TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Tantárgy címe: Transzdifferenciáció és regeneratív medicina Dr. Balogh Péter és Dr. Engelmann Péter

Hasonló dokumentumok
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Molekuláris Medicina

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Transzdifferenciáció és regeneratív medicina

Sejtek - őssejtek dióhéjban február. Sarkadi Balázs, MTA-TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet - SE Kutatócsoport, Budapest

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Epigenetikai Szabályozás

Őssejtkezelés kardiovaszkuláris kórképekben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Transzdifferenciáció és regeneratív medicina

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Őssejtek és hemopoiézis 1/23

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk.

Problémák és lehetőségek a helyreállító gyógyítás területén

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az X kromoszóma inaktívációja. A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót

In vivo szövetanalízis. Különös tekintettel a biolumineszcens és fluoreszcens képalkotási eljárásokra

Mit tud a genetika. Génterápiás lehetőségek MPS-ben. Dr. Varga Norbert

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és

Transzgénikus állatok előállítása

Indukált pluripotens sejtek (IPs) 6 év alatt a Nobel-díjig és 8 év alatt az öngyilkosságig

Immunológia alapjai előadás. Az antigén-receptor gének szerveződése és átrendeződése. Primer B-sejt fejlődés

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

- Conrad Hal Waddington számára a gének fizikai háttere még ismeretlen volt (Watson-Crick-Franklin 1953), így próbálta leírni a sejt specializációt=>

Sejtfeldolgozás Felhasználás

Mikrogliák eredete és differenciációja

TÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Őssejtek & Regeneratív Medicina

Áttörések és kihívások az őssejt-kutatásban

Nagy Krisztina Semmelweis Egyetem, Orálbiológiai Tanszék

11. évfolyam esti, levelező

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

PROGRAMFÜZET. "GENETIKAI MŰHELYEK MAGYARORSZÁGON" XIII. Minikonferencia SZEPTEMBER 12.

Epigenetikai mintázatok biomarkerként történő felhasználási lehetőségei a toxikológiában

Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

Immunitás és evolúció

A mesenchymális őssejtek regeneratív és immunmoduláló hatása

BIOLÓGIAI HATÓANYAGOK TESZTELÉSE BIOTECHNOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL

Az embrionális őssejt technológia immunhisztokémiai hasznosítása

A T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció

Terhesség és emlőrák genetikai szempontok. Kosztolányi György PTE Orvosi Genetikai Intézet

A ROSSZ PROGNÓZISÚ GYERMEKKORI SZOLID TUMOROK VIZSGÁLATA. Dr. Győrffy Balázs

A biológia szerepe az egészségvédelemben

BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016)

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? password: immun

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Őssejtek és hemopoiézis 1/23

Az omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje

Immunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás

A genomiális medicina szép új világa

A BIOTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A GYÓGYSZERKUTATÁSBAN

TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301)

Humán genom variációk single nucleotide polymorphism (SNP)

1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták

A BIZOTTSÁG 2009/120/EK IRÁNYELVE

Korai stressz és sérülékenység. Tóth Máté, PhD MTA KOKI Magatartás Neurobiológia Osztály

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben

Dr. Fröhlich Georgina

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz

Génátvitel magasabb rendű állatokba elméleti megfontolások, gyakorlati eredmények és génterápiás lehetőségek

Immunológia Világnapja

Hamar Péter. RNS világ. Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, október

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Degeneráció és regeneráció az idegrendszerben

Őssejtek, őssejtterápia - alapfogalmak és alapjelenségek

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre

Dr. Máthéné Dr. Szigeti Zsuzsanna és munkatársai

ADATBÁNYÁSZAT I. ÉS OMICS

Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására

FEHÉRJE VAKCINÁK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA III.

Daganatok kialakulásában szerepet játszó molekuláris folyamatok

Tumor immunológia

Molekuláris terápiák

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre

I./1. fejezet: Jelátviteli utak szerepe a daganatok kialakulásában A daganatkeletkezés molekuláris háttere

Őssejtek, őssejtterápia - alapfogalmak és alapjelenségek

ŐSSEJTEK A KUTATÁSBAN ÉS AZ ORVOSI GYAKORLATBAN Apáti Ágota, Uher Ferenc és Sarkadi Balázs

Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc

Lymphoma sejtvonalak és gyerekkori leukémia (ALL) sejtek mikro RNS (mir) profiljának vizsgálata

A tumor-markerek alkalmazásának irányelvei BOKOR KÁROLY klinikai biokémikus Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény

Emlősök korai embrionális génjei kifejeződésének vizsgálata. molekuláris biológiai módszerekkel. Baji Gál Árpád

A preventív vakcináció lényege :

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

A születéskor gyűjthető. őssejtekről, felhasználási. lehetőségükről, valamint a KRIO Intézet. szolgáltatásairól

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

Átírás:

Előadás Előadás címe Dia Dia címe száma 1. Őssejtek és transzdifferenciáció: bevezetés, alapok 2. Őssejt-típusok, fenntartásuk és homeosztázisuk 3. Regeneráció állatmodellekben 2. Alapfogalmak 3. Őssejt-kutatás rövid történet 4. Kóros többirányú differenciálódás: teratoma/teratocarcinoma 5. A plaszticitás kérdése 6. A regeneratív gyógyászat koncepciója 7. A sejtes reprogramozás elmélete és céljai 8. A sejtes reprogramozás akadályai 9. A szövet-regeneráció evolúciója 10. A szövet-regeneráció evolúciója 11. Az őssejtek típusai 12. Újraprogramozási eljárások 13. Kísérletes eljárások újraprogramozásra 14. Az őssejt-kutatás és regeneratív orvoslás biztonsági összetevői 15 Összefoglalás 2. Őssejtek forrásai és típusai: különböző eredet és differenciálódási spektrumok 3. Embrionális őssejt-források (ES) 4. Az egér embrió őssejt-forrásai 5. Az ES sejtek jellemzői 6. Az ES ejtek membrán-markerei 7. Az ES sejtekre jellemző glikoantigének szerkezete 8. Az ES-sejtekre jellemző CD antigének 9. Az őssejtek fő szabályzó folyamatai külső és belső hatások 10. Különböző szervek őssejt-fészkei 11. Őssejt-mikrokörnyezet az őssejtfészkek egyes példái 12. Az őssejt-homeosztázisban résztvevő transzkripcionális kölcsönhatások 13. A differenciálódást és a plutipotenciát fenntartó antagonista szabályzó körök 14. Az őssejt génexpresszió mrns szabályozása 15. Az ön-megújítás és differenciálódás transzkripcionális szabályozása 16. Újraprogramozás: pluripotencia-indukció ips sejtekben 17. Újraprogramozás: Differenciált sejtek sejtvonal-váltása 18. A differenciálódáshoz való elköteleződés és a visszafordíthatóság kapcsolata 19. A pluripotencia kialakítása és érési sorrend 20. Összefoglalás 2. Regeneráció 3. A soksejtű szervezetek regenerációs típusai 4. Az őssejtek evolúciója 5. Regeneráció a szivacsokban (Porifera) 6. Regenerálódás a Hydra-ban 1

7. Őssejtvonalak a Hydra-ban 4. Epigenetikai faktorok szerepe a transzdifferenciálódásban 8. A Hydra őssejtek molekuláris faktorai 9. Regeneráció a laposférgekben I. 10. Regeneráció a laposférgekben II. neoblasztok 11. A neoblasztok molekuláris mintázata 12. Az axonok regenerációja C. elegans-ban 13. A gyűrűsférgek regenerációja 14 Regeneráció a rovarokban 15. Regeneráció és kolónia fúzió az előgerinchúrosokban 16. Regeneráció a gerincesekben 17. Regeneráció a halakban I 18. Regeneráció a halakban II heterogén sejttársaság 19. Regeneráció a halakban III molekuláris mintázatok 20. Epimorfózis vagy epimorfotikus regeneráció 21. Regenerációs hasonlóságok 22. Regenerációs bevésődés 23. A végtag regenerációja 24. A kétéltűek szemlencséjének regenerációja 25. Az idegi őssejtek differenciálódási kapacitása 26. A gerincesek regenerációját befolyásoló faktorok 2. Epigenetika 3. Kromatin újrarendeződés és hiszton módosítás 4. Az őssejt genom epigenetikai szabályozása 5. DNS metiláció 6. A DNS metiláció azonosítási lehetőségei 7. DNS metiláció az őssejtekben 8. DNS metilációs profil az ES sejtekben 9. Hiszton metiláció 10. Hiszton metiláció az őssejtekben 11. Hiszton acetiláció 12. Az őssejtek hiszton acetilációja I 13. Az őssejtek hiszton acetilációja II 14. Ubiquitináció és sumoiláció 15. Citrullináció és foszforiláció 16. Polycomb group faktorok 17. Polycomb group proteinek az őssejtekben 18. Nem-kódoló RNS-k: történet I 19. Nem-kódoló RNS-k: történet II 20. Nem-kódoló RNS-k, RNS interferencia 21. A mirns szerepe az őssejtekben I 22. mirns és őssejt differenciáció 23. A mirns szerepe az őssejtekben II. 24. A genetikai és epigenetikai szabályozás kapcsolódása I 25. A genetikai és epigenetikai szabályozás kapcsolódása II 26. Terápiás megfontolások 2

5. Genomikus és más sejtnyomonkövetéses eljárások, újraprogramozás 6. Hemopoetikus őssejtek és transzdifferenciáció 7. A vázizom regenerációja és transzdifferenciálódása 2. Klónozás 3. Őssejt potenciál 4. Az őssejtek eredete és újraprogramozás 5. Az őssejtek konvencionális forrásai 6. Az ES sejtek eredete 7. Szomatikus sejtmag transzfer 8. Mikromanipulációs készülék és tartozékok 9. Kromoszóma eltávolítás ( Enucleation ) 10. Sejtmaginjektálás 11. Petesejt aktiváció 12. Blasztociszta és ESC kolónia létrehozása 13. Őssejtek karakterizálása I 14. Őssejtek karakterizálása II 15. Őssejt markerek I 16. Őssejt markerek II 17. Sejt nyomon-követés az őssejt biológiában: nem genomikus 18. Sejt nyomon-követés az őssejt biológiában: genomikus I 19. Sejt nyomon- követés az őssejt biológiában: genomikus II 20. Sejtek nyomon követése in vivo képalkotás segítségével 21. Sejtkövetés az őssejt biológiában 22. Újraprogramozás 23. Az önmegújhodás molekuláris mechanizmusai 24. Az újraprogramozásban résztvevő gének 25. Telomeráz aktivitás I. 26. Telomeráz aktivitás II: telomer az ips sejtekben 2. A hemopoetikus differenciáció kérdései 3. Az embrionális vérképző szövetek kialakulása 4. A vérképző szövetek kialakulása rágcsálókban 5. Az egér embrionális hemopoetikus őssejtek jellemzői (AGM/Szikzacskó/máj) 6. Embrionális hemopoetikus őssejtek indukciója 8. Embrionális hemopoetikus őssejtek külső szabályozása 9. A vérképző differemciálódás modelljei 10. A korai hemopoetikus elköteleződés transzkripcionális szabályozása 11. A mieloid differenciálódás transzkripcionális szabályozása 12. A limfoid differenciálódás transzkripcionális szabályozása 13. Folyamatos és aktivált vérképzés 14. Humán vérképző potenciál 16. A vérképző őssejtek egyéb lehetséges regeneratív alkalmazásai 16. Összefoglalás 2. Vázizomzat regenerációját igénylő kórfolyamatok 3. Az izom-regeneráció kísérletes modelljei 3

8. Máj-regeneráció őssejtekből 9. Hasnyálmirigy differenciálódás és regeneráció 4. A vázizom embrionális kialakulása 5. A miogén differenciálódás transzkripcionális szabályozása 6. Az izom regeneráció sejtes forrásai 7. Az izom-regeneráció szövet-forrásai 8. Izom őssejtek szatellita sejtek 9. A vázizom szerkezete és regenerációja 10. Az izom helyreállítás kinetikája 11. A Duchenne-féle izomdisztrófia regeneratív kezelésének nehézségei 12. Nem-SC sejtek szerepe az izomregenerációban 13. Összefoglalás 2. A májlebeny szerkezete 3. A máj-regeneráció klinikai jelentősége 4. A máj regeneráció főbb szakaszai 5. A máj és hasnyálmirigy fejlődéstani viszonya 6. A hepatoblaszt differenciálódás transzkripicionális szabályozása 7. Ovális sejtek felnőtt máj őssejtek/progenitor sejtek 8. A máj-regeneráció célsejtjei 9. A májregeneráció szakaszai és formái 10. A máj parenhimális regenerációja 11. Ovális sejt aktiváció és felszaporodás 12. Májon kívüli sejtek a májregenerációban 13. ips sejtek átalakítása májsejtekké 14. Összefoglalás 2. A hasnyálmirigy szerkezete és funkciója I 3. A hasnyálmirigy szerkezete és funkciója II 3. Az pankreász filogenezise 4. A hasnyálmirigy specifikációjai 5. A hasnyálmirigy specifikációjaii 6. Embrionális hasnyálmirigy fejlődés 7. A hasnyálmirigy fejlődése I 8. A hasnyálmirigy fejlődése II 9. A β sejt elköteleződésben fontos faktorok, jelátviteli utak 11. identitását meghatározó faktorok 12. Az exokrin elköteleződésben szerepet játszó faktorok 13. A diabétesz epidemiológiája 14. A cukorbetegség főbb változatai 15. Az 1 típusú diabétesz és a β 16. β sejt és és a diabétesz autoimmun folyamata 17. Az 1 típusú diabétesz kialakulása 18. 2 típusú diabétesz 19. LADA (látens autoimmun diabétesz) 20. A hasnyálmirigy és a β sejtek regenerációs kapacitása 21. Inzulin termelő β sejtek képződésének folyamata ES sejtekből 22. Lehetséges megközelítések a β sejt regenerációra 23. β sejtek létrehozása a már meglévő β sejt készletből tisztítás és in vitro 24. β sejtek létrehozása pankreász őssejtekból tisztítás, in vitro felszaporítás és differenciáció során 4

25. β sejtek létrehozása embrionális őssejtekből in vitro 26. β sejtek létrehozása a beteg szomatikus sejtjeiből újraprogramozással 10. Transzdifferenciálódás a központi idegrendszeri regenerációban 2. Neurogenezis a Drosophila-ban és az emlősökben 3. A neurális plaszticitás megállapításának kritériumai 4. Érett neurális őssejtek 5. Az emlős neurális őssejtek lokalizációja 6. A neurális előalakok differenciálódása 7. Közvetlen neuronális differenciáció 11. Szív-érrendszeri regeneráció 12. Vese regeneráció 8. Stromális sejtek és hes sejtek közös tenyésztése in vitro 9. Embrioid testecske létrehozása 10. A hes sejtekből indított hnp differenciálódásban résztvevő faktorok 11. A neuronális sejtek regionális specifitása 12. Transzkripciós faktorok és neurális őssejtek 13. A hes sejtekből történő motorneuron differenciálódás 14. Gerincvelői sérülés 15. A gerincvelői sérülés (SCI) eseményei és az őssejtek közvetlen manipulációja SCI után 16. Őssejt kezelés SCI-ben 17. Nem őssejt alapú megközelítések 18. Retina regeneráció 19. Müller glia általi retina regeneráció I 20. Müller glia általi retina regeneráció II 21. Retina őssejtek / progenitor sejtek (RPC) 22. Retina előalakok és plaszticitásuk 23. Nem-szem eredetű előalakok 24. Őssejtek a cornea-ban 25. Cornea regenerálódás 26. Érzékszőrsejtek regenerálódása 2. Regeneratív terápiát és sejt-specializációt igénylő szerkezeti eltéréseket mutató szívbetegségek 3. Az in vivo kísérletek korlátai 4. Szívizom-regenerációra alkalmas progenitorok 5. Szívizomzat regeneráció szöveti forrásai 6. Csontvelői mononukleáris sejtek - ellentmondások 7. Endotél progenitorok 8. Mezenhimális őssejtek (MSCs) 9. Az MSC-ek sejtes jellemzői 10. ips újraprogramozás szívizomregenerációra 11. A regenerációs folyamat összetevői 12. Háromdimenziós szívizom-regeneráció tissue engineering 13. Regeneráció a perifériás érbetegség (PVD/PAD) gyógyításában 14. Regeneratív eljárások PVD-ben 15. Összefoglalás 5

2. A vese 3. Vesebetegség 4. Vese terápia I a 5. Vese terápia I b 6 Vese terápia II 13. Daganat őssejtek 14. Az őssejt-kutatás és terápia etikai háttere 7. Vese terápia III 8. Vese szövetmérnökség 9. Embrionális vesekultúra transzplantációs felhasználás céljából 10. Mesterséges alapvázak a vese transzplantációban I 11. Mesterséges alapvázak a vese transzplantációban II 12. Blasztociszták felhasználása de novo vese regenerálódásban 13. De novo vese regeneráció xenoembriókból I 14. De novo vese regeneráció xenoembriókból II 15. De novo vese regeneráció xenoembriókból III 16. Ős / progenitor sejtek a veseregenerációban 17. Endogén őssejtek 18. Renális előalakok 19. Exogén őssejtek 20. Az előalakok által termelt humorális faktorok szerepe a vese regenerációban 21. Mikrovezikulák és a sejt-sejt kommunikáció 22. Mikrovezikulák és a őssejtek 23. Mikrovezikulák szerepe a vese regenerációban 24. Az őssejtek javító mechanizmusai a vese regenerációban 25. Génterápia a vesebetegségekben I 26. Génterápia a vesebetegségekben II 2. Daganat és daganat őssejt teória 3. A daganat őssejt teória története 4. Szolid szöveti daganat őssejtek 5. Szöveti daganat-őssejt markerek 6. Daganat-őssejtek kialakulása: sztochasztikus vagy hierarchikus kialakulás és klón-szelekció 7. Megváltozott fészek a daganat-őssejtek számára 8. AML fészek jellemzői 9. Daganatok kombinált kezelése Daganat őssejtek és fészkük 10. Összefoglalás 2. Az őssejt-kutatás társadalmi hatásai 3. Az őssejt-kutatás főbb összetevőinek etikai aspektusai 4. Pro-life álláspontok az őssejt-kutatásban 5. Fontosabb vallások álláspontja 6. Az embriókra vonatkozó biológiailag releváns értékelés 7. Az őssejt-alkalmazás etikai vonatkozásai 8. A páciens-kiválasztás etikai vonatkozásai őssejt-terápiára való felvétel során 9. Összefoglalás 6