és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása vetkezményei. zados vezető

Átírás

1 Jász-Nagykun-Szolnok megyére jellemző helyi ár- és belvízi sajátoss tosságok és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása és s következmk vetkezményei. Készítette: Nagy Róbert R mk. pv. százados zados kirendeltség-vezet vezető

2 ALAPFOGALMAK: Vízkár elhárítás: Az árvizek, belvizek, helyi vízkárok, vízminőségi haváriák károkozó hatásának megelőzésére, csökkentésére illetve az okozott károk felszámolására irányuló komplex feladatrendszer. Helyi vízkárelhárítás: az árvíz-, belvízvédekezés céljából kiépített védőművek hiányában a fellépő káros vizek elleni védekezés, továbbá az elöntések folytán a területen szétterült vizeknek a vízfolyásokba, csatornákba vezetése. Árvíz: a normális körülmények között száraz földterületek részleges, vagy teljes elárasztásának általános és ideiglenes állapota, melyet a belvizek, a felszíni vizek szokatlan, vagy gyors felgyülemlése; vagy a víz felgyülemlése által kiváltott iszapcsúszások/iszapáradatok okoznak. Belvíz-helyi vízkár: a talajvíz-szintjének a földfelszínre vagy annak szintje fölé való emelkedése, amelyet általában hosszantartó esőzések idéznek elő, általában minden feneklő, vagy fölfakadó, egyes földterületeket időszakonként elborító kártékony víz.

3 AZ ÁR- ÉS S BELVIZEK FAJTÁI: Folyami árvizek: Jeges árvíz z (jégtorl gtorlódásból l adódik) dik) Tavaszi árvíz z (egyszerre olvadó hótömegből l keletkezik) Zöldár r (nagy tavaszi, vagy nyári esőzésekb sekből l keletkezik) Belvizek csoportosítása: sa: Esővízből l illetve hóléből h l kialakuló Felszínre emelkedő talajvízb zből l származ rmazó Árvédelmi töltt ltéseken átszivárgó vízből l származ rmazó

4

5

6 A VÍZKV ZKÁROK KIALAKULÁSA: Magyarország g terület letének 55 %-a% a hegy- és s dombvidéki, 45 %-a% síkvidéki ki jellegű.. A helyi vízkv zkárok kialakulásának okait mindkét t területen elsődlegesen a természeti adottságokban - domborzat, éghajlat, időjárás - kell keresni, másodlagosan m az emberi beavatkozásokban vagy azok hiány nyában. A télit li-tavaszi helyi vízkv zkárt kivált ltó jelenségek: a a téli t időszak alatt felhalmozódott hómennyiség gyors olvadása tartós s esőzés s a gyors hóolvadh olvadás s idején a a felszíni lefolyást gyorsító és s a beszivárg rgást gátlg tló talajfagy. Súlyosbítja a helyzetet a különbk nböző jelenségek egybeesése! se! A nyári helyi vízkv zkárt kivált ltó jelenségek: a a vízgyv zgyűjtő területre hulló átlagosnál l nagyobb mennyiségű csapadék a a vízgyv zgyűjtő területre hulló rövid idejű,, nagy intenzitású csapadék.

7 VÉDEKEZÉS ELVEI, ÉS MÓDSZEREI Az január 1-jén hatályba lépett, a vízgazdálkodásról szóló évi LVII.t örvény, szerint: a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (a vízkárelhárítás) a károsan sok, vagy a károsan kevés víz elleni szervezett tevékenység. A megelőzés, vagyis a fejlesztés és a fenntartás feladatai: az ármentesítés, a síkvidéki vízrendezés, a dombvidéki vízrendezés, a belterületi vízrendezés, folyószabályozás, tószabályozás, térségi és helyi vízszétosztás és vízszolgáltatás

8 A védekezv dekezés s feladatait jelenti: az árvízvédekezés, a a belvízv zvédekezés, a a helyi vízkv zkárelhárítás, a a vízminv zminőségi kárelhk relhárítás, az aszályk lykár-elhárítás, benne az öntözés. Ahhoz, hogy a károsodk rosodást st okozó jelenségek ellen eredményesen védekezhessünk, ismernünk nk kell magukat a jelenségeket, és s a védekezés s módszereit. m Az árvizek hatása: mechanikai egyensúlybont lybontás s (ütő,(, szívó-hull hullámzás; erózi ziós, csúsz szás) s) belső egyensúlybont lybontás s (szivárg rgás, átázás, csúsz szások, sok, buzgárok)

9 Az árvédelmi töltt ltések tönkremenetele: t -erózió és s meghágás s (víz átfolyás s illetve elhabolása gát megbontása) -belső erózi zió (járatosod ratosodás), s), töltt ltéstalp szétcs tcsúszása, sa, koncentrált kimosódások sok -a a mentett oldalon felszakadások, sok, buzgárok -rézsű erózi ziója, hullámz mzás, jég j g hatására -a a töltt ltéstest deformálódása, megcsúsz szása sa átázás s miatt

10 Védekezési módszerek: m Hullámverés, elhabolás ellen: rőzselr zseláp, úszó rőzsehenger, rőzseborítás, s, ollós s karózás, fejkarózás, terfil Töltésátázás, s, megcsúsz szás s ellen: vízoldali v szádol dolás, fólif liázás, mentett oldali nyomópadka, bordás s megtámaszt masztás Csurgás és s buzgár r ellen (koncentrált vízkilv zkilépések): fólif liázás, ellennyomó medence A A töltt ltés s koronánál l nagyobb víz v z (meghágás) ellen: gátmagasg tmagasítás, s, nyúlg lgát t (homokszákb kból, földbf ldből), l), jászolgj szolgát t (deszkák k közötti k föld) Töltés s szakadás s kijavítása (nagyon gyors beavatkozás szüks kséges)

11

12 A megye veszélyeztetetts lyeztetettsége ÁRVÍZ A megye területe 5607 km 2, amelyből 4 245,5 km 2 árvízzel veszélyeztetett, ez a megye területének 76 % - át jelenti. 58 településen mintegy lakos él ezen a területen

13 Belvízi veszélyeztetetts lyeztetettség

14 Belvízi veszélyeztetetts lyeztetettség

15 Polgári védelmi v besorolás PV besorolás I. II. III. Nem sorolt Településszám

16 Vízkár r elhárítási ellenőrz rzési tapasztalatok Az árkok és műtárgyak állapota Jász- Nagykun- Szolnok megye településein [ települések száma ] elégtelen részben elhanyagolt megfelelő jól karbantartott

17 Ifjúságfelk gfelkészítés: s: Lakosságfelk gfelkészítés

18 Lakosságfelk gfelkészítés Polgári Védelmi V Szervezetek:

19 Kösz szönöm m a megtisztelő figyelmet!