A munkapiaci szakpolitika eszközei, 2012. szeptember 2014. január Cseres-Gergely Zsombor & Varadovics Kitti
Cseres-Gergely & Varadovics Szolgáltatások Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök (lmp-eszközök) Támogatások Összetett beavatkozások (komplex programok) Munkapiaci hatású szakpolitikai eszközök Hivatkozások 220
A munkapiaci szakpolitika eszközei Szolgáltatások * 1. A munkapiaci szakpolitika szolgáltatásai A) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szolgáltatásai Bővültek a munkaügyi központok támogatásokkal és ellátásokkal kapcsolatos feladatai. A 2012. október elsejétől bevezetett lakhatási támogatás az illetékes kirendeltségek hatáskörébe tartozik. 2013. április elsejétől az aktív korúak ellátása iránti kérelmet is befogadják a munkaügyi kirendeltségek. A következő szolgáltatások igénybevétele elektronikus úton is elérhetővé vált: álláskeresési ellátásokra való jelentkezés, nyilvántartásba vétel, változásbejelentés, jelentkezési kötelezettség teljesítése vagy a munkáltatók részéről a munkaerőigény bejelentése. Az első két esetben személyesen is meg kell jelenni a kirendeltségen, de az ellátás, illetve regisztráció első napjának az elektronikus úton való jelentkezés napja számít. Az információszolgáltatás fejlesztése keretében új internetes felületet (http://vmp.munka.hu) alakítottak ki a munkavállalók és munkáltatók részére, a munkakereslet és -kínálat könnyebb találkozása érdekében. A kézirat lezárásakor a rendszer 14 785 állásajánlatot és 40 436 életrajzot tartalmazott. A szolgáltatások online igénybevételének lehetősége B) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat más tevékenységei A munkaügyi központok szolgáltatási feladata bővült a munkaerő-piaci szolgáltatások szervezésével és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer működtetésével. Ebben a kirendeltségek illetékességi területükön működnek közre. Főbb jogszabályok: 323/2011. (XII. 28.) kormányrendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről; 30/2000. (IX. 15.) GM-rendelet a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról. Új jogszabályok: 7/2013. (I. 18.) kormányrendelet a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló kormányrendelettel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról; 44/2012. (XII. 22.) NGM-rendelet a munkaügyi * Ezt a fejezetet az Eurostat Labour Market Policy (LMP) és az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának (Directorate General for Economic and Financial Affairs, DG ECFIN) LABREF adatbázisát alapul véve alakítottuk ki. A beavatkozásokat az ottani felsorolás számozását követve tárgyaljuk (lásd Busch Cseres-Gergely Neumann, 2012, 277. o.). 221
Cseres-Gergely & Varadovics központok, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala munkaügyi kirendeltségének illetékességéről. Internetes forrás: http://munka.hu. Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök (LMP-eszközök) 2. Képzések Új jogszabályi háttér a felnőttképzésben Változások a szakképzési hozzájárulás teljesítésében A szakképzés 2012. január elsejével történő átalakulását a felnőttképzés jogszabályi hátterének megújítása is követte. A 2013. szeptember elsejétől hatályos új törvény a magasabb minőségi követelmények biztosítása érdekében szabályozza a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárás szabályait és feltételeit, az egyes képzési programok általános követelményeit, az intézmények ellenőrzését, valamint támogatását. Az engedélyezési eljárással, ellenőrzéssel és az engedéllyel rendelkező képzőintézmények nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal hatáskörébe tartozik. A szakképzés finanszírozási rendszere szabályozottabb lett. A képzésekhez, valamint a képzési rendszer fejlesztéséhez rendelkezésre álló, decentralizált keretet fele-fele arányban osztották fel az iskolarendszerű képzés tárgyi infra struktúrájának fejlesztése és a szakképzést folytató intézményekben a működés, illetve a szakképzés korszerűsítése érdekében felmerülő költségek finanszírozása között. A támogatásokkal kapcsolatos pályázatok lefolytatását az állami szakképzési és felnőttképzési szerv végzi, amiért a pályázat támogatási keretösszegének 1 százaléka illeti meg. További feladatok ellátásához szükséges forrásokat is megjelöltek az alaprész kiadási előirányzatának százalékos mértékében. 2013. január elsejétől bővült a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre a felsőoktatási intézmények által alapított vagy bennük részesedést szerzett gazdasági társaságokkal. A szakképzési hozzájárulás 2012. szeptember elsejétől a gyakorlatot előíró alapképzésben részt vevők esetén hallgatói munkaszerződés alapján, külső képzőhelyen folytatott gyakorlat révén teljesíthető. 2013. január elsejétől a szakképzési hozzájárulás fordítható a saját munkavállaló szakmai vagy nyelvi képzésére, ha a munkáltató legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati helyét biztosítja. A szakképzési kötelezettség csak a tanulószerződéssel elszámolt összeg mértékéig érvényesíthető, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százalékáig. A saját munkavállaló képzése a munkáltató részére nyújtott támogatásnak minősül. Általános képzés esetén az elszámolható költségek 222
A munkapiaci szakpolitika eszközei 60 százalékos, speciális képzés esetén 25 százalékos mértékéig lehet támogatni. Az általános képzés esetén ez akkor nőhet 80 százalékra, ha fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalók részesülnek a képzésben, vagy ha a támogatást mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak nyújtják. Változtak a többletfizetésből eredő visszaigénylés szabályai is. Ezek a tanulószerződés és az együttműködési megállapodással történő teljesítés egymáshoz viszonyított nagyságától függően különbözőképpen szabályozottak. Főbb jogszabályok: 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (14. paragrafus); 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról; 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről; 280/2011. (XII. 20.) kormányrendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról; 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről, 27/2012. (VII. 27.) NGM-rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről; 6/1996. (VII. 16.) MüM-rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról; 3/2011. (II. 11.) KIM-rendelet a területi felzárkózási koordinációs központi és felnőttképzési feladatot ellátó regionális képző központok irányításáról, feladatairól. Új jogszabályok: 2012. évi CLXXVIII. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról; 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről; 314/2013. (VIII. 28.) kormányrendelet a szakképzési megállapodásról; 393/2013. (XI. 12.) kormányrendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról; 21/2013. (VI. 18.) NGM-rendelet a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról. 3. Munkahelyi rotáció és állásmegosztás A 2011 januárjától bevezetett részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény továbbra is az egyetlen olyan eszköz, amely e kategóriába sorolható. A 2012. január elsején bevezetett szociális hozzájárulási adó ugyanolyan formában és feltételekkel működik. Mértéke a két munkavállaló esetén bruttó munkabérük, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 7 százaléka. 223
Cseres-Gergely & Varadovics Főbb jogszabályok: 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról (8/B paragrafus) 4. Foglalkoztatásösztönzés A munkahelyvédelmi akcióterv kedvezményei A foglalkoztatás ösztönzésének területén fontos változások mentek végbe, amelyek nagy részét a munkahelyvédelmi akcióterv keretében vezették be. Ezek elsősorban a munkabéreket terhelő szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás különböző mértékű kedvezményein keresztül célozzák a 25 év alattiak, 55 év felettiek, a tartósan álláskeresők, a kisgyermekes munkavállalók, valamint a szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozók foglalkoztatását. Mind a már dolgozók, mind a munkába állók után igénybe vehetők a kedvezmények. A kedvezmények mértéke alapján megkülönböztetünk teljes mentességet, ill. részkedvezményt, amikor is a munkáltatónak a munkavállaló után fizetendő közterhekből 14,5 százalékos kedvezmény jár. A kedvezmények minden esetben 100 ezer forint bruttó bérig érvényesíthetők. A munkahelyvédelmi akcióterv keretében az egyes csoportokra a következő munkáltatói kedvezmények érvényesíthetők: 25 év alatti pályakezdő (pályakezdőnek az számít, aki legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik): a foglalkoztatás első két évében legfeljebb 100 ezer forintig a szociális hozzájárulási adóból 27 százalék, míg a szakképzési hozzájárulásból 1,5 százalékos kedvezmény jár, ami azt jelenti, hogy 100 ezer forint bruttó bérig alkalmazásuk köztehermentes; 25 év alatti és 55 feletti munkavállaló: a munkáltató által viselt szociális hozzájárulási adóból a bruttó bér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százaléka lehet a havi részkedvezmény; tartós álláskeresők (azok számítanak tartós álláskeresőnek, akik a kedvezményezett foglalkozást megelőző 9 hónapban 6 hónapig regisztrált álláskeresőként voltak nyilvántartva): foglalkoztatásuk esetén az első két évben bruttó bérük 27 százalékának megfelelő kedvezmény vehető igénybe a szociális hozzájárulási adóból és 1,5 százalékos kedvezmény a szakképzési hozzájárulásból ezen kedvezmények szintén havi 100 ezer forint erejéig járnak, a harmadik évben a szociális hozzájárulási adó alapját képző jövedelem 14,5 százaléka a kedvezmény, de maximum 100 ezer forintnak a 14,5 százaléka érvényesíthető; gyermekgondozási díjban részesültek, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesültek vagy részesülők: a kedvezmény mértéke megegyezik a tartós munkanélküliek esetében érvényesíthetővel, a kedvez- 224
A munkapiaci szakpolitika eszközei ményt az ellátás megszűnésétől számított 45. hónapig lehet igénybe venni, de legfeljebb 3 év időtartamra. Az akcióterv 2014 januárjától módosult, a három- vagy többgyermekes, anyasági ellátásból visszatérő munkavállaló után az adókedvezmény hosszabb ideig lesz igénybe vehető. A foglalkoztatás első három évében a szociális hozzájárulási adó alól teljes mentesség jár a munkaadónak, majd további 2 évig ennek fele, azaz az adókedvezmény 14,5 százalékos; szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak (e munkakörök a KSH által meghatározott 2008. évi FEOR-besorolásban a 9. főcsoportba tartozó munkaköröket jelentik): a kedvezmények szabályai megegyeznek a 25 év alatti nem pályakezdők, illetve 55 év feletti munkavállalók esetén igénybe vehető kedvezmények szabályaival. Ezek az intézkedések az elmúlt években e terület legfontosabb eszközének számító Start-programokat váltják fel. A Start-kártyák kiváltásának lehetősége 2013. január elsejétől megszűnt, a kibocsátott és érvényben lévő kártyák után viszont még egy ideig igénybe vehetők a kedvezmények. A pályakezdő fiatalok részére kibocsátott Start-kártyával járó kedvezmények 2014. december 31-ig, míg a Start Extra-, Start Plusz-, illetve Start Bónusz-kártyák után járó kedvezmény 2013. december 31-ig járhatott. 2013. január elsejével létrejöttek úgynevezett szabad vállalkozási zónák, amik a leghátrányosabb helyzetű térségekben alakulnak az adott térség fejlődésének érdekében. A kijelölés 5 év időtartamra történik, ami meghosszabbítható. Ha a foglalkoztató a szabad vállalkozási zóna területén legalább 100 millió forint értékű beruházást helyez üzembe és ezzel egyidőben az átlagos statisztikai létszámát növeli, adókedvezmény illeti meg. A szabad vállalkozási zóna területén újonnan foglalkoztatott munkavállalók után a bruttó bér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százaléka a kedvezmény a foglalkoztatás első két évében, a harmadik évben 14,5 százalék. A szakképzési hozzájárulás esetén az első két évben, legfeljebb 100 ezer forintig érvényesíthető a 1,5 százalékos részkedvezmény, ami bruttó 100 ezer forintos bérig az első két évre teljes köztehermentességet jelent. A támogatás az üzembe helyezéstől számított 5 évig vehető igénybe. A személyi jövedelemadó változásait ellensúlyozó elvárt béremeléseket kompenzáló támogatási formát 2012-ben vezették be. Annak ellenére, hogy 2013- ban az adórendszer a nettó bérek szempontjából nem változott hátrányosan, a támogatást csökkentett mértékben továbbra is igénybe lehet venni függetlenül attól, hogy az elvárt béremelésnek eleget tettek-e. 2014-ben a támogatási forma a versenyszférában megszűnt, csak a költségvetési szervek számára áll továbbra is rendelkezésre. A fenti új ösztönzőket többnyire nem lehet egymás mellett érvényesíteni. A még élő Start Plusz-, Start Extra- és Start Bónusz-kártyák mellett viszont lehetőség van a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó támogatás igénybevételére. Lejáró Start-kártyák A szabad vállalkozási zónák létrejötte Bérkompenzáció 2013-ban is 225
Cseres-Gergely & Varadovics Első munkahely garancia elnevezésű program Az ösztöndíjas foglalkoztatás költségvetési támogatása A 2012-ben indult Első munkahely garancia elnevezésű program 2013-ban és 2014-ben is folytatódott. A program a kötelező legkisebb munkabér 150 százalékáig teljes mértékben finanszírozza a tartósan álláskereső vagy szakképzetlen 25 év alattiak bérét és kapcsolódó adóterhét. 2012-ben még nem, utána viszont a 6 hónapos támogatási időszakot legalább 3 hónapos továbbfoglalkoztatásnak kell követnie. A továbbfoglalkoztatás ideje alatt a munkahelyvédelmi akcióterv által nyújtott kedvezményt igénybe lehet venni. További ösztönzést jelenthet a pályakezdő fiatalok, az 50 év feletti munkanélküliek, a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatására az ösztöndíjas foglalkoztatás költségvetési támogatása, amely a központi államigazgatási szervek vagy azok helyi szerveinél ösztöndíjas foglalkoztatási viszonyban alkalmazottakat megillető díj 50 százalékáig jár. A támogatás azonban nem lehet nagyobb, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére megállapított személyi alapbér legkisebb összegének 80 százaléka. Feltétele a támogatásnak, hogy a foglalkoztató a számára engedélyezett létszámkeret 1,5 százalékát meghaladó ösztöndíjas foglalkoztatottal rendelkezzen. E támogatási forma lehetősége 2013 első félévében állt rendelkezésre. Főbb jogszabályok: 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról; 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról; 69/2012. (IV. 6.) kormányrendelet a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez nyújtható támogatásról, valamint a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló kormányrendelet módosításáról, 6/1996. (VII. 16.) MüM-rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról (11. és 18. paragrafus). Új jogszabályok: 2012. évi CXLVI. törvény a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról; 2012. évi CLXXVIII. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról; 2012. évi CCXVI. törvény egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról; 2013. évi CCXXIV. törvény az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról; 388/2012. (XII. 19.) kormányrendelet a központi államigazgatási szerveknél és azok helyi szerveinél alkalmazott ösztöndíjasok foglalkoztatója által igényelhető költségvetési támogatásról; 27/2013. (II. 12.) kormányren- 226
A munkapiaci szakpolitika eszközei delet a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól. 5. Védett foglalkoztatás és rehabilitáció Átalakult a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának és a számukra elérhető költségvetési támogatásoknak a szabályozása. E szabályokat a 2012. december 17-től beadott kérvények és a 2013. január elsejétől folyósított támogatások esetében kell alkalmazni. Az alap-, rehabilitációs, kiemelt és feltételes típusú akkreditációs tanúsítványok helyett ezentúl egyféle tanúsítvány váltható ki. A jogosultság feltételei a korábbi típusok vonásait ötvözik, emiatt a tanúsítvány megszerzésének bizonyos esetekben szigorúbbak a feltételei. Az akkreditációhoz szükséges, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók havi létszáma elérje a 30 főt, vagy a munkavállalók több mint egynegyede e csoport tagja legyen. További előírás, hogy a munkáltató: rendelkezzen foglalkozási rehabilitációs szakmai programmal; vállalja személyes rehabilitációs tervek elkészítését; biztosítsa segítő szolgáltatások igénybevételét; alkalmazzon rehabilitációs mentort, tanácsadót és segítő személyt; tegye lehetővé olyan munkakörök betöltését is, amelyek képesítéshez, képzettséghez kötöttek; biztosítsa a sikeres rehabilitációhoz szükséges képzési lehetőségeket. Ez az utolsó feltétel korábban a védett foglalkoztatóvá minősítéshez szükséges kiemelt tanúsítvány esetén volt csak érvényben. Könnyítést jelent viszont, hogy az új szabályozás szerint már nem előírás, hogy a munkáltató 12 hónapja működjön. A korábbi rehabilitációs megbízott feladatait a jövőben rehabilitációs tanácsadó és rehabilitációs mentor látja el. Szigorodtak a segítőkre vonatkozó előírások attól függően, hogy a foglalkoztatónál hány megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmaznak. Megszűnt azonban az eddigi kiemelt tanúsítvánnyal rendelkezők háromtagú rehabilitációs bizottság működtetésére vonatkozó kötelezettsége. Az akkreditálást a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal végzi, amely az eljárás során szakértő bevonásával helyszíni szemlét rendelhet el. Egyszerűsített akkreditációs eljárás alkalmazható, ha a foglalkoztató akkreditációja az új rendelet hatálybalépése előtti egy éven belül zajlott, aminek eredményeképpen még legalább egy évig rendelkezik hatályos tanúsítvánnyal, vagy ha kiemelt tanúsítvánnyal rendelkezik, és 2011. január elsejét követően minősítették védett foglalkoztatóvá. Az akkreditációs eljárás díja is változott. A rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány határozatlan időre szól. Korábban az Egyszerűsödött a rehabilitációs akkreditációs tanúsítványok rendszere Az akkreditációs eljárás 227
Cseres-Gergely & Varadovics Tartós és tranzitfoglalkoztatás Változtak a munkáltatók támogatásai alaptanúsítvány esetén öt, rehabilitációsnál három, kiemeltnél kettő, míg feltételesnél egy év volt az érvényességi idő. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal ellenőrzi, hogy az akkreditált foglalkoztató az akkreditációs követelményeknek megfelelően működik, az igénybe vett támogatásokat megfelelően használja-e fel. Negatív értékelő pontok járnak, ha a vizsgálat a jogszabályban meghatározottól eltérőt tár fel, 12 negatív értékelő pont esetén a rehabilitációs akkreditációs tanúsítványt visszavonják. A komplex minősítés bevezetése után változtak a megváltozott munkaképességű munkavállalók besorolásai és foglalkoztathatóságuk. Ezek alapján tartós foglalkoztatás az, amikor a foglalkoztató olyan személyeket alkalmaz védett körülmények között, akik egészségkárosodása 60 százalék alatti, és rehabilitációjuk függetlenül attól, hogy az tartós vagy folyamatos támogatást igényelne-e nem egészségi állapotuk, hanem egyéb körülmények miatt nem javasolt. Munkaviszonyuk három évre jön létre, de korlátozás nélkül meghosszabbítható. A tranzitfoglalkoztatás azon megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását jelenti, akik egészségi állapota 60 százalék alatti, és mind egészségi állapotuk, mind az egyéb körülmények alapján javasolható számukra a foglalkozási rehabilitáció (azok is ide tartoznak, akik esetében ez akár tartós rehabilitációval valósulhat meg). A tranzitfoglalkoztatás célja a nyílt munkapiaci foglalkoztatásra való felkészítés. Ezért a foglalkozási rehabilitációs szakmai programnak ebben az esetben tartalmaznia kell egy akciótervet is a tranzitálás lépcsőinek és a nyílt munkapiaci foglalkoztatókkal való együttműködésnek a bemutatására. A munkaviszony három évre szólhat. Akkor mondható sikeresnek a tranzitfoglalkoztatás, ha ezt követően a munkavállaló a nyílt munkaerőpiacon legalább hat hónapig folyamatos munkaviszonyban áll. Az átalakult tanúsítványhoz és foglalkoztatási formákhoz a támogatások formái is változtak. A régi típusú költségkompenzációs és rehabilitációs támogatásokat 2012. december 31-ig folyósították. A költségvetésből ezután a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásából eredő bérköltségek (a bérek és a munkáltatót terhelő kifizetések) és azok a többletköltségek támogathatók, amelyek a megváltozott munkaképességből fakadnak. A bérköltségek legfeljebb 75 százalékos mértékig dotálhatók. Közhasznú jogállású egyesület, alapítvány vagy nonprofit gazdasági társaság esetén a támogatás mértéke akár 100 százalék is lehet. A többletköltségek 100 százalékban támogathatók. Egy megváltozott munkaképességű személy tranzitfoglalkoztatása után az egyéni támogatás évenként csökkenő: első évben az egyéni támogatás 100 százaléka, utána 90 százalék, majd 80 százalék a mértéke. Bértámogatásra és többletköltség támogatásra pályázat útján csak akkreditált munkáltató jogosult. A támogatáshoz három évre köt keretszerződést 228
A munkapiaci szakpolitika eszközei a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal és a munkáltató, amelyet ezután évente egy év időtartamra meg lehet hosszabbítani. Ezen felül egyéni foglalkoztatatási megállapodást is kell kötni minden munkavállalóra. 2013. szeptember októberben az akkreditált munkáltatóknak egy hónapig lehetőségük volt, hogy pályázatot nyújtsanak be a munkahely egy éven belül megvalósuló rehabilitációs célú átalakításához. A munkahely-teremtési támogatás feltétele szerint a foglalkoztatónak a beruházás befejezése utáni 90. naptól két év időtartamban az új vagy átalakított munkahelyeket fenn kell tartania, és a munkahely-teremtési szerződésben vállalt létszámnak megfelelően újonnan alkalmazott megváltozott munkaképességű munkavállalót kell foglalkoztatnia. További ösztönző a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására a rehabilitációs kártya után járó kedvezmények, a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesülés, illetve különböző TÁMOP-programok lehetnek. A TÁMOP-programok közül az 1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése, az 1.4.6-13/1 Tranzitfoglalkoztatás az építőiparban, az 5.3.8.A2-12/1 A leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében motiváló képzések és kapcsolódó szolgáltatások támogatása foglalkoztatóknál hivatottak a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának segítésére. Főbb jogszabályok: 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról; 327/2011. (XII. 29.) kormányrendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról; 95/2012. (V. 15.) kormányrendelet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről; 7/2012. (II. 14.) NEFMI-rendelet a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról; 8/2012. (II. 21.) NEFMI-rendelet a foglalkozási rehabilitációs szakértőkről. Új jogszabályok: 238/2012. (VIII. 30.) kormányrendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) kormányrendelet módosításáról; 317/2012. (XI. 13.) kormányrendelet egyes szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról; 327/2012. (XI. 16.) kormányrendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról; 335/2013. (IX. 20.) kormányrendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) kormányrendelet, továbbá a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségveté- 229
Cseres-Gergely & Varadovics si támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) kormányrendelet módosításáról; 38/2012. (XI. 16.) EMMI-rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályairól. 6. Közvetlen munkahelyteremtés Magyarországon továbbra is a közfoglalkoztatás a legfontosabb, az aktív eszközök közé sorolt beavatkozás. A vizsgált időszakban működése fő vonalakban megegyezik a korábbiakkal, a fontosabb változtatások célja az eszköz támogatása és bővítése. Közfoglalkoztatási mintaprogramok 2014. július 1-ig indíthatók hét területen, a belügyminiszter döntése értelmében mintaprogrammá nyilvánított esetekben. Költségeiket 70 100 százalékban téríti meg a költségvetés. A sikeresnek értékelt közfoglalkoztatási mintaprogramok lezárását követően, azok mintájára további közfoglalkoztatási programok indíthatók, amelyeknek beruházási és dologi költségeihez a belügyminiszter döntése alapján 50 100 százalékos támogatás vehető igénybe. A támogatások feltétele 2013 novemberétől az, hogy a közfoglalkoztatási (minta)programból származó bevételekből a közfoglalkoztató kizárólag a közfoglalkoztatási programjait vagy szociális szövetkezetek működését finanszírozza. A közfoglalkoztatási programok minél szélesebb körű megvalósítását szolgálja, hogy az érdekelt önkormányzatok részére a Nemzeti Földalap meghatározott földrészeket vagyonkezelés céljából öt évre ingyen átadott. Bővült a települések köre, ahol lehetőség van közfoglalkoztatási programok indítására. Meghatározták a közfoglalkoztatás szempontjából kiemelt kistérség fogalmát: az a kistérség kiemelt, ahol a települések fele a közfoglalkoztatatás szempontjából kiemelt település. 2013. január elsejétől a közfoglalkoztatás foglalkoztathatósági szakvéleményhez kötött. 2013. szeptember elsejétől kizárható a közfoglalkoztatásból az az álláskereső, akire igaz a következő állítás valamelyike: tanköteles gyermekének mulasztása miatt szabálysértési eljárásban vesz részt, vagy emiatt elmarasztalták, illetve az önkormányzati rendeletben szereplő, a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget. A kizárásra vonatkozó hatósági határozat megállapítása a munkaügyi kirendeltség hatásköre. 2013 decemberétől a téli közfoglalkoztatási program keretében egyrészt közfoglalkoztatásra, másrészt képzés igénybevételére is van lehetőség. A programok legnagyobb részben az alapkompetenciák fejlesztésére és a 7 8. osztályos ismeretek felzárkóztató képzésére irányulnak. A várhatóan mintegy 100 ezer résztvevő a képzés ideje alatt napi hatórás közfoglalkoztatási bérben részesül. A téli program következtében már 2013 decemberében is a koráb- 230
A munkapiaci szakpolitika eszközei bi év azonos hónapját jelentősen meghaladja 88 ezer helyett 203 ezer volt a közfoglalkoztatottak létszáma. 2014. január elsejétől a közfoglalkoztatási jogviszony éves ideje a 11 hónapot nem haladhatja meg. Ettől eltérni a közfoglalkoztatásért felelős miniszter engedélyével, költséghatékonysági szempontok figyelembevételével és a közfoglalkoztatásba vonható személyek bekerülési esélyeinek veszélyeztetése nélkül lehet. Főbb jogszabályok: 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról; 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről; 375/2010. (XII. 31.) kormányrendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról; 170/2011. (VIII. 24.) kormányrendelet a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról. Új jogszabályok: 2013. évi XLI. törvény a szociális szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények, továbbá a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról; 85/2013. (III. 21.) kormányrendelet a közfoglalkoztatással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról; 382/2013. (XI. 4.) kormányrendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) kormányrendelet módosításáról; 41/2012. (XII. 20) NGM-rendelet egyes foglalkozás-egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról; 1141/2013. (III. 21.) kormányhatározat a közfoglalkoztatással összefüggő, egyes döntést igénylő kérdésekről szóló 1044/2013. (II. 5.) kormányhatározat módosításáról; 1142/2013. (III. 21.) kormányhatározat a közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából egyes Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanok önkormányzatok részére történő ingyenes vagyonkezelésbe adásáról; 1624/2013. (IX. 5.) kormányhatározat a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzési program előkészítéséről. 7. Vállalkozásindítás ösztönzése A munkaügyi központok által koordinált álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások intézményében nem történt jelentős változás 2013-ban. 2013 novemberétől a TÁMOP 2.3.6/B Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban pályázat által új finanszírozási forrás áll rendelkezésre a mikrovállalkozások indításához. Vissza nem térítendő támogatásra azoknak a 18 35 év közötti fiataloknak van lehetősége, akik a TÁMOP 2.3.6/A projektben sikeresen részt vettek, azaz elfogadott üzleti tervvel rendelkeznek. A konstrukcióra előreláthatólag majdnem 5 milliárd forint fordítható az Európai Szociális Alap és a magyar költségvetés társfinanszírozásában. A vállalkozásindítás során felmerült költségek 90 százaléka így megtéríthető. 231
Cseres-Gergely & Varadovics 2014. január elsejétől az álláskeresők vállalkozóvá válását segítő támogatás feltétele a korábbi három hónapról egy hónapos regisztrált álláskeresőként való nyilvántartásra csökkent. Főbb jogszabályok: 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (17. paragrafus); 6/1996. (VII. 16.) MüM-rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról (10. paragrafus) Új jogszabályok: 66/2013. (XII. 23.) NGM-rendelet egyes munkaügyi tárgyú rendeletek módosításáról. Internetes forrás: http://www.nfu.hu/doc/3581. Támogatások 8. Munkanélküliségi (álláskeresési) ellátások és támogatások A 2011. szeptember elsejével átalakult ellátórendszer jellemzői és az egyes ellátások feltételei nem változtak az időszak során. A minimálbér százalékában meghatározott, maximum támogatási összegek vizsgált időszak végi nagyságát az 1. táblázat foglalja össze. A legkisebb összegű öregségi nyugdíj mértéke nem változott, így a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (fht) mértéke is változatlan maradt. 1. táblázat: Az álláskeresési ellátások és az aktív korúak ellátásának összege 2014. január elsején Ellátás típusa Ellátás összege Álláskeresési járadék Munkaerő-piaci járulékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 100 százaléka: havi 101 500 forint, napi 3383 forint Nyugdíj előtti álláskeresési segély A minimálbér 40 százaléka: havi 40 600 forint, napi 1353 forint Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (fht) 22 800 forint Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százaléka: havi Rendszeres szociális segély (rszs) Családi jövedelem határának a függvénye, de legfeljebb havi 45 568 forint, fht-ben részesülő családtag esetén, a rszs maximum összege havi 22 768 forint A rendszeres szociális segély közfoglalkoztatással összefüggő változásai 2013. április elsejétől a közfoglalkoztatás ideje alatt a rendszeres szociális segély (rszs) nem folyósítható, viszont számításánál vagy felülvizsgálatánál a közfoglalkoztatás során szerzett jövedelmet figyelmen kívül kell hagyni. Ezekkel a módosításokkal a közfoglalkoztatást érintő szabályozások megegyeznek a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetén. 232
A munkapiaci szakpolitika eszközei Főbb jogszabályok: 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról; 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (25. paragrafus). Új jogszabályok: 2013. évi XXVII. törvény a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról. 9. Korai nyugdíjazás Korai nyugdíjazásra nincs lehetőség 2012. január elseje óta. A korábban az öregségi nyugdíjkorhatár alatt megítélt nyugdíjak helyett a jogosultak korhatár előtti ellátást kapnak, az öregségi nyugdíjasokat megillető jogosítványok nélkül. Összetett beavatkozások (komplex programok) Továbbra is a Társadalmi Megújulás Operatív Program a legfontosabb komplex program az időszak alatt. A 2011 2013 évekre elfogadott akciótervek módosításai elsősorban az egyes programok keretösszegeit érintették. Jelentősen nőtt a TÁMOP 2.1.3 Munkahelyi képzések támogatása konstrukcióra fordítható keretösszeg. Bővült a TÁMOP 1.1.2. Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért és a TÁMOP 1.1.4. A hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban programban részt vehetők köre a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban vagy az ápolási díjban részesülőkkel, ha nem folytatnak kereső tevékenységet, valamint azokkal a 25 évesnél fiatalabbakkal, akiket 2012. október elsejétől kizárólag a munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevétele miatt nem tartanak álláskeresőként nyilván. Továbbá ezentúl a programból a lakhatási támogatást és a vállalkozóvá válást elősegítő támogatást is lehet fedezni. Résztvevők körének kiterjesztése Főbb jogszabályok: 132/2009. (VI. 19.) kormányrendelet a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.2. konstrukció: Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.1. konstrukció: Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése keretében nyújtható támogatásokról; 175/2010. (V. 13.) kormányrendelet a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.4. konstrukció A hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban keretében nyújtható támogatásokról; Új jogszabályok: 272/2012. (IX. 28.) kormányrendelet egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról; 1527/2012. (XI. 28.) kormány- 233
Cseres-Gergely & Varadovics határozat a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritásának 2011 2013. évekre szóló akcióterv 1. prioritásának a megállapításáról, valamint egyes konstrukciók keretösszegeinek a módosításáról; 1016/2013. (I. 18.) kormányhatározat a Társadalmi Megújulás Operatív Program 2011 2013. évekre szóló akcióterv 1. prioritásának megállapításáról, valamint egyes pályázati felhívások jóváhagyásáról. Munkapiaci hatású szakpolitikai eszközök 10. Adó- és járulékrendszer A nettó bért érintő változások Kisadózó vállalkozás és kisvállalati adó Az adórendszer fő változásai a munkabért terhelő munkavállalói terheket, valamint a munkahelyvédelmi akciótervben foglalt kis- és középvállalatok új adózási lehetőségeit érintették. A személyi jövedelemadózás rendszerében a 2013-ra eltörölték a 2 millió 424 ezer forint feletti bruttó béreknél alkalmazott 27 százalékos adóalap-kiegészítést. Ennek következtében ténylegesen egykulcsossá vált a személyi jövedelemadó, amelynek mértéke 16 százalék. A 2012. évi szja-szabályokhoz viszonyítva ez a 2 millió 424 ezer forint felett keresők számára jelent az adókulcs-leszállítást, az alatta keresők esetében nem történt változás előző évhez képest. 2014-ben a 2013-as szja-szabályok vannak életben. A családi adókedvezmény szabályai 2013-ban lényegi ponton nem változtak. 2014. január elsejétől az adókedvezmény mellett családi járulékkedvezmény is érvényesíthető, azaz már nemcsak az szja-ból, hanem a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékból is levonható a gyermekek után járó összeg. A nettó bért érintő további változás, hogy megszűnt az előírt nyugdíjbiztosítási járulék felső határa, amely 2012-ben 7 942 200 forint volt. Az e feletti munkajövedelmet realizálók esetében tehát nagymértékben nő a fizetendő nyugdíjbiztosítási járulék, amelynek mértéke az adóalap 10 százaléka. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2013-ban 6660 forintra, azaz napi 222 forintra, míg 2014-ben havi 6810 forintra, azaz napi 227 forintra nőtt. A béren kívüli juttatások elemei megegyeznek az eddigiekkel. A munkáltató által külön adózó jövedelmek után fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértéke 14 százalékra nőtt 2013-ban a korábbi 10 százalékról. A munkahelyvédelmi akcióterv új adózási lehetőségeket is bevezet a kis- és középvállalkozások számára, azok adózási feltételeinek javítását célozva. Az új adófajtákat először a 2013-ban lehetett választani. A kisadózó vállalkozás (kata) alanya lehet egyéni vállalkozó, egyéni cég, illetve olyan betéti és közkereseti társaság, amely tagjai kizárólag magánszemélyek. A kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, míg nem főállású kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adófizetési köte- 234
A munkapiaci szakpolitika eszközei lezettsége keletkezik. Ha a vállalkozásnak kisadózónak nem minősülő foglalkoztatottja is van, jövedelme után a különböző adófizetési kötelezettségek fennállnak. Ezenfelül adófizetési kötelezettség az évi 6 millió forintot meghaladó bevétel után keletkezik, amelynek mértéke 40 százalék. A másik új adónem a kisvállalati adó (kiva), melyet többek között egyéni cég, közkereseti társaság, betéti és korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, szövetkezet választhat, amennyiben létszáma várhatóan nem haladja meg a 25 főt, bevétele és mérlegfőösszege pedig az 500 millió forintot az adóévben. A kisvállalati adót alkalmazók esetében az adóalapot az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének és személyi jellegű kifizetésének együttese adja, mely után 16 százalékos az adófizetési kötelezettség. Ez a társasági, szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás megfizetése alól mentesíti a vállalkozásokat. A kisadózó vállalkozások tételes adója esetén jelentősen csökken a vállalkozások adminisztratív terhe. A kisadózó vállalkozás tételes adófizetési kötelezettsége mivel évi 6 milliós árbevétel alatt fixnek mondható leginkább azoknak jelenti a legnagyobb adómegtakarítási lehetőséget, akik ezen összeghatár körüli bevételt számláznak ki, keletkező költségük viszont minél alacsonyabb. A kisvállalati adó elsősorban a foglalkoztatás növelését célozza, mivel így jelentősen kedvezőbb a munkavállalók után fizetendő járulékok mértéke. Főbb jogszabályok: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról; 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról; 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról; 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról; 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról. Új jogszabályok: 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról; 2012. évi CLXXVIII. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról. Internetes forrás: http://www.nav.gov.hu/. 11. Egyéb transzferek Gyermeknevelési ellátások A Busch Cseres-Gergely (2011) 5. táblázatában foglaltak jellemzik a 2013. évi időszak alatt is a gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokat. 2013. július 15-től a biztosítási alapú gyermeknevelési ellátások számításánál csak azt a jövedelmet kell figyelembe venni, amit a munkavállaló annál a munkáltatónál realizált, ahonnét szülési szabadságra megy. Átmenetileg Változás a tgyás és gyed számításában 235
Cseres-Gergely & Varadovics a 2014. május 11. előtt született gyermekek esetén a régi és új módon is ki kell számítani az ellátás összegét, amelyek közül a magasabb összegűt folyósítják. 2014. január elsejétől számos új szabály lépett életbe a gyermekvállalás ösztönzése és a kisgyermekesek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében. A gyed és gyes mellett a gyermek egyéves kora után szabadon lehet munkát vállalni. Több gyermek esetén amennyiben a kisebbik gyermek 2014. január elseje után született mindegyik három éven aluli gyermek után jár ellátás. A legalább egy év aktív nappali hallgatói jogviszonnyal rendelkezők a jogviszony szüneteltetését vagy megszűnését követő egy éven belül diplomás gyedre szerezhetnek jogosultságot, függetlenül attól, hogy munkaviszonnyal rendelkeznek-e, vagy sem. Ennek alapja a mesterképzésben részt vevők esetén a garantált bérminimum, míg alapképzés esetén a minimálbér. Főbb jogszabályok: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről; 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól; 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról; 328/2011. (XII. 29.) kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról. Új jogszabályok: 2013. évi CXXVII. törvény egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról; 2013. évi CCXXIV. törvény az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról. 12. Munkaszerződések, munkajog Az új munkatörvénykönyv életbe lépésének utolsó lépcsője és első módosítása A 2012. július elsejétől hatályos új munkatörvénykönyv egyes rendelkezései 2013. január elsején léptek életbe. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásról, a szabadságra vonatkozó szabályokról valamint a távolléti díjról részletesebben lásd Busch Cseres-Gergely Neumann (2012). A törvényt részletesen elemzi e kötet Közelkép fejezete is. Az új törvény első módosításai pontosításokat tartalmaznak elsősorban, amelyek az Európai Bíróság munkajogi tartalmú érvelései szerint változtak. 2013. augusztus elsejétől a szabadságok szabályait is pontosították. Bővült az öt nap pótszabadságra való jogosultság feltétele a legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodottak mellett a fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosultakkal. Az apasági pótszabadságok tekintetében amennyiben a munkaviszony év közben is kezdődött a teljes napok járnak. Ezentúl csak az életkorral összefüggő szabadságot lehet a következő év végéig átvinni, a korábbi szabályozás szerint a rendes sza- 236
A munkapiaci szakpolitika eszközei badság és az életkorral összefüggő pótszabadság egyharmadát lehetett a következő évben kivenni. Pontosították a távolléti díj és egyéb pótlékok számítási módját. Így a bért nem befolyásolja, hogy melyik hónapban megy valaki szabadságra. Távolléti díj számításakor a vasárnapi pótlékot akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett. Főbb jogszabályok: 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról; 2012. évi I. törvény munka törvénykönyvéről. Új jogszabályok: 2013. évi CIII. törvény egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról. 13. Öregségi és rokkantsági nyugdíj rokkantsági ellátás A korhatár előtti nyugdíjazás intézménye 2012. január elsejével megszűnt, de az ellátórendszer változása előtti szabályok szerint még 2014. december 31-ig lehet az ezeket felváltó ellátásokra jogosultságot szerezni. Az öregségi nyugdíj összegének megállapítása során 2013. január elsejétől ugyanúgy degresszív számítást alkalmaznak, mint 2012-ben. Változást jelent azonban az, hogy elvi törvényi és rendeleti szabályozás helyett már maga a törvény is konkretizálja a degressziós sávokat. A járulékplafon korábbi eltörlése miatt a felső sáv végtelen. A közszférából nyugdíjba menőket érintő fontos változás, hogy 2013. július elsejétől szünetel a nyugdíj folyósítása azok számára, akiket a közszféra 2013. január elsején foglalkoztatott, de továbbra is nyugdíjasnak minősülnek. Ez alól az egészségügyi rendszer humánerőforrás-igénye miatt az egészségügyi dolgozónak minősülő közalkalmazottak, kormánytisztviselők kivételt jelenthetnek. Az egészségügyben továbbra is engedéllyel munkaviszonyban álló közalkalmazottak munkájukért jövedelemkiegészítésre jogosultak, amely nettó értéke nem lehet több, mint a részükre megállapított és a foglalkoztatásuk miatt szüneteltett pénzbeli ellátás összege. Három év után jogviszonyukat újra engedélyeztetni kell. A költségvetési szervként működő munkáltató támogatást igényelhet a jövedelemkiegészítéshez. Rokkantsági nyugdíj rokkantsági ellátás 2013. január elsejétől megváltozott szabály szerint kell a rehabilitációs és rokkantsági ellátás nagyságát megállapítani. Ennek lényege, hogy ha a jogosult baleseti táppénzt kapott, és így nincs jövedelme a számítás alapjául szolgáló 180 nap egészében, de van az azt megelőzőben, akkor a minimálbér helyett ez utóbbit is figyelembe lehet venni. A közszférában választani kell nyugdíj és munkaviszony között 237
Cseres-Gergely & Varadovics A rehabilitációs pénzbeli ellátás szünetel, ha a jogosult keresőtevékenységet végez, közfoglalkoztatott, és munkaideje a heti 20 órát meghaladja, vagy keresőképtelen. Ezen okok bekövetkezését követő hónapban az ellátásból le kell vonni a szüneteltetés időtartamára utalt ellátást. A levonás nem lehet több a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50 százalékánál. Az ezzel kapcsolatos feladatokat az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság látja el. 2014. január elsejétől a megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultság feltétele lazult. A jogosultság vizsgálatakor nemcsak az öt éven belüli 1095 biztosított nap meglétét vizsgálják, hanem ennek hiányában jogosultság szerezhető akkor is, ha a kérelmező tíz éven belül legalább 2555 vagy 15 éven belül legalább 3650 nap biztosított jogviszonnyal rendelkezik. Főbb jogszabályok: 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról; 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról; 327/2011. (XII. 29.) kormányrendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról. Új jogszabályok: 2012. évi CCVIII. törvény egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról; 2013. évi CCXXV. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosításáról; 1150/2013. (III. 22.) kormányhatározat a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) kormányhatározatnak az egészségügyi ágazatban való végrehajtásáról; 1599/2013. (IX. 3.) kormányhatározat a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) kormányhatározatnak az oktatási, a szakképzési területen való végrehajtásáról. 14. Béralku, bérszabályozás és érdekképviseletek A közfoglalkoztatott munkavezetőt megillető minimumbér szabályozása 2013. január elsejétől bővült a megszabott minimumbérek köre, ugyanis bevezették a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott munkavezetőnek járó minimálbér és bérminimum intézményét. Szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör esetén a havi minimumbér 2013-ban 83 050 forint, míg a legalább középfokú végzettséghez vagy szakképesítéshez kötött munkavezető garantált bére 106 480 forint. 2014-ben ezek 101 500 és 118 000 forint összegre növekedtek. A jelenleg érvényes minimumbérek típusait és összegeit a 2. táblázat foglalja össze. Változott a közfoglalkoztatottak bérezési rendszere is. A korábbi heti bérezést 2013. április elsejétől a havi bérfizetés alkalmazása váltotta fel. Meghatározott ágazatokban működő munkáltatónak 2013-ban is lehetősége nyílt arra, hogy a minimumbérek emelése miatt a munkaügyi központ 238