iskolánkban azokat a tevékenységeket, szakköri foglalkozásokat, amelyek érdeklődésüknek megfelelnek. Gátolt kommunikációjukban is oldódik a szorongásuk, ha valamilyen területen sikereket érhetnek el. Iskolánkban működik: kézműves szakkör, mazsorett csoport, tömegsport, torna, énekkar, stb. mindig a gyermekek és szülők igényeinek megfelelően. Szülői értekezletek, fogadóórák: Ezeken az alkalmakon lehetőség nyílik a szülők számára, hogy megismerjék a beszédfogyatékos gyermek fejlesztése érdekében rájuk háruló feladatokat, életperspektívát. Empátiás készség kialakítására törekszünk a többi gyermek szüleiben, fontos, hogy a szülők is támogassák gyermekeiket a fogyatékos gyermek elfogadásában. Egységes értékrendet kell kialakítani a viselkedés területén, a jutalmazás és büntetés egybehangzó alkalmazása a helyes magatartásformák kialakítása érdekében. 21

5. 4. A TESTI FOGYATÉKOS GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAM Mozgáskorlátozott az a, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A fejlesztés alapelve: a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni és/vagy ellensúlyozni. A speciális nevelési szükségleteit meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, annak formája, mértéke és területe. Nevelhetőségüket befolyásolja, hogy tapasztalatszerzési lehetőségeik beszűkültek, a környezethez való alkalmazkodásukban gátoltak. A gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni helyüket az épek között, tehát a többségi iskolában is. Kiemelt célok, feladatok Az iskolai fejlesztés teljes ideje alatt kiemelt fontosságú a mozgásnevelés, a komplex rehabilitációs hatásrendszer. Énkép, önismeret: - önállóságra nevelés, lehetőségek szerint, - a k egészséges énképének önbizalmának kialakítása, - kudarctűrő képességük növelése, - az esélyegyenlőség alapjainak megteremtése, Információs és kommunikációs kultúra: - elektronikus eszközök, a média használata életminőségük javítására. Tanulás: - speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása a rendelkezésre álló segédeszközök igénybevételével - a tanulás összetevőinek tanítása, egyénre szabott tanulási módszerek megválasztása, motiváció - az író-, rajzoló- és eszközhasználó mozgás; valamint a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenység. - az iskolai fejlesztés teljes ideje alatt kiemelt fontosságú a mozgásnevelés, a komplex rehabilitációs hatásrendszer. Testi, lelki egészség: - az akadálymentes közlekedés szabályainak ismerete, a megfelelő mozgás- és élettér biztosítása az iskolában, - az akadályozott környezet mozgásbiztonsága: - mozgásreflexek célszerűsége és gyorsasága, - speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása a rendelkezésre álló segédeszközök igénybevételével: - az akadályozott környezet mozgásbiztonsága, - mozgásreflexek célszerűsége és gyorsasága, 22

- az író-, rajzoló- és eszközhasználó mozgás; valamint a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenység. Felkészülés a felnőtt életre: - önállóság nevelés, lehetőség szerint - az önálló életvitel kialakulását segítő módszerek, eljárások megkeresése, kidolgozása, lelki egyensúly fenntartása, számukra elérhető pályák megismertetése, ezek iránti érdeklődés felkeltése. A megvalósítás keretei, eljárásai Tanítási órák: Anyanyelv és irodalom - A beszéd tartalmi részére nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Élő idegen nyelv - A nyelvtanulás a továbbtanulás, a későbbi munkavállalás, az önbizalom növelésének fontos eszköze. - Auditív tanulási módszereket kell alkalmazni. Matematika - Sokoldalú érzékleti megerősítésre kell törekedni. - A geometriai anyag gyakorlati része a mozgásállapottól függően, egyéni elbírálás alapján történjen. Ember és társadalom - A társadalmi tapasztalatszerzés hiányainak pótlása. - Ismertetni kell a kkal a mozgáskorlátozottakra vonatkozó jogszabályokat és érdekvédelmi szerveződéseket. Ember és természet - Az embertani, egészségügyi ismereteknek tartalmazniuk kell a diagnózisának ismeretét s az ezzel kapcsolatos problémák kezelését. - Lehetőség szerint megteremteni az egyéni tapasztalást. Művészetek - Mindig meg kell keresni azokat az eljárásokat, módszereket, testhelyzeteket, eszközöket, amelyek segítségével képes a előre haladni. - A tánc és gyermekjátékok témáinak tartalmait és követelményeit egyénre szabottan kell megfogalmazni. Informatika - A gépi írást meg kell tanítani. - Meg kell találni az egyénre szabott, adaptált eszközöket ( speciális egér, klaviatúravédő, stb. ). Testnevelés és sport: - a gyógytorna aktív és passzív eljárásai, 23

- a testnevelés mozgásanyagának sérülésspecifikus adaptált formái, - adaptált sportfoglalkozások. 24

5. 5. A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK /ENYHE FOKBAN ÉRTELMI SÉRÜLT TANULÓK/ FEJLESZTÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAM Az értelmi fogyatékosok egyik alcsoportját képezik. Az enyhe fokban értelmi sérültek személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/ vagy funkciózavarával függ össze. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése. A tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak azok a k, akiket a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság enyhén értelmi fogyatékosnak minősített, másrészt az általános iskolában tanulási nehézségekkel küszködő k. Ide tartoznak azok a gyerekek, akik az idegrendszer biológiai és/ vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. A tanulásban akadályozott k Helyi Tanterve, Pedagógiai Programunk 14.sz. mellékletében található 25

5. 6. A PSZICHÉS FEJLŐDÉS ZAVARAI MIATT NEVELÉSI- TANULÁSI FOLYAMATBAN TARTÓSAN ÉS SÚLYOSAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK (RÉSZKÉPESSÉGZAVAR) FEJLESZTÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAM Az elnevezés 2007. jan. 1-jétől: a megismerési funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos és tartós rendellenessége (SNI). Illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (nem SNI) A részképességzavarok körébe elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/ vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét sorolják. E fogyatékosság deficiál - diagnosztikai jellemzője, hogy a részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás, teljesítményszóródás mutatható ki a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. Kiemelt célok, feladatok - Kudarctűrő képesség növelése. - A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók - A sajátos nevelési igényű k túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban. - Tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék. - Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása. - Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése. - A fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása. - Testnevelés és sport műveltségi területen az első tanévben szenzoros integrációs program és / vagy gyógyúszás alkalmazása. - Önállóságra nevelés. Kiemelt feladatok diszlexia, diszgráfia esetén: - testséma biztonságának kialakítása, - téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, - vizuomotoros koordináció gyakorlása, - látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, - beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése, - verbális figyelem és emlékezet, intenzív fejlesztése, - hang - betű kapcsolat kialakítása; fonémahallás fejlesztése, - makacs betűtévesztések kiküszöbölése ( egymástól távol tanítjuk, sok mozgással, hangoztatással stb. pl.: b-d-p, o-ó, u-ú, ü-ű, ö-ő ), - figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között, - toldalékok körültekintő olvasása, - olvasástechnika, tempó fejlesztése, - olvasás-írás tanítása (esetleg újratanítása) hangoztató - elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel, - olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt, - idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, - segítő környezet folyamatosan álljon rendelkezésre, - kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, 26

- olvasásképtelenség esetén a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. A megvalósítás színterei - minden tanórán, - fejlesztő, felzárkóztató foglalkozáson, - napközi, szoba. Kiemelt feladatok diszkalkúlia esetén: - testséma kialakítása, - téri relációk biztosítása, - a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, - számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés, - az érzékelés - észlelés, a figyelem az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése ( számológép, naptár stb. ), - az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már birtokolt számfogalmakkal építkező számkörökben, - a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása, - gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása, - szerialitás erősítése. A megvalósítási színterei - matematika óra, - napközi, szoba, - rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozás, - felzárkóztató foglalkozások, - szabadidő ( képességfejlesztő játékok ). Kiemelt feladatok a részképességzavar és/vagy fogyatékosságok együttes, halmozott tüneteit mutató k esetén (hiperkinetikus zavarok): A halmozott fejlődési zavar a beszéd / nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magába. Komoly akadálya az olvasás, írás, számolás elsajátításának. Speciális fejlesztés, logopédiai- és pedagógiai ellátás szükséges. A percepció minden területét fejleszteni kell: - a vizuális, az akusztikus, a mozgásos észlelés folyamatait, - a motoros képességeket, - a beszéd és nyelvi készség állandóságát. A különleges gondozás igényeit gyógypedagógus végzi. - Tanácsadás osztályfőnöknek, tanítónak, szaktanárnak, szülőnek. - Együttműködés a pszichológussal. A megvalósítás színterei - tanóra, 27

- napközi, szoba, - gyógypedagógiai foglalkozás egyéni terápiás terv alapján. 28

6. A HELYI TANTERVBE BEÉPÜLŐ ELEMEK Tantárgy fejl. feladat Mozgássérült Látássérült Hallássérült Beszédben akadályozott Pszichés fejlődés zavara Magyar nyelv és irodalom Az egyénnek megfelelő tempó és segédeszköz kiválasztása történjen az olvasás és írás tanításakor. A beszéd formája a sérülés függvénye, ezért annak a tartalmi részére kerüljön nagyobb hangsúly. Speciális gépírás, ha a nem tud kézírással írni. Író és eszközhasználó mozgás. Kommunikációs zavarokat feloldó feladatok. Megfelelő tanulási környezet kialakítása. A hátrányok más ép érzékszervek segítségével kompenzálhatók. Elsősorban a hallható információk használata. Az olvasás és írás elsajátítása 2 év alatt megengedett. Rövidebb olvasmányok vagy digitális könyv. Írásnál a saját adottságainak megfelelő betűméret. Olvasási készség Vizuális differenciálás. Az írás, olvasás elsajátítása hosszabb idősávban. (2 év). A nyelvi kommunikációs készségek kialakítása, Szókincsbővítés, beszedérthetőség Nyelvi-szociális érintkezési formák kialakítása. Egyéni beszédállapot figyelembe vétele, további finomítása. Beszédhallás folyamatos Komplex nyelvi fejlesztés speciális feladatokkal. Hangozotató ellenőrző ill. diszlexia prevenciós olvasás tanítási módszer. Az anyanyelvi fejlesztés hosszabb begyakorlási idővel. Logopédiai, drámaterápiás fejlesztés. Kommunikációs Helyesírás Hosszabb begyakorlási idő biztosítása. Látás, hallás, mozgás koordinált működése. Beszédfejlesztés, aktív szókincs erősítése, helyes ejtése. Verbális figyelem és emlékezet intenzív Hang betű kapcsolat kialakítása, fonémaalkalmazás Betűtévesztések kiküszöbölése. Figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között. Olvasás, írás tanítása hangoztató elemző v. diszlexia prevenciós módszerrel.