Alvászavarok és jelentőségük a pszichiátriában Purebl György
Alvás s = passzivitás Alvás s = nyugalom Alvás= pihenés
Az alvás s nagyon aktív biológiai folyamat Az alvást különbk nböző, egymást stól l jelentősen eltérő és s különbk nböző funkciójú folyamatok alkotják Az alvás s létfontossl tfontosságú
A fázisok f feltételezett telezett funkciói NREM-LHA REM Fejlődés Rekonstrukció Energiatermelés s (ATP) Immunreguláci ció Memória ria-konszolidáció Memória konszolidáci ció és s tanulás s Pszichológiai jól-lét Érzelmi tanulás (implikátoros memória) Motiváci ció Stresszel való megbirkózás Hangulatszabályz lyzás Siegel Science (2001) 294: 5544
Nem véletlen v tehát, t, hogy az alvás s zavara számos egyéb pszichés és s biológiai funkció zavarához vezet Hangulatszabályz lyzási zavar Fokozott stresszkészs szség 5H 1A attenuáci ció Megváltozott stressz- rekaktivitás Hippocampális neurogenesis csökken Súlyos pszichopatológiai tünetek Inzulin-rezisztencia Immunológiai fittness csökken kkenése Emelkedett cortizol-szint Megváltozott GH szekréci ció Metabolikus krízis, halál
Új j civilizáci ciós s betegségek gek tömeges t megjelenése a XX. Század zad második m felében Elhízás Diszlipidémi miák 2. típust pusú cukorbetegség CHD Depresszió Szorongásos és stresszhez társult rsuló zavarok Inszomnia és s cirkadián ritmus zavarok
Ami nem változottv Kronotípus Cirkadián n ritmus Ultradián n ritmusok (pl. alvási ciklusok, alvásszerkezet)
Alvás, circadián ritmus és s biológiai órák Metabolikus, fiziológiai és s viselkedéses ses folyamatok napi ritmus szerinti oszcilláci ciója Testhőmérs rséklettől l függetlenf ggetlenül l képesek k működnim Genetikus kontroll alatt állnak, de Környezeti hatások (zeitgeberek( zeitgeberek) által időzíthet thetők Az időzítő hatás s nagyrészt a SCN-en keresztül történik ( master( clock )
A cirkadián n ritmus Valamivel több, t mint 24 óra (egyéni különbsk nbségek!) Genetikusan kódolt k (CLOCK, Bmal, per, cry stb. gének) g Mivel a belső óra általában késik k (több mint 24 óra) állandó újraállításra szorul (reszinkronizáció) Nucleus suprachiazmatikus (SCN) a fő vezérl rlő ( master clock ) szinkronizáci ció a Föld F csillagászati szati ritmusának megfelelően en törtt rténik (24 óra) Homeosztatikus funkciókat kat befolyásol (pl. alvás, anyagcsere, izom-aktivit aktivitás) A belső órát t környezeti k ingerek szinkronizálj lják k a környezet k 24 órás ritmusához, ezek a zeitgeberek Környezeti hatások azonban a ritmust meg is zavarhatják - deszinkronizáci ció
Zeitgeberek Fény/sötétség Testmozgás Szociális aktivitás
Zeitgebereket befolyásol soló civilizáci ciós s hatások Fényszennyezés/fényhiány Az éjszaka gyarmatosítása sa Váltott műszakm Mozgáshi shiány Pszichoaktív v szerek
Alvászavarok Inszomnia Cirkadián n ritmus zavarok* Légzéssel és s mozgással kapcsolatos alvászavarok Paraszomniák Hyperszomnia Narcolepsia Egyéb
Hyperszomnia Depresszió OSAS/UARS Fertőzések Egyéb Narcolepsia Kataplexia Alvásrohamok Alvási paralízis hypnagóg hallucináci ciók Kezelés: stimulánsok (modafinil) orexinek
Légzéssel kapcsolatos alvási zavarok OSAS (Obstrukt( Obstruktív alvási apnoe szindróma) CSAS UARS (felső légúti rezisztencia- szindróma) Obstrukció Hypoxia Apnoe A mélyalvm lyalvás s hiánya miatti súlyos s alvási deficit Erős szimpatikotónia
Rizikófaktorok Következmények Elhízás Hypetónia Diabétesz Arckoponya-anat anatómia Chr. adenoiditis Arritmogén hajlam Hypertónia Demencia Diabétesz Hirtelen halál Kezelés Életmód Sebészi CPAP
Mozgással kapcsolatos alvási zavarok Nyugtalan láb l b szindróma (RLS) Terápia: Dopamin agonisták (pergolid, pramipexol) Fájdalom kezelésére alkamazott szerek (gabapentin( gabapentin, opoidok*) Periodikus végtagmozgv gtagmozgás s zavar (PLMD) Th: Dopamin agonisták (pergolid, pramipexol) Izomlazítók k (clonazepam( clonazepam, baclofen) Anticonvulzívumok vumok (gabapentin)
Paraszomniák Alvajárás Alvási rémület r zavar Lidérces álom zavar REM viselkedészavar szavar a kivétel Gyermekkorban gyakoribbak, felnőttkorra a frekvencia csökken Általában ártalmatlanok Családi halmozódás Diff.. Dg.: Epilepszia! Kezelés: altatószerek, kronoterápia pia, szupportív pszichoterápia pia
REM viselkedészavar szavar Idősebb korban Általában önveszélyes/violens cselekmények REM-fázisban Degeneratív idegrendszeri betegségek gek korai jele! Kezelés: : REM szupresszió, alapbetegség
Az inszomnia a leggyakoribb panaszok egyike A felnőtt lakosság egyharmadának vannak inszomniás panaszai 9-10% esetében a panaszok krónikusak Magyarországon gon az inszomnia gyakorisága ga 9,1% a felnőtt lakosság g körébenk A 65 év v felettiek között k gyakorisága ga a fiatalokénak négyszerese Nau és mtsai (2005). In: Carney PR, Berry RB, Geyxer JD (eds): Clinical sleep disorders. Ohayon M. (1996). Sleep. 19:S7 S15 Novak és mtsai (2004). J Psychosom Res. 56(5):527-36.
Az inszomnia - szindróma Elalvási nehézs zségek Az alvás s fenntartásának nak zavara (gyakori felébred bredések visszaalvási si képtelensk ptelenséggel) vagy korai ébredés Szubjektíven nem kielégítő alvás Következményes nappali tünetekt The International Classification of Sleep Disorders. Diagnostic and coding manual. Second Edition. 2005. American Academy of Sleep Medicine. Westchester IL
Az alvás s minőségét és s az alvászavar súlyosságát t legjobban a nappali tünetek t határozz rozzák k meg Irritábilit bilitás Fatique Diszfória Szorongás Tanulási/koncentr si/koncentrácici ós/memória problémák Ügyetlenség, g, a reakcióid idő csökken kkenése, a baleseti veszély növekedn vekedése The International Classification of Sleep Disorders. Diagnostic and coding manual. Second Edition. 2005. American Academy of Sleep Medicine. Westchester IL
Primer (pszichofiziológiai) vagy szekunder inszomnia? Kb 50% pszichiátriai komorbiditás organikus Kb 50% belgyógy gyászati komorbiditás Kb 25% pszichofiziológiai - Nem megfelelő életmód és cirkadián n ritmus - Stressz psychés pszichofiziológiai
Kevés s olyan pszichiátriai zavar van, melynek nem tünete t az inszomnia Kevés s olyan pszichiátriai zavar van, melynek kockázat zatát t nem növeli n az inszomnia Pszichiátriai hátth ttér ok vagy okozat? Hangulatzavarok Szorongásos zavarok Pszichózisok zisok Pszichoaktív v szer abúzus és megvonás Demencia Gyógyszeres kezelés
Organikus hátth ttér Légzési elégtelens gtelenséggel ggel járój állapot (pl.copd( pl.copd,, súlyos s asthma bronchiale,, stb.) Szívbetegs vbetegség g (ISzB( ISzB, agyérbetegs rbetegség, kardiomyopáthia thia) Hipertónia Diabétesz mellitusz Szív-érrendszeri betegség Máj-,, vesebetegség Hiper- és hypotireózis Autoimmun betegségek gek GORB, fekélybetegsek Mozgásszervi betegségek gek (rheumatoid( arthitis,, stb.) Urológiai betegségek gek (inkontinenci( inkontinenciával és s retencióval járój állapotok egyaránt) Egyéb
Háttértényezők Rendszertelen életmód Pszichoaktív v szerek Mozgáshi shiány Hétköznapi stressz Alvással kapcsolatos diszfunkcionális gondolkodás és szorongások sok Az okot elmulasztjuk, a tünet megmarad Az alvási nehézs zségekkel kapcsolatos félelem f válik v az alvási nehézs zségek fenntartójává
Elalvást nehezítő ingerek és gondolatok Hyperarousal Arousalt tovább fokozó Meg(nem)küzdés
Szemléletv letváltás s az alvászavarok kezelésében Alvást és ébrenlétet egységben gben kezeljük k (circadi( circadián ritmus) Az alvási tünet t kezelésekor a minőségi paraméterek javítását t tűzzt zzük k ki célül (REM, lassú hullámú alvás) Az életmódváltozást megkerülhetetlen jelentőségűnek nek tartjuk csakúgy mint az elhízás, a diszlipidémi miák stb. kezelésében
A négy n terápi piás s modalitás inszomniában Életmód tanácsadás Alváshigénés tanácsadás Alapbetegség kezelése Organikus Pszichiátriai Más alvásbetegség Nem gyógyszeres kezelés Kognitív viselkedésterápia Kronoterápiák (alváskorlátozás, alvásidőzítés, fényerápia) NIH (2005) NICE (2004/2007) Estilvill et al (2003) Clin Drug Invest 23(6): 351-385. Gyógyszeres terápia GABA-erg (nonbzd) hyperarousal MT-erg (MLT-PR, tasimelteon*) CRZ-s jelleg 5HT-erg (eplivanserin*) Orexinerg (almorexant*) Egyes AD-k adása (off label alkalmazás) *fázis III-ban, vagy bevezetés alatt
Életmód és alváshigi shigiénés tanácsad csadás Rendszeresség Testmozgás Pszichoaktív élvezeti szerek Stimulus-kontroll jellegű tanácsok Stresszkezelés, lelki egyensúly fenntartása
Alapbetegség kezelése Organikus Pszichiátriai Más alvásbetegség
Nem gyógyszeres kezelés Kognitív viselkedésterápia Alváskorlátozás Relaxáció Fényterápia
Gyógyszeres kezelés monoterápi piában soha krónikus inszomniákban az utolsó választás
Arousal-prom promóciós anyagok: Alvásprom spromóciós anyagok: Catecholaminok, ok, Orexinek ek Hisztamin Acetylcholin Szerotonin CRH! Szerotonin GABA galanin Adenozin Melatonin
Gyógyszeres terápia GABA-erg (nonbzd) hyperarousal zolpidem referencia-szer MT-erg (MLT-PR, tasimelteon*) CRZ-s jelleg 5HT-erg (eplivanserin*) Orexinerg (almorexant*) Egyes AD-k adása (off label alkalmazás)
Mit ne adjunk altatószerk szerként? Barbiturátoktok Glutehtimid Clomethiazol Meprobamat Antipszichotikumok Antihisztaminok Ultrarövid és s hosszú hatású BZD altatók!
(Egyéb) cirkadián n ritmus zavar Időzóna na-típus Váltott műszak m zavar Késő vagy előrehozott alvásf sfázis zavar Kezelés: kronoterápiák: fény/sötétség, aktivitás-pihenés újraidőzítése, ill. gyógyszeres terápia
Az alvászavarok jelentősége tehát felért rtékelődött az orvostudományban Az alvás s minősége az életminőség és s jól-lét j egyik legfontosabb indikátora A megzavart alvás önmagában is számos betegség g rizikófaktora, legfontosabbak a depresszió és s a diabetes Az alvászavar ezért számos kedvezőtlen fiziológiai változv ltozás elindítója lehet
Az alvászavar kezelése tehát prevenció: mind a pszichés, s, mind a szomatikus egészs szségügyi gyi kockázatot csökkenti Az alvászavar helytelen kezelése a prevenció helyett viszont további kockázatn zatnövekedést eredményez