FÓBIA GYÓGYÍTHATÓ FÉLELEM KÉRDÉSEINKRE DR. BIRKÁS DEZSŐ A SEMMELWEIS EGYETEM KÚTVÖLGYI PSZICHIÁTRIAI KLINIKAI CSOPORTJÁNAK MUNKATÁRSA, EGYETEMI OKTATÓ, A FÓBIA KLINIKA SZAKMAI VEZETŐJE VÁLA SZOL. DR. BIRKÁS AZ ALKOHOLIZMUS PSZICHIÁTRIAI KÉRDÉSKÖRÉRŐL 2004. SZEPTEMBERÉBEN ADOTT MÁR INTERJÚT A MYPIN NEK. 1. HOGYAN DEFINIÁLHATÓ A FÓBIA? BETEGSÉGRŐL BESZÉLÜNK FÓBIA ESETÉN? Fóbia alatt az irracionális és eltúlzott félelmet, szorongást értjük, mely különféle helyzetekkel, tárgyakkal vagy élőlényekkel lehet kapcsolatos. A fóbiás ember tisztában van félelmei túlzott és irracionális jellegével. A fóbia csak abban az esetben válik betegséggé, ha az állandó szorongásos készenlét, a fóbiás elkerülés, vagy a szorongással járó szituációkban átélt szenvedés mértéke jelentősen zavarja az érintett mindennapjait, csökkenti munkaképességét, rontja kapcsolatai minőségét. Eddig a pontig a fóbiás emberek gyakran nem fordulnak pszichiáterhez vagy pszichológushoz, mert fóbiájuk tárgyának elkerülése számukra a legkézenfekvőbb megoldás, és az elkerülést sem érzik túlzott lemondásnak. 2. MI TÖRTÉNIK, HA EGY FÓBIÁS EMBER SZEMBESÜL FÓBIÁJÁNAK TÁRGYÁVAL? MI LYEN REAKCIÓKAT VÁLT EZ KI BELŐLE? A fóbia tárgyával való szembesülés vagy akár a fóbiás helyzet puszta elképzelése azonnali szorongást vált ki, mely súlyosabb esetben pánikrohamban csúcsosodhat ki. A szorongó gyerekek sírnak, hidegrázásuk van, dührohamuk lehet, vagy erősen kapaszkodhatnak a biztonságot jelentő felnőttbe. 3. IGAZ E, HOGY SZINTE MINDENKI TALÁLKOZIK EZZEL A SAJÁTOS ÁLLAPOTTAL, CSAK NEM BIZTOS, HOGY BETEGSÉG FORMÁJÁBAN EL IS URALKODIK RAJTA? Igaz. Azonban nem mindegy, hogy egy alagútfóbiás ember az Alpokban lakik e vagy egy nagyvárosban, ahol rövidek az alagutak és munkahelye megközelítésére rendelkezésre állnak alternatív útvonalak is. Nem mindegy, hogy egy tériszonyos embernek modern, padlótól plafonig üvegfalú, esetleg átlátszó üvegpadlójú irodaházban kell e dolgoznia, hogy egy galambfóbiás ember Budapest belvárosában lakik e, dolgozik e, vagy külterületen hogy egy víziszonyos embernek a családja szeret e vitorlázni vagy a tengernél nyaralni hogy egy aviafóbiás ember munkájához szükség van e a repülésre végül, hogy egy agorafóbiás ember nagy bevásárlóközpontokban intézi e bevásárlásait vagy egy kis közértben. 4. HOL A HATÁR A JOGOS FÉLELEM ÉS A FÓBIA KÖZÖTT?
A szubjektív szenvedés mértékében, az életminőség romlásában, amit az eltúlzott félelem okoz. A kígyóktól vagy a pókoktól tartó ember félelme nagyon is megalapozott lehet. Ha valaki szorong, miközben elhalad egy ipari daru alatt, annak is reális alapja van, hiszen csak a szomszédos Ausztriában évente 5 10 daru borul fel. 5. VOLT EGY ISMERŐSÖM, AKI A CSÚSZÓMÁSZÓKTÓL FÉLT, EGY MÁSIK PEDIG NEM MERT KIÁLLNI TÖBB EMBER ELŐTT BESZÉLNI. ADÓDIK A KÉRDÉS: LEHET E VALAMILYEN SZEMPONT RENDSZER ALAPJÁN KATEGORIZÁLNI A FÓBIÁBAN SZENVEDŐKET? Igen. A fóbiák jelenlegi felosztása szerint beszélhetünk agorafóbiáról, egyszerű fóbiákról és szociális fóbiáról. A felsorolás egyben az orvoshoz fordulás sorrendjének is megfelel, mely nem egyenlő a fóbia gyakoriságával, inkább a fóbiával járó szenvedés mértékét tükrözi! Az emberek legtöbbször agorafóbiával fordulnak orvoshoz. Az egyszerű fóbiák gyakoribbak az agorafóbiánál, de tárgyuk elkerülhetősége miatt általában kisebb problémát jelentenek az érintettek számára. Végül, csak minden tizedik fóbia szociális fóbia, de a probléma természetéből adódóan előfordulási gyakoriságánál ritkábban keresik fel emiatt a pszichiátert. 6. NÉZZÜK AKKOR PONTRÓL PONTRA. MI VÁLTJA KI A FÉLELMET AZ AGORAFÓBIÁBAN SZENVEDŐKNÉL? Az agorafóbiában szenvedők szorongásos panaszai a lakás elhagyásakor, közlekedés közben, nyilvános, zsúfolt helyeken tartózkodáskor vagy nyílt tereken történő áthaladáskor jelentkeznek. Az agorafóbiások aggodalmai meghatározott szituációkkal, helyekkel kapcsolatosak félnek, hogy az adott helyzetből nem lennének képesek elmenekülni, ha hirtelen történne velük valami, vagy nem kapnának segítséget rosszullét esetén. Mielőtt az agorafóbiások valamely szorongást kiváltó szituációba kerülnek, fejükben már készen áll mi lesz, ha? típusú aggodalmak sora. A volt rosszullétek helyszínei gyakran a legfélelmetesebbek. A gyógyuló agorafóbiás például már képes metróra szállni, de mindig rosszabbul érzi magát abban a metrómegállóban, ahová két évvel ezelőtt, pánikrohama miatt kihívták a mentőt. 7. MILYEN TÜNETEKET ÉSZLEL AZ AGORAFÓBIÁS, HA A FÉLELME TÁRGYÁT KÉPEZŐ HELYZETBE KERÜL, AZZAL TALÁLKOZIK? A változó intenzitású szorongástól a hirtelen kialakuló, megsemmisülés érzéssel járó pánikrohamig, minden tünet előfordulhat. Képzelje csak el önmagát, ahogy egy embertömegben áll s vár. Egyszer csak, mintha orvul hátba támadták volna azt érzi, hogy elszáll magából a lelke. Megvadult szíve úgy kalapál, mint egy őrült kőműves. Erei lüktetnek. A torka megtelik levegővel, akár az áradó folyó, s maga fulladni kezd. A feje, mint valami ólomnehezék, szédülten hintázik. A szorongás elönti magát, futni akar, de képtelen elfutni önmaga elől, saját érzései elől. Ha lehetne, se tudna, mert lábai elgyengülnek s furcsán hullámzik a lába alatt a talaj. A szorongás magára tekeredik és fojtogatja hiába próbál rá hatást gyakorolni ő az, aki kézben tartja magát. Úgy érzi, egyszersmind megbolondul és meghal, szinte megsemmisül. A külvilág távolinak hat, mintha tompán érkeznének el magához a hangok, látása is elhomályosul. Hirtelen megérzi egy baráti kéz érintését a vállán: Szia drágám! Bocs, hogy késtem! Mintha hirtelen kivilágosodna minden, a pánik eltűnik, de a bőrét borító nyirkos izzadság emlékezteti rá,
nem csak rossz álom volt az egész. Így érezheti magát a pánikrohamot átélő agorafóbiás ember zsúfolt helyen, tömegben. 8. HOGYAN PRÓBÁLJA ÁTHIDALNI A BETEG EZEKET A HELYZETEKET? Az emberek általában a legkézenfekvőbb megoldásokat választják. Általában 3 alapvető módon igyekeznek bebiztosítani magukat: (1) Mindenáron igyekeznek megakadályozni egy újabb rosszullétet, megelőzni a bajt még annak korai stádiumában jobb félni, mint megijedni alapon. Az agorafóbiás aggódással, állandó, ugrásszerű készenlétben figyeli teste működését és esetleges rosszullétének korai jeleit. Az egyes élethelyzeteket a pánikmentes, jó és a pánikkeltő, rossz szituációkra osztja fel. E felosztás és a túlzott óvatosság hátránya, hogy a páciensek a rossz és a kis rossz között nem tudnak különbséget tenni, egy kis szédülés, szívdobogás, enyhe légszomj vagy verejtékezés is a legrosszabbat jelezheti számukra. Amennyiben a pánikkeltő, rossz tünetet észlelik, igyekeznek befolyást gyakorolni szervezetük vegetatív működésére (egyensúlyérzés, légzés, szívműködés), azonban ennek lehetetlensége, fokozódó önmegfigyelésük, és tehetetlenségükből adódó szorongásuk együttesen menthetetlenül pánikrohamhoz vezetnek. Az állandó önmegfigyelés önmagában, kiváltó szituáció vagy inger nélkül is szorongást szülhet, melynek kellemetlen testi tünetei (izzadás, szívdobogás, bizonytalanságérzés, szédülés, zsibbadás etc.) tudatosulnak, és a szorongásos készenlét paradox erősödéséhez vezetnek. A pánikkészenlét ily módon fokozódik, egyre kisebb jelzésre kialakul és az érintett egyre erősebben érzi, hogy a helyzetnek nem ura mígnem egy ponton túl tehetetlensége elviselhetetlenné válik, s egy újabb pánikrohammal bezárul az ördögi kör. A probléma krónikussá válásához további két típusos megoldás is hozzájárul: (2) a rosszullétekhez kapcsolódó, szorongást előidéző szituációk elkerülése és (3) az ezekben történő segítségkérés is. Rövidtávon biztonságérzést jelentenek, hosszú távon a tehetetlenségérzést és a szorongást erősítik. Tehát a túlzott törődés, a páciensek kísérgetése paradox módon negatív hatással van rájuk. 9. MI A MEGOLDÁS? A fóbiás problémák megoldására a Fóbia Klinikán speciális gyógyszeres terápiát és/vagy Szisztémás stratégiás Rövidterápiát alkalmazunk, mely rövidterápia a bonyolult vagy krónikus szorongásos problémák egyszerű megoldását jelentheti. A módszer előfeltételezése szerint a fóbiákat és a pánik szorongást a helytelen és hatástalan megoldási kísérleteink tartják működésben. A terápia kezdeti időszakában részletesen feltérképezzük a páciens megoldási kísérleteit, hogy a következő fázisban mihamarabb meggátolhassuk kontraproduktív megoldásait és a probléma útvesztőjéből nagyfokú precizitással közösen találjunk kiutat. A gyógyítás folyamata során a pácienssel folytatott szelíd együttműködésre esik a hangsúly. Előfeltételezéseink szerint minden ember önmaga egyedi problémáinak legjobb ismerője, ezért különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy senkivel ne végeztessenek olyan feladatot, melynek gyakorlati alkalmazása távol állna tőle vagy ellenérzést keltene benne. Minden páciensünk olyan inst
rukciókat kap a probléma megoldásához, melyek szinte kézenfekvők s a gyógyulás során mintegy önerőből jut el a lehetséges kiutak felfedezéséhez. Miközben a páciensek rátalálnak a problémából kivezető útra, lépésről lépésre rekonstruálják, azaz elemenként lebontják az őket körülvevő, szorongásaikból épített valóságot, amelynek egykor reménytelenül alávetették magukat. 10. MITŐL RETTEG A SZOCIÁLIS FÓBIÁBAN SZENVEDŐ ÉS SZÁMÁRA MIT LEHET AJÁN LANI? Attól fél, hogy a másik ember vagy a nyilvánosság előtt kellemetlen vagy megalázó helyzetbe kerülhet. Szorongását tovább növeli, hogy épp szorongásos tünetei miatt érzi magát kellemetlenül: gyakori panasza a nyilvános szereplés közben / más emberek szeme láttára fellépő kézremegés, elpirulás, erős izzadás, hasmenés, hányinger. A szociális fóbiások Fóbia Klinikánkon speciális kezelést kapnak, mely gyógyszeres és Szisztémás stratégiás Gyorsterápiát jelent. 11. MILYEN TÜNETEI VANNAK, ÉS HOGYAN LEHET FELISMERNI, HA VALAKI EBBEN A BETEGSÉGBEN SZENVED? A kiváltó ingerrel való találkozás során félelem, szorongás lép fel. Ezt követően az érintett igyekszik elkerülni az egyszerű fóbia tárgyával való találkozást. 12. CSAKNEM MINDENKI ÉREZTE MÁR MAGÁT GYÁMOLTALANNAK, KÜLÖNÖSEN OLYAN KELLEMETLEN HELYZETEKBEN, AMIKOR PÉLDÁUL ISMERETLENEKKEL TALÁLKO ZIK VAGY ÁLLÁST KERES ÉS VALAMILYEN MEGHALLGATÁSRA MEG. A TÚLZOTT FÉLELEM A TÁRSAS SZORONGÁS TÜNETE, ÉS ÖSSZEKAPCSOLÓDIK AZ ATTÓL VALÓ FÉLELEMMEL, HOGY MÁSOK NEM ALKOTNAK JÓ VÉLEMÉNYT RÓLUNK. JOGOS E AZ ÚN. TÁRSAS FÓ BIÁKAT KÜLÖN CSOPORTBAN EMLÍTENI, MIT TUDHATUNK AZ EMBERI ÉRINTKEZÉSSEL KAPCSOLATOS FÉLELMEK E BETEGSÉGÉRŐL? Jogos. A szociális fóbiások szintén viszonylag ritkán fordulnak orvoshoz, de esetükben ez fóbiájuk természetéből adódik, hiszen attól félnek, hogy a másik ember vagy a nyilvánosság előtt kellemetlen vagy megalázó helyzetbe kerülhetnek. 13. MIKOR KELL PSZICHIÁTERHEZ FORDULNI? FELISMERT BETEGSÉGET GYÓGYÍTHAT A HÁZIORVOS IS? Minden esetben érdemes pszichiáterhez fordulni, ha a fóbia a mindennapi életvitelt rontja. A fóbiák gyógyítása speciális ismeretet igényel és a szakorvos feladata.
14. MIT TEHET A PSZICHIÁTER A FÓBIÁS BETEG GYÓGYÍTÁSA ÉRDEKÉBEN? MILYEN AZ ARÁNY A GYÓGYSZERES KEZELÉS ÉS A PSZICHOTERÁPIA ALKALMAZÁSA KÖZÖTT? A fóbiák egy része, ilyen az agorafóbia vagy a szociális fóbia, antidepresszánssal gyógyítható. A szorongás maga szorongásoldó szerekkel csökkenthető, ezek huzamos (néhány hónapot meghaladó) alkalmazása nem ajánlott. A kezelés keretét egy betegcentrikus gyorsterápia, a Szisztémás stratégiás Gyorsterápia adja meg. Fóbia Klinikánk Magyarország első, fóbiákra specializált intézménye, ahol a fóbiák gyors, hatékony, ambuláns formájú gyógyítására fektetjük a hangsúlyt, s ahol alapvető terápiás szempont, hogy a kezelés alatt pácienseink ne csak gyógyuljanak, hanem jól is érezzék magukat.