Az asztma és a kardiovaszkuláris megbetegedések pszichológiai vonatkozásai Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu
ASZTMA A betegség lefolyása Időszakosság, váltakozóság Nem feltétlenül észlelhetők a tünetek Súlyosság: enyhétől az életet veszélyeztetőig A személy reakciói is változhatnak a lefutás, a kontextus stb. függvényében. Triggerek Visszafordítható!
Kezelés gyors tüneti kezelés hosszú távú gyógyszerkontroll kortikoszteroid triggerek azonosítása és elkerülése
Legnagyobb kihívások arra rávenni az embereket, hogy hosszú távon is betartsák a gyógyszerszedési utasításokat. Átlagosan a betegek az előírt adag felét veszik be!!! (McQuaid et al. 2003) A környezeti hatások megváltoztatása sem túl sikeres: az asztmások körében nem dohányoznak kevesebben, mint a nem asztmások körében (Lemiere&Boulet, 2005); asztmás gyerekek szüleinek nagy része nem hagyja abba a dohányzást (Kattan 1997); azoknak a háztartásoknak a 2/3-ában, ahol asztmás gyerek van, van háziállat (Wamboldt, 2002)
Tudás és információ Több és pontosabb tudás kevésbé súlyos tünetek alacsonyabb szintű ismeretek alacsonyabb szintű életminőség
Kultúra és egészséghiedelmek SES mint közvetítő tényező? Egymásnak ellentmondó eredmények Nyelvi korlátok Alternatív módszerek Téves hiedelmek A betegség akut vs krónikus voltáról A testmozgásról mint okról
Coping Kevés a kutatás Gyerekeknél: elnyomó védekező mechanizmusok a tünetkezelés, tünetek pontosabb észlelése együttjártak Brook&Trepper, 1997: asztmás gyerekeknél a leggyakoribb coping mechanizmus az elkerülés Össz.: az általában kevésbé optimálisnak mondott stratégiák jobb asztma kimenettel jártak együtt rövidtávon. A hosszútáv kérdéses.
Depresszió Magas együttes előfordulási valószínűség gyerekeknél és felnőtteknél is Stressz/Szorongás mint közvetítő tényező?
Szorongás asztma szorongás Katasztrofizálás Kontrollnélküliség érzése Segítségre szorulás érzése Pánik Asztmás gyerekek körében nagyobb a szorongásos zavar előfordulási valószínűsége (1/3), mint egészségeseknél vagy más krónikus beteg gyerekeknél Asztma + komorbid pszichopatológia nehézségek a betegség kezelésében, nagyobb megbetegedési arány Súlyosabb asztma szorongás nagyobb valószínűsége
Intervenciók Interdiszciplináris team (gyógyítás, edukálás, tanácsadás, pszichopatológiák kezelése) 4 szintű stratégia (AAAAI, 2000) 1. Az ismert allergének és irritáló anyagok kerülése vagy a kitettség minimalizálása 2. Az orvos által előírt gyógyszerek szedése 3. Értékelni a beteget aszerint, hogy a gyógyszerek mennyire hatékonyak, hogy szükséges-e az allergiavizsgálat 4. Beteg és a család oktatása a betegséggel és annak kezelésével kapcsolatban
a. Edukáció asztma szelf-menedzsment Növelte a tünetmentes napok és csökkentette a sürgősségi osztály igénybevételének számát b. Környezeti kontroll (kisállat, poratka) Csecsemőkori elsődleges prevenció hatékonysága kérdéses Dohányzásleszoktató program Egyéni helyzet figyelembe vétele!
c. Pszichoszociális intervenció Szelf-menedzsment, problémamegoldás, családon alapuló intervenciók, pszichofiziológiai módszerek (relaxáció, biofeedback) Relaxáció: kevesebb gyógyszerre volt szükség; CBT: életminőség javítása A gyógyszerszedés pontossága érdekében végzett otthoni látogatások
Szív- és érrendszeri megbetegedések
A hatékony kezelés ellen játszó faktorok 1. Viselkedéses 2. Fiziológiai 3. Környezeti 4. Érzelmi faktorok (rizikófaktorok) Mindegyiket lehet(ne) befolyásolni
1. Viselkedéses gátak a) Dohányzás Növeli a pulzust, a vérnyomást, összeszűkülnek a perifériás artériák b) Étkezés magas koleszterinszint Kulturális és egyéni étkezési szokások, érzelmek, hiedelmek A javasolt diétát a páciensek 13-76%-a tartja be c) Mozgáshiány
2. Fiziológiai gátak a) Obesitas b) Magas vérnyomás c) Diabetes mellitus
3. Környezeti gátak a) Alacsony szocioökonómiai státusz b) Pszichoszociális stressz: közlekedés, bűncselekmények, családi konfliktusok Ha koszorúér betegségre kap gyógyszert + sok stressz kisebb gyógyszerhatékonyság, mint azoknál, akik kevés stresszről számolnak be c) Társas izoláció kis szociális háló vagy alacsony mértékű észlelt társas támogatás
a) Ellenségesség 4. Érzelmi gátak b) Depresszió c) Szorongás
A betegség kezelésében szerepet játszó tényezők a. Tudás és információ b. Életkor c. Nem
Tudás és információ Fontos! Tudja, hogy mi miért történik vele Érthető nyelvezet
Életkor Középkorú vagy fiatalabb betegek: a betegség jobban érinti a családi életet és a munkát Idősebbek: kevésbé jól viselik a stresszt, és kevésbé valószínű, hogy pszichológiai segítséget igénybe vesznek Gyerekek: a változásokhoz az egész család életmódjának megváltozása szükséges
Nem Férfiak hamarabb jelentkeznek a szívbetegségek nagyobb a hatás a munkára, keresetre, fizikai teljesítményre, a családi szerepek betöltésének képességre Kevésbé jól azonosítják az érzelmi problémákat, és nem keresnek pszichológiai segítséget Nők: A prevenció és a kezelés náluk sokáig nem kapott nagy szerepet Nők jobban félnek a mellráktól, mint a szívbetegségektől, pedig 12-szer nagyobb a valószínűsége, hogy szívprobléma miatt halnak meg, mint mellrákban (AHA, 2006). A dohányzás a nők számára sokkal súlyosabb rizikófaktor: első szívinfarktus 19 évvel korábban, ha dohányzik, férfiaknál csak 7 évvel
Prevenció és intervenció Elsődleges prevenció Rizikófaktorok azonosítása a betegség kialakulása előtt Másodlagos prevenció A komplikációk megelőzése, a folyamat lelassítása és a legjobb eredmény elérése érdekében Harmadlagos prevenció, intervenció Azokkal a betegekkel, akiknél már kialakult valamilyen szívbetegség
Elsődleges prevenció A dohányzás abbahagyása után egy évvel a koszorúér megbetegedés valószínűsége 50%-kal csökken. 15 év múlva ugyanannyi a valószínűség, mintha sose dohányzott volna (WHO) 10%-os koleszterincsökkenés 30%-kal csökkenti a szívkoszorúér-betegség előfordulását (AHA, 2001) Mozgás: a gyaloglás egy fontos első lépcső lehet! Bizonyítottan csökkenti az agyi infarktus előfordulási valószínűségét.
Lépések 1. Szűrés 2. Dohányzók, kevés testmozgást végzők, magas BMI-sek informálása 3. A pesszimisták vagy kevés önerővel rendelkezők segítése
Másodlagos prevenció A szívbetegség kora jegyeit mutatókkal: a komplikációk megelőzése a folyamat lelassítása a legjobb eredmény elérése Viselkedéses és pszichoszociális rizikófaktorok azonosítása és mérséklése
Intervenció Edukáció a stressz hatásáról stresszkezelési technikák A kicsinek tűnő mindennapos stresszorokra felhívni a figyelmet Stresszkezelés: Kognitív viselkedésterápia (Cognitive Behavioral Therapy) rizikófaktorok súlya, prevenció és intervenció szerepe Gulliksson et al (2011): koszorúér betegek 20 alkalmas CBT
Edukáció Önelemzés testi változások monitorozása Készségtréning negatív érzelmek csökkentése, tudatos reagálás, problémamegoldás Kognitív átstrukturálás negatív, ellenséges érzelmek azonosítása, feszültségcsökkentés, téves hiedelmek Spirituális fejlődés értékrend, értelmes élet, fontos személyek
Gulliksson et al (2011): RCT of CBT vs Standard Treatment to prevent recurrent cardiovascular events in patients with coronary heart disease 172 páciens Hagyományos orvosi ellátás Követés (94 hónap) 192 páciens Kognitív Viselkedésterápia 41%-kal kevesebb halálos és nem halálos kimenetelű kardiovaszkuláris betegség kiújulás 45%-kal kevesebb szívinfarktus 28%-kal kisebb halálozási ráta
Relaxáció vérnyomás-csökkenés, szorongásos tünetek, feszültség csökkenése Autogén tréning (13 alkalmas) Progresszív relaxáció Légzőgyakorlatok
Felhasznált irodalom Albert J. Bellg (2008) Cardiovascular Disease. In Boyer&Paharia (eds) Comprehensive book of clinical health psychology. John Wiley&Sons, Hoboken, New Jersey. Mitchell&McQuaid (2008) Asthma. In: Boyer&Paharia, Comprehensive handbook of clinical health psychology.