TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0162 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Sükösd-Érsekcsanád Közoktatási Intézményfenntartó Társulás közoktatási intézményeiben SNI tanulók pedagógiai fejlesztésére, beilleszkedésére irányuló tervek, egyéni fejlesztő programok kidolgozása Műfaja: Oktató-nevelő munkát segítő dokumentumok Szerzői : Mészárosné Kormos Mónika Lajterné Gál Ildikó Az intézmény és a feladatellátási hely neve: Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Bíber János Általános Iskolai és Alapfokú Művészetoktatási Tagintézménye Érsekcsanád, 2010. június 16.
Tartalomjegyzék I.Bevezetés 4 I.1. Környezet bemutatása...4 I.2. Az intézmény rövid bemutatása.4 I.3. Az innovációt kidolgozó fejlesztők bemutatása.6 I.3.1. Lajterné Gál Ildikó.6 I.3.2. Mészárosné Kormos Mónika..8 II. Témaválasztás indokoltsága...10 II.1. Témaválasztás megalapozottsága..10 II.2 Az innováció kapcsolódása közoktatási törvényekhez és intézményi dokumentumokhoz...10 II.2.1.SNI tanulókra vonatkozó törvényi szabályozások..10 II.2.2 Alapító Okirat.....12 II.2.3. Pedagógiai Művelődési Program 13 III.Az intézményünkben integráltan oktatott SNI tanulók 15 III.1. Az SNI tanulók fejlesztésének alapelvei.15 III.2. Pedagógiai fejlesztés.16 III.2.1. Egyéni fejlesztési terv...17 III.3. Beilleszkedés..18 III.4. Átvezetés...19 III.5. SNI tanulók típusai intézményünkben..20 IV. Módszerek..22 IV.1. Differenciálás.22 2
IV.1.1. A differenciálás területei...22 IV.1.2. Szempontok a differenciált tanulásszervezés terén....22 IV.2. Kooperatív technikák.. 23 IV.3. Projekt.25 V. Ötlettár..26 V.1. Fejlesztési területekhez kapcsolódó egyéni fejlesztési tervek 26 V.2. Differenciált tanítási óraterv 32 V.3. Főnév témakörben alkalmazható differenciált feladatok.34 V.4. Tanórán kívüli foglakozások tervei 37 V.5. Fejlesztési területenként feladatok ajánlása 46 VI. Az innováció újdonságértéke és hasznossága.47 VII. Összegzés..47 VIII. Felhasznált szakirodalom..48 3
I. BEVEZETÉS I.1. Környezet bemutatása Érsekcsanád Bács-Kiskun megye délnyugati részén fekszik, Budapesttől délre 151 km, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől délnyugatra 100 km távolságra. A legközelebbi város Baja. A Dunától 5 km-re helyezkedik el a jelenlegi falu. Érsekcsanád Magyarország közepes községei közé sorolható. A falu állandó lakónépessége 2955fő. Ebből a 18 év alattiak száma 730, a munkaképes korúak száma 1635 fő. Közcélú foglalkoztatásban 36 fő vesz részt. A munkanélküliségi ráta 8-9 %. Nemzetiségi megoszlás: 80-85 fő tartozik a roma, 50 fő pedig a német kisebbséghez. Ebből adódóan sok családnak vannak németországi kapcsolatai. Vallási szempontból sajátos település. Sokféle vallási felekezet megtalálható a községben. A különböző felekezethez tartozók közül a nazarénus gyülekezet tagjai meghatározó szerepet játszanak a falu és az iskola életében, hiszen számuk több mint 800 fő. A község lakossága a rendszerváltás előtt főként mezőgazdaságból élt. A termelőszövetkezetben, a tojótelepen foglalkoztatták az emberek egy részét. Napjainkban 46 Kft illetve Bt működik és 90 egyéni vállalkozót tartanak nyilván. A faluban lévő intézmények: Polgármesteri Hivatal, Művelődési Ház, Könyvtár, Óvoda, Iskola, Háziorvosi és Védőnői Szakszolgálat, Posta, Takarékszövetkezet I.2. Az intézmény rövid bemutatása Érsekcsanádon az oktatás 3 épületben, 14 tanteremben, egy tornateremben zajlik. A tantestületet 20 pedagógus alkotja, 2 fejlesztő pedagógus dolgozik, a kistérségi hálózaton belül egy utazó gyógypedagógus, egy gyógytornász és egy logopédus látja el a tanulók fejlesztését. A főépület 11 tanterme 22-24 tanulóra méretezett, parkettás, kellően megvilágított. A termek az utóbbi 20 évben folyamatosan, több ütemben épültek és újultak meg. Sajnálatos módon a munkát segítő szertárak száma kevés, ezzel szemben nagy és kihasználatlan a tetőtér. 4
Helyhiány miatt a napközi egy foglalkozási szobáját kénytelenek vagyunk délelőtt tanításra is használni. Osztálytermeinket tanulóasztalokkal és székekkel rendeztük be, melyek állapota az ergonómiai szempontokat figyelembe véve is megfelelő. Tornatermünk állapota éppen csak kielégítő, területe közel 140 m 2. Sportudvarunk nagysága megfelelő, környezete, felülete azonban rossz állapotú, emiatt nem segíti kellőképpen tanulóink szabadtéri testmozgását. Ennek megvalósítására leginkább a községi sportpályát használjuk, amely az iskolától távol van, a forgalmas főút kevéssé lakott túloldalán, ezért megközelítése balesetveszélyes. 1997. évtől áll rendelkezésre egy számítógép terem 17 db számítógéppel a tanulók informatikaoktatását segítve. 2003-ban sikerült felújítanunk, de a géppark így is kisszámú és elavult. A napközi otthoni ellátást egy jól felszerelt melegítőkonyha és egy 50 személyes ebédlő segíti. A készétel átszállítását vállalkozó végzi saját főzőkonyhájáról. Az idei tanévben került sor a Norvég alap pályázat segítségével a nyílászárók cseréjére, valamint az iskola épületének hőszigetelésére. Az idei nyárra tervezett korszerűsítési lépés a fűtési rendszer átalakítása lesz. 5
I.3Az innovációt kidolgozó fejlesztők bemutatása I.3.1.Lajterné Gál Ildikó Szakmai önéletrajz Továbbképzések : (TÁMOP 3.1.4) 2010. január 21-23. Integrációra érzékenyítő ( IPR Ligth ) továbbképzési program (ált. isk. pedagógusok, tantestületek felkészítése a hatékony együttnevelésre, az integrációs pedagógiai rendszer iskolai alkalmazás 30 óra Sükösd 2009. december 7-9., 14-16. A sajátos nevelési igényű ( SNI ) gyermekek/tanulók együttnevelésének gyakorlati feladat 60 óra Baja 2009. szeptember 25-27. Tanórai differenciálás a gyakorlatban- az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés módszerei, mint a sikeres integráció egyik feltétel 30 óra Érsekcsanád Iskolák: 2005-2007 Eötvös József Főiskola Pedagógiai Fakultás Baja fejlesztő/differenciáló pedagógia szak 1990-1993 Eötvös József Tanítóképző Főiskola Baja általános iskolai tanító szak 6
Munkahelyek: 1993- Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Bíber János Általános Iskolai és Alapfokú Művészetoktatási Tagintézménye - tanító Számítógépes ismeretek: - Microsoft Word - Internet, e-mail - fejlesztőpedagógus Egyéb készségek, kompetenciák: - precíz munkavégzés - rugalmasság - szorgalom - megbízhatóság - szakmai fejlődés iránti igény - kreativitás Hobbik: - kertészkedés - sütés - olvasás 7
I.3.2 Mészárosné Kormos Mónika szakmai önéletrajz Továbbképzések: ( TÁMOP 3.1.4) - 2010. március 18-20. Tanórai differenciálás heterogén csoportokban 30 óra Baja - 2010. március 11-13. Az infokommunikációs technológiák (IKT) oktatásban történő alkalmazását segítő képzés. Interaktív tábla alkalmazása a kompetencia alapú oktatásban- iskolai szakasz és/vagy műveltségi terület szerint differenciálva. 30 óra Sükösd - 2010. január 21-23. Integrációra érzékenyítő (IPR Light) továbbképzési program (ált.isk. Pedagógusok, tantestületek felkészítése a hatékony együttnevelésre, az integrációs pedagógiai rendszer iskolai alkalmazására) 30 óra Sükösd - 2009. november 26-28. A kompetencia alapú oktatási programok alkalmazása-- idegen nyelvi (angol) programcsomag az 1-6 évfolyamban 30 óra Budapest - 2009. szeptember 25-27. Tanórai differenciálás a gyakorlatban- az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés módszerei, mint a sikeres integráció egyik feltétele. 30 óra Érsekcsanád - 2009. augusztus 24-26. Általános pedagógiai módszertani továbbképzés: új tanulásszervezési eljárások alkalmazása. Projektpedagógia, epochális oktatás. 30 óra Sükösd - 2009. április 24-26. (IPR) 8
IPR- Óvoda-iskola közötti átmenet 30 óra Sükösd Iskolák: 2006- Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Angol nyelv és irodalom szakos tanár 1996-2000 Eötvös József Főiskola Pedagógiai Fakultás Baja Tanító angol nyelv műveltségi területen Munkahelyek: 1999-2001 Lukin László Általános Iskola Baja angol tanító 2001- Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Bíber János Általános Iskolai és Alapfokú Művészetoktatási Tagintézménye angol tanító Számítógépes ismeretek: Microsoft Word Internet, e-mail Egyéb készségek, kompetenciák: precíz munkavégzés rugalmasság szorgalom megbízhatóság Hobbik: főzés, sütés olvasás 9
II. TÉMAVÁLASZTÁS INDOKOLTSÁGA II.1. Megalapozottság : Intézményünk alapdokumentumaiban szerepel, s ezzel felvállaltuk a többiekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését, oktatását. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a gyerekek is beilleszkedjenek, társaikkal együtt tudjanak, haladni, s későbbi pályaválasztásuk is sikeres legyen. Ennek megvalósulásához fontos feltétel, hogy a velük kapcsolatba kerülő pedagógusok ismerjék és alkalmazzák azokat a módszereket, lehetőségeket, amelyek segítségével az SNI gyermekek integrált oktatása eredményes legyen.olyan segédanyagot szeretnénk a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó kollégák kezébe adni, amely segítségével tanítási óráikon ezeknek a tanulóknak a fejlesztését munkáltatását hatékonyabban meg tudják tervezni II.2. Az innováció kapcsolódása közoktatási törvényekhez és intézményi dokumentumokhoz II.2.1 SNI tanulókra vonatkozó törvényi szabályozások 121. (1) E törvény alkalmazásában 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar); (9) Ha jogszabály az óvodai nevelésben részt vevő, a tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban álló vagy a képzési kötelezettséget teljesítő fogyatékos gyermek részére kedvezményt, juttatást, jogosultságot, kötelezettséget állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót kell érteni. 28. sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; 10
magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. 8. (11) A Nemzeti alaptanterv tartalmazza a) a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás, b) sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása sajátos tantervi követelményeinek alapelveit. 8/B. (3) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését biztosító óvoda, valamint nevelését és oktatását végző iskola a 8. (2) (9) bekezdésében és a 8/A. (1) (4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottak szerint a siket gyermek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása jelnyelven is folyhat. 52. (6) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete a (3) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra a) tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanuló, b) tizenöt százaléka az autista kivételével többi fel nem sorolt fogyatékos tanuló, c) harmincöt százaléka a gyengénlátó tanuló, 11
d) negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló, e) ötven százaléka a siket és az autista tanuló esetén. A heti időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell megállapítani. Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen egy osztályban tanítják -, a heti órakeretet nyolc fős csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az azonos ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal. A csoportra jutó időkeret akkor is felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló. Ennél a számításnál a tanulói létszámot a tényleges létszám alapján kell számításba venni. Ha az iskolában az osztályt több különböző évfolyamra járó tanulóból szervezik meg (a továbbiakban: összevont osztály), és az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló részére az iskola a nevelési-oktatási feladatokat egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célú tanórai foglalkozás keretében szervezi meg a (3) bekezdésben és e bekezdés a) pontjában meghatározott időkeretben [a továbbiakban a (3)-(5) bekezdés alatti foglalkozások: kötelező tanórai foglalkozások]. II.2.2. Az Alapító Okirat A többiekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelése, oktatása. A következő fogyatékossággal rendelkező gyermekekre, tanulókra kiterjedően kívánja e feladatot az alapító a társulásban működtetett intézményében ellátni: - gyengén látó - nagyothalló - mozgásfogyatékos (enyhe fokban) - beszédfogyatékos - értelmi fogyatékos (enyhe fokban) 12
- a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd a szakértői és rehabilitációs bizottság által elkészített szakvélemény alapján. - logopédiai ellátás - gyógy-testnevelés - Iskolai és közművelődési könyvtári feladatellátás: nyilvános és iskolai könyvtári feladatok ellátása. II.2.3.Pedagógiai Művelődési Program A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás Az intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a sérülésspecifikusság alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. 13
- A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; 14
g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. III. AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN INTEGRÁLTAN OKTATOTT SNI TANULÓK Az SNI tanulók integrált oktatását hatékonyan tudja megvalósítani az iskola, ha programjában kiemelt helyet kap a differenciált nevelés, a prevenció, amely személyre szabott fejlesztési tervekben valósul meg. Az iskolának, illetve a pedagógusnak nagy a szerepe abban, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek differenciált nevelése következtében csökkenteni tudja a hátrányokat, megpróbál esélyt adni, hogy a hátrányok leküzdésével, csökkentésével a gyermek sikeresen tanuljon. Differenciált nevelésünk célja kialakítani azokat a képességeket, készségeket, szokásokat, melyek lehetővé teszik a sikeres beilleszkedést, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő korosztállyal együtt tudjanak haladni. Éppen ezért minél kevesebb sikertelenség, kudarc érje őket az iskolában. A sajátos nevelési igényű tanuló jól fejleszthető az iskolai csoportban egyéni fejlesztési terv alapján. Kiemelt jelentőségű, valamint a fejlesztés alapja az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes, befogadó légkör megteremtése. A fejlesztés eszköze: a tudatosan tervezett, szervezett, tevékenységek általi játék, ami elősegíti a gyermek képességeinek fejlődését. A fejlesztés a tanév során folyamatosan történik, s az általános iskola 1-8-ig tartó szakaszában valósítható meg. III.1. Az SNI tanulók fejlesztésének alapelvei - a fejlesztés a tanuló speciális szükségleteinek, egyéni teherbíró képességének figyelembe vételével történjen 15
- a komplexitás elvének betartása ( a ráhatás egyidejűleg mindig több funkcióra irányul ) - a fejlesztés módja indirekt legyen ( úgy juttassuk sikerélményhez és segítsük a kreativitását megnyilvánulni, hogy helyzetbe hozva, a fantáziáját megmozgatva sikeresen hajtsa végre a feladatot) - az egész személyiséget vegyük figyelembe, találjuk meg azt az egyéni utat, amely a gyerek képességeihez és személyiségéhez igazodik - a fejlesztés során egy időben legyen jelen az érzéki tapasztalat, a tárgyi cselekvéses megismerés és a céltudatosan kiválasztott tevékenység - mindig következetesek legyünk - egy egy funkció stabilizálódása gyakorlások folyamatában fog megvalósulni - a tanulót tegyük motiválttá - a légkör jó hangulatú, játékos és kreatív legyen - minden alkalomban vegyük figyelembe a gyerek éppen aktuális állapotát, energiaszintjét - fontos a rendszeresség - elfogadó magatartást kell tanúsítani, fontos a személyes kapcsolat kialakítása - nem a gyereket értékeljük, hanem a hibát javítjuk - a feladatadás kis lépésekben történjen, legyen elegendő idő a megoldásra - a teljesítményről pontos, érthető és konkrét visszajelzést adjunk minden esetben A fejlesztés célja minden esetben a működési zavar kezelése, a feladatunk korrigálni, kompenzálni, a sérült pszichikus funkciókat fejleszteni. A fejlesztés alatt sohasem hiánypótlást és korrepetálást értünk, hanem a gyerek tanulási és viselkedési problémájához kell megtalálni azt a leghatékonyabb utat, ami végül is elvezet a fejlődéséhez. III.2 Pedagógiai fejlesztés Az integrált oktatás megvalósításához szükséges, hogy minden nevelő ismerje az egyes tanulók szakértői bizottság által kiállított szakvéleményében foglalt fejlesztési területeket, amelyek kijelölik, hogy milyen irányban haladjon a gyermek megsegítése. Ez alapján és a pedagógus saját mérései segítségével egyéni fejlesztési terv kidolgozása után valósítható meg a tanuló eredményes továbbhaladása. Az ötlettárban felsorolt lehetőségekből válogatva a pedagógus saját belátása szerint az óra anyagához, a módszerekhez igazodva választhatja meg, hogy az SNI tanulónak hogyan tud személyre szabottan segítséget nyújtani ahhoz,hogy 16
ő is a társaival haladhasson a tanórákon, ne érezzen semmiféle megkülönböztetést. A szakértői véleményben kijelölt területeken kívül fontos még az SNI tanulók önbizalmának, önértékelésének fejlesztése is. A módszerek megválasztása során kiemelt szerepet kap az egyéni megsegítés, a differenciálás. Hatékony lehet még az SNI tanulók esetében is a kooperatív technikák alkalmazása és a projekteken való aktív részvétel. Náluk is fontos keresni és felismerni, hogy mely területek azok, amelyekben kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, és a tehetséggondozás keretében ezeket a képességeket tovább erősíteni. III.2.1. Az egyéni fejlesztési terv A pedagógus mindennapi munkájához ad segítséget az egyéni fejlesztési terv. Ezt alkalmazva megvalósítható, hogy a nevelő az oktatási-nevelési folyamatot, a tanulás megszervezését, a tanulási folyamat szerkezetét, tempóját, eszközeit a sajátos nevelési igényű tanulók egyedi igényeihez igazítsa. a tanórai munkába célirányosan beépíthetők ezen tanulók speciális fejlesztési elemei, így az egész pedagógiai folyamatban érvényesíthető a sajátos nevelési igényű gyerekek differenciálása. A pedagógus maga dönti el,hogy a tanulási folyamatot hogyan szervezi meg, mikor és mennyi időt szán a sajátos nevelési igényű tanuló tanórai fejlesztésére, s hogy mit milyen feladatokkal, eljárásokkal kíván megvalósítani. Az egyéni fejlesztési terv alkalmazása A tervezőmunka eredményességét a tanuló fejlődésének mértéke fogja megmutatni számunkra. Ehhez szükséges a fejlesztés értékelése,amely egyaránt vonatkozik a tanulóra a folyamatban megjelenő szereplőkre és a folyamat egészére. Az egyéni fejlesztési tervet alapul véve a pedagógus a tanuló fejlesztését beépítheti a tanulási folyamatba, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretébe is. Nagyon fontos, hogy minden, a sajátos nevelési igényű tanulóval kapcsolatba kerülő nevelő ismerje a tanulóra készített egyéni fejlesztési tervet. ugyanilyen fontos tényező a szülők bevonása, mivel a családi háttér, a szülő fontos személy a tanuló fejlesztésének folyamatában. 17
III.3 Beilleszkedés Az osztályfőnökök és szaktanárok feladata az SNI tanulók integrálása, olyan légkör kialakítása az osztályban, amely elfogadóbb magatartást tanúsít. Fontos a szülőkkel, családdal való rendszeres kapcsolattartás,a problémák közös megbeszélése,a gondok együttes megoldása. Napjainkban egyre több a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló. A probléma figyelmen kívül hagyása nem megoldás és nem oldható meg a magatartás és tanulás szankcionálásával. A pedagógustól elvárható kompetencia: ismerje fel és tudja kezelni a részképesség-zavar tünet együttesét; a differenciálás módszertanát tudja alkalmazni; a tanulóval szemben sem kirekesztő sem hátrányosan megkülönböztető viselkedést ne tanúsítson; a tanuló értékelésekor vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit, és a szakértői vélemény ajánlásait; ismerje fel a tanuló azon képességeit,amelyek pozitívak és ezekre támaszkodva hatékonyan segítse elő további fejlődését; a fejlődés mértékét mindig a tanuló korábbi teljesítményéhez igazodva vizsgálja; a tanulóközösségben a nevelői példa alapján váljon szokássá a részképesség zavar toleranciája; a tanulóval kapcsolatos problémákat figyelmesen és tapintatosan közölje a szülőkkel; legyen érzékeny és megértő a tanulók problémájával kapcsolatosan; szükség esetén forduljon szakemberhez a gyermek ügyében; folyamatosa kísérje figyelemmel a tanuló szakellátását, eredményességét; gondoskodjon a tanuló pályaválasztásáról; szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt. 18
III.4. Átvezetés A pályaválasztás előtt álló sajátos nevelési igényű tanulók segítését előtérbe helyezzük. Ezt fontosnak tartjuk, mert az ilyen problémákkal küzdő, iskolaváltás előtt álló tanulóknak még nehezebb eldönteni a hova tovább? kérdést, mint a többieknek. Velük többet kell beszélgetni, jobban meg kell ismernünk az érdeklődési körüket ahhoz, hogy segítséget tudjunk nekik adni abban, hol tanulhatnak tovább, melyik szakma való nekik, ahol az életben biztosan helyt tudnak állni. Fontos, hogy az osztályfőnök, a szülő és a diák is tisztában legyen azzal, hogy a középfokú intézmény, ahol tovább szeretne tanulni, milyen követelményeket támaszt diákjaival szemben. Ezek ismeretében lehet felelősségteljesen támogatni őket a pályaorientációban. Hogy az átvezetés sikeres legyen, a nevelőnek nagyon jól kell ismerni a diák képességeit, lehetőségeit, a diáknak pedig megfelelő önismerettel, reális énképpel kell rendelkeznie. A pályaorientáció során a tanórai és tanórán kívüli lehetőségek biztosításával terelgetjük őket a nekik legjobban megfelelő irányba. Tanórai lehetőségek: - osztályfőnöki órák: - tesztek, beszélgetések, kérdőívek érdeklődési körre, tájékozottság felmérésére vonatkozóan - képességek figyelembe vételével differenciált óravezetés - felkészítés szóbeli elbeszélgetésre - gyakorlás felvételi feladatsorokkal - meghívott vendégek által szakmaismertetés Tanórán kívüli lehetőségek: - iskolalátogatások (középiskolás nyíltnapok) - Pályaválasztási Vásáron való részvétel - érdeklődési körnek megfelelően szakkörök, tanórán kívüli foglalkozások 19
- munkahely látogatások - különböző foglalkozású szülők meghívása szakmaismertetésre - különböző középiskolák DVD filmjeinek megtekintése - szakmacsoportokról, szakmákról, kutató- és gyűjtőmunka ( könyvtár, internet) - pályaválasztási szülői értekezlet a diákok részvételével III.5 SNI típusok intézményünkben Iskolánkba SNI A és SNI B típusú tanulók járnak. Az SNI A típusú tanulók fejlesztését, ill. felzárkóztatását végző utazó gyógypedagógust a kistérség biztosítja számunkra, az SNI B tanulókat a helyben foglalkoztatott fejlesztő pedagógus látja el. Helyi tantervünk elkészítésekor is kiemelkedő figyelmet fordítottunk a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére. Fontosnak tartjuk az együttnevelésüket, folyamatos fejlesztésüket a problémákkal nem küzdő tanulókkal. Iskolánkban a tanulók 4 %-a sajátos nevelési igényű, megfelelő szakemberek tudnak velük foglakozni. SNI A csoportba sorolt tanulók diagnózisai : - Meghatározott olvasászavar - Meghatározott írászavar - Egyéb nyelvi és beszédfejlődési zavar - Az iskolai készségek k.m.n.fejlődési zavara - Egyéb pervazív fejlődési zavar - Tanulási zavar kialakulásában veszélyeztetett Fejlesztendő területek ezeknél a tanulóknál: - Nyelvi közlés intenzív differenciált fejlesztése, beszédészlelés-megértés javítása - A verbális / vizuális emlékezet edzése, fejlesztése - Akusztikus differenciálás - Analízis szintézis auditív és képi szinten - Figyelem edzése 20
- Vizuomotoros koordináció fejlesztése - Dyslexia, dysgraphia reedukáció - Érzékelés észlelés fejlesztése - Szeriális készség erősítése - Verbális munkamemória edzése, fejlesztése - Betűdifferenciálások - Olvasástechnika fejlesztése - Látás, hallás, mozgás koordinált működtetése - Helyesírási szokásrendszer apró lépésekben való kialakítása, mélyítése Az SNI B csoportba sorolt tanulók diagnózisai a szakvélemény alapján: - aktivitás és figyelem zavarai - az írás zavara - gyermekkori és serdülőkori emocionális zavar-túlzott szorongás zavara - a tanulási ismeretek elsajátításának nehézsége - figyelemhiány hiperaktivitás nélkül Fejlesztendő területek ezeknél a tanulóknál: - figyelem, emlékezet,gondolkodás és beszéd összehangolt intenzív fejlesztése - figyelem edzése - akkusztikus és vizuális percepció - differenciáló- diszkrimináló képesség - szeriális készség - grafomotorium - vizuomotoros koordináció - keresztcsatornák összehangolt működése - helyesírás - verbális vizuális emlékezet - akusztikus- vizuális differenciálás - analízis- szintézis auditív és képi szinten 21