Vízvédelem KM011_1 2016/2017-es tanév II. félév 4. rész: Vízrendezés Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Vízgazdálkodás folyószabályozás, tószabályozás mezőgazdasági vízhasznosítás ipari vízgazdálkodás ivóvízellátás szennyvíztisztítás vízminőség-védelem hévízhasznosítás stb. 1
Folyó- és tószabályozás Célja: az árvíz, a hordalék, a jég zavartalan levonulásának biztosítása a vízellátás és mezőgazdasági vízhasznosítás céljából történő vízkivételek és vízbevezetések feltételeinek megteremtése a terület- és településfejlesztés, a környezetvédelem célkitűzéseinek elősegítése a víziszállítás és közlekedés érdekében a kívánt méretű hajóút előállítása vízügyi szolgálat kezelésében lévő folyóhálózat hossza: 2801 km szabályozott vízfolyások hossza: 940 km nagyhajózásra alkalmas vízi utak hossza: 1622 km 2
Magyarország nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak hossza 1638 km (egyes irodalmak szerint 1567 km). Ennek 85%-a állandóan, 15%-a időszakosan hajózható. Vízi úthálózatunk hosszának 53%-a a Duna vízgyűjtő területéhez, 47%- a pedig a Tiszáéhoz tartozik. https://www.vizugy.hu/index.php?module=content&programelemid=7 5&id=78&page=14 nagyhajó - olyan vízijármű vagy úszó munkagép, amelynek hajótesten mért hossza legalább 20 m, továbbá az a kishajó, amely nagyhajót továbbít, vagy amelyen 12 főnél több utas szállítását engedélyezték (Hajózási szabályzat 9. fejezet, 9.01 cikk, c) bekezdés) Folyószabályozási korszakok Ókori folyóvölgyi civilizációk 1. szakasz: naturális (ártéri vizes) gazdálkodás környezeti adottságokhoz való alkalmazkodás halászat, öntözés, fokszabályozás érdekellentétek: pl. hajózás halászat, vízimalmok 3
A Kárpát-medence tartósan vagy időszakosan elöntött területei a forrás: OKTVF folyószabályozások előtt 4
Forrás: Molnár G. 1992 Folyószabályozási korszakok 2. szakasz: 19. szd. új célok: népesség nő, árutermelés nő biztonságos lakóhely, mg-i művelés, áruszállítás változó társadalmi megítélés: folyó = veszélyforrás 19. szd.-tól mederszabályozás és árvízmentesítés Európában Tisza szabályozása: 1846-1937 Széchenyi István, Vásárhelyi Pál úttörő munka Európában elsődleges cél: sikerült 5
6
7
Forrás: OKTVF A Tisza szabályozásának mellékhatásai az Alföld deficites vízháztartási mérlege fajgazdagság csökkent egyhangú mg-i kultúrtájak folyórövidülés folyók esése megnő fokozódó eróziós tevékenység túlmélyülés (pl. Tisza: 1211 km 758 km, Szamos: 187 km 108 km, Berettyó: 269 km 91 km) 8
A Tisza alföldi szakaszának mederrövidülése és esésnövekedése (3,6 6 cm/km) a szabályozások hatására 3. szakasz: 20. szd. duzzasztóművek, csatornarendszerek, völgyzáras tározók, vízlépcsők Folyóduzzasztás álló gátak (felső szakaszokon) mozgó gátak (alsó szakaszokon) időben folyamatos (energia-termelés) vagy időszakos (öntözés) kedvezőtlen hatások: megemelkedő talajvízszint tavak feltöltődése gátak alatt nagyobb erózióra képes vízfolyás medermélyítés, partfalomlás, mederfal-alámosás, pusztuló deltatorkolatok Tigris-Eufrátesz, Nílus (asszuáni gát) elmaradó árvizek: föld termékenysége csökken 9
A Hoover-gát a nagy amerikai válság idején épült (1935-ben) a Colorado folyón Nevada, Arizona és Dél-Kalifornia egyes részein még ma is ez a hatalmas szerkezet biztosítja az áramot és a vizet. A gát minden mérnöki rekordot megdöntött: ez volt az addigi legmagasabb gát, a legdrágább és legnagyobb vízerőmű. Hoover-gát, Colorado folyó, USA (2016) 10
Hoover-gát, Colorado folyó, USA (2016) Hoover-gát, Colorado folyó, USA (2016) 11
Asszuáni gát https://www.mozaweb.hu/lecke-fol-a_fold_amelyen_elunk_10-ehseg_vagy_etvagy-106244 12
az elárasztott területen számos ókori műemlék állt leghíresebb: Abu Szimbel temploma (Kr. e. 13. század) pár kilométerrel nyugatra, egy magaslatra költöztették át Három-szurdok-gát (Three Gorges Dam) Kína, Jangce folyó Névleges, beépített teljesítményét tekintve (21 000 MW) a világ legnagyobb erőműve, ám az éves energiatermelés szempontjából csak második az Itaipú-gát után 1994-2009 között épült, 18.000 ember 185 m magas 13
Három-szurdok-gát Három-szurdok-gát 14
Három-szurdok-gát Csinping-1 gát, Kína (305 m magas) 15
Itaipu gát, Parana folyó Brazília és Paraguay határán lévő Paraná folyón a világ legnagyobb üzemelő vízerőműve összteljesítménye 12,6 GW (20 darab 750 MW-os generátor) ez a kapacitás Paraguay energiaszükségletének 93, míg Brazíliáénak mintegy 20 százalékát fedezi Forrás: ÉDUKÖVIZIG Rába: Nick-i duzzasztó 16
Rába: Nick-i duzzasztó Forrás: ÉDUKÖVIZIG Dunakiliti 17
Dunakiliti Dunakiliti: nyitott és zárt zsilip 18
Dunakiliti hajózsilip A folyószabályozási művek csoportosítása Párhuzamművek (hosszirányú művek): a mederszélességet csökkentik, a partok állékonyságát biztosítják Keresztirányú művek: szűkítik a medret, a lefolyó vízhozamokat egységes mederbe terelik 19
Párhuzamművek és keresztirányú művek partvédőmű vezetőmű elzáró művek mellékág főmeder partvonal terelőművek (sarkantyúk) sodorvonal szabályozási vonal Forrás: Observator Kft Párhuzamművek (1) Partvédőmű kőszórás burkolattal természetes part kotrás szabályozási kisvízszint kőterítés kőburkolat szűrőrétegen szegélyszórás mederfenék Forrás: Obserator Kft 20
Párhuzamművek (2) Partvédőmű lábazati kőhányás burkolattal természetes part szabályozási kisvízszint kőburkolat szűrőrétegen mederfenék lábazati kőszórás Forrás: Observator Kft Párhuzamművek (3) Partvédőmű háttöltéssel szabályozási kisvízszint természetes part kőburkolat szűrőrétegen kavics háttöltés mederfenék lábazati kőszórás Forrás: Observator Kft 21
Partvédőművek Párhuzamművek (4) Vezetőmű szabályozási kisvízszint kőszórás mederfenék kőterítés Forrás: Observator Kft 22
Vezetőmű a Mosoni Duna torkolata alatt (1) vezetőmű elkészült szakasza Forrás: Observator Kft Vezetőmű a Mosoni Duna torkolata alatt (2) Vezetőmű építése Forrás: Observator Kft 23
Keresztirányú művek (1) Sarkantyú szabályozási kisvízszint kőszórás mederfenék kőterítés Forrás: Observator Kft Sarkantyúk Forrás: Observator Kft 24
Sarkantyúk Forrás: Observator Kft Medvei híd új sarkantyúk Forrás: Observator Kft 25
Keresztirányú művek (2) Mederelzárás szabályozási kisvízszint burkolat mellékági vízszint fenékszint kőszórás fenékbiztosítás Forrás: Observator Kft Fenékküszöb Dunakiliti 26
Fenékküszöb Dunakiliti A vízszint megnövelésével lehetővé vált a mellékágak vízpótlása Fenékküszöb Dunakiliti vízszintkülönbség a fenékküszöb fölött és alatt 27
Fenékküszöb Dunakiliti a fenékküszöb alatt igen sekély a víz Folyószabályozási kotrások - Szabályozási kotrás: a művek mederalakító hatásának meggyorsítása, a szabályozás kiegészítése. - Gázlókotrás: a hajózási viszonyok javítása. hajózási és szabályozási kisvízszint partél hajóút szélessége partél hajóút hajóút mélysége kotrás Forrás: Observator Kft 28
Nagybajcsi mellékág A mellékág hosszú távú megőrzése és rehabilitálása érdekében végzett beavatkozások: áteresszel kombinált bukó mederkotrás átvágás Forrás: Observator Kft Mellékágak vízpótlása A vízpótlás érdekében a mellékágak megnyitásra kerülnek SZLOVÁKIA Duna áteresszel kombinált bukó mellékág mederkotrás átvágás MAGYARORSZÁG Forrás: Observator Kft 29
Mederkotrás Az erősebben feliszapolódott mellékágakban mederkotrást végeznek Forrás: Observator Kft Nagybajcsi mellékág Átvágás a mellékág alsó végén partvédelem Forrás: Observator Kft 30
Áteresszel kombinált bukó bukó Áteresz (acélcső átmérő 1,0 m) Kisvizek idején 2-3 m 3 /s vízhozam áramlik a mellékágba. Forrás: Observator Kft Áteresszel kombinált bukó bukó áteresz Forrás: Observator Kft 31
Folyószabályozási korszakok 4. szakasz: 3. szakasz fejlődésének megtorpanása mg, E-termelés, szállítás szerkezeti változásai környezetvédelmi problémák a régi célokat új módszerekkel kell elérni továbblépés: múltba fordulás, korabeli életmód visszaállítása (?) fenntartható fejlődés fenntartható fejlődés ökológia-ökonómia-szociológia cél megváltozott: nem az árvizek minél gyorsabb levezetése egy minél szűkebb mederben, hanem a folyók többfunkciós használatának (ökológia-gazdaság-társadalom) és a folyórendszer természetközeli állapotának helyreállítása a vizek visszatartása és sokszoros hasznosítása 32
A folyógazdálkodás jelenlegi igényei természetvédelmi igények: természetközeli vízszintek és vízjárás, zöld folyosó, kék folyosó, vizes élőhelyek társadalmi és gazdasági igények: árvízi és belvízi biztonság, aszály elleni védekezés, vízellátás, hajózás, EU irányelvekhez való alkalmazkodás érdekegyeztetés szükséges! Zöld folyosó kialakítása Szűkület, többszöri beavatkozással kell számolni Mesterséges mű, tartós emberi jelenlét Hullámtér Hullámtér Élőhely-rehabilitáció Mentett oldal A vízhez kötődő szárazföldi élőlények zavartalan vándorlásának biztosítása. Kialakításában számolni kell a mentett oldali területekkel is. Forrás: ÉDUKÖVIZIG 33
Kék folyosó kialakítása Hallépcső, a vízszintkülönbség áthidalását elősegítő mű kialakítása Hullámtér Hullámtér Élőhely-rehabilitáció Mentett oldal A vízi élőlények zavartalan vándorlásának biztosítása Rehabilitált élőhely átjárható kapcsolatának biztosítása a folyóhoz Kialakításához biztosítani kell a mederben, a vízi útvonalban lévő művek átjárhatóságát Forrás: ÉDUKÖVIZIG Denkpáli hallépcső 34
vízszint emelő duzzasztás Denkpáli hallépcső a halak kék folyosója Denkpáli hallépcső 35
a halak számára létesített kikerülő út: a hallépcső Denkpáli hallépcső A halak számára elkerülő utat létesítettek, amely hosszabb szakaszon győzi le ugyanazt a magasságkülönbséget, mint ami a duzzasztó két oldalán van Denkpáli hallépcső 36
a kőrakás elzárja a felfelé tartó halak útját oxigén-dúsítás: a halak csalogatására a hallépcső (elkerülő kék folyosó) felé 37
38
Élőhelyek kialakítása a folyók mentén Árvízvédelmi töltés Folyó Keresztirányú átjárhatóságot biztosító mű Régi holtág, mellékág Élőhely rekonstrukció Árvízvédelmi töltés Forrás: ÉDUKÖVIZIG 39
Élőhelyek kialakítása a folyók mentén Ellenőrzött elöntés lehetősége, az árvízi hozamok tározóképességének növelése Szélsőséges vízjárás hatásainak csökkentése a rehabilitált területeken Forrás: ÉDUKÖVIZIG Kisvízfolyások szabályozása Rehabilitáció Revitalizáció Forrás: ÉDUKÖVIZIG 40
Tószabályozás a tavak számos igényt elégítenek ki hidrológiai szabályozás: optimális vízszint biztosítása szabályozási művek: partvédő művek, mólók, kikötők, vízfolyások torkolati művei hordaléklerakódás, feliszapolódás kiküszöbölése, igényeknek megfelelő partvonal kialakítása (fürdőterület, vízkivételi hely) Árvizek ~: a folyó kilép medréből a kialakulás oka: vízgyűjtő terület lefolyása megnő bő csapadék hóolvadás vízfolyások jege lefolyási viszonyok megváltozása 41
42
43
Árvízmentesítés ~: azon munkálatok, melyek célja a folyók árterének mentesítése az időszakos elöntésektől (megelőző tevékenység) Mo-on már a 15. szd.-tól; 1845-ig 800 km védvonal Mo területének 1/4-e a mértékadó árvízszintek alatt, csaknem 21 ezer km 2 veszélyeztetett (2,5 M ember, 700 település) az árterület 97%-a ármentesített 44
Az árvízmentesítés módszerei 1. gátak építése 2. vízgyűjtőterület rendezése 3. tározás 4. részleges ármentesítés 1. Gátak építése öblözet, hullámtér, véderdő, gátmagasság, mértékadó árvízszint, gátak anyaga, építése, vízzárás fokozása, talpszivárgó, gyepszőnyeg, kiegészítő létesítmények Mo: ~ 4200 km töltés, folyamatos rekonstrukció és fejlesztés 45
vízgyűjtő terület szélessége töltés ártér hullámtér magaspart mentesített terület nagyvízi meder középvízi meder Völgyszelvény kisvízi meder Forrás: Observator Kft 46
Árvédelmi gátak vonalvezetése ideális esetben a gátak enyhe ívben követik a folyó kanyarulatait a hullámtér szélessége nem változik lényegesen a folyó medre nem közelíti meg túlságosan a gátakat Hullámtéri erdősávok 47
Hajózás biztosítása a töltés mentén Árvédelmi gátak jellemző keresztszelvényei töltések anyaga: vízzáró anyagból: 2/3 rész homok + 1/3 rész kötött talaj gát alatti talaj humuszos rétegének eltávolítása 48
49
A töltések vízzárásának fokozása 50
Talpszivárgó beépítése a mentett oldalon: a szivárgási vonal mentett oldali végének elszállítása csökken a töltésátázás veszélye 51
Magyarország árvízvédelmének néhány statisztikai adata árvizekkel veszélyeztetett terület 20713 km 2 ebből még nem ármentesített 622 km 2 ártér aránya az ország területéhez képest 22,3% árvízvédelmi fővédvonalak hossza ebből földgát árvízvédelmi fal magaspart 4220 km 3920 km 23 km 238 km előírt mérete kiépült töltéshossz 2447 km (62,4%) 52
Forrás: OKTVF 2. Vízgyűjtőterület rendezése cél: a lefolyási tényező csökkentése erdősítés, lejtőre merőleges szántás, sáncolás, árkolás 53
3. Tározás mesterséges tó, szükségtározók síkvidéki szükségtározók árapasztó csatorna (Rába - Répce) 4. Részleges ármentesítés árvízvédelmi töltés hullámtér mértékadó árvízszint nyári gát mezőgazdasági művelés középvízi meder nyári gátak körgátak Forrás: Observator Kft 54
Az ármentesítés negatív hatásai a gátak közé zárt folyók a hullámtéren kénytelenek lerakni hordalékukat az Alföld nem töltődik fel, mint a múltban (viszont nagy része ma is süllyed, de a folyóvízi hordalék nem tudja feltölteni!) hullámterek viszont feliszapolódnak gátak folyamatos magasítása szükséges ( árvízszint nő!) medertalpak egyre magasabban helyezkednek el növekvő talajvízszint gátrendszeren belül a fenékszint magasabb, mint a gátakon kívül medermélyülés is lehet (gyorsabb a folyó bevágódhat) szélsőséges vízjárás kis- és középvízállások csökkennek árvízszintek nőnek Emberi hatások A meder feltöltődése, és annak hatásai Mellékágak, holtágak feltöltődése, kiszáradása Kis-, közép- és árvízszintek növekedése árvízvédelmi töltés árvízvédelmi töltés mellékág Forrás: ÉDUKÖVIZIG főmeder 55
A jelenség oka: a folyó hordalék-elragadó ereje kevés az érkező hordalék továbbszállítására a feltöltődés az ártér lecsökkenése miatt felgyorsul A jelenség következményei: a főmeder és a hullámtér egyaránt feltöltődik emelkedő árvízszintek emelkedő talajvízszintek, függőmeder kialakulása Vízszint tendenciák Dunaremete térségében Duna - Dunaremete 800 600 H (cm) 400 200 0 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 Forrás: ÉDUKÖVIZIG Évek 56
A főmeder berágódásának és a hullámtér feltöltődésének hatásai Mellékágak, holtágak feltöltődése, kiszáradása A vízjárás szélsőségessé válik, a vízszintváltozások felgyorsulnak Árvízszintek növekedése, kis és középvízszintek csökkenése Főmeder berágódása árvízvédelmi töltés árvízvédelmi töltés mellékág Forrás: ÉDUKÖVIZIG főmeder A jelenség oka: kis és középvízhozamok esetén a folyó hordalékelragadó kapacitása nagyobb, mint az érkező hordalék mennyisége, a felesleges energia a meder erodálására, mélyítésére fordítódik árvíz idején a folyó szétterül a hullámtéren, a hullámtér töltődik A jelenség következményei: a főmeder berágódik, a hullámtér feltöltődik emelkedő árvízszintek süllyedő kis- és közép- és talajvízszintek hevesebb vízjárás drágább vízkészletgazdálkodás 57
Vízszint tendenciák Ásványráró térségében 700 Éves jellemző vízállások trendvizsgálata Ásványráró 600 500 H (cm) 400 300 200 100 0 1950 1955 1960 1965 1970 év 1975 1980 1985 1990 Forrás: ÉDUKÖVIZIG Vízszint tendenciák Komárom térségében Duna - Komárom 1901-1999 800 700 600 500 H (cm) 400 300 200 100 0 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 Forrás: ÉDUKÖVIZIG Idő (év) 58
A mértékadó árvízszintek növekedése Mértékadó árvízszint a 100 éves átlagos visszatérési idejű jégmentes árvíz, kivéve: Győr, Bp, Szeged és az algyői olajmező védvonalai: 1000 éves visszatérési idő és Esztergomtól a D-i országhatárig tartó Duna-szakasz: az eddig előfordult legmagasabb jeges árvizek magassági biztonság: mértékadó árvízszintek felett 1,5 m 59
Árvízvédelem ~: az a tevékenység, amelyet az árvíz ideje alatt végeznek annak érdekében, hogy az árvízvédelmi létesítmények megfelelően lássák el a feladatukat Árvízvédelem gátak karbantartása, hibák kiküszöbölése töltésátázás töltésszakadás fakadó vizek, buzgárok hullámverés töltésmagasítás veszélyeztetett területek kiürítése kikerült víz lokalizációja árvízvédekezési készültség, I., II., III. fokozat 60
Védekezés töltésátázásnál 61
Védekezés buzgár kialakulásakor 2013-as nagy dunai árvíz Fényképeket megnézni, külön mappa: Árvíz Győrújfalu 2013 62
Folyóink árvizei Duna árvizei: tavaszi, kora nyári (zöldár), jeges árvíz Tisza árvizei: magas és hosszan tartó a gátak további emelése nem lehet megoldás A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése Célok: a Tisza-völgy árvízvédelmi biztonságának megteremtése a Tisza-menti térség terület- és vidékfejlesztési, tájgazdálkodási és természetvédelmi feladatai A VTT elemei: árvízvédelmi fejlesztés érintett települések infrastrukturális fejlesztése (belterületi vízrendezés, szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztítás, kerékpárutak építése) az adottságokhoz alkalmazkodó gazdálkodás bevezetése (tájgazdálkodás) 63
VTT: árvízvédelmi fejlesztés a töltések folyamatos magasítása a növekvő mértékadó árvízszintek miatt nem megoldás!!! cél: a Tiszán levonuló árvízszintek magasságának csökkentése megoldás: az árhullám nagy mennyiségű vizének szétterítése eszközök: síkvidéki árvíztározás (10-14 db, 1,5 milliárd m 3 víz) a nagyvízi vízszállító képesség javítása kisebb szakaszokon a töltések emelése nemzetközi vízügyi együttműködés erősítése Árvizeink okai csapadék: nagy mennyiség, rövid idő alatt kontinentális éghajlaton ez nem ritka, nem meglepő! az árvízszintek növekednek, mert a folyók töltések közé vannak szorítva (gyorsan, szűk keresztmetszetben vezetik le a vizeket) a vízgyűjtőkön végrehajtott területhasznosítási változások (erdőirtás nő a lefolyási tényező!), de nem olyan jelentős hatás, mint korábban gondolták! Kárpátalja: eredetileg 90-95%-os erdősültség, ma kb. 50%, de nem az utóbbi években történt ez a nagy változás, sőt! ma már telepítések is a vízfolyások vízszállító képessége csökken a hullámterek feliszapolódása és a hullámtéri elburjánzó növényzet akadályozó hatása miatt 64
A VTT tervezett beavatkozásai, tározói (I. ütem) Megnevezés Sorszám Tározófelület (km 2 ) Tározótérfogat (M m 3 ) Tározási szint (mbf) Becsült költség (M Ft) Építés alatt álló tározók 1. Cigánd-tiszakarádi 24,7 94,0 99,00 13 353 2. Tiszaroffi 22,8 97,0 89,74 8 623 Beruházási előkészítés alatt álló tározók 3. Szamos-Kraszna közi 51,1 126,0 112,65 16 203 4. Nagykunsági 39,9 99,4 88,10 11 582 5. Hanyi-Tiszasülyi 55,7 247,0 90,05 23 466 6. Beregi 42,0 60,0 109,80 17 198 Javasolt további tározók 7. Hanyi-Jászsági 37,0 145,0 90,13 13 669 8. Szegedi 61,0 306,0 89,40 15 183 Vizsgálatra javasolt tározók 9. Szamosközi 47,0 130,0 112,74 17 646 10. Tiszakarádi 36,8 11,0 99,00 18 158 11. Dél-borsodi 29,8 72,8 92,50 9 010 12. Hortobágy középső 65,8 178,5 91,36 16 753 13. Köröszugi 68,0 160,0 83,00 10 583 Nagykörüi tájgazdálkodás 2,3 1,5 84,00 455 Összesen : 583,9 1 728,0 191 882 A táblázat az összes javasolt tározót tartalmazza, de ezekből megfelelően kiválasztott 8-11 tározó megépítésével már teljesíthető az előirányzott vízszintcsökkentés. (Kertész-Káldosi, 2008) Tározók: 2008-as állapot 65
Tározók a terveknek megfelelően a Tisza mentén összesen hat árapasztó tározó épül meg Cigánd-Tiszakarádi (2008) és Tiszaroffi (2009) Hanyi-Tiszasülyi tározó (2012) Szamos-Kraszna környéki tározó: kivitelezés alatt Beregi tározó: kivitelezés alatt együttesen mintegy 50-60 cm-rel képesek csökkenteni a mederben a víz szintjét (1,5 millió ember biztonsága) a tározók ideiglenesek: csak rendkívüli árvizek idején, indokolt esetben nyitják meg azokat az elárasztások közötti időben a gazdák termelhetnek földjeiken a föld a tulajdonukban marad csak annyi földterületet kell a gazdáknak eladniuk az államnak, ami a tározó gátjainak megépítéséhez szükséges ha a tározókat egy rendkívüli árvíz idején el kell árasztani, akkor a terméskiesésért minden esetben kártérítést fizetnek a termelőknek 66
67
A nagyvízi vízszállító képesség javítása 9 1. az árvízvédelmi töltések áthelyezése, a hullámtér növelése 2. az árvízvédelmi töltések magasítása 3. a hullámtér magasságának csökkentése kotrással 4. a folyószabályozási művek lehetőség szerinti átalakítása 5. a főmeder mélyítése, kotrása 6. mellékágak kotrása, rehabilitálása, új, párhuzamos medrek kialakítása a hullámtéren 7. épületek, egyéb létesítmények eltávolítása a hullámtérről 8. a hullámtéri területhasználat, művelési ág megváltoztatása, optimalizálása 9. nyári gátak eltávolítása a hullámtérből Forrás: ÉDUKÖVIZIG 68
Belvizek létrejötte: 1. a magas talajvízszint hóolvadás, esőzés miatt megemelkedik, felszínre jut 2. a csapadék vagy hóolvadék nem tud beszivárogni a talajba (összegyülekezési típusú belvíz, talajvízzel nincs kapcsolatban) Mo területének t.m. 1/3-át veszélyezteti védekezés: belvízlevezető csatornák állagromlás, feliszapolódás, szállító kapacitás csökken nyáron vizük betöményedik: szikesedést okozó öntözés 69
70
Magyarország belvízvédelmének néhány statisztikai adata mértékegység 2000-ben belvízvédelmi rendszerek száma db 85 összes kiterjedésük km 2 ~44500 belvízcsatornák hossza km ~46700 ebből öntözési célú is km ~3000 szivattyútelepek összkapacitása m 3 /s 744 71