= 30 MW; b) P össz = 3000 MW a) P átl. = 600 Ω; b) DP = 0,3 W a) R 1. U R b) ΔP 4 = 01, A, I a) I ny.

Hasonló dokumentumok
2006/2007. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 10. MEGOLDÁSOK

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m.

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l III.

Hőtan részletes megoldások

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l. I.

Mechanika A kinematika alapjai

Dinamika. F = 8 N m 1 = 2 kg m 2 = 3 kg

3. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, II. forduló, Megoldások. F f + K m 1 g + K F f = 0 és m 2 g K F f = 0. kg m

MEGOLDÁSOK ÉS PONTOZÁSI ÚTMUTATÓ

= 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg, V víz = 450 dm 3 = 0,45 m 3. = 0,009 m = 9 mm = 1 14

A 32. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntı - Gimnázium 10. osztály Pécs pont

2010/2011. tanév Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny II. forduló január 31.

Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Verseny január 19. MEGOLDÓKULCS

A 36. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs 2017

ω = r Egyenletesen gyorsuló körmozgásnál: ϕ = t, és most ω = ω, innen t= = 12,6 s. Másrészről β = = = 5,14 s 2. 4*5 pont

A pontszerű test mozgásának kinematikai leírása

Szakács Jenő Fizikaverseny II. forduló, megoldások 1/7. a) Az utolsó másodpercben megtett út, ha t a teljes esési idő: s = 2

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

ELMÉLET REZGÉSEK, HULLÁMOK. Készítette: Porkoláb Tamás

Mechanika részletes megoldások

MUNKA, ENERGIA. Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő hatására elmozdul.

Forgó mágneses tér létrehozása

1. A mozgásokról általában

2007/2008. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 9. MEGOLDÁSOK

EGYENÁRAM. 1. Mit mutat meg az áramerısség? 2. Mitıl függ egy vezeték ellenállása?

TestLine - Fizika 7. osztály mozgás 1 Minta feladatsor

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató

2010 február 8-19 Feladatok az 1-2 hét anyagából

MÁTRAI MEGOLDÁSOK. 9. évfolyam

A feladatok közül egyelıre csak a 16. feladatig kell tudni, illetve a ig. De nyugi, a dolgozat után azokat is megtanuljuk megoldani.

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

Gyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)

ő ó ü ö ő ö ö ő ö ó ű ö ő ó ó ü ő ü ö ű ö ő ó ó ő ö ö ó ő ö ö ő ű ö ő ű ö ö ő ő ő ö ö ú ó ö ö ö ő ő ó ő ü ó ó ű ö ö ü ő ü ö ő ü ő ó ű ö ö ö ó ö ö ö ü

Az egyenletes körmozgás

Hőátviteli műveletek példatár. Szerkesztette: Erdélyi Péter és Rajkó Róbert

Diagnosztikai módszerek II. PET,MRI Diagnosztikai módszerek II. Annihiláció. Pozitron emissziós tomográfia (PET)

TARTALOM A FIZIKA TANÍTÁSA. módszertani folyóirat

Dinamika példatár. Szíki Gusztáv Áron

Ö Ó Ó Ó

Ó ú É Ú

Ó ű ű ű ű ű ű É É É

Ó ú É ú É É É Ő ú ú ű Ó Ö É É ú Ü ú É ú

Ü ű Ü É ű ű É Ü Ü

Ö

ű ű ű Ö ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű

É ö

Ü Ü Ó Ü Ó

Ö Ö É Ő Ú É

Ú Ú Ü Ü ű ű ű É Ú É ű

Ó Ó ú ú ú ú ú É ú

Ó Ó É ü É ü ü

Oktatási Hivatal. az energia megmarad: Egyszerűsítés után és felhasználva a tömegek egyenlőségét, valamint, hogy u A0 = 0 :

ű ő ű ű ű ö ő ú ö ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ü ü ő ü ü ő ú ü ő ő ü ü ü ő ú ü

Egyenletes mozgás. Alapfeladatok: Nehezebb feladatok:

2012/2013. tanév Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 9.

Hőátviteli műveletek példatár

3.1. ábra ábra

1. fejezet. Gyakorlat C-41

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

Forgó mágneses tér létrehozása

sebességgel lövi kapura a labdát a hatméteresvonal előtt állva. Mennyi ideje van a kapusnak a labda elkapására? sebességgel a kapu felé mozog?

O k t a t á si Hivatal

Oktatási Hivatal. Fizika II. kategória

A 35. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs pont min

Volumetrikus elven működő gépek, hidraulikus hajtások (17. és 18. fejezet)

A maximálisan lapos esetben a hurokerősítés Bode diagramjának elhelyezkedése Q * p így is írható:

XXXIV. Mikola Sándor fizikaverseny Döntı Gyöngyös, 9. évfolyam Megoldások. Szakközépiskola

Atomfizika zh megoldások

Műszaki hő- és áramlástan (Házi feladat) (Főiskolai szintű levelező gépész szak 2000)

Dinamika gyakorló feladatok. Készítette: Porkoláb Tamás

Membránsebesség-visszacsatolásos mélysugárzó direkt digitális szabályozással

Érzékelők és beavatkozók

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FIZIKA I. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

Mágneses momentum, mágneses szuszceptibilitás

Meghatározás Pontszerű test. Olyan test, melynek jellemző méretei kicsik a pálya méreteihez képest.

2 pont. 1. feladatsor

1. feladat R 1 = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V. Megoldás. R t1 R 3 R 1. R t2 R 2

ű ó Ó é é é é ó ő ü é é ü ú é é é é Ú ő ú é é é ú é é é ő Ö é ó é Ö ó é ő é é ü ő é ú é é ő é ü é é é é ó é ü ű é ó é ű é é Ö é ű é ó é é ű é é ó ő é

1. forduló (2010. február

1 CO (váltóérintkező) 1 CO (váltóérintkező) Tartós határáram / max. bekapcs. áram. 10 / 0,3 / 0,12 6 / 0,2 / 0,12 Legkisebb kapcsolható terhelés

Az átviteli (transzfer) függvény, átviteli karakterisztika, Bode diagrammok

TARTALOM A FIZIKA TANÍTÁSA. módszertani folyóirat

László István, Fizika A2 (Budapest, 2013) Előadás

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

a térerősség mindig az üreg falára merőleges, ezért a tér ott nem gömbszimmetrikus.

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

Az aszinkron (indukciós) gép.

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

Á Ü É Ü Ú Ü É

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

Átírás:

34 a) R 600 Ω; b) DP 0,3 W 35 a) I ny 0, A, I z U 05, A; R b) ΔP 4 0,5 W; c) W ny 900 J, W z 350 J 36 a) I 0,5 A; b) A axiáli hő a axiáli teljeítényű 5 Ωo ellenálláon fejlődik; c) W ax 50 J 37 a) n eredeti 77, n kikapc ; b) I 0 A 38 A rizzeizzó kiég, ugyani 4 V eetén az üzei áraerőégnél okkal nagyobb ára halad át rajta 4 39 a) P P P 3 P 4 0, W 5760, J, W 0; b) P P 4 0, P 4,4 W, P 3 4,4 W, W 4,3 0 4 J, W,44 0 4 J z 40 a) P átl 30 MW; b) P öz 3000 MW 4 a) I I3 I 0, 33 A, I 0, 4 A; b) P 0, P P 0, 03 W( 055, W); 3 c) A teriztoron átenő ára felelegíti a teriztort, ellenálláa lecökken, a körben folyó ára elkezd növekedni, az izzók előzör halványan, ajd egyre erőteljeebben világítanak 4 a) R 3,6 Ω; b) I 33, 3 A > Iax, azaz a biztoíték ki fog oldani; c) I 7, 36 A < Iax, azaz a hálózat ot elbírja a háro ezközt 43 P 0, 79 P ax A teljeítény %kal cökkent 44 R 50 Ω A 00 Ωo, 5 A axiáli terhelhetőégű tolóellenállát kell haználni 45 P 0 73 W Elektroágnee jelenégek 4 Mágnee indukció, az áravezetők ágnee tere (indukcióvonalak, fluxu) é hatáai (forgatónyoaték, erő) M ax 0,0065 N, a keret norália e rő lege a ágnee indukcióvonalak irányára a) N,9 0 3 N, T felől nézve az órautató járáának irányában; b) Φ 960, 4 Wb; c) Igen, egyenáraú otor 3 F 4,8 N 4 r 4 5 I 5 A 6 B 5850, 4 T 7 B 3390, T, Φ 6,78 0 6 Wb 8 B 00, T, Φ 5, 60 5 Wb 9 r 853, µ, T, 79 0 0 Az elektroo térerőégvonalak erőlegeek a ágnee indukció irányára, v 50 4 6 M ax 7,4 0 N a) M ax 70, 4 N ; b) N 30 3 D,05 N, az áranak Bből Aba kell folynia, I 40 A, a 664, 4 Dl 75,, B 007, T, iránya az ábra íkjára erőlegeen befelé utat 5 α 9,5 95

Függelék 6 a) B 65 T; b) a ín felől a tengely felé 7 a) F 0,65 N, a függőlegeel 60ºot bezárva lefelé utat; b) nyugatkeleti irányú ára eetén I 680, 8 a) A kondenzátor áraot indít, fellép a ágnee Lorentzerő; b) Q 3, 578 0 C 9 A két vezeték között, velük párhuzao egyene, ely az I áraal átjárt vezetőtől 3 cre van a rajz íkjára erőlege 5 0 B 8,8 0 T, en kifelé utat Az elektroo ező hatáára elozduló ionokra hat a ágnee Lorentzerő, egy irányban ozgatva azokat a) E v B; b) töltétől függetlenül ugyanaz a feltétel; c) a rajz íkjára erőlegeen befelé 3 A proton cavarvonal pályán ozog, elynek tengelye párhuzao a ágnee indukcióvonalakkal A ugara 0,, eneteelkedée,09 4 B 0,04 T 5 a) v 490, 4 ; b) R 38 0,5, R 35 0,487 ; c) az előzőek ellett ég két becapódái hely jelentkezik: 0,5, 0,3 6 a) x, 057 c, y 0; b) x, 057 c, y ± 6, 085 7 v 470, 7 8 v 960, 6 9 a) Az elektroo é a ágnee Lorentzerő egyenlőégéből adódik; DQ b) I n q Av alapján; Dt c) U egyeneen arányo Bvel, egválaztott érőára ellett hiteleíteni lehet a zondát 30 a) v 0 4 ; b) n 040 9, ; 3 8 c) N 840,, nél valaivel 3 több zabad elektron jut egy atora 3 U Hall fordítottan arányo a töltéhordozókoncentrációval (ugyanazon érőára ellett), ezért jobban érhető fezültéget kaphatunk 3 a) F B I R; b) Cak az indukcióra erőlege vetületekre hat ágnee erő 33 a) A íkra erőlegeen felfelé utató erő, F 5 N; b) I in,35 A 34 a) I 0,86 A; b) indifferen 35 a) A Bvel hegyezöget bezáró rézeckeebeégek iatt cavarvonalpályák jönnek létre, adott B eetén pontoan egy enet alakul ki a képernyőig; b) q 850, C kg 36 F F elektroo ágnee c v 4 Mozgái elektroágnee indukció, váltakozó ára (előállítáa é tulajdonágai) 37 v 0, 083 ; 38 a) U i,7 V; b) Ne; c) Igen A fezültég polaritáából igen 39 U i 0,88 V 40 U 9, V 96

4 U 309,3 V 4 4,9% 43 U 00% 58,8% U ax 44 t,5 45 Dt 5 ( ) 46 a) I 3A in 68, Hz t ; b) Q 700 J 47 a) R 3,5 Ω; b) I eff 0,74 A; c) Pt () 80 in 34 W t, 48 0 é 0,36 között zéru; 0,36 é 0,547 között lineárian nő 0,36 Vról 0,547 Vra; 0,547 tól 0,633 ig zéru 49 v 4,7 c 50 q E q B vig tart a töltézétválaztá, U E d 5 Origóból kiinduló félegyene, elynek végpontja a (0, 0,65 V) Súrlódáo eetben a fezültég 0 on kereztül lineárian nő 0ról 0,5 Vra, ajd,5 alatt lineárian nullára cökken 5 A vezetőt az ellenállá irányába kell ozgatni, v 3, 4 ebeéggel c 53 A vezetőben 5 A erőégű ára folyik, felülről nézve az órautató járáával egegyező irányban 54 Az ellenálláokon 5 A erőégű ára folyik, felülről nézve a bal oldali körben az órautató járáával ellentéteen, a jobb oldali körben pedig az órautató járáával egegyező irányban 55 a) W a 0,04 J; b) W b 0,638 J 56 B,5 T, ω 34 6, 57 f 3,8 Hz, U ax 9,6 V, a grafikon egy olyan kozinuzfüggvény, elynek periódua 0,34, aplitúdója 9,6 V 58 a) U ax,6 V; b) U ax,6 V; c) U 6, V in 3768, t 59 a) Dϕ 0º, U ax 0,0353 V; b) Ufélkör 0, 0353 V co t 60 a) U i,85 V; b) h 98,75% 6 I eff,646 A 6 U eff 0,866 U 0 t 63 00 50 T % % t 64 T 00 % 3 % t 65 T 00 % 69, 4 % 66 Aíg ne forog a otor, ninc indukált ellenfezültég, nagy az áraerőég é a falakban futó vezetékekre eő fezültég 67 B 98, µ T, B 7, 376 µ T távvezeték 68 U i 0,83 V hajzárító 0, 004N 69 F( x), ahol x a pálcának a x keret jobb oldali zélétől való távolágának é a keret oldalának hányadoa 70 a) v ax 3 ; b) P B 0,65 J, P grav 0,65 W 7 5,33 97

Függelék 7 a) Egy 45ºo dőléű, 5,657 c hozúágú zakaz rajzolódik ki; b) egy c ugarú kör rajzolódik ki 43 Nyugali elektroágnee indukció 73 a) Φ 3,95 Wb; b) U 78 µ V 74 a) A ágne betoláa é kihúzáa közben a űzer fezültéget jelez, de ellentéte irányban tér ki a utató, é betolá közben nagyobb értékben Aikor benne tartjuk a ágnet a tekercben, a űzer ne jelez; b) Φ 0,5 Wb; c) U,5 V; d) A utató kitéréének iránya az előzőekhez képet ellentéte lenne 75 U 0, V 76 a) 60 C; b) Az órautató járáának irányával ellentéteen ozdulnak el a pozitív töltéek 77 a) U e 94, V; U r 3,55 V; b) Mnél pozitív, Nnél negatív töltétöbblet 78 0 é 0,05 között a fezültég állandóan 6 V értékű, 0,05 é 0,5 között pedig zéru 79 a) L e,56 H, L v,5 H; b) W e,5 J, W r 5,04 J 80 U 0,6 V 8 U 7, V, a áodik eetben ugyanakkora lez a fezültég 8 U, V, L, 0,0 H 83 N 37 84 Dt 0, 5 85 0 é 0,0 között, V, 0,0 é 0,04 között 0 V, 0,04 é 0,05 között,4 V, 86 0 é 0,04 között 0,3 V, 0,04 é 0,08 között 0,3 V, 87 0 é 0,04 között,5 V, 0,04 é 0, között,5 V, 0, é 0,6 között,5 V, 88 a) Az aperérő,5 At jelez, K kialzik, helyette L világít ugyanolyan fényeéggel, int az előbb K; b) D Φ Wb 0, 04 Dt 89 Rendeltetézerű űködénél a fázi é a nullvezeték áraának ágnee ezeje kioltja egyát, zárlat eetén eredő változó ágnee ező lez az érzékelő tekercben, ezért fezültég indukálódik, aelynek hatáára kialakuló ára kioldja a biztoítékot 90 a) I a 87,3 A; b) I b 33,6 A 9 a) D I Dt 43, 3 A ; b) I 86,6 A, W 3,439 J, J W 860 t 9 Zéru lez a fluxu, I 3,4 ka, függőlegeen lefelé nézve az órautató járáával ellentéte irányú 93 a) 0 é között 3 V, é 5 között 0 V, 5 é 9 között,5 V, ; b) 0 é között az ára növekedéét, 5 é 9 között a cökkenéét gátolja 94 N z 7,5, P p 0,7 W 95 A bal oldali ágban lefelé I 0,83 A, a középő ágban felfelé I 3 0,77 A, a jobb oldali ágban felfelé I 0,653 A 96 a) Q Q Q3 980, C; b) Fen negatív töltétöbblet van 98

97 Dv, 08 0 6 98 a) A változó ágnee ező iatt fellépő örvénye elektroo ező eredényezi a ebeégnagyág növekedéét, a ebeégre erőlege ágnee Lorentzerő pedig körpályán tartja az elektronokat; b) Írjuk fel az elektronok centripetáli é érintő irányú gyorulákoponeneire a ozgáegyenletet! 99 a) I 0,3 A, U AC 6 V, U AD 9 V; b) U AA V, a űzer vezetékei körbefogják a változó ágnee fluxut DI 00 a) Dt A, W 0 J; 0 0 DI b) Dt DI c) Dt 6 A, W,5 J; 0 A, W 90 J 44 A váltakozó ára unkája é teljeíténye, a váltakozó áraú ellenálláok, tranzforátor 0 I B 5 A 0 Ne elegendő (I ax 34,8 A) 03 Kb 3 665 Ft 04 Kb 80 illió Ft 05 X C 3, 85 0 5 Ω, P eff 4,6 0 4 W 06 L 0,46 H, P 0 W 07 η 0, 83, kb 346 Ft 08 I eff,6 A, 496 Ft 09 t perc 0 I eff 36,4 A, U R 0,9 V, U C 9,65 V, U L 3, 03V, ϕ 6, 9 Ieff, 04A, C 69, µ F, ϕ ϕ C 5µ F, I 0, 4 A 3 L 0,097 H 4 L, H eff 5 a) I 3 µa a két ellenálláon, I e 0; b) 6 µa a kondenzátoron é a vele oroan kötött ellenálláon, I párh 0 6 a) 0 é,75 között e kapcolóállá,,75 é 3,5 között e kapcolóállá; b) 0 é,75 között 0,45 Aről exponenciálian zérura cökken,,75 é 3,5 között 0,45 Aről exponenciálian zérura változik 7 a) 0 é 0,6 között e kapcolóállá, 0,6 é, között e kapcolóállá; b) 0 é 0,6 között 9 Vról exponenciálian zérura változik, 0,6 é, között 9 Vról exponenciálian zérura cökken 8 Jogo az eljárá X C X L 9 a) I tv 37,5 A; b) P vezt 3,3 MW, P vezt 00% %; Pgen P vezt c) 00% 5% P gen 0 W vezt 068,6 J, η 96,98% a) 306,7 c ; b) 47,5 R elõ tét 33 Ω, C 573, µ F, DW 436, 4J 3 a) Z k 0 Ω, P k ax 50 W; b) P k 37 W; c) N z Np 5 45 Elektroágnee rezgéek, hulláok, hulláoptika 4 f 9,9 MHz 5 C 3,78 nf 6 L 54, µ H 99

Függelék 7 C C 00% 0, 8% C 8 f 3 GHz 9 f 545 THz 30 a) n ü,l,5; b) f ü f l, λ ü 333,65 n 3 f,5 GHz 3 λ 57, 33 f in 5,56 MHz é f ax,36 MHz között, rádióhulláok 34 a) L 0,76 H; b) 0 Hz frekvenciájú elektroágnee rezgé jön létre 35 a) L 0,5 H; b) I 0 0,8 A, c) I eff 0,78 A DI Dt 4 A ; 36 a) t a 5 ; b) t b 0,0, I ax 0,56 A 37 a 67,4 38 L 0,34 H 39 b 3 40 L,5 0 5 H 4 C 0,07 pf 4 x 7,74 c 43 Dx c 44 λ 638 n 45 d 5µ, kb 000 db 46 3 db 47 E ki 9,3 J ( ) 48 V olaj 0 7 liter 060, 7 l 49 a) A hártya két felületéről vizaverődő hulláok fázikülönbéggel találkozva interferenciaképet adnak, a hártya vatagágától függően erőítét vagy kioltát látunk; b) 09,89 n, 549,44 n 50 8,8 46 Geoetriai optika 5 k 5 c, K T 8 c, egyene álláú 5 A ceruza középpontjának képe a tükör ögött cre keletkezik Dϕ 53 ϕ 0 54 a) H 68 c; b) y 78 c 55 f 0 c 56 R 03, 57 a) k 80, N ; b) k 6,5, N 0, 047 58 a) k 3c; b) K 9 c 59 β 4, 6 60 c 40, 8 6 n gyéánt, jég, 847 6 Dt, 69 0 0 63 α határ 49, 76 64 n in,44 65 a) δ 37, 46 ; b) Dt 3540, 0 66 f 06,, T c 67 f,5 68 D 4 4dptr, D 5, 5, dptr 69 f 5, 70 a) α β 4 ; b) a* a 7 A kilépé zöge β 3 5 300

7 a) d 3,5 c; b) α 46,6 ; c) D, c 73 d 75, 74 a) n p 3 73, ; b) t ö t p + t ü 7,5 0 0 75 a) ε α 60, ε α 60 ; 8 30 cvákuu b) c 8 p 50, n 76 a) γ 4,59 ; b) δ,59 77 a) k 5 c; b) K 4 c 0 78 a) f, 88, f 84, ; 5 b) α 60 C 79 a) t 66, c; b) t 54, c 80 f 5,75 c, R 3,5 c, N,33 8 a) n 0,7; b) L 4 c; c) A tárgyat az optikai tengelyről kieeljük, é azzal párhuzaoan helyezzük el 8 a) t,5 c; b) K,5 c 83 a) D,67 dptr; b) R 5 c 84 α 60 85 a) x,7 c; b) y 33,83; c) 3 < n 86 α 8,8 87 a) β 36, 98, γ 53,3, b) β 58, 9, a vízfelületen a fényugár telje vizaverődét zenved, tehát ne lép ki a levegőbe; c) a fényugár a zénkénegből ne lép be a vízbe 88 t 90 c 89 a) δ 30º; b) δ 6,4º 90 a) φ 53,46º; b) δ 4,43º 9 a) f víz 59,; b) f j 7 c 9 a) f k 9 c; b) 9 c f f f 3c k 93 a) t ; b) N 4, 84 0 3 94 a) l 0, ; b) N, N,5 3 95 Cak az 5 ce fókuztávolágú lencét haználhatjuk, ivel ekkor N ax > N v Modern fizika 5 Atofizika a) f 5,4 0 4 Hz, ε 3,59 0 9 J, I 9, 0 kg 7 ; b) N,79 0 9 db; c) η 0,09 9% E,36 J, P fény 3,95 0 9 Pa 3 F 3, 0 6 N, E elnyelt 0 4 N 550 db 5 a) ε ε URH K b) I URH IK 00, ε ε 70, 6 00, URH K J; IURH IK kg 370, 34 6 W ki 0,69 aj 4,9 ev, E ozg 0,06 aj 0,659 ev 30