MUNKÁLTATÓK ÉS DOLGOZÓIK MOZGÓSÍTÁSA A KÁROS ALKOHOLFOGYASZTÁS ÉS A KÁBÍTÓSZERHASZNÁLAT MEGELŐZÉSÉRE KÉZIKÖNYV A PROGRAMOK SZERVEZÉSÉHEZ Budapest, 2005.
Készült az ILO/UNDCP projekt kiadványa alapján A MAGYAR VÁLTOZAT ADAPTÁCIÓJÁBAN KÖZREMŰKÖDTEK: Dr. Kaucsek György Dr. Simon Péter Dr. Cserne István Dr. Dienes Erzsébet
TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 3 Előszó... 4 a. Rész: áttekintés, stratégia és irányelvek... 6 a/i. Áttekintés... 7 a/ii. A stratégia kialakítása... 13 a/iii. A vállalati politika kialakítása és megismertetése az érintettekkel... 18 b. Rész: A megelőzési programok megtervezése és végrehajtása... 24 b/i. Cselekvési terv... 25 b/ii. A vezetők bevonása... 28 b/iii. Megelőzési program az alkalmazottak részére... 35 b/iv. Oktató-modul a vezetők számára... 40 Definíciók... 57-3 -
ELŐSZÓ A kézikönyv eredeti változatát az ILO Munkahelyi Rehabilitációs Szakcsoportjának munkatársai dolgozták ki A vállalatok és dolgozóik mozgósítása az alkohol- és kábítószerfogyasztás megelőzésére Közép- és Kelet-Európában projekt keretében, az ENSZ Nemzetközi Kábítószer-kontroll Programjának (UNDCP) anyagi támogatásával. A projekt átalakuló régiónk vállalatainak a túlzott alkohol-fogyasztást megelőző programok iránti növekvő igényét hivatott kielégíteni. Közép- és Kelet-Európa országaiban, mint a világon mindenütt, növekszik az alkohol és a kábítószerek káros fogyasztása. A hivatalos megnyilatkozások és a lakosság egyaránt sürgős és közvetlen beavatkozást igénylő problémának tekintik a különböző élvezeti szerek túlzott használatát. A munkáltatók számára a jelenség olyan következményei a legaggasztóbbak, mint a termelékenység csökkenése, a hiányzások vagy a balesetek. Az illegális kábítószerek fogyasztása és a folyamatosan terjedő alkoholizmus - az általánosan ismert káros következményeken túl - olyan további komoly veszélyeket jelentenek ezen régió országai számára, amelyek teljes súlyukkal leginkább a munkahelyeken, a dolgozók körében nyilvánulnak meg. Ezen országok ugyanis rendkívüli kihívásokkal találják szemben magukat. Termékeik és szolgáltatásaik immár a nemzetközi piacokon versenyeznek, és ez a minőség iránti igényeket növeli. A külföldi befektetők számára csak olyan üzleti légkör lehet vonzó a régióban, amelyet jogi és pénzügyi kedvezmények és a költségekhez képest nagy hatékonyságú munkaerő jellemeznek. Őrködnünk kell tehát a humán erőforrások felett az átmenet e nehéz szakaszában is. Nem engedhető meg, hogy a munkaerőt túlzott alkoholfogyasztás tegye tönkre, mivel az egyének éppen a bizonytalanság miatt nyúlnak gyakrabban az alkoholhoz és az egyéb szerekhez. Az ILO javaslatait a régió országainak szánta. A program a társadalom fontos szereplőinek - a kormányoknak, a munkavállalói képviseleteknek, a szakszervezeteknek és a munkáltatók képviselőinek - a mozgósítását ajánlja. A program elő kívánja segíteni az alkoholfogyasztást megelőző munkahelyi programok folyamatosságát és fenntarthatóságát. Hosszú távú célok: az alkoholfogyasztás megelőzésében és csökkentésében való részvétel, a dolgozók és családjaik egészségének, biztonságának és jóléti szintjének emeléséért, a vállalatok és az egész ország hatékonyságának növelése. Kézikönyvünk a folyamatos feladatként végzett elsődleges megelőzésre helyezi a hangsúlyt. A kézikönyv két részből áll. Az első áttekintést és háttér-információkat nyújt az alkohol- és drogfogyasztásról, valamint a munkáltatók és alkalmazottaik ebből fakadó problémáiról. Érinti az egészség, a biztonság, a termelékenység és a jogi felelősség kérdéseit, amelyek alapul szolgálhatnak a belső vitákhoz és a cselekvési programok kialakításához. A vezetés feladata annak a stratégiának kimunkálása, amellyel a problémák megfékezhetők, illetve csökkenthetők. Az ezzel kapcsolatos információk a kézikönyv A/II. fejezetében találhatók. Kulcskérdésnek tekintettük, hogy a gyakorlati megközelítést a már működő programokra alapozzuk és megteremtsük a kapcsolódási pontokat a rendelkezésre álló segítő szolgáltatásokkal. Az A/III. fejezet a vállalati politika kialakításával foglalkozik, amelyhez a tények alapos elemzése, a lehetséges források felkutatása, valamint a vezetők és a szakszervezetek képviselőinek konzultációja szükséges. - 4 -
A második (B) rész a megelőzési program tervezésének és bevezetésének folyamatát ismerteti. A B/I. fejezetben bemutatjuk az ún. Akcióterv alapegységeit, valamint az ún. Programbizottságot. A B/II. fejezet azt tárgyalja, hogy miként lehet a vezetést megnyerni a káros alkohol- és kábítószer-fogyasztás megelőzésére, és hogyan lehet a vezetőket meggyőzni arról, hogy az alkalmazottak egészségének megóvása és a dinamikus munkahelyi környezet megteremtése az ő felelősségük. Itt lesz szó a vezetés szerepének elemzéséről is. A második (B) rész III. fejezete azzal foglalkozik, hogy a munkáltatók miként alakítsák ki és hajtsák végre a megelőzési programot. Ennek elemei: a speciális alapfogalmak és információk átadása, az önértékelő módszer, a képzés, az egészségvédelem, a munkahelyi feltételek megváltoztatása, a tanácsadás, a problémák korai felismerése, valamint a kezelés és a rehabilitáció. Az ehhez a részhez tartozó mellékletek segítséget nyújtanak az egyes részletek kidolgozásához. A programok irányítóinak célszerű az egész kézikönyvet áttanulmányozniuk. Ezután érdemes a vezetés és a dolgozók képviselőiből létrehozni azt a team-et vagy bizottságot (erre vonatkozóan lásd a B. rész I. fejezetét), amely meghatározza a munka további menetét. - 5 -
A. RÉSZ ÁTTEKINTÉS, STRATÉGIA ÉS IRÁNYELVEK I. ÁTTEKINTÉS II. STRATÉGIA III. AZ IRÁNYELVEK KIALAKÍTÁSA ÉS KÖZZÉTÉTELE - 6 -
A. rész: Áttekintés, stratégia és irányelvek A/I. ÁTTEKINTÉS Az első fejezet áttekintést nyújt az alkohol és a kábítószerek káros fogyasztásának természetéről, lehetséges ártalmairól és azokról a problémákról, amelyekkel a munkahelyek és az ott dolgozók szembekerülhetnek. Az egészség, a biztonság, a termelékenység és a jogi felelősség témakörei segítséget nyújtanak az elemzéshez, tervezéshez és cselekvéshez. Az elemzés és tervezés célja, hogy a vállalat kialakítsa azt a stratégiát, amely megoldhatja a káros alkohol-, és drog-fogyasztás okozta problémákat. A stratégiának elválaszthatatlan eleme az írásos vállalati szabályzat (erről lásd az A/III. fejezetet) és a megvalósítására szolgáló akcióterv (lásd a B. részt). - 7 -
A. rész: Áttekintés, stratégia és irányelvek A/I. ÁTTEKINTÉS Alkohol és kábítószer-fogyasztás a munkahelyen Elismert tény, hogy a különböző élvezeti szerek fogyasztása elleni munkahelyi intézkedésekre nagy szükség van. Az alkohol és a kábítószerek fogyasztása a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt növekszik, és ez veszélyezteti a munkahelyeket is. Közvetlen és közvetett következményei az alábbiak: Az alkohollal illetve a kábítószerekkel összefüggő munkahelyi balesetek az összes munkahelyi baleset 15-30 százalékát alkotják. Az alkoholfogyasztók 70 százaléka, a kábítószer- problémával küzdők 60 százaléka aktív dolgozói állományban van. Az alkohol világviszonylatban a harmadik halálok a szívbetegségek és a rák után. A különféle szerek (különösen az alkohol) előrehaladt károsító hatása annyira rejtett lehet, hogy gyakran a betegség késői stádiumáig észrevétlen marad, és romboló hatása szembetűnően csak ekkor jelentkezik. Az alkohol fogyasztás kérdéseinek nyílt megbeszélését - a téma érzékeny és összetett volta miatt - a munkahelyi szervezetek általában kerülik. Az alkohol és a kábítószerek fogyasztása Magyarországon Az alkohol és a kábítószerek fogyasztása világszerte egyre növekszik. Semmi okunk azt hinni, hogy Magyarországon ez másképp van. Hazánk különösen ki van téve ennek a hatásnak, mivel az alkalmazottak sajátos problémákkal kerülnek szembe a munkakörülményeik és a gazdasági átalakulás hatásai miatt. E tényre a döntéshozóknak külön figyelniük kell a jelenlegi kihívások időszakában. Ez az oka annak, hogy a Munkaügyi Minisztérium munkacsoportja ezt a programot ismét elindítja. Tesszük ezt azért, hogy a megelőzést célzó programokat adjunk a munkáltatóknak az alkohollal kapcsolatos nézetek megváltoztatása és a kábítószerek iránti kereslet csökkentése érdekében. Magyarország évtizedek óta listavezető helyen áll a világ alkoholfogyasztási statisztikáiban. A magyar lakosság egészsége kritikus, amit a halálozási adatok és a várható élettartam adatai egyaránt jeleznek. A helyzet minden korosztályban, a nők és férfiak esetében is igen rossz, de a legriasztóbb a munkaképes korú, 30-60 év közötti férfiaknál. A kóros alkoholfogyasztás káros hatását mutatja az a tény, hogy egyetlen alkohol-eredetű krónikus szövődmény, az alkoholos májzsugor adja a teljes magyar halálozás harmadik legnagyobb tételét! Súlyosbodnak a nők alkoholfogyasztásával kapcsolatos problémák is. Jelenleg minden évben ugyanannyi magyar nő hal meg alkoholos májzsugorban, mint a rettegett mellrákban. - 8 -
A. rész: Áttekintés, stratégia és irányelvek A munkáltatók szerepe a kábítószer- és a káros alkoholfogyasztás megelőzésében Az ILO olyan átfogó, globális hálózatot tart fenn, melynek tagjai a kormányzatok, a munkaadók és a munkavállalók képviselői. Az ILO munkatársai szerint az alkoholfogyasztást programoknak a maximális hatékonyság érdekében szektor-specifikusaknak kell lenniük. Az ILO további céljai között szerepel, hogy az egyes szektorok vállalatait a megelőző programok sajátos, egyedi igényeiknek megfelelő adaptációjára ösztönözze. Az ILO stratégia elsőnek a csúcsvezetőséget kívánja az alkoholfogyasztással kapcsolatos vállalati politika ügye mellé állítani, amelynek megvalósítása során sok múlik a vállalatvezetés elkötelezettségén. A stratégia lényege: olyan programok bevezetése, amelyek a káros alkohol fogyasztás megelőzésére, a kábítószerek és az alkohol iránti kereslet csökkentésére összpontosítanak az alkalmazottak körében. Szintén fontos elem a gyógyuló alkohol- és drogfogyasztók rehabilitációja. Végül pedig a program ösztönözi a közösség bevonását is, mert ez hidat képez a munkahely, a család és a társadalom között. A stratégia elemeit a magyarországi munkahelyek foglalkoztatási viszonyait figyelembe véve kell alkalmazni. A kézikönyv célja A cél egyszerű: amikor a vállalatok és vezetőik számára nyilvánvalóvá válik, hogy lépéseket kell tenniük a káros alkohol-fogyasztás megelőzésére, akkor ez a könyv fontos és azonnal föllapozható útmutatóként álljon rendelkezésükre. Így nem lesz szükség arra, hogy új modelleket keressenek, vagy hogy a nulláról indulva kezdjenek a megoldások kidolgozásába. E kézikönyv középpontjában az elsődleges megelőzés áll, amely a munkáltatók számára a leginkább fontos, és amelyet a legegyszerűbb bevezetni. A kézikönyv a felső- és a középvezetőkre alapozza a megelőzést. Kulcskérdés, hogy a vezetők mennyire tudják elfogadni azt a szemléletbeli váltást, amelyben a káros alkoholfogyasztás problémáját nem izoláltan kezelik, hanem mint a vezetés napi feladatainak egyikét. A kézikönyv ezt a szemléletváltoztatást kísérli meg elősegíteni. Egészség A munkával kapcsolatban használt egészség kifejezés nem csupán a betegségek vagy a károsodások hiányát jelenti, hanem magába foglalja azokat az egészséget érintő fizikai és mentális elemeket, amelyek közvetett módon a munka biztonságával és higiéniájával állnak kapcsolatban. 1 E meghatározás értelmében a munkahelyen vagy a munkavégzést megelőzően fogyasztott alkohol vagy más kábítószerek jelentős hatással lehetnek a dolgozó egészségére. A legtöbb ágazatban azzal csökkentették a dolgozók egészségre ártalmas viselkedésének hatásait, hogy szigorúbb szabályokat és fokozott ellenőrzést vezettek be. 1 Az ILO 155 /1981 számú Foglalkoztatás-biztonsági és Egészségügyi Egyezményének 3. cikkelye. - 9 -
A. rész: Áttekintés, stratégia és irányelvek Az alkohol vagy a kábítószerek esetében a munkáltatónak ugyanúgy meg kell óvnia a dolgozóját attól, hogy károsítsa önmagát, illetve veszélyeztesse munkatársait, mint más ártalmaktól. Az alkohol vagy a kábítószer használatának esetében ezek csupa olyan megfoghatatlan elemek, amelyek nem mérhetőek úgy, mint például a mérgező gázok jelenléte vagy a vibráció. A káros szerfogyasztás nem a semmiből bukkan elő, nem indokolatlanul jelentkezik, hanem minden esetben életviteli problémákra adott reakció. Az alkoholt és a kábítószereket többnyire a látszólagos problémamegoldás eszközeként használják, ellazulás céljából vagy a sikertelenség érzésének tompítására, esetleg az egyhangú munka és az életmód színesítésére. A késői következmények riasztóak: gondoljunk csak a hazánkban évente regisztrált 60000 rokkant nyugdíjasra vagy az évi 8000 feletti - májzsugor okozta - halálesetre. Munkabiztonság Minden munkahelyen fontos szempont a biztonság. A "biztonság mérése" azonban vitatott terület, pl. kérdéses a balesetek gyakorisága és súlyossága alapján történő megítélése is: A balesetek száma a legkevésbé alkalmas mérőeszköze a biztonságnak, mivel ez különböző manipulációkra ad lehetőséget. E mutató legnagyobb gyengesége az, hogy inkább a biztonság hiányát jelzi és nem a biztonság meglétét. A biztonságért felelős szakemberek a következőt állítják az effajta mérésekről: Mi az értelme a mérésnek, ha a veszteség úgy is bekövetkezik, mielőtt bármit is tehetnénk? Ez csupán reakció, - nem pedig kontroll. Sok baleset oka az emberi tévedés. E tény riasztó, különösen, ha összevetjük a képzési költségek takarékosság miatti csökkentésének tendenciájával. Az alkalmazottak sokat tehetnek munkatársaik biztonsága és jó közérzete érdekében. Az alkohol és a kábítószerek károsan befolyásolják a biztonságot, mivel fogyasztásuk tompítja a reflexeket és rontja a fizikai és szellemi képességeket. A biztonság és a kockázati tényezők kezelése a fizikai biztonságon kívül a döntéshozatali folyamatokat is magában foglalja. Ha olyan személynek kell kulcsfontosságú döntéseket hoznia, akinek döntéshozatali képességét alkohol vagy kábítószer-fogyasztás korlátozza, akkor a hiba kockázata nagy lesz és ez valószínűleg sokba kerül majd a vállalatnak. - 10 -
A. rész: Áttekintés, stratégia és irányelvek Egy vizsgálat 2 kimutatta, hogy amikor repülőgép pilótáknak szimulátoron rutin feladatot kellett végrehajtaniuk három féle vizsgálati helyzetben, az alábbi eredményeket kapták: Első próba: alkoholmentes állapotban csak 10%-uk nem volt képes hibátlanul teljesíteni a feladatokat; Második próba: a véralkoholszint 0,10 g/100 ml értékénél 89% nem tudott hibátlan teljesítményt nyújtani; Harmadik próba: tizennégy órával később, amikor az alkohol már kiürült a szervezetükből, még mindig 68% nem teljesített hibátlanul. A biztonság kérdése még sosem tartott ilyen nagy érdeklődésre számot, mint napjainkban, különösen azoknál a vállalatoknál, amelyek közvetlenül a fogyasztóknak nyújtják a szolgáltatásaikat (például a közlekedési vállalatok). A biztonság növelése és a mások számára előidézett kockázat csökkentése elsőrendű feladat. Tudta-e Ön? "A mértéktelenül ivóknál sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy alkoholeredetű problémáik lesznek, mint a mérsékelt ivóknál, ám a mérsékelt ivók között nagyobb számban fordul elő az ivással kapcsolatos probléma, mivel ők sokkal többen vannak. Ezért a megelőző programoknak az alkohollal kapcsolatos problémák csökkentése érdekében mind a két csoportot meg kell célozniuk." 3 Termelékenység Napjaink üzleti élete erősen versenyorientált. A profit gyakran alacsony és a vezetőknek nagyon kell ügyelniük a jövedelmezőségre. A termelékenységgel kapcsolatban irreális és ellentmondó követelményekkel is találkozhatunk: sokszor magasabb teljesítményt és jobb minőséget várnak el kevesebb alkalmazottól. Tegyük ehhez hozzá az ártalmas alkoholfogyasztást és a probléma még sokkal súlyosabbá válik. A szakemberek két fő osztályba sorolják a balesetekhez vezető teljesítmény-csökkenést. Ezek: a munkakörülmények és a helytelen magatartás. Az előbbire példa a rossz berendezés, szerszám, eszköz vagy a veszélyes munkakörülmények. Ez utóbbira példa az alkohol és a kábítószer fogyasztása. A lényeg mindig az, hogy a termelékenység csökkenésének alapvető okát kell megragadni ahhoz, hogy tartós javulást érjünk el. 2 Modell JG, Mountz JM.: Drinking and flying: The problem of alcohol use by pilots. (Ivás és repülés: az alkoholfogyasztás problémája pilótáknál). New England Journal of Medicine. 1990; 323 (7), 455-461 p. 3 Health Promotion in the Workplace: Alcohol and Drug Abuse. (Egészségvédelem a munkahelyen: alkohol és drogfogyasztás.) WHO Technical Report Series, Geneva,1993.10-11. - 11 -
A. rész: Áttekintés, stratégia és irányelvek Az alkohol- és a kábítószer-fogyasztás minden esetben csökkenti a fizikai vagy szellemi teljesítőképességet. Az olyan események, természeti csapások, mint a nagyobb robbanások, tűzesetek, vagy árvizek természetesen nagymértékben és kivédhetetlenül vetik vissza a produktivitást. De sokkal gyakoribb az, hogy gondatlanság, a figyelmetlenség és/vagy különböző mulasztások vezetnek az egyéni teljesítmény állandó csökkenéséhez, és ezek hátterében gyakran az alkohol vagy a kábítószer fogyasztása áll. A munkaadó jogi kötelezettségei A munkaadó jogi és anyagi felelőssége a biztonsági és a munkavédelmi előírások megszegéséért valóban súlyos lehet, bírósági eseteket eredményezhet, és igen sokba kerülhet. Elképzelhető, hogy milyen nehéz olyan esetben védekezni, amelyben a bajt kábítószer- vagy alkoholfogyasztás idézte elő. Világszerte sok olyan esetet ismerünk, amikor az alkohol és a kábítószer vezetett légi, vasúti, tengeri vagy éppen országúti balesethez. Az Amerikai Egyesült Államokban 1991-ben olyan törvényt hoztak, amely a közúti, a légi és a tengeri közlekedési vállalatok körében alkohol megelőző programok bevezetését teszi kötelezővé minden olyan munkahelyen, ahol balesetveszélyes munkakörökben dolgoznak. Ezek a szabályozások gyakran állami és nemzetközi szintű alkohol-programokat eredményeznek és ily módon a jogalkotás is fontos szerepet játszik a megelőzési programok létrehozásának ösztönzésében. - 12 -
A. rész: Áttekintés, stratégia és irányelvek A/II. A STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA E fejezetben az alkohol- és kábítószerfogyasztás megelőzési stratégiájának három elemét tárgyaljuk. A három elem: az elsődleges megelőzés (a probléma tudatosításának segítése), a másodlagos megelőzés (a probléma korai felismerése és a tanácsadás), és a harmadlagos megelőzés (a kezelés és a rehabilitáció). Kulcsfontosságú a már létező programokba integrálódó megközelítés és a kapcsolódás a meglevő segítő szolgálatokhoz. - 13 -
A. rész: Áttekintés, stratégia és irányelvek A/II. A STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Miért van szükség az alkohol- és a kábítószer-fogyasztást megelőző stratégiára? Sok munkáltató úgy alkalmazza dolgozóit, hogy nem vállal értük hosszú távú kötelezettségeket. E cégek esetleg belátják az alkoholfogyasztást korlátozó vállalati politika szükségességét, de a megelőzést szolgáló programokat nem tartják fontosnak. A vállalatok azzal érvelhetnek, hogy a munkanélküliek nagy csoportja könnyen betöltheti az alkohol- és a kábítószer-fogyasztás problémáival bajlódó dolgozók helyét. Sőt, azt is gondolhatják, hogy a legjobb ezt a kényes kérdést messze elkerülni. Figyelmen kívül hagyják azonban azt, hogy mekkora árat fizetnek azzal, ha elmulasztják a megelőzést célzó oktatást. A megelőzési stratégiáknak a cég átfogó humánerőforrás programjába kell beépülniük. A vezetők nyugodt szívvel alkalmazhatnak bármilyen, közérzet-javító programot, nem kell attól tartaniuk, hogy megsértenék a munkavállalók személyiségi jogait, netán visszaélnének a bizalmukkal. A preventív stratégia alkalmazása nem azt jelzi, hogy a cégnél ez a probléma létezik, hanem hogy éppen megelőzni kívánják a kialakulását. Az eszközök széles skálája áll rendelkezésre ahhoz, hogy informálják és felvilágosítsák a dolgozókat az alkoholfogyasztás csapdáiról és veszélyeiről. A vezetők tehát nem kényszerülnek sem ítélkező, sem fenyegető szerepbe. Mivel stratégiánk a megelőzésre összpontosít, ezért alkohol-ügyben járatos szakemberekre alig van szükség. Jó adag józan ész és egy útmutató arról, hogy az egyszerű programokat hogyan kell végrehajtani - ez jelenti a "csináld magad" megközelítés lényegét. A megelőzés a kommunikációra, a nyitottságra és a tabutémák körüli homály eloszlatására helyezi a hangsúlyt. Mindenkinek hasznára válik a kommunikációs készségek fejlesztése és a hagyományos kommunikációs csatornák kiszélesítése. A káros alkohol- és kábítószer-fogyasztást megelőző program komoly érték lehet a dolgozók számára, mivel a szerek fogyasztása esetén a vállalat egyéb szakmai és készségfejlesztő képzései sem érnék el a kívánt hatást. Ha az adott személy valóban érintett a káros alkohol- vagy kábítószer-fogyasztásban, egy bonyolultabb módszerrel végzett gyakorlati vagy elméleti oktatás viszonylag kevés eredménnyel járna. Az előtt kell tenni ellene, mielőtt még több problémát idézne elő. A dolgozók képzésének integrálódnia kell egy olyan karriertervezési programba, amely az egyént és a vállalat egészét egyaránt figyelembe veszi. Az alkalmi kísérletek, az elindítom-abbahagyom próbálkozások és képzések - amelyek mögött nem áll a résztvevők szempontjainak teljes körét átfogó elképzelés - egyáltalán nem vagy csak kevéssé hatékonyak. A vállalatok humán-erőforrás részlegei a legalkalmasabbak arra, hogy ilyen programokat átfogjanak, hogy összehangolják a vezetőség és a dolgozók legfontosabb szempontjait és szükségleteit. Magyarországon az alkohol- és a kábítószer-fogyasztás munkahelyi megelőzésére sajnálatosan kevés példát ismerünk. E programunk olyan kezdeményezés, amely a később bekapcsolódó munkáltatók számára is követendő példa lehet. 14
A. rész: Áttekintés, stratégia és irányelvek A stratégia összetevői Az átfogó megelőzési stratégiának három különböző szintje van: Elsődleges megelőzés: a dolgozó egészségének megőrzése a kábítószer-absztinencia megtartásával és az alkoholfogyasztás mérséklésével; Másodlagos megelőzés: segítség abban, hogy a veszélyeztetett személyek a maguk erejéből változtassanak viselkedésükön, emellett korai szűrés, tanácsadás és segítségnyújtás biztosítása, Harmadlagos megelőzés: a kezelés, a rehabilitáció és a gyógyuló dolgozó újra munkába állítása. Elsődleges megelőzés Minden felnőtt embernek vannak olyan periódusai, amikor sérülékenyebb és ezért veszélyeztetettebb lehet, mint egyébként. Ebből kiindulva törekednünk kell az alkoholfogyasztás veszélyeinek tudatosítására, az egészséges életvezetés, az egészséges szokások megerősítésére, valamint az ezzel kapcsolatos készségek és a képességek fejlesztésére. Ezektől az akcióktól a különböző élvezeti szerek iránti igény csökkenése várható, amely minden megelőzési stratégia kritikus pontja. A stratégia kialakítása során a vállalatoknak olyan szempontokat érdemes megvizsgálniuk, mint: Lehet-e hozzájutni alkoholhoz a munkahelyen? Bizonyos alkalmakkor megengedett-e alkoholfogyasztás a munkahelyen? Egyforma elbírálás alá esnek-e az alkalmazottak a beosztástól függetlenül? Vagyis a főnöki szoba bárszekrényére ugyanaz vonatkozik-e, mint az alkalmazotti büfére? Esetleg bizonyos szerek fogyasztását elnézik-e, ha az rövid távon fokozza a munkateljesítményt? Más szóval, a vezető hajlamos-e úgy tenni, mintha nem venné észre, hogy beosztottjainak egy része serkentőszereket fogyaszt azért, hogy fizikai állóképességét megőrizze a túlórák vagy a váltó műszakok során. Az elsődleges megelőzés keretében minden dolgozóban tudatosítani kell, hogy az alkoholvagy kábítószer-fogyasztás munkaidő alatt (vagy azt megelőzően, ha hatása még tart a munkavégzés idején) mindenképp veszélyes és nemkívánatos, legyen szó akár egyszeri, akár alkalmi vagy rendszeres fogyasztásról. A vezetés és a dolgozók számára egyaránt tudatosítani kell, hogy a legnagyobb teljesítménybeli veszteséget, a legtöbb kockázatot és a legtöbb alkohollal kapcsolatos munkahelyi balesetet is az alkalmi ivók okozzák! Azért ők,, mert a mérsékelten ivók (akik többségben vannak) alkalmanként túl sokat isznak, néha berúgnak és ezek után a teljesítményük kiegyensúlyozatlanabb, mint a rendszeres nagyivóké. Mindenki számára hangsúlyozni kell az alkoholfogyasztás teljesítmény csökkentő hatását, függetlenül az illető beosztásától, munkakörétől vagy képzettségétől. Ezért a kialakított és be- 15
A. rész: Áttekintés, stratégia és irányelvek vezetett szabályzat legyen világos, egyértelmű és a vállalat következetesen érvényesítse is azt minden szinten, a vezetőktől az alkalmazottakig. Másodlagos megelőzés A másodlagos megelőzésnek két lépcsőfoka van. Az első: az elsődleges megelőzés hatására az alkalmazottak egy része fölismerheti, hogy alkoholfogyasztása veszélyes szintet ért el és viselkedésén hajlandó változtatni vagy pedig önszántából keres segítséget. Gyakran önértékelő tesztek segítik e felismerést. Ilyenek pl. a fogyasztást felmérő kérdőívek vagy az ivási szokásokat tisztázó oktató füzetek. A kérdőív tételei legyenek egyszerűek, ne keltsenek szorongást. Egy ilyen példaprogramot a Függelékek-ben ismertetünk. Akik a függőségük legelején és önszántukból keresnek segítséget, általában nagyobb sikerrel járnak, mint akik a későbbi fázisokban kísérlik meg ezt, mivel felismerik a függőség kialakulásának folyamatát, és lépéseket tesznek a káros folyamat megállítására! Ha a dolgozók bizonyosak lehetnek a titoktartásban és abban, hogy az állásuk nem kerül veszélybe, akkor a felettesükön keresztül is kereshetik a segítséget. Egyéb, külső segítségnyújtó és kezelőszolgálattal ugyancsak fölvehetik a kapcsolatot. Második lépésként három érintett fél, azaz a vezetők, a középvezetők és a munkatársak, illetve a foglalkozás-egészségügyi, vagy a biztonsági szakemberek bevonásával történik a veszélyeztetett személyek azonosítása és a feltételek elfogadtatása. Hangsúlyozni kell, hogy könnyebben és hatékonyan lehet támogatást nyújtani annak a személynek, aki még a függőség legelején tart, mint megvárni a függőség késői szakaszát. A függőség korai jegyei is felismerhetők! A megelőzési kampányok során el kell érni, hogy a dolgozók észrevegyék: melyek a nehezen észlelhető korai jegyek és melyek jelzik azt, hogy a probléma már valóban veszélyes. Mivel a családtagokkal és a barátokkal való kapcsolatfelvétel gyakran korlátozott, és az érintett nem számíthat a segítségükre a leszokás folyamán, ezért a munkatársak szerepe mindenki másnál fontosabbá válik. Nem kell azonban minden eseményt a kelleténél jobban fölnagyítani. Ha valaki egy nap, tőle szokatlan módon, alkoholos lehelettel és véreres szemmel áll munkába, ez még nem jelzi szükségszerűen az alkoholproblémát. Nem kell az illetőt mindjárt gyanakodva méregetni. Amire viszont egyértelműen figyelni kell, az a munkateljesítmény folyamatos romlása. Ebben az esetben nem szabad megvárni, amíg a betegség krónikussá válik. Harmadlagos megelőzés Még a legjobb megelőzési stratégiák és programok ellenére is vannak néhányan, akik életvezetési problémáikkal folytatott küzdelmük során különböző élvezeti szerek fogyasztásához folyamodnak. A káros alkoholfogyasztás olyan, fokozatos romláshoz vezető folyamat, amelyet a személy probléma-tagadása jellemez. Ha a személyhez nem jutottak el a megelőzési program információi, vagy a probléma már krónikussá vált, akkor támogatás, tanácsadás, detoxikáló, illetve viselkedésmódosító kezelés és emellett önsegítő és támogató csoportokban való részvétel válik szükségessé. 16
A. rész: Áttekintés, stratégia és irányelvek A vállalatoknak ezzel kapcsolatban különböző elvárásaik és kényszerítő eszközeik lehetnek. A munkahelyek többségének nincs kapcsolata a létező segítő szervezetekkel. Nehéz a feladata azoknak a programoknak, amelyek a hagyományos erőforrások mobilizálását támogatják, azaz a dolgozó, a család, a barátok, a vállalat és a lakóhelyi közösség együttes bevonását és összefogását szorgalmazzák az akadályok leküzdésében. Amikor a vállalatok az alkoholfogyasztással foglalkoznak, sokszor kevéssé érzik kötelességüknek a dolgozó támogatását, a problémát szívesebben hárítják a kormányzatra, vagy a társadalomra. Világossá kell tenni a munkáltató felelősségét a felépülőben levő dolgozóikkal kapcsolatosan is. A cég érezze kötelességének az alkoholfüggőségben szenvedő dolgozóinak támogatását, majd későbbi munkába állítását. A felépülő személynek pedig bizonyítania kell, hogy egyre nagyobb felelősséget igénylő feladattal lehet megbízni. Az alkoholra és a kábítószerre vonatkozó belső szabályzat kialakításakor egyértelműen és világosan kell megfogalmazni a vállalat által kínált kezelési és rehabilitációs lehetőségeket azokban az esetekben, ha az eset ilyet igényel. Az alkoholfogyasztásból való kilábalás folyamata hosszadalmas és fokozatos. Leginkább célravezető ezért az elsődleges megelőzésre és a korai támogató programokra koncentrálni, mert ezért minimálisra csökkenthetjük a súlyosabb fázisokban már elkerülhetetlenül bonyolultabb beavatkozásokat, amikor már orvosi kezelésre is szükség lehet. Követendő út: az átfogó megközelítés Mielőtt a vállalat végleges programot alakítana ki, célszerű áttekinteni az alábbi összefüggéseket, mert ezek közül némelyik vagy akár az összes szempont meghatározhatja a program sikerét. A kialakítandó vállalati politika különböző feladatokat ró a munka világának minden szereplőjére: a kormányzatra, a munkáltatókra és a munkavállalókra egyaránt. A munkáltatóknak föl kell ismerniük saját szerepüket az érdekeltekkel való együttműködésben, és működőképes szövetségeket kell létrehozniuk partnereikkel. A vállalati politika legyen átfogó: egyaránt terjedjen ki az oktatásra és a megelőzésre, a szűrésre, a felmérésre, valamint a rehabilitációra. Már a belső szabályzatok kialakításkor is látni kell, hogy mely területeken kell majd lépéseket tenni. A legjobb lépcsőzetesen haladni: a rövidtávútól és a kishatókörűtől a hosszú távú és széleskörű programokig. A hosszú távú távlat azon a felismerésen alapul, hogy ha egyáltalán léteznek alkohol-problémák, akkor azok sokkal inkább idült lefolyású ügyeket jelentenek, nem pedig különleges megoldásokat kívánó válsá helyzeteket. A programnak a régióban vagy az országban már létező biztonsági, egészségügyi és szociális szolgáltatásokra kell épülnie, azok erősítésével és kiterjesztésével. A nem kormányzati szférában és a közösségekben is igen sok erőforrás lelhető föl, a munkáltatóknak e forrásokat is teljes mértékben hasznosítaniuk kell. 17
A. rész: Áttekintés, stratégia és irányelvek A/III. A VÁLLALATI POLITIKA KIALAKÍTÁSA ÉS MEGISMERTETÉSE AZ ÉRINTETTEKKEL A következőkben a vállalati alkohol- és drogpolitika kialakításának menetét ismertetjük. Alapfeltétel a problémák gondos vizsgálata, az elérhető források föltérképezése, továbbá a vezetés és a munkavállalói érdekképviseletek közti konzultáció. Megvizsgáljuk a stratégia összetevőit, a vállalati alkohol-politika szempontjait és a munkáltatók lehetőségeit. (Ezt a részt az alkoholról, a kábítószerekről szóló és a munkahelyi felmérést tárgyaló mellékletek egészítik ki.) 18
B. rész: A megelőzési programok megtervezése és végrehajtása A/III. A VÁLLALATI POLITIKA KIALAKÍTÁSA ÉS MEGISMERTETÉSE AZ ÉRINTETTEKKEL Általános kérdések Az írott szabályzat legyen egyszerű, egyértelmű és mindenekelőtt a szervezet összes tagja számára könnyen hozzáférhető. Annak érdekében, hogy a dolgozók nagy valószínűséggel megértsék és elfogadják a vállalati irányelveket, elengedhetetlen aktív részvételük azok kialakításában. A dolgozók képviselői azzal járulhatnak hozzá ehhez a munkához, hogy tudatosítják: a problémák alapvetően közösek. A szabályzat hitelességét és elfogadhatóságát növeli, ha abban az alkalmazottak igényei, érdekei és javaslatai is érvényre jutnak. Az alapelveket nem kell túlbonyolítani, minél egyszerűbb a szabályzat, annál jobb. Átfogónak kell lennie, abban az értelemben, hogy illeszkedjen a már meglévő kommunikációs eszközökhöz, képzési formákhoz és a munkahely egyéb körülményeihez. Az esetleges módosítások és bővítés érdekében lényeges, hogy rugalmasak maradjunk, és elfogadjuk: a kipróbálás és tesztelés után bizonyos változtatásokra lehet szükség. Számos lehetőséget és ezek kombinációját kell kipróbálni addig, amíg a legjobb megoldást megtaláljuk. A dinamikus és bármikor megváltoztatható folyamat első lépése: a téma felvetése. A legfontosabb alaptétel az, hogy bármely munkahely, méretétől, erőforrásaitól függetlenül, a maga eszközeivel hatékonyan fel tud lépni a megoldás érdekében. Nem létezik az "egyetlen üdvözítő és tökéletes módszer". Minden cégnek fel kell mérni a saját szükségleteit, kiválasztva a hozzá illő módszereket. Tehát az aktuális szükségletekhez, a különböző jogi követelményekhez és a szocio-kulturális tényezőkhöz kell illeszteni a rendelkezésre álló vállalati, illetve közösségi erőforrásokat. A különféle lehetőségek figyelembe vételével végül kirajzolódik a hosszú távon életképes program. A szabályzatnak két lábon kell állnia. Ennek érdekében: a fokozott tudatosság kialakításával és a gyakorlati ismeretekkel a program az egyén vállára helyezi a problémák megoldásának felelősségét. Az alkalmazottak tehát maguk felelősek azért, hogy munkaköri feladataikat egészséges és biztonságos módon lássák el, de a vállalati politika mondja ki azt is, hogy az egyén nem légüres térben dolgozik, nézeteire és viselkedésére számos külső tényező is hatással van. A vállalat ezért köteles gondoskodni a megfelelő munkakörülményekről, felel az egészséges és biztonságos munkakörnyezetet kialakításáért és fenntartásáért. 19
B. rész: A megelőzési programok megtervezése és végrehajtása A vállalati politika lehetőség szerint vegye számításba a két fenti elemet és törekedjék ezek kombinációjára. A munkáltató többek közt az alábbi módokon javíthatja a munkavégzés feltételeit: az optimális munkakörnyezet kialakításával, az egészségügyi és munkabiztonsági előírások alkalmazásával, az kulturált körülmények közötti egészséges étkezés lehetőségének biztosításával. a pihenés és sportolás lehetőségeinek megteremtésével. A vállalati irányelvek Minden vállalatnak olyan világosan megfogalmazott elvekkel kell rendelkeznie, amelyeket a dolgozók könnyen megértenek. A vállalati alkohol- és kábítószer-politikára vonatkozó minták a Függelékek között szerepelnek. Az írott irányelveknek az alábbiakat kell tartalmaznia: a./ A munkahelyi alkoholfogyasztásra vonatkozó szabályzat Világos és egyértelmű kell, hogy legyen, nem tartalmazhat félreérthető, bizonytalan kifejezéseket. Mivel az alkohol fogyasztását általános tolerancia kíséri, a legcélszerűbb a teljes tilalom. A szabályzat kialakítóinak tudniuk kell, hogy a még biztonságos alkoholfogyasztásnak nincs mércéje, mivel a fogyasztók testsúlya, toleranciaszintje, genetikus adottságaik, anyagcsere folyamataik is különbözőek. Ami az egyik ember számára olyan mértékű fogyasztást jelent, ami nem okozhat problémát, az a másiknak esetleg már nem biztonságos. A munkáltató telephelyén kívül végzett munka, az ügyeletek és a túlórák stb. alatti alkoholfogyasztásra vonatkozó szabályokat szintén világosan kell megfogalmazni. b./ A munkaidő előtti alkoholfogyasztásra vonatkozó korlátozások Általában nem fordítanak kellő figyelmet arra a fontos biztonsági szempontra, amelyet a munkaidőn kívüli szerfogyasztás jelent. Az, hogy a dolgozó hogyan tölti a szabadidejét, hatással van a teljesítményére és termelékenységére, így tehát ez is a munkáltató ügye. A cégek egy része előírja, hogy a munkakezdés előtt hány órától tilos az alkoholfogyasztás, sőt, előtte is csak olyan mértékben engedi meg, hogy az egyén cselekvőképességét, ítélő és döntési képességét ne befolyásolja. c./ Gyógyszerek, amelyek befolyásolhatják a munkateljesítményt Ha a dolgozónak valamilyen gyógyszert kell szednie, erről felettesét informálnia kell, és a minimálisra kell csökkenteni a lehetséges negatív következményeket. Mivel bizonyos gyógyszereket gyakran kábító hatásuk miatt használnak, ezért a vezetőnek meg kell bizonyosodnia arról, hogy a szert valóban orvosi rendeletre, valódi betegség kezelésére írták elő. 20