A felnőttképzés perspektívái nemzetközi konferencia Felnőttképzési műhelyek jó gyakorlatai KAPOSVÁR 2010 A Kaposvári Egyetem tudásbázisának innovatív hasznosítása a kutatói bázis utánpótlása, valamint a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztése érdekében. című projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Szakmai lektorok: Dr. Húth József PhD Dr. Kővágó Sarolta Dr. Martinkó József PhD Nyelvi lektor és korrektor Dr. Pethő Ildikó PhD Főszerkesztő: Csótiné Belovári Anita A tanulmányok tartalmáért a szerzők felelősek. Kiadja A KAPOSVÁRI EGYETEM PEDAGÓGIAI KARA Felelős kiadó Dr. Kovács Zoltán dékán Készült A dombóvári SZECSOX Nyomdában 50 példányban ISBN 978-963-9821-25-5
A FELNŐTTKÉPZÉS PERSPEKTÍVÁI NEMZETKÖZI KONFERENCIA Tartalom Kraiciné Szokoly Mária PhD Fenntartható fejlődésre nevelés a felnőttképzésben...5 Martinkó József Curriculum, mint a felnőttképzési tantervek optimális változata...9 1. szekció: Folyamatosság és innováció a felnőttképzés elméletében és történetében Dr. Váradi László A hazai felnőttképzés rendszerszerű bemutatása az EU jogszabályok tükrében...13 Belovári Anita Szélsőség és konszolidáció: népművelési titkárok Somogyban a két világháború között...19 Mészárosné Merbler Éva Az élethosszig tartó tanulás új színtere: Az Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen...27 Szily Marianna Brassai Sámuel ismeretterjesztő tevékenysége: a Vasárnapi Újság...32 Hajdú Miklós Távoktatás: út a fizikai és státusz távolságok feloldódásához?...42 Baka József A bottom up szemlélet erősítése a magyarországi felnőttképzésben - civil megközelítésben...46 Csimáné Pozsegovics Beáta - Sáriné Dr. Csajka Edina Iskolarendszeren kívüli felnőttképzést végző intézmények működése a Dél dunántúli Régióban...53 2. szekció: Felnőttképzés a gyakorlatban Kerülő Judit Sosem gondoltam, hogy a tanulás hiányozni fog! A felnőttkori tanulás örömei és terhei...59 Háber Hajnalka Mária Az 50 év fölöttiek képzése Képzés és sikeres munkaerő piaci elhelyezkedés...65 Dr. Zalay Szabolcs PhD A megértés élménye a felnőttek tanulásában...72 Maksay Klára Minőségirányítás a felnőttoktatásban elméleti kérdések gyakorlati aspektusok...77 dr. Magyar Miklós Kockázati tényező a képesítés nélküli felnőttoktatók működése a felnőttoktatásban, a munkaerő-piaci képzésben...84 3. szekció: Kulturális intézmények a felnőttképzésben Walter Imola -Takács Anett A múzeumokban folyó felnőttképzési lehetőségek és jó gyakorlatok...94 Dr. Tóth Katalin - Horváthné Tóth Ildikó Vélemények a felnőttkori tanulásról...104 Kispálné Horváth Mária A felnőttképzés hatása a komfortérzésre a globalizáció korában...112 3
A FELNŐTTKÉPZÉS PERSPEKTÍVÁI NEMZETKÖZI KONFERENCIA Bence Erika A folytonosan történő irodalom Továbbképzési tapasztalatok...120 Kurta Mihály Múzeumandragógia továbbképzési szakirány az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán...126 Koloszár Ibolya Angol nyelv az óvodában szakirányú továbbképzés óvodapedagógusok számára...134 4. szekció: A felnőttképzés nemzetközi gyakorlata Benkei Kovács Balázs Az előzetes tudásszint felmérés, mint módszertani kihívása magyar felnőttképző intézmények számára...138 Leszkó Hajnalka Az előzetes tudás mérésének és beszámításának kapcsolata a help desk szolgáltatással...147 Szabó József Gyakorlatorientált médiaképzés...154 Hajdicsné Varga Katalin Utolértük a netgenerációt Tanártovábbképzési tapasztalatok a Tenegen projektben...159 Hegyi-Halmos Nóra A validáció/elismerés bevezetésének tapasztalatai az ír felnőttképzésben tanulságok a hazai validációs/elismerési rendszer kialakításához...167 Horváth H. Attila Önképző továbbképzés...174 5. szekció: Hallgatói szekció Rendek Tímea Miért nem tanulnak a felnőttek?...181 Mérei Zsófia Önismereti kurzusra való igény a felsőoktatásban...188 Kósa Krisztina Triple burden - avagy hogyan változnak a társadalmi nemek a lifelong learning hatására a posztmodern társadalomban...195 Hangya Dóra Nem baj, hogy más, az a baj, amikor úgy gondolják, hogy kevesebb A fogyatékossággal élők felnőttképzési lehetőségei...201 Farkas Erika A munkaerő-piaci folyamatok közötti összhang elősegítése a felnőttképzés eszközeivel...209 6. szekció: Angol nyelvű szekció Pinczésné dr. Palásthy, Ildikó - Fülekiné Joó, Anikó Tracing a Postgraduate Course...217 Farkas, Éva Learning for living: a new phenomenon in the field of adult education...222 4
A FELNŐTTKÉPZÉS PERSPEKTÍVÁI NEMZETKÖZI KONFERENCIA Kraiciné Szokoly Mária PhD Fenntartható fejlődésre nevelés a felnőttképzésben 2010. májusában ezzel a címmel zajlott az ELTE PPK-n egy konferencia, a Budapesti Corvinus Egyetem A fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikációja című, HU0056 számú norvég támogatású projekt 4.4. Kommunikációs és képzési alprojektje keretében. A két éves futamidejű projekt félidejénél tart. Jelen rövid cikk a projekt megvalósításának szükségességéről, főbb, felnőttképzési vonatkozású céljairól és hipotéziseiről tájékoztat. A projekt eredményei később, a 2011. tavaszán megrendezett zárókonferencián és a zárókötetben lesz megismerhető. A projekt eredményei folyamatosan követhetők a www.sustainable.consumption.uni-corvinus.hu honlapon. Fenntartható fejlődés - felnőttképzés A fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés fogalma néhány évtizede jelent meg a közgondolkodásban, de tartalmában máris jelentős változásokat hozott az elmúlt tíz év. A folyamat kezdete talán a Római Klub 1972-. évi összefoglalójának(meadows, 1972) megjelenéséhez köthető. Ekkor merült fel, hogy a világnépesség növekedésének kérdését össze kell kapcsolni a természeti erőforrások hasznosításának kérdéskörével és a két jelenség közötti ellentétet úgy kell feloldani, hogy a lehető legkisebb legyen a természeti környezet mennyiségi és minőségi romlása. 1987-ben, az ENSZ,,Közös jövőnk 1 c. jelentése a gazdasági növekedés új korszakát összekötötte a fenntarthatóság fogalmával, s ezzel a fenntarthatóság kérdése végleg a világ érdeklődésének a középpontjába került. Definíciójuk szerint A fenntartható harmonikus fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. Ezt követően sorra születtek publikációk, kezdetben főként a környezetvédelem területén, később a termelés felelősebb megszervezésének kérdéséről, új jogi szabályozást, nagyobb szakmai-politikai figyelmet sürgetve 2, és megkérdőjelezve a termelés addigi paramétereinek tarthatóságát. A új évezred elején bebizonyosodott, hogy az oktatás-képzés világának nagy jelentősége van a fenntartható fejlődés gondolata széles körben történő elterjedésében, az emberi fogyasztás célzott befoyásolásán(raghbendra Jha; K.V. Bhanu Murthy,2006) keresztül. Köztudott, hogy a termelés társadalmi és kulturális folyamatok függvénye, a fogyasztási szokásokat pedig a szocializáció folyamata során kialakult attitűdök, szokások, kulturális értékek határozzák meg.(grant McCracken,2005) Így tehát a természet- és környezetvédelem, majd a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés fogalma megjelent az oktatás világában, kezdetben csak a közoktatásban. A magyar oktatásügy élen járt ebben a folyamatban, és mára már mintegy 100 ökoóvoda és 350 ökoiskola 3 működik hazánkban. A felsőoktatásban a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó Bsc, Msc képzések indultak és kétévente Országos Felsőoktatási Környezetvédelmi Diák Konferenciát szerveznek. Megkezdődött a zöld szempontok horizontális érvényesítése a szakképzésben is 4, és széles nyilvánosságot vívtak ki maguknak a fenntartható fejlődésért 1 Ez a dokumentum a bizottságot vezető norvég miniszterelnökről a Brundtland jelentés néven vált ismertté. 2 Ld. pl. Environmental Law, the Economy and Sustainable Development. The United States, the European Union and the International Community. Ed. By Richard L. Revesz, Philippe Sands Richard B. Stewart 3 A világ 110 országának 18 ezer GLOBE (Global Learning and Observations to Benefit the Environment) Környezeti Nevelési Program) iskolája közül a magyar iskolák igen előkelő helyet foglalnak el. A nemzetközi lista első 12 helyezettje között hat magyar középiskola is szerepel. A program1994-ben indult az Egyesült Államokban, azzal a céllal, hogy világ ifjúságának környezetszemléletét és tudatosságát fejlessze. Magyarország 1999-ben csatlakozott a programhoz. 4 A KvVM és az SZMM egyetértésében valósítja meg, a szakképzésről szóló 2006. évi CXIV. Törvény által módosított 2003. évi LXXVI. Törvény 12. -ban meghatározott előírások szerint. A KVVM felelősségi körébe 12 szakképesítés tartozik. 5
A FELNŐTTKÉPZÉS PERSPEKTÍVÁI NEMZETKÖZI KONFERENCIA küzdő civil szervezetek és hálózatok, akcióprogramok jöttek létre a környezeti kultúra terjesztésére. Egyre inkább nyilvánvaló azonban, hogy hosszú távon kevésnek bizonyul a fenntartható fejlődésre nevelés - egyébként kiválóan működő - iskolarendszerű lehetőségtára, mert a felnőtt korosztályok szemléletmódosítása nélkül a hazai és EU-s törekvések megvalósíthatatlanok lesznek. (A mai felnőtt, X generációnak nevezett korosztály, pedig nem is hallhatott az iskolában a fenntarthatóság gondolatáról.) Az európai elvek, így az egész életen át tartó tanulás és a fenntarthatóság szempontját magában foglaló okos társadalom jövőkép egyébként nem idegen egymástól, A felnőttképzés politikája és intézményrendszere éppenséggel kiváló lehetőségeket kínál megvalósítására. Ilyen volt pl. az UNESCO 2005-2014 közötti évtizedre meghirdetett, a fenntartható fejlődésre való nevelés évtizede kampánya, amely kiemeli a felnőttoktatás-felnőttképzés lehetőségeinek célirányos igénybevételét, valamint a civil társadalom növekvő szerepét 5. Az oktatás újszerű feladatai természetes módon új pedagógus szerepek (Kraiciné Szokoly,2006) és szakmai kompetenciák meglétét igénylik 6. A kultúraközvetítők fenntarthatósági képzése nem csupán az oktatást befolyásolja, hiszen rendszerint ezek a szakemberek tevékenykednek a közkultúra, a közegészségügy, az államigazgatás intézményeiben is. A fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikációja című, HU0056 számú norvég projekt Mindezen megfontolások alapján kapcsolódott be az ELTE Andragógia Tanszéke a Budapesti Corvinus Egyetem A fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikációja című, HU0056 számú norvég támogatású projektjébe. A kutatás célja kettős: egyrészt információkat szerezni arról, hogy a felnőttképzés, illetve a felnőttkori tanulás non formális és informális területén megjelenik-e a fenntartható fogyasztás és termelés kérdése, ha igen, milyen mértékben, milyen tartalommal, illetve ezen képzéseknek milyen hatásai, tapasztalatai vannak. Másrészt az alprojekt egy olyan modulárisan felépített felnőttképzési program kidolgozását célozza, amely széles körben lesz bevezethető a felnőttképzések területén, akár önállóan, akár moduljai révén a már megalapított, vagy a későbbiekben megalapítandó képzési programok keretében. A kilenc alprojektből álló nagy Corvinus egyetemi kutatás eredményei várhatóan olyan aktuális feladatok megfogalmazását jelenti, amelyek a magyar környezet- és fenntarthatóság-politika, valamint a felnőttképzés- és a kereskedelempolitika befolyásolása révén segíthetik az Európai Unió tagországai számára kitűzött célok magyarországi megvalósíthatóságát. A kutatás hipotézisei A fenntartható fogyasztás társadalmi kultúrájának kialakításában fontos szerepet játszik a közoktatás és a felnőttképzés, ezért célszerű e területen kutatásokat végezni. A pedagógusok és a felnőttképzők felkészültsége, ismereteik és készségeik, életmódjuk és életvezetésük mintaként befolyásolja a lakosság fenntarthatósággal kapcsolatos attítűdjeit, fogyasztási szokásait. A felnőttoktatóknak az élethosszig tartó tanulási folyamatban alkalmazandó komplex megközelítésekben a fenntarthatóságra nevelés tartalmi és szemléleti szempontjait is érvényesíteni kell. Hangsúlyt kell fektetniük a változó világ megértése, az ahhoz való alkalmazkodás képességének, a rendszergon- 5 Ld. pl. a Fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások keretprogram részleteit; Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ, Magyar Iroda Szentendre, 2006 Ld. Vagy pl. UNESCO World Conference on Education for Sustainable Development 31 March 2 April 2009, Bonn, Germany 6 Ld. pl. Minőségi oktatás minden fiatalnak: kihívások, trendek és prioritások - Az oktatás fejlesztése. Országos Közoktatási Intézet Budapest 2004 6
A FELNŐTTKÉPZÉS PERSPEKTÍVÁI NEMZETKÖZI KONFERENCIA dolkodásnak a kifejlesztésére, a szociális gondoskodásra, a környezet és egészségtudatos magatartásra, a környezeti és társadalmi felelősségvállalásra. A pedagógusok és andragógusok, a közszférában dolgozók alap- és továbbképzéséért felelős politikusok körében nem tudatosodott a fenntarthatóságra nevelés megjelenítésének sürgető feladata, ezek aránya alacsony és/vagy esetlegesen jelenik meg a képzési rendszerekben. A fenntarthatóságot, a fenntartható fogyasztást és kereskedelmet támogató képzések általában ritkák, kevéssé ismertek, nem keresettek. A megvalósult képzéseket nem követik hatás és a hatékonyságvizsgálatok. Az általános és szakmai felnőttképzések alapítói és indítói és az informális tanulási színtereken dolgozók nem tekintik feladatuknak a fenntartható fogyasztásra és termelésre való figyelmet és nevelést. Bár a média egyre többet foglalkozik környezetünkre vonatkozó ismeretek közvetítésével, vagy vállal fel szórakoztatva tanító célzatú tevékenységet, a fenntarthatóságra nevelés kérdése tudatosan és szervezetten nem jelenik meg a médiában. Az írott és elektronikus médián kívül napjainkban elkerülhetetlenné válik az IKT világának figyelembevétele a fenntarthatóságra nevelés szempontjából is. Így különösen a fiatal generáció életében - megkerülhetetlen tényezővé válik a Web 2 kommunikációs eszköz tudatosan használt nevelési eszközként való figyelembe vétele. A blogszférában már kezd megjelenni a fenntarthatóság üzenete (lásd Zöld Blogháló), de szükséges lenne, ha még több szervezet és hiteles egyén vállalná fel a fenntarthatóságra nevelés kérdését az elektronikus, az írott és a virtuális médiában. Első eredmények A 4.4. alprojekt eddig lezajlott kutatásai az alábbi területekre irányultak: nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintése, felnőttképzési programok dokumentumelemzése három területen: akkreditált felnőttképési programok (NSZFI FAT), pedagógus továbbképzések (OKM Oktatási Hivatal Közoktatási Akkreditációs Osztály), közszférában dolgozók továbbképzései (Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ Vezetőképzési, Továbbképzési és Módszertani Iroda), fenntarthatóságra nevelés tudományos diákkör indítása pedagógus és andragógus hallgatók körében. Eddigi eredményeink alapján általános tapasztalatként megállapítható, hogy az elkötelezetté vált pedagógusok az iskolai, iskolán kívüli és a felnőttnevelés területén is közvetíteni tudják a tudatos magatartást a környezet, a fogyasztás és a termelés terén. A közszférában dolgozók pedig munkájuk során, annak termékeivel (pl. projektek tervezése, végrehajtása) befolyásolni tudják a lakosság környezeti és fogyasztási szemléletmódját, szerepük jelentős a társadalmi kultúra kialakítása szempontjából. A munkához kapcsolódó felnőttképzések nem csak a munkafolyamatokra, hanem a privát életre is hatással vannak Megállapítható, hogy főként az EU-s elvárásoknak és szabályozásoknak köszönhetően mindhárom vizsgált terület (felnőttképzés, pedagógus-továbbképzés, közigazgatás) képzéseiben megjelenik a környezeti alapproblémákra való rávilágítás. A programok egy része megoldási lehetőségeket, javaslatokat is kínál a résztvevők számára. Főként a pedagógus-továbbképzések, a projektmenedzsment és az idegennyelvi képzések programjaiba épült be a fenntartható fejlődés fogalma, stratégiái, eredményei. A KSZK kötelező és a különböző választható képzéseikben vannak fenntarthatóságra vonatkozó elemek (jogi háttér, uniós elvárások), de ez nincs összekötve a többi területtel. A felnőttképzési programok akkreditációját, minősítését kérelmezők a képzési programdokumentációkban feltüntették a résztvevők számára a követelményként meghatározott szakirodalmat, melyek 7
A FELNŐTTKÉPZÉS PERSPEKTÍVÁI NEMZETKÖZI KONFERENCIA között különösen az idegennyelvi képzések esetében internetes oldalak is szép számmal elfordulnak. Ez már önmagában hozzájárul a fenntarthatósághoz, az elv érvényesítését jelenti és szemlélteti azt, hogy nem nyomtatott tananyagot is használnak a képzések során. A vizsgált három szervezet közül a legtöbb információ a KSZK-ról, illetve az általa minősített képzésekről áll rendelkezésre. A KSZK-ban a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése napi rutinnak számít, beépült a szervezeti kultúrába. Befejezésül álljon itt a fenntarthatóságra nevelés felnőttképzési célrendszere, ahogy a projektben dolgozók most látják: A fenntartható fejlődés elvének és cselekvő szemléletmódjának széles körben történő terjesztése, önálló véleményalkotásra, döntéshozatalra és cselekvésre képes állampolgárok nevelése, a közösségi társadalmi tanulás elősegítése, a rendszergondolkodás fejlesztése. Az ehhez szükséges kompetenciák a következők: fejlett kritikai és reflektálóképesség, kreativitás, kommunikáció és kooperáció, válságkezelés, döntéshozatal és értékelés, az új technológiák használata, aktív társadalmi részvétel. Irodalom 1. Bulla M., Tamás P. (2006):Fenntartható fejlődés Magyarországon Uj mandátum Kiadó Bp. 2. Csutora Mária (2009): Fenntartható-e a fogyasztás Magyarországon. PPT előadás a Fenntarthatóság a felnőttképzésben c. ELTE PPK workshop (Kézirat) 3. Helyzetkép a fenntarthatóságról a haza felsőoktatásban (2003) (Szerk.: Czippán Katalin) Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda Bp. 4. Kerényi Attila (2003): Környezettan. Mezőgazda 5. Kraiciné Szokoly Mária (2006):Pedagógus-andragógus szerepek és kompetenciák az ezredfordulón. Bp. ELTE Eötvös Kiadó. 6. McCracken G.: Culture and Consumption: New Approaches to the Symbolic Character of Consumer Goods and Activities. Bloomington: Indiana University Press, 1998 7. McCracken G.: Culture and Consumption II: Markets, Meaning and Brand Management. Bloomington: Indiana University Press. 2005 8. Meadows, D. H. (1972) The limits to growth: a report of the Club of Rome s project on the predicament of mankind Universe Books, New York 9. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest. 10. Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. Alapvetés (2003) (Szerk.: Vásárhelyi T., Victor A.) Raghbendra Jha; K.V. Bhanu Murthy (2006): Consumption and sustainable development. In: Environmental Sustainability Routledge 11. Székely Mózes (2009): Fejlődés és/vagy fejlövés Fenntarthatóságra nevelés a felnőttképzésben. ELTE PPK workshop. Bp. (Kézirat) 8
A FELNŐTTKÉPZÉS PERSPEKTÍVÁI NEMZETKÖZI KONFERENCIA Martinkó József Curriculum, mint a felnőttképzési tantervek optimális változata Minden felnőttképzés eredményessége nagyban függ a tervezési és azt követő oktatás - szervezési tevékenységtől. Mások azt mondanák, hogy az eredményesség nagyban az oktatott tananyagtól a hallgatók összetételétől és a tanár felkészültségétől függ, ez is igaz, de én most az előzőekkel kívánok foglalkozni. A képzések (benne a felnőttképzések is) a tervezés alapdokumentuma a tanterv. Ennek minősége, naprakészsége, használhatósága, már a képzést közvetlenül befolyásolja. Ha tervezés kellően átgondolt és alapos, akkor már bejósolható, hogy a képzés eredményes lesz. Nyilván, ha a tanterv bármilyen jó is, de az utána következő szervezési folyamat rossz, akkor a képzés nem lehet eredményes. A kettő között szimbiózis van. A tervezés és szervezés alapja genetikailag kódolt (a képességek), de bizonyos részei tanulhatóak. Sok helyen tanítanak ma felnőttképzési tanterv készítést (mert ez a program akkreditáció fontos eleme) jól, rosszul nem tisztem megítélni, én a felsőoktatásban jelenlévő felnőttképzési tantervvel kívánok foglakozni. A felnőttképzési curriculum fejlesztés tantárgyként jelenik meg az andragógia alapszak (felnőttképzési szakirány) harmadik évfolyam második féléves tanulmányaiban. Nagyon fontos a tervezési tevékenység a felnőttképzéssel foglakozó szakember számára. Ez a tanulmány néhány tantervi tervezési alapfogalom tisztázásába és a curriculum (folyamat) jellegű tantervek készítésének elméletéhez és gyakorlatához, a curriculum készítés folyamatához nyújt segítséget. Maga a tanulmány főleg gyakorlati jellegű, a curriculum készítést szeretné az ismeret szinten túl jutatni. Ehhez szükséges bizonyos elméleti alap valamint ehhez szorosan kapcsolódó a felnőttképzés tervezése tantárgy elsajátítása (de ide kapcsolható:,,az oktatásszervezés a felnőttképzésben, a felnőttképzési akkreditáció és a minőség irányítás a felnőttképzésben és az oktatás marketing tantárgyak bizonyos elemei). A tanterv elnevezést többféle értelemben használjuk. A Pedagógiai Lexikonban kettős meghatározást olvashatunk: 1. 2. Egy adott iskolatípus célrendszerének figyelembevételével kiválogatott és a tanulók életkori sajátosságainak, lehetőségeinek megfelelően elrendezett művelődési anyag, amely a személyiség sokoldalú formálása, a képességek optimális fejlesztése érdekében reális oktatási-képzési folyamattá szervezhető, korszerű módszerekkel és eszközökkel eredményesen feldolgozható. Az oktatás és képzés tartalmát meghatározó dokumentum [ ]; az oktatómunka legfőbb szabályozó tényezője. (Pedagógiai lexikon-1997). Tartalmát két fő filozófia határozza meg: a tananyagközpontúság, vagy tevékenység-(folyamat), teljesítményközpontúság. A tantervek tananyag-, tevékenység-- teljesítmény-vagy folyamatközpontúsága nem kizárólagos jelleggel érvényesül, hanem a tanterv fő rendező elvét, a rendszerezés alapját jelöli. E szakmai, tartalmi jelleg szerint több tantervfajtát tartunk számon: A tananyagközpontú vagy tematikus tanterv fő rendező elve a tartalmak, ismeretek rendszerezése. Azt a tudásanyagot írja elő, amelynek közvetítése az iskola feladata. A tananyagközpontú tanterv a legrégebbi és ma is közkedvelt tantervfajta - a mit tanítsunk? kérdésére kíván választ adni. Szemléleti háttere abban az alapelvben gyökerezik, hogy a tanítás tartalma, a tantárgyakba szervezett tananyag előírása az esélyegyenlőséget biztosítja, hisz így a tanulók mindegyike ugyanazt tudást és ugyanazt a képességet sajátítja el. Ez a tanterv is tartalmazza a szokásos tanítási célokat, általános követelménye- 9
A FELNŐTTKÉPZÉS PERSPEKTÍVÁI NEMZETKÖZI KONFERENCIA ket, de legkimunkáltabb része maga a tananyag. (Bárdos,2006) A curriculum vagy folyamatterv a tanulási folyamat teljes és részletes leírása. Curriculum, amely a képzés megvalósításával kapcsolatban minden lehetséges információt rögzít, az egyes tartalmi elemek analitikus mélységben kidolgozottak, a képzés tartalma tematika szinten kifejtésre kerül, s a legkisebb tematikus egységekre lebontva kidolgozottak a képzés megvalósításának személyi és tárgyi feltételei, a megvalósítás módszerei, a képzési tartalmak elsajátításához szükséges tananyag és minden olyan feltétel, amely a képzés megvalósítását befolyásolja. A tanterv egységei (Balér,1996): a) a társadalmi igényekből levezetett nevelési és képzési célkitűzések; b) a követelmények (tanítási célok); a tananyag szerkezete, a tanulási tevékenységek; c) a tanításra, tanulásra tervezett idő; d) az értékelésre vonatkozó tervek; e) módszertani javaslatok. Eddig minden tantervre érvényes egységeket látunk (talán a tanulási tevékenység tervezése tűnik többletnek, folyamatjellegűnek a klasszikus tantervekhez képest), bár az utóbbi időben egyre több hagyományos tanterv is tartalmaz a tanulásra vonatkozó kitételeket. A curriculum az ennél bővebb, részletesebb. Azt gondolom sok kritika éri az angol-szász hatást az oktatásban, de azt hiszem ezen a területen a curriculum határainak kiterjesztésében - feltehetően igazuk van. (Matinkó,2010). A curriculum kiterjesztés a következő lehet: f) a személyi és tárgyi feltételek, g.) költségvetési, logisztikai és infrastrukturális feltételek tervezése, h). PR terv, j). a képzés oktatástechnikai és technológiai terve, k). a képzés minőségbiztosítási terve, l). Az oktatás szervezeti és munkaformái tervezése. Az első öt curriculum fejezettel nem kívánok foglakozni, annak ellenére, hogy ezeknek is van folyamat jellege (dinamikus része). Ami igazán újnak, másnak tűnik az a személyi és tárgyi feltételek tervezése. Nyilván eddig is megnevezték a képzésért felelőst (de a tantárgyak, tevékenységek konkrét nevekhez kapcsolása csak általában a tematikákban szerepelt). A curriculumban ez teljesen általánossá válik, ki hajtja végre, mit, ki felelős a tevékenységért, hogyan számol el a végzett munkával (adminisztráció). Ezzel a rendszerrel, tökéletesen nyomon lehet követni a személyes felelőséget (minőség elv), meg lehet ítélni az eredményességet és fel lehet tárni a hibát (személyre menően). Ez növeli az oktatók felelősség érzetét, személyes részvételüket objektívebben meg lehet ítélni. Erre minden oktató (ha nem is mindig örömmel) de igényt tart. Másrészt a tárgyi feltételek, számba vétele szintén fontos része a curriculumnak. A curriculum külön taglalja az oktatástechnikát és az infrastruktúrát. Itt az ezekbe nem tartozó elemek számításba vétele (a nagyon fontos,,apróságok megléte) ami az utolsó rajszögtől, a csomagoló papíron át, (demonstrációs eszköz lehet) a gyakorlat eszközeiig, az ásványvízig áttekintése és tervezése szerepel. Nagyon bosszantó lehet, ha valamilyen apróság hiányzik és ezért nem sikerül valamit bemu- 10
A FELNŐTTKÉPZÉS PERSPEKTÍVÁI NEMZETKÖZI KONFERENCIA tatni, gyakoroltatni. Ki szerzi be, miből, mennyit, hol tárolja stb. tervezési megjegyzésekkel kell ezt a tervet elkészíteni. g). A költségvetési, logisztikai és infrastrukturális terv. Ezt az egyik legnehezebb feladat megtervezni. Ez az egyik,,legárulkodóbb terv a kell és van összevetése, rögtön megmutatja, hogy ez reális képzés, vagy irreális (alul vagy túl tervezett a képzés). A költségvetési finanszírozásnak alapvetően két típusa van, a közvetlen és a közvetett finanszírozás. A közvetlen finanszírozás esetében a felnőttképzési intézmény kapja a finanszírozást, jelen esetben pénz formájában (hallgató arányosan un. fejkvótás rendszerben). A Felnőttképzési Akkreditációs Testület által kiállított érvényes akkreditációs tanúsítvány ennek e feltétele. Az akkreditáció kérése önkéntes, a felnőttképzési és szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele, ugyanakkor 2003. január 1-je után csak az akkreditált felnőttképzési intézmények részesülhetnek bármiféle állami támogatásban. (Göncöl Vass,2004) A program- akkreditációs eljárás keretében azt vizsgálják, hogy a felnőttképzési célnak, különös tekintettel a munkaerő-piaci szükségletekre, az életminőség javítására, a megvalósíthatóság kritériumára. Valamint megfelelnek-e a pedagógiai/andragógiai követelményeknek, továbbá a foglalkoztatáspolitikai és a munkaügyi miniszter által kiadott követelményrendszernek. Nyilván bizonyos, állami és EU.-s támogatás szerezhető pályázatok révén, ez nagyon leszabályozott rendszer (általában programokat és képzési preferenciákat támogat). Továbbá cégek, vállalkozások általa címzetten adott szakképzési hozzájárulás is növelheti a finanszírozást. A másik támogatási módszer a közvetett finanszírozás. Ebben az esetben a támogatást a felnőttképzésben részt vevő veheti igénybe oly módon, hogy a képzésben részt vevő teljes költségtérítést fizet, azonban költségeit részben vagy egészben valamilyen formában kompenzálják (ezt a munkáltató adja jellemzően 50%-os mértékben, ha erre tanulmányi szerződést köt). Ebből fizeti a résztvevő (ha van) a képzési költséget (tandíjat) és fizeti az utazási, tankönyv és vizsga költségeket. A bevételek (állami normatíva, hallgatói költségtérítési, szakképzési alap, pályázatok stb.) és a kiadások tervezése (személyi és dologi költségelemek) jól tervezhető a képzés kezdetén, valamint a pénzügyi beszámolóban jól meg lehet ítélni annak realitását (a képzést követően). Ennek leírása a számviteli törvényben található, bonyolultsága miatt, már közepes képzési nagyságrendnél megéri könyvelőt erre alkalmazni (a tervet a képzés vezetőnek kell elkészíteni). Az infrastrukturális tervezést az intézményi akkreditáció követelményei határozzák meg. Itt az épület (akadálymentesítés), tanterem, világítás, mellékhelyiségek, tűzoltási terv, bútorok stb. tervezése zajlik (az előírásokat az ÁNTSZ, katasztrófavédelem (tűzoltóság) munkavédelem előírásait is be kell tartani a pedagógiai (láthatóság, hallhatóság, egészségvédelem) mellett. Logisztika terv, ez lehet étkezések (menza) frissítők, de lehet a közlekedés (vonattól az iskoláig és vissza stb.) szállás terv. k). A minőségbiztosítási terv tartalmazza: a hallgatói visszacsatolást. A képzés tartalmának, tárgyi felszereltségének, az oktatók felkészültségének, előadói kvalitásának, emberi példamutatásának, közösségépítő képességének minősítése félévenként a pl. Egyetemen rendszeresített hallgatói visszacsatoló lap kitöltésével és értékelésével. A felmérést a XE Minőségbiztosítási Iroda szervezi, értékeli. Az értékelést megküldi az EFI-nek (egyetemi Felnőttképzési Intézetnek). Oktatói visszacsatolást. Az oktatók az oktatói értekezleteken véleményezik, minősítik az általuk oktatott modulok tartalmát, kapcsolódásait, korszerűségét, a tanulmányi teljesítményt, oktatási módszereket, tárgyi feltételeket és javaslatokat tesznek változtatásokra. A képző hely vezetője a felmerült javaslatokat, az azokra hozott intézkedéseket megküldi az EFI-nek. Vezetői visszacsatolást: Az EFI képviselője évente legalább egy alkalommal látogatást tesz a képző 11
A FELNŐTTKÉPZÉS PERSPEKTÍVÁI NEMZETKÖZI KONFERENCIA helyeken, melyről értékelő lapot készít. A kérdőíveket, értékeléseket az EFI gyűjti, értékeli és archiválja. Az eredményről tájékoztatja a képzésben együttműködő képzőhelyek vezetőit és a befogadó szak szakvezetőjét, valamint intézkedési javaslatot tesz, és a határidő elteltével annak eredményét ellenőrzi. j). Az oktatástechnika (eszköz), technológia tervezése. Alárendelt az oktatás céljának, a tartalomnak és a módszernek. A módszerrel, a szervezési kerettel, móddal együtt alkotják az oktatási stratégiát, a mely a célhoz vezető út (eljárás). A hardver (maga az eszköz) és a szoftver (az információ hordozó, a tartalom hordozó, a tartalom) és az alkalmazási mód a ((know how) a technológia együttese. Ma szerepe nagyon felerősödött, a tudományos technikai haladás minőségileg növeli az oktatás (tanítás tanulás) lehetőségeit. Főleg az információhoz való hozzájutás, mennyisége és gyorsasága változott meg drámaian. l). Az oktatás szervezeti struktúrája: Az oktatás folyhat nagycsoportos, kiscsoportos és egyéni tanítási formában. Nagycsoportos oktatás esetében az előadás a megfelelő eszköz. Kiscsoportos oktatásnál lehetséges a csoportmunka kialakítása. A csoportmunka metodikájában (módszertanában) különbözik az eddigiektől. A hallgatók aktivitására van szükség hozzá. Olyan feladatokat kell rájuk bízni, amiket önállóan, a tanár segítsége nélkül is meg tudnak oldani. Kell, hogy legyen megfelelő előtudásuk, és kooperációs képességük. A módszer lényege, hogy egy nagyobb csoportot felosztunk kisebb egységekre. Az osztás szempontjai: érdeklődési kör szerint előismeretek szerint (homogén) spontán is kialakulhatnak a csoportok, pusztán a szimpátia alapján Az oktatás egyéb szervezeti keretei: Osztálybontás (alapvető) Nívócsoportok kialakítása (felzárkóztatás, korrekció, korrepetálás, tehetséggondozás) Teamoktatás (kiscsoportos formák) Tanulók feladatmegoldásra a szerveződése osztálytól függetlenül (ad hoc csoport) Tanulók haladási tempójára tekintettel lévő szervezeti megoldások. Az oktatás szervezési módját a didaktikai feladaton kívül a meghatározza a gazdaságosság, a rendelkezésre álló tér, idő, oktató, pénz stb. A felnőttképzésre a spontán kialakult csoportbontás a jellemző (talán ez a leghatékonyabb). Befejezésül, az gondolom, hogy a curriculum nem statikus, hanem dinamikus (a szükségleteknek megfelelően állandóan változó) felfogása és gyakorlata. A tanterv ünnepélyes jellegéből, gyakorlatban állandóan használt dokumentummá változhat az így készült curriculum. Továbbá azt gondolom, hogy ez tovább bővülhet (sőt bővülnie kell a jellegéből fakadóan) tehát ez a téma messze nincs lezárva. Irodalom 1. Ballér Endre (1996): A nemzeti alaptantervtől az iskolai nevelő-oktatómunka tervezéséig. OPI, Budapest, 2. Bárdossy Ildikó (2006): A curriculumfejlesztés elméleti és gyakorlati kérdései. Bölcsész Konzorcium. Bp. Pécs,. 3. Falus Iván főszerk. (1997) Pedagógiai Lexikon I- III. Budapest, Keraban 4. Göncöl Enikő Vass Vilmos (2004): Az oktatási programok fejlesztése. Új Pedagógiai Szemle, 2004/10 5. Martinkó József (2010): Felnőttképzési curriculum fejlesztés. KE. Dávid kiadó. 12
1. szekció: Folyamatosság és innováció a felnőttképzés elméletében és történetében Dr. Váradi László A hazai felnőttképzés rendszerszerű bemutatása az EU jogszabályok tükrében Az elmúlt húsz év óriási változást hozott a hazai felnőttoktatás felnőttképzés területén. Az oktatás a képzéssel együtt a kutatás és fejlesztés mellett egyike azon szellemi javaknak, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a munkaadók és a munkavállalók lépést tudjanak tartani a folyamatosan változó technikai - technológiai folyamatokkal, azaz az elkövetkezendő időszak kihívásainak meg tudjanak felelni. A humán erőforrás fejlesztésének a segítésére az Országgyűlés és a kormányzat 1990 óta megközelítőleg háromszáz új törvényt, kormány,- valamint miniszteri rendeletet alkotott, amelyek közvetlenül, vagy közvetve érintik a felnőttek (és a fiatalok) szakmai képzését. A felnőttképzés szabályozása az Európai Unió szemszögéből Az elmúlt időszakban egyre többször hallhattuk és olvashattuk ezt a kifejezést: Európai Unió. De mit is takar, mit is rejt magában ez a fogalom? Elöljáróban leszögezhetjük, hogy az Európai Unió elsősorban nem jogi kategória, hanem inkább olyan politikai fogalom, amely a tagállamok teljes együttműködését jelenti, alapjában véve az európai integráció valamennyi elemét megjeleníti. Az európai népek uniója létrehozására való törekvés már a Római Szerződés bevezetőjében megtalálható. A maastrichti szerződésben foglaltak alapján létrejött Európai Unió három pillérre épül. Az Európai Unió alapítószerződései tartalmazzák a három pillér működésének jogi alapját. Az első pillér, az Európai Közösségek, valamint a második és harmadik pillérben lefektetett közös kül- és biztonságpolitika, illetve a rendőrségi és bűnügyi együttműködés (korábban bel- és igazságügyi együttműködés) mindegyike önálló szabályrendszerre épül. Ugyanakkor magát az intézményrendszert mégis nehéz tagolni a pillérek mentén, sőt maga az EU Szerződés 3. cikke le is szögezi, hogy az Uniónak egyetlen intézményi kerete van, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy a jogi személyiséggel nem rendelkező Unió használhatja a Közösségek intézményeit. Mégis csak a Miniszterek Tanácsa és az Európai Tanács tekinthetők olyan szervnek, amelyek átfogó kompetenciával rendelkeznek mindhárom pillérben. A többi közösségi intézményt a kormányközi alapon működő második és harmadik pillér csak kölcsön veszi. Míg a közösségi első pillérben a szupranacionális intézmények (a Bizottság, a Parlament és a Bíróság) meghatározó szerepet játszanak, addig a kormányközi második és harmadik pillérben beleszólási lehetőségük erősen korlátozott. A második és 13
1. szekció: Folyamatosság és innováció a felnőttképzés elméletében és történetében harmadik pillér működését a tagállamok együttműködése biztosítja. (HORVÁTH,2002:117-118) 1. Összegezve: a három pillér együttese alkotja az Európai Uniót. Magyarország 1998. novemberében kezdte meg a tagfelvételről szóló érdemi tárgyalásokat, melynek eredményeként az EU-nak hazánk 2004. május elseje óta lett a teljes jogú tagja. A közösségi jog és forrásai Alapjában véve minden állam működésének a fundamentuma akár kényszerítő erővel bíró jogrendszer. A közösség számára lefektetett célok és az átadott (állami jellegű) feladatok sokszínűségéből láthatjuk, hogy azokat kikényszerítő hatású jog nélkül megoldani nem lehetne. A Közösség megalakulásával tehát olyan jogrendszer létrejöttére lett szükség, amely szabályozza a közösségi intézmények és a tagállamok hatásköreit és feladatait, továbbá a döntéshozatal feltételeit, valamint amely rendelkezik a jog azonos értelmezéséről és alkalmazásáról. A közösségi jog létrehozásának ezek voltak a közvetlen kiváltó okai. Az EU működésének alapja tehát a közösségi jog, míg a közös politikák, a közösségi tevékenységek annak eszközeiül szolgálnak. Mindkettő azonban elválaszthatatlan egymástól. Közös politikákat azonos módon értelmezett közösségi jogszabályok nélkül működtetni nem lehet. Az elsődleges jogforrások A keretszerződéses szerkezet értelmében az alapító szerződéseket, az említett szerződések módosításait, valamint az ezekre épülő egyéb, kiegészítő szerződéseket nevezzük elsődleges jogforrásoknak. A másodlagos jogforrások Az EU másodlagos jogforrásainak a szerződésekben lefektetett alapelvek, célok, feladatok megoldását előkészítő, azt megvalósító jogi szabályozást tekintjük, amelyek a közösségi intézmények jogalkotó tevékenysége révén jönnek létre. A szerződések szabályozzák a közösségi intézmények jogalkotási folyamatát. Az EU másodlagos jogalkotásának jelentőségét többek között bizonyítja az is, hogy a Tanács önmaga, ill. a Tanács és a Parlament közösen évente hozzávetőlegesen 400-500 különböző típusú jogszabályt fogad el, míg a végrehajtó intézkedések függvényében éves szinten további 1500-2000 jogi normát hoz. A közösségi jogforrások fajtái szintén a szerződésekben találhatók. A közösségi döntéshozatal alapján kötelező erejű jogforrások és nem kötelező erejű jogforrások láthatnak napvilágot. A kötelező erejű jogforrásoknak 3 típusa létezik: a rendelet, az irányelv és a határozat. A nem kötelező erejű jogforrások típusai: az ajánlás és a vélemény. Kötelező erejű jogforrások A rendelet olyan általános hatályú közösségi jogi norma, ami teljes egészében, minden tagállamban kötelező és közvetlenül alkalmazandó, azaz a tagállamoktól nem igényli külön jogszabály kibocsátását, hatályba lépésétől minden további aktus nélkül minden részletében alkalmazandóvá válik a tagállamok jogrendszerében. Rendeletekkel általában egy adott kérdés pontos és részletes szabályozására törekszenek. Az irányelv olyan közösségi jogszabály, amely az elérendő célokat illetően kötelezi a tagállamokat, de a cél megvalósításának formáját, az eljárások és eszközök megválasztásának és saját jogrendszerbe illesztését átengedi a nemzeti hatóságoknak. A rendeletekkel ellentétben tehát, a tagállamok kötelesek nemzeti jogalkotás útján az irányelveknek megfelelő jogszabályt kibocsátani meghatározott határidőn belül. Az irányelvek általában a rendeletekhez képest kevésbé részletezettek. 1 Horváth Zoltán(2002): Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgyűlés 14
1. szekció: Folyamatosság és innováció a felnőttképzés elméletében és történetében A határozat meghatározott címzettekhez szóló, konkrét ügyekre vonatkozó közösségi jogi aktus, ami teljes egészében kötelezi címzettjeit. A címzett lehet tagállam, de természetes vagy jogi személy is. A határozatok általában adminisztratív jellegűek, egyéb közösségi jogszabályok végrehajtásával kapcsolatban alkalmazzák őket.( HORVÁTH, 2002:187.) Nem kötelező erejű jogforrások Az ajánlás általában a címzetteihez egyfajta cselekvési és magatartási elvárásokat fogalmaz meg, míg a vélemény egy álláspontot ad meg, többnyire valakinek a kérésére. Amennyiben a hatályukat tekintjük, egyik sem kötelező jellegű közösségi jogi aktus, a nemzeti bíróságoknak amennyiben a közösségi joggal kapcsolatos ügyekben járnak el figyelembe kell venni az ajánlásokat és a véleményeket is, különös tekintettel, ha az ajánlások a közösségi jog értelmezését segítik. A közösségi jog egyéb forrásai Azon nemzetközi egyezmények esetében, amelyeknek a közösség vagy a közösség is része, a közösségi jog forrásának lehet tekinteni. E körbe tartoznak még a tagállamok közötti különböző szerződések is. A közösség mivel nemzetközi jogalanyisággal is rendelkezik, ezért a közösségi jog forrásainak tekintendők. Az Európai Bíróság joggyakorlata az Európai Unióban számottevő jelentőséggel bír. Az Európai Bíróság az elmúlt fél évszázad alatt számtalan, a közösségi joggal kapcsolatos alapelvet mondott ki. Az Európai Bíróság joggyakorlata, ítéletei, jogértelmezése a közösségi jog forrásai közé sorolandó. Megemlítendő végül a jog forrásai között az ún. általános jogelvek. A szerződések felhatalmazzák az Európai Bíróságot - biztosítsa -, hogy a szerződések értelmezése, majd annak alkalmazása során a jog általános szabályait betartsák. A szerződésekben (elsődleges jogforrás) szabályozott jogi eszközök mellett a közösségi intézményeknek még más beavatkozási formák is a rendelkezésükre állnak a Közösség jogrendjének formálására. Ezek közül a legfontosabbak az állásfoglalások, a nyilatkozatok és az akcióprogramok. Az állásfoglalásokat elfogadhatja az Európai Tanács, az EU Tanácsa és az Európai Parlament. Az integráció átfogó folyamatára és a Közösségen belüli és kívüli meghatározott feladatokra vonatkozó közös álláspontokat és szándékokat teszik közzé. A közösség működésével kapcsolatos állásfoglalások például a politikai egységet, a regionális politikát, az energiapolitikát, a gazdasági és monetáris uniót (különösen az európai monetáris rendszert) érintő alapkérdésekkel foglalkoznak. Az említett állásfoglalásoknak elsődleges jelentősége, hogy segítenek meghatározni a Tanács jövőbeli munkájának politikai irányvonalát. Két különböző nyilatkozat van. Az egyik, ha a nyilatkozat a Közösség további fejlődését érinti, akkor a nyilatkozat többé-kevésbé megegyezik az állásfoglalással. A nyilatkozatok másik fajtája a Tanács döntéshozó folyamatával összefüggésben kerül kibocsátásra, és a Tanács összes vagy egy tagjának a Tanács döntései értelmezésére vonatkozó álláspontját teszi közzé. Az ilyen értelmező nyilatkozatok kiadása a Tanácson belül állandó gyakorlat, a kompromisszumok megtalálásának alapvető eszköze. A cselekvési programokat a Tanács és a Bizottság dolgozza ki saját kezdeményezésként, és arra szolgálnak, hogy a szerződésekben lefektetett jogalkotási programokat és általános célkitűzéseket átültessék a gyakorlatba. Ha a szerződések határozottan rendelkeznek egy adott programról, akkor a program tervezése során a közösségi intézményeket e rendelkezések kötik. (VÁRADI VÁRNAGY, 2007:18-19.) 2 2 Váradi László - Várnagy Péter: Felnőttképzés a jogszabályok tükrében (Kézirat) 15
1. szekció: Folyamatosság és innováció a felnőttképzés elméletében és történetében Az acquis communautaire Az EU teljes joganyagát és az ahhoz kapcsolódó valamennyi elemet acquis communautaire-nek, röviden és egyszerűen acquis-nak, azaz közösségi vívmányoknak nevezzük. Ezen közösségi jogi vívmányok normákból és joggyakorlatból tevődik össze, amely magában foglalja az elsődleges és másodlagos joganyagot, minden olyan jogszabályt, alapelvet, egyezményt, nyilatkozatot, határozatot, véleményt, célkitűzést és gyakorlatot, amely a Közösségekre vonatkozik, függetlenül attól, hogy jogilag kötelező-e vagy sem. Az acquis communautaire-ben a kötelező és nem kötelező normák összekapcsolása annak elismerését jelenti, hogy a jogfejlődésben bizonyos jogszabályok előbb kötelező erő nélküli nyilatkozatok, ajánlások formájában jelennek meg, és csak a későbbiekben válnak jogilag kötelezővé.(horváth- 2002.189.)iv A közösségi vívmányok fogalma elsősorban az EU-tagsággal kapcsolatban jelenik meg. Ennek elfogadása, elismerése - tehát a nemzeti jogszabályok alkalmassá tétele - jelenti az EU-hoz való csatlakozás feltételét. Maga a csatlakozási folyamat is kiemelkedően az acquis átvételéről szól. A művelődési jogok szabályozása a hazai jogrendszerben Abban az esetben, amennyiben a művelődés igazgatását szélesebb aspektusból vizsgáljuk és értelmezzük, akkor ez magában foglalja a kulturális igazgatáson túlmenően az oktatásügyi, valamint a sport és ifjúságügyi igazgatás valamennyi alágazatát is. Abban az esetben, amennyiben az Alkotmányban meghatározott művelődéshez való jogból indulunk ki, akkor annak egyik szelete a kulturális ágazat. A hazai szabályozásban a kulturális ágazat mellet még két - az oktatásügyi, valamint a sport és ifjúságügyi - ágazat nevesíthető. MŰVELŐDÉSI SZFÉRA kulturális ágazat oktatási ágazat sport- és ifjúsági ágazat műemlékvédelem, kulturális értékek közoktatás testnevelés és sport szellemi kulturális örökség felsőoktatás ifjúságügy egyházügy szakképzés tudományos ügyek felnőttképzés közművelődés közgyűjtemények művészeti szféra film sajtó-és média nemzetközi kulturális kapcsolatok A művelődési szféra közigazgatási feladatait tekintve kiemelkedő helyen a közintézmények irányítása áll. A közintézmények egy része hierarchikus irányítású (központi, illetve helyi), míg a többi az államtól elkülönült, saját önkormányzattal rendelkező szervezet (pl. köztestület). A központi szervek döntései valamennyi szerv részére kötelező. A Kormány mint legfelsőbb végrehajtó hatalom általános hatáskörű testületként működő államigazgatási szerv. Működéséért az Országgyűlésnek felelős. A művelődési szféra központi ágazati irányításában a minisztériumoknak van kiemelkedő szerepe. 16
1. szekció: Folyamatosság és innováció a felnőttképzés elméletében és történetében 1.ábra A felnőttképzéshez kapcsolódó legfontosabb hazai törvények 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1990. évi V. tv. az egyéni vállalkozásról 1991. évi IV. tv a foglalkoztatás elősegítéséről 1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről 1992. évi XXIII. tv. a köztisztviselők jogállásáról 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról 1993. évi LXXVII. tv. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1994. évi I. tv. az Európai Megállapodás kihirdetéséről 1997. évi CXL. tv. a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 1997. évi CLVI. tv. a közhasznú szervezetekről 1998. évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1999. évi CXXI. tv. a gazdasági kamarákról 2006. évi IV. tv. a gazdasági társaságokról 1. 2. 3. 4. 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának, ill. a külföldi szolgáltatók akkreditációja tekintetében az átjárhatóság és a kölcsönös elismerés biztosításának szabályairól 123/2007. (V. 1.) Korm. rendelet a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól 111/2010. (IV.9.) Korm. rendelete a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékéről és felhasználásának szabályairól 17
1. szekció: Folyamatosság és innováció a felnőttképzés elméletében és történetében 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet az intézmény- és program akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól (48/2001. OM rendeletet helyezte hatályon kívül) 4/2010. (II. 26.) SZMM rendelet egyes felnőttképzési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról [a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabható bírságról szóló 1/2005. (I. 19.) FMM rendeletet helyezte hatályon kívül 2010. III. 6-tól] 10/2010. ( IV.15.) SZMM rendelet a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól 12/2010. (IV. 20.) SZMM rendelet a szakmai vizsga szervezésére vonatkozó engedély megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról és a díj megfizetésének szabályairól 13/2010. (IV.22.) SZMM rendelet a digitális írástudás elsajátítására irányuló képzési részek alóli mentesség szabályairól 11. /2010. ( ) SZMM rendelet a felnőttképzésben részt vevők adatai elektronikus nyilvántartás részletes szabályairól 12. /2010. ( ) SZMM rendelet az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok felnőttképzési minősítési rendszerei közül a Magyar Köztársaságban akkreditáltként elismerhetőekről 2.ábra A felnőttképzési törvény végrehajtási rendeletei Irodalom 1. Horváth Zoltán(2002): Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgyűlés 2. Váradi László - Várnagy Péter: Felnőttképzés a jogszabályok tükrében (Kézirat) 18
1. szekció: Folyamatosság és innováció a felnőttképzés elméletében és történetében Belovári Anita Szélsőség és konszolidáció: népművelési titkárok Somogyban a két világháború között Education became a strategic sector in Hungary after WWI and the Trianon pact. Educational policy became a tool for creating a unanimous and solid society that supported the current power structure. Besides public education, adult education played an important role favoring the prevailing cultic administrations. Organizing the adult education system in the rural areas was a very challenging task in itself, let alone doing so during such chaotic times. Mental and economical crisis, political obscurity were attributed to the early years, but financial difficulties, inadequate personal conditions and social apathy towards the entire public education system haunted the entire era. Considering all these conditions, the secretary s role was decisive and he was solely responsible for organizing the public educational system. It was a position of trust due to its high visibility, but it was not much honored. Thus the person representing the office in the county reflected the political conditions: radical in the early twenties, studiously conservative after the consolidation, but lacking extremity. My objectives are to portray the two dominant county officials of this era and to reveal the changes of political expectations that allowed and heavily shaped their tasks to fit these varying expectations. First and foremost, I researched national archives, contemporary news releases and public educational material in order to prepare this lecture. I also relied on secondary resources to illustrate the contemporary situation of adult education, the changes of political rhetoric and objectives in particular. a mezőváros nem a folyamatos művelődés városa volt, hanem egy olyan közösségé, amelyben a művelt emberek világító fáklyaként vették át egymástól a tennivalók stafétabotját, a többség azonban csak lemaradva kullogott utánuk. Tehát a szálfaigények, egy-két kiváló ember kimagasló kulturális igénye a tájon, a kor társadalmából fejjel kiemelkedve, magányosan végzett közművelődési tevékenység volt e kor mezővárosára a jellemző. (Kanyar,1975:483) Kanyar József a város történetének jeles kutatója írta le ezeket a sorokat Kaposvárról, de a vidéki élet más színtereire is kiterjeszthetjük ezt a megállapítást. A korszakban a közművelődési-népművelési munka legalábbis vidéken -, még nem izmosodott meg annyira, hogy nélkülözni tudott volna egy-egy elhivatott, sok esetben megszállott egyéniséget, aki lendületet adott, személyes motorként működött. Ezért nem érdektelen megismerkedni a két népművelési titkárral, akik a két világháború között munkájukkal elősegítették a somogyi népművelési mozgalmat. Időbeli elsőbbségével és egyéniségének színességével is kitűnik Tóbi József. Noha csupán két évig töltött be meghatározó szerepet a megyei művelődési életben, a sajtóban ő hagyott több nyomot maga után, és nem vitatható, hogy a 20-as évek elejének felpezsdülése jelentős mértékben neki köszönhető. A sajtó 1920 januárjában számolt be a tisztviselő Kaposvárra érkezéséről. A hír szerint Sopronból helyezték át a somogyi tanfelügyelőséghez. 1 Úgy tűnik hamar beilleszkedett a közéletbe, de nem volt ismeretlen Kaposvár közvéleménye előtt. Híre ráadásul olyan aktivitásából keletkezett, amely történésének pillanatában Tóbi számára kínos helyzetet teremtett, pár hónappal később azonban köszönhetően az 1919-ben gyorsan változó politikai körülményeknek már segítette előrejutását. A Népszava 1 Uj-Somogy 1920. január 4. 3.o. 19
1. szekció: Folyamatosság és innováció a felnőttképzés elméletében és történetében 1919. február 15-i számában jelent meg egy rövid híradás a jövendőbeli népművelési szakember politikai tevékenységéről, nem túl hízelgő összefüggésben. 2 Kaposvárról Budapestre hozták Tóby József felsőkereskedelmi iskolai tanárt, miután veszedelmes ellenforradalmi működést fejtett ki, amit a nála talált röpiratok is bizonyitottak. 3 A cikk egyértelműen utalt rá, hogy az úriember már ekkor Kaposváron tartózkodott, noha soproni illetőségét ehelyütt is hangsúlyozták. A további híradás részletezte a meglehetősen zavaros ügyletet, amelyben Tóbi, a jelek szerint, népgyűléseken fejtett ki erőteljes agitációt a dunántuli polgári párt megalakítása érdekében. Számos országos notabilitás keveredett az ügybe, akik nagy igyekezettel hátráltak ki a kompromittálódott tanerő mögül. Így járt el Juhász-Nagy Sándor igazságügy miniszter, Lovászy Márton a Polgárszövetség elnöke és Ábrahám Dezső volt igazságügyi államtitkár egyaránt. Ahogy már említettem, ez a tevékenység talán nem vetett jó fényt Tóbyra 1919 februárjában, de kifejezetten elősegítette karrierjét egy évvel később. 1920 április 14-i az értesülés, miszerint megalakult a Magyar Tanítók és Tanárok keresztény nevelési intézménye, amelynek főtitkárául Tóbi Józsefet választották. Az új intézmény eszmeisége nem idegen a kortól, és főleg ettől az évtől, ugyanakkor jelzi Tóbi beállítottságát, amelyet a további események majd igazolnak: nem szabad tűrni a vezető állásokban a radikális szabadkőműves pedagógiai irodalom szolgálatában állókat. 4 -hangsúlyozta Szeptemberi a hír, amely tovább árnyalja ismereteinket Tóbi politikai beállítódásáról. A rövid híradás az ÉME Somogy megyei Egyesületének gyűléséről tájékoztat, és kiderül belőle, hogy a radikális csoport megyei elnöke Tóbi József. 5 A Tanácsköztársaság bukását követő néhány évben sem a felfokozott politikai aktivitás, sem a művelődési szféra résztvevőinek ebben való szereplése nem volt különleges. A közéleti szereplők éppen látványos részvételükkel igyekeztek igazolni a hatalom új gyakorlói felé lojalitásukat. A különféle pártok, a társadalmi és a gazdasági egyesületek szervezkedése nap mint nap egyre zajosabb lett és egyre nagyobb méreteket öltött. A kormány erkölcsi támogatása céljából különféle propaganda-hangversenyek és kulturális rendezvények kerültek a város pódiumára. (Kanyar,1987:23) Köszönhetően 19-es szerepvállalásának Tóbinak ilyesfajta önigazolásra kevésbé lehetett szüksége, mint sorstársainak, aktivitása mégis kiemelkedő volt. 1921 márciusában Tóbi nyolc részes cikksorozatban foglalta össze nézeteit, és személyes érintettségről szóló élménybeszámolóját az ellenforradalmi eseményekről. Szóhasználata és stílusa nem csak a történésekről, de saját személyéről és egyéniségjegyeiről is tanulságos forrás. 6 A közlő újság, gyakorlatában merőben szokatlanul, a cikksorozat megírásával egy időben, határozottan, és az írás utólagos ismeretében egyáltalán nem meglepő módon, elhatárolódott az általa közzétett műtől. A fejtegetések helyenként meglepő adatokat is tartalmaznak, azonban írójuk hitelére és sajtójogi felelősségére (kiemelés tőlem B.A.) kézséggel adjuk közre, már csak azért is, hogy a nyilvánosságra hozatal esetleges tisztázásokra adhasson alkalmat. 7 tartalmazza a rövid közlemény. A sorozat első három része Tóbi tevékenységét taglalja a világháború végétől 1921-ig. A továbbiakban pedig a regnáló kurzust vette tollhegyre, és nem tartózkodott a szélsőséges kifejezésektől és kijelentésektől. Általánosságban jellemző, hogy saját szerepét erősen nyilvánvalóan helyenként túlságosan 2 Az ellenforradalom.(benne: Tóby József letartóztatása) Népszava 1919. február 15. 3 U.o. 4 Uj-Somogy 1920. április 14. 2.o. 5 Uj-Somogy 1920. szeptember 21. 2.o. 6 Tóbi József: Néhány kemény szó. In.: Uj-Somogy 1921. március 18. 2.o., március 19. 1.o., március 20. 2.o., március 22. 1.o., március 23. 1.o., március 24. 1.o., március 25. 2.o., március 27. 3.o. 7 Uj-Somogy 1921. március 18. 2.o. 20