III. MAGYAR PRIVÁTBANKÁRI KONFERENCIA 2012. JÚLIUS 19. ONLINE MEGJELENÉSEK
A privátbanki ügyfelek száma és a kezelt vagyon is nő Biztonságot várnak a gazdagok 2012. 7. 20. 05:00 Utolsó módosítás: 2012. 7. 20. 10:51 Pénzügy» Pénzügyi Szolgáltatók A globális piaci környezet a szakértők szerint nem kedvez a vagyonosoknak sem, mert nincsenek hozamok. Magyarországon viszont egyelőre az ügyfélkör nagysága és a kezelt vagyon is növekszik. A globális piaci környezet nem kedvező. Az eladósodottság miatt nincsenek hozamok. Csökkenni fog a bevétel, és át kell rendezni az eszközállományt A következő években további koncentráció mehet végbe a hazai piacon, hiszen lesznek olyan szolgáltatók, amelyek távoznak, viszont megjelenhetnek olyan új típusúak, amelyeket még nem lehetett látni mondta Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója a III. Magyar Privátbankári Konferencián. Hozzátette: az éles piaci versenyben, valamint a kritikus pénz- és tőkepiaci körülmények között szép eredmény, hogy a privátbanki ügyfelek száma jelentősen nőtt az elmúlt időszakban: amíg 2005-ben 21 ezer volt, addig tavaly már elérte a 44 ezres számot is. Ezzel párhuzamosan a kezelt vagyon is nő (2011-ben 2 511 milliárd forint), ahogy maguknak a privátbankároknak a száma is megduplázódott az elmúlt hét évben. A társaság ügyvezető igazgatója szerint felértékelődtek az azonnal külföldre menekíthető pénzügyi befektetések. Úgy tapasztalta: korábban a privátbanki ügyfelek befektetéseik diverzifikálása vagy adóterheik mérséklése érdekében vezettek külföldön számlákat. Újabban viszont elsősorban olyan befektetéseket keresnek, amelyeket bármelyik pillanatban egy másik európai uniós országba utalhatnak. Karagich István arról is beszélt, hogy a privátbanki szolgáltatók akár a vagyoni limitek csökkentésével is készek bővíteni az ügyfélkört. Ezért a Blochamps a legalább 50 millió forintot kezeltető ügyfélkört igyekszik majd elkülöníteni és vizsgálni évente rendszeresen készülő tanulmányában. A termékpalettával kapcsolatban elmondta, hogy mostanában mindenki a lehető legszélesebbet akarja felmutatni. Az ügyfeleknek nem ez a legfontosabb döntési szempont. A biztonság mellett sokkal többet számít, hogy kellő időt és energiát fordítson az ügyfélre a tanácsadó magyarázta Karagich István. Szerinte ezért a következő egy-két évben erősen koncentrálódó hazai privátbanki piacon azok a szolgáltatók lesznek a nyertesek, amelyek a komplex termékpaletta kínálásán túl az ügyfelekkel együtt gondolkodó kiszolgálással el tudják mélyíteni a bizalmi viszonyt. Ha az ügyfélszámot nézzük, akkor változatlanul az OTP vezet, a képzeletbeli dobogón a Citigold és az Unicredit követi. A globális piaci környezet nem kedvező. Az eladósodottság miatt nincsenek hozamok. Csökkenni fog a bevétel, és át kell rendezni az eszközállományt fogalmazott Ocsenás Zoltán, az
Allianz Investmentbank igazgatója. Szerinte külföldön már elfogadják a negatív hozamú kötvényeket. A globális vagyonos réteget is elérte a válság: az idén visszaesést mutatnak a statisztikák, az utóbbi öt évben mégis nőtt ez a réteg, így mára 11 millióra tehető a számuk. Tavaly 0,8 százalékkal lettek többen. A legtöbb igazán vagyonos háztartás (100 millió dollár feletti megtakarítás) az Egyesült Államokban és Japánban van, de 100 ezer lakosra Svájcban, Szingapúrban és Ausztriában jut a legtöbb vagyonos. A legjobb szolgáltatók rangsorában nagy változás továbbra sincs, így a Credit Suisse, a UBS, az HSBC, a JPMorgan és a Citibank található az élmezőnyben. A konferencia több hozzászólója is egyetértett abban, hogy elmúltak azok az idők, amikor a privátbanki ügyfelek szinte bármit hajlandók voltak megvenni, amit kínáltak nekik. A befektetési szokások is változnak: a kötvények száma nőtt a szerződésekben, a részvényeké csökkent. Egyre több privátbanki ügyfelet csak a fix kamatok érdeklik, népszerűek az abszolút hozamok is amely azonban nem csodafegyver, de nem is szegénységi bizonyítvány.
Rábeszélés nélkül senkinek sem kellenek a magyar részvények? [2012. július 19.] Amíg a privátbanki ügyfelek régebben szinte bármit hajlandóak voltak megvenni, amit kínáltak nekik, addig mostanra sokkal jobban megfontolják, mibe fektetik a pénzüket - derült ki a III. Magyar Privátbankári Konferencia első kerekasztal beszélgetésén. Egy biztos: magyar részvényt jelenleg senki sem vesz szívesen. A jelenlegi piaci környezet a kihívásokról szól, így nem szabadna senkinek meglepődnie, ha csökkentő hozamokról hall - mondta Ocsenás Zoltán, az Allianz Investmentbank igazgatója, aki hozzátette, hogy külföldön - igaz kényszerből - már elfogadják a negatív hozamú kötvényeket. Szerinte itthon ehhez képest jó a helyzet, ám így is el kell fogadniuk a szolgáltatóknak, hogy várhatóan csökkenni fog a bevétel. De nem ez lesz az egyetlen változás, hiszen átalakul az eszközállomány, aminek következtében új kitörési pontokat kell találni, ami Ocsenás szerint az ügyfélközpontúság lehet. Abban gondolkodunk, hogy a termékváltás során minél erőteljesebben törekedjünk a biztonságra - jelentette ki Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája, aki hozzátette, hogy a termékváltást kötelező meglépniük, hiszen így tudnak új dolgokat kínálni az ügyfeleknek. Példaként említette, hogy az elmúlt években a forintalapú eszközöktől jelentős eltolódást tapasztaltak a devizaalapú eszközök felé. Az ügyfelek mostanában már mást keresnek - erősítette meg kollégája szavait Gáti László, az OTP alapkezelő értékesítési igazgatója. Mint mondta, csökkent a befektetési alapok népszerűsége, ahogy a pénzpiaci termékek is veszítettek népszerűségükből. Ez utóbbi okát nem abban látja, hogy csökkent volna a bizalom, hanem sokkal inkább abban, hogy olyan versenytársak jelentek meg, mint az állampapír konstrukciók, ami a lakosság számára is vonzó alternatívát jelenthettek. A magas hozamok - legalábbis, amíg az állam kifizeti őket - elszívják a pénzek jelentős részét - értett egyet Móró. Szerinte abban is változás állt be, hogy amíg az elmúlt években népszerűek voltak egyes szektorok, mint például a megújuló energia, addig mára már mindenki a magasabb, fix hozamú termékeket keresi. Érdekességnek nevezte, hogy magyar részvényt szinte senki nem akar venni, "ehhez komoly rábeszélés kell". Az egészséges reakció: az abszolút hozam Az ügyfelek igényei is jelentős változáson esnek át Kun Péter, a K&H szakértője szerint: amíg régebben szinte bármit hajlandóak voltak megvenni, most mindenki visszahőkölt. Éppen ezért nagyobb átláthatóság kell - értettek egyet a kerekasztal részvevői, akik szerint ma már jobban kell kommunikálni az ügyfelekkel, hogy milyen kockázatok érhetik őket. Amíg a privátbanki ügyfelek egy részét csak a fix kamatok érdeklik - folytatta Kun -, addig mások tovább spekulálnak, ezzel remélve extra kamatot. Ennek megfelelően teret nyertek az abszolút hozamok; ám lássuk be, itt nagy a kockázat, hiszen nem lehet folyamatosan tartani a piac fölötti hozamszintet - emelte ki a K&H szakértője.
Az abszolút hozam stratégia nem csodafegyver Gáti szerint, inkább egészséges reakció a szakma részéről, arra, hogy "olyan világban élünk, amikor nincs növekedés és olyanok a hozamok, amilyenek." A szakmának ez kihívást jelent, hiszen olyan hozzáadott értéket kell teremtenie, ami alapján az ügyfelek valamilyen vonzó ajánlathoz tudnak jutni. Megítélése szerint ez a szakma csúcsa, hiszen olyanok foglalkoznak vele, akik már minimum 10-25 éve a a témában dolgoznak. Gáti szerint szükség is van a nagy fokú tapasztalatra, hiszen amikor nincs növekedés, hanem mindenki csak oldalazik, akkor az aránytalanságokra lehet csak építeni: az egyensúlytalanság el fog mozdulni az egyensúly felé, ezt pedig ki lehet használni.
Rábeszélés nélkül senkinek sem kellenek a magyar részvények? 2012. július 19., csütörtök 13:44 - Dzindzisz Sztefan Amíg a privátbanki ügyfelek régebben szinte bármit hajlandóak voltak megvenni, amit kínáltak nekik, addig mostanra sokkal jobban megfontolják, mibe fektetik a pénzüket derült ki a III. Magyar Privátbankári Konferencia első kerekasztal beszélgetésén. Egy biztos: magyar részvényt jelenleg senki sem vesz szívesen. A jelenlegi piaci környezet a kihívásokról szól, így nem szabadna senkinek meglepődnie, ha csökkentő hozamokról hall - mondta Ocsenás Zoltán, az Allianz Investmentbank igazgatója, aki hozzátette, hogy külföldön - igaz kényszerből - már elfogadják a negatív hozamú kötvényeket. Szerinte itthon ehhez képest jó a helyzet, ám így is el kell fogadniuk a szolgáltatóknak, hogy várhatóan csökkenni fog a bevétel. De nem ez lesz az egyetlen változás, hiszen átalakul az eszközállomány, aminek következtében új kitörési pontokat kell találni, ami Ocsenás szerint az ügyfélközpontúság lehet. Abban gondolkodunk, hogy a termékváltás során minél erőteljesebben törekedjünk a biztonságra - jelentette ki Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája, aki hozzátette, hogy a termékváltást kötelező meglépniük, hiszen így tudnak új dolgokat kínálni az ügyfeleknek. Példaként említette, hogy az elmúlt években a forintalapú eszközöktől jelentős eltolódást tapasztaltak a devizaalapú eszközök felé. Az ügyfelek mostanában már mást keresnek - erősítette meg kollégája szavait Gáti László, az OTP alapkezelő értékesítési igazgatója. Mint mondta, csökkent a befektetési alapok népszerűsége, ahogy a pénzpiaci termékek is veszítettek népszerűségükből. Ez utóbbi okát nem abban látja, hogy csökkent volna a bizalom, hanem sokkal inkább abban, hogy olyan versenytársak jelentek meg, mint az állampapír konstrukciók, ami a lakosság számára is vonzó alternatívát jelenthettek. A magas hozamok - legalábbis, amíg az állam kifizeti őket - elszívják a pénzek jelentős részét - értett egyet Móró. Szerinte abban is változás állt be, hogy amíg az elmúlt években népszerűek voltak egyes szektorok, mint például a megújuló energia, addig mára már mindenki a magasabb, fix hozamú termékeket keresi. Érdekességnek nevezte, hogy magyar részvényt szinte senki nem akar venni, "ehhez komoly rábeszélés kell". Az egészséges reakció: az abszolút hozam Az ügyfelek igényei is jelentős változáson esnek át Kun Péter, a K&H szakértője szerint: amíg régebben szinte bármit hajlandóak voltak megvenni, most mindenki visszahőkölt. Éppen ezért nagyobb átláthatóság kell - értettek egyet a kerekasztal részvevői, akik szerint ma már jobban kell kommunikálni az ügyfelekkel, hogy milyen kockázatok érhetik őket. Amíg a privátbanki ügyfelek egy részét csak a fix kamatok érdeklik - folytatta Kun -, addig mások tovább spekulálnak, ezzel remélve extra kamatot. Ennek megfelelően teret nyertek az abszolút
hozamok; ám lássuk be, itt nagy a kockázat, hiszen nem lehet folyamatosan tartani a piac fölötti hozamszintet - emelte ki a K&H szakértője. Az abszolút hozam stratégia nem csodafegyver Gáti szerint, inkább egészséges reakció a szakma részéről, arra, hogy "olyan világban élünk, amikor nincs növekedés és olyanok a hozamok, amilyenek." A szakmának ez kihívást jelent, hiszen olyan hozzáadott értéket kell teremtenie, ami alapján az ügyfelek valamilyen vonzó ajánlathoz tudnak jutni. Megítélése szerint ez a szakma csúcsa, hiszen olyanok foglalkoznak vele, akik már minimum 10-25 éve a a témában dolgoznak. Gáti szerint szükség is van a nagy fokú tapasztalatra, hiszen amikor nincs növekedés, hanem mindenki csak oldalazik, akkor az aránytalanságokra lehet csak építeni: az egyensúlytalanság el fog mozdulni az egyensúly felé, ezt pedig ki lehet használni.
July 24th, 2012 Survey of private banking indicates Hungarian rich people are doing just fine, thank you By REALDEAL July 24th, 2012 When one sees stories about banks in Hungary, they tend to be tales of woe, both for the banks and the people they (used to) lend to. Not so much for private banking, a line of services that caters to the very top tier of the consumer market, i.e. rich people. According to a survey of the sector by consultancy BloChamps Capital highlighted at a conference last week in Budapest, the number of high-net-worth individuals served by private bankers in the country has more than doubled in the last six years, to 44,000, with a total of HUF 2.5 trillion (EUR 8.8 billion) being managed up more than 100% since 2005. Other details: There are apparently more than 5,000 people in Hungary with net wealth exceeding EUR 1 million, but many of these rich folks are increasingly worried about where to put their money, given all the economic uncertainty. Experts also said that some HUF 100 billion in savings had been moved out of the country, a statistic that seems on the low side to us, given how many high-net-worth Hungarians made their millions in ways that would make keeping it nearby a bad idea. Anyway, the net-net is that the rich here seem to be doing as well as they are everywhere else. Yeh! [napi.hu]
Százmilliárd forint szökött ki külföldre 2012. július 20., péntek 7:14 Nagy László Nándor Meglehetősen óvatosan kommentálták a lapunk által megkérdezett magyarországi privátbankok vezetői, hogy mekkora állomány vándorolt ki az elmúlt hónapokban az általuk kezelt vagyonból a befektetői elbizonytalanodás következtében. A Napi Gazdaság pénteki számának cikke Jandácsik Gábor, a CIB Bank Private Banking vezetője szerint már 2011 közepétől érezhető volt az egyre növekvő igény a tőkeexportra, amely hatást az OTP szakértői a végtörlesztés lehetőségének bejelentésétől éreztek számottevőnek. A CIB szakértője szerint a múlt év végére megnyugodni látszódtak a kedélyek, melyhez nagyban hozzájárult a decemberi adóoptimalizációs időszak, valamint a tbsz (tartós befektetési számla), nyesz (nyugdíj-előtakarékossági számla) és etü (ellenőrzött tőkepiaci ügylet) adta lehetőségek kiaknázására irányuló befektetési tevékenység erősödése. Lenyugodtak a kedélyek A helyzetet alaposan megváltoztatta az év vége, amikor a makrogazdasági elbizonytalanodás okán néhány hét alatt a szakértői becslések szerint több mint százmilliárd forint értékű vagyon keresett biztonságos helyet külföldi megtakarításban. Az összeg sokkal nagyobb is lehetett volna, hiszen ahogy azt Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója elmondta: privátbanki ügyfeleik körülbelül nyolc százaléka aggódott, de csak ezek fele döntött úgy, hogy külföldre utalja a megtakarításait vagy annak egy részét. Marosi Bence, az UniCredit Bank Private Banking igazgatója szerint az adott időszakban az ügyfelek külföldi tőkeelhelyezési lehetőségek utáni érdeklődését az esetek többségében nem követte tényleges átcsoportosítás, mivel a vélt biztonsági előnyt a tényleges hátrányok úgymint a távolság, a kommunikáció, az elérhető betéti kamatok alacsonyabb szintje felülírták. A folyamat a megkérdezett szakemberek szerint viszonylag hamar véget ért, sőt Holics Balázs, a Friedrich Wilhelm Raiffeisen private banking üzletágvezető-helyettese szerint az elmúlt pár hónapban jó néhány ügyfél már vissza is hozta pénzét az összes kivitel pedig lényegesen kisebb volt, mint az adóamnesztia keretében a bankhoz az elmúlt időszakban befolyó összeg. A szakember szerint külföldre vinni a pénzt egyszerűen nem érdemes egy adott vagyonméret alatt: míg hazánkban a 100 milliós banki ügyfél lényegében bármit kérhet, azonos vagyontömeggel Bécsben vagy Zürichben az adott ügyfél a legkisebbek közé tartozik, ami a szolgáltatási színvonalban is megjelenik. Vissza egyelőre nem jön a pénz Ugyanakkor a visszaáramlást az OTP-nél nem tapasztalják, szerintük a megtakarítók valószínűleg a most induló EU IMF-tárgyalás eredményei és a Magyarországtól jórészt független
globális és európai tényezők alakulásának függvényében döntenek majd, s addig elviselik a fenti hátrányokat, sőt még azt is, hogy itthon alacsonyabbak a költségek és magasabbak az elérhető hozamok is. Látni kell mondták el a banknál, hogy ezek az ügyfelek pillanatnyilag a földrajzi diverzifikáción keresztüli kockázatkezelést fontosabb szempontnak tartják, amiben szerepet játszhat az is, hogy az év elején megtapasztalt szituáció nem az első volt az elmúlt években. Azzal kapcsolatban, hogy mennyire vettek részt a hazai privátbankok az ügyfelek vagyonának külföldre vitelében, a bankok arról tájékoztattak, hogy komolyabb feladatot nem kaptak az ügyfelektől. Marosi szerint érthető, ha az ügyfelek kérésére ezekben a tranzakciókban is segítséget nyújtottak abban, hogy az érintett tranzakciókat biztonságosan és kényelmesen intézhesse. Jandácsik szerint jellemző volt, hogy a kapcsolatfelvételnél és a tranzakciónál nem volt további közreműködésre szükség, mivel a fogadó intézmények ellátták a szakszerű kiszolgálást.